adozona.hu
A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény módosításáról szóló T/202. számú törvényjavaslat indokolása
A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény módosításáról szóló T/202. számú törvényjavaslat indokolása
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
- Jogszabály indoklása: 1998. évi LIX. törvény
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A jövedéki adó új alapokra helyezett, EU konform szabályozása 1998. január 1-jén került bevezetésre. Az azóta eltelt időszak tapasztalatai alapján nagyobb, konstrukcionális változtatások nem szükségesek, a kialakított rendszer jól funkcionál. Kedvezően alakultak a jövedéki adóbevételek, az év első felében a tervezettet meghaladó növekedés következett be.
A törvényjavaslat benyújtását elsődlegesen a tételes jövedéki adók valorizálása, a jövedéki adókból származó költségvetési bevételek reálér...
A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény módosításáról szóló T/202. számú törvényjavaslat indokolása
INDOKOLÁS
Általános indokolás
A jövedéki adó új alapokra helyezett, EU konform szabályozása 1998. január 1-jén került bevezetésre. Az azóta eltelt időszak tapasztalatai alapján nagyobb, konstrukcionális változtatások nem szükségesek, a kialakított rendszer jól funkcionál. Kedvezően alakultak a jövedéki adóbevételek, az év első felében a tervezettet meghaladó növekedés következett be.A törvényjavaslat benyújtását elsődlegesen a tételes jövedéki adók valorizálása, a jövedéki adókból származó költségvetési bevételek reálértékének megőrzése miatt szükséges, "szokásos" éves nominális emelése indokolja.
Az adók valorizálása mellett a Javaslat az új rendszer bevezetése óta eltelt időszak működési tapasztalatainak az összegzése alapján a hatályos szabályozás néhány kisebb, jellemzően pontosító, kiegészítő jellegű, a jogalkalmazást, a végrehajtást segítő, az ellenőrizhetőség feltételeit javító módosítását javasolja.
Az Európai Unió közösségi jövedéki adórendszeréhez további jogközelítést valósít meg, a vonatkozó direktívákban meghatározott tételes előírások átvétele irányába további előrelépést jelent. Ennek keretében az alkoholtermékekre előírt egységes kulcs alkalmazásához való fokozatos közelítés, a gyümölcspálinkák és a többi alkoholtermék adószintje közötti ma még fennálló adóolló összehúzása céljából differenciált adóemelést javasol a kétféle adókategóriára. Harmonizációs kötelezettségünk motiválja a cigaretták adójának az egyéb jövedéki termékekét meghaladó mértékű emelését is. A nemzetközi forgalomban felhasznált repülőbenzin adómentességének adóvisszatérítés formájában való érvényesítésére irányuló javaslat a repülési célú üzemanyagra vonatkozó kötelező adómentesség irányába való továbblépést jelent.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A Javaslat a törvény értelmező rendelkezéseinek pontosítását, módosítását, illetve kiegészítését tartalmazza.A termékelőállítás fogalmának pontosítása az adókötelezettség keletkezésével, illetve az adóraktári engedéllyel összefüggésben bír jelentőséggel. A módosítás egyértelműsíti, hogy mely tevékenységeket nem kell a termékelőállítás körébe tartozónak tekinteni.
Az importálás módosított fogalma szerint a jövedéki termék vámárunak a vám adóraktárból való kitárolása is beleértendő e tevékenységbe. Ezáltal a kitárolt jövedéki termék valamennyi vámterhe, így a jövedéki adó is kivetéssel, a vámigazgatási eljárás keretében kerülhet beszedésre, s megszűnik a vámraktárban tárolt jövedéki termékeknek az egyes vámterhek megállapítása szempontjából eltérő kezelése.
Az exportáló fogalmának módosítása a repülőbenzin utáni adóvisszaigénylés lehetőségének megadására irányuló javaslattal összefüggésben szükséges.
