adozona.hu
Kiskereskedelmi társaságok a mutatószámok tükrében
Kiskereskedelmi társaságok a mutatószámok tükrében
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A nagy számú vállalkozás indítása és a külföldi befektetések nyomán az elmúlt évtizedben gyökeresen átalakult a kereskedelem szervezetrendszere. Ennek a változásnak az eredményeként éles verseny bontakozott ki a kereskedelemben, mely a bevásárló központok terjedésével tovább erősödött. Szinte naponta nyílnak meg újabb és újabb korszerű nagy áruházak, bővülnek a meglévő üzletláncok és sajátos igényeket kielégítő szaküzletek kezdik meg működésüket.
Úgy tűnik, hogy a vásárlók nagyobb vásárlásai...
Kiskereskedelmi társaságok a mutatószámok tükrében
(Korom Erik)
A nagy számú vállalkozás indítása és a külföldi befektetések nyomán az elmúlt évtizedben gyökeresen átalakult a kereskedelem szervezetrendszere. Ennek a változásnak az eredményeként éles verseny bontakozott ki a kereskedelemben, mely a bevásárló központok terjedésével tovább erősödött. Szinte naponta nyílnak meg újabb és újabb korszerű nagy áruházak, bővülnek a meglévő üzletláncok és sajátos igényeket kielégítő szaküzletek kezdik meg működésüket.Úgy tűnik, hogy a vásárlók nagyobb vásárlásaikat ezekben az áruházakban bonyolítják le és csupán napi bevásárlásaik érdekében keresik fel a kisebb üzleteket. A megfigyelések arra utalnak, hogy egyre inkább szélesedik az a fogyasztói réteg, amely a bevásárló központok által nyújtott, vásárlással egybekötött, gyakran egész napos programokat részesíti előnyben.
A nagy áruházláncok és bevásárló központok mellett az ország területének nagyobbik részén még napjainkban is bővülő számban állnak a fogyasztók rendelkezésére a kisebb helyi üzletek. Ezek a többségében két, három személyes vállalkozások a nagyobb települések szélén és a kisebb településeken jellemzően a helyi lakosság anyagi lehetőségeivel összhangban álló minimális választékú ellátást biztosítják.
A kereskedelemben általában tapasztalható verseny ezeket a kis vállalkozásokat sújtja leginkább. Egyrészt azért, mivel maguk is nagy számban vannak jelen a piacon, másrészt pedig a gomba módra szaporodó nagy áruházak és üzletláncok kedvezőtlen hatással vannak a kis üzletek forgalmára és jövedelmezőségére.
Összefoglaló
Jelen tanulmányban bemutattam néhány olyan pénzügyi mutatószámot, amelyek alkalmasak lehetnek a kiskereskedelmi vállalkozások teljesítményének megítélésében. Ebből a célból likviditási, eszközmegtérülési, tőkeszerkezet-, adósságszolgálat-, termelékenységi és jövedelmezőségi mutatószámokat vizsgáltam.Az elemzés forrásául a DATAX adatbázis szolgált, amely a társasági adóbevallásokból számított adatokra épül. Mutatószám-rendszere ágazati és méret (nettó árbevétel) szerinti bontásban közöl a vállalkozásokról aggregált adatokat. Összehasonlító adatok 2003-ig álltak rendelkezésre, amikor az elemzett sokaság 28 166 kettős és 13 052 egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozásból állt.
2002-2003 során a vizsgált kiskereskedelmi vállalkozások likviditási mutatói eltérő értékeket mutattak a különböző árbevétel kategóriába tartozók körében (a likviditási ráta átlagos értékei 2,52 és 1,37; a likviditási gyorsráta 0,69 és 1,26 közötti értékeket vett fel).
A tőkeszerkezeti mutatók értékei arra engednek következtetni, hogy a kiskereskedelmi vállalkozások meghatározó részben idegen forrásból finanszírozzák működésüket. Különösen igaz ez az 50 MFt alatti árbevételt elért vállalkozásokra, ahol: a tőkeellátottság átlagosan 17%, az eladósodottság aránya átlagosan több, mint 70%. Az adósságszolgálati mutatók, így különösen az EBITDA fedezet 2,26 és a Cash Flow fedezet 4,00 körüli értékei jelentős pénzügyi kockázatra utalnak.
