adozona.hu
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításáról szóló T/276. számú törvényjavaslat indokolása
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításáról szóló T/276. számú törvényjavaslat indokolása
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
- Jogszabály indoklása: 1998. évi LXV. törvény
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A személyi jövedelemadóztatásban a legfontosabb feladatokata Kormány programjában megfogalmazott társadalompolitikai és gazdaságpolitikai célok határozzák meg. Ez mindenek előtt azt jelenti, hogy az adómértékeket, adótáblát, adójóváírást érintő adóterhelést stabilizáló-mérséklő változtatásokat a családi terhek egyenletesebb elosztását eredményező, ugyanakkor a gazdasági fejlődést elősegítő, kedvező pénzügyi gazdálkodási feltételrendszer megteremtését biztosító megoldásokkal összhangban kell m...
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításáról szóló T/276. számú törvényjavaslat indokolása
INDOKOLÁS
Általános indokolás
A személyi jövedelemadóztatásban a legfontosabb feladatokata Kormány programjában megfogalmazott társadalompolitikai és gazdaságpolitikai célok határozzák meg. Ez mindenek előtt azt jelenti, hogy az adómértékeket, adótáblát, adójóváírást érintő adóterhelést stabilizáló-mérséklő változtatásokat a családi terhek egyenletesebb elosztását eredményező, ugyanakkor a gazdasági fejlődést elősegítő, kedvező pénzügyi gazdálkodási feltételrendszer megteremtését biztosító megoldásokkal összhangban kell megtenni.Az adókötelezettségek teljesítésének a személyi jövedelemadóztatásban kialakult, működő rendjére alapozva azt kell elérni, hogy a gazdaság szereplői számára láthatóvá, és hosszabb távra is kiszámíthatóvá váljanak az élőmunka társadalmi költségei, közeledjenek a munka és tőkejövedelmek közterhei, egyszerűsödjék az adminisztráció, és mindezek eredményeként a javuló teljesítményekre is alapozhatóan valósulhat meg a terhek csökkentése.
A Javaslat alapvető szempontként a középtávú törekvéseket megalapozó lépéseket és a jogbiztonságot veszi figyelembe a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) módosításánál.
Mindezeken belül a Javaslat a gyermekes családok jövedelmi esélyegyenlőségének érzékelhető javítását, a családok teherviselő-képességéhez igazodó adóztatás megteremtését alapozza meg. A családpolitikai intézkedéssorozat első lépéseként kerül bevezetésre minden gyermekre kiterjedően a gyermekek után járó adókedvezmény.
A Javaslat szerint enyhül az adótábla progresszivitása, az adósávok száma és a legfelső kulcs mérséklődik. A bérjövedelem után érvényesíthető adójóváírás felére csökken.
A Javaslat több, a jogalkalmazást segítő, illetve jogharmonizációs célú módosítást is tartalmaz.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
Az értelmező rendelkezések (Szja tv. 3. §) számos ponton módosulnak, illetőleg újakkal egészülnek ki. Ezek közül a jelentősebb érdemi változások a következők:- A hatályos szabályozás szerint a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) vonatkozó rendelkezései alapján kell meghatározni a szokásos piaci értéket a Szja tv. alkalmazásában is. A módosítás célja, hogy a Szja tv. önálló szokásos piaci érték fogalommal rendelkezzék, amely a Szja tv. fogalomrendszerén alapul. A módosítás tartalmában megegyezik a Tao tv. vonatkozó rendelkezésében foglaltakkal. A javaslathoz kapcsolódik az e § (6) bekezdésében javasolt rendelkezés, amely az értékpapír ügyletek sajátosságaira tekintettel ebben a körben külön is meghatározza a szokásos piaci érték megállapításánál figyelembe veendő szempontokat.
- A bér fogalmát érintő javaslat egy hiányzó írásjel pótlásával a gyakorlatban tapasztalt értelmezési probléma feloldását célozza, valamint hasonló okokból a bér fogalmából törli a végkielégítést. A végkielégítés ugyanis nem több hónapra jár, hanem a törvényalkotó a Munka Törvénykönyvében csak annak mértékét határozta meg, esetleg több havi bérnek megfelelő összegben, így a Szja tv. szerint jogosultsági hónapnak csupán a végkielégítés kifizetésének hónapja vehető figyelembe (amely egyébként is annak számít, hiszen jellemzően az utolsó munkában töltött napon fizetik ki a munkabért is). Ez számos értelmezési problémát vetett fel, ezért a Javaslat szerinti megoldás valós érdekek sérelme nélkül oldja meg a kérdést.
