A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosításáról szóló T/279. számú törvényjavaslat indokolása

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Jogterület(ek):
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 
  • Jogszabály indoklása: 1998. évi LXVII. törvény

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A Kormányprogram kiemelt feladatnak tekinti az élőmunkaterhek csökkentését, az arányosabb közteherviselés megvalósítását.
E célok érdekében 1999-től
- a munkáltatók társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettsége a jelenlegi 39%-ról 33%-ra csökken. Ezen belül: az egészségbiztosítási járulék a 15%-ról 11%-ra, a nyugdíjbiztosítási járulék 24%-ról 22%-ra,
- az egészségügyi hozzájárulás összege 2.100.-Ft/főről 3.600.-Ft-ra emelkedik,
- a munkáltatók Munkerőpiaci Alaphoz történő hozzájáru...

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosításáról szóló T/279. számú törvényjavaslat indokolása
INDOKOLÁS
Általános indokolás
A Kormányprogram kiemelt feladatnak tekinti az élőmunkaterhek csökkentését, az arányosabb közteherviselés megvalósítását.
E célok érdekében 1999-től
- a munkáltatók társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettsége a jelenlegi 39%-ról 33%-ra csökken. Ezen belül: az egészségbiztosítási járulék a 15%-ról 11%-ra, a nyugdíjbiztosítási járulék 24%-ról 22%-ra,
- az egészségügyi hozzájárulás összege 2.100.-Ft/főről 3.600.-Ft-ra emelkedik,
- a munkáltatók Munkerőpiaci Alaphoz történő hozzájárulása 4%-ról 3%-ra csökken.
A korábban kihirdetett törvényi rendelkezések alapján 1999. január 1-jétől az egyéni nyugdíjbiztosítási járulék 7%-ról 8%-ra növekszik (melyből magánnyugdíjpénztári tagság esetén 7% a tagdíj, 1% pedig a társadalombiztosítási nyugellátás egyéni fedezete).
A javasolt változások a foglalkoztatók terheit éves szinten 115 milliárd forinttal csökkentik. A csökkenés a 10 fő, vagy afölötti munkavállalót foglalkoztató gazdálkodó szervezeteknél jelentkezik. Az egyéni vállalkozóknál és a 10 főnél kisebb szervezeteknél tehernövekedés nem történik. A javaslat az 1999. évben várható minimálbérnél ( 22.600 Ft) némileg alacsonyabb szinttől, 21.500 Ft-os keresettől már garantálja, hogy a munkáltatói terhek csökkennek. Ez a megoldás a foglalkoztatók szinte teljes körére kedvezőbb hatású, mint az ez évi szabályozás. Tehernövekedés csak a minimálbér alatti foglalkoztatásnál jelentkezik, (pl. 6 ezer Ft alatti kereseteknél 1.500 Ft-tal kell többet fizetni, és 18 ezer Ft-os kereseteknél 700 Ft havonkénti többlet-teher. Ez a többlet-teher összesen mintegy 50 ezer fő vonatkozásában jelenik meg. Természetesen azok a foglalkoztatók, akik számára az új szabályozás az ez évihez képest többletfizetési kötelezettséget jelent - 1997-98. évhez hasonlóan - a Munkaerőpiaci Alapból, a gazdasági, valamint a szociális és családügyi miniszter együttes rendeletében meghatározásra kerülő feltételekkel ellentételezésben részesülnek.
A törvényjavaslat e fő célkitűzéseken túl rendezni kívánja az 1998. január 1-jén hatályba lépett új törvényi szabályozás alkalmazása során felmerült végrehajtási problémákat is.
A jogalkalmazást segítő módosítások mellett a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai bevételeinek értékmegőrzését és a biztosítási elv erősítését szolgáló módosítási javaslatokat is tartalmaz a tervezet.
A javaslat mellékletét képezi a tervezett változtatások hatásait bemutató tájékoztató, valamint a végrehajtási rendelet tervezete.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A Tbj. 4. §-ának d) pontja pontosításra kerül, társas vállalkozónak minősül az előtársaságként működő közös vállalat és egyesülés tagja is.
Jelenleg a Magyar Köztársasággal kettős adózást kizáró egyezményt kötött országokban dolgozó magyar állampolgárok bár biztosítottnak minősülnek, személyi jövedelemadó előleg alap hiányában mégsem fizettek járulékot. Ugyanakkor járulékalap hiányában csak az ellátások szűk körére jogosultak. Ezen változtat a törvényjavaslat szerinti azon rendelkezés, amely meghatározza a járulékalapot az esetben is, ha az, az általános szabályok alkalmazásával nem tehető meg. A javaslat szerint ilyenkor a munkaszerződésben meghatározott személyi alapbért kell figyelembe venni.
