adozona.hu
Vámeljárás, vámigazgatás
Vámeljárás, vámigazgatás
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A Magyar Köztársaság 2004. május 1-jén az Európai Unió teljes jogú tagja lett. A Csatlakozási Szerződés aláírásával, annak eredményeként egyúttal tagja lett az Európai Közösség által létrehozott vámuniónak is. A vámunió a Közösség megalakulásának kezdete óta alapvető célkitűzés volt, amellyel az egyik legfontosabb alapjog az áruk és szolgáltatások szabad mozgása valósult meg, létrejött az egyenlő versenyfeltételek biztosítása, az egységes piac, a versenyképesség javítása.
A vámunió alatt két...
Vámeljárás, vámigazgatás
Általános kérdések
A Magyar Köztársaság 2004. május 1-jén az Európai Unió teljes jogú tagja lett. A Csatlakozási Szerződés aláírásával, annak eredményeként egyúttal tagja lett az Európai Közösség által létrehozott vámuniónak is. A vámunió a Közösség megalakulásának kezdete óta alapvető célkitűzés volt, amellyel az egyik legfontosabb alapjog az áruk és szolgáltatások szabad mozgása valósult meg, létrejött az egyenlő versenyfeltételek biztosítása, az egységes piac, a versenyképesség javítása.A vámunió alatt két, vagy több vámterület felváltását értjük egyetlen közös vámterületté, amelynek során a vámunióhoz tartozó területek között az alapvető áruforgalomban nem szerepelnek vámtarifák és egyéb kereskedelmi korlátozások. A vámuniót létrehozó tagállamok egységes vámszabályokat és egyéb kereskedelmi rendelkezéseket alkalmaznak az Unióhoz nem tartozó területekkel szemben. E meghatározást már az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT Egyezmény) tartalmazta.
Az áruk teljes szabad mozgásának és a belső mozgásban a vám és egyéb kereskedelmi díjak eltörlésének érdekében 1992. október 12-én jelent meg a 2913/92. számú EGK rendelet (a továbbiakban: VK), amely az Európai Közösség Vámkódexe.
A vámkódex teljes körűen szabályozza a vámjogra és a vámeljárásra, vámigazgatási eljárásra vonatkozó rendelkezéseket, amelynek során 8 önálló vámeljárás szabályozására került sor, amelyek a következők:
- szabad forgalomba helyezés,
- árutovábbítás,
- vámraktározás,
- aktív feldolgozás,
- vámfelügyelet alatti feldolgozás,
- ideiglenes behozatal,
- passzív feldolgozás
- kivitel.
A VK meghatározza az alapvető fogalmakat, a vámtételt meghatározó származási szabályokat és a vámérték szabályokat, rendelkezéseket tartalmaz a vámigazgatási eljárásra, a vámeljárásra. Előírja továbbá a vám- és adófizetési kötelezettségre, ezek felfüggesztésére, a vámraktározásra, ezen belül a közvámraktározásra, magán vámraktározásra vonatkozó szabályokat. Rendelkezik az aktív feldolgozásról, a felfüggesztő aktív feldolgozásról, a vámfelügyelet melletti feldolgozásról, valamint a passzív feldolgozási eljárásról. Meghatározza a vámszabad-területek és vámszabad-raktárakkal kapcsolatos rendelkezéseket, a kedvezményes eljárásokat. Nevesíti a vámtartozás keletkezésének eseteit, helyét és érvényesítésének szabályait, valamint a halasztott fizetés engedélyezésének feltételeit, a vámtartozás megszűnésének szabályait, valamint a jogorvoslat lehetőségét is.
Külön jogszabály a vámmentességek közösségi rendszerének létrehozásáról szóló 918/83/EGK tanácsi rendelet a vámmentesen behozható áruk körét és az egyéb feltételeket rögzíti.
Jelen fejezetben a VK-nak, illetőleg a végrehajtásával kapcsolatos egyéb jogszabályoknak a vámigazgatási eljárásra, vámeljárásra vonatkozó eljárási rendelkezéseit tárgyaljuk.
A Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 2454/93/EGK rendelet közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvénye (a továbbiakban: Vjtv.) és ennek végrehajtási rendelete a 15/2004. (IV. 5.) PM rendelet együttesen alkotják a hatályos vámjogi szabályozást.
VK 1. Cikk
A vámjogszabályok ebből a Kódexből és a közösségi szinten vagy nemzeti szinten annak végrehajtására elfogadott rendelkezésekből állnak. A Kódexet kell alkalmazni a más területen megállapított különleges szabályok sérelme nélkül
- a Közösség és harmadik országok közötti kereskedelemre,
- az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés, az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződés vagy az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés hatálya alá tartozó árukra.
A VK e rendelkezése lehetőséget biztosít a közösségi jog közvetlen és elsődleges alkalmazása mellett a nemzeti jogalkotás számára, hogy a VK részeként részletszabályokat alkosson, mint ahogy azt a Magyar Köztársaság meg is tette. Az 1. Cikk lehetőséget biztosít továbbá a VK elsődlegessége mellett és azok sérelme nélkül a társadalmi és jogi viszonyokra vonatkozó egyéb szabályok érvényesítésére is.