- A nyugdíj fogalmát érintő javaslat a vonatkozó jogszabályhoz igazodóan megerősíti, hogy a pénzben megváltott szénjárandóság nyugdíjra vonatkozó szabályok szerint adózik minden olyan esetben, amikor azt az arra jogosult kapja (függetlenül attól, hogy megszűnik a munkáltatója vagy sem.)
- Az ösztöndíj fogalma kiegészül a felsőoktatási intézmény hallgatójának jogszabályban meghatározott feltételek szerint juttatott tankönyv- és jegyzettámogatással.
- A közcélú adomány igazolására vonatkozó javaslat olyan pontosítás, amely azzal függ össze, hogy nemcsak a bíróságok minősíthetik a közhasznú szervezetet, hanem a sportról szóló törvény alapján a MOB közhasznúsági nyilvántartásba vétel nélkül minősül kiemelkedően közhasznú szervezetnek, illetőleg a köztestületként működő szakszövetséget az OTSH minősítheti kiemelkedően közhasznú szervezetnek.
- Az egyéni vállalkozók beruházási terheinek csökkentése érdekében a Javaslat szerint lehetővé válik a vállalkozói osztalékalap beruházási költséggel történő csökkentése a 19. §-ban javasolt rendelkezés szerint. Ezzel összefüggésben szükséges meghatározni a beruházási költség fogalmát.
- A családi pótlék meghatározására vonatkozó javaslat követi a családi pótlékról és a családok támogatásáról szóló törvényben javasolt családi pótlék fogalmi és tartalmi változásait.
- A Javaslat megerősíti, hogy ingatlannak közérdekű célra történő értékesítéséből származó jövedelem csak akkor adómentes, ha az adásvételre a kisajátításról szóló jogszabályokban meghatározott módon és feltételekkel kerül sor. (Ha az értékesítéssel az ingatlan az állam vagy helyi önkormányzat tulajdonába megy át, és a vásárló a közérdekű célt megvalósító személy.)
A 2. §-hoz
A Szja tv. 5. §-a határozza meg, hogy a személyi jövedelemadózásban a bevételeket, a költségeket forintban kell figyelembe venni. Ehhez tartozóan fontos a külföldi pénznemben jelentkező tételek forintra történő átszámításának szabályozása. A hatályos rendelkezések többféle megoldást is tartalmaznak, amelyek miatt az alkalmazás nehézkes. A Javaslat jelentősen leegyszerűsíti és egyértelművé teszi az átszámításra vonatkozó rendelkezéseket. Ehhez tartozik a 29. § (3) bekezdésének hatályon kívül helyezése a záró rendelkezésekben.A 3. §-hoz
A Szja tv. szerint nem kell bevallani a külön adózó jövedelmeket - az osztalék és az árfolyamnyereségből származó jövedelem kivételével - akkor, ha az adót a kifizető levonta. Az adóbevételek tervezésének megalapozásához azonban nélkülözhetetlen a lakossági jövedelmek szerkezetének ismerete. Mivel a Javaslat szerint a bérbeadásból származó jövedelem után külön adózó jövedelemként kell adózni és az adót a kifizetőnek kell levonnia (vagyis a Szja tv. általános rendelkezése szerint nem kellene bevallani), rendelkezni kell arról, hogy a bérbeadásból származó jövedelmek megjelenjenek az adóbevallásokban. Ez a Javaslat Szja tv. 74. §-át módosító 27. §-ával függ össze.A 4. §-hoz
A Javaslat pontosító jellegű, összhangot teremt az adóbevallást helyettesítő munkáltatói elszámolásra vonatkozó rendelkezések, és a Szja tv. egyéb rendelkezései (1. számú melléklete, valamint a 78/A. §-a) között, az egyértelmű alkalmazhatóság céljából.A társas vállalkozások magánszemély tagjai számára jelent egyszerűsítést a Javaslat szerinti lehetőség megteremtése, miszerint a társas vállalkozás ugyanolyan feltételek mellett számolhatja el a tagjainak adóját, mint a munkáltató.