Termelékenység szempontjából a kiskereskedelmi vállalkozásokat két kategóriába sorolhatjuk: tőkeellátottságukkal összefüggésben a közepes és nagyobb vállalkozások mutatói (egy alkalmazottra jutó árbevétel, adózott eredmény, illetve EBITDA) lényegesen kedvezőbbek, mint a kisvállalkozások hasonló mutatói.
A jövedelmezőségi mutatók alakulásából is azt a következtetést vonhatjuk le, hogy az 50 MFt alatti árbevételt elérő vállalkozások szerényebb jövedelmet érnek el, mint a nagyobbak. Bár mindegyik mutató értéke javult, a befektetett tőke hozama (ROIC) 10% feletti, az eszközarányos adózott eredmény (ROA) 10% körüli, a sajáttőke-arányos nyereség 30% körüli értékeket ért el a 100 millió forint árbevételnél nagyobb cégek esetében. A kis családi gazdaságok többet veszítettek: esetükben a negatív adózott eredmény következtében a ROA (és a ROE) mutató negatív értéket vett fel.
Kitüntetett figyelmet érdemel a bruttó haszonrés átlagos értékeinek alakulása. A mutató értékének 2001 előtti drasztikus csökkenését az elmúlt évek szerény (1-2%-os) növekedése követte. Megfigyelhető, hogy az 50 MFt árbevételt el nem érők bruttó haszonrésének átlagos értéke több, mint kétszerese a nagyobb társaságokénak, de a jövedelmező működéshez még ez sem elég.
A magyar kiskereskedők az Európai Unióban
Az EU-csatlakozás hatására a verseny intenzitása a kereskedelemben várhatóan tovább nő, s ennek hatására egyfajta konszolidációs folyamat bontakozik ki, ami az elkövetkező egy-két évben még nem jut nyugvópontra. Hazánk földrajzi fekvésének következtében igen alkalmas logisztikai központok telepítésére, így további új szereplők megjelenésére, illetve további nagy alapterületű kereskedelmi egységek (bevásárlóközpontok) építésére lehet számítani.A kereskedelemben hagyományosan megkülönböztetjük a nagy- és kiskereskedelmi tevékenységet végző vállalkozásokat. Jelen elemzés középpontjában a kiskereskedelmi tevékenységi körben nyilvántartott vállalkozások kerültek.
Az ágazati adatokat tartalmazó adatbázisban elkülönítésre kerültek a kettős, illetve az egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozások adatai.
A táblázatból kiolvasható, hogy az egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozások adatbázisban szereplő száma 2000-re még 1 753 darabbal nőtt, majd 2000-től évente 15% körül csökkent. Ennek a csökkenésnek egyik oka az, hogy az egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozások áttértek a kettős könyvvitel vezetésére. Valamekkora részben az életképtelen vállalkozások megszüntetésével is magyarázható ezen kisvállalkozási kör számának csökkenése, de hogy mekkora mértékben arról pontos adattal nem rendelkezem.
Az 1. sz. táblázatból az is látható, hogy a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások száma évről-évre nagyobb mértékben nőtt, mint ahogyan az egyszeres könyvvitelt vezetőké csökkent. Így nem csak a könyvvezetés formájának változtatása növelte a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások számát. Ha 1999 és 2003 között összességében vizsgáljuk a vállalkozások számát, akkor megállapíthatjuk, hogy a kiskereskedelemmel foglalkozó vállalkozások száma a vizsgált időszak minden évében nőtt. A legnagyobb növekedés 2000-re következett be, amikor 3 389 darab vállalkozással több szerepel az adatbázisban.