Vjtv. 1. §A Vjtv. 1. §-a megteremti a közvetlen kapcsolatot a Közösségi Vámkódex-el annak felhatalmazásával élve, mintegy végrehajtási szabályok megalkotásával. A végrehajtási jogszabály fogalom-meghatározásokkal létesít közvetlen szerves kapcsolatot a nemzeti jogalkotással irányított jogalkalmazás és a közösségi jogalkotás, közösségi jogalkalmazás között. E fogalmakról, mint a vámigazgatási eljárás, a közvetlen és közvetett vámfelügyelet, az utólagos ellenőrzés, a Vámkódex, illetőleg annak végrehajtási rendelete és a Vjtv. részletes szabályokat tartalmaz, amelyekre a későbbiekben kitérünk.
Vjtv. 2. §
A VK felhatalmazásával élve a Vjtv. a Magyar Köztársaság joghatóságát rögzíti a külkereskedelmi ügyletekben, illetőleg azokban a kérdésekben, amikor a vámhatóság külön jogszabályban meghatározott hatáskörét gyakorolja. A Vjtv. a területi hatályt a Magyar Köztársaság államterületére határozza meg, ugyanakkor rendelkezik a nemzetközi szerződés alapján külföldön létesített magyar vámhivatal, illetőleg a Magyar Köztársaság területén külföldi vámhivatal által alkalmazott jogszabályokról megállapítva, hogy a külföldön létesített magyar vámhivatal a Magyar Köztársaság államterületén, a Magyarországon létesített külföldi vámhivatal pedig a Magyar Köztársaság államterületen kívüli területnek minősül. A személyi hatály tekintetében visszautal a vámkódexre arról rendelkezve, hogy a Vámkódex hatálya alá tartozó személyekre terjed ki a Vjtv. személyi hatálya.
A Vjtv. 2. § (5) bekezdése, amelyet a 2005. évi LXXXII. törvény 21. §-a iktatott be a Vjtv. szövegébe, és amely 2005. november 1-én lép hatályba, megteremti a kapcsolatot a vámigazgatási ügyekben alkalmazott Közösségi és nemzeti jogszabályok, valamint a Ket. rendelkezései között a szabályozás szubszidiárius jellegén alapulva azzal, hogy a Ket. rendelkezéseit abban az esetben kell al-kalmazni a vámeljárásra, vámigazgatási eljárásra, ha a Közösségi jogszabályok, illetőleg a Vjtv. nem rendelkezik a kérdésről.
Vjtv. 3. §
A Vjtv. 3. §-a biztosítja az egységes vámigazgatási eljárás alkalmazását azokban az esetekben, ha nem Közösségi adók és díjak behajtását, kiszabását és beszedését külön jogszabály a vámhatóság hatáskörébe utalja. E rendelkezés a jogbiztonság megteremtését szolgálja a gazdálkodó szervezek számára, a megismerendő és alkalmazandó jogszabályok, jogi eljárások egységét biztosítja azokban az esetekben is, amikor nem a vámkódexben szabályozott jogterületek alkalmazására kerül sor.
Képviseleti jog
VK 5. Cikk
(1) A 64. cikk (2) bekezdésében megállapított feltételek mellett és a 243. cikk (2) bekezdésének b) pontja keretén belül elfogadott rendelkezéseknek megfelelően bármely személy képviselőt jelölhet ki a vámhatóságok előtti ügyeiben a vámjogszabályok által megállapított cselekmények és alakiságok elvégzésére.
(2) A fenti képviselet lehet:
- közvetlen, amikor a képviselő egy másik személy nevében és érdekében jár el, vagy
- közvetett, amikor a képviselő saját nevében, de egy
másik személy érdekében jár el.
A tagállam korlátozhatja
- a közvetlen képviselettel, vagy
- a közvetett képviselettel
történő vámárunyilatkozat-tételi jogot azáltal, hogy a képviselőnek olyan vámügynöknek kell lennie, aki üzleti tevékenységét ezen ország területén folytatja.
(3) A 64. cikk (2) bekezdésének b) pontjában és (3) bekezdésében említett eseteket kivéve, a képviselőnek a Közösség területén belül letelepedett személynek kell lennie.
(4) A képviselőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a képviselt személy érdekében jár el, valamint arról, hogy a képviselet közvetlen vagy közvetett, és meghatalmazással kell rendelkeznie ahhoz, hogy képviselőként eljárjon.
Azt a személyt, aki elmulasztott nyilatkozatot tenni arról, hogy más személy nevében vagy érdekében jár el, illetve aki azt állítja, hogy más személy nevében vagy érdekében jár el anélkül, hogy erre meghatalmazással rendelkezne, úgy kell tekinteni, mint aki saját nevében és saját érdekében jár el.
(5) A vámhatóságok előírhatják, hogy az a személy, aki azt állítja, hogy más személy nevében vagy érdekében jár el, igazolja azon jogosultságát, hogy képviselőként járhat el.
A VK 64. Cikk (2) bekezdése arról rendelkezik, hogyha valamely vámáru-nyilatkozat elfogadása külön kötelezettséget ró valamely személyre, a bejelentést ennek a személynek, vagy ennek a személynek a nevében kell megtenni, illetőleg a 243. Cikk (2) bekezdése a jogorvoslati eljárásban való képviselet szabályairól rendelkezik.A VK képviseletre vonatkozó szabályai a képviselet általános, mintegy a római jogban gyökerező szabályain alapulnak, amely szerint a képviselet törvényen, illetőleg hatósági rendelkezésen alapulhat. Létrehozhatja megbízás, meghatalmazás, illetőleg nem természetes személy esetében alapszabálya, szervezeti szabályzata vagy alapító okirata a szervezet képviseletéről rendelkezhet.