Az adóbevallás adására kötelezettek számának csökkenését jelenti a Javaslat szerinti azon lehetőség, hogy - az egyéb feltételek fennállása esetén - a munkáltató, a társas vállalkozás elszámolhat alkalmazottjával, tagjával akkor is, ha osztalék vagy árfolyamnyereség címén olyan jövedelmet juttatott (pl. dolgozói részvény juttatása, jegyzett tőkeemelés keretében juttatott értékpapír), amelyből az adót nem vonta le.
Az 5. §-hoz
A Javaslat a véghasználattal érintett faállomány bevételéből "adómentesen" tartalékolható összegre vonatkozó, az erdőfelújítási normatíva százalékában meghatározott korlátot emeli fel 80 százalékról 100 százalékra, amelyet az indokol, hogy a jelenlegi szabályozás szerint levonható összeg nem biztosít elégséges forrást a felújításhoz, ezáltal a magánszemély az erdő felújítására fordított kiadásai jelentős részét csak adózott pénzből tudja fedezni. Az erdőfelújítások tervszerű és ellenőrzött megvalósítása érdekében szükséges lehetővé tenni, hogy a normatíva szerint befizetett összeg után csak az erdőfelújítás szakszerű befejezésére - a (2) bekezdésben - adott határidő letelte után kelljen adót fizetni, amikor azt a magánszemély visszakapja és csak abban az esetben, ha azzal szemben nem tud kiadást felmutatni.A Javaslat kiigazítást is tartalmaz, mert az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény rendelkezései "Erdőfelügyelőség" helyett "erdészeti hatóság" elnevezést használnak.
Az értelmezési problémákat oldja fel a javaslat azon rendelkezése, miszerint ha a magánszemély él a bevétel-csökkentési lehetőséggel, akkor az erdőgazdálkodási tevékenységére nem alkalmazhatja az átalányadózás és az őstermelői adózás szabályait, továbbá ezek a szabályok a tartalékolt pénz felhasználásakor, a visszautalt összegre sem alkalmazhatók.
A 6. §-hoz
A javasolt rendelkezés a mezőgazdasági őstermelői tevékenységnél a veszteségelhatárolás korlátozásának rugalmasabb oldására ad lehetőséget, amennyiben a jelenleg hatályos szoros szabályok helyett az adóhatóság számára szélesebb körben teszi lehetővé, hogy méltányosan mérlegelve határozza meg a felmentés indokát. Hasonlóan módosul az egyéni vállalkozók veszteségelhatárolásának szabálya is a 18. § (1) bekezdésben.A 7. §-hoz
A piacgazdaságban kibontakozó, rohamosan bővülő jogi-gazdasági formulák szükségessé teszik az adójogi következmények egyértelműsítése érdekében ezek megjelenését az adójogszabályokban. A Javaslat megerősíti, hogy különböző jogok alapítása, átengedése ellenében kapott jövedelmek után az összevont adóalap részeként kell adózni. Külön is rendelkezik a Javaslat a különböző (vezetői-munkavállalói) érdekeltségi rendszerek keretében megszerzett jövedelmek adózásáról. Ez utóbbi esetben a Javaslat megerősíti azt, hogy a jövedelem akkor keletkezik, amikor a magánszemély az értékpapír szokásos piaci értékénél kedvezőbb áron történő jegyzési, vételi jogának gyakorlásával él.A 8. §-hoz
Az adórendszerrel szemben fontos elvárás annak kiszámíthatósága. Ebből a szempontból lényeges, hogy a progresszív adótábla a terhelés-növekedést évről-évre újratermeli és az adószabályok ismétlődő kiigazításának igényét állandósítja. Fontos szempont, hogy az "erős progressziójú" adótábla teljesítmény-visszatartó, jövedelemeltitkolást vagy az összevonandó jövedelem külön adózó jövedelemként történő kimutatását erősítő hatást vált ki. Mindezek indokolják az adótábla olyan irányú változtatását, amely fokozatosan enyhíti az progresszivitását, közelítve azt egy lineáris (egykulcsos) rendszerhez. A Javaslat szerinti adótábla lényeges eleme, hogy a jelenlegi hat adókulcs háromra csökken, továbbá, hogy a 20 százalékos legalsó adókulcs nem változik, de az ehhez tartozó jövedelmi sávhatár jelentősen emelkedik és a legfelső adókulcs 2 százalékponttal csökken.A 9. §-hoz
A Javaslat a korábbiaknál határozottabban választja szét a külföldről származó jövedelmek adózási szabályait abból a szempontból, hogy az "egyezményes országból" származik vagy sem. A rendelkezés mindkét esetben lehetővé teszi a külföldön megfizetett adó beszámítását, azonban, ha a jövedelem forrásának országával nincs kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmény, akkor a külföldi jövedelemmel együtt figyelembe vett összevont adóalap után számított adónak legalább a 10 százalékát meg kell fizetni, illetőleg a külföldön megfizetett adónak legfeljebb 90 százaléka érvényesíthető.A Javaslat mentesíti az APEH-ot a Magyar Nemzeti Bank hivatalos deviza árfolyamlapján nem szereplő külföldi pénznemek árfolyamainak közzétételétől azáltal, hogy a külföldön megfizetett adó forintra történő átszámításánál is - a Szja tv. egyéb, az átszámításról rendelkező szabályaihoz hasonlóan - az MNB által közzétett árfolyamokat kell figyelembe venni.