Az ásványolaj termékek esetében a hatályban lévő törvény rendelkezései alapján 1999. január 1-jétől megnyílik a lehetőség a kereskedelmi célú adóraktár üzemeltetésére. A "megbízható adós" kategóriát jelenleg csak a termelő adóraktárakra definiálja a törvény. A módosítás a kereskedelmi adóraktárakra is alkalmazhatóvá teszi e minősítés alkalmazását.
Az adómentes felhasználás jogcímeinek változásával összefüggésben, az egyértelmű jogalkalmazás érdekében szükséges az aroma fogalmának meghatározása. Hasonlóan indokolt az intermedierek fogalmának a rögzítése is a törvényben.
A 2. §-hoz
A Javaslat az import jövedéki termékek után érvényesülő adómentesség pontosítására irányul. Nevesíti a nemzetközi szerződésekben foglalt kötelezettségeinkből adódó adómentességi eseteket is.A 3. §-hoz
A Magyar Honvédség részére a katonai légi járművekhez beszerzett kerozin esetében objektív okokból szükségszerűen előforduló eset, hogy az egyik tárolóhelyen tárolt kerozint egy másik raktárból ki kell pótolni valamely feladat teljesítéséhez. A jelenlegi szabályok nem teszik lehetővé, hogy két adómentes telephely között az adózatlan termék szállítható legyen. Ezt a lehetőséget teremti meg ebben a körben a módosítás.A 4-5. §-hoz
A Javaslat pontosítja a légi járművek üzemanyagának adómentességét, illetve az erre vonatkozó adózási szabályt (végleges mentesülés az adómegállapítási és adófizetési kötelezettség alól). E körbe a Javaslat szerint beletartozik a nemzetközi és a kormányzati repülések bonyolításával összefüggésben hatóságilag előírt kötelezettségek teljesítése során felhasznált üzemanyag is.Az importálás fogalmának módosításával összefüggésben a vám adóraktár engedélyesét mentesíteni kell az ott tárolt jövedéki termék vámárunak a vámkezelésekor (adóraktárból történő kitárolása esetén). Az adófizetésre kötelezetté az importáló válik, aki a vámkezelést kéri. Ha azonban a vámkezelés igazolása nem történik meg, az adókötelezettség visszaszáll a vám adóraktár engedélyesére.
A 6-7. §-hoz
A javasolt módosítások az adófizetési kötelezettség keletkezésének egyéb eseteire szóló hatályos rendelkezéseket pontosítják, lényegében változatlan tartalommal, egyértelműbb megfogalmazásban.A 8. §-hoz
A jövedéki biztosíték felhasználására vonatkozó szabály pontosítása. Eszerint a jövedéki biztosítékból a zárjegyhiány miatti fizetési kötelezettség is rendezhető.A 9. §-hoz
A módosítás az egyéni vállalkozó halála esetén az adóraktári engedély jogutódlásának kérdését rendezi, az Alkotmánybíróságnak a korábbi jövedéki szabályozás (1993. évi LVIII. törvény) hasonló rendelkezésére hozott határozatával összefüggésben, a határozatban foglaltaknak megfelelően.A 10. §-hoz
A hatályos rendelkezésben szereplő visszahivatkozás pontosítása.A 11. §-hoz
A Javaslat az adómentes felhasználó jövedéki biztosítékával kapcsolatos rendelkezések néhány ponton való kiigazítására, egyértelműsítésére irányul.A 12. §-hoz
A Javaslat az adómentes felhasználó jövedéki biztosítékának megemelésére vonatkozó, az esetleges visszaélések ellen ható háromszoros szabály alkalmazásának a pontosítására irányul.Az egyéni vállalkozóként működő adómentes felhasználó esetében is - hasonlóan az adóraktár engedélyeshez - rendezni szükséges az egyéni vállalkozó halála esetén az adómentes beszerzésre jogosító keretengedély jogutódlásának kérdését, az Alkotmánybíróságnak a korábbi jövedéki szabályozás (1993. évi LVIII. törvény) hasonló rendelkezésére hozott határozatával összefüggésben, a határozatban foglaltaknak megfelelően. A Javaslat erre irányul.