Törvényen alapul a szülő, a gyám vagy a gondnok képviseleti joga, de törvényes képviselő a Ptk. 31. § (6) bekezdése értelmében az igazgató, vagy a 36. § (2) bekezdésének rendelkezése szerint a költségvetési szerv vezetője. Bárki lehet képviselő, aki a Ptk.-ban meghatározott feltételekkel rendelkezik, azaz nem cselekvőképtelen. Sor kerülhet nem természetes személy, azaz jogi személy képviselőként való eljárására is különös tekintettel a közvetlen képviseletre, amely szerint közvetlen képviselő a magyar végrehajtási jogszabály szerint csak vámügynök vagy közhivatal lehet.
Vjtv. 4. §
A Vjtv. a VK 5. Cikk (2) bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján rendelkezik akként, hogy közvetett képviselőként nyilatkozatot vámügynök vagy közhivatal tehet. Közvetlen képviselet esetén a képviselő vámfizetésre kötelezetté válik, ezért árunyilatkozatot a Vjtv. 4. §-a értelmében vámügynök adhat.
A vámjogszabályok alkalmazásával kapcsolatos határozatok
VK 6. Cikk
(1) Ha valamely személy kérelmezi, hogy a vámhatóság hozzon határozatot a vámjogszabályok alkalmazására vonatkozóan, a személynek minden a vámhatóság által kért, és a határozathozatalhoz szükséges információt és dokumentumot rendelkezésre kell bocsátania.
(2) Az ilyen határozatot a lehető legrövidebb határidőn belül meg kell hozni, és arról a kérelmezőt értesíteni kell.
Ha a határozathozatal iránti kérelmet írásban nyújtják be, a határozatot a hatályos rendelkezéseknek megfelelően megállapított határidőn belül kell meghozni, amely azon a napon kezdődik, amelyen a kérelem a vámhatósághoz megérkezett. A kérelmezőt a határozatról írásban kell értesíteni.
Ha azonban a vámhatóságok nem tudják betartani e határidőt, akkor túlléphetik azt. Ebben az esetben az említett hatóságok a fenti határidő lejárta előtt erről értesítik a kérelmezőt, megjelölve azokat az okokat, amelyek a határidő túllépését indokolták és feltüntetve azt a további időtartamot, amelyet a kérelemre vonatkozó határozat meghozatalához szükségesnek tartanak.
(3) A vámhatóság által írásban hozott olyan határozatokban, amelyek elutasítják a kérelmet, vagy hátrányosak a címzettjeikre nézve, fel kell tüntetni azokat az indokokat, amelyeken alapulnak. A határozatokban utalni kell a 243. Cikkben meghatározott jogorvoslati jogra.
(4) Rendelkezni lehet a (3) bekezdés első mondatának más határozatokra történő alkalmazásáról is.
A VK 6. Cikkének a határozatokra vonatkozó rendelkezései igen lényeges eljárási alapelveket határoznak meg. Elsődlegesen a 6. Cikk (1) bekezdése a vámhatóság és a kérelmező, tehát a Ket. szóhasználata szerint az ügyfél együttműködési kötelezettségét állapítja meg akkor, amikor a szükséges információ és dokumentáció rendelkezésre bocsátásának kötelezettségét rögzíti.A (2) bekezdésében a Ket. alapelvei közül a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog fogalmazódik meg. A vámeljárások sajátos jellegéből adódóan e cikk lehetőséget biztosít a határidő túllépésére, ezt azonban meghatározott indokokhoz és azoknak az ügyféllel való közléséhez köti. Az írásbeli határozatokra vonatkozó VK rendelkezés összhangban áll a Ket. 72. §-ában megfogalmazott, a határozat tartalmi követelményeit rögzítő rendelkezéseknek és a VK hatályba lépése előtt már meghonosodott jogalkalmazói gyakorlatnak is. A vámhatósági eljárásokban számtalan esetben kerülhet sor külföldi vámszerv megkeresésére, amely az eljárás elhúzódásához vezethet. Ezzel kapcsolatosan a Vjtv. meghatározza a maximális igénybe vehető 12 hónapos felfüggesztésre rendelkezésre álló határidőt. Nagy tömegben jelentkező vámhatósági eljárások során a Vjtv. 5. § (3) bekezdése - amelyet a 2004. évi CI. törvény 142. §-a iktatott be és hatályos 2005. január 1-jétől - lehetőséget biztosít a záradék formájában történő ún. egyszerűsített határozat kiadására is.
Tájékoztatás
VK 11. Cikk
(1) A vámhatóságoktól bárki kérhet felvilágosítást a vámjogszabályok alkalmazásával kapcsolatban.
Az ilyen kérés visszautasítható, ha az nem egy ténylegesen tervezett behozatali vagy kiviteli ügyletre vonatkozik.
(2) A felvilágosítást a kérelmező részére díjmentesen kell nyújtani. Ha azonban a vámhatóságoknál külön költség merül fel, különösen az áru elemzésével vagy arról készült szakértői jelentésekkel, vagy az árunak a kérelmezőhöz való visszaküldésével kapcsolatosan, a kérelmező felé az adott összeg felszámítható.