A 10. §-hoz
A közterhekhez való arányos hozzájárulás elvéből kiindulva, és a családok jövedelmi esélyegyenlőségének érzékelhető javítását célzó intézkedések forrásainak biztosítása érdekében változik az adójóváírás mértéke, valamint igénybe vételének lehetősége. A Javaslat szerint az adójóváírás a bérjövedelem 10 százaléka, de legfeljebb jogosultsági hónaponként 3000 forint, és csak azok vehetik igénybe, akiknek éves bevallott jövedelmük nem éri el az 1 millió forintot.A 11. §-hoz
A nyugdíjreformhoz kapcsolódóan a meghatározott korosztály számára biztosított külön kedvezmény a hatályos rendelkezés szerint indokolatlanul hátrányos e korosztály rokkant-nyugdíjassá vált tagjai számára. A törvény szövegének kiigazítása ezt a helyzetet oldja fel, amennyiben a záró rendelkezésekben foglaltakat is figyelembe véve lehetővé teszi, hogy esetükben is már az 1998. évi adó megállapításánál is érvényesíthető legyen ez a külön-kedvezmény. A külön-kedvezmény célja ugyanis az új nyugdíjrendszerre áttérni nem tudó korosztályok számára esélyt adni, hogy az ebből eredő hátrányokat az önkéntes kölcsönös nyugdíjbiztosítás rendszerében öngondoskodás révén egyenlíthessék ki a többlet kedvezmény segítségével is. Ez különösen indokolt éppen a rokkantnyugdíjasok esetében.A 12. §-hoz
Fontos társadalompolitikai cél a gyermekes családok jövedelmi esélyegyenlőségének érzékelhető javítása. A családok teherviselő-képességéhez igazodó adóztatás megalapozását is jelenti, hogy a családpolitikai intézkedéssorozat egyik elemeként szerepel a Javaslatban a gyermekek utáni kedvezmény. A Javaslat szerint a családi kedvezményt családi pótlékra jogosult gyermek után lehet érvényesíteni, gyermekszámtól függően növekvő összegben. A kedvezmény megemelt összegben jár azoknak, akik súlyosan fogyatékos gyermeket nevelnek, továbbá azoknak is, akik háztartásukban rokkantsági járadékban részesülő eltartottról gondoskodnak.A gyermekkedvezmény mértékére a Javaslat két változatot tartalmaz. Az A változatban (egy- és kétgyermekesek esetében gyermekenként 1700 forint, a három- vagy többgyermekesek esetében havi 2300 forint, a súlyosan fogyatékos eltartott esetében eltartottanként havi 2600 forint) a kedvezmény forrásigénye 36,2 milliárd forint. A B változat szerinti kedvezmény esetén (egy- és kétgyermekesek esetében gyermekenként 1300 forint, a három- vagy többgyermekesek esetében havi 1700 forint, a súlyosan fogyatékos eltartott esetében eltartottanként havi 2000 forint) a forrásigény 31,2 milliárd forint.
A végrehajtás és az ellenőrzés egyszerűségét szolgálja a Javaslat azon rendelkezése, miszerint a kedvezményt az érvényesítheti, akinek nevére folyósítják a családi pótlékot, illetőleg aki jogosult annak igénybe vételére. Számos olyan élethelyzet van azonban, amikor nincs adója annak, aki kapja a családi pótlékot (pl. gyesen van). A Javaslat szerint ekkor a házastárs élhet a kedvezménnyel.
