adozona.hu
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 2000. évi költségvetéséről szóló T/1659. számú törvényjavaslat indokolása
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 2000. évi költségvetéséről szóló T/1659. számú törvényjavaslat indokolása
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
- Jogszabály indoklása: 1999. évi CIX. törvény
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 2000. évi költségvetése több meghatározó jelentőségű szempont egyidejű figyelembevételével készült, így:
- a 2000. évi előirányzatok meghatározása támaszkodik az 1999. évi előirányzatok várható teljesítésére vonatkozó becslésekre,
- érvényesülnek a 2000. évre feltételezett makrogazdasági pályából adódó következmények,
- a megfelelő előirányzatokban a törvényi determinációkból adódó következmények is megjelennek,
- az alapok kezelői működési költs...
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 2000. évi költségvetéséről szóló T/1659. számú törvényjavaslat indokolása
INDOKOLÁS
Általános indokolás
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 2000. évi költségvetése több meghatározó jelentőségű szempont egyidejű figyelembevételével készült, így:- a 2000. évi előirányzatok meghatározása támaszkodik az 1999. évi előirányzatok várható teljesítésére vonatkozó becslésekre,
- érvényesülnek a 2000. évre feltételezett makrogazdasági pályából adódó következmények,
- a megfelelő előirányzatokban a törvényi determinációkból adódó következmények is megjelennek,
- az alapok kezelői működési költségvetésében a központi költségvetési szervek működésére meghatározott következmények érvényesülnek.
A törvényjavaslat mellékletei az előirányzatokat a 2000. évre tervezett szerkezeti formában és címrendben tartalmazzák. Az eddigi szerkezettől eltérő, lényeges változás, hogy 2000-től a működési költségvetés nem képez külön törvényi mellékletet, hanem az ellátási, valamint a működési bevételek és kiadások egységes szerkezeti rendet alkotva, de külön címeken a központi költségvetés szerkezetéhez hasonlóan tartalmazzák az előirányzatokat.
Bevételek
A társadalombiztosítási járulék mértéke 1999-hez képest nem változik, továbbra is 33%, amelyből a nyugdíjbiztosítási járulék mértéke 22%, az egészségbiztosítási járuléké pedig 11%. Az egyéni járulék mértéke továbbra is 11%, ebből 3% az egészségbiztosítási, és 8% a nyugdíjbiztosítási járulék. A magánnyugdíjpénztári tagok a nyugdíjbiztosítási ellátások fedezetéhez változatlanul 2%-kal járulnak hozzá. A munkáltatói és az egyéni járulékbevételek növekedése szoros kapcsolatban áll a járulékköteles jövedelmek döntő hányadát adó bruttó keresettömeg növekedésével, amelynek 2000-re tervezett mértéke 10,8%. A társadalombiztosítás szempontjából a makrogazdasági pálya fontos paraméterei a fogyasztói árindex, a foglalkoztatottak számának, valamint a bruttó és a nettó átlagkeresetek nagyságának a változása.
Az egyéni járulékfizetési kötelezettség alá tartozó jövedelmek éves felső határa a 2000-re tervezett havi bruttó átlagkereset kétszeresének (167 942 forint) tizenkétszerese (éves szinten 2 015 304 millió forint, naponta 5 520 forint).
Az ellátások fedezetét képező bevételek köre új forrásokkal is kibővül. Így 2000-től sor kerül
- a fegyveres testületek hivatásos állományú tagjai nyugdíjkedvezményeinek megtérítésére,
- a sorállományú katonák ellátásai fedezetének megteremtésére.
Az Egészségbiztosítási Alap bevételét képező tételes egészségügyi hozzájárulás egy főre jutó havi összege 3 600 forintról 3 900 forintra nő, a százalékos egészségügyi hozzájárulás szabályai változatlanul érvényesek.
A vagyongazdálkodásból származó bevételek az 1999. évi vagyonértékesítési kötelezettség áthúzódó teljesítéséből várhatóak.
A központi költségvetés által nyújtott támogatás összege 152 874,0 millió forint , ebből a magánnyugdíjpénztárba átlépők miatti járulék-kiesés pótlására 69 074,0 millió forint, a GYED folyósítás kiadásainak megtérítése 36 300,0 millió forint.
Kiadások
A nyugellátások emelésénél 2000. januárban kerül sor első ízben a tervezett fogyasztói árnövekedés és a tervezett országos nettó átlagkereset-növekedés 30 és 70%-os arányú súlyozott átlagának az alkalmazására, s ennek következtében a nyugdíjkiadások az előző évhez viszonyítva átlagosan 8%-kal emelkednek.
A természetbeni és pénzbeli ellátások előirányzatának meghatározásánál, egyrészt a makrogazdasági környezet néhány paraméterével, így a fogyasztói és a termelői árak, valamint a keresetek és a foglalkoztatottság alakulására vonatkozókkal, s ezeken túl néhány egészségbiztosítási szakmai megfontolással számolt a tervezés. 1999. évvel megegyező sajátosság a költségvetésben, hogy a természetbeni egészségbiztosítási ellátások körén belül, a gyógyító-megelőző ellátások esetében lehetővé teszi a kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítást, melynek elsődleges célja a rugalmas és biztonságos finanszírozás elősegítése.
Az egészségbiztosítás legnagyobb súlyú kiadási előirányzatát képező gyógyító-megelőző ellátások esetében az 1999. évi várható teljesítéshez viszonyítva a szinten tartást kívánja megvalósítani a költségvetés. Az évek óta kritikus előirányzatot jelentő gyógyszer-támogatási kiadásokra fordítható előirányzat az idei évi várható teljesítésnél kisebb összeget tartalmaz. Az előirányzat csökkentését megalapozó intézkedések ismertetése a részletes indokolásban található.
