adozona.hu
Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény módosításáról szóló T/223. számú törvényjavaslat indokolása
Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény módosításáról szóló T/223. számú törvényjavaslat indokolása
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
- Jogszabály indoklása: 1998. évi LXIV. törvény
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az áfa rendszer évek óta tartó stabilitása1999 évre megőrizhető, a szabályozás érdemi átalakítására nem kerül sor.
A törvénymódosítás a szokásos éves felülvizsgálat eredményeképpen szükségessé váló kiigazításokra, pontosításokra tesz javaslatot, a kis és középvállalkozók számára adminisztratív terheket csökkentő egyszerűsítéseket tartalmaz, illetve a termékazonosító rendszer váltását célzó kormányszintű döntés áfa-rendszerbeli következményeit képezi le, a kiemelt jelentőséget tulajdonítva an...
Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény módosításáról szóló T/223. számú törvényjavaslat indokolása
INDOKOLÁS
Általános indokolás
Az áfa rendszer évek óta tartó stabilitása1999 évre megőrizhető, a szabályozás érdemi átalakítására nem kerül sor.A törvénymódosítás a szokásos éves felülvizsgálat eredményeképpen szükségessé váló kiigazításokra, pontosításokra tesz javaslatot, a kis és középvállalkozók számára adminisztratív terheket csökkentő egyszerűsítéseket tartalmaz, illetve a termékazonosító rendszer váltását célzó kormányszintű döntés áfa-rendszerbeli következményeit képezi le, a kiemelt jelentőséget tulajdonítva annak, hogy a módosítások illeszkedjenek az EU jogharmonizációs célkitűzésekhez.
A termékazonosítás 1999. január 1-je után a Kombinált Nómenklatúra alapján történik. Az új rendszerre történő átkonvertálás kapcsán a tervezet szerint besorolási alapelvek gyökeresen nem változnak, figyelembevételre kerülnek a központi költségvetési, valamint az EU csatlakozási érdekek.
Az adózók adminisztrációs terheit csökkenti - meghatározott feltétel teljesítése mellett - az éves adóbevallás bevezetése.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
Külföldi székhelyű vállalkozás adóalanyiságát a jelenleg hatályos törvényi előírás értelmében csak az általa e célra létesített fióktelepe testesítheti meg. Ezt oldja a javasolt módosítás abban az esetben, ha a fióktelep-létesítés kötelezettségétől más törvény eltekint.A 2. §-hoz
A Javaslat azt a változást követi le, hogy a személygépkocsi termékazonosítása a korábbi ITJ-hivatkozás helyett a törvénymódosítást követően a Kereskedelmi Vámtarifa (vtsz) kódszámán alapul.A gazdasági társaságok átalakulásáról szóló új törvény, az átalakulással kapcsolatos vagyonátadásokat abban az esetben mentesíti az adó alól, ha törvény másként nem rendelkezik. Mivel az áfa törvény a megszűnés esetére - bizonyos feltételekkel - adókötelezettséget ír elő, a Javaslat külön rendelkezést tartalmaz a jogutódlással történő megszűnéssel kapcsolatos vagyonátadások adó alóli mentesítéséről.
