adozona.hu
A családok támogatásáról szóló T/331. számú törvényjavaslat indokolása
A családok támogatásáról szóló T/331. számú törvényjavaslat indokolása
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
- Jogszabály indoklása: 1998. évi LXXXIV. törvény
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A törvényjavaslat új elvi alapokra helyezi a gyermekneveléshez kapcsolódó pénzbeli támogatások rendszerét és megújít egy korszerűtlen, nehezen követhető joganyagot.
A szabályozás célja, hogy az ellátások jobban szolgálják a gyermekes családok társadalmi esélyegyenlőségét, a gyermekvállalással járó többletterhek elismerését, javítsák a gyermekvállalás feltételeit és hosszabb távon előmozdítsák a népesedéspolitikai célok megvalósítását. Egy olyan új ellátási rendszer alapjait rakja le, amely k...
A családok támogatásáról szóló T/331. számú törvényjavaslat indokolása
INDOKOLÁS
Általános indokolás
A törvényjavaslat új elvi alapokra helyezi a gyermekneveléshez kapcsolódó pénzbeli támogatások rendszerét és megújít egy korszerűtlen, nehezen követhető joganyagot.A szabályozás célja, hogy az ellátások jobban szolgálják a gyermekes családok társadalmi esélyegyenlőségét, a gyermekvállalással járó többletterhek elismerését, javítsák a gyermekvállalás feltételeit és hosszabb távon előmozdítsák a népesedéspolitikai célok megvalósítását. Egy olyan új ellátási rendszer alapjait rakja le, amely kifejezi, hogy a társadalom számára minden gyermek azonos értéket képvisel. Ezért a gyermeküket saját háztartásukban nevelő családok az itt szabályozott ellátásokat jövedelmi és vagyoni helyzetüktől függetlenül, azonos feltételek mellett vehetik igénybe.
Az új koncepcióhoz igazított támogatási rendszer elvárja, hogy a családok is eleget tegyenek gyermeknevelési kötelezettségeiknek, egyúttal ezt fel is tételezi. Ezért a törvényjavaslat megszünteti a támogatások évenkénti újraigénylésének rendszerét, az ellátások a jogosultság teljes időszaka alatt folyósítandók. Külön figyelmet fordít a gyermekek tankötelezettségének teljesítésére. A jövő generációjának boldogulása érdekében - lehetőségeihez mérten - ösztönözi az alap- és középfokú oktatásban való részvételt, ezzel a pénzbeli ellátási rendszert is a gyermekvédelem általános céljainak rendeli alá.
A törvényjavaslat meghatározza az egyes ellátási formák céljait, és egységes rendszerbe foglalja azokat.
- Nevelési ellátások címen tárgyalja a családi pótlékot és az iskoláztatási támogatást, amelyek a gyermekek neveléséhez biztosított támogatási formák.
- A gyermeket nevelő szülők megélhetésének alapjául szolgálnak a gyermekgondozási támogatások, nevezetesen a gyermekgondozási segély és a gyermeknevelési támogatás.
- Az előzőektől eltérően egyszeri támogatási forma az anyasági támogatás, amely a gyermek születésével kapcsolatos kiadások fedezéséhez nyújt segítséget.
A nevelési ellátásokra jogosultak köre a javaslat szerint nem változik, a vér szerinti szülőn kívül az ellátásra a továbbiakban is jogosult a nevelőszülő, a vagyonkezelői joggal felruházott gyám és ha a gyermek intézményben él, az intézmény igazgatója is.
A nevelési ellátás összegei a családtípus, a gyermekek száma és egészségi állapota szerint változatlanul differenciáltak. Az ellátás összegének megállapításánál azonban nemcsak azok a gyermekek vehetők figyelembe, akire tekintettel az ellátás folyósítható, hanem azok a nagykorú gyermekek is, akiket felsőfokú tanulmányaik folytatása miatt szüleik tartanak el.
A nevelési ellátás összegének emeléséről évente az állami költségvetés elfogadásakor az országgyűlés dönt.