A VK e rendelkezései a közigazgatási eljárás egyik döntő alapelvét valósítja meg, amely az ügyfél tájékoztatására vonatkozik, illetőleg a közigazgatási szerv, jelen esetben a vámhatóság tájékoztatási kötelezettségét írja elő. Figyelemmel van a VK rendelkezése arra is, hogy a tájékoztatás ne legyen öncélú, ne okozzon felesleges hivatali eljárást, rendelkezve arról, hogy csak ténylegesen tervezett behozatali vagy kiviteli ügyletre vonatkozhat a felvilágosítás kérése.VK 12. Cikk
(1) A vámhatóságok a bizottsági eljárásnak megfelelően eljárva, írásbeli kérelemre kötelező érvényű tarifális felvilágosítást vagy kötelező érvényű származási felvilágosítást adnak.
(2) A kötelező érvényű tarifális felvilágosítás vagy kötelező érvényű származási felvilágosítás a vámhatóságokat a felvilágosítás jogosultjával szemben csak a tarifális besorolás vagy az áru származásának meghatározása tekintetében köti.
A kötelező érvényű tarifális felvilágosítás vagy kötelező érvényű származási felvilágosítás a vámhatóságokat csak az olyan áruk vonatkozásában köti, amelyekre nézve a vámalakiságokat a felvilágosítás megadását követően végezték el.
Származási kérdésekben a szóban forgó alakiságok azok, amelyek a 22. és 27. Cikk alkalmazásával kapcsolatosak.
(3) A felvilágosítás jogosultjának bizonyítania kell:
- a vámtarifánál: hogy a vámáru-nyilatkozatban szereplő áruk minden tekintetben megegyeznek a felvilágosításban leírt árukkal;
- a származásnál: hogy az érintett áruk és a származás megszerzését meghatározó körülmények minden tekintetben megegyeznek a felvilágosításban leírt árukkal és körülményekkel.
(4) A kötelező érvényű felvilágosítás a kiadás napját követően vámtarifa esetén hat, származás esetén pedig három évig érvényes. A 8. Cikktől eltérve, a felvilágosítást meg kell semmisíteni, ha az a kérelmezőtől származó pontatlan vagy hiányos adatokon alapul.
(5 ) A kötelező érvényű felvilágosítás érvénytelenné válik:
a) a tarifális felvilágosítás esetében:
i. ha valamely rendelet elfogadása esetén a felvilágosítás már nem felel meg az abban foglalt rendelkezéseknek:
ii. ha az már nem egyeztethető össze a 20. Cikk (6) bekezdésében említett nomenklatúrák magyarázatával:
- közösségi szinten a Kombinált Nomenklatúrához fűzött magyarázó megjegyzések módosításai miatt vagy az Európai Közösségek Bíróságának valamely ítélete következtében,
- nemzetközi szinten valamely besorolási állásfoglalás, vagy az 1952-ben "Vámügyi Világszervezet által elfogadott Harmonizált Áruleíró és Kódrendszer Nomenklatúrájához fűzött magyarázó megjegyzések módosítása következtében:
iii. ha azt a 9. Cikknek megfelelően visszavonják vagy módosítják, feltéve, hogy a visszavonásról vagy a módosításról a jogosultat értesítik.
Az i. és ii. alpontban szereplő esetekben a kötelező érvényű felvilágosítás érvénytelenné válásának időpontja az említett intézkedések kihirdetésének, vagy nemzetközi intézkedések esetében, az Európai Közösségek Hivatalos Lapja "C" sorozatában közzétett bizottsági közlemény kelte.
b) a származási felvilágosítás esetében:
i. ha a Közösség által valamely rendelet elfogadása vagy megállapodás megkötése esetén a felvilágosítás már nem felel meg az abban foglalt rendelkezéseknek;
ii. ha az már nem egyeztethető össze:
- közösségi szinten a szabályok értelmezése céljából elfogadott magyarázó megjegyzésekkel és állásfoglalásokkal, vagy az Európai Közösségek Bíróságának valamely ítéletével,
- nemzetközi szinten a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) által létrehozott, a származási szabályokról szóló megállapodással, vagy az e megállapodás értelmezésére elfogadott magyarázó megjegyzésekkel vagy származási állásfoglalással
iii. ha azt a 9. Cikknek megfelelően visszavonják vagy módosítják, feltéve, hogy a visszavonásról vagy a módosításról a jogosultat értesítik.
Az i. és ii. alpontban említett esetekben a kötelező érvényű felvilágosítás érvénytelenné válásának időpontja a fent említett intézkedések kihirdetésének napja, vagy nemzetközi intézkedések esetében az Európai Közösségek Hivatalos Lapja "C" sorozatában közzétett bizottsági közleményben megjelölt nap.
(6) Az (5) bekezdés a) pontjának i. vagy ii. alpontja, vagy b) pontjának i. vagy ii. alpontja alapján érvénytelenné vált kötelező érvényű felvilágosítás jogosultja a felvilágosítást a közzététel vagy az értesítés napjától számított hat hónapig még felhasználhatja, amennyiben a kötelező érvényű felvilágosítás alapján a szóban forgó áruk vételére vagy eladására az intézkedés elfogadását megelőzően őt kötelező szerződéseket kötött. Az olyan termékek esetében azonban, amelyeknél a vámalakiságok elvégzése során behozatali, kiviteli, vagy előzetes megerősítő igazolás érvényességének időtartama lép.
Az (5) bekezdés a) pontjának i. alpontja és b) pontjának i. alpontja esetében a rendelet vagy a megállapodás megállapíthatja az előző albekezdés alkalmazásának időtartamát.