Mit mutatnak az ágazat pénzügyi mutatószámai
Elemzésemet az ágazat 2002. és 2003. évi adatai alapján készítettem. Az időszak kiválasztásának legfőbb indoka, hogy 2003. december 31-ig egyszeres könyvvitelt vezethettek azok a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, amelynek az éves árbevétele két egymást követő évben nem haladta meg az 50 MFt-ot.A kiskereskedelmi ágazat likviditását vizsgálva megállapítható, hogy a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások likviditási rátájának változása 95,32% és 104,50% között alakult előző évihez képest. Míg a 100 MFt alatti árbevétellel rendelkező vállalkozások likviditási rátája növekedést, addig az afölöttieké csökkenést mutat. A 100 és 500 MFt árbevétel közötti vállalkozások likviditási rátája 1,48-ról 1,46-ra, az 500 MFt feletti árbevételt elérőké 1,37-ről 1,31-re csökkent. Az 50 MFt alatti árbevétellel rendelkező vállalkozások likviditási rátájának növekedése 4,5%-os (2,52-ről 2,64-re), az 50 és 100 MFt árbevétel közötti vállalkozásoké 1,79%-os (1,79-ről 1,82-re). Az egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozások esetében a teljes ágazat likviditási rátáját vizsgálva 5,32%-os növekedés figyelhető meg az előző évhez képest. Ezen belül az 50 és 100 MFt árbevétel közötti vállalkozások likviditási mutatója 3,17-ről 2,96-ra (6,43%-kal) csökkent, míg az 50 MFt alattiaké 2,02-ről 2,15-re (6,06%-kal), a 100 és 500 MFt árbevétel közöttieké 1,97-ről 2,18-ra (10,44%-kal) nőtt.
A vizsgált időszakban a Kiskereskedelmi ágazaton belül az adatbázisban szereplő kettős könyvvitelt vezető cégek 47,59%-a a Fogyasztási cikk kiskereskedelme, 14,26%-a az Élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem, 8,24%-a az Iparcikk jellegű vegyes kiskereskedelem, 7,05%-a az Egyéb nem bolti kiskereskedelem, 6,14%-a az Élelmiszer-, ital-, dohányáru-kiskereskedelem alkategóriába tartozott. A likviditási ráta szórása (2002-ben) az alkategóriákat tekintve az 50 MFt alatti árbevételt elérő vállalkozások körében a legnagyobb (3,02), a 100 és 500 MFt közötti árbevételt elérőké 0,59.
Az ágazatban szereplő vállalkozások tőkeszerkezetét vizsgálva megállapítható, hogy a kettős könyvvitelt vezető vállalkozásokat tekintve az 50 és 100 MFt közötti árbevételt elért vállalkozások kivételével az ágazat tőkeellátottsága és eladósodottságának aránya is kedvezőtlenül alakult. A tőkeellátottság teljes ágazatra számított értéke 22,8%-ról 21,5%-ra csökkent. Az 50 és 100 MFt közötti árbevételt elért vállalkozások tőkeellátottsága és eladósodottságának aránya is csak kismértékben javult. A tőkeellátottság 35,8%-ról 36,1%-ra, 0,81%-kal javult, az eladósodottság aránya 60,2%-ról 60,1%-ra, 0,22%-kal csökkent.
Az egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozások tőkeszerkezetének alakulása kevéssé ad okot optimizmusra. Az 50 MFt-nál kisebb árbevételű vállalkozások tőkeszerkezeti mutatója a negatív saját tőkéjéből következően - 68,2%-ról - 79,8%-ra további 16,95%-kal romlott. A mutató értéke a többi vállalti csoportnál is kedvezőtlenül alakult, az 50 és 100 MFt árbevétel közötti vállalkozások esetében 34,9%-ról 32,0%-ra (8,11%-kal), a 100 és 500 MFt árbevétel közötti vállalkozások esetében 27,3%-ról 26,9%-ra (1,63%-kal) csökkent. Még figyelemre méltóbb a tőkeszerkezet kedvezőtlen alakulásának ténye, ha az előző évek adatainak megtekintését követően tendenciájában romló kép tárul elénk.
Megjegyzem, hogy az adatbázisban szereplő kettős könyvvitelt vezető társaságok tőkeellátottságának szórása az alkategóriákat tekintve 0,22 és az 50 és 100 MFt közötti árbevételt elért vállalkozásoké is csak 0,59.
Az adósságszolgálat mind a kettős, mind az egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozások többségénél kedvezőtlenül alakult. Az adósság visszafizető képesség az 500 MFt-nál kevesebb árbevételt elérő vállalkozások körében kismértékben romlott 0,30-ról 0,29-re, illetve 0,25-ről 0,24-re. A mutató értéke az 50 MFt-nál kisebb árbevételt elért vállalkozások körében a negatív adózott eredményből következően -0,04-ről -0,0038 változott.