A családi pótlék a gyermek tankötelezettségének megkezdéséig illeti meg a jogosultakat, a tankötelezettség teljesítésének igazolását követően iskoláztatási támogatásra szereznek jogosultságot. Kivételt képeznek a tartósan beteg és súlyosan fogyatékos gyermeket nevelők, valamint a nem családban nevelkedő gyermekek után jogosultak. Részükre a továbbiakban is családi pótlékot kell folyósítani. Iskoláztatási támogatást kell megállapítani a tanköteles koron túli, középfokú közoktatási intézményben tanulók után is.
A családi pótlékot felváltó iskoláztatási támogatást tehát csak azoknak a szülőknek kell megállapítani és folyósítani, akik felelősek azért, hogy gyermekük teljesítse tankötelezettségét, illetve akiknek gyermeke tankötelezettségi koron túl is közoktatási intézményben tanul.
Az iskoláztatási támogatás bevezetésével a törvényjavaslat orientálja a szülőket gyermekeik tankötelezettségének teljesítésére. Az ellátást ugyanakkor úgy szabályozza, hogy a támogatás minden esetben a gyermekek érdekében nyerjen felhasználást. Ha a települési önkormányzat jegyzője azt állapítja meg, hogy a gyermek nem teljesíti a tankötelezettségét, felkéri a gyermekjóléti szolgálatot a nevelési probléma rendezésére. Sikertelenség esetén intézkedik a gyámhivatalnál az iskoláztatási támogatás felhasználásának korlátozása érdekében, ami a támogatás felhasználásról való tételes elszámoltatást jelenti. A támogatás szülőtől való megvonására kizárólag végszükségben, csak akkor kerülhet sor, ha a gyermeket ki kell emelni a családból.
A gyermekgondozási segély és a gyermeknevelési támogatás a szülőnek biztosít jövedelmet és ezáltal szolgálati időt a kisgyermek gondozásának időtartamára. A rendszeres, havonta utólag folyósított gyermekgondozási támogatások összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegéhez igazodik, azzal azonos.
A törvényjavaslat szerint mindkét ellátás családjuk jövedelmétől függetlenül illeti meg a gyermekeket nevelő szülők valamelyikét. A jogosultsági feltételek egyéb vonatkozásban nem változnak, a gyermekgondozási segély a gyermek 3 éves koráig folyósítható, a gyermeknevelési támogatás pedig a legkisebb gyermek három és nyolc éves kora között illeti meg a legalább három kiskorú gyermeket nevelő szülőt. A gyermeknevelési támogatásra vonatkozó szabályozás ezentúl nem a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. részét képezi, hanem az beépül a családok támogatásokról szóló törvénybe. Ezzel a családtámogatások megállapításával, folyósításával, finanszírozásával kapcsolatos szabályozás egységessé válik.
Az anyasági támogatás vonatkozásában egyetlen lényeges változás, hogy az ellátást ezentúl a szülést követő 60 napon belül lehet igényelni, szemben az eddigi 30 nappal. A változás indoka, hogy az ellátás rendkívüli körülmények esetén is igénybe vehető legyen. A hatályos szabályozáshoz képest kisebb jelentőségű, de pozitív változás az is, hogy ezentúl az anya halála esetén a vele addig egy háztartásban élő apa hiányában az a személy is jogosult az ellátásra, aki a gyermek gondozását ellátja.
Az anyasági támogatás mértéke változatlan, az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-a.
A törvényjavaslatban foglalt ellátásokat a gyermeknevelési támogatás kivételével a munkahelyi családtámogatási kifizető helyek, a Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálatok, valamint a megyei egészségbiztosítási pénztárak és kirendeltségek állapítják meg és folyósítják. A gyermeknevelési támogatás esetében kizárólag a megyei egészségbiztosítási pénztárak az illetékesek.
Az ellátások a kérelem benyújtásától esedékesek, de ha az igényjogosultság már korábban is fennállt, a törvényjavaslat 2 hónapos visszamenőleges folyósítást tesz lehetővé. A visszamenőleges folyósítás a korábbi 6 hónapról 2 hónapra rövidült, mert a tapasztalat szerint ez az idő elégséges arra, hogy az igények a jogosultság keletkezésétől kezdődően érvényesíthetők legyenek.