A Javaslat "Személyi és családi kedvezmények"-re módosítja a Szja tv. 40. §-ának alcímét.
A 13-14. §-hoz
Az adóteher 1999. évet követő általános mérséklésének megalapozása céljából 30 százalékról 20 százalékra csökken a befektetési adóhitel-kedvezmény mértéke és a Javaslat szerint azt legfeljebb 1 millió forint befektetési növekmény után lehet igénybe venni, vagyis az adókedvezmény legfeljebb évi 200 ezer forint lehet. Az adókedvezményre jogosító befektetések közül az állampapírok meghatározott arányban kizárásra kerülnek, továbbá az osztalék és az árfolyamnyereség adója a visszaigénylés lehetőségét nem növeli.A kedvezményre jogosító befektetési kör szűkítésénél mérlegelni kell azt, hogy a befektetők számára elengedhetetlen, hogy ne utólag, hanem a befektetés időpontjában tudják meg, hogy a befektetésük jogosít-e a kedvezményre vagy sem. A befektetési alapok működési mechanizmusát is figyelembe véve, a javaslat szerint a kedvezmény alapjául szolgáló befektetési állomány megállapítási szabálya úgy módosul, hogy az 1998. december 31-ét követően tőkeszámlára helyezett befektetési jegyek esetében minden egyes befektetés adótörvényben előírtak szerint kiszámított napi összegét csökkenteni kell olyan arányban, amilyen arányban azon a napon a kibocsátó a portfoliójában az állampapír állomány a likviditása biztosítása érdekében előírt kötelező mértéket 20 százalékpontot meghaladóan van jelen. (Nyíltvégű alapnál ez azt jelenti, hogy akkor kell csökkenteni, ha a napi nettó eszközértéken belül az állampapírok aránya több mint 35%, és olyan százalékos kulccsal kell csökkenteni, amennyi ezen felül mutatkozik.) Az előző korlátozások nem vonatkoznának a kockázati tőkealapok által kibocsátott tőkealap-jegyekre. A javaslat összefügg a 6. számú melléklettel.
A 15. §-hoz
A Javaslat célja, hogy a Szja tv. 46. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések alapján már az adóelőleg levonásánál figyelembe lehessen venni a levont nyugdíjjárulék, illetőleg magánnyugdíj-pénztári tagdíj engedményét, mert ezáltal év végére elkerülhető vagy mérsékelhető az adótúlfizetés.A 16. §-hoz
- A Javaslat 10. §-ához igazodva - amely az adójóváírás figyelembe vételének lehetőségét és annak mértékét módosítja - szükséges kiigazítani, hogy a munkáltató az adóelőleg levonásánál figyelembe veheti-e, az adójóváírást, illetőleg mekkora havi összeget vonhat le. Annak a magánszemélynek, akinek az évi bevallott jövedelme (összevont adóalap, osztalék, árfolyamnyereség stb.) több mint 1 millió forint, az adójóváírás évközi igénybe vétele miatt az adóbevalláskor, a munkáltatói elszámolás alkalmával egy összegben kell az év során igénybe vett adójóváírást (a 36 ezer forintot) - egyéb fizetési kötelezettségei mellett - rendeznie és emiatt az adott hónapban a nettó keresete jelentősen csökkenhet. E probléma feloldására rendelkezik a Javaslat arról is, hogy az adóelőleg megállapításánál a munkáltató nem veszi figyelembe az adójóváírást annál, aki kéri ezt. Ha a magánszemély nem kéri az adójóváírás figyelembe vételének mellőzését, akkor a munkáltatónak az adóelőleget úgy kell megállapítania, hogy a számított adót csökkentenie kell a havi adójóváírás összegével.- A Javaslat 12. §-ához kapcsolódóan a családok teherviselő-képességéhez igazodó adóztatás megalapozását is szolgálja, hogy a munkáltató, a bér kifizetője a családi kedvezményt is figyelembe vehesse az adóelőleg megállapításánál.
- Szja tv. 47. § (15) bekezdéssel történő kiegészítésének célja az év végi túlfizetés elkerülése.
- A Javaslat rendezi a nyugdíjpénztári befizetések engedményének az adóelőleg fizetésnél történő figyelembe vételéhez szükséges igazolás módját is.
