adozona.hu
A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény és a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról szóló T/1488. számú törvényjavaslat indokolása
A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény és a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról szóló T/1488. számú törvényjavaslat indokolása
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A Magyar Köztársaság Rendőrségének szervezetében hagyományosan működött és működik a klasszikus kriminalisztikai szakértés a bűnügyi technikai osztályok bázisán. E szakterületeken tevékenykedő szakértők helyzetét is érintette az igazságügyi szakértő tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény 35. §-ának (3) bekezdése, amely 2007. január 1-jei hatállyal akként módosította a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.) 103. §-a (1) bekezdésének b) pontját, hogy a nyomozó hatóság tagja...
A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény és a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról szóló T/1488. számú törvényjavaslat indokolása
INDOKOLÁS
Általános indokolás
A Magyar Köztársaság Rendőrségének szervezetében hagyományosan működött és működik a klasszikus kriminalisztikai szakértés a bűnügyi technikai osztályok bázisán. E szakterületeken tevékenykedő szakértők helyzetét is érintette az igazságügyi szakértő tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény 35. §-ának (3) bekezdése, amely 2007. január 1-jei hatállyal akként módosította a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.) 103. §-a (1) bekezdésének b) pontját, hogy a nyomozó hatóság tagjai, illetve a nyomozó hatósággal alkalmazásában álló igazságügyi szakértők kizártak a büntetőeljárásban az igazságügyi szakvélemény adásból. Mivel ugyanakkor ez a szakértelem a büntetőeljárások lefolytatásához nélkülözhetetlen, és döntően a rendőrség jelenlegi, hivatásos állományban lévő igazságügyi szakértőnek kirendelésével vehető igénybe, ezért megoldást kell találni arra, hogy a kriminalisztikai szakértők a jövőben se legyenek kizártak a szakvélemény adásból. A Javaslat az esetükben fennálló összeférhetetlenség megszüntetése érdekében a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (Hszt.) berendelésre vonatkozó szabályait egészíti ki azzal, hogy lehetőséget teremt igazságügyi szakértő intézménybe történő berendelésükre. A Javaslat ily módon a kriminalisztikai szakértést végző,a rendőrségtől független, egységes állami szervezetrendszer kialakításáig is biztosítja a kriminalisztikai szakértők kirendelésének lehetőségét; elfogadása nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a büntetőügyek lefolytatása 2007. január 1-jét követően sem szenvedjen számottevő késedelmet amiatt, mert a Be. módosítása folytán a rendőrség, határőrség alkalmazottai nem készíthetnek igazságügyi szakérő véleményt büntetőeljárásban.Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
Berendelés a Hszt. 248. §-a szerint a Belügyminisztériumba, továbbá rendvédelmi oktatási intézménybe történhet; a berendelés eredményeként a munkáltatói jogkört a berendelttel szemben a fegyveres szerv irányításában és felügyeletében közreműködő minisztériumi egység vezetője gyakorolja, de egyebekben a szolgálatára (ideértve javadalmazását, egyéb juttatásait is) a fegyveres szerv hivatásos állományára vonatkozó szabályok az irányadók. A Javaslat módosítja a 248. § c) pontját: a munkáltatói jogokat - praktikus okokból - egységesen miniszterhez (a rendészetért, illetve a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszterhez) telepíti. Ez azért szükséges, mivel a kormányzati struktúra átalakítása folytán már nemcsak a fegyveres szerv irányításában és felügyeletében közremőködőminisztériumi egység vezetője lehet a berendelt munkáltatója, hanem az érintett minisztériumok egy minisztériumi egységének vezetője is. Az érintett minisztériumok szervezeti és mőködési szabályzatában a miniszter egyébként rendelkezhet a munkáltatói jogok más minisztériumi vezetőkre történő átruházásáról. A 248. § bevezető szövegét a Javaslat nem módosítja, figyelemmel arra, hogy a kormányzati szervezet-átalakítással összefüggő törvénymódosításokról szóló T/1202. számú törvényjavaslat a miniszter és minisztérium ehelyütt szereplő elnevezését megfelelően átszövegezi.A 2. §-hoz