A költségvetési javaslat a működési kiadásoknál a személyi juttatásokra, az épület üzemeltetés területén jelentkező többlet feladatokra csak szerény előirányzat növekményt tartalmaz. A Ny. Alap működési kiadásai az ágazat feladatellátásához szükséges folyamatos kiadásokon túl tartalmazzák a világbanki programfinanszírozási körbe tartozó kiadásokat is. A működési kiadási előirányzatok továbbá lehetővé teszik a nyugdíj-megállapítás, a nyilvántartás, a folyósítás területén megkezdett informatikai fejlesztések folytatását. Az E. Alap működési kiadásai a viszonylag szerény mértékű dologi és bérkiadás növekedés mellett informatikai fejlesztést is tartalmaznak, amely részben a működéshez szükséges hálózatok, részben az informatikai biztonság megteremtését szolgálja.
Részletes indokolás
1. §-hoz
A törvényjavaslat a társadalombiztosítási alrendszer költségvetésének - amely a Ny. Alap és az E. Alap költségvetésének összegéből adódik -, bevételifőösszegét 1 718 059,0 millió forintban, kiadási főösszegét 1 759 470,0 millió forintban, hiányát pedig 41 411,0 millió forintban állapítja meg. A hiány rendezésének kötelezettségét a törvényjavaslat a 2000. évi központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvénybe utalja.2. §-hoz
A törvényjavaslat az Ny. Alap bevételi és kiadási főösszegét egyaránt 992 418,0 millió forintban állapítja meg. A költségvetés egyensúlyát az Áht. 86. § (10) bekezdése értelmében 86 074,0 millió forint központi költségvetési támogatás biztosítja.A nyugdíjbiztosítási ellátások fedezetéül szolgáló bevételek javasolt előirányzata 982 614,0 forint. A munkáltatói és az egyéni nyugdíjbiztosítási járulékbevételek előirányzatának meghatározása során egyrészt az általános indoklásban már említett makrogazdasági paraméterekből, másrészt a járulékmértékek nagyságára, valamint a járulékalapot képező jövedelmek körére vonatkozó feltételezésekből indult ki a tervezés. Ezen túl a kérdéses bevételek esetében 1999-hez viszonyítva a behajtási hányad további javulásával számolt a tervezés, melynek realitását a járulék-nyilvántartási és beszedési tevékenységek APEH-hoz történő integrálásának a teljessé válása biztosítja. Mindezek alapján a munkáltatói nyugdíjbiztosítási és a biztosítotti nyugdíjjárulék bevételek és hozzájárulások együttes összege 869 674,0 millió forint. A munkáltatói nyugdíjbiztosítási járulék előirányzata 708 694,0 millió forint, amely tartalmazza a munkanélküli ellátás után fizetett nyugdíjbiztosítási járulék tervezett bevételi összegét. A biztosítotti nyugdíjjárulék 160 980,0 millió forint előirányzata két fő tételből tevődik össze: a 137 030,0 millió forint biztosított által fizetett nyugdíjjárulék előirányzatából (ennek része az egyes szociális ellátásokból és a munkanélküli járadékból (segélyből) fizetett nyugdíjjárulék tervezett bevétele), valamint a 23 950,0 millió forint magánnyugdíjpénztári tagok által fizetett nyugdíjjárulék előirányzatából.
A központi költségvetés a magánnyugdíjpénztárba átlépők miatti járulékkiesés pótlásának címén 69 074,0 millió forint költségvetési támogatást nyújt. A GYES és a GYED utáni központi költségvetés térítési összege 17 000,0 millió forint.
Az egyéb járulékok és hozzájárulások tervezett bevétele 20 178,0 millió forint. Önállóan kerülnek bemutatásra a "megállapodás alapján fizetők járulékbevételei" és a "közteherjegy után befolyt járulék" bevételek. Ez utóbbinál, két éves tapasztalat alapján csak szerény mértékű növekedés prognosztizálható. Új bevételi tétel a sorkatonai szolgálatot teljesítők nyugdíjbiztosítási járuléka, amelynek az előirányzata 1 520,0 millió forint, míg a fegyveres testületek nyugdíjkedvezményeinek megtérítése 18 060,0 millió forint bevételt jelent az Ny. Alap számára.
A késedelmi pótlék és bírság előirányzata 4 311,0 millió forint, melyet az APEH a törvényben meghatározott módon átutal az Ny. Alap számlájára.
A nyugdíjbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek előirányzata a kifizetések visszatérítését és egyéb esetleges bevételeket tartalmazza 2 377,0 millió forint összegben.
A működési költségvetés tervezett bevétele összesen 1 017,0 millió forint, ebből a központi költségvetés működési költségtérítése 860,0 millió forint.
A vagyonértékesítési kötelezettség teljesítéséből származó bevétel 8 787,0 millió forint.
Kiadások
A nyugellátások kiadásainak 2000. évi tervezett összege 970 271,0 millió forint. Az ellátottak átlagos havi száma a becslések szerint 2 millió 393 ezer fő lesz, amely mintegy 14 ezer fővel kevesebb az előző évinél. Az egyes előirányzat csoportok várható alakulásáról a következők mondhatóak.
A nyugellátások legjelentősebb tételét az öregségi nyugdíjak képezik. A 2000-re tervezett előirányzat 669 128,0 millió forint, ez teszi ki a tervezett nyugdíjkiadás közel 70%-át. Az öregségi nyugdíjasok átlagos száma - a korhatárt betöltött nyugdíjasokon kívül - ideértve a korkedvezményes és az előrehozott öregségi nyugdíjasok átlaglétszámát is - 2000-re 1 millió 664 ezer fő körül becsülhető. Ez 2 ezer fővel kevesebb az 1999. évi várhatónál. Az egy főre jutó havi átlagos ellátás 33 400 forint körül alakul, amely mintegy 2 500 forinttal haladja meg a bázis év prognosztizált összegét.
A rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíjak (161 350,0 millió forint), - amelyek a korhatárt betöltött I-III. csoportos és korhatár alatti (I-II. csoportos rokkantsági és baleseti rokkantsági ellátások kiadásait tartalmazzák - a teljes nyugdíjkiadás mintegy 16,5%-át teszik ki. A költségvetés ezen kiadás esetében mintegy 7,5%-os növekedéssel számol. A tervezett létszám 413 ezer fő körül alakul, ami 5 ezer fővel alacsonyabb az 1999. évi várható értéknél. Az egy főre jutó havi ellátás 2000-ben 32 100 forint körül várható, ami mintegy 1 300 forinttal kevesebb az öregségi nyugdíjak várható nagyságánál.
