adozona.hu
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló T/207. számú törvényjavaslat indokolása
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló T/207. számú törvényjavaslat indokolása
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
- Jogszabály indoklása: 1998. évi LXI. törvény
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A Javaslat alapvető szempontként a jogbiztonságot és a stabilitást veszi figyelembe a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Törvény) módosításánál. Ennek megfelelően a Javaslat nem érinti a Törvény lényeges rendelkezéseit, az adó mértéket, az adókedvezményeket, az adóelőleg és a fizetendő adó meghatározásának szabályait.
A Javaslat érdeminek minősülő változtatást csak a közhasznú társaságok és az ún. külföldön tevékenységet végzők adózására von...
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló T/207. számú törvényjavaslat indokolása
INDOKOLÁS
Általános indokolás
A Javaslat alapvető szempontként a jogbiztonságot és a stabilitást veszi figyelembe a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Törvény) módosításánál. Ennek megfelelően a Javaslat nem érinti a Törvény lényeges rendelkezéseit, az adó mértéket, az adókedvezményeket, az adóelőleg és a fizetendő adó meghatározásának szabályait.A Javaslat érdeminek minősülő változtatást csak a közhasznú társaságok és az ún. külföldön tevékenységet végzők adózására vonatkozóan, valamint a három- és tízmilliárd forint feletti, termékelőállítást szolgáló beruházást megvalósítók által igénybe vehető adókedvezmények feltételrendszerében tartalmaz. Ezen kívül csak kisebb, jogalkalmazást segítő, illetve jogharmonizációs célú módosítások jelennek meg a Javaslatban.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A Javaslat ezen rendelkezése a beruházáshoz kapcsolódó adókedvezményekre, a külföldön tevékenységet végző adózókra, az országos érdekképviseleti szervezetekre és a vámtarifaszámra vonatkozó fogalommeghatározásokat érinti.A beruházáshoz kapcsolódó adókedvezményekhez szükséges fogalomban [Törvény 4. § 9. pont] a Javaslat a tárgyi eszközök jelölését - a Központi Statisztikai Hivatal Ipari Termékek Jegyzékére történő eddigi hivatkozás helyett - a Harmonizált Rendszer besorolása szerint szerepelteti. A változtatás a két rendszer egymásnak való megfeleltetése alapján történt, de a jogbiztonság követelménye miatt biztosított [Törvény 29/B. § új (6) bekezdése], hogy az esetleges eltérés ne érintse hátrányosan az adózót.
A tapasztalatok szerint az utóbbi időben számos külföldi befektető mutat érdeklődést olyan magyarországi társaság alapítása iránt, amely a tevékenységét kizárólag külföldön végzi, és ezért kedvezményes adókulccsal állapíthatja meg adóját. E befektetői kör fontosnak tartja a célzott ország jogszabályainak maradéktalan betartását. A javasolt új megfogalmazások egyértelműbbé teszik azt, hogy milyen tevékenységet végezhet az adott társaság, mit jelent a működéséhez szükséges bankszámlának belföldi hitelintézetnél történő vezetése, illetve az összeférhetetlenségi szabályok követhetőbbé, és így ellenőrizhetőbbé válnak az új megfogalmazással. [Törvény 4. § 28. pont]
Az országos érdekképviseleti szervezetre azért szükséges új fogalom előírása, mivel a jelenlegi szövegben hivatkozott törvényi rendelkezéseket az Alkotmánybíróság 16/1998. (V. 8.) AB határozatával megsemmisítette. [Törvény 4. § 28/a. pont]
A hatályos vámtarifaszám időpontjának rögzítése az Alkotmánybíróság 54/1994. (XI. 4.) AB határozatában megfogalmazott elv alapján szükséges. Az említett határozatban érvényesített elv szerint az adótörvényeknek rögzíteniük kell az általuk hivatkozott statisztikai besorolási rend időpontját, mivel a besorolási rend változtatása nem törvényben, vagy törvény felhatalmazása alapján történik. A vámtarifaszámot is törvénynél alacsonyabb szintű jogszabály (miniszteri rendelet) határozza meg, így ebben az esetben is indokolt a hivatkozási időpont rögzítése. [Törvény 4. § új 37. pont]