A törvényjavaslat a tartalmi kérdéseken túlmenően a családtámogatások megállapításával és folyósításával kapcsolatban is lényeges hatásköri változásokat tartalmaz.
A gyermeknevelési támogatást jelenleg a települési önkormányzatok jegyzői állapítják meg és folyósítják, pénzügyi fedezetét pedig a költségvetés teljes egészében megtéríti az önkormányzatoknak. Tekintettel arra, hogy a legalább három kiskorú gyermeket nevelő szülőknek az e címen biztosított ellátása lényegében a gyermekgondozási segélyt követő ellátásnak tekinthető, semmi sem indokolja a két támogatási rendszernek más-más szervek által történő működtetését. Ezért a törvényjavaslat szerint a jövőben a gyermeknevelési támogatást is a megyei(fővárosi) egészségbiztosítási pénztárak és kirendeltségeik állapítják meg és folyósítják. A hatásköri módosítás előnyös a települési önkormányzatok számára is, mert olyan feladat ellátásától mentesülnek, amely nem tipikusan önkormányzati jellegű.
A törvényjavaslat további hatásköri és strukturális változásokat is tartalmaz.
A családtámogatások körébe tartozó ellátásokat jelenleg több, mint 11 ezer kifizető helyen állapítják meg és folyósítják. Mintegy 6 ezer olyan munkahelyi kifizető hely működik, ahol a foglalkoztatottak száma 100 főnél kevesebb, így sok esetben évi 2-3 új megállapításra kerül csak sor. A szakszerűség és ellenőrízhetőség érdekében ezektől a kifizető helyektől indokolt a feladatot a megyei egészségbiztosítási pénztárakhoz, kirendeltségekhez szervezni. Hasonlóképpen átveszik a feladatot az egészségbiztosítási pénztárak és kirendeltségek a nyugdíjfolyósító szervektől (Nyugdíjfolyósító Igazgatóság, MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatóság).
A tervezet szerint az 1999. január 1-je előtt megállapított gyermeknevelési támogatás folyósítását a megyei egészségbiztosítási pénztárak egy időpontban, 1999. április 1-jével veszik át a települési önkormányzatoktól. Mivel havonta utólag történik a folyósítás, az első negyedévre az ellátásokat még az önkormányzatok utalják. 1999. január 1-jétől azonban új megállapításra a települési önkormányzatoknál már nem kerül sor, ettől az időponttól a megyei egészségbiztosításí pénztárak az illetékesek. Ugyanez az elv érvényesül a munkahelyi kifizetőhelyek megszüntetése esetében is azzal a különbséggel, hogy itt többféle ellátás egyidejű átvételére kerül sor.
A családtámogatások kifizetésének koncentrálása terén ez az első lépés lenne. A megállapítások és folyósítások koncentrálásával el kell érni, hogy a családok különböző címeken nyújtott támogatásának folyamatossága biztosított és számítástechnikai háttérrel követhető legyen, továbbá az újabb ellátásokra való jogosultságot az állampolgárok minél kevesebb ügyintézéssel, igazolással tudják bizonyítani. Ezzel egy átlátható, ellenőrízhető rendszer valósulhat meg.
A törvénytervezetben foglalt és az előzőekben ismertetett változásoknak költségvetési kihatása van, amelyre feltétlenül figyelemmel kell lenni.
A törvényjavaslatban szabályozott ellátások alanyi jogosultságának kiterjesztése az igénybe vevők számának bővülésével jár. 1999-ben a gyermekgondozási segélynek a kiterjesztéssel összefüggő többletköltség igénye 6,7 milliárd forint, míg a gyermeknevelési támogatás alanyi jogúvá tételének költségnövelő hatása mindössze 200 millió forint. A családi pótlék és az iskoláztatási támogatás kiterjesztéssel kapcsolatos többletköltség igénye 7,8 milliárd forint. A jogosultságok kiterjesztésével összefüggő költségnövekedést az 1999. évre szóló állami költségvetési törvény tervezete tartalmazza.