(7) A kötelező érvényű felvilágosításban foglalt besorolás vagy származás-meghatározás - a (6) bekezdésben megállapított feltételek mellett - csak az alábbi célokból alkalmazható:
- a behozatali vagy a kiviteli vámok meghatározása,
- az export-visszatérítések és bármely, a közös agrárpolitika részeként a behozatal vagy a kivitel támogatására nyújtott egyéb összegek kiszámítása,
- a behozatali, kiviteli, vagy előzetes rögzítési igazolás felhasználása esetén, amelyet a szóban forgó árukra vonatkozó vámáru-nyilatkozat elfogadása érdekében elvégzett vámalakiságok során nyújtanak be, amennyiben ezeket az igazolásokat a szóban forgó felvilágosítás alapján adták ki.
Ezen kívül, kivételes esetekben, amikor a közös agrárpolitika keretein belül megállapított intézkedések zökkenőmentes működése veszélybe kerülhet, határozni lehet a (6) bekezdéstől való eltérésről az olaj- és zsírpiac közös szervezésének létrehozásáról szóló 1966. szeptember 22-i, 136/66/EGK tanácsi rendelet 38. cikkében, valamint a piacok közös szervezésről szóló egyéb rendeletek vonatkozó cikkeiben megállapított eljárásnak megfelelően.
A kötelező érvényű tarifális felsorolásokra vonatkozóan a 2454/93/EGK rendelet tartalmaz részletes szabályokat meghatározva, hogy a kötelező érvényű felvilágosítás olyan tarifális vagy származási felvilágosítás, amely a Közösség tagállamainak vámigazgatóságai számára kötelező érvénnyel bír. Tehát bármely tagállam vámhatóságától beszerzett kötelező érvényű felvilágosítás felhasználható a Közösség teljes területén bármelyik tagállam vámhatósága előtt folyó eljárásban. A felvilágosítás jogosultja az a személy, akinek a nevére kiállították a dokumentumot, amely a Ket. fogalomrendszerét figyelembe véve leginkább a hatósági bizonyítványhoz hasonlítható, azonban bizonyos tekintetben a szakhatósági állásfoglalás szerepét is betöltheti. A kötelező érvényű felvilágosítást kizárólag a felvilágosítás jogosultja használhatja fel. Tarifális kérdések esetében megkövetelhető a jogosulttól a felvilágosítás közlése, illetőleg a származási kérdésekben a kötelező származási felvilágosítás érvényességének ellenőrzésért felelős hatóságok megkövetelhetik a felvilágosítás jogosultjától, hogy az alakiságok elvégzésekor közölje a vámhatósággal, hogy a vámárura vonatkozóan érvényes származási felvilágosítással rendelkezik.Az érvényességi idő lejártával a kötelező érvényű felvilágosítás érvényét veszti, illetőleg visszavonásra kerülhet.
Az ellenőrzés szabályozása
Vámellenőrzés
VK 13. Cikk
A vámhatóságok a hatályos rendelkezésekben megállapított feltételeknek megfelelően, elvégezhetnek minden ellenőrzést, amelyet a vámjogszabályok megfelelő alkalmazása biztosításának érdekében szükségesnek tartanak.
Vjtv. 6. §A vámhatósági eljárások egyik legfontosabb mozzanata a vámellenőrzés, amelyre vonatkozóan a VK az eljárások differenciált jellege miatt nem határoz meg konkrét jogosítványokat, hanem minden olyan intézkedésre, illetőleg hatósági cselekményre lehetőséget ad, amelyek szükségesek a vámjogszabályok betartásának ellenőrzése érdekében. A Vjtv. 6. §-a pedig a külön jogszabályok alapján lefolytatott vámigazgatási eljárásokra is a vámellenőrzésre vonatkozó szabályok alkalmazását rendeli el egyrészről az eljárások egyszerűsítése, másrészről az ügyfelek, gazdálkodó szervezetek, természetes személyek felé a jogbiztonság érvényesítése érdekében.
VK 14. Cikk
A vámjogszabályok alkalmazása érdekében az árukereskedelemmel kapcsolatos műveletekben közvetve vagy közvetlenül részt vevő személyek kötelesek a vámhatóságok rendelkezésére bocsátani az előírt iratokat és információkat - tekintet nélkül azok megjelenési formájára -, valamint kérésükre a megkívánt segítséget megadni az előírt határidőn belül.
A VK 6. § (1) bekezdése az ügyfél együttműködési kötelezettségéről rendelkezett megállapítva, hogy a határozathoz szükséges információt, dokumentumot rendelkezésre kell bocsátania a vámhatóság részére. A VK 14. Cikke az árukereskedelemmel kapcsolatos műveletekben résztvevők együttműködési kötelezettségét írja elő, legyen közreműködésük közvetett vagy közvetlen, az előírt iratokat és információkat a vámhatóság rendelkezésére kell bocsátani, illetőleg a vámhatóság által megjelölt segítséget határidőn belül biztosítani kell.VK 15. Cikk
Minden információ, amely jellegénél fogva bizalmas, vagy amelyet bizalmas alapon adnak meg, szakmai titoktartási kötelezettség alá tartozik. Ezen információkat a vámhatóság nem hozhatja nyilvánosságra az információt szolgáltató személy vagy hatóság kifejezett engedélye nélkül, az információ közlése megengedett, ha arra a vámhatóság a hatályban lévő rendelkezések értelmében kötelezhető vagy felhatalmazható, különösen adatvédelmi tekintetben vagy bírósági eljárással kapcsolatban.