Az adósság visszafizető képesség ágazati mutatója 7,02%-kal csökkent az egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozások körében is. A legkedvezőtlenebb képet ismét az 50 MFt árbevétel alatti vállalkozások mutatójánál kapunk. A mutató 0,05-ről 0,045-re csökkent, ami önmagában is igen gyengének mondható. Az 50 MFt árbevétel feletti vállalkozások mutatóinak értéke a kettős könyvvitelt vezető társaságok értékeinek megfelelően alakult, de az 50 és 100 MFt árbevétel közötti vállalkozások esetében 0,35-ről 0,28-ra (19,87%-kal) csökkent.
Az adatbázisban szereplő kettős könyvvitelt vezető társaságok adósság visszafizető képesség mutatóinak szórása (2002-ben) is a tőkeszerkezetéhez hasonlóan alakult. A szórás legnagyobb értéke az 50 és 100 MFt közötti árbevételt elért vállalkozások körében 0,27.
A működőtőke ellátottsága a vállalati csoportok többségénél kedvezőtlenül alakult. A kettős könyvvitelt vezető vállalkozások körében a mutató értéke 86,51% és 106,36% között változott. Az 50 és 100 MFt árbevétel közötti vállalkozások esetében 20,5%-ról 21,8%-ra (6,36%-kal) emelkedett, míg az 500 MFt árbevétel feletti társaságoknál 13,1%-ról 11,3%-ra (13,49%-kal) csökkent. Az egyszeres könyvvitelt vezetőknél a 100 és 500 MFt árbevétel közötti vállalkozások esetében 17,6%-ról 22,6%-ra (28,41%-kal) javult. A kettős könyvvitelt vezetők körében a mutató kedvező alakulását az is eredményezte, hogy 2002-ről 2003-ra az összes forráson belül a rövid lejáratú kötelezettségek aránya 100,13%-kal, míg a forgóeszközök aránya 102,15%-kal emelkedett.
Az egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozások működőtőke ellátottságának vizsgálatakor külön figyelmet érdemel az 50 MFt alatti vállalkozások mutatójának megint csak igen kedvezőtlenül alakulása. Ezen vállalkozói körben a mutató negatív értéket vesz fel és így a - 35,5%-ról - 36,2%-ra történő változás további 2,08%-os rontást eredményez.
Az összes eszköz forgási időtartama nem változott jelentősen a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások körében. Az 50 MFt-nál kevesebb árbevételt elérő vállalkozások esetében a 5,75%-os csökkenés első pillantásra kedvezőnek tűnnek, de a forgási időtartam csökkenése 306 napról 288 napra a többi vállalati csoporthoz viszonyítva nem nyújt igazán jó képet. A készletek forgási időtartama az 50 MFt alatti és az 500 MFt feletti vállalkozások körében kedvezően alakult. Azonban míg az előzők körében a 2,75%-os csökkenés 78 napról 76 napra, addig az 500 MFt árbevétel feletti társaságok körében a 2,82%-os csökkenés 35 napról 34 napra történő csökkenést jelent.
Az egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozásoknál az eszközök forgási időtartama csak a 100 MFt és az 500 MFt közötti árbevételt elért vállalkozások körében alakult kedvezően. A készletek forgási időtartama ebben a körben 13,24%-kal 22 napról 19 napra csökkent. Az 50 MFt alatti egyszerest vezetők készleteinek forgási időtartami 10,38%-kal nőtt, ami 56 napról 62 napra történő növekedést jelent. De ez még mindig alacsonyabb, mint a kettős könyvvitelt vezetők ugyanezen vállalati csoportba tartozóké.
A készletek forgási időtartamának szórása az 50 MFt árbevétel alatti kettős könyvvitelt vezető vállalkozások körében a legnagyobb 71 nap. A Piaci kiskereskedelembe tartozó vállalkozások 346 napos mutatója több mint ötszöröse volt (2002-ben) a teljes ágazat 64 napos átlagos értékének. A legkisebb értékű forgási időtartam mutatóval az Egyéb nem bolti kiskereskedelem tevékenységi körébe tartozó vállalkozások rendelkeznek, melynek értéke 9 nap.