A hozzátartozói nyugellátások céljára fordított kiadások (138 813,0 millió forint) teszik ki a nyugellátások mintegy 14%-át. A hozzátartozói ellátások mintegy 62%-a alapellátásként kerül kifizetésre, ez képezi az idetartozó ellátottak egyetlen ellátását a nyugdíjrendszerből.
Az özvegyi szülői nyugdíjak, valamint az ide tartozó árvaellátások létszámának várható csökkenése az 1999. évi prognosztizált adathoz képest 2,2%. Az egy főre jutó havi ellátás valamivel magasabb, mint az öregségi nyugdíjak kétharmad része, becsülhetően 22 600 forint körüli összeg lesz. A hozzátartozói ellátások kiadásainak több mint egyharmada kiegészítő ellátás, az érintett közel 550 ezer fő saját jogon szerzett nyugdíja mellett kapja ebből a kiadás-csoportból az ellátást, valamilyen kiegészítő nyugdíjként. Ezen ellátás 2000-re tervezett összege 53 083 millió forint. Az ellátások számának növekedése közel 1,5%, az átlagos havi folyósítási összeg 8 100 forint körül lesz, az öregségi nyugdíjak átlagának 24%-a.
Az egyösszegű méltányossági kifizetésekre 980,0 millió forintot irányoz elő a költségvetés, ami 3,2%-kal haladja meg az előző évben e célra rendelkezésre álló összeget. Ebből az összegből egyszeri szociális segélyekre 380,0 millió forint a keretösszeg, míg a méltányossági nyugdíjemelés előirányzata 600,0 millió forint.
A kiadásokat meghatározó nyugdíj-automatizmusok
A nyugdíjas létszám alakulásában jelentősebb változásra lehet számítani a terv évben. 1999-ben az ellátások átlagos számának növekedése 1,2%-os lesz, a saját jogú nyugdíjasok létszámának stagnálása, a szóló hozzátartozói ellátások számának 1,3%-os csökkenése és a hozzátartozói kiegészítő ellátások 7,7%-os növekedése mellett.
Az előző évek létszámnövekedését követően 2000. év lesz az első év, melyben az ellátottak száma csökken, várhatóan 0,2%-kal. A nyugdíjas létszám összesen közel 0,6%-os csökkenését a saját jogú nyugdíjasok 0,3%-os és a szóló hozzátartozói ellátások 2,2%-os csökkenése határozza meg. A hozzátartozói kiegészítő ellátások száma növekszik csak 1,5%-kal.
Az ezredforduló időszakában a nyugdíjkiadások alakulása szempontjából a demográfiai háttér kedvező lesz, mert viszonylag alacsony létszámú nyugdíjba vonuló korosztályokkal kell számolni a kérdéses években. A kiadás-növekedést mérsékli, hogy folytatódik a korhatáremelés, mindkét nemre vonatkozóan ismét emelkedik egy évvel a korhatár.
A cserélődés és a nyugdíjas állomány összetétel-változása is hatással van a nyugdíjkiadások alakulására. A nyugdíjba vonulás feltételei alapvetően kedvezőbbek lesznek. A cserélődés során az állományba újként bekerülő nyugdíjazottak általában magasabb összeggel lépnek be, mint az ellátásból kikerülők. A következő időszakban a degresszió fokozatosan és szisztematikusan mérséklődik, a biztosítási plafon beáll a törvény által meghatározott 2-es szorzóra, a nyugdíjba beszámítható jövedelmek alulvalorizáltsága fokozatosan mérséklődik. A feltételezések szerint lassan emelkedik a beszámítható szolgálati idő is.
A nyugdíj-megállapítás fő szabályai megegyeznek az előző évivel. Az összeg meghatározásánál évente eggyel nő a beszámítandó kereseti évek száma. 2000-ben már 12 év jövedelmének teljes és a nyugdíjba vonulás évének töredék évi keresete határozza meg a nyugdíjat. Az induló nyugdíjak színvonala várhatóan nő.
A működésre fordított kiadás előirányzata 16 818 millió forint.
A működési költségvetésben a törvényi kötelezettségek teljesítését a központi költségvetési szervekre vonatkozó előírásokhoz, paraméterekhez közelítő feltételekkel, az új jogszabályi kötelezettségekből adódó többlet feladatokkal, valamint az új címrendnek megfelelő szerkezeti változásokkal együtt tartalmazza a javaslat.
A 2000. évi címrendben:
- a központi hivatali szerv alcímben a Nyugdíjbiztosítási Alap kezelője, az ONYF szerepel,
- az igazgatási szervek alcímben jelenik meg a területi igazgatási szervek és a NYUFIG előirányzata,
- a központi hivatali szerv által kezelt előirányzatok alcímben a fejezeti kezelésű előirányzatok jelennek meg.
A tervezett előirányzatoknak kell biztosítani a működéshez szükséges, még elégséges feltételeket, a folyamatos működés területén az előirányzatok szintrehozását, és a szerkezeti változásokat. Ezen túlmenően a költségvetésnek tartalmaznia kell az adatszolgáltatási és nyilvántartási rendszer korszerűsítéséhez, az EU-hoz történő csatlakozás előkészítő munkálataihoz, a folyamatos informatikai feladatokhoz, a nyugellátás, megállapítás, folyósítás zavartalanságát biztosító informatikai fejlesztéshez, továbbá az igazgatási épületek üzemeltetéséhez, felújításához kapcsolódó kiadásokat.
A személyi juttatások 5%-os fejlesztési többlete biztosítja az illetményalap növekedést, a besorolás változásokat, valamint a különböző törvényi kötelezettségből adódó kiadások fedezetét. Létszámfejlesztésre a 2000. évi költségvetés forrást nem tartalmaz.