Az együttműködési kötelezettség, a tájékoztatás, az iratok és más dokumentumok rendelkezésre bocsátása során a 15. Cikk biztosítja a szükséges titoktartási kötelezettséget. A vámhatóság a vámhatósági eljárásban tudomására jutott információt nem hozhatja nyilvánosságra, kivéve, ha arra az érintett személy kifejezetten engedélyt ad.
A 14. Cikk rendelkezései megfelelnek a magyar jogalkalmazói gyakorlatnak is. A tényállás tisztázási kötelezettség teljesítésének eszközei a vámhatóság számára rendelkezésre állnak a Ket. szabályait követően a 14. és 15. Cikkben meghatározott különös szabályok mellett a Ket. szabályainak kiegészítő alkalmazásával.
VK 16. Cikk
Az érintett személyek a 14. cikkben említett iratokat a hatályos rendelkezésekben megállapított időtartamig, de legalább 3 naptári évig kötelesek megőrizni a vámhatóság által történő ellenőrzés céljából, tekintet nélkül azok megjelenési formájára. Ezen időtartamot annak az évnek a végétől kell számítani, amelyben:
a) a b) pontban említettektől eltérő körülmények között szabad forgalomba bocsátott áru vagy kivitelre bejelentett áru esetében annak az évnek a végétől, amelyben a szabad forgalomba bocsátásra vagy a kivitelre vonatkozó nyilatkozatot elfogadták;
b) a meghatározott célra történő felhasználásukra tekintettel csökkentett vagy nulla behozatali vámtétel mellett szabad forgalomba bocsátott áru esetében annak az évnek a végétől, amelyben megszűnik a vámfelügyeletük;
c) más vámeljárás alá vont áru esetében annak az évnek a végétől, amelyben az adott vámeljárást elvégezték;
d) vámszabad területre vagy vámszabad raktárba betárolt áru esetében annak az évnek a végétől, amelyben az áruk elhagyják az adott vállalkozás területét.
A 221. cikk (3) bekezdésének második mondata rendelkezéseinek sérelme nélkül, ha valamely vámtartozással kapcsolatban a vámhatóság által végrehajtott ellenőrzés azt mutatja, hogy a vonatkozó tételt javítani kell a könyvelésben, az iratokat az (1) bekezdésben megállapított határidőn túl, a javítás elvégzéséhez és ellenőrzéséhez szükséges ideig meg kell őrizni.
A közreműködési kötelezettség nem csak a vámhatósági eljárás jogerős befejezéséig tart, a 16. Cikk az iratok megőrzéséről rendelkezik annak érdekében, hogy a későbbiekben, illetőleg a vámeljárás későbbi szakaszában azok még rendelkezésre álljanak. A rendelkezések sorában a 221. Cikk (3) bekezdése rögzíti, hogy vámtartozás esetén - a keletkezésétől számított három év lejárta után - az adóssal szemben már nem közölhető a tartozás összege. Ez a határidő a fellebbezés benyújtásának napjától kezdve - a fellebbezési eljárás időtartamára - felfüggesztésre kerül, de az ellenőrzés eredményeként még ebben az esetben is - amennyiben a vonatkozó tételt javítani kell - az iratok határidőn túl a javítás elvégzéséhez és ellenőrzéséhez szükséges ideig megőrizendők.Utólagos ellenőrzés
Vjtv. 7-7/B. §Ismételt ellenőrzés
Vjtv. 7/C. §Felülellenőrzés
Vjtv. 7/D. §Vámhatóság eljárása
Az eljárás lefolytatása
Vjtv. 7/E-7/L. §A vámhatóság jogai és kötelezettségei
Vjtv. 7/M-7/N. §Az ellenőrzött ügyfél jogai és kötelezettségei
Vjtv. 7/O-7/Q. §A vámhatósági ellenőrzéssel kapcsolatos rendelkezéseket a 7. §-tól a 7/Q. §-ig a 2005. évi LXXXII. törvény iktatta a Vjtv. rendelkezései közé. Az itt szabályozott kérdéseket a jogalkalmazók ismerik, azt korábban a 15/2004. (IV. 5.) PM rendelet tartalmazta, azonban a Ket. hatálybalépéséhez kapcsolódóan a korábbi miniszteri rendeletben szabályozott kérdéseket törvényerőre emelte a jogalkotó a Ket.-tel való összhang biztosítása érdekében. A módosítás megteremti az összhangot az egyéb pénzügyi jogszabályokban meghatározott ellenőrzés, a Ket. rendelkezésein alapuló ellenőrzés és a vámeljárásban lefolytatott ellenőrzés között a jogbiztonság és a jogalkalmazás egységének biztosítása érdekében.
VK 61. Cikk
A vámáru-nyilatkozatot:
a) írásban, vagy
b) ahol ezt a bizottsági eljárásnak megfelelően megállapított rendelkezések előírják, vagy amennyiben azt a vámhatóság ezt engedélyezi, adatfeldolgozási módszer segítségével, vagy
c) a szokásos vámáru-nyilatkozat útján vagy más olyan cselekedettel kell megtenni, amellyel az áru birtokosa kifejezi, hogy azt vámeljárás alá kívánja vonni, ha az ilyen lehetőséget a bizottsági eljárásnak megfelelően elfogadott szabályok biztosítják.