A Javaslat egy új, 248/A. §-sal egészíti ki a Hszt-t, amely lehetővé teszi, hogy a szolgálattételre történő berendelés a rendészetért felelős miniszter felügyelete alatt működő igazságügyi szakértő intézménybe is történhessen. A 248/A. § tartalmazza a berendelés speciális szabályait. E körben meghatározza a berendelő személyét (a rendészetért felelős minisztert) és a berendelhető személyek körét: olyan igazságügyi szakértők, akik a rendőrség, határőrség hivatásos állományú tagjai és kriminalisztikai vagy vegyészet szakterületen jogosultak szakvéleményadásra. Úgy rendelkezik továbbá, hogy az ily módon berendeltek felett a munkáltatói jogot a szakértő intézmény vezetője gyakorolja, s kimondja azt is, hogy a berendelés megszűnik akkor is, ha a szakértőt az igazságügyi szakérő névjegyzékből törlik. E rendelkezéseken túlmenően a berendelt szolgálati viszonyára a berendelés 248. §-ban foglalt szabályait kell alkalmazni. A Javaslattal megteremtett intézmény egy speciális berendelés, mely tartalmilag átmeneti jellegű szabályként kerül megfogalmazásra: a berendelés megtételére ugyanis csak 2007. május 31-éig van lehetőség. A Javaslat szerinti berendelés valóban csak a jelenlegi állapot átmeneti rendezésére szolgáló, csak a legszükségesebb mértékben alkalmazott megoldás, nem pedig olyan intézmény, amely a kriminalisztikai szakértők egyéb, az állam által foglalkoztatott szakértőkétől eltérő jogállását hosszabb távon is megőrizné. A Javaslatban foglalt határidő arra tekintettel került megállapításra, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a megfelelő számú szakember berendelésére; értve ez alatt a jelenleg is már névjegyzékben szereplő szakértőket, és a közeljövőben névjegyzékbe felvehető szakértőjelölteket.A 3. §-hoz
A Javaslat szerinti berendeléssel megszűnik a kizárást megalapozó helyzet, hiszen a berendelt nem a nyomozó hatóság állományában teljesít szolgálatot, s felette a munkáltatói jogkört nem eredeti munkáltatója, hanem a szakértő intézmény vezetője gyakorolja. Megszűnik tehát az az alkotmányossági aggály, mely a kizárási ok megfogalmazásához vezetett; e munkajogi helyzet már olyan mértékben eredményezi a berendelt és felette a munkáltató jogokat korábban gyakorló nyomozó hatóság közötti jogviszony kiüresedését, hogy azt már nem indokolt kizárási okként kezelni. A Javaslat ezért kiegészíti a Be-t is, kimondva azt, hogy azok, akik nem a nyomozó hatóság állományában teljesítenek szolgálatot - figyelemmel a foglalkoztatási jogviszony alapvető megváltoztatására - nem tekinthetők a 103. § (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában a nyomozó hatósággal szolgálati viszonyban álló személyeknek, tehát nem kizártak a szakvéleményadásból.A 4. §-hoz
Annak érdekében, hogy a Javaslat szerinti berendelések mielőbb megkezdődhessenek, a Javaslat hatályba lépési időpontja a kihirdetést követő 8. napban került meghatározásra.Mivel a Javaslat 2. §-a szerinti berendelés csak és kifejezetten a kriminalisztikai szakértő feladatok folyamatos ellátását hivatott biztosítani, ezért a berendelés is e szakértő feladatok végzésére történhet meg. A Javaslat ennek érvényesítése érdekében felhatalmazást ad a rendészetért felelős miniszternek arra, az igazságügyi szakértő intézményben berendeléssel betölthető beosztások körét rendeletben állapítsa meg.