Az informatikai fejlesztések előirányzata biztosítja NYUGDMEG rendszer folyamatos működését, a szükséges továbbfejlesztéseket, valamint a nyugdíjfolyósítási rendszer biztonságos működtetésének feltételeit.
Folytatódik a nyilvántartási rendszer továbbfejlesztése. A kialakuló, új nyilvántartási rendszer komplex - a feladatokkal és felelősséggel arányos - megoldást nyújt a nyugdíjbiztosítás számára. Megvalósul az az informatikai rendszer, amely hosszútávon biztosítja a nyugdíjelbírálás, ezen belül a nyilvántartási ügyvitel informatikai támogatását. A nyilvántartás új informatikai rendszere központi adatbázisra épül. Az adat befogadás és adatszolgáltatás decentralizált marad. A központi adatbázisból az ország bármely területén keletkezett adat hozzáférhetővé válik. Lehetőség nyílik a biztosítottak sokoldalú, szakszerű és gyors tájékoztatására, az ügyfélszolgálati igények még színvonalasabb kielégítésére.
Az EU csatlakozás felkészülési kiadásaira szolgáló célelőirányzat 125,0 millió forint.
3. §-hoz
Az Egészségbiztosítási Alap 2000. évi költségvetésének előirányzott bevételi főösszege 725 641,0 millió forint, kiadási főösszege 767 052,0 millió forint, a költségvetés hiánya tehát 41 411,0 millió forint. A deficit rendezéséről a központi költségvetés 2000. évi zárszámadási törvénye rendelkezik.Bevételek
Az általános indokolásban felsorolt makrogazdasági paraméterek és egyéb a járulékbevételek alakulását lényegesen befolyásoló tényezők figyelembevételével a munkáltatói és a biztosítotti egészségbiztosítási járulék bevételek és hozzájárulások együttes összege 450 012,7 millió forint. Ezen belül a munkáltatói egészségbiztosítási járulék bevétel előirányzata 367 823,7 millió forint (amely tartalmazza a munkanélküli ellátás után fizetett egészségbiztosítási járulékbevétel címen várhatóan befolyó bevételt), a biztosítotti egészségbiztosítási járulékbevétel tervezett összege 82 189,0 millió forint.
Az egyéb járulékok és hozzájárulások 2000. évi előirányzata összesen 16 099,8 millió forint. Ezen belül meghatározó tétel a munkáltatói táppénz-hozzájárulás 13 382,0 millió forintos előirányzata. 2000-ben új bevételi előirányzatként jelenik meg a sorkatonai szolgálatot teljesítők után fizetett egészségbiztosítási járulék és a fegyveres testületek kedvezményes nyugellátásának kiadásához való hozzájárulás, előbbi 560,0 utóbbi 1 010,0 millió forint összeget jelent. Az előirányzat tartalmazza továbbá a baleseti járulék 559,0 millió forint, valamint a megállapodás alapján fizetett járulék 548,9 millió forint összegét.
Az egészségügyi hozzájárulás (tételes és százalékos) előirányzata 179 528,8 millió forint. A tételes egészségügyi hozzájárulás előirányzatának kialakítása javuló beszedési hányad mellett figyelembe veszi a foglalkoztatotti létszám makrogazdasági prognózis szerinti mérsékelt növekedését, valamint azt, hogy január hónapban - az 1999-ben érvényes - 3 600,-Ft/fő, a további 11 hónapban pedig már 3 900,-Ft/fő befizetés történik. A százalékos egészségügyi hozzájárulásra vonatkozó szabályozás alapján 2000-ben először kell számolni az osztalékalap 35%-a után fizetendő várható bevétellel.
A késedelmi pótlék és bírság 2000. évi előirányzata 3 189,0 millió forint, melyet az APEH átutal a törvényben meghatározottak szerint az E. Alap számlájára. Az előirányzat kialakítása figyelemmel van az 1999. évi LXIV. törvény rendelkezéseire, ennek értelmében az 1999. január 31. előtt keletkezett járuléktartozások rendezése esetében a késedelmi pótlék és bírság elengedésére kerülhet sor.
A központi költségvetési hozzájárulások előirányzata 66 800,0 millió forint, amely tartalmazza a terhesség-megszakítással kapcsolatos költségvetési térítés 900,0 millió forintos összegét, az egészségügyi feladatok ellátásával kapcsolatos központi költségvetési hozzájárulás 2 900,0 millió forint, a központi költségvetés pénzeszköz átadása 26 700,0 millió forint összegű előirányzatát, valamint a GYED folyósítás kiadásainak központi költségvetési megtérítését (36 300,0 millió forint). Ez utóbbi a kiadási előirányzatok között is megjelenik.
Az egészségbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek 2000. évi előirányzata 4 622,0 millió forint. Ezen belül a kórházi részleges adósságrendezésre átadott pénzeszközök visszatérülése a 2000. évben befejeződik. Az un. konszolidációs előlegek visszafizetése jövőre öt intézményt érint összesen 100,0 millió forint törlesztésével. Az önkormányzati kórházak csődjével összefüggő támogatásvisszatérítése címen 2000-ben hat érintett intézmény 380,0 millió forintot törleszt az OEP-nek. A terhességmegszakítás egyéni térítési díja 350,0 millió forint a baleseti és egyéb kártérítési megtérítések előirányzata 2 444,0 millió forint, a kifizetések visszatérülése és egyéb bevételek előirányzata 1 348,0 millió forintban került meghatározásra.
A 2000. évi működési célú bevételek előirányzata1 800,0 millió forint, amely a nem társadalombiztosítás pénzügyi alapjai terhére folyósított ellátásokkal kapcsolatos költségeknek a központi költségvetésből történő megtérítésére
1 550,0 millió forintot tartalmaz.
A vagyongazdálkodásból származó bevétel 2000. évi előirányzata összesen
3 588,7 millió forint, amely a vagyonértékesítés 2000. évi befejezéséből, valamint az 1999. évről áthúzódó teljesítésekből adódik.