Vjtv. 30. §Az Európai Bizottság munkájának elősegítése céljából Vámkódex Bizottság (a továbbiakban: bizottság) működik, amely irányítja és felügyeli a vámkódex alkalmazásával kapcsolatos munkálatokat, illetőleg a vámjog-alkalmazásra vonatkozó kérdéseket megvizsgálja. Ahol tehát a VK bizottságról vagy bizottsági eljárásról rendelkezik, azon a Vámkódex Bizottságot, illetőleg a bizottság által kiadott dokumentumokat kell érteni. A vámeljárás, vámhatósági eljárás szigorúan szabályozott alakiságokhoz kötött, jelentős részben írásos formában megindított és írásban befejezett eljárás, amelynek során a VK, illetőleg a Vjtv. mellékletek meghatározásával biztosítja a szükséges okmányok felhasználásának lehetőségét. A Közösségi vámkódex végrehajtásáról rendelkező 2454/93/EGK rendelet. A VK végrehajtási rendeletének mellékletei tartalmazzák azokat a dokumentumokat, formanyomtatványokat, amelyek a vámhatósági eljárásban akár az ügyfél, akár a vámhatóság használ.
A VK nagy súlyt fektet a korszerű adatfeldolgozási technikák alkalmazhatóságára a vámhatósági eljárásokban, az adatfeldolgozásra vonatkozó eljárásokban a VK rendelkezése alapján a Ket. szabályai nem alkalmazhatók. A VK és a Vjtv. hatálya alá tartozó eljárásokban ennek során az adatfeldolgozási technikát csak az alkalmazhatja - rendelkezik a Vjtv. -, aki árunyilatkozat nyújtására jogosult és biztosítja a vámhatóság által meghatározott technikai feltételeket.
VK 76. Cikk
(1) A vámalakiságok és vámeljárások elvégzésének lehető legnagyobb mértékű egyszerűsítése érdekében, ugyanakkor a műveletek megfelelő módon történő végrehajtása biztosításával, a vámhatóság a bizottsági eljárásnak megfelelően megállapított feltételek mellett engedélyt adhat:
a) a 62. cikkben említett vámáru-nyilatkozatnak a cikk (1) bekezdésében említett adatai közül bizonyos adatok elhagyására, illetve a cikk (2) bekezdésében említett okmányok közül egyesek csatolásának mellőzésére;
b) a 62. cikkben említett vámáru-nyilatkozat helyett valamilyen kereskedelmi vagy adminisztratív okmány benyújtására, az árunak a szóban forgó vámeljárás alá vonására irányuló kérelem kíséretében;
c) az árunak a szóban forgó eljárás alá vonására a nyilvántartásba történő bejegyzéssel; ebben az esetben a vámhatóság eltekinthet attól a követelménytől, hogy a nyilatkozattevő az árut vám elé állítsa.
Az egyszerűsített vámáru-nyilatkozatnak, kereskedelmi vagy adminisztratív okmánynak vagy a nyilvántartásba történő bejegyzésnek legalább az áru azonosításához szükséges adatokat tartalmaznia kell. Ha az árut nyilvántartásba vették, az ilyen bejegyzés dátumának is szerepelnie kell.
(2) A bizottsági eljárásnak megfelelően meghatározásra kerülő eseteket kivéve, a nyilatkozattevőnek kiegészítő vámáru-nyilatkozatot kell adnia, mely általános, időszakos vagy összegző jellegű lehet.
(3) A kiegészítő vámáru-nyilatkozatot és az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában említett egyszerűsített vámáru-nyilatkozatot az egyszerűsített vámáru-nyilatkozat elfogadásának napján hatályba lépő egyetlen, egymástól elválaszthatatlan okiratnak kell tekinteni; az (1) bekezdés c) pontjában említett esetekben a nyilvántartásba történő bejegyzésnek azonos a joghatálya, mint a 62. cikkben említett vámáru-nyilatkozat elfogadásának.
(4) A közösségi árutovábbítási eljárásra vonatkozó különleges egyszerűsített eljárásokat a bizottsági eljárásnak megfelelően kell megállapítani.
Vjtv. 33. §Az ügy jellegéhez igazodó minél egyszerűbb, költségkímélőbb és gyorsabb eljárás megvalósítása érdekében tartalmaz rendelkezéseket a VK 76-77. §-a, ehhez kapcsolódóan a Vjtv. a kiegészítő árunyilatkozatról rendelkezik, amelyet a fővámhivatalhoz kell benyújtani. E rendelkezés megegyezik a korábbi hazai rendelkezéssel.
Jogorvoslat
VK 243. Cikk
(1) Bármely személynek joga van jogorvoslati kérelmet benyújtani a vámhatóság által a vámjogszabályok alkalmazásával kapcsolatban hozott olyan határozatok ellen, amelyek őt közvetlenül és személyesen érintik.
Bármely személy, aki, vagy amely a vámhatóságtól a vámjogszabályok alkalmazásával kapcsolatos határozat hozatalát kérte, és azt nem kapta meg a 6. cikk (2) bekezdésében említett határidőn belül, szintén jogosult a jogorvoslati jog gyakorlására.
A jogorvoslati kérelmet abban a tagállamban kell benyújtani, ahol a határozatot hozták, vagy annak meghozatalát kérték.
(2) A jogorvoslati jog:
a) első fokon a tagállamok által erre a célra kijelölt vámhatóság előtt;
b) ezt követően valamely olyan független testület előtt gyakorolható, amely bíróság vagy ezzel egyenértékű szakosodott testület lehet, a tagállamokban hatályban lévő rendelkezéseknek megfelelően.
Vjtv. 60. §VK 244. Cikk
A jogorvoslati kérelem benyújtása nem jár a vitatott határozat végrehajtásának felfüggesztésével.