A törvényjavaslat az igazgatási szerv fogalmát - összefüggésben az adózás rendjéről szóló 1990. XCI. törvény módosításával - kiegészíti az állami adóhatósággal. Ez annál is inkább indokolt mivel 1999. január 1-jétől az állami adóhatóság veszi át a társadalombiztosítási szervektől a járuléktartozás beszedésével, behajtásával, a járulékkötelezettség bevallásának ellenőrzésével összefüggő feladatokat.
A 2. §-hoz
A korábbi szabályozáshoz képest változás, hogy a végkielégítéssel szerezhető biztosítási és szolgálati idő legfeljebb 12 hónap lehet.
A 3. §-hoz
A biztosítás szünetelésének ideje kiegészítésre került az igazolatlan távollét idejével, ugyanakkor rögzítésre került, hogy a sorkatonai szolgálat alatt nem szünetel a biztosítás.
A 4. §-hoz
Az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak köre bővül a nemzetközi szerződés, vagy az Oktatási Minisztérium által adományozott ösztöndíj alapján létesített tanulói hallgatói jogviszonyban álló külföldi állampolgárokkal.
Ugyanakkor a Tbj. 39. § (2) bekezdése szerinti egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezettnek csak az a közeli hozzátartozója lesz ezen állapotból fakadóan egészségügyi szolgáltatásra jogosult, akinek a jövedelme havonta nem haladja meg a tárgyév első napján érvényes minimálbér 30 százalékát.
A 5. §-hoz
Ez a rendelkezés tartalmazza a foglalkoztatói kör járulékkötelezettség mértékének csökkentését.
Az 6. §-hoz
A magánnyugdíjpénztári rendszer működése során problémaként jelentkezett, hogy amennyiben az önkéntes döntése alapján a magánnyugdíjpénztári rendszerben történő részvételt választó biztosított a foglalkoztatónál már kimerítette a járulékfizetési felső határt, és ezt követően lép be egy magánnyugdíjpénztárba, akkor a foglalkoztató a társadalombiztosítási nyugdíjjárulékot már egész évre levonta, és a biztosított keresetét elvileg már nem terheli a naptári év végéig nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség, nincs olyan jövedelem, amely a tagdíjlevonás alapjául szolgálhat.
A javasolt technikai jellegű módosítás az önkéntes döntése alapján magánnyugdíjpénztári rendszert választó természetes személy lehetséges jog- és érdeksérelmének kiküszöbölését célozza azzal, hogy biztosítja az arányos elszámolást, a járulék- és tagdíjfizetés vonatkozásában.
A 7. §-hoz
A javasolt új rendelkezés megakadályozza, hogy a munkanélküli ellátás mellett legálisan munkát vállaló személy nyugdíjalapját méltánytalanul csökkentse az e munkából származó alacsony jövedelem.
A 8. §-hoz
Az egyházi személyként és szerzetesrendi tagként szerzett szolgálati idő költségeit, a javasolt módosítás szerint az egyház közvetlenül köteles viselni a részére juttatott költségvetési támogatásból.
A 9. §-hoz
Az említett személyi körben a társadalombiztosítási- és a nyugdíjjárulék alapja a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelem.
A 10. §-hoz
A befizetési határidő általános módosulásával összefüggésben változtatni kell az egyéni vállalkozó ilyen irányú kötelezettsége teljesítésének időpontját is.
A 11. §-hoz
E módosítás egyértelművé teszi, hogy a heti 36 órás foglalkoztatást elérő munkaviszony után kapott végkielégítéssel szerzett biztosítási idő alatt létesített biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban a biztosítottnak nem kell egészségbiztosítási járulékot fizetnie.
A 12. §-hoz
A túlfizetést a módosítás következtében a magánnyugdíjpénztár a foglalkoztatón keresztül fizeti vissza a tagnak.
A 13. §-hoz
A Tbj. 34. § (6) bekezdésének módosításával egyértelműbbé, pontosabbá válik a rendelkezés.
A Tbj. 34. § (7)-(8) bekezdésének módosítása következtében a Tbj. 11. §-ának hatálya alá tartozó külföldi állampolgáron túl a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi állampolgár is lehetőséget kap arra, hogy saját maga, valamint házastársa és gyermeke egészségügyi szolgáltatásának biztosítására megállapodást kössön az illetékes egészségbiztosítási szervvel.
A 14. §-hoz
A rendelkezés alapján a 34. § (2) bekezdése szerint kötött megállapodás alapján jogosult személyekre is a biztosítottakra vonatkozó rendelkezések alkalmazandók, egészségbiztosítási ellátás azonban csak akkor jár - a sürgősségi egészségügyi szolgáltatás kivételével - ha az igénybevételt megelőzően már legalább hat havi járulékfizetés történt.