A 13. §-hoz
Az alkohol vegyipari és gyógyszeripari felhasználása esetén a technológiai feldolgozás során szennyezett alkohol is keletkezik, amelynek tisztítás utáni újrafelhasználása, a termelésbe való visszaforgatása fontos gazdasági és környezetvédelmi érdek. A hatályos törvény ennek lehetőségére, adórendszerbeli kezelésre nem ad egyértelmű szabályozást. A módosítás ezt a kérdést rendezi. Hasonló indíttatású az aroma előállítása során keletkezett vizes alkoholos oldat újrafelhasználására vonatkozó kiegészítés is.A 14. §-hoz
A Javaslat a nemzetközi légi forgalomban felhasznált repülőbenzin utáni adóvisszatérítésről rendelkezik.A 15. §-hoz
A végrehajtási eljárás során a követelés, illetve az ingó- és ingatlan vagyontárgyak végrehajtását célszerű valamennyi köztehertartozás, így a jövedéki adó esetében is egy hatósághoz, az APEH-hoz koncentrálni, amely ilyen formában hatékonyabban tudja ellátni ezt a feladatot.A 16. §-hoz
A vámhatóság jelenlétében és ellenőrzésével tartott tételes készletfelvételt a hatályos törvény az adómentes felhasználó esetében általános érvényű szabályként minden hónapra vonatkozóan előírja. A készletfelvétel ezen gyakorisága bizonyos technológiák (pl. gyógyszeripar) esetén gyakorlatilag kivitelezhetetlen, de más gyártóknál is csak a termelés többnapos leállítása árán teljesíthető. Ezért a Javaslat szerint az adóraktárakra vonatkozó szabályozással azonosan, az adómentes felhasználóknál is a negyedévenkénti készletfelvétel jelenik meg általános érvénnyel. A törvény más szabályaiból következően a vámhatóságnak lehetősége van az engedélyben ennél nagyobb gyakoriságú készletfelvételről is rendelkeznie, vagyis a módosítás nem jár a jövedéki érdekek veszélyeztetésével.A 17. §-hoz
A Javaslat az ásványolaj termékek tételes jövedéki adójának valorizálására irányul, amely a jövő évre tervezett infláció mértékével azonos, átlagban mintegy 11 % mértékű nominális emelést jelent.A motorbenzinek esetében a 11 %-os valorizálás - vagyis a bevétel változatlan forgalom melletti ilyen mértékű növelése - a magasabb adótartalmú ólmozott benzin és az alacsonyabb adótartalmú ólmozatlan benzin részarányának változása, illetve az ólmozott benzin forgalmazásának 1999. április 1-jei megszüntetése miatt csak az átlagot meghaladó mértékű emeléssel érhető el.
A Javaslat az üzemanyag gáz esetében e terméknek európai összehasonlításban is magas adóterhelése, illetve az adóval nem terhelt háztartási PB-gáz üzemanyagként való felhasználásában tapasztalt visszaélések miatt, - a gázautózás adóztatásának a kérdéskör komplex áttekintését igénylő megoldásáig - az adó változatlanul hagyását javasolja.
A 18. §-hoz
A hatályos rendelkezések az ásványolaj termékek adómentes felhasználását azok alapanyagként való hasznosulásához, az előállításra kerülő termékekbe való "beépülésükhöz" kötik. Ezáltal több olyan felhasználási cél kizárásra került az adómentességből, amely nem indokolt, és azt a korábbi szabályozás is biztosította. A Javaslat az adómentesség ilyen esetekre való kiterjesztésére (visszaállítására) irányul.A 19. §-hoz
A törvény rendelkezéseinek gyakorlati végrehajtása során felszínre került, hogy az ásványolaj adóraktárak egyes típusainak meghatározása nem fed le minden tevékenységet, illetve a csővezeték rendszerben lévő ásványolaj termékkel való elszámolás az adott adóraktári elhatárolások révén egyértelműen nem biztosítható. A Javaslat szerinti módosítással bevezetésre kerül a kőszénkokszolás melléktermékeként benzolt és homológjait előállító kőszénkokszoló adóraktár fogalma, továbbá a kőolajfinomítót és a raktárakat összekötő magyarországi csővezeték hálózat egésze egy külön adóraktárnak, ún. terméktávvezeték adóraktárnak minősül, és pontosításra kerül a finomítói ásványolaj-raktár tevékenysége is.A Javaslat az új adóraktár típusokra meghatározza a vonatkozó feltételeket is (jövedéki biztosíték, tárolótartály kapacitás követelmény).