A 3. §-hoz
A Javaslat az időközben megszűnt szabványokra történő hivatkozásokat a számla, egyszerűsített számla, nyugta azonosítási ismérvei közül kiiktatja, és az említett bizonylatok kötelező adattartalmát egyidejűleg pontosítja.A 4. §-hoz
A törvény 1.sz melléklete tartalmában és formailag egyaránt megújult. A Javaslat ennek tükrében fogalmazza meg a felszámítandó adó mértékére történő hivatkozásokat.Az 5. §-hoz
Az eredeti szerzőnek minősülő természetes személy a szerzői jogvédelem alá tartozó szellemi alkotás, valamint azzal rokon tevékenysége körében a tárgyi adómentesség és az általános szabályok alkalmazása között választhat. A Javaslat a szerzői jogok örökölhetősége okán a választás jogát kiterjeszti a törvény szerinti örökösre is.A 6. §-hoz
A Javaslat azt a változást követi le, hogy az ólmozott és ólmozatlan motorbenzinek termékazonosítása a törvénymódosítást követően a Kereskedelmi Vámtarifa (vtsz) kódszámán alapul.A 7. §-hoz
Likviditási könnyítés az adózók számára, hogy a Javaslat szerint a termékimportnál, és az ún. "importszolgáltatásoknál" az adófizetési kötelezettség és az adólevonási jogosultság időpontja egybeesik. A fizetendő és a levonható adó a szolgáltatást saját nevében megrendelő - áfa-levonásra jogosult - adóalanynál így lényegében összevezethető, szemben a korábbi szabályozással, amikoris az adólevonási jog érvényesíthetősége egy adóbevallási időszak csúszással következhetett csak be.A termékimport után megfizetett adó levonhatósága tekintetében a Javaslat által egyértelművé válik, hogy a kivetett adó megfizetése a határozat meghozatalával válik elismertté. A vámbiztosíték számlára történő előzetes befizetés ( mely a vámmal, vámkezelési díjjal, statisztikai illetékkel együtt ugyan az áfa fedezetét is tartalmazza) nem tekinthető egyben az áfa megfizetésének, tekintve, hogy az az áfa-bevételi számlán nem jelenik meg. Az adó megfizetése a vámbiztosíték számlán lévő összeg szétbontásakor, az áfa-bevételi számlára történő átkönyveléssel valósul meg, ez pedig a határozat meghozatalával válik nyilvánvalóvá.
A 8. §-hoz
A vevő kezesi, majd 1998. január 1-jétől készfizető kezesi felelősségét előíró szabályozás lényege, hogy az eladó adótartozásáért akkor felel a vevő, ha az adóval növelt ellenértéket nem fizette meg, miközben adólevonási joga megnyílt. A készfizető kezesi felelősség a jelenleg hatályos törvény előírásai értelmében akkor is fennáll, ha az ellenérték megfizetése - részben vagy egészben - engedményezéssel szerzett követelés beszámításával történt. Ez esetben a vevő formailag ugyan rendezi a tartozását, de az eladó mégsem rendelkezik az áfa-fizetési kötelezettség teljesítéséhez szükséges fedezettel. Ezt a különös szabályt szigorítja a Javaslat azzal, hogy nemcsak az engedményezéssel szerzett követelés beszámítását nem ismeri el "megfizetésnek", hanem - a kezesség szempontjából - nem ismer el annak semmilyen beszámítással járó ügyletet (tehát pl. azt sem, ha az eladó felé fennálló tartozást a vevő esetleg valamilyen vagyontárgy beszámításával egyenlítené ki).A 9. §-hoz
A bevallások rendjében javasolt változtatás következtében annak az adóalanynak, akinek (amelynek) a tárgyévet megelőző évben a gazdasági tevékenységéből származó tényleges bevétele nem haladja meg a 3 millió Ft-ot éves adóbevallást kell benyújtania. Új szabályozási elv, hogy a bevallások rendjét 1999. január 1-je után az adózás rendjéről szóló jogszabály helyett az áfa törvény szabályozza.A 10. §-hoz