A 15. §-hoz
A biztosítási elv következetes érvényesítése feltétlenül indokolttá teszi, hogy - az eltartott hozzátartozókon és a kiskorú állampolgárokon kívül - valamennyi egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy után járulékfizetés történjen. A nyugdíjasok, a járadékosok és egyéb szociális ellátásban részesülők, a közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben tanuló 18 évesnél idősebb állampolgárok, a sorkatonák, a szociálisan rászorultak és a fogva tartottak körében az egészségügyi szolgáltatás fedezeténél az állami kötelezettségvállalásnak kell érvényesülnie, ezért a járulékfedezetet a központi költségvetés az egészségügyi hozzájárulás bevételeinek átadásával teljesíti. A módosítás lehetőséget ad arra, hogy a 39. § (2) bekezdésben említett személyeket terhelő járulékfizetési és bejelentési kötelezettséget más szerv, vagy személy átvállalhassa.
A 16. §-hoz
A módosítással az Állami Pénztárfelügyelet is lehetőséget kap arra, hogy az adatok kezelésével más szervet is megbízhasson.
Ugyanakkor rögzítésre kerül, hogy az illetékes igazgatási szervnek milyen adatokat kell szolgáltatnia az Állami Pénztárfelügyelet részére a pénztártagok magánnyugdíjpénztári tagsága jogosultságának a megállapításához.
A 17. §-hoz
Az egyéni vállalkozó magánnyugdíjpénztári tagságának az igazgatási szervhez történő bejelentését pontosítja.
Előírja továbbá, hogy a gazdasági kamara, illetőleg az igazgatási szerv mely adatokat köteles közölni az Állami Pénztárfelügyelettel.
A 18. §-hoz
A rendelkezés szerint a foglalkoztatónak a járulékot a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell bevallani és befizetni.
Az egyéni vállalkozó csak abban az esetben köteles az összesítő bevallást benyújtani, ha a vállalkozói kivétjének összege meghaladja a minimálbér összegét.
Az összesítő bevallás nyomtatványon, vagy számítógépes adathordozón is benyújtható.
A legalább heti 36 órás munkaidővel járó munkaviszony mellett egyéni vállalkozói tevékenységet folytató vállalkozónak, a közép-, vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató egyéni vállalkozónak, valamint a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak negyedévenként kell bevallást benyújtani.
A 19. §-hoz
Rendezi az egyéni vállalkozónak a magánnyugdíjpénztárhoz teljesítendő bevallását és befizetését, rendelkezik továbbá a magánnyugdíjpénztári tagdíj követeléssel kapcsolatban az illetékes igazgatási szerv eljárása során befolyt összeg megosztásáról.
A 20. §-hoz
Arra az esetre vonatkozóan rendelkezik, ha az egyéni járulékok és a magánnyugdíjpénztári tagdíj levonása a biztosított hibájából nem történt meg.
A 21. §-hoz
Az igazgatási szerv a járulékfizetésre kötelezettet folyószámlájának egyenlegéről az eddigi 500 forint helyett 1000 forint tartozás, vagy túlfizetés augusztus 31-i fennállása esetén köteles értesíteni.
A 22. §-hoz
Itt történik rendelkezés a törvény hatálybalépéséről, illetve néhány jogszabályhely hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes szövegrészek pontosításáról.
Emellett átmeneti rendelkezést is tartalmaz: a végkielégítések, illetve a külföldön foglalkoztatottak vonatkozásában.
A külföldön foglalkoztatottak esetében - választás alapján - lehetőséget kíván biztosítani, hogy amennyiben a foglalkoztató, vagy a foglalkoztatott megfizeti a nyugdíj, és nyugdíjbiztosítási járulékot, akkor szolgálati időt szerezhet az 1996. december 31. és 1999. január 1-je közötti időszakra is. Az ilyen irányú igény legkésőbb 1999. június 30-áig terjeszthető elő, a járulékok egyösszegű, utólagos megfizetése esetén.
Változást javasolunk a munkaadói járulékfizetési kötelezettséget szabályozó 1991. évi IV. törvényben is. Egyrészt a munkaadói járulék mértéke az eddigi 4 százalékról 3 százalékra csökken, másrészt ezzel egyidejűleg szélesedik az a jövedelmi kör, amely után e fizetési kötelezettség fennáll.
Együtt kezelendő a T/279. sz. törvényjavaslattal
Tájékoztató a kereseteket terhelő munkaadói kötelezettségek
Az alábbi táblázat mutatja be a munkaadói kötelezettségeket a ma hatályos törvényi rendelkezések szerint, illetve az 1999-től javasolt változások alapján:

