adozona.hu
A növényvédelemről szóló T/1955. számú törvényjavaslat indokolása
A növényvédelemről szóló T/1955. számú törvényjavaslat indokolása
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
- Jogszabály indoklása: 2000. évi XXXV. törvény
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A nemzeti növényvédelmi rendelkezések jogelveit a világ országainak többségében, így 1959. évtől hazánkban is a többször módosított 1951. évi ENSZ FAO Nemzetközi Növényvédelmi Egyezmény határozza meg. Az Európai Unió növényvédelmi, növényegészségügyi irányelvei ugyancsak erre az alapra építkeznek, különös figyelemmel szabályozva a belső államhatárok eltörlésével járó növényvédelmi kockázatok gazdaságilag elfogadható csökkentését. Annak érdekében, hogy a növényegészségügyi követelmények ne leg...
A növényvédelemről szóló T/1955. számú törvényjavaslat indokolása
INDOKOLÁS
Általános indokolás
A nemzeti növényvédelmi rendelkezések jogelveit a világ országainak többségében, így 1959. évtől hazánkban is a többször módosított 1951. évi ENSZ FAO Nemzetközi Növényvédelmi Egyezmény határozza meg. Az Európai Unió növényvédelmi, növényegészségügyi irányelvei ugyancsak erre az alapra építkeznek, különös figyelemmel szabályozva a belső államhatárok eltörlésével járó növényvédelmi kockázatok gazdaságilag elfogadható csökkentését. Annak érdekében, hogy a növényegészségügyi követelmények ne legyenek önkényesen felhasználhatók kereskedelemszabályozásra, az 1998. évi IX. törvénnyel kihirdetett, az Általános Vám és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) keretében kialakított, a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó Marrakeshi Egyezmény melléklete szerinti, az állat- és növényegészségügyi intézkedések alkalmazásáról szóló megállapodáshoz (a továbbiakban: WTO/SPS megállapodás) csatlakozó országok - köztük hazánk is - kötelezettséget vállaltak arra, hogy kizárólag nemzetközileg elfogadott, tudományosan igazolt veszélyességű károsítók behurcolása elleni intézkedéseket vezetnek be.Ezen intézkedések között - valamely gazdaságilag veszélyes károsítótól való mentes terület - védett zónává minősítésétől a fertőzésmentességet megállapító vizsgálati követelményeken keresztül, a fertőzésmentesítési szabályokig bezárólag általános és speciális előírások szerepelnek. Mindezek a növényvédelmi óvintézkedések azonban csak akkor lehetnek hatékonyak, ha az egyes országok növényvédelmi szervei kereskedelmi érdekektől független hatóságok, amelyek az OECD követelményszinttel egyenértékű ellenőrző tevékenységet folytatva, egymás igazolási rendszereit is megfelelőnek tekintik.
Ezen keresztül kell érvényesülnie a nemzetközi növényegészségügyi védelmi rendszer egységességének, valamint annak a nemzeti felelősségnek, amely mindent köteles elkövetni annak érdekében, hogy semmilyen károsító jelenléte ne veszélyeztesse a szomszédos országok növényegészségügyi érdekeit. A nem honos károsítók megtelepedésének, elterjedésének megakadályozására, valamint egyéb károsítók okozta kártételi veszélyhelyzetek elhárítására a tudomány egyre több eszközt, illetve eljárást dolgoz ki, amelyek azonban csak akkor válhatnak a növényvédelmi gyakorlat részévé, ha az emberi életet, egészséget közvetlenül vagy a táplálékláncon keresztül, továbbá a környezetet és a természetet a megengedhetőnél nagyobb mértékben nem veszélyeztetik. Ennek biztosítása érdekében a növényvédelem kémiai eszközei csak egy EU-konform engedélyezési eljárás lefolytatása után kerülhetnek kereskedelmi forgalomba és felhasználásra.
A növényvédő szerek felhasználása szakismereteket és kielégítő műszaki színvonalú gépeket, berendezéseket feltételez. A növényvédelmi rendelkezéseket természetesen visszatartó erejű szankciókkal kell betartatni.
Részletes indokolás
Első fejezet
A törvény célja
Az 1. §-hoz
Az élelmiszerelőállítás nem helyettesíthető, elsődleges energiahordozója a növény. Ennek a megújulásra képes természeti erőforrásnak a letéteményese elsősorban a mezőgazdaság; a faipar alapanyagellátása pedig az erdőgazdaság feladatkörébe tartozik. Mindkét ágazat gazdasági teljesítőképességét, valamint a megtermelt javak, termékek mennyiségét és minőségét az ellehetetlenülés, illetőleg a megsemmisülés mértékéig veszélyeztethetik a különböző növényi károsítók (vírusok, baktériumok, gombák, állati kártevők és gyomnövények).A kártételi veszély azonban nemcsak a kultúrnövények és a vadon termő haszonnövények számára jelenthet akár végzetes kockázatot, hanem védendő természeti értékeink számára is. Akár egy hazánkban nem honos károsító megjelenése, vagy egyéb károsító okozta járvány huzamosan megismétlődő jelenléte a védett biodiverzitásban olyan visszafordíthatatlan károkat okozhat, amely a teljes ökoszisztéma átalakulásával, végső soron degradációjával járhat. Ezért a mező- és erdőgazdaság termelési biztonsága, valamint a környezet és a természet védelme szempontjából az okszerű növényvédelem nélkülözhetetlen tényező.
A növényvédelem - jellegénél fogva - veszélyes üzem, ezért alkalmazása csak meghatározott szabályok betartása, egyes esetekben az előírt szakképesítési feltételek mellett lehet a felhasználóra, a fogyasztóra és a környezetre nézve biztonságos. A biztonság alatt - a tudomány mindenkori állása szerint - azt a legkisebb kockázatot kell érteni, amely a védendő szervezet számára még megengedhető.
A törvény hatálya
A 2. §-hoz
A törvényjavaslat hatálya kiterjed mindenkire, aki a növényi vegetáció számára alkalmas termőhellyel rendelkezik, illetve ilyet használ, legyen az termőföld vagy vadon termő növények számára alkalmas egyéb hely, természetes vagy mesterséges pincehelyiség, terményraktár, malom, takarmányüzem, fatelep, gombatermesztésre alkalmas természeti képződmény, tavakban vagy vízfolyásokban növény számára termőképes vagy azzá tett termőhely, fólia vagy üveg alatti termesztő berendezés, városi vagy ipari parkosított terület, kutató- és oktatóhely, honvédségi gyakorlótér, repülőtér, kemping, sportpálya, cserepes növény, avagy virágosláda.Aki továbbszaporítás vagy árutermelés céljára vetőmagot, illetve szaporító-anyagot állít elő, azt forgalmaz, földet vagy növény számára alkalmas termesztőközeget, növényt, növényi terméket exportál, importál vagy átszállít az ország területén, növények, növényi termékek szállítását végzi, a szállítójármű károsítóktól való fertőzésmentességét biztosítani köteles.
A törvényjavaslat hatálya kiterjed továbbá a növényvédő szerek kijuttatására szolgáló egyes gépek cseppképzésének és szórástechnikai alkalmasságának típusvizsgálati kötelezettségére, amely a gépek és berendezések forgalmazóit érinti.
Nem terjed ki a törvényjavaslat hatálya az élelmiszeripari üzemek és létesítmények, áruházak, üzletek raktári kártevő mentesítésére, az ipari csőrendszerek alga-, kagyló- és csiga mentesítésére és olyan helyre, amely az elsődleges mező- és erdőgazdasági tevékenységen kívül eső állapottal jellemezhető, és nincs közvetlen káros visszahatással a mező- és erdőgazdaság, valamint a természeti környezet biodiverzitásának védelmi érdekeire.
Értelmező rendelkezések
A 3. §-hoz
Az 1) - 5) pontban, valamint a 7), 20), 21), 30) és 31) pontokban foglalt fogalommeghatározások tartalmilag megegyeznek az ENSZ FAO, az ENSZ WTO, és a közösségi irányelvekben foglaltakkal.A 6) pont a növényi károsítók elterjesztésére alkalmas vizsgálatköteles áruk fogalmát határozza meg. Ezért ezeket növényegészségügyi szempontból ellenőrizni kell és fertőzöttség esetén annak megszüntetéséig a növényvédelmi hatóság által elrendelt intézkedéseket végre kell hajtani.