Kiadások
A korhatár alatti III. csoportos rokkantsági és baleseti ellátások előirányzata 122 520,0 millió forint. Az előirányzat az 1999. évi várható teljesítés figyelembevételével 1%-os létszámnövekedéssel, a korhatáremelésből származó többletkiadással, és a nyugdíjindexálás szabályaiból következő 8%-os növekedéssel számol.
A terhességi gyermekágyi segély kiadásainak előirányzata 7 053,0 millió forint. Az előirányzat változatlan születésszám feltételezésével, illetve az 1999-ban várható átlagkereset-növekedés figyelembevételével készült.
A pénzbeli ellátások közül a táppénzkiadások előirányzata a 2000. évre 50 731,0 millió forint. Az előirányzat meghatározása figyelembe vette az 1999. évi várható átlagkereset-növekedést, továbbá számolt a táppénzes arányszám kismértékű csökkenésével.
A betegséggel kapcsolatos segélyek előirányzata 1 169,0 millió forint, amely tartalmazza a méltányossági támogatások 372,0 millió forint, a külföldi gyógykezelés 478,0 millió forint, külföldi sürgősségi gyógykezelés 128,0 millió forint, és a nemzetközi egyezményekből eredő kiadások 191,0 millió forint nagyságú előirányzatát. A külföldi gyógykezelés azon esetekben indokolt, amikor az adott betegség hazai kezelése klinikai felszereltség, műszerezettség hiányában nem megoldható. További költséget jelenthet, hogy a külföldön végzett beavatkozások után az orvosilag indokolt kontrollvizsgálatok, esetleges korrekciós műtétek többségében az első ellátást nyújtó intézményben történnek. A külföldi sürgősségi gyógykezelés előirányzatánál figyelembe kellett venni, hogy a keret igénybevételéből kikerülnek azon magyar állampolgárok esetei, akik azokban az országokban részesülnek sürgősséggel gyógykezelésben (Németország, Ausztria és várhatóan Horvátország), amelyekkel Magyarországnak szociális biztonsági egyezménye van. Ezen esetek költségeinek megtérítése a későbbiekben a nemzetközi egyezményekből eredő kiadások soron jelennek meg. További kiadásnövekedést jelent a más országba áttelepült magyar nyugdíjasok egészségügyi ellátási költségeinek átalányösszegben való megtérítése.
A gyógyító-megelőző ellátások kiadásainak 2000. évi előirányzata 358 803,4 millió forint. Ez az előirányzat az 1999. évi eredeti, a céltartalékkal, valamint az év közi zárolásokkal csökkentett előirányzaton (337 114 millió forint) alapszik, és azt 6,4%-kal haladja meg. Az előirányzat kialakításakor figyelembe kellett venni, hogy az 1999-ben végrehajtott, a gyógyszer-támogatási kiadások túllépéséből fakadó évközi előirányzati zárolással és törléssel a gyógyító-megelőző kiadások fejlesztési lehetőségei megszűntek, ezért a felhalmozódott és szakmailag alátámasztott igények utólagos kielégítése nélkülözhetetlen.
A gyógyító-megelőző ellátások előirányzata a költségvetési szektorban engedélyezett 5%-os bérnövekménnyel számol, amelynek összege 10 176,0 millió forint. Az előirányzat az 1999. évi fejlesztések szintre hozására 1 776,0 millió forintot, az új fejlesztésekre pedig 9 436,4 millió forintot tartalmaz.
Az 1999. évi fejlesztések szintre hozásának előirányzata tartalmazza az 1999-ben a finanszírozási normákon felül befogadott új kapacitások éves szintre hozását, valamint az új finanszírozási kormányrendelettel életbe lépett megemelt - járó- és fekvőbeteg szakellátási - normatívák és a fogászati ellátás kapacitásbővülése többletforrás-igényének szintre hozását. Az 1999. évben év közben befogadott CT, MRI szolgáltatók szintre hozott működési költségigénye (840,0 millió forint) az előbbi keret közel felét teszi ki.
A 2000. évre tervezett új fejlesztések ellátási formánként a következők:
a. Háziorvosi szolgálatok: a háziorvosi ellátás finanszírozásában a definitív ellátásra és a hatékony prevenció munkára ösztönző elemek bevezetése és a praxisok számának növelése javasolt. Ez többletforrásként 600,0 millió forint biztosítását igényli annak érdekében, hogy az elért finanszírozási színvonal ne csökkenjen.
b. A védőnő, anya-, gyermek- és ifjúságvédelem az előző évi fejlesztések elmaradása miatt 200,0 millió forint fejlesztést igényel.
c. A fogászati ellátás mind mennyiségileg, mind minőségileg fejlesztést igényel, különös tekintettel a gyermekfogászati ellátásra. A fejlesztések jövő évi fedezete 200,0 millió forint.
d. A gondozóintézeti gondozás kiemelt előirányzaton belül, a tüdőgondozó intézetek feladatának részét képező tüdőszűrés hazai kifejlesztésének szükségessége a kormányprogramban is megfogalmazódott. Az ellátottság szempontjából elmaradt területekre való kiterjesztés 2000. évi ütemének működési többletköltség-igénye 200,0 millió forint.
e. A betegszállítást végző - az Országos Mentőszolgálaton kívüli - alternatív szervezeteknek jelentős kapacitásbővítési igénye van. Az ország lefedettségének javításához a szükséges fejlesztések fedezetére 50,0 millió forint áll rendelkezésre.
f. Járóbeteg-szakellátás: a teljesítményelvűen finanszírozott járó beteg szakellátást kapacitása 1999. évben a fejlesztési lehetőségeket meghaladó mértékben bővült. A korábbi évekről elmaradt fejlesztések pótlása a 2000. évben is szükségessé tesz újabb befogadásokat.
A jelentős kapacitásnövekedésből adódó teljesítménynövekedés csökkenti a finanszírozás értékét, csakúgy az új, az átlagosnál magasabb pontértéken megállapított, fekvőbeteg-ellátást kiváltó költség hatékony minőségi eljárások rendszerbe illesztése is.