A kettős könyvvitelt vezető vállalkozásoknál a szállítóállomány forgási időtartamát vizsgálva megállapíthatjuk, hogy az 50 MFt alatti árbevétellel rendelkező vállalkozások rendelkeznek a legkedvezőbb értékkel. Ebben a körben a mutató értéke 11,3 nap volt 2002-ben és 11,2 napra csökkent 2003-ra. A változás igen elenyésző (1%-on belül van), de ez az érték kevesebb, mint a fele a többi vállalti csoportba tartozóénak. Az 50 MFt feletti árbevétellel rendelkezők több, mint 5%-kal azaz 1-2 nappal növelték a szállítók forgási időtartamát az előző évhez képest.
A termelékenység alakulása kedvezőnek mutatkozik a kettős könyvvitelt vezető vállalkozásoknál a teljes ágazatra számított 1 alkalmazottra eső nettó árbevétel 1,91%-kal, (10 976 EFt-ról 11 186 EFt-ra) az 1 alkalmazottra eső adózott eredmény 35,53%-kal (81 EFt-ról 109 EFt-ra) emelkedett. Ebben a vállalkozói körben a nettó árbevétel éves változása ágazati szinten 11,2%-os, az adózott eredmény 10,4%-os emelkedést mutat az előző évihez képest. Az egyes vállalati csoportok között azonban a termelékenység vizsgálata során is jelentős eltéréseket találunk. Az 50 MFt alatti árbevételt elérő vállalkozások 1 alkalmazottra eső nettó árbevételének 2,66%-os növekedése 4 832 EFt-ról 4 960 EFt-ra történő emelkedést jelent. Ezzel szemben az 50 MFt és a 100 MFt között árbevétellel rendelkező vállalkozói körben a mutató 2,98%-os növekedése 16 757 EFt-ról 17 257 EFt-ra történő emelkedést jelent, amely közel három és félszerese az előző kategóriába tartozókénak.
Említést érdemel az 1 alkalmazottra eső adózott eredmény mutatójának negatív értéke az 50 MFt alatti árbevételt elérő vállalkozói körben. Ha a mutatót hosszabb időtávban vizsgáljuk megállapíthatjuk, hogy az folyamatosan negatív. A 2000 évi - 121 EFt-os érték után 2002-ben - 189 EFt, majd 2003-ra "sikerül" lecsökkenteni - 165 EFt-ra.
Az egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozások teljes ágazatra számított nettó árbevételének növekedése az előző évihez képest 0,8%. A teljes ágazati érték az 50 MFt alatti árbevételű vállalkozások árbevételének 0,2%-os csökkenése és a 100 MFt és az 500 MFt közötti árbevételű társaságok árbevételének 36,9%-os növekedése között alakult ki. Kedvezően alakult az 1 alkalmazottra eső nettó árbevétel az 50 MFt alatti árbevételű vállalkozásoknál. A 3,26%-os növekedéssel a mutató értéke 4328 EFt-ról 4470 EFt-ra emelkedett, de ez még így is csak 90%-a a kettős könyvvitelt vezetőkének.
A létszám alakulásáról árbevétel kategóriánként és külön a kiskereskedelemre nem állt rendelkezésre adat, de a Kereskedelem, javítás ágazatban alkalmazásban állók átlagos statisztikai állományi létszáma 2000-ben 2837 156 fő, 2001-ben 292 229 fő, 2002-ben 305 777 fő és 2003-ban 314 519 fő volt. (Forrás: KSH)
A termelékenységet jellemző mutatókat a foglalkoztatás növekvő tendenciájának és az egyes árbevétel kategóriákba tartozó vállalkozások árbevételének és adózott eredményének eltérő alakulásának tükrében kell értékelnünk.
A jövedelmezőség alakulása a kettős könyvvitelt vezető 50 MFt és 500 MFt közötti árbevételű vállalkozások körében kedvező, de nem jelentős. Az 50 MFt és a 100 MFt árbevétel közötti vállalkozások ROE mutatójának értéke 1,58%-kal, 18,8%-ról 19,1%-ra, a 100 MFt és a 500 MFt árbevételűeké 2,27%-kal, 30,6%-ról 31,3%-ra emelkedett. Az egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozások közül csak a 100 MFt és az 500 MFt árbevételt elérők körében kedvező a változás. A ROE mutató értéke 20,28%-kal 36,3%-ról 43,7%-ra nőtt. Az ebben a körben 50 MFt alatti árbevételt elérők mutatója csak azért mutat pozitív értéket, mert mind az adózott eredmény, mind a saját tőke negatív.