Az e törvényjavaslatban szabályozott családtámogatási formákon kívül a gyermekeket nevelő családokat egyéb támogatási rendszerek is segítik, amelyek összefüggenek az itt szabályozott ellátásokkal. Ezek közül kiemelendő a személyi jövedelemadóról szóló törvényjavaslatban újjólag bevezetésre kerülő gyermekek után járó adókedvezmény, amelynek szintén jelentős költségkihatása van. 1999. évben a kormány a családtámogatásokhoz kapcsolódó fejlesztési lehetőségeket koncentráltan javasolja felhasználni, ezért a nevelési ellátások (családi pótlék, iskoláztatási támogatás) összegét változatlan mértékben javasolja meghatározni. Az 1999. évre szóló állami költségvetés tervezete családi pótlék címen -beleértve az iskoláztatási támogatás előirányzatát is - 135 milliárd forinttal számol. Az előző évi előirányzathoz képest ez 17,1 milliárd forint emelkedést jelent.
Összegezve a törvényjavaslat jellemző vonásait megállapítható, hogy elvrendszerében, jogosultsági feltételeiben és eljárási szabályaiban egyaránt korszerű és pozitív változásokat tartalmaz. A rendszer a normatívitás irányába mozdul el, a szabályozás méltányossági jogkört csak a legindokoltabb esetben őrizte meg.
A törvényjavaslat a támogatások állampolgári joggá tételével a gyermekes családokat kedvezőbb helyzetbe hozza és ezáltal javítja a gyermekvállalás és gyermeknevelés feltételeit.
A családtámogatási rendszer szabályozása a korábbinál egyszerűbb, áttekinthetőbb és a jogalkalmazók számára is könnyebben alkalmazható. A törvényjavaslat bürokratikus elemeket csak a legszükségesebb mértékben tartalmaz, ugyanakkor az ellátások megállapításának és folyósításának koncentrálásával jelentős előrelépést céloz meg, amelynek hatásaként a rendszeren belüli szakszerűség és ellenőrizhetőség fokozódik.
A törvényjavaslat - a vonatkozó országgyűlési határozatnak megfelelően - csak azokat az intézkedéseket tartalmazza, amelyek bevezetésének feltételei már jövő évben megteremthetők. A kormány programja azonban a családok támogatási rendszerének fejlesztése érdekében további célkitűzéseket határoz meg, amelyek megvalósítása a következő évek feladata lesz.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A Javaslat a törvény célját és annak eszközrendszerét határozza meg. E szerint a törvény célja a családok szociális biztonságának az elősegítése, a gyermeknevelés anyagi terheinek csökkentése. E cél érdekében szükséges szabályozni a családtámogatási ellátások rendszerét, formáit, az ellátásokra való jogosultság feltételeit, valamint az ellátások megállapításával, folyósításával kapcsolatos legfontosabb hatásköri és eljárási szabályokat.A 2. §-hoz
A törvény hatálya azokra a magyar, valamint az illetékes hatóságok által regisztrált külföldi állampolgárokra terjed ki, akik életvitelszerűen tartózkodnak Magyarországon.A 3. §-hoz
A Javaslat azokat az alapelveket foglalja össze, amelyek e törvény szellemét, illetőleg céljait meghatározzák. Ezek közül kiemelkedő fontosságú, hogy állami feladatként deklarálja a családi élet biztonságának és a gyermekvállalás feltételeinek javítását, és azt, hogy az állam a családokat jövedelmi helyzetüktől függetlenül és differenciált mértékben támogatja.A 4. §-hoz
Az értelmező rendelkezések mindazon fogalmak meghatározását sorolják fel, amelyek e törvény alkalmazásában iránymutatóak.Az 5. §-hoz
Itt kerülnek felsorolásra a későbbiekben részletezett családtámogatási formák. Külön alpontokban szerepelnek a gyermekek neveléséhez nyújtott támogatási formák, és a szülők megélhetésének alapjául szolgáló gyermekgondozási támogatások, valamint a szüléshez kapcsolódó egyszeri támogatási forma, az anyasági támogatás.A 6. §-hoz
A rendelkezés azt rögzíti, hogy az állam a gyermek nevelési, iskoláztatási költségeihez havi rendszerességgel családi pótlékot és iskoláztatási támogatást nyújt.A 7. §-hoz