A vámhatóság azonban teljes egészében vagy részben felfüggeszti e határozat végrehajtását, ha alapos okkal feltételezheti, hogy a vitatott határozat nem áll összhangban a vámjogszabályokkal, vagy ha az érintett személynek helyrehozhatatlan kárt okozna.
Ha a vitatott határozat hatására behozatali vagy kiviteli vámot számítanak fel, a határozat végrehajtásának felfüggesztése biztosíték meglétéhez vagy letétbe helyezéséhez köthető. Nincs szükség azonban ilyen biztosítékra, ha ez a követelmény az adós körülményei folytán, valószínűleg súlyos gazdasági vagy szociális nehézségeket okozna.
VK 245. Cikk
A jogorvoslati eljárás végrehajtására szolgáló rendelkezéseket a tagállamok határozzák meg.
VK 246. Cikk
E cím nem alkalmazható azokra a jogorvoslatokra, amelyeket a vámhatóság által a büntetőjog alapján hozott határozat érvénytelenítése vagy módosítása céljából nyújtanak be.
A VK a jogorvoslatok szabályozása során - az alapvető rendelkezések, így a jogorvoslat jogának és a felülvizsgálatra jogosult szervezetek meghatározásán túl - a nemzeti jogalkotásra bízza a jogorvoslatokra vonatkozó szabályozás részletes szabályzását. A Ket. szubszidiárius jellegéből adódóan a jogorvoslati eljárásra a Ket. szabályai is alkalmazandók a Vjtv.-ben meghatározott eltérésekkel.A VK a jogorvoslat általános jogát biztosítja minden személynek, akinek jogát vagy jogos érdekét a vámhatósági határozat érinti. Az érintettség fokát a közvetlen és személyes érintettségben jelöli meg a kódex. Kitér a vámhatóság jogszerűtlen hallgatásával kapcsolatos jogorvoslati jog biztosítására is.
A Ket. jogorvoslati szabályai hangsúlyosan védik az ügyfél jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogát. A vámhatósági eljárások során tekintettel arra, hogy azok nem jogot, hanem kötelezettséget megállapító határozattal zárulnak, a bírói gyakorlat feladata volt a jóhiszeműség fogalmának a vámhatósági eljárásokban történő alkalmazása feltételeinek kidolgozása. A bírói gyakorlat nem minden kérdésben volt egységes, az évek során kialakult az a megoldás, amely az eset összes körülményeinek számbavétele után a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok számára biztosított védelmet kiterjesztette a jogszerűen megállapított kötelezettség esetére is. A VK 220. § (2) bekezdése rendelkezik a jóhiszeműen eljáró - vámáru-nyilatkozatot a vonatkozó hatályos jogszabályok alapján előterjesztő - fél jogvédelméről, amelyből az az általános következtetés vonható le, hogy a vámhatósági eljárásban jóhiszemű az a fél, aki az eljárásban szükséges nyilatkozatokat legjobb tudomása szerint, a vonatkozó törvényi rendelkezések pontos ismeretében a valóságnak megfelelően teszi meg. A Vjtv. 60. § (2) bekezdése visszautal a VK rendelkezéseire, amelyek a jóhiszeműség megítélésében irányadók. Az Európai Bíróság gyakorlata a jóhiszeműség fogalmát több vonatkozó ítéletében értelmező rendelkezésekkel tágította. A jóhiszemű személy kellő körültekintéssel sem észlelhette fogalom-meghatározás, valamint a téves gondatlanság esetének taglalása bizonyítja, hogy az Európai Bíróság-i ítélkezést figyelembe vevő nemzeti bírói gyakorlat hivatott a jóhiszemű joggyakorlás fogalomkörének kimunkálására.
A Ket. rendelkezéseivel szemben a Vjtv. 60. § (1) bekezdése tágabb határidőt biztosít az eljáró vámhatóság számára a határozat módosítása vagy visszavonása. Az elévülési időn belül az ügyfél terhére a határozat módosítását és visszavonását lehetővé teszi a jogerőre emelkedéstől számított egy éven belül. Az ügyfél terhére történő módosítás korlátozását a Vjtv. 60. §-a semmisségi okok esetében eltörli, valamint bevezeti az ügyfél rosszhiszeműsége fogalmát is, mint amely az ügyfél terhére történő módosítás korlátozását megszünteti. Az ügyfél rosszhiszeműsége megnyilvánulhat az eljáró hatóság tényállás tisztázási tevékenységének szándékos akadályozásában, téves adatok közlésében, illetőleg szükséges cselekmények elmulasztásában. Tehát megvalósulhat tevékenységgel és mulasztással is. Minden esetben szükséges azonban, hogy az ügyfél tudata átfogja a cselekménye várható hatását, amely a jogszabályoknak megfelelő eljárási cselekmény vagy határozat meghozatalát lehetetlenné teszi, vagy akadályozza.
A Ket. lehetőséget biztosít az újrafelvételi eljárásra, amely abban az esetben válik szükségessé, ha az elsőfokú határozatot követően olyan tény jut az ügyfél tudomására, amely már a határozathozatal előtt is fennállt, azonban annak ismerete nem az ügyfél hibájából hiányzott. A 60. § (6) bekezdése lehetőséget biztosít az alapeljáráshoz képest új tények, illetőleg tényállási elemek megváltozása esetén új eljárás lefolytatására, amely az ügyfél terhére, adott esetben nagyobb kötelezettség megállapításához vezethet.