A 7) ponthoz: A növényegészségügyi bizonyítvány formailag és tartalmilag nemzetközileg egységes, nyilvántartott, szigorú számadású nemzetközi érvényű okirat. A növényegészségügyi bizonyítványnak a növény- és növényi termékforgalomban való alkalmazását mindenkor az importőr állam jogszabályai határozzák meg.
A 8) ponthoz: A járvány a növényi betegségek térben és időben tünetileg erős mértékben, fertőzőképes módon való megjelenésének, a gradáció pedig az állati kártevők tömeges elszaporodásának, dúlásának jellemzésére szolgáló kifejezés.
A 9) - 12) pontokhoz: A hatósági intézkedéseket határozzák meg, amelyek a növényvédelem céljainak érvényre juttatásához szükségesek.
A 14) ponthoz: A növényvédelem magában foglalja a zárlati károsítókkal, valamint a vizsgálatköteles nem zárlati károsítókkal kapcsolatos növényegészségügyi ellenőrzési és intézkedési kötelezettségek összességét, továbbá a növényvédelmi járványelhárítással és az ehhez szükséges védekezési módok kutatásának, fejlesztésének, alkalmazásának, oktatásának, felügyeletének, engedélyezésének minden szempontból összehangolt feladatait.
A 15) ponthoz: Az integrált növényvédelem a növényvédelmi eljárások olyan különleges esete, amikor a kémiai anyagok használatának tudatos csökkentése, vagy a fogyasztóra, illetve a természeti környezetre mérsékeltebb terhelést jelentő alternatív módszerek és eszközök alkalmazása útján oldja meg a károsítók elleni hatékony védelmet az adott növénytermesztési színvonallal összhangban.
A 16) ponthoz: A növényvédőszer hatóanyag kémiai vagy biológiai úton fejti ki hatását. A kémiai anyagok lehetnek természetes eredetűek (növényi főzetek, kivonatok, olajok, őrlemények stb.) és lehetnek mesterséges eredetűek, amelyek a természetben előforduló anyagok iparszerű előállításából vagy egyéb szintetikus úton előállított molekulájú, biológiailag aktív termékekből állnak. A biológiai hatóanyagok lehetnek a károsítók tenyésztett ellenségei (vírusok, baktériumok, gombák, fonálférgek, rovarok, atkák stb.), a kártevő fajok szaporodó képességét gátló- vagy zavaróhatású anyagok, vagy a kártevők természetes ellenségeinek védekezési célból történő összecsalogatására, illetőleg vegyszeres védekezés esetén ezek kíméletét szolgáló, riasztásra alkalmas molekulák (biotechnológiai védelem).
A 17) - 21) pontokhoz: A kémiai, biológiai, biotechnológiai növényvédelem lehetséges eszköztárának, illetve ezek okszerű alkalmazását segítő károsítók előrejelzésére szolgáló műszerek, eszközök, valamint biológiai hatékonyságuk javítását szolgáló anyagok fogalmát határozzák meg.
A 24) ponthoz: Termésnövelő anyag minden olyan természetes eredetű vagy mesterségesen előállított készítmény, amely a termesztett növények életfolyamatára, a termés mennyiségére és minőségére közvetlenül, vagy a talaj tápanyagszolgáltató képességének növelésével kedvező hatást gyakorol. Ide tartoznak a műtrágyák, talajjavító anyagok, komposztok, talajkondicionáló készítmények, mikroorganizmusokat tartalmazó trágyák.
A 25) ponthoz: A növények életteréűl szolgáló, különböző természetes eredetű és mesterségesen előállított termesztőközegek feladata, hogy bennük a növények gyökeresedni és fejlődni tudjanak.
A 26) ponthoz: A növénykondicionáló szerek a növények alapvető anyag-cserefolyamataihoz nélkülözhetetlen anyagok, amelyek az életfolyamatokat befolyásolják, de nem tápanyagjellegű anyagok. Ide tartoznak a vitaminok és a növényi hormonok.
A 27) ponthoz: A termésnövelő anyagok tartalmaznak bizonyos mennyiségű toxikus vegyi anyagot, amelyet a növények felvesznek. A határértéknél magasabb mennyiségben lévő anyagokat tartalmazó növényi terméket nem lehet emberi vagy állati táplálkozásra felhasználni.
A 28) - 29) pontokhoz: Engedélyköteles terméknek minősül a növényvédő szer, a segédanyag, a növényvédelmi hatású termék, a növényvédelmi célú eszköz - a műszerek kivételével -, valamint a termésnövelő anyag, a termesztőközeg és a növénykondicionáló szer, továbbá az alkalmazás célja szerint ezekre visszavezethető egyéb termékek, amelyek forgalomba hozatala és felhasználása engedélyhez kötött. Ezek forgalomba hozatalára és felhasználására kiadott hatósági határozat az engedély.
A 30) ponthoz: Engedélyes az, aki engedélyköteles termékre forgalomba hozatali és felhasználási engedéllyel rendelkezik.
A 31) ponthoz: A forgalomba hozatali és felhasználási engedély nélkül forgalmazott engedélyköteles termék az engedélyes gyártó nevének, a termék nevének jogosulatlan feltüntetése vagy engedélyre való jogosulatlan hivatkozás, illetve valótlan adatokat tartalmazó címke, csomagolóanyag, eszközutánzás, jogosulatlan kiszerelési, formulázási tevékenységből származó árú jogellenesen forgalmazott terméknek minősül.
A 32) ponthoz: Az órákban vagy napokban megadott időtartam, amelynek lejárta előtt az engedélyköteles termékkel kezelt területen bármilyen munkavégzés csak a felhasználáshoz előírt védőfelszerelésben végezhető, munkaegészségügyi várakozási időnek minősül.
A 33) ponthoz: Az élelmezés-egészségügyi várakozási idő, az az időtartam, amelynek el kell telnie egy adott engedélyköteles termékkel végzett utolsó kezelés és a növény, növényi termék betakarítása, a raktárfertőtlenítést követő betárolás, illetve a termék kitárolása, az áru felhasználása, forgalomba hozatala, kereskedelmi feladása között.
Második fejezet
NÖVÉNYVÉDELEM
Növényvédelmi tevékenység
A 4. §-hoz
A növények egyes károsítói ellen a fertőzést, illetve a kártételt megelőzve, míg mások esetében a kialakult károsító jelenlétet mérséklő vagy megszüntető módon lehet eredményesen védekezni. A helyes védekezési gyakorlat azonban megköveteli, hogy az a kívánt hatás eléréséhez szükséges kedvező időpontban és módon kerüljön végrehajtásra.A védekezési módok lehetnek agrotechnikaiak, kémiaiak, biológiaiak, biotechnikaiak, amelyek komplexen, egymást kiegészítve vagy önállóan kerülhetnek alkalmazásra. Az alkalmazás időpontjának megválasztásánál arra kell törekedni, hogy a károsító az alkalmazáskor, a választott védekezési móddal szemben a legérzékenyebben reagáljon. A védekezésnek célzottan a károsító ellen kell irányulnia oly módon, hogy az a legkevésbé sértse a természeti sokféleség megőrzésének érdekét, valamint az ember és az állat egészségét. Ez utóbbi követelmény - a kémiai növényvédelem esetében - magában foglalja azt is, hogy engedélyköteles terméket csak annak engedélyokiratában meghatározott módon szabad felhasználni és a kezelt növényt, növényi terméket csak az élelmezés-egészségügyi előírásokat betartva lehet forgalomba hozni és felhasználni.
Az 5. §-hoz
A tervezett szabályozás új eleme, hogy megszünteti a földhasználók és a termelő károsítók elleni általános védekezési kötelezettséget. A jövőben védekezni csak akkor kell, ha azt a zárlati vagy a vizsgálatköteles nem zárlati károsítók jelenléte, a szomszédos földhasználók, termelők növényvédelmi biztonsága, vagy az emberi egészség védelme szükségessé teszi.Új szabályozási elem az is, hogy azoknak az árutermelőknek, akik az Európai Unió területére bizonyos növényeket, növényi részeket akarnak beszállítani, eleget kell tenniük a növényegészségügyi nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségnek.
A 6-7. §-hoz
A növények károsítói megjelenésüket és kártételi veszélyüket tekintve természetes úton terjedve, kereskedelmi tevékenység részeként terjesztve vagy emberi mulasztás révén, környezeti hatásra válhatnak olyan gazdasági, közegészségügyi tényezővé (járvány, gradáció), ami - a nemzetközi egyezmények alapján is - állami beavatkozást tehet szükségessé. Ennek két formája: az állami és a közérdekű védekezés.Az állami védekezés elrendelésének szükségességét kizárólag a zárlati károsítók megjelenése miatt, illetőleg a megjelenés bejelentési kötelezettségének elmulasztása következtében előállt jelentős nemzetgazdasági érdekek indokolják. A védekezés illetve a bejelentés elmulasztása szankciót von maga után.
