adozona.hu
A tizennegyedik havi nyugdíjról szóló T/19281. számú törvényjavaslat indokolása
A tizennegyedik havi nyugdíjról szóló T/19281. számú törvényjavaslat indokolása
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 6/A. §-a és az azt megelőző cím helyébe a következő rendelkezés lép:
"A tizenharmadik és tizennegyedik havi nyugdíj
Tny. 6/A. § (1) Tizenharmadik és tizennegyedik havi nyugdíjra (a továbbiakban együtt: különjuttatás) jogosult az, aki
a) a tárgyévet megelőző év legalább egy napján, valamint
b) a (4) bekezdésben esedékes folyósítás hónapjában
a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer kereté...
"A tizenharmadik és tizennegyedik havi nyugdíj
Tny. 6/A. § (1) Tizenharmadik és tizennegyedik havi nyugdíjra (a továbbiakban együtt: különjuttatás) jogosult az, aki
a) a tárgyévet megelőző év legalább egy napján, valamint
b) a (4) bekezdésben esedékes folyósítás hónapjában
a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó nyugellátásban - ide nem értve a 47. § (1) bekezdésében említett ideiglenes özvegyi nyugdíjat - részesül.
(2) A különjuttatás összege a tárgyév november hónapra járó nyugellátás összegének
a) 125 százaléka 2007. évben,
b) 150 százaléka 2008. évben,
c) 175 százaléka 2009. évben,
d) 200 százaléka 2010. évben.
(3) A szociálpolitikai (szociális biztonsági) egyezmény alapján megállapított nyugellátásnál a magyar jogszabályok szerint elismert szolgálati idő tartamának megfelelő - a magyar szerződő felet terhelő - arányos részt kell a külön juttatás összegének kiszámításánál figyelembe venni.
(4) A külön juttatást a jogosultak részére évente két részletben - legkésőbb május, illetve november hónapban - kell folyósítani. Az első részlet folyósításra kerülő összege a tárgyhavi nyugellátás összegének
a) 62,5 százaléka 2007. évben,
b) 75 százaléka 2008. évben,
c) 87,5 százaléka 2009. évben,
d) 100 százaléka 2010. évben.
A külön juttatás november hónapban folyósításra kerülő összege megegyezik a (2) bekezdés szerinti tárgyévi összeg és az első részletben folyósított részösszeg különbözetével.
Az így folyósításra kerülő összeg nem lehet kevesebb a tárgyév november havi nyugellátás összegének az a)-d) pontja szerinti mértékénél.
(5) A külön juttatás összegének megállapításánál a folyósítási hónapra járó nyugellátás összegének
a) a 47. § (1) bekezdés szerinti ideiglenes özvegyi nyugdíj,
b) a nem társadalombiztosítási ellátás,
c) az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedésekkel, valamint a semmissé nyilvánított elítéléssel összefüggésben járó emelés,
d) a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék,
e) az 1991. évi XII. törvény alapján megszüntetett nyugdíj-kiegészítés helyébe lépő pótlék nélküli összegét kell figyelembe venni."
"4. § (1) E törvény alkalmazásában
a) jövedelem: a személyi jövedelemadóról szóló törvényben jövedelemként meghatározott, belföldről vagy külföldről származó vagyoni érték (bevétel) munkavállalói járulékkal, személyi jövedelemadóval, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, magán-nyugdíjpénztári tagdíjjal, valamint a jövedelemadóról szóló törvényben elismert költségekkel csökkentett része, függetlenül attól, hogy adómentesnek vagy adókötelesnek minősül, ideértve a bármely ország jogszabálya alapján folyósított nyugdíjat.
Nem minősül jövedelemnek a temetési segély, az alkalmanként adott átmeneti segély, a lakásfenntartási támogatás, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány, az anyasági támogatás, a tizenharmadik havi nyugdíj, a tizennegyedik havi nyugdíj, valamint - a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj megállapítása kivételével - a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei, a vakok személyi járadéka és a fogyatékossági támogatás, továbbá a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás;"
"4. § (1) A nyugdíjbiztosítási alap az öregségi nyugdíj, az 5. § (1) bekezdésében fel nem sorolt hozzátartozói nyugellátások, az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személyek rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíja, valamint az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött személyek I-II. csoportos rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíja kiadásainak, a tizenharmadik és tizennegyedik havi nyugdíj kifizetések fedezetére szolgál."
(2) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény 5. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"/5. § (1) Az egészségbiztosítási alap/
a) az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött személyek III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíja, a III. csoportos rokkantságra tekintettel megállapított hozzátartozói nyugellátás, hozzátartozói baleseti nyugellátás, a jogszerző üzemi balesete, illetve foglalkozási betegség következtében történő elhalálozására tekintettel 1998. január 1-jét megelőző időponttal megállapított hozzátartozói baleseti nyugellátása, a tizenharmadik és tizennegyedik havi nyugdíj,"
A törvényjavaslat lényege és megoldási módja megegyezik a tizenharmadik havi nyugdíj bevezetésénél alkalmazott módszerrel, azaz minden esztendőben egy plusz heti nyugdíjat kapnának a nyugdíjasok 2007. és 2010. között. Így a tizennegyedik havi nyugdíj, már a bevezetés évében minden nyugdíjasnak kedvező változást jelent, hiszen a tényleges nyugdíjával arányos új ellátást kap.