A Javaslat a családi pótlékra jogosultak körét határozza meg. Elsőként említi a törvény a vér szerinti, illetőleg a gyermeket saját háztartásukban szülőként nevelő egyéb személyeket, továbbá családi pótlékra jogosultként határozza meg a vagyonkezelői joggal felruházott gyámot, eseti gondnokot, és a gyermekeket gondozó különböző típusú intézmények vezetőit is. Iránymutatást tartalmaz továbbá az intézményben élők családi pótlékának felhasználására, valamint arra vonatkozóan, hogy mely gyermekeket kell háztartásban élőnek minősíteni.A 8. §-hoz
E joghely a családi pótlékra jogosító gyermekek körét határozza meg, egyben határvonalat húz az iskoláztatási támogatásra jogosító gyermekek vonatkozásában. A fő szabály értelmében családi pótlék az után a gyermek után jár, aki még nem minősül tankötelesnek. Ugyanakkor tankötelezettségtől függetlenül családi pótlék címén jár a támogatás mindazon gyermekekre tekintettel, akiknél a tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos szülői nevelési feladatok nem, vagy nem a szokványos módon merülnek fel. Így családi pótlékot kell megállapítani a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékosokra és az intézményben élő gyermekekre (személyekre) tekintettel.A 9. §-hoz
Iskoláztatási támogatás a tanköteles, valamint a már nem tanköteles, de 20. életévüket még be nem töltött közoktatási intézményben tanulók után illeti meg a szülőket. A törvényben új elemeként jelenik meg a saját jogon járó iskoláztatási támogatásra való jogosultság a nagykorú árvák, illetve az átmeneti vagy tartós nevelésből kikerült nagykorú személyek esetében, ha közoktatási intézményben tanulnak.A 10. §-hoz
A nevelési ellátási formákra vonatkozó közös szabályként írja elő a törvényjavaslat, hogy ugyanazon gyermek után csak egyféle ellátás és csak egy jogosultat illet meg, a szülők közül azonban bármelyik szülő igényelheti az ellátást.A 11. §-hoz
A nevelési ellátások összegét családtípus, gyermekszám és a gyermek egészségi állapota szerint differenciáltan, változatlan összegben határozza meg a törvényjavaslat.A 12. §-hoz
A Javaslat a nevelési ellátás összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehető gyermekek körét határozza meg. Fő szabályként csak azt a gyermeket lehet figyelembe venni, aki után nevelési ellátásra jogosultak a szülők, továbbá azt a felsőfokú tanulmányokat folytató és rendszeres jövedelemmel nem rendelkező gyermeket is, akit szülője saját háztartásában tart el. A felsőfokú tanulmányait folytató gyermeknek a gyermekszámba történő beszámítása a szülőkre háruló anyagi terhek miatt indokolt.A 13. §-hoz
Azokat a nehéz helyzetben élőket sorolja fel, akiket a nevelési ellátás összegének megállapításánál egyedülállóként kell figyelembe venni és ezáltal nagyobb összegű nevelési ellátásban részesíteni.A 14. §-hoz
A nevelési ellátást szüneteltetni kell, ha a 18. éven felüli gyermeknek legalább három egymást követő hónapban a jövedelme meghaladja a mindenkori legkisebb munkabér összegét.A 15. §-hoz
Tartós, három hónapot meghaladó, egybefüggő külföldi tartózkodás esetében a javaslat szerint nevelési ellátás nem folyósítható.A 16-18. §-hoz
Ezek a rendelkezések a tankötelezettséggel kapcsolatos speciális szabályokat tartalmazzák.Az iskoláztatási támogatás a családi pótlékot a gyermek tankötelessé válása évében október 1-jétől kezdődően váltja fel. A jogosultság kezdő időpontja a tanévhez, illetve a tanulmányok megkezdéséhez igazodik. Ha a szülő nem biztosítja a gyermek tankötelezettségének teljesítését, az iskola igazgatójának jelzése alapján a jegyző a gyermekjóléti szolgálat útján próbálja azt elérni. Sikertelenség esetén a jegyző vagy intézkedik a gyermek védelembe vétele iránt, vagy megkeresi a gyámhivatalt az iskoláztatási támogatás felhasználásának felügyelet alá vonása, illetve a szülő elszámoltatása érdekében. Az iskoláztatási támogatás tehát minden esetben eljut a gyermekhez, akkor is, ha a gyermek tanulói jogviszonya szünetel.