A 2. § és 6. §-hoz
A Törvény hatályos előírása szerint olyan külföldi pénznem esetében, amelynek nincs a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett árfolyama, az adóhatóság köteles az árfolyamot közzétenni. Egyszerűsítési célból indokolt a Magyar Nemzeti Bank által egyébként is közzétett árfolyam alkalmazását előírni. [Törvény 5. § (8) bekezdés és 15. § (3) bekezdés]A 3. §-hoz
A Javaslatban érdemi változás, hogy a vállalkozási övezetek (ilyen besorolással jelenleg nyolc térség rendelkezik) fejlődésének előmozdítása érdekében az ott újonnan üzembe helyezett épületek értékét 10 év alatt vonhatják le az adózás előtti eredményből a vállalkozások, közöttük a kis- és közepes vállalkozások is. Elvileg ilyen mértékű adóalap-csökkentést jelenleg értékcsökkenési leírásként érvényesíthetnének a vállalkozások az adóalapnál, de a gyakorlatban ezzel nem tudnak élni, mert a Törvényben előírt értékcsökkenési leírási mértékek csak az egyik korlátot jelentik, és a konkrét esetben szigorúbb korlát a számviteli szabályok szerint megállapított értékcsökkenési leírás. [Törvény 7. § (1) bekezdés e) pont, 1. számú melléklet 11. pont]A sportról szóló 1996. évi LXIV. törvény szerint a Magyar Olimpiai Bizottság a törvény erejénél fogva minősül kiemelkedően közhasznú szervezetnek, míg a sportági szakszövetség kiemelkedően közhasznú szervezetté történő minősítésére (más szervezetektől eltérően) a bíróság helyett az Országos Testnevelési és Sporthivatal jogosult. Ez teszi szükségessé, hogy a részükre adott adományokról kiállított igazolásban (amely alapján érvényesíteni lehet az adóalap-kedvezményt) ne kelljen a közhasznúsági besorolásról rendelkező bírósági határozat számát feltüntetni. [Törvény 7. § (7) bekezdés]
A 4. §-hoz
A gazdasági társaságokról szóló törvény átalakulás esetén lehetővé teszi a vagyon felértékelését, és az átértékelési különbözet a jogutód társaságiadó-alapját növeli. A vagyonfelértékelést általában a jogelődnek kell (lehet) végrehajtania, de ha az átalakulás formája kiválás, vagy részleges átalakulás, akkor csak a jogutód értékelheti át a vagyont. Ennek részletes szabályait a számviteli törvény tartalmazza, és e szabályokkal teremti meg az összhangot a Javaslat. [Törvény 8. § (1) bekezdés i) pont]Az 5. §-hoz
Jogutód nélküli megszűnéskor a közhasznú társaságok működésére vonatkozó szervezeti szabályok a tagok részére csak az alapításkori vagyon kiadását engedik meg. Ugyanakkor a szervezeti jogszabályok nem tartalmaznak hasonló rendelkezést arra vonatkozóan, ha a tag más esetben (pl. a társaság működése közben, vagy átalakuláskor) lép ki a társaságból, vagy ha a jegyzett tőke leszállítására kerül sor. Ezekben az esetekben a tagok a korlátolt felelősségű társaságra vonatkozó rendelkezések szerint juthatnak hozzá a bevitt vagyonukhoz (vagy az azzal arányos részhez), amelynek forrása a közhasznú társaság esetében lehet adómentesen képződött vagyon is. A Javaslat azt fogalmazza meg, hogy ilyen esetekben a társaságnak az adómentesen képződött vagyon terhére kiadott összeg után meg kell fizetnie a - korábban meg nem fizetett - társasági adót [Törvény 13. § (1) bekezdés b), c) pont].A közhasznú társaság adózott és adómentes vagyonának nyilvántartására vonatkozó rendelkezés jelenleg nem tartalmaz utalást arra, hogyan kell eljárnia az adózónak a jegyzett tőke emelése és leszállítása esetén, a közhasznú társaság nem közhasznú társaság átalakulásával való alapításakor. Erre vonatkozóan részletes előírást fogalmaz meg a Javaslat [Törvény 13. § (2) bekezdés].