Fentiek részleges ellentételezésére 4 000,0 millió forintot szükséges biztosítani.
g. CT, MRI: az ország nagy értékű diagnosztikai eszközökkel való ellátottságában tapasztalható egyenlőtlenség mérséklésére a 2000. évben 100,0 millió forint áll rendelkezésre.
h. Művese-kezelések: az előirányzatok jelenlegi szintje mellett megoldhatatlan a folyamatos esetszám-növekedés - amelyet az ellátás sajátossága folytán
nem "kompenzál" a gyógyultak számával történő csökkenés - finanszírozása. Az esetszám jövő évre valószínűsíthető növekedése 15% (fejlesztésre 800,0 millió forint fordítható).
i) Fekvőbeteg szakellátás: a tárgyévre meghatározott területi finanszírozási normákat meghaladó többletkapacitások finanszírozásához és az inflációt követő alapdíj biztosításához az aktív fekvőbeteg-ellátás fejlesztési kereteként 2 000,0 millió forint áll rendelkezésre.
A krónikus fekvőbeteg-ellátás ágyszáma és annak aránya jelentősen javult. A plusz működési kiadások fedezetére a tervezett fejlesztési keret 304,0 millió forint.
A tételes elszámolás alá eső egyszer használatos eszközök és a nagy értékű műtéti eljárások területén a hagyományos és drága műtéteket kiváltó korszerű, új eljárások bevezetésére tervezett előirányzat 503,0 millió forint.
j) A felmentéssel, végkielégítéssel járó kiadásokra 479,0 millió forint többletforrás áll rendelkezésre.
A gyógyszer-támogatási kiadások 2000. évi 135 000,0 millió forintos előirányzata kisebb, mint az azonos szerkezettel számolt 1999. évi várható kiadás. A támogatási előirányzat tartása alapvetően a 2078/1999. (IV. 21.) Korm. határozatban foglalt elvek és intézkedések maradéktalan, 2000. január 1-jétől érvényesülő megvalósításával érhető el. A támogatási keret betartását segíti - az 1999. évi intézkedések áthúzódó hatásán túl - a fix összegű támogatási elv kiterjedtebb alkalmazása, a bizonyítékokon alapuló orvoslás elvének megfelelően, a bizonyítottan nem hatékony készítmények támogatásának megszüntetése, a hatékonyabb árkontroll, a vényadat-feldolgozási és vényellenőrzési rendszer továbbfejlesztése.
Szerkezeti változásként jelenik meg, hogy a gyógyszer-támogatási előirányzatból a kötszerek finanszírozási kerete átkerül a gyógyászati segédeszközök előirányzatába, a CAPD oldat kerete pedig a gyógyító-megelőző ellátások kiadásainak művese-kezelések kasszájába.
A gyógyászati segédeszköz-támogatás 2000. évi előirányzata 23 951,0 millió forint. A kiadás növekedését okozza az 1999. évközi intézkedések áthúzódó hatása, az egyes új segédeszközök támogatási körbe vonása, a sebészeti kötözőszer és a rugalmas kötöző anyag gyógyászati segédeszköz körbe történő átsorolása.
A fenti előirányzat tartását a következő megtakarítást eredményező intézkedésekkel lehet elérni: a támogatási kulcsok felülvizsgálata, új támogatási rend bevezetése, a rendelési szabályok módosítása, a fix összegű támogatás további kiterjesztése, a rendelésre készített eszközök számának csökkentése, továbbá a TAJ szerinti nyilvántartás bevezetése, az ellenőrzések további szigorítása, valamint a tervezett szankcionálási rend következetes alkalmazása.
A gyógyfürdő-szolgáltatás 2000. évi előirányzata 2 400,0 millió forint, amely figyelembe veszi az igénybevétel 1999. évben tapasztalt növekedését.
A javasolt előirányzat megtartását segíti elő, hogy 1999-ben teljes körűvé vált a vényszintű, TAJ alapú elszámolási rendszer. Az ellenőrzési rendszer továbbfejlesztésétől várható, hogy a 2000. évi kifizetés az előirányzatot ne haladja meg.
Az anyatej-ellátás 2000. évi előirányzata 203,0 millió forint, amely számol az 1999. évi teljesítés előirányzattól elmaradó mértékével.
A működésre fordított kiadások 2000 évi előirányzatának számítása az 1999. évi előirányzat összegén (18 999,0 millió forinton) alapul, amelyből a szerkezeti változásokkal (4 855,0 millió forinttal) csökkentett bázis-előirányzat szintre hozásával 14 183,0 millió forint. A 2000. évi működési kiadási előirányzat 16 659,3 millió forint, amely a 2000. évi alap-előirányzaton felül előirányzati többletként 1 575,0 millió forintot, ezen belül az EU csatlakozás előkészítésének költségeire 125,0 millió forint kiadást céloz meg.
A működési kiadások tervezése során figyelembe vételre került a 2000. január 1-jétől életbelépő - a törvényjavaslat 22. §-ában foglaltak szerinti - szervezeti átalakítások hatása. Ennek értelmében a "Központi hivatali szerv" alcím tartalmazza a jelenlegi központi hivatali szerven felül a területi és helyi képviseletek kiadási előirányzatait is. A szervezeti átalakítások hatására így a működési kiadások legnagyobb hányada (82,6%) ezen az alcímen jelentkezik.
A bázis-előirányzat szerkezeti változásként tartalmazza a ,,Világbanki kölcsön felhasználása hazai hozzájárulással és tőketörlesztéssel" elnevezésű (2000,0 millió forint) kiadási és bevételi előirányzatnak - a 2123/1999. (V. 28.) kormányhatározatban megfogalmazottak szerinti, valamint az ,,Egészség-biztosítási feladatkörbe tartozó ellenőrzési rendszerek fejlesztése" elnevezésű (813,0 millió forint) kiadási előirányzatnak a kiemelt előirányzatokra történő - felügyeleti szervi hatáskörű - átcsoportosítását.
Az 1999. évi APEH járulékigazgatási feladat átvételével összefüggésben az E. Alap működési előirányzatainál szerkezeti változásként figyelembe vett összeg 1 252,0 millió forint.