A Javaslat kiterjeszti a különbözet szerinti adózás választhatóságát arra a hulladékértékesítési tevékenységet folytató adóalanyra is, aki (amely) a felvásárolt hulladékot az újraértékesítést megelőzően gépi technológia alkalmazásával átalakítja. (A korábbi szabályozás szerint az adóalany ilyenkor csak az általános szabályok szerint adózhatott.) A jogszabályhely módosításával elmarad - az időközben hatályon kívül helyezett - magyar szabványra történő korábbi hivatkozás, valamint a "másodlagos nyersanyag" fogalom, mivel ez utóbbinak szakirányú jogszabályokban nem lelhető fel definíciója.A 11. §-hoz
A Javaslat a termékek és szolgáltatások adóügyi megítélésénél figyelembe veendő új állapotrögzítő dátumokat tartalmazza. A korábbi előírás módosítását a termékazonosító rendszer váltása tette szükségessé.A 12. §-hoz
Az áfa törvénynek az Európai Közösségek jogszabályaihoz való közelítése példaértékű, ezért a "Vegyes rendelkezések" között rögzítjük a Tanács 77/388/EGK irányelveivel való harmonizáció tényét.A 13. §-hoz
A Javaslat az új termékazonosító rendszer bevezetésével megújult mellékleteket tartalmazza. Az 1.sz. melléklet a kedvezményes adómérték alá tartozó termékek és szolgáltatások listáját jeleníti meg, és tartalmazza a nulla adómérték alá sorolt termékkört is. A besorolási alapelvek lényegében nem változtak, de a régi és az új rendszer felépítésének eltérőségéből fakadóan mégis sor került néhány adókulcs-változással járó átsorolásra. Egyrészt bővült a kedvezményes adókulcsba tartozó termékek listája (pl. egészségügyi műanyag és gumigyártmányok köre, gyógyászati segédeszközök köre), másrészt szűkült a nulla adómérték alá tartozó termékek listája olyan gyógyszer-alapanyagok vonatkozásában, melyek nemcsak a gyógyszergyártásban, hanem az ipar más területein is használatosak. A gyógyászati célú - meghatározott kiszerelési paraméterekkel rendelkező - oxigén viszont nulla adómértékű besorolást kapott.A közszolgálati rádiós és televíziós szolgáltatás továbbra is tárgyi adómentes, a kereskedelmi rádiós és televíziós szolgáltatások pedig a Javaslat szerint átkerültek a kedvezményes adókulcsba. A korábbi egységes megítélés a kereskedelmi adók létesülésével túlhaladottá vált, ez a fajta megkülönböztetés az Európai Unió előírásaival is összhangban áll. Ugyancsak jogharmonizációs céllal került sor a vidámparki szolgáltatásoknak a korábban alkalmazott normál adómérték helyett a kedvezményes adókulcs alá vonására.
A 2.sz. melléklet egyrészt technikai szövegpontosítást tartalmaz az oktatást szolgáló taneszközök új termékazonosító számából eredően, másrészt leképezi azt a változást, ami a rádiós és televíziós szolgáltatások közszolgálati és kereskedelmi megkülönböztetéséből fakad.
A 3. sz. melléklet átdolgozása technikai jellegű, a kompenzációs felárra jogosító termékkört az új termékazonosító rendszer tükrében jeleníti meg.
A 14. §-hoz
A Javaslat hatályon kívül helyezi a villamos energia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról, valamint a gázszolgáltatásról szóló törvények vonatkozó rendelkezéseit annak érdekében, hogy a hálózatfejlesztési hozzájárulások adóügyi megítélésében újra egységes elvek érvényesülhessenek.Az áfa rendszer egységes működésének követelménye indokolja a közraktári tevékenység áfa-beli szabályainak beintegrálását az áfa-rendszerbe, annak a joghézagnak a megszüntetése érdekében, amelyet a közraktári törvénybe iktatott jelenlegi különállása eredményez.
A közraktározásról szóló törvény módosításával egyértelművé válik, hogy a közraktárjegy, illetve a közraktárjegy részét képező árujegy forgatása áfa fizetési kötelezettséget eredményez. Ezzel párhuzamosan az áfa törvény nevesítetten rögzíti, hogy a közraktárjegy nem tekinthető értékpapírnak (áfa tv. 13. § (1) bekezdés 22. pontja).
A 15. §-hoz
A Javaslat az elmúlt évek gyakorlatához igazodva határozza meg annak az adókülönbözetnek áfa-ként történő befizetési kötelezettségét, mely az 1999. január 1-jei fordulónappal leltáron lévő termékek jövedékiadó-tétel különbözetéből ered.