A 17-18. §-hoz
A Javaslat az egyéni vállalkozók és a mezőgazdasági őstermelők adóelőleg fizetésére vonatkozóan tartalmaz kiigazításokat, aminek eredményeként a szabályok egyértelműbbé válnak, és az alkalmazottakhoz hasonlóan e tevékenységet folytatók számára is lehetővé válik az adókedvezmények figyelembe vétele már az adóelőleg fizetésénél is, miáltal érzékelhetően javulhat évközi likviditásuk.A Javaslat szerint az egyéni vállalkozók számára is egyértelműen rugalmasabbá válik a veszteségelhatárolást korlátozó szabályozás.
A 19. §-hoz
Az egyéni vállalkozók beruházási forrásait bővíti és a társas vállalkozásokkal azonos feltételeket teremt a Javaslat szerinti változás, amely lehetővé teszi, hogy a tárgyi eszközök, a nem anyagi javak miatti beruházási kiadásokkal ne utólag, hanem már a beruházás időszakában csökkenthessék a vállalkozói osztalékalapjukat. (Ezzel összefüggésben a Javaslat rendelkezik az értékcsökkenési leírás megkezdésekor, illetőleg az üzembe helyezés elmaradása esetén szükséges korrekció elvégzéséről.)A 20-21. §-hoz
A Javaslat az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló kormányrendelet 1998. évközi módosításával összefüggő kiigazításról rendelkezik, amelynek lényege, hogy a hivatkozások a megváltozott jogszabályhelyekre utalnak. A vámtarifaszámokra való átállás indokolja az átalányadózásra jogosító tevékenységek besorolásának kiigazítását.A 22. §-hoz
Összefüggésben a Javaslat 7. §-ában foglaltakkal, szükséges a vagyoni értékű joggal kapcsolatos rendelkezések pontosítása.A 23-25. §-hoz
A tőkejövedelmek körében a piacgazdaságban szokásos különféle ügyletek a hatályos szabályozás alapján nehézkesen kezelhetők. A Javaslat szerinti kiigazítások egyértelműsítik a jegyzett tőke felemelése, a dolgozói részvény, az osztalékelőleg adójogi helyzetét. Új eleme a szabályozásnak, hogy a dolgozói részvény formájában megszerzett jövedelem adójának mértéke 35 %-kal kerül megállapításra. Tekintettel arra, hogy ez a juttatás lényegében a munkavégzéshez kapcsolódik, indokolt azt a tőkearányos részt meghaladó osztalékjövedelem adókulcsával összhangban adóztatni. A dolgozói részvényekre vonatkozó szabályozás javaslat szerinti egységesítése (a dolgozói részvényjuttatás osztaléknak minősül függetlenül attól, hogy az a gazdasági társaságokról szóló törvény, vagy a privatizációs törvény szerint történik) indokolja, hogy a privatizációs törvény alapján nyújtott kedvezmény után ne kelljen az adót megfizetni sem a tőkeemeléskor, sem az elidegenítéskor.Az azonos típusú jövedelmek azonos adójogi szabályozása érdekében a javaslat szerint az árfolyamnyereség megállapításánál költségként számolhatók el az igazoltan megfizetett járulékos kiadások, hasonlóan a határidős tőzsdei ügyletekhez. Az értékpapír megszerzésének különböző eseteivel kapcsolatos törvényi rendelkezések pontosításával összefüggésben (pl. a vezetői érdekeltségi rendszerek során biztosított jegyzési jog gyakorlása) indokolt az értékpapír megszerzésére fordított összeg meghatározásának kiigazítása is.
A 26. §-hoz
A cégautó juttatás a társaságok vezetői, tulajdonosai jövedelmét kiegészítő juttatás, amelyben - felmérések szerint - a vezetők 75-95 százaléka részesül. Az ilyen "díjazás", az autó értékétől és a személyes célú használat mértékétől függően évi 100 ezer forinttól 1 millió forintig terjedő jövedelmet jelenthet a magánszemélynek. A cégautó juttatása révén kieső adót (társasági adó és forrásadó vagy személyi jövedelemadó) általában a cégautó adó ellentételezi, de minél nagyobb a juttatott jövedelem ez annál kevésbé valósul meg a Szja tv. szerinti adómértékek mellett. Ez indokolja az adómértékek megemelését.A Javaslat szerint a cégautók adótétele a 2 és 3 millió forint közötti beszerzési árú autóknál a jelenlegi adótétel negyedével, a 3 és 5 millió forint közötti értékűeknél a jelenlegi harmadával, az 5 millió forint feletti értékűeknél a jelenlegi tétel felével emelkedik.