A gazdasági érdekek veszélyeztetésére tekintettel az állami és a közérdekű védekezés hatósági határozattal elrendelt végrehajtása ellen a fellebbezésnek halasztó hatálya nincs.
A közérdekű védekezés olyan állami beavatkozás, amely nem mentesíti a földhasználót és a termelőt a helyette elvégzett növényvédelem költségeinek megtérítése alól. A növényvédelmi mulasztásnak ugyanakkor minden esetben szankcióval is párosulnia kell azon gazdálkodói gyakorlat kialakulása ellen, hogy a termelő vállalkozói kockázatán túlmutató felelősség ne legyen jogkövetkezmények nélkül az államra hárítható.
A 8-9. §-hoz
Nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettségeknek eleget téve biztosítani kell a nemzetközi kereskedelemben mozgó növény, növényi termék és egyéb vizsgálatköteles áruszállítmányoknak az importőr országok növényegészségügyi előírásai szerint elvégzett export, illetve a hazai előírások szerinti import növényegészségügyi ellenőrzését.Az importőr ország növényegészségügyi előírásainak megfelelő növény- és növényi termékszállítmányok növényegészségügyi alkalmasságát, illetve az ellenőrzés elvégzését az illetékes növényegészségügyi hatóságnak az ENSZ FAO Nemzetközi Növényvédelmi Egyezményben meghatározott növényegészségügyi bizonyítvány kiállításával kell igazolnia. A növényegészségügyi szempontból ellenőrzésköteles export-, import- és tranzitszállítmányok kizárólag csak növényegészségügyi bizonyítvány kíséretében szállíthatók.
Az EU tagállamai egymás között szállított termékek esetében növényegészségügyi bizonyítvány helyett a növényútlevél alkalmazását vezették be, amelynek rendszeresítése az EU-csatlakozást követően számunkra is kötelező lesz.
A növényútlevelet - a zökkenőmentes átállás biztosítása és az alkalmazási gyakorlat elsajátítása érdekében - a belföldi forgalomban az EU-csatlakozást közvetlenül megelőzően, a kiviteli céllal egyik megyéből másik megyébe gyűjtő- vagy berakóhelyére szállított küldeményeket kísérő belföldi növényegészségügyi bizonyítvány lecserélésére, illetve helyettesítésére a törvényjavaslat bevezeti.
Az EU-csatlakozást követően a növényegészségügyi bizonyítvány alkalmazását a harmadik országok közötti növény- és növényi termék áruforgalom növényegészségügyi alkalmasságának igazolására továbbra is hatályban kell tartani. Ezzel szemben a növényútlevél alkalmazását nem csak az EU tagállamok közötti áruforgalomban, hanem a növényegészségügyi szempontból vizsgálatköteles termékek körében a helyi piacok kivételével, a belföldi szállítások esetében is szükséges lesz előírni.
A kereskedelem útján terjedő károsítók behurcolásának és járványos elterjedésének megelőzése érdekében az import növényegészségügyi ellenőrzések kijelölt határállomásokon valósulnak meg. A szomszédos ország területén működtetett növényegészségügyi határkirendeltségek - a közszolgálati jogviszony vonatkozásában - belföldi munkahelynek minősülnek, ezáltal külföldi napidíj folyósítására, illetve követelésére nem jogosítanak.
A 10. §-hoz
A zárlati és vizsgálatköteles nem zárlati károsítók körét, illetve a behurcolásuk és elterjedésük elleni kötelező intézkedésekről szóló előírásokat - a Tanács 77/93/EGK irányelvvel harmonizáltan - a törvényjavaslat növényegészségügyi végrehajtási rendelete fogja szabályozni.A zárlati és vizsgálatköteles nem zárlati károsítók elhárítása és járványszerű elterjedésének megelőzése érdekében biztosítani kell a mezőgazdaságilag művelt és nem művelt természeti területek, termesztő berendezések, szállítóeszközök, tárolóhelyek növényegészségügyi ellenőrzését. Fertőzés azonosítása esetén a fertőzött helyeket, a fertőzési forrás felszámolásának idejéig, elterjedésük megelőzése érdekében zárlat alá kell helyezni, illetve behozatali szállítmányok esetében azokat a feladó országba a Nemzetközi Növényvédelmi Egyezmény alapján vissza lehet utasítani.
A nemzetközi áruforgalom behozatali ellenőrzése során olyan károsítók azonosítására is sor kerülhet, amelyek annak ellenére, hogy nincsenek rajta a karanténlistán, hazánkban nem honosak, illetve behurcolásuk járványhelyzetet teremthet, az illetékes növényegészségügyi hatóságnak olyan jogkörre is szüksége van, amelynek alapján korlátozást rendelhet el, illetve a szállítmányt visszautasíthatja. Ezt a jogkört a legtöbb ország nemzeti növényegészségügyi jogszabályai a növényegészségügyi biztonság érdekében biztosítják.
Harmadik fejezet
A növényvédő szerek engedélyezése
A 11. §-hoz
A nemzetközi gyakorlatnak megfelelően egyértelműen szabályozni kell, hogy kizárólag azok a növényvédő szerek hozhatók forgalomba és használhatók fel, amelyeket az illetékes hatóság engedélyezett. Ezzel biztosítható ugyanis, hogy minden termék szakmai felülvizsgálaton menjen keresztül, és kiszűrhetők legyenek azok a készítmények, amelyek nem felelnek meg a törvényjavaslatban előírt feltételeknek. A követelményrendszer egyben irányadó a kérelmezőknek arra vonatkozóan is, hogy terméküknek milyen feltételeknek kell megfelelniük. Az elsődleges cél az emberi egészség, a környezet és a természet védelme, ugyanakkor megfelelő hatékonyságú, korszerű termelőeszköz biztosítása.Az engedélyezés feltételei az EU engedélyezési előírásait követik. A növényvédő szer forgalomba hozatalát és felhasználását az Egészségügyi Minisztérium által kijelölt szerv, valamint a Környezetvédelmi Minisztérium szakhatósági állásfoglalása alapján engedélyezi a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium.
Az EU egyik alapvető előírása, hogy eltekint az indokolatlan vizsgálatok elvégzésétől, elsősorban a kisérleti állatok kímélése érdekében. Az engedélyezés során az adattulajdonos beleegyezésével is lehet adatot felhasználni, illetve az adatvédelmi időn túl a rendelkezésre álló információ egy adott szer engedélyezéséhez felhasználható. Mindezek alapján az általánosan előírt teljes adatbenyújtási kötelezettség alól felmentés adható.
Külföldi termeltető esetenként a termelési technológiához saját növényvédelmi technológiáját is biztosítja. Ilyen esetben célszerű megvizsgálni a Magyarországon esetleg nem engedélyezett szerek használatát, amelyek között természetesen nem lehet betiltott készítmény, mivel hazai felhasználásra a termék nem kerülhet, így fogyasztói kockázat gyakorlatilag nincs.
A szóba jöhető kezelt terület olyan jelentéktelen terjedelmű, hogy a környezeti kockázat mértéke elhanyagolható tényező.
A 12. §-hoz
Az egységes eljárás lefolytatásához meg kell adni, hogy kinek kell az engedély iránti kérelmet benyújtani. Nemzetközi gyakorlat annak előírása, hogy külföldi kérelmező esetén hazai képviselő közreműködése szükséges. Ez egyben biztosíték arra is, hogy szükség esetén az érdekeltet a hatóság könnyebben elérheti.A 13. §-hoz
A törvényjavaslatban meghatározott esetekben az engedélyezési eljárás lefolytatása alól felmentést lehet adni. Ilyen elsősorban a kísérletek elvégzése, amelyeknek éppen az az elsődleges célja, hogy a majdani engedélyezési eljáráshoz nyújtson információkat. Veszélyhelyzetben (rendkívüli esetben) indokolt lehet valamilyen készítmény használata, ilyenkor sem idő, sem mód nincs semmilyen eljárás lefolytatására és a növényvédelmi hatóságnak saját felelősségére kell döntenie.A 14. §-hoz
Az engedélyezési eljárás lefolytatásának alapeleme a benyújtandó adatok körének meghatározása, amelyet majd részletesen a növényvédő szerekre vonatkozó végrehajtási rendelet szabályoz.A törvényjavaslat 18 hónapban szabja meg az engedély iránti kérelem elbírálásának idejét, ami lényegesen kedvezőbb mint a nemzetközi gyakorlat. Az eddigi tapasztalatok alapján azonban ehhez is jelentős intézményi fejlesztés szükséges valamennyi közreműködő tárcánál. A szakhatósági állásfoglalás kialakításának ideje 12 hónap, ami a nemzetközi gyakorlathoz képest kedvező.