Az EU integrációval kapcsolatos felkészülési feladatok kiadása a 2000. évi működési előirányzatot 125,0 millió forinttal emeli.
Világbanki hitelfelvétellel kapcsolatos adósságszolgálat (kamat és tőketörlesztés) a 2000. évben várhatóan 550,0 millió forinttal terheli a működési költségvetést.
Az informatikai kiadások előirányzata 900,0 millió forint. Az informatikai kiadások egy részét az évezred-váltással kapcsolatos fejlesztések, míg a kiadások másik részét a megfelelő informatikai biztonság megteremtése és a hálózati adatviteli utak védelmének kiépítése fordított kiadások képezik.
4. §-hoz
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 12. §-ának (3) és (4) bekezdésének meghatározott előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül túlléphető bevételi és kiadási előirányzatokat nevesíti. E szerint a bevételeknél az ellátások fedezetéül szolgáló, a működési célú, a vagyongazdálkodással kapcsolatos bevételek előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül túlteljesülhetnek, míg a kiadások közül túlléphetők a nyugellátások, a pénzbeli ellátások, a gyógyfürdő-szolgáltatás, az anyatej-ellátás, az utazásiköltség-térítés, az egyéb kiadások, a világbanki kölcsön kamat és tőketörlesztés, és a vagyongazdálkodás kiadásai.5. §-hoz
Az adott § rendelkezik a gyógyító-megelőző ellátások, a gyógyszer-támogatási és a gyógyászati segédeszköz-támogatási kiadások éves, havi és napi bontású finanszírozási tervének elkészítéséről, illetve az előirányzat-felhasználás időarányostól való eltérésének engedélyezéséről.6. §-hoz
Az (1) bekezdés kimondja, hogy a gyógyító-megelőző ellátás előirányzatán belül a felmentéssel, végkielégítéssel járó kiadások céltartaléka a költségvetési rend szerint gazdálkodó egészségügyi intézményeknél a jövő évben megvalósuló létszámcsökkenésekkel összefüggő egyszeri személyi kifizetések részbeni, vagy teljes fedezetére szolgál.A (2) bekezdés a gyógyító-megelőző ellátások előirányzatának tartalmát határozza meg.
A (3) bekezdés a gyógyító-megelőző ellátások előirányzaton belüli átcsoportosítás lehetőségét mondja ki.
A (4) bekezdés a gyógyszerek fogyasztói árának támogatására szolgáló előirányzat részeként nevezi meg a háziorvosok racionális gyógyszer-felhasználásra ösztönző keretét.
Az (5) bekezdés lehetővé teszi, az egészségbiztosítási ellátások zárt kasszáinak kormányhatáskörben történő megemelését a gyógyszergyártóktól a forgalom arányában külön megállapodás szerinti visszatérítésből.
7. §-hoz
A 13. havi illetmény kifizetése érdekében az egészségügyi intézmények előleget vehetnek fel, amelyet az OEP öt havi egyenlő részletben, február hónaptól kezdődően levon a finanszírozási összegből.8. §-hoz
Az egészségügyi kiadások racionálisabb felhasználása érdekében 1999-ben indult el az irányított betegellátás modellkísérlete, amely 2000-ben is folytatódik. A kísérletbe bevont lakosság maximális létszámát összesen 200 ezer főben határozza meg.A (2) bekezdés a modellkísérlet által lefedett szolgáltatások köréből kiemeli a nagy költségigényű és személyre nem lebontható ellátásokat, amelyekre az irányított betegellátást szervezőknek nincs közvetlen ráhatásuk, illetve a finanszírozás jellegéből adódóan az érintett lakosságra jutó kiadásokat nem lehet elkülöníteni. Ezen ellátások körének meghatározását a (11) bekezdés a Kormány hatáskörébe utalja.
A (3) bekezdés a jelenlegi korcsoportokat megkülönböztető fejkvóta számítást kibővíti a nemekkel, ezzel a nők és a férfiak eltérő jellegű szolgáltatási igénybevételét igyekszik a fejkvóta-rendszerben kezelhetővé tenni.
A (4) bekezdés az Országos Egészségbiztosítási Pénztár feladatkörébe helyezi az elvi folyószámla vezetését. Ez lehetővé teszi, hogy a modellkísérlet által érintett lakosság az ország bármely pontján igénybe vehet egészségügyi szolgáltatást, mivel a rájuk vonatkozó ellátási és kiadási adatok is az OEP-nél rendelkezésre álló országos adatbázisból előállíthatók.
A (6) bekezdés rendelkezik arról, hogy az OEP a szervezők számára az év végén a folyószámlán mutatkozó bevételi többletet számolhat el.
A (7) bekezdés rendelkezik a szervezők modellkísérlettel összefüggő prevenciós kiadásairól és a szervezési feladatok elvégzésére lakosonként és évenként megillető összeg nagyságáról.
A (8) és a (9) bekezdés értelmében a modellkísérlet értékelésére az Egészségügyi Minisztérium, a Pénzügyminisztérium és az OEP közös szakértői csoportot hoz létre, amely félévente jelentést készít. Az elvi folyószámla havi alakulásán és a szervezők tevékenységének monitorozásán alapuló félévente elkészítendő jelentés lehetővé teszi, hogy a Kormány rendszeresen képet kapjon a modellkísérletben részt vevő szervezők pénzügyi helyzetéről és az érintett lakosság ellátásának alakulásáról.
9. §-hoz
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetési törvénye minden évben meghatározza azt az összeget, amely szociális indíttatású nyugdíj megállapítására, illetve emelésre fordítható. Az egyes nyugdíjak különösen méltánylást érdemlő körülmények megléte esetén történő (ide értve az E Alapból finanszírozott nyugellátásokat) emelése, illetve méltányosságon alapuló ellátások megállapítása 600,0 millió forint, az egyszeri szociális segélyekre 380,0 millió forint fordítható.10. §-hoz
Az (1) bekezdés az Ny. Alap központi hivatali szervénél és igazgatási szerveinél a kiadások tartalmazzák a kizárólag adatszolgáltatási és nyilvántartási feladatokra felhasználható összegeket.A (2) bekezdés az E. Alap működési kiadásaiból az orvos szakértői minősítési rendszer átalakítására fordítható összeget határozza meg.