A 27. §-hoz
Az egyes jövedelemfajták egységes adójogi kezelése szempontjából indokolt az összevont adózás alá eső jövedelmek köréből kiemelni az ingatlan bérbeadásából származó jövedelmet. Ez a jövedelem valójában a tőke hozadékának felel meg, ezért indokolt - a termőföld bérbeadásából származó jövedelemmel azonos módon - lineáris adókulccsal adóztatni. Ez a megoldás azonos adójogi helyzetet teremtene az ingatlanból származó különböző jövedelmek (értékesítés, bérbeadás) vonatkozásában is, továbbá előnye, hogy az érintetteknél az adminisztrációs kötelezettségek minimálisra csökkennének, mivel csak a bevételeket kellene nyilvántartani. Nem elhanyagolható az sem, hogy a megváltozott adójogi kezelés várhatóan elősegítené az illegális szobakiadás és a "szürkegazdaság" visszaszorítását is.Részleteiben a Javaslat azt jelenti, hogy az ingatlan bérbeadásából származó bevétel egésze jövedelemnek minősül, mely után 20 százalékos mértékű adót kell fizetni. Mindez nem érinti az egyéni vállalkozás keretében hasznosított ingatlanok bérbeadásából származó bevételre, a fizetővendéglátás keretében választott átalányadózásra, illetőleg a falusi vendéglátásra vonatkozó hatályos szabályozást.
Az egyértelmű jogalkalmazás érdekében megerősíti a Javaslat, hogy a kifizetőnek nem kell adóelőleget levonnia az egyéni vállalkozás keretében hasznosított ingatlan bérleti díjából, a fizető vendéglátó tevékenység ellenértékeként kifizetett összegből, ha a magánszemély igazolja, hogy e tevékenységére a tételes átalányadózást választotta, illetőleg a falusi vendégfogadásra tekintettel kifizetett összegből akkor, ha nyilatkozik a magánszemély, hogy az adóévben várható bevétele ebből a tevékenységéből nem haladja meg az adómentes összeghatárt.
A 28. §-hoz
Az EU-jogharmonizáció menetében időszerűvé vált a termékazonosító-rendszer megváltoztatása. A Javaslat a Kombinált Nomenklatúrára való áttérésről rendelkezik.A 29. §-hoz
A Javaslat záró rendelkezése szerint a hatálybalépés időpontja 1999. január 1-je. E § az új szabályokhoz kapcsolódóan feleslegessé vált rendelkezések kiiktatásán túl hatályon kívül helyez további rendelkezéseket is:- Az Alkotmánybíróság határozata a cégautók később beszerzett tartozékainak elszámolását tiltó rendelkezést a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényben megsemmisítette. Ezzel összefüggésben indokolt a személyi jövedelemadóból is kiiktatni a hasonló tiltó rendelkezést, valamint azt, amely nem engedi a cégautó adó alapját képező ár esetleges későbbi módosítását.
- A Javaslat rendelkezik arról, hogy a tételes átalányadózás a hatályos rendelkezések szerint 1999. évben is alkalmazható.
- A záró rendelkezések az 1999. évre felhatalmazzák a Kormányt, hogy rendeletben egészítse ki a Szja tv. 6. számú mellékletében az őstermelői tevékenységek felsorolását. A rendelkezés célja, hogy a termékazonosító rendszer megváltozása miatt esetlegesen előforduló értelmezési kérdések az éves gazdálkodás biztonságát elősegítő módon menetközben törvénymódosítás nélkül kiigazíthatók legyenek. Az ideiglenes felhatalmazás alapján történő kiegészítések a 2000. évre vonatkozó törvénymódosításkor a törvénybe illeszthetők.
Az 1. számú melléklethez
- A Javaslat technikai jellegű pontosítást tartalmaz, mivel az 1998. évi XXXIII. törvény 9. §-ának (2) bekezdése rendelkezett arról, hogy "a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerinti nevelési díj mellett folyósított külön ellátmány alatt 1997. november 1-jétől az említett törvény alapján folyósított nevelési díjat is érteni kell".- A lakáscélú támogatásokról szóló 106/1988. (XII. 26.) MT rendelet úgy módosul, hogy a lakáshoz jutás megkönnyítése érdekében az új lakások építését (vásárlását) terhelő áfa visszatérítése címén lakásonként legfeljebb 400 ezer forint támogatás illeti meg az építtetőt vagy a vásárlót. Ezzel összefüggésben indokolt módostani a Szja tv-ben a lakáshoz kapcsolódó juttatások adómentes körét.