Az engedélyező hatóság a kérelem elbírálásához, vagy az engedély fenntartásához - a törvényjavaslat keretein belül - további információkat is kérhet.
A 15. §-hoz
Az engedély érvényességi ideje a közösségi előírásokkal összhangban változik. A törvényjavaslat a régebbi 3 éves korlátozott és 10 éves érvényességi idejű általános engedély helyett egységes növényvédő szer engedélyt tesz lehetővé fokozatok nélkül és az engedély érvényességi idejét 10 évben maximálja.A gyakorlatban sokszor előfordul, hogy a biztonságos felhasználást nem kockáztató, de valamilyen szemponból mégis fontos adat hiányzik, amelynek pótlása éveket vehet igénybe. Ebben az esetben indokolt az engedély érvényességét rövidebb időre (a törvényjavaslat szerint 3 évre) korlátozni. A hiányok pótlásával további 7 éves időtartamra az engedély meghosszabbítható. A pótlások elmulasztása esetén 3 év után lejár az engedély.
Az engedélyek meghosszabbítását úgy kell benyújtani, hogy a törvényesen előírt határidő alatt történő elbírálás lehetséges legyen. A törvényjavaslat rendelkezik arról is, hogy a benyújtott kérelmek szakmai, vagy adminisztratív okokból való elbírálásának elhúzódása ne teremtsen átmenetileg sem szabályozatlan állapotot.
A törvényjavaslat az engedély érvényességi időtartama alatt fenntartási díj fizetését írja elő. A fenntartási díj tervezett mértéke: 30.000 Ft/év.
Az engedélyfenntartási díjnak kettős célja van: a hatóság a nyilvántartása alapján rendszeresen vizsgálja felül egy-egy engedély mindenkori helyzetét, és indokolt esetben maga is jelezze az engedélyesnek, hogy milyen tennivalókra van szükség. A hatóság részéről ez tehát egyfajta szolgáltatásnak tekinthető. Az engedély rendszeres felülvizsgálata arra is ösztönzi az engedélyest, hogy a nem forgalmazott készítményei engedélyét feleslegesen ne tartsa fenn, még akkor sem, ha ennek érvényességi ideje nem járt le.
A fentartási díjból befolyt összegből az engedélyezési rendszer folyamatos technikai, adminisztrációs feltételeit kell javítani. (Az EU joggyakorlatában egyébként a 10 és 3 éves időtartamú engedélyeken kívül 3 hónapos időtartamú engedélyek kiadására is van lehetőség.)
A 16. §-hoz
Az engedély visszavonásának részletes feltételeit a közösségi irányelvek vonatkozó részeinek átvételével a végrehajtási rendelet szabályozza. Ennél szigorúbb előírások egészségügyi, termelési, vagy környezet- és természetvédelmi okból nem indokoltak. A törvényjavaslat a visszavonás néhány teljesen egyértelmű esetére, illetve annak széleskörű általános összefüggéseire tér ki.A 17. §-hoz
A növényvédőszerek visszaadása a magyar jogban új intézmény. Ha egy növényvédő szer engedély visszavonására azonnali hatállyal úgy kerül sor, hogy a felhasználást is megtiltják, akkor az esetleg jelentős raktári készletek ártalmatlanításáról gondoskodni kell. Ez a mindenkori tulajdonos kötelessége lenne, indokolt azonban, hogy ez a gyártóra (az engedély tulajdonosára) kerüljön áthárításra. A tehervállalás alól mentesül az állam abban az esetben, ha a termék tulajdonosa nem fellelhető.A 18. §-hoz
A jelenlegi gyakorlatnak megfelelően a továbbiakban is fenn kell tartani azt a követelményt, hogy a kiadott engedélyekről folyamatos tájékoztatás jelenjen meg a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium hivatalos lapjában.A 19. §-hoz
A növényvédő szerekkel végzendő kísérletek szabályozása a növényvédelmi jogszabály fontos része. A felhasználás mértéke alapján országos méretű veszélyt nem hordoz magában, mégis meg kell akadályozni, hogy veszélyesnek ítélt, esetleg korábban valamely országban veszélyessége miatt visszavont készítmények még kísérleti célra se kerüljenek be az országba.Az előírások megteremtik a kísérletek elvégzésére alkalmas vizsgáló helyek akkreditálásának törvényjavaslati hátterét is.
A 20-21. §-hoz
A helyi növényegészségügyi helyzethez igazodva a növényvédelmi hatóság már engedélyezett növényvédő szereket az engedélyben nem szereplő növényi kultúrákban, adott károsítók leküzdésére engedélyezhet. Különösen fontos lehet ez az u.n. "kiskultúrákban" (pl. fűszer, gyógynövények), amelyekben a növényvédő szerek engedélyezése a gyártóknak általában nem kifizetődő. A készítmény már engedélyezett, és megtörtént az egészségügyi és környezetvédelmi vizsgálata, használata nem növeli számottevően a felhasználásból eredő kockázatot, különös tekintettel arra, hogy a termék felhasználására elfogadott szermaradék határérték alapján kerülhet sor. A törvényjavaslat meghatározza az eseti engedély feltételeit.Eseti engedély iránti kérelmet az engedélyesen kívül más érdekeltek is benyújthatnak. Ebben az esetben a termékfelhasználás a kérelmező felelősségére történhet. Erre a határozatban ki kell térni.
A 22. §-hoz
Az adatvédelemre és a titoktartásra vonatkozó előírások a növényvédelmi jogszabály fontos részei. Az OECD szakfórumának külön dokumentuma foglalkozik ezzel a kérdéssel, az EU is külön rendelkezik az adatvédelemről.Nem vitás, hogy a viszonylag nagy ráfordításokkal elvégzett vizsgálatok adatait bizalmasan kell a hatóságnak kezelnie és csak megadott feltételekkel használhatja fel még azonos termék engedélyezéséhez is. Ugyanakkor érvényt kell szerezni annak is, hogy vizsgálatok feleslegesen ne kerüljenek megismétlésre, különös tekintettel a kisérleti állatok védelmére.
A törvényjavaslat előírja, hogy a növényvédő szerek engedélyezéséhez benyújtott adatok a jogosult tulajdonát képezik, és adott időre teljes védelem illeti meg azokat. A közösségi előírások alapján az adatvédelem 10 évre szól.
A törvényjavaslat értelmében az adatok bizonyos köre nem tekinhető titkosnak, azokat az emberi egészségnek, illetve a környezet és a természet védelmének, vagyis a szer biztonságos használatának érdekében nyilvánosságra kell hozni, illetve hozzáférhetővé kell tenni.
A 23. §-hoz
Az osztályozás, a csomagolás és a jelölés szabályait a törvényjavaslat a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló, a Tanács 91/414/EGK irányelvében foglaltakkal összhangban állapítja meg. Valamennyi kémiai anyag, beleértve a növényvédő szereket is, egységesen, azonos elvek alapján kerül szabályozásra. Ugyanakkor figyelembe kell venni az anyag tulajdonságaiból, de még inkább a felhasználásból, a felhasználói körből eredő specialitásokat is, amely különösen fontos szempont az agrokemikáliáknál. A törvényjavaslat ennek alapján hivatkozik más figyelembe veendő külön jogszabályokra, illetve megteremti annak lehetőségét, hogy a speciális szabályok a végrehajtási rendeletben kerüljenek részletes kifejtésre. Ez tartalmazza majd az anyagok veszélyességére és biztonságos felhasználására vonatkozó jelölések módozatait is.A 24. §-hoz
A növényvédő szer felhasználásból eredő kockázat egyik (talán legfontosabb) előidézője a felhasznált növényvédő szerek fajtája és mennyisége, ezért adatjelentési kötelezettség áll fenn számos nemzetközi szervezettel szemben. Az EU legtöbb tagállamában ilyen információk rendelkezésre állnak. Az EUROSTAT/OECD irányelve alapján várható az adatgyűjtés és feldolgozás egységesítése.Magyarországon az elmúlt évtizedekre a nagykereskedőktől gyűjtött forgalmazási adatok állnak rendelkezésre. Az adatszolgáltatók körének gyakori változása, nagy száma a munkát nehézkessé és bizonytalanná teszi. Ezért lényegesen pontosabb és egyszerűbb, hogy ha ez az információ a jóval kisebb számú gyártótól, importőrtől kerül beszerzésre. Ennek alapján, igény és megállapodás szerint többféle adatfeldolgozás végezhető.