11. §-hoz
Az (1) bekezdés a fejlesztési kiadásokra vonatkozó előirányzat tartalmát határozza meg.A (2) bekezdés az EU csatlakozásra való felkészülés kiadásainak felhasználását szabályozza.
12. §-hoz
Az OEP és az ONYF által jelenleg közösen használt Fiumei úti épület üzemeltetési költségeinek a használati arány szerinti előirányzat átcsoportosítására vonatkozó felhatalmazást tartalmazza arra az esetre, ha a jelenlegi elhelyezés feltételei év közben megváltoznak.13. §-hoz
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1999. évi költségvetéséről szóló 1998. évi XCI. törvény 9. §-ában előírt, de 1999-ben nem értékesített vagyon 2000. évi eladására, felhasználására és elszámolására vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza.14. §-hoz
A Nyugdíjbiztosítási Alap közreműködésével folyósított korengedményes nyugdíjak 2000. évi kifizetésére vonatkozó kötelezettségről rendelkezik a felmerülő tényleges kiadások mértékéig. Szabályozza az ellátásokra befizetett összeg és a tényleges kiadások különbözetének a Munkaerőpiaci Alapból történő megtérítését.15. §-hoz
A 2000-ben esedékes - az APEH-hez befolyt - késedelmi pótlék és bírság bevételeknek a központi költségvetés és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai, illetve az alapok közötti megosztásáról és átutalásáról történik rendelkezés.16. §-hoz
A járulékbeszedés hatékonyságának növelése 2000-ben is fontos célnak tekinthető, ezért az erre vonatkozó 1999. évi ösztönző szabályok 2000. évben is fennmaradnak.17. §-hoz
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló többször módosított 1992. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: AT) néhány bekezdésének módosítása történik.Az (1) bekezdés a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak zárszámadásával kapcsolatos rendelkezések pontosítását tartalmazza.
A (2)-(6) bekezdésekben szereplő javaslatok az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló T/1501. számú törvényjavaslattal való összhang biztosítását szolgálja a bevételek és a kiadások meghatározásánál. A (2)-(3) bekezdések az Ny. Alap a (4)-(6) bekezdések az E. Alap esetében tartalmazzák a módosításokat.
A (7) bekezdés a járulékbeszedési tevékenységeknek az APEH-hoz történő áthelyezésével kapcsolatos feladatok - az eddigi gyakorlat alapján szükségessé váló - pontosítását tartalmazza.
18. §-hoz
A közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény pontosító módosítását tartalmazza, és egyértelművé teszi, hogy a Kormány által meghatározott egészségügyi termékkör esetében - az OEP által beszerzett gyógyszerek kivételével - az E. Alapból finanszírozott költségvetési intézményeknél központosított közbeszerzési eljárást kell lefolytatni.Egyúttal felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza a gyógyszerek beszerzésének és forgalmazásának szabályait.
19. §-hoz
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) végrehajtása során szerzett jogalkalmazási tapasztalatok alapján elengedhetetlenül szükséges a szolgálati idővel, az igényérvényesítéssel, a hozzátartozói nyugellátások megállapításával, a felelősségi szabályokkal kapcsolatos egyes rendelkezések kiegészítése és pontosítása.A javaslat rendezi az egyházi személyek szolgálati idejének, valamint a gyermekgondozási díj folyósítási időtartamának szolgálati időnkénti figyelembevételét. A Tny. kiegészítésével egyértelművé válik a megállapításra kerülő hozzátartozói nyugellátások összegszerűsége, ha az elhunyt jogszerző a magánnyugdíjpénztári rendszerben is fizetett tagdíjat.
Rendeződik a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek által hozott határozatok módosításának, illetőleg visszavonásának kérdése, a nyugdíjfolyósító szervek által folyósított ellátásokból történő levonások végrehajtása, a késedelmi kamatfizetési kötelezettség, továbbá a mulasztási bírság felszámítása, valamint egyes felelősségi szabályok alkalmazása. A megtérítési kötelezettség teljesítése tekintetében a javaslat néhány olyan rendelkezéssel egészíti ki a Tny-t, amelyek egyrészt egyszerűsítik az említett kötelezettség teljesítését, másrészt lehetővé teszik, hogy a megtérítésre kötelezett gazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszűnése esetén egyösszegű megtérítésre kerülhessen sor. Így lehetővé válna, hogy az adott ellátás költsége ne az Ny. Alapot, hanem a kötelezettet terhelje.
20. §-hoz
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítását tartalmazza, s ennek keretében a Nyugdíjbiztosítási Alapnál megállapított és folyósított korengedményes nyugdíjak kifizetésének részbeni finanszírozásához való hozzájárulást írja elő.21. §-hoz
E paragrafusban felhatalmazást kap a Kormány a háziorvosokat racionális gyógyszer-felhasználási keret kialakítására és működésére vonatkozó részletes szabályok meghatározására, valamint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletének változásával összefüggésben az egészségügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben határozhatja meg a kötelező egészségbiztosításról szóló törvény 83. §-ának (3) bekezdésében részletezett rendelkezéseket.22. §-hoz
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvénynek az OEP igazgatási szerveivel kapcsolatos rendelkezését módosítja, s ennek keretében megszünteti a MEP-ek jogi személyiségét.E változás több okból is szükséges, a területi képviseleti rendszer felállítása a későbbiekben módot ad a közigazgatás tervezett területi-szervezeti reformjának keretében a megyei rendszer regionális szervekkel való felváltására. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak állami irányításával létrejött új helyzet is indokolja a változtatást.
23. §-hoz
A törvény hatálybalépésének, valamint az egyes rendelkezések alkalmazásának időpontját, egyéb, a 2000. évi költségvetés végrehajtását biztosító kiegészítő rendelkezéseket, valamint Kormány-felhatalmazást tartalmaz.