- A Javaslat szerint a Szja tv-ben felsorolt adómentességek kiegészülnek a magánszemélyek rendelkezése alapján elkülönített költségvetési forrásokból megvalósuló juttatásokkal, valamint a nemzetközi segélyekből származó forrásokkal. Lényeges összefüggés azonban, hogy az e forrásokból kifizetett összeg nem válik adómentessé akkor, ha azt a magánszemély tevékenysége ellenértékeként kapja.
- A Javaslat a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvényben, a polgári szolgálatról szóló 1997. évi XXI. törvényben, valamint a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvényben foglaltakhoz igazodva részben pontosító, részben enyhítő jellegű szabályozást tartalmaz, valamint "átvezeti" a Szja tv-en a rendvédelmi szervek állományában bekövetkezett változásokat.
- Egyszerűsödik az üdülési csekk adómentességének korlátozásával összefüggő szankció alkalmazásának rendje.
- A munkaruházati termék fogalmának meghatározásával összefüggésben egyszerűsödik a munkaruházati termékekkel összefüggő adómentességi szabály. A hatályos rendelkezés termékszámhoz kötötten határozza meg az adómentes körbe tartozó ruházati termékeket. A Javaslat tartalmi meghatározást ad a munkaruházati termék fogalmára, nagyobb hangsúlyt adva, hogy bármilyen öltözék is, függetlenül a termékszámtól, csak akkor tartozik e körbe, ha valóban a munkavállaló feladatához igazodóan, részint az egészségének megőrzését, részint a saját ruházatának megóvását szolgálja. Az ily módon javasolt szabályozás elkerülhetővé teszi a Kombinált Nomenklatúra szerinti termékbesorolást, és mindez jelentős egyszerűsítést eredményez.
A 2. számú melléklethez
A Javaslat kiigazítást tartalmaz a társadalombiztosítási kötelezettségeket meghatározó jogszabályok fogalmi rendszeréhez igazodóan.A 3. számú melléklethez
- Az alapnyilvántartásokra vonatkozó hatályos előírások esetenként felesleges többletfeladatot rónak az adózókra, ezért a Javaslat a rendelkezést úgy változtatja meg, hogy azáltal a nyilvántartás vezetésével kapcsolatos munkafázisokat az adózó saját maga jobban igazíthatja más adókötelezettségeihez.- Az egyéni vállalkozó beruházási költségeinek elszámolási szabályait érintő változások szükségessé teszik az erre vonatkozó nyilvántartási kötelezettségek kiegészítését.
A 4. számú melléklethez
A Javaslat a Kombinált Nomenklatúrára való áttérés részeként a mezőgazdasági őstermelői tevékenységeket sorolja fel az új rendszer szerint. A mezőgazdasági őstermelői tevékenységek között új elemként jelenik meg - a ma egyébként mezőgazdasági őstermelés körébe tartozó erdősítés mellett - a saját tulajdonú erdőterületen végzett erdőgazdálkodás, és - összhangban azzal, hogy a szaporítóanyag a mai szabályok alapján is őstermelői tevékenység -, a saját gazdaságban történő ültetvénytelepítés. Ez utóbbit indokolja az is, hogy az ültetvénytelepítés a termékelőállításnak szerves része.Az 5. számú melléklethez
A Javaslat arról rendelkezik, hogy a családok körében a biztosítási díj fizetésének átvállalása nem jár a kedvezmény elvesztésével.A 6. számú melléklethez
A befektetési adóhitel kedvezményének mérséklésével, a kedvezményezett befektetések körének szűkítésével egyidejűleg a befektetésállomány számbavételét szabályozó rendelkezések kiigazítását is tartalmazza a Javaslat, továbbá pontosításra kerül, hogy ha a befektetéssel kapcsolatos hitelt, kölcsönt visszafizették vagy a rá vonatkozó zálogjogot törölték, akkor az beszámítható az adóhitel alapjába.A 7-8. számú melléklethez
Hasonlóan a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényben szükséges változtatásokhoz, az egyéni vállalkozók költségelszámolását és beruházási adókedvezményeit érintően a Javaslat a Kombinált Nomenklatúrára való áttérésről rendelkezik.