Az adóraktárak létesítésének lehetőségét 1999. január 1-jétől a hatályos törvény már kiterjeszti az üzemanyagok kereskedelmi célú raktározására is, de ennek feltételéül 50 ezer m3 tárolótartály kapacitást határoz meg. Az adóraktárak ellenőrzésében az eddig szerzett tapasztalatok alapján, továbbá annak érdekében, hogy az importból és a hazai előállításból származó üzemanyagok forgalmazásában a versenysemlegesség érvényre jusson, a Javaslat a jelenlegi 50 ezer m3 tárolókapacitás feltétel 20 ezer m3-re való leszállítását javasolja. Ez potenciálisan mintegy 20-22 új adóraktár belépését jelentheti, olyan nagyságrendet, amely a vámhatóság által az ellenőrzés szempontjából kezelhető.
A 20-23. §-hoz
A Javaslat az alkoholtermékekre vonatkozó változásokat tartalmazza.Rendelkezik az alkoholtermékek valorizált, 1999. január 1-jén hatályba lépő új adómértékeiről. A javasolt adóemelés átlag alatti, 10 %-os mértékű. Kivétel ez alól a gyümölcspálinka, borpárlat adója, amely a Javaslat szerint ennél nagyobb mértékben, 970 Ft/l-ről 1170 Ft/l-re nő, annak érdekében, hogy a jelenlegi kétféle adókulcs közti különbség néhány év alatt megszűnjön, és érvényesülhessen az alkoholfok szerinti, a termék fajtájától, eredetétől független, a nemzetközi kötelezettség vállalásainknak megfelelő egységes adózás.
Az alkoholtermék adómentes felhasználásának hatályos meghatározása - a jogalkotói szándéknak megfelelően - jelentősen leszűkítette azt a kört, amely adó nélkül juthat hozzá az alkoholhoz. Ez a szigorítás ugyanakkor olyan esetekben is e lehetőség megszűnését eredményezte, amely valójában nem volt cél. A javasolt módosítás ennek korrigálására irányul, egyrészt konkrétan nevesítve felhasználási módokat (alkoholos meggy, aroma, stb.), másrészt lehetőséget ad a vámhatóságnak arra, hogy a konkrétan nem nevesített esetekben is - megfelelő garanciákat adó eljárás keretében - engedélyezhesse az alkohol adómentes felhasználását.
Az adómentes felhasználó jövedéki biztosítékára vonatkozó, az esetleges visszaélések ellen irányuló háromszoros szabályt a javasolt módosítás szerint a különös rendelkezésekben meghatározott maximum értéken belül kell alkalmazni. Annak érdekében, hogy ez ne gyengítse a háromszoros szabály hatását, szükséges a maximum érték felemelése.
1998. január 1-jétől minden 1,2 %-nál nagyobb alkoholtartalmú - máshova nem sorolható - termék az alkoholtermékek kategóriájába tartozik, és vonatkozik rá a zárjegy alkalmazásának kötelezettsége. A meghatározás értelmében a kis alkoholtartalmú dobozos üdítőitalok is e kategóriába esnek. A fémdobozra ugyanakkor zárjegyet objektív okoknál fogva nem lehet az előírások szerint felragasztani (ragasztási felület a fémdoboz), ezért a dobozos üdítők esetében a zárjegy alkalmazása előírásának nincs értelme. A Javaslat ezen termékeket kiveszi a zárjegyezés kötelezettsége alól.