Keresetteher mértéke

Keresetteher jogcíme

Az 1998. évi szabályozás szerint

Az 1999. évi szabályozás szerint

Nyugdíjjárulék

24 %

22 %

Munkaadói járulék a Munkaerőpiaci Alapnak

4 %

3 %

Egészségbiztosítási járulék

15 %

11 %

Összes keresetarányos terhelés

43 %

36 %

Egészségügyi hozzájárulás, fix összegű

2 100 Ft/fő/hó

3 600 Ft/fő/hó

A számításokban figyelembe vettük azt a havi bruttó kereset nagyságot, ahol az összes teher nem változik a jövő évi szabályok alkalmazásánál. Ezen kereseti szint alatt a munkáltatói terhek növekednek, míg e fölött csökkennek. Ez a keresetnagyság úgy határozható meg, hogy a keresetarányos (százalékkulccsal kifejezhető) terhek csökkenése (43 % -- 36 % = 7 %) mikor egyenlíti ki a fix összegű egészségügyi hozzájárulás növekedését (3 600 Ft - 2 100 Ft = 1 500 Ft).
Néhány konkrét keresetnagyságon bemutatva a terhek a következőképpen alakulnak:

1998

A havi bruttó kereset (Ft)

19 500 /1

50 000

76 000 /3

100 000

150 000

Társadalombiztosítási járulék

- egészségbiztosítási járulék (15%)

2 925

7 500

11 400

15 000

22 500

- nyugdíjbiztosítási járulék (24%)

4 680

12 000

18 240

24 000

36 000

Munkaadói járulék (4%)

780

2 000

3 040

4 000

6 000

Szakképzési hozzájárulás (1,5%)

293

750

1 140

1 500

2 250

Egészségügyi hozzájárulás, tételes

2 100

2 100

2 100

2 100

2 100

Munkáltatói közterhek összesen (Ft)

10 778

24 350

35 920

46 600

68 850

A bruttó keresetre vetítve (%)

55,27%

48,70%

47,26%

46,60%

45,90%

1999

A havi bruttó kereset (Ft)

22 600 /2

50 000

76 000 /3

100 000

150 000

Társadalombiztosítási járulék

- egészségbiztosítási járulék (11%)

2 486

5 500

8 360

11 000

16 500

- nyugdíjbiztosítási járulék (22%)

4 972

11 000

16 720

22 000

33 000

Munkaadói járulék (3%)

678

1 500

2 280

3 000

4 500

Szakképzési hozzájárulás (1,5%)

339

750

1 140

1 500

2 250

Egészségügyi hozzájárulás, tételes

3 600

3 600

3 600

3 600

3 600

Munkáltatói közterhek összesen (Ft)

12 075

22 350

32 100

41 100

59 850

A bruttó keresetre vetítve (%)

53,43%

44,70%

42,24%

41,10%

39,90%

Megjegyzés:

/1 Az 1998. évre érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér).

/2 A Kormány által 1999. évre javasolt minimálbér.

/3 Az 1999-ben várható bruttó átlagkereset.