Az egyes kultúrákban való növényvédő szer felhasználásra külön statisztikai módszerrel történő felmérésekre lesz szükség.
Egységes, nemzetközi igényeknek is megfelelő növényvédelmi statisztika kidolgozása az érdekeltek bevonásával folyamatban van. A rendelkezés - hasonlóan más országokhoz - ennek törvényi hátterét teremti meg. Az üzleti titkoknak minősülő adatok nyilvánosságra hozataláról a gyártóval kötött megállapodás alapján kell dönteni.
A 25. §-hoz
Az emberi és az állati egészség, a környezet és a természet védelme érdekében szükséges előírni, hogy a növényvédő szereket az engedély tartalmával, és a külön jogszabályban foglaltakkal összhangban lehet reklámozni.Negyedik fejezet
A növényvédő szerek felhasználása
A 26. §-hoz
Ebben a rendelkezésben a növényvédő szer felhasználás általános irányelvei kerültek megfogalmazásra, amelyektől eltérni csak rendkívüli esetben (pl. károsítók veszélyes mértékű pusztítása, vagy ennek lehetősége), és akkor is csak a közérdek, a környezet- és a természetvédelmi érdekek figyelembevételével lehet.A 27-31. §-hoz
A növényvédő szer forgalmi kategóriákra vonatkozó szabályozás az egyes közösségi tagállamokban eltérő. Számos országban a hazaihoz hasonló kategorizálás létezik.A forgalmi kategóriába sorolás szempontjai a végrehajtási rendelet külön fejezetében fognak megjelenni. Az egységes besorolás alapja egy olyan pontrendszer alkalmazása, amely az egyes készítmények emberre, környezetre, nem célzott élő szervezetekre kifejtett hatását és az alkalmazandó növényvédelmi technológia szakmai követelményeit veszi figyelembe.
A növényvédő szerek veszélyességük, a technológiai követelmények alapján három forgalmi kategóriába kerülnek besorolásra. Az I. forgalmi kategóriába tartozó készítményeket csak felsőfokú növényvédelmi képesítéssel rendelkező szakemberek vásárolhatják meg és használhatják fel. A II. forgalmi kategóriájú szereknél középfokú növényvédelmi képesítés, vagy előírt tanfolyam elvégzése az előírás. A III. forgalmi kategóriájú készítmények vásárlásához és felhasználásához (a szolgáltatást és nagykereskedelmi tevékenységet kivéve) nincs képesítési előírás.
Az elsődleges cél az, hogy a növényvédő szereket azok kezeljék illetve használják, akik tulajdonságait, hatásait ismerik. Képesítéshez - a toxikológiai szempontból legveszélyesebb technológiát tekintve - a legkomplexebb készítmények használata kötött. A kategóriába sorolás része a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium azon törekvésének, hogy a növényvédelmi ismeretek az érintett körben a legnagyobb mértékben elterjedjenek.
Egyes helyeken indokolt a növényvédő szerek felhasználásának az általános előírásokhoz képest szigorúbb szabályozása. Ilyenek pl. a lakott területek, ahol I. kategóriájú - tehát általában a legnagyobb kockázattal járó - készítmények alkalmazását célszerű megtiltani, mivel nem mindig biztosítható a területileg behatárolt alkalmazás, és nem zárható ki pl. a szomszédok vagy az adott településen lakók veszélyeztetése.
Hasonló problémákat vet fel a nagyobb kiterjedésű termesztő területen, tanyák, vagy állattartó telepek környékén való növényvédő szer felhasználás. A technológiából adódó területi veszélyeztetés elhárítására jogi eszközöket is igénybe kell venni. Ezt a részletes szabályozást a törvényjavaslat végrehajtási rendelete tartalmazza majd.
Amennyiben egy készítmény illegálisan került forgalomba, hiányzik mindaz az információ, amely az engedélyezéshez egyébként szükséges. Ezért nincs garancia a biztonságos felhasználásra és az illegális terméket csak hulladékként lehet kezelni. Hasonló a helyzet azoknál az anyagoknál is, amelyeknél olyan minőségi változás következett be (pl. tárolás során), amely az előírásszerű felhasználást nem teszi lehetővé. A forgalomba kerülő termék minőségének folyamatos ellenőrzése az ilyen vizsgálatokra felkészült Szolgálat feladata.
A növényvédelmi jogszabályok gyakorlati érvényesülését, azok betartását (pl. a forgalomba kerülő termékek növényvédő szer általi szennyezettségét is) a termelők növényvédelmi nyilvántartása alapján lehet ellenőrizni. Ezért a naprakész, ellenőrizhető nyilvántartás vezetése a termelőt terhelő kötelezettség, egyidejűleg természetesen a hatósági ellenőrzés lehetőségét is biztosítani kell.
Amennyiben (pl. elemi kár vagy rendkívüli helyzet miatt) az élelmezés-egészségügyi várakozási idő lejárta előtt kell a terményt betakarítani, a fogyasztók biztonságának érdekében a forgalmazást vizsgálatokhoz, valamint ennek alapján hozott hatósági döntéshez kell kötni.
A 32. §-hoz
A nagykereskedelmi forgalmazás engedélyezése a korábbi rendelkezések alapján a Gazdasági Minisztérium hatásköre volt, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szakhatóságként történt bevonásával.A törvényjavaslat a növényvédő szer nagykereskedelmi forgalmazását a forgalmi kategóriához előírt növényvédelmi szakképesítéshez, valamint a Központi Szolgálat szakhatósági állásfoglalásához, az illetékes területi Kereskedelmi és Iparkamara nyilvántartásbavételéhez köti.
A növényvédő szer kiskereskedelmi forgalmazását a Szolgálat hozzájárulása alapján az illetékes területi Kereskedelmi és Iparkamara engedélyezi.
A forgalmazói tevékenység nyilvántartási kötelezettséggel jár együtt. A forgalmi kategóriák szerinti vásárlások, vagy pl. az illegális kereskedelem ennek alapján is ellenőrizhetők.
A 33. §-hoz
A növényvédő szerek nemcsak a felhasználás, hanem a raktározás, szállítás során is komoly veszélyforrásokat jelenthetnek. Ezért ezen tevékenységek folytatásának feltételeit úgy kell meghatározni, hogy a kockázat a lehető legkisebb legyen. Ezzel kapcsolatban - más jogszabállyal nem rendezett esetekre - a törvényjavaslat végrehajtási rendelete fog részletes előírásokat tartalmazni.Ötödik fejezet
Növényvédelmi gépek és szóróberendezések
A 34-36. §-hoz
A vegyszeres növényvédelem helyes mezőgazdasági gyakorlatának követelménye, hogy a növényvédő szer mindenkor a felhasználási engedélyben meghatározott mennyiségben és egyenletesen kerüljön a védendő felületre kijuttatásra.Amennyiben a kijuttatás egyenletessége a műszakilag megengedhető eltérést meghaladja, úgy az új gép, berendezés nem hozható kereskedelmi forgalomba, illetve a már használatban lévő ilyen eszközzel nem lehet munkát végezni. A cseppképzés, a kijuttatás hibáit és az elsodródás veszélyét többek között jelentős mértékben befolyásolja a szóróberendezés műszaki megoldása, állapota és a beállítás. Ezért a gépek típusvizsgálata és hatósági felügyelet mellett a hivatalos időszaki ellenőrzések bevezetése szükséges ahhoz, hogy a vegyszeres növényvédelem környezeti terhelése ne haladja meg az elfogadható mértéket.