A 19. §-hoz
A Javaslat a gyermekgondozási segélyre és a gyermeknevelési támogatásra, összefoglaló néven a gyermekgondozási támogatásokra jogosultak körét határozza meg.A 20-22. §-hoz
A gyermekgondozási segély a gyermek 3 éves koráig, a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket gondozónak a gyermek 10 éves koráig folyósítható. A szociális és családügyi miniszter méltányossági jogkörében a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozónak is megállapíthatja a gyermekgondozási segélyre való jogosultságát, ha a gyermek szülei három hónapot meghaladóan a gyermek nevelésében akadályoztatva vannak, valamint az egyedülálló szülőnek akkor, ha kereső tevékenység hiányában a család megélhetése nem biztosítható. Megállapíthatja, illetőleg meghosszabbíthatja továbbá a jogosultságot a gyermek általános iskolai tanulmányainak megkezdéséig, legfeljebb azonban a gyermek 8. életévének betöltéséig, ha a gyermek betegsége miatt napközbeni ellátást biztosító intézményben nem gondozható, vagy a tartósan beteg, iletve súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel annak 14. életévének betöltéséig. Ezek az esetek olyan kivételes élethelyzeteket jelentenek, amelyet a szociális támogatási rendszer más módon nem tud kezelni.Figyelemmel a gyermekgondozási segély relatív alacsony összegére, a gyermek másfél éves korát követően megengedett a napi 4 órát meg nem haladó munkavállalás. Ha a munkavégzés otthon történik, az időkorlátozás értelemszerűen nincs meghatározva.
A 23-24. §-hoz
A gyermeknevelési támogatásra való jogosultság feltételeit részletezik a rendelkezések. Azon túlmenően, hogy az ellátásra jogosultság nem függ a család jövedelmétől, kedvező változás az is, hogy az ellátás egységesen a legkisebb gyermek 8 éves koráig illeti meg a jogosultakat. A jelenleg hatályos szabályozás szerint a gyermeknevelési támogatást a tankötelezettség megkezdéséig, de legfeljebb a gyermek 8 éves koráig lehet folyósítani. Ezzel az iskolakezdő gyermekek nevelésének feltételei javulnak.A legalább három kiskorú gyermeket nevelő, gyermeknevelési támogatásban részesülő személyek munkavállalási feltételei azonosak a gyermekgondozási segélyre vonatkozó előírásokkal.
A 25-26. §-hoz
A gyermekgondozási támogatásokra vonatkozó közös szabályok szerint az ellátásokat a gyermekkel közös háztartásban élő bármelyik szülő igénybe veheti, de egy családon belül csak az egyik szülő és csak egy jogcímen jogosult támogatásra.A gyermekgondozási támogatás havi összege azonos az öregségi nyugdíj legkisebb havi összegével. Töredékhónap esetén az ellátást napra számítva kell folyósítani, figyelemmel arra, hogy a folyósítás időtartama a társadalombiztosítási jogszabályok alapján nyugdíjra jogosító szolgálati időnek minősül.