A fentiek alapján egyértelmű, hogy - az egészségügyi hozzájárulás összegének növekedése mellett is - már a jövő évi minimálbér szintjén tehercsökkenés következik be, s az élőmunka költségek a bruttó átlagkereset szintjétől 5-6%-kal mérséklődnek.
Ilyen jelentős nagyságrendű intézkedésre az elmúlt 10 évben nem volt precedens: a foglalkoztatók társadalombiztosítási járulékterhe ténylegesen és jelentősen csökken.
Ennek alapján remélhetőleg már rövid távon jelentkezik az intézkedések foglalkoztatást növelő, s a fekete-, illetve szürke foglalkoztatást visszaszorító hatása.
A melléklet szerinti táblázat azt szemlélteti, hogy az összes gazdálkodónak mindössze 3,4%-át, mintegy 60 ezer foglalkoztatottat érint hátrányosan a javasolt módosítás. Számukra - 1997-98-hoz hasonlóan - a Munkaerőpiaci Alap biztosíthat - indokolt esetben - kompenzációt. Ennek részletes szabályait gazdasági-, valamint a szociális és családügyi miniszter közös rendelete fogja tartalmazni. A részletek kimunkálása az érdekképviseletek bevonásával történik.
Együtt kezelendő a T/279. sz. törvényjavaslattal
Tervezet!
A Kormány
..../1998. (...) rendelete
a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtására kiadott 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet módosításáról
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 58. §-ában, valamint a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. § (2) bekezdésének n) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:
1. §
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtására kiadott, a 278/1997. (XII. 23.) és a 64/1998. (III. 31.) Korm. rendelettel módosított 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 4/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"4/B. § A biztosítási jogviszony szünetelése tekintetében a tartalékos, illetőleg a póttartalékos katonai szolgálatot a sorkatonai (polgári) szolgálattal azonosan kell elbírálni."
2. §
Az R. 4/C. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Ha a foglalkoztatott biztosítási jogviszonya a Tbj. 7. §-ának (2) bekezdése alkalmazásával oly módon hosszabbodik meg, hogy az a biztosítás alapját képező jogviszony (Tbj. 5. § (1) bek. a) pontja) megszűnését követő évben is fennáll, erre az időtartamra az egészségbiztosítási- és nyugdíjjárulékot a végkielégítés kifizetése napján érvényes járulékfizetési felső határ naptári napi összegének figyelembevételével kell megállapítani és megfizetni.
(3) Ha a biztosított a (2) bekezdés szerint minősülő biztosítás időtartama alatt kötelező biztosítással járó jogviszonyt létesít, az e jogviszonyából származó, járulékalapot képező jövedelme, valamint a végkielégítésből származó jövedelme után megfizetett nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot a járulékfizetési felső határ tekintetében össze kell számítani."
3. §
Az R. a következő 5/A. §-sal egészül ki, egyidejűleg az 5/A. § számozása 5/B. §-ra változik:
"5/A. § (1) A foglalkoztató az önellenőrzés során észlelt járulékfizetési felső határt meghaladó befizetést - külön kérelem nélkül - haladéktalanul köteles a biztosított részére visszafizetni, továbbá az adóhatóságtól visszaigényelni.
(2) A levont és a befizetett járuléknak a Tbj. 24. §-a (5) bekezdésében meghatározott megosztása a foglalkoztatót terheli, a magánnyugdíj-pénztári tagságot létesített biztosított bejelentése alapján."
4. §
Az R. 7/A. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelen rendelkezés számozása (1) bekezdésre változik:
"(2) A foglalkoztató az önellenőrzés során észlelt tagdíjfizetési kötelezettséget meghaladó tagdíjbefizetést - külön kérelem nélkül - haladéktalanul köteles a magánnyugdíj-pénztári tag részére visszafizetni, továbbá az igazgatási szervtől visszaigényelni."
5. §
(1) Ez a rendelet 1999. január 1-jén lép hatályba; egyidejűleg hatályát veszti az R. 1., 14. §-a, 22. §-ának (2) bekezdésében az "és a Tbj. 50. §-ának (3) bekezdésében" szövegrész, továbbá az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1996. évi LXXXVIII. törvény végrehajtásáról rendelkező 202/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet.
(2) Az R. 9. §-ában a "11,5" százalék "11" százalékra módosul, a "MEP-től" szövegrész helyébe az "adóhatóság-tól" szövegrész, 10/A. §-ában a "MEP" szövegrész helyébe az "adóhatóság" szövegrész, a 12. § (1) és (2) bekezdésében a "11,5" százalék "11" százalékra módosul, az (1) bekezdésben az "OEP" szövegrész helyébe az "adóhatóság", a "MEP-hez" szövegrész helyébe az "adóhatósághoz" szövegrész, 13. §-ában a "MEP", valamint az "OEP" szövegrészek helyébe az "adóhatóság" szövegrész, 17. §-ának (1) és (2) bekezdésében a "MEP" szövegrész helyébe az "adóhatóság" szövegrész, 18. §-ában a "MEP" szövegrész helyébe az "adóhatóság" szövegrész, 20. §-ában a "foglalkoztató székhelye szerint illetékes MNYI kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató esetén a MEP" szövegrész helyébe "az Állami Pénztárfelügyelet" szövegrész, 21. §-ának (1) bekezdésében a "MNYI, illetőleg a MEP" szövegrész helyébe az "Állami Pénztárfelügyelet" szövegrész, (2) bekezdésében a "foglalkoztató székhelye szerint illetékes MEP" szövegrész helyébe "az Állami Pénztárfelügyelet" szövegrész, 22. §-ának (1) és (2) bekezdésében a "MEP" szövegrész helyébe az "adóhatóság" szövegrész lép.
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!

Előfizetési csomagajánlataink

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.