A kereskedelemben az egyik legfontosabb jövedelmezőségi mutatószáma a bruttó haszonrés. A bruttó haszonrés alakulását mutatják a következő ábrák.
Az 1. számú ábrából jól látható, hogy a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások átlagos bruttó haszonrése kismértékben ugyan, de folyamatos növekedést mutat. Nem okoz meglepetést, hogy míg a 100 MFt-nál nagyobb árbevételt elérő társaságok 20% körüli bruttó haszonrést realizálnak, addig az 50 MFt alatti vállalkozások ágazati adatai 40% feletti értékeket mutatnak.
A 2. számú ábrából kiolvasható, hogy az 50 MFt alatti árbevétellel rendelkező vállalkozások bruttó haszonrése 2001-ig zuhanásszerűen csökkent, majd ettől az időponttól kezdve kiegyenlítődni látszik. Az 50 MFt feletti árbevétellel rendelkezők átlagos bruttó haszonrésének alakulását 2000-ig egy közel 10%-os emelkedés, majd egy hirtelen bekövetkező több, mint 10%-os csökkenés jellemzi. Ha visszatekintünk az 1. számú táblázatra, akkor abból kiolvashatjuk, hogy ezt a jelentős csökkenést a kettős könyvvitelre áttérő vállalkozások csak kismértékben eredményezhették. Míg az 50 MFt feletti árbevétellel rendelkező vállalkozás száma csak 374 darabbal, addig az 50 MFt alatti árbevételű vállalkozásoké 8309 darabbal csökkent 1999 és 2003 között.
Az elemzés során felhasznált mutatók számítása
A vagyoni és pénzügyi helyzet alakulásánál a likviditási ráta a Forgóeszközök / Rövid lejáratú kötelezettségek, a Likviditási gyorsráta a (Forgóeszközök - Készletek) / Rövid lejáratú kötelezettségek képlet alapján kerültek kiszámításra. E mutató számításával arra kapunk választ, hogy a forgóeszközök összege hány százalékát fedezi a rövid távú kötelezettségeknek.A tőkeszerkezet vizsgálata során alkalmazott mutatók számítása: Tőkeellátottság (%) a Saját tőke/Eszközök összesen, Eladósodottság aránya (%) a Kötelezettségek/Eszközök összesen. A mutatók kifejezik, hogy a vállalkozások eszközeit milyen arányban finanszírozza a saját, illetve az idegen tőke.
Az adósságszolgálatnál számított mutatók képlete: EBITDA fedezet I. = [Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye + Amortizáció]/Fizetett kamatok és kamatjellegű kifizetések, Adósság visszafizető képesség = (Adózott eredmény + Amortizáció)/Kötelezettségek. A mutatók kifejezik, hogy a vállalkozásoknál képződő szabadon felhasználható jövedelem milyen mértékben fedezi a kötelezettségek összegét.
A Működőtőke ellátottság (%) = (Forgóeszközök - Rövid lejáratú kötelezettségek)/Eszközök összesen, a Működőtőke forgása = Értékesítés nettó árbevétele/Átl. (Forgóeszközök - Rövid lejáratú kötelezettségek). Az Összes eszköz forgási időtartama (nap) = Átl. Összes eszköz/(Értékesítés nettó árbevétele/365), a Készletek forgási időtartama I. (nap) = Átl. Készletek/(Anyagjellegű ráfordítások /365), a Vevőállomány forgási időtartama (nap) = Átl. Vevőállomány/(Értékesítés nettó árbevétele/365), a Szállítóállomány forgási időtartama (nap) = Átl. Szállítóállomány/(Anyagjellegű ráfordítások/365).
A termelékenység számítása során azt vizsgáltuk, hogy egy alkalmazott mekkora árbevételt, illetve adózott eredményt hozott létre a vizsgált időszakban. Az alkalmazott mutatók képletei: 1 alkalmazottra eső nettó árbevétel (eFt) = Értékesítés nettó árbevétele/Alkalmazottak