A nagytisztaságú analitikai minőségű alkoholt az etanol adóraktár csak maximum 1 literes űrtartalmú palackban állíthatja elő, illetve az alkohol forgalmazására általánosan érvényesül a maximum 2 literes kiszerelés korlátja. Ugyanakkor az egészségügyi intézmények ennél nagyobb (olcsóbb) kiszerelésben is igénylik e termékeket. Ezért a Javaslat szerint lehetőség nyílik ezen jogos igények kielégítésére is.
Az alkoholos meggy bonbongyártáshoz történt felhasználását követően alkoholos meggylé marad vissza, amelynek adózásbeli, elszámolásbeli kezeléséről a hatályos törvény nem rendelkezik. A Javaslat ennek szabályozását javasolja. Az alkoholos meggy beszerzését a jövedéki engedélyhez köti és a termékre elszámolási kötelezettséget ír elő.
A 24-27. §-hoz
A Javaslat ezen §-ai a sör, a pezsgő és a köztes alkoholtermékek valorizált, 1999. január 1-jén hatályba lépő új adómértékeiről rendelkeznek. A pezsgő és a köztes alkoholtermékek adótétele a javaslat szerint az átlagos mértékkel, 11 %-kal nő, a sör adója - a helyettesítési viszonyban lévő borhoz képest az adózásbeli különbség miatt fennálló versenyhátrány további erősítésének elkerülése érdekében - átlag alatti mértékkel emelkedik.A Javaslat szerint pontosításra kerül továbbá a köztes alkoholtermékek meghatározása.
A 28-32. §-hoz
A Javaslat a cigaretta új, valorizált adómértékeit, valamint az adójegy nélküli dohánygyártmányok esetében az adóalap (kiskereskedelmi eladási ár) meghatározását tartalmazza.A cigaretták adószintje ma még jelentős mértékben elmarad az Európai Unióban előírt minimális adószint követelménytől (57 % helyett 41 %). A jogharmonizációs kötelezettségünkből fakadóan ez - még az esetleges derogáció mellett is - az átlagot meghaladó mértékű évenkénti adóemelést tesz szükségessé. 1999. évre a Javaslat a tételes adó 16 %-os adóbevételi többletet eredményező emelését tartalmazza.
Az adójeggyel kapcsolatos módosítás az importból származó dohánygyártmányokra az adójegy belföldön történő felhelyezésének lehetőségét teremti meg, amely elsődlegesen a nagy értékű szivarok importálásánál jelent a hatályos szabályozás szerint gondot.
Ahhoz, hogy az adójegyes dohánygyártmányok értékesítése esetén a kereskedők adójegyes áranként, azok változását követő megfelelő nyilvántartásokat tudjanak vezetni, továbbá, hogy a dohánygyárak adójegyes értékesítése a számlák alapján is ellenőrizhető legyen, a Javaslat előírja az adójegyen szereplő kiskereskedelmi eladási egységár tájékoztató adatként való feltüntetését is a számlákon.
Annak érdekében, hogy az adójegyes dohánygyártmányokat értékesítő áfa adóalanyok az áfa-visszaigénylési jogosultságukat érvényesíthessék, a törvény áfá-ra vonatkozó rendelkezéseinek kiegészítése szükséges. A Javaslat ezt a pontosítást is tartalmazza.
A 33-34. §-hoz
Az oldószerkeverékek, hígítók forgalmazásában gondot okozott, hogy a jövedéki szabályok már 5 liternél nagyobb kiszerelés esetében érvényesültek. Ezért a Javaslat szerint ez a határ - a kereskedelemben előforduló jellemző kiszerelési egységekre tekintettel - 20 literre változik.A jövedéki engedélyes és a nem jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenység elhatárolására a hatályos törvényben szereplő fogalom meghatározás értelmezése a jogalkalmazók részéről a tapasztalatok szerint gondokat okozott. Ezért a Javaslat egyrészt közérthetőbben, másrészt némileg kibővített tartalommal fogalmazza újra a rendelkezést. Változást az jelent, hogy a jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenységek közé sorolja az adózott ásványolaj termékek bértárolását is. Ez szükséges ahhoz, hogy az ásványolaj termékek, azok tárolásának vámhatósági ellenőrzése teljes körben, a teljes szakmát átfogóan végezhető legyen.