A 27. §-hoz
Felsorolásra kerülnek azok az esetek, amikor gyermekgondozási támogatás nem állapítható meg. Az ellátásra nem jogosult az a személy, aki redszeres pénzellátásban részesül. Rendszeres pénzellátásnak a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdésének i) pontjában foglalt ellátások minősülnek. A kizáró okok másik csoportját azok az esetek képezik, amikor a szülő a gyermeket tartósan nem neveli, pl. a gyermek intézményi ellátásban részesül, a szülő letartóztatásban van, szabadságvesztés büntetésését tölti. Nem folyósítható az ellátás akkor sem, ha a szülő 3 hónapot meghaladóan külföldön tartózkodik.A 28. §-hoz
Humánus szabály, hogy a gyermek halála esetén a halálesetet követő hónap 1. napjától számított 3 hónap múlva kell csak az ellátást megszüntetni.A 29-33. §-hoz
Az anyasági támogatás a szüléshez kapcsolódó egyszeri támogatás, amelynek összege az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-a. A jogosultság feltétele, hogy a szülő nő legalább négy, koraszülés esetén legalább egy alkalommal részt vegyen a terhesgondozáson. Ez a felelős gyermekvárásra ösztönző szabály a születendő gyermek és az anya egészsége védelmét szolgálja.Az anyasági támogatás igénylésének határidejét a különleges körülményekre tekintettel indokolt volt 60 napra, vagyis az eredeti határidő duplájára megemelni azért, hogy minden jogosult hozzájuthasson a támogatáshoz.
Az anyasági támogatásra azok a szülő nők nem szereznek jogosultságot, akik gyermeküket örökbe adják, de ha az örökbefogadáshoz való hozzájárulásról szóló nyilatkozatukat 60 napon belül visszavonják, a támogatásra jogosulttá válnak.
A 34-35. §-hoz
A családtámogatási ellátásokat írásban kell igényelni. Ez egyben azt is jelenti, hogy a magas jövedelmű családok a támogatások igénylésétől eltekinthetnek.Az ellátások iránti igényeket - a gyermeknevelési támogatás kivételével - a munkahelyi családtámogatási kifizető helyek, a Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálatok (TÁKISZ), illetve a megyei egészségbiztosítási pénztárak, kirendeltségek bírálják el. A gyermeknevelési támogatást csak a megyei egészségbiztosítási pénztárak, illetve kirendeltségeik bírálják el.
A 36. §-hoz
Az igényelbírálás a lehető legegyszerűbb módon történik, az igény teljesítésekor alakszerű határozatot nem kell hozni.Alakszerű határozat az igény elutasításakor, vagy az ellátás szüneteltetése, megszüntetése vagy visszafizettetése esetén készül.
A 37. §-hoz
Az ellátások a kérelem benyújtásától esedékesek, de ha az igényjogosultság már korábban is fennállt, a két hónapra visszamenőleges folyósítás is megengedett. E két hónap a korábbi hat hónappal szemben elégséges arra, hogy az igények a jogosultság keletkezésétől kezdődően érvényesíthetők legyenek. Az ellátásokat - az anyasági támogatás kivételével - havonta utólag folyósítják.A 38-40. §-hoz
A Javaslat a jogtalan elutasítás esetén követendő eljárásról, valamint az esedékessé vált és fel nem vett ellátás esetén az igényjogosultságról rendelkezik.Az ellátásra jogosult 15 napon belül köteles bejelenteni minden olyan tényt az igényelbíráló szervnek, amely az ellátásra való jogosultságát érinti. Az ellátások igénylésével kapcsolatos eljárások az igénylőket anyagilag nem terhelik, mert valamennyi eljárás illeték- és költségmentes.
A 41-43. §-hoz
Ezek a rendelkezések azokra az esetekre vonatkoznak, amikor az ellátást jogalap nélkül felróható módon vették igénybe. Felelősség terhelheti az igénylőn kívül egy vagy több igényelbíráló szervet, vagy valótlan adatszolgáltatás okán egyéb szervet is.A jogalap nélkül felvett ellátást az igénybevevőnek vissza kell fizetnie, ha arra a felvételtől számított 30 napon belül írásban kötelezték. A jogalap nélkül és felróható módon felvett ellátást a felvételtől illetve az ellátás megszüntetésétől számított 3 éven belül lehet csak visszakövetelni. A jogalap nélkül felvett ellátást az igényelbíráló és egyéb szerv is köteles megtéríteni, ha az előző szabályok alapján az igénybevevőtől nem lehet azt visszakövetelni. Ha a felelősség több szervet érint, a megtérítésre közrehatásuk arányában kötelezhetők. A jogosulatlanul igénybevett ellátások visszafizetésére vonatkozó részletes szabályok összhangban vannak a szabálysértési törvényben rögzített szabályokkal.
A 44. §-hoz
A Javaslat az igényelbíráló szerv intézkedésével szemben jogorvoslatot biztosít. A munkahelyi családtámogatási kifizetőhely, vagy a TÁKISZ intézkedése esetén a területileg illetékes megyei egészségbiztosítási pénztárhoz, illetőleg kirendeltséghez lehet 15 napon belül fellebbezést benyújtani. Ha első fokon a megyei egészségbiztosítási pénztár vagy kirendeltség járt el, a benyújtott fellebbezést a pénztár ill. kirendeltség vezetője bírálja el. A jogszabálysértő érdemi másodfokú határozat bírósági felülvizsgálatát a kézbesítést követő 30 napon belül lehet kérni.A 45-49. §-hoz
E rendelkezések a családok támogatásáról szóló törvény alkalmazásában az adatvédelem szabályait foglalják össze. Az ellátások folyósításának megszervezéséért felelős Országos Egészségbiztosítási Pénztár, valamint a támogatásokat megállapító és folyósító szervek természetes személyekről adatokat TAJ számon tartanak nyilván és azokat csak a feladat ellátásának céljaira használhatják fel. A rendelkezés meghatározza a nyilvántartható személyes adatok körét. Nyilvántartott adatokat csak arra jogosult szervnek, jogszabályban meghatározott módon lehet szolgáltatni. A személyekre vonatkozó adatokat a családtámogatási ellátásra való jogosultság megszűnésétől számított öt év elteltével törölni kell. A személyazonosító nélküli adatok statisztikai célra történő felhasználása megengedett. Az ellátásokat megállapító szerv igényelbírálás céljából adatot kérhet a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervtől, amelynek elsősorban a lakcímet változtató családok esetében van jelentősége.Szabályozásra került továbbá, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak, mint a családtámogatások folyósítása szervezőjének, szakmai és pénzügyi ellenőrzéséhez az igényelbíráló szerveknek milyen adatokat kell rendelkezésre bocsátaniuk.
Az 50. §-hoz
Az átmeneti és zárórendelkezések körében rendelkezik a Javaslat a hatályba lépéséről. E szerint a törvény 1999. január 1-jével hatályosul, kivéve az iskoláztatási támogatásra vonatkozó szabályokat, amelyek 1999. október 1-jétől lépnek hatályba. Ezért a megjelölt időpontig azokra a gyermekekre tekintettel is családi pótlékot kell folyósítani, akik után egyébként már iskoláztatási támogatást kellene megállapítani.Fontos és lényeges részét képezik az átmeneti rendelkezéseknek azok a szabályok, amelyek a családtámogatások folyósításának koncentrálásával függenek össze.
Azok a családtámogatásokat elbíráló szervek, amelyek a továbbiakban ezt a feladatot nem fogják ellátni (települési önkormányzatok jegyzői, nyugdíjfolyósító szervek, munkahelyi kifizető helyek), új ellátást a törvény hatályba lépésétől kezdődően már nem állapítanak meg, de a már korábban megállapított ellátásokat 1999. március 31-ig tovább folyósítják. Ezen időponttól kezdődően a jelzett esetekben a továbbfolyósítás a megyei egészségbiztosítási pénztárak, illetve kirendeltségek feladata.
Az 51. §-hoz
Felhatalmazást kap a kormány a törvény végrehajtásával kapcsolatos rendelkezések kiadására, valamint az egészségügyi miniszter, hogy a szociális és családügyi miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségek körét, valamint az erről szóló igazolások kiadásának rendjét.Az 52-53. §-hoz
Itt kerülnek felsorolásra mindazon jogszabályok, illetőleg joghelyek, amelyek e törvény hatályba lépésével egyidőben hatályukat vesztik, vagy módosulnak.