A 7. §-hoz
Az adóhatósági engedélyhez kötött veszteségelhatárolásra előírt rendelkezés végrehajtása a gyakorlatban nehézséget okozott. A jobb végrehajtást szolgálja a Javaslatban megfogalmazott szabály, amely - az eddigiektől eltérően (beruházás elmaradása, elemi kár) - elháríthatatlan külső ok bekövetkezéséhez köti az adóhatósági engedélyt. [Törvény 17. § (8) bekezdés]A 8. §-hoz
A társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségben és a magas munkanélküliséggel rendelkező megyékben 3 milliárd forint feletti, illetve a térségi korlát nélkül 10 milliárd forint feletti, termékelőállítást szolgáló beruházást megvalósítók által igénybe vehető adókedvezmény feltételrendszerében szereplő létszámnövekedést jelenleg a beruházás üzembe helyezését megelőző adóévhez kell viszonyítani. Ez az előírás akadályozhatja a beruházás részleges (szakaszos) üzembe helyezését, működtetését, illetve a munkaerőnek a beruházási időszak alatti (betanítási, képzési célú) felvételét. A Javaslat - az átmeneti rendelkezésekben szereplő választási lehetőség biztosításával - viszonyítási évként a beruházás megkezdését megelőző adóévet jelöli meg. [Törvény 21. § (8) és (12) bekezdés, 29/B. § új (9) bekezdés]A 9. §-hoz
A Javaslat itt szereplő rendelkezései a vámtarifaszámra való áttérés, az ún. külföldön tevékenységet végzőkre vonatkozó adózási szabályok és a beruházáshoz kapcsolódó adókedvezmények feltételrendszerének megváltozott előírásaihoz tartalmaznak átmeneti szabályokat.A vámtarifaszámra való áttéréshez kapcsolódó átmeneti rendelkezések a tárgyi eszközökre vonatkozóan lehetővé teszik az 1998-as szabályok figyelembe vételét. A beruházáshoz kötődő adókedvezményeknél ezzel akkor lehet élni, ha a beruházást az adózó 1998. december 31-éig megkezdte, az értékcsökkenési leírás szabályai vonatkozásában akkor, ha a gép, berendezés üzembehelyezése megtörtént 1998. év végéig. [Törvény 29/B. § új (6) és (8) bekezdés]
A külföldön tevékenységet végző adózók számára a megváltozott szabályokhoz való alkalmazkodás érdekében átmeneti időt (6 hónapot) és bejelentési kötelezettséget ír elő a Javaslat. [Törvény 29/B. § új (7) bekezdés]
A beruházási adókedvezmény megváltozott feltételrendszeréhez kapcsolódó átmeneti rendelkezés az adózók részére biztosítja a jelenleg hatályos rendelkezések és a Javaslat szerint módosult szabályok közötti választás lehetőségét. [29/B. § új (9) bekezdés]
A 11. §-hoz
A szakasz a Javaslat hatályba lépéséről és a Törvény egyes, a gyakorlatban már nem alkalmazható rendelkezéseinek hatályon kívül helyezéséről, valamint a törvényben még használt statisztikai besorolási rendszerek (Építményjegyzék, Szolgáltatások Jegyzéke, A gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere) viszonyítási időpontjának a megváltoztatásáról rendelkezik.A Melléklethez
A melléklet 1. és 3. pontja a tárgyi eszközök jelölését (az adóalapnál érvényesíthető értékcsökkenési leírás meghatározásához) - a Központi Statisztikai Hivatal Ipari Termékek Jegyzékére történő eddigi hivatkozás helyett - a Harmonizált Rendszer besorolása szerint szerepelteti. A változtatás a két rendszer egymásnak való megfeleltetése alapján történt, de a vonatkozó átmeneti rendelkezéssel biztosított, hogy az esetleges eltérés ne érintse hátrányosan az adózót, illetve emiatt ne kelljen megváltoztatnia a már üzembe helyezett tárgyi eszközeinek az adóalapnál figyelembe vehető leírását. [Törvény 1. számú melléklet 6. pont, 2. számú melléklet IV. fejezet a) és b) pont, Törvény 29/B. § új (8) bekezdés]Jelenleg a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság teljes adómentességet élvez. A Javaslat szerint a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság kikerül a társaságiadó-alanyok köréből, így a társasági adóval kapcsolatos minden adókötelezettség alól mentesül. [Törvény 5. számú melléklet új 10. pont]