Hatodik fejezet
A termésnövelő anyagok, termesztő közegek, növénykondicionáló
A 37. §-hoz
A növények életfolyamataihoz elengedhetetlenül szükséges a víz és a tápanyag. A növények tápanyagszükségleteiket közvetlenül a talajból vagy egyéb termesztőközegből veszik fel. A talajok rendelkeznek természetes tápanyag-szolgáltató képességgel, azaz biztosítani tudják a növények fejlődéséhez nélkülözhetetlen makro-, mezo-, és mikroelemeket. A tápanyagok folyamatos kivonása a talajból egy idő után azok tápanyagszolgáltató képességének és ezzel együtt termőképességének olyan mérvű csökkenését eredményezi, ami már nem teszi alkalmassá a talajt az előbb említett funkciójának ellátására, rajta gazdaságosan növényeket nem lehet termelni.A termésnövelőanyagok csoportjába azok a természetes eredetű vagy mesterségesen létrehozott anyagok, valamint ezek kereskedelmi céllal összeállított kombinációi tartoznak, amelyek fizikai vagy kémiai összetételüknél fogva biztosítani tudják a növények által a talajból kivont tápanyagok pótlását vagy a talajhibák megszüntetésével a növények számára jobb életteret biztosítanak.
Legismertebb fajtái e csoportnak a műtrágyák. A műtrágyák iparilag előállított vagy bányászott olyan készítmények, amelyekben a növények számára elengedhetetlenül szükséges három makrotápelem: a nitrogén, foszfor, kálium ásványi formában van jelen és a növények számára közvetlenül biztosítják a tápelemek felvételét. A műtrágyák a makrotápelemek mellett tartalmazhatnak mezo- és mikroelemeket is. Ezek halmazállapotuk alapján lehetnek szilárdak és folyékonyak.
Magyarország talajának jelentős része rendelkezik talajhibával. Ezek a hibák egyrészről talajgenetikai eredetűek, másrészt pedig emberi tevékenység következményei, vagyis a mezőgazdasági termelésből az ipari és egyéb légszennyeződésből adódóan a talajokban olyan degradációs folyamatok zajlottak le, amelyek igen nagymértékben lerontották azok termőképességét. Ezen hibák nagy része különböző beavatkozásokkal mérsékelhető vagy teljesen megszüntethető. A beavatkozások egyik fajtája a kémiai talajjavítás, ahol bányászott vagy iparilag előállított talajjavító anyagokat használnak fel. A talajjavító anyagok szintén a termésnövelő anyagok csoportjába tartoznak azzal a különbséggel, hogy amíg a műtrágyák, szerves trágyák közvetlenül szolgálnak tápanyagul a növények számára, addig a talajjavító anyagok közvetve a talaj hibájának megszüntetésével növelik a talaj tápanyagszolgáltató képességét.
A termésnövelő anyagokhoz tartoznak a talajkondicionáló készitmények is. Ezek leginkább bányászott anyagok, amelyek tápanyagtartalma kicsi, felhasználásukkal a talajok fizikai tulajdonságainak javítását érik el és ezáltal növelik a talaj tápanyagszolgáltató képességét.
A termésnövelő anyagként felhasznált komposztkülönböző szerves eredetű növényi vagy állati kiinduló anyagból, meghatározott technológiával előállított szervesanyag, amely a növények számára tápanyagforrásul szolgál.
A mikroorganizmusokat tartalmazó trágyák(gomba, baktérium, alga) a talajba kerülve, ott elszaporodva a talaj mikroflórájának mennyiségét növelik és ezáltal a talaj életaktivítása fokozódik, amelynek eredménye szintén a talaj termékenységének fokozódásában nyilvánul meg.
A termésnövelő anyagok a növények életteréül szolgáló talajok tulajdonságaira hatnak és ezáltal befolyásolják a növények fejlődését. Ezzel szemben a termesztőközegekolyan természetes eredetű vagy emberi beavatkozással létrehozott közegek szilárd vagy folyékony halmazállapotban, melyek feladata maga az élettér biztosítása a bennük fejlődő növények számára. Mind a termésnövelő anyagok, mind pedig a termesztőközegek közvetlenül vagy közvetve tápanyag biztosítását hivatottak ellátni a növények életében.
A növénykondicionáló szerek csoportjába olyan készítmények tartoznak, amelyeknek megléte nélkülözhetetlen a növényekben az alapvető anyagcserefolyamatok működéséhez, de ellentétben a termésnövelő anyagokkal és a termesztőközegekkel, ezek nem tápanyagjellegű anyagok.
Az előbbiekben említett anyagok közös jellemzője, hogy valamennyi kereskedelmi termék, tehát az előállító abból a célból hozza forgalomba, hogy alkalmazásukkal a felhasználó gazdaságilag realizálható eredményt érjen el. Tehát valamennyi készítménynek kimutatható kedvező hatással kell rendelkeznie. Ez a pozitív hatás lehet egyrészt a termőföld kémiai vagy fizikai paramétereiben bekövetkező változás, de lehet az előállított növényi termék mennyiségében vagy valamely minőségi tulajdonságában történő javulás. Ezek bizonyítása a készítmény előállítójának a feladata. Ezt szolgálják azok a kísérletek, amelyeket a forgalomba hozatal előtt kell a termék előállítójának elvégeznie és az eredményeket az engedélyezési eljárás során bemutatnia.
A törvényjavaslat hatodik fejezetében felsorolt valamennyi anyagra jellemző, hogy a bennük lévő, a növények számára szükséges hatóanyagok mellett valamilyen mennyiségben káros, szennyező, toxikus vegyi anyagokat is tartalmaznak. Magyarországon a legfontosabb mérgező anyagokra kidolgozott határértékek alapján kell az engedélyezési eljárásban meghatározni, hogy ezek a toxikus, vegyi anyagok csak olyan mennyiségben legyenek a termékekben, hogy azok sem a termesztendő növényt, sem a termesztésnél használt termőtalajt, sem egyéb környezeti elemet - beleértve a felszíni és felszín alatti vizeket is - ne veszélyeztessék. A legfontosabb szempont viszont az, hogy ezen készítmények szakszerű alkalmazásuk esetén ne legyenek az emberi vagy állati egészségre károsak.
Azok a termésnövelő anyagok, termesztőközegek, növénykondicionáló szerek, amelyek a fent említett valamennyi feltételnek megfelelnek, Magyarországon forgalomba hozhatók.
A termésnövelő anyagok, termesztőközegek és növénykondicionáló szerek forgalomba hozatalát a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az Egészségügyi Minisztérium által kijelölt szerv és a Környezetvédelmi Minisztérium szakhatósági állásfoglalása alapján engedélyezi.
A 38. §-hoz
Az engedélyes köteles a kérelemben - a termék nevének feltüntetése mellett - megadni annak hatóanyagát, több hatóanyag vagy termékösszetevő esetén azok mennyiségi összetételét. Ezeknek az értékeknek meg kell egyezniük a készítmény kémiai vizsgálati eredményével, amelyet az arra kijelölt laboratóriumban állapítottak meg az engedélyezési eljárás megkezdése előtt. A laboratóriumnak az engedélyező hatóság által jóváhagyott egységes felszereltségen alapuló, egységes vizsgálati módszereket alkalmazó követelményeket kell kielégítenie. A készítmények forgalmazásakor történő minőségellenőrző vizsgálatokat is ilyen laboratóriumokban kell elvégezni, a vizsgálatok eredményeinek összehasonlíthatósága érdekében.A szóban forgó termékeket nem csak agrár- vagy kertész szakemberek használják, ezért a kérelemhez csatolni kell a magyar nyelvű használati útmutatót, amelyben a vizsgálatokra vagy kísérletekre alapozott felhasználandó mennyiséget (területegységre meghatározva), a felhasználás időpontját, a felhasználásból kizárt növények vagy területek körét meg kell adni. Mellékelni kell továbbá a termék csomagolóburkolatán feltüntetendő szöveg tervezetét magyar nyelven.
Amennyiben egy külföldi termék már rendelkezik forgalomba hozatali engedéllyel és azt az engedélyesen kívül más is kívánja forgalmazni, nem szükséges újból lefolytatni az engedélyezési eljárást. Elegendő, ha az új importőr bejelenti behozatali szándékát.
Ha az engedélyezési eljárás során kiderül, hogy olyan termék esetében, amely eddig még nem engedélyezett vegyületet vagy komponenst tartalmaz és veszélyeztetheti a felhasználót vagy a felhasználási környezet valamely elemét, az engedélyezési eljárás során pótlólagos dokumentációkat, vizsgálati módszereket, és az esetleges további vizsgálatok elvégzéséhez mintákat kell az engedélyező hatóság számára biztosítani.
Ha a benyújtott dokumentációk és az elvégzett vizsgálatok bebizonyítják, hogy a termék nem felel meg azoknak a feltételeknek, amelyek az engedélyezéséhez szükségesek, tehát nem tudja azt a kívánt hatást biztosítani amit az engedélyt kérő állít a készítményről a felhasználók védelmében, vagy pedig olyan káros anyagokat tartalmaz, amely veszélyezteti a környezetet, úgy a kérelmet a hatóság elutasítja.
A 39. §-hoz
Az engedélyesnek módjában áll, hogy a termék összetételében változtatást hajtson végre, amely a termék használati értékét nem ronthatja, de ezt az engedélyben való átvezetés céljából köteles bejelenteni.A 40. §-hoz
Az engedélyt a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 10 évre adja meg. Ennek alapján a készítményt az engedélyokiratban megállapított feltételek teljesítése mellett forgalmazni lehet. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium meghatározott esetekben az engedélyt visszavonhatja. Az engedélyes kérelmére - indokainak felülvizsgálata nélkül - visszavonásra kerül az engedély.Az engedély érvényességének ideje alatt a készítményről kiderülhet, hogy annak összetételében olyan változás történt, amely miatt már a termék nem tesz eleget azoknak a feltételeknek, amelyeknek az engedélyezési eljárás során eleget tett vagy a felhasználás során szakmailag bizonyítottan veszélyezteti a felhasználó egészségét vagy a környezetet, a készítmény engedélyét a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium visszavonja. A törvényjavaslat lehetővé teszi az engedély szüneteltetését is.
A 41. §-hoz
A termésnövelő anyagok, termesztőközegek, növénykondicionáló szerek előállítása abban különbözik a növényvédő szerek gyártásától, hogy amíg a növényvédő szereket szigorú gyártási feltételek mellett, folyamatos analitikai ellenőrzés alatt állítják elő, ami biztosítja a készítmény állandóságát, addig a termésnövelő anyagok, termesztőközegek, növénykondicionáló szerek - a műtrágyák kivételével - nem ipari formában, gyakran manufakturális módszerekkel készülnek. Igen sok olyan készítmény van forgalomban, amely bányászott alapanyagokat tartalmaz, az összetevők kémiai paraméterei geológiai adottságoktól függően változhatnak. Az ilyen termékek esetében igen nehéz a termékállandóságot biztosítani.A felhasználók érdeke, valamint a környezet és a természet védelme megköveteli, hogy csak olyan termékek legyenek forgalomban, amelyek stabilan tudják azokat a feltételeket biztosítani, amelyeket a termék engedélyében a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium előírt. Ez teszi szükségessé a folyamatatos ellenőrzést. Ezeken az ellenőrzéseken azokat a paramétereket kell
Ha egy termékről több ellenőrző vizsgálat is olyan eltérést mutat ki az eredeti vizsgálati eredményekhez képest, amely már nem teszi alkalmassá azt az eredeti hatás kifejtésére vagy káros anyagtartalma miatt veszélyessé válik a felhasználása, a termék engedélye visszavonásra kerül. Az engedélyes a visszavont engedélyű terméket a felhasználótól, vagy a kereskedelemben még meglévő készleteket köteles visszavásárolni és gondoskodni a termék további sorsáról .
A 42. §-hoz
A törvényjavaslat hatodik fejezetében felsorolt anyagok forgalmazásának feltétele, hogy azok megfeleljenek a 37. §-ban leírt feltételeknek. Ennek bizonyításához az engedélyzési eljárás előtt elvégzett kísérletek szükségesek. A kísérletekben a még nem engedélyezett terméket meghatározott méretű területen használják fel és az egy vagy több éves eredmények alapján készítik el az engedély iránti kérelmet. Ezen kísérletek elvégzéséhez szükséges a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által megadott engedély.Kísérleti engedélyt csak olyan termék kaphat, amelynek ismert a kémiai összetétele, illetve az öszetételből következtetni lehet, hogy a készítménnyel végzett kísérlet során nem kerül veszélybe a kísérletet végző személy, vagy a kísérletre kijelölt terület környezetének valamely eleme.
Hetedik fejezet
A környezet és a természet védelme
A 43-45. §-hoz
A növényvédelem számára hasznos szervezetek (antagonisták, hipovirulensek, parazitoidok stb.) megkímélése, a gazdasági növények beporzásában meghatározó szerepű rovarok védelme, a vizi ökoszisztémák peszticid terhelésének megelőzése érdekében a forgalomba hozatalra és felhasználásra engedélyezett szerek alkalmazásának helyes mezőgazdasági gyakorlatán és az ehhez szükséges gépek kijuttatástechnikai alkalmasságán túl megfelelő biztonsági szabályok is szükségesek. Ennek része az integrált növényvédelem alkalmazása, a háziméhek védelmét biztosító intézkedési kötelezettségek, a vizek védelmét szolgáló biztonsági sávok vegyszerezésének tilalma, valamint a növényvédő szerek kereskedelmi mennyiségére vonatkozó tárolási tilalom.Nyolcadik fejezet
Az ember egészségének védelme
A 46. §-hoz
A vegyszeres növényvédelmi munkavégzés, valamint a termésnövelő anyagok felhasználása során az emberi egészség megóvása érdekében valamennyi biztonsági szabályt maradéktalanul be kell tartani. Ezen szabályok betartása, illetve betartatása kivétel nélkül vonatkozik az őstermelőre, a szolgáltatóra vagy a munkáltató által foglalkoztatott felhasználóra is.Kilencedik fejezet
Kártalanítás
A 47. §-hoz
A zárlati károsítók okozta fertőzés rendszerint a növény, növényi termék használati értékének rövid időn belüli teljes elvesztéséhez, pusztulásához vezet, eközben azonban a fertőzés továbbterjedésének a veszélye is fennáll a környezetben előforduló egyéb, a gazdasági növények fogékonysága miatt. Így olykor a fertőzés biztonságos felszámolása nem csak a közvetlen fertőzési góc megsemmisítését, hanem a vele érintkező, illetve a környezetében előforduló gazdasági értékek elvesztését is jelenti. Ennek a valószínűsége különösen akkor áll fenn, amikor a zárlati károsító ellen nincs hathatósan bevethető más eljárás.A törvényjavaslat ilyen esetekben kíván az árutermelők részére részleges kártalanítást biztosítani. A részlegesség elvének célja az, hogy az árutermelő rendszeresen figyelemmel kísérje gazdasági növényeinek állapotát, a zárlati fertőzés gyanúját mihamarabb bejelentse és ezzel a legnagyobb mértékű kármegelőzést lehessen elérni.
Tizedik fejezet
A növényvédelmi igazgatás szervezete
A 48-56. §-hoz
A növényvédelmi szakigazgatás szervezete háromszintű intézményrendszer.Az első szint: a Szolgálat, amely a megyei (fővárosi) növény- és talajvédelmi szolgálatok (összesen 19 intézmény, valamint az általuk működtetett növényegészségügyi határkirendeltségek) együttese. A második szint: a Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat. A harmadik szint: a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium. Ezek feladat- és hatásköreit, valamint a hatósági fórumrendszerét a törvényjavaslat tételesen meghatározza.
Az 57. §-hoz
A növényvédelmi igazgatás fontos területét jelentik a települési önkormányzatok jegyzője által gyakorolt feladat- és hatáskörök.A jegyző abban a sajátos helyzetben van, hogy az önkormányzati tulajdonú, illetve használatú területeken növényvédelmi kötelezettségei vannak úgy, mint bármely más földhasználónak és termelőnek, ugyanakkor illetékességi területén közigazgatási szervként köteles eljárni azokkal szemben, akik nem tartják be a törvényjavaslat rendelkezéseit.
A jegyzőnek a zárlati és vizsgálatköteles nem zárlati károsítókkal kapcsolatban semmilyen hatásköre nincs, ilyen károsító okozta veszélyhelyzetben a Szolgálat határozatát köteles végrehajtani. Ez azonban nem csak saját magára nézve kötelező érvényű, hanem illetékességi területén köteles együttműködni a Szolgálattal a veszélyhelyzet elhárításában.
A jegyző feladatai közé tartozik a méhészek és a növénytermelők gazdasági érdekeinek kölcsönös védelme. A háziméhek által látogatott virágzó gazdasági növények károsítói elleni vegyszeres védekezéshez indokolt esetben azonban a termelő háziméhekre veszélyes szert is felhasználhat, ha a veszélyhelyzetet más módon nem tudná elhárítani. Ilyenkor a termelő köteles a területileg illetékes jegyzőnek bejelentést tenni a tervezett méhveszélyes növényvédelmi munkájáról.
A méhészek, vándorméhészek letelepedésével kapcsolatos nyilvántartási kötelezettséget külön jogszabály a jegyző feladatkörébe utalja, így naprakész információi alapján a helyben szokásos módon haladéktalanul köteles értesíteni a méhészetek tulajdonosait, illetve kezelőit a kaptárak biztonságba helyezéséről.
Amennyiben a méhész bármely okból nem tenne eleget gazdasági érdeke védelmének, úgy a jegyző felhatalmazza a növénytermelőt, hogy a kaptárakat a méhész anyagi felelőssége és kockázata terhére a veszélyességi körzeten kívüli területre szállítsa. Ezzel - a növénytermelő gazdasági érdekének egyenrangúságát érvényesítve - biztosítja a vegyszeres védekezés végrehajthatóságát.
A jegyző nem kizárólag a különböző gyomnövények (kiemelten az allergének), növényi betegségek és kártevők elleni növényvédelmi intézkedéseivel
köteles a közegészségügyi követelményeknek eleget tenni, hanem a piacon a fogyasztói biztonság megteremtésével is. Ennek érdekében az őstermelőknél, illetve a nagybani piacok beszállítóinál köteles az élelmiszernövények esetében ellenőriztetni az érvényes permetezési napló, a szaporítási célból forgalmazott növények esetében pedig a szükséges növényegészségügyi igazolás meglétét. Ezek hiányában az árusítást betiltja.
Tizenegyedik fejezet
Díjfizetési kötelezettség
Az 59. §-hoz
A központi költségvetés a növényvédelmi szakigazgatás intézményrendszerének működtetéséhez korlátozott mértékben járul hozzá, ezért a pénzügyi forráshiányt hatósági díjakból kell pótolni.A hivatalból indított hatósági ellenőrzések egy része költséges laboratóriumi vizsgálatokat igényel, ezért amennyiben a vizsgálat szabálytalanságot állapít meg, úgy az ezzel járó költségek áthárításra kerülnek.
Növényvédelmi bírság
A 60-62. §-hoz
A növényvédelmi bírság bevezetését az indokolja, hogy nincs más megfelelő visszatartó erejű, az elkövetett cselekmény társadalmi és gazdasági veszélyességének súlyát szakmailag mérlegelő és érvényesítő szankcionálási rendszer.A növényvédelmi bírság meghatározott jogellenes cselekmény, vagy mulasztás esetén kiszabható pénzbüntetés. A szabálytalanul forgalomba hozott engedélyköteles termékek - térítés nélkül - elkobozhatók. Az elkobzás a termék megsemmisítését vonja maga után.
Tizenkettedik fejezet
Az Európai Unió jogszabályaihoz való közelítés
A 63. §-hoz
A törvényjavaslat a következő közösségi irányelvekkel tartalmaz összeegyeztethető szabályozást:A Tanács 77/93/EGK irányelve a növényekre és a növényi termékekre káros organizmusok Közösségbe való bevitele és a Közösségen belüli elterjedése elleni védelmi intézkedésekről.
Ez az irányelv a növényegészségügyi szabályozás alapja, meghatározza az Európai Unió növényegészségügyi rendszerét. Az irányelv rendelkezik a növényegészségügyi hatóság tevékenységéről és hatásköréről, szabályozza az Európai Unió tagállamai között a növények, növényi termékek szállítása során használt növényútlevelet. Ez az irányelv tartalmazza a termelők nyilvántartási kötelezettségének általános előírásait, a védett zónarendszer működésének szabályait. Az irányelv mellékleteiben vannak az ellenőrzésköteles károsítók, növények, növényi termékek listái.
A Tanács 91/414/EGK irányelve a növényvédőszerek forgalombahozataláról.
Ez az irányelv szabályozza a növényvédőszerek forgalomba hozatalának feltételeit, a hatóanyagok engedélyezésének rendjét, a kapcsolódó dokumentációs kötelezettségeket, a növényvédő szerek csomagolásának, jelölésének, valamint ellenőrzésének szabályait. Az irányelv mellékletei tartalmazzák a hatóanyagok engedélyezésével kapcsolatos rendelkezéseket.
A Bizottság 92/90/EGK irányelve olyan kötelezettségek létesítéséről, amelyek a növények, növényi termékek és más termékek termelőinek és importőreinek meg kell felelniük, valamint a nyilvántartásba vételük megállapításáról.
Az irányelv a növényegészségügyi hatóságok nyilvántartási kötelezettségét határozza meg.
A törvényjavaslat nem veszi át a felsorolt közösségi irányelvek teljes tartalmát, csupán beépíti a hazai jogrendbe azokat az előírásokat, amelyek a törvényi szabályozás keretei közé tartoznak. A felsorolt irányelvek rendelkezései, mellékletei, valamint a 2001. december 31-éig terjedő időszakra vonatkozó jogharmonizációs programról és a program végrehajtásával összefüggő feladatokról szóló, a 2280/1999. (XI. 5.) Korm. határozattal módosított 2212/1998. (IX. 30.) Korm. határozatban felsorolt közösségi irányelvek a végrehajtási rendeletekbe kerülnek.
Hatálybalépés
A 64. §-hoz
A törvényjavaslat hatálybalépése több lépcsőben valósul meg. A törvényjavaslat hatálybalépését követően későbbi időponttól (2001. január 1. napjától) kell alkalmazni a törvényjavaslat 7. §-a szerinti közérdekű védekezésre vonatkozó rendelkezéseket a finanszírozhatóság érdekében.A növényvédelmi gépekre és berendezésekre vonatkozó rendelkezéseket az ehhez szükséges műszaki vizsgálat szolgáltató bázisainak kiépítését követően 2003. január 1. napjától kell alkalmazni.
Felhatalmazás
A 65. §-hoz
A törvényjavaslat végrehajtására több miniszteri rendelet készül, ennek megfelelően1. a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter rendelete szabályozza:
a) a növényegészségügyi előírásokat, amelyek a közösségi irányelvek átvételével a növények, a növényi termékek export, import és tranzit-forgalmának részletes vizsgálati szabályait, valamint a zárlati és a vizsgálatköteles nem zárlati károsítók behurcolásának, szétterjedésének, meghonosodásának megakadályozására, az állami védekezésre, a növényegészségügyi tevékenységgel összefüggő nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségre, továbbá a növényegészségügyi bizonyítványra és a növényútlevélre vonatkozó rendelkezéseket, valamint
b) a növényvédelmi előírásokat, amelyek a járványelhárítás, a termelők növényvédelmi tevékenységének, a növényvédő szerek forgalmazása és felhasználása személyi, tárgyi és reklámozási feltételeinek, nyilvántartásának, a növényvédő szerek földi vagy légi kijuttatásának, a növényvédelmi képesítésnek, a növényvédelmi vizsgálatoknak, intézkedéseknek és az ellenőrzéseknek, továbbá a közérdekű védekezésnek a részletes szabályait tartalmazza;
2. a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter - az egészségügyi miniszterrel, valamint a környezetvédelmi miniszterrel egyetértésben - rendeletben szabályozza:
a) a növényvédő szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezésére, a növényvédő szer hatóanyagokra, a növényvédő szerek osztályozására, tárolására, csomagolására, jelölésére, szállítására, visszaadására, visszavételére, a növényvédőszerek kísérleti célú felhasználására és annak feltételeire, valamint növényvédőszer engedélyfenntartási díjra és az engedélyezési eljárás díjának megosztására vonatkozó előírásokat, továbbá
b) a termésnövelő anyagok engedélyezésének, tárolásának, forgalmazásának és felhasználásának előírásait;
3. a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter - az egészségügyi miniszterrel, valamint a környezetvédelmi miniszterrel egyetértésben - rendeletben szabályozza a növényvédő szerrel szennyezett csomagolóanyagok hulladékának kezelésére vonatkozó részletes szabályokat;
4. az egészségügyi miniszter a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel együttes rendeletben szabályozza a növényben, növényi termékben megengedhető növényvédő szermaradék, valamint a termésnövelő anyagokból származó megengedett toxikus vegyi anyagtartalom értékét; továbbá
5. a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter - az egészségügyi miniszterrel, a környezetvédelmi miniszterrel és a pénzügyminiszterrel egyetértésben - rendeletben szabályozza a növényvédelmi igazgatási szolgáltatási díjakat.