Az oldószerkeverékek, hígítók kiszerelését a hatályos szabályozás nem fedi le megfelelően. Az ellenőrizhetőség biztosítása céljából, az üzemanyag-komponensként is felhasználható ezen termékekkel való visszaélések megelőzése érdekében a Javaslat a kiszerelési tevékenységre is jövedéki engedély kötelezettséget ír elő, mégpedig az adómentes felhasználók keretengedélyénél előírt feltételek szerint. Ez többek között minimum 1 M Ft, maximum 100 M Ft közötti jövedéki biztosítékot jelent, és feltételezi a beszerzett termékekkel való elszámolást.
A 35-37. §-hoz
A Javaslat a jövedéki termékek kereskedelmére vonatkozó szabályok kisebb kiigazítására, illetve részletesebb kifejtésére irányul, amelyek szükségességét a gyakorlati végrehajtás tapasztalatai támasztják alá.A 38-42. §-hoz
A Javaslat a törvény jogkövetkezményi rendszerének pontosítását célozza. Egyértelművé teszi, hogy azt a zárjegy nélküli alkoholterméket, adójegy nélküli dohánygyártmányt is adózás alól elvont terméknek kell tekinteni, amelyet vámmentesen vámkezeltek, de azokat értékesítik.Egyes jövedéki jogsértéseknél a hatályos törvényben nincs a kivethető jövedéki bírság összegére alsó határ megállapítva. A módosítás javaslatot tesz erre is.
A törvény előírja, hogy az adójegyes dohánygyártmányok fogyasztók felé történő értékesítése esetén nem lehet eltérni az adójegyen feltüntetett ártól. A Javaslat ennek az előírásnak a megsértéséhez is jövedéki bírságot rendel.
Az elkövetett jogsértés súlyával arányosabb szankcionálás érdekében a Javaslat pontosítja a bezárás alkalmazását. A módosítás értelmében a bezárás iránti intézkedéstől el lehet tekinteni, amennyiben a jogsértést a törvényben meghatározott kereskedelmi mennyiséget el nem érő mennyiségre követik el. A jövedéki bírság magas minimuma, amely pl. egy-két üveg igazolatlan eredetű szesz után is kivetésre kerül, már önmagában is kellő büntetést jelent.
Abban az esetben, ha adóbírság és jövedéki bírság kivetésének is helye van, mindkét bírság egyidejű kivetése a jogkövetkezmények halmozódását jelenti, ami a jövedéki bírság adóbírságénál lényegesen magasabb mértéke nem indokol. Ezért a módosítás a halmozódás kizárását javasolja.
A 43. §-hoz
A Javaslat a megbízható adós kategóriájának kibővítésével összefüggésben szükséges rendelkezést tartalmazza.A 44. §-hoz
A Javaslat szerint a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj utáni adóvisszatérítés mértéke a gázolaj adójának emelésével arányosan, 11 %-kal, 44,30 Ft/l-ről 49,20 Ft/l-re emelkedik.A 45. §-hoz
1999. január 1-jétől a termékek beazonosítására valamennyi adótörvény az eddigi KSH Ipari Termékek Jegyzéke (ITJ) helyett a nemzetközileg elfogadott, általánosan alkalmazott Kereskedelmi Vámtarifa áruazonosító számait (vámtarifaszámokat) alkalmazza. A Javaslat a fogyasztási adós termékek beazonosításának vámtarifaszámokra történő "átállítását" tartalmazza.A 46. §-hoz
A Javaslat a törvény hatályba lépéséről rendelkezik. Az oldószerkeverékek, hígítók kiszerelésére vonatkozó új rendelkezés alkalmazására átmeneti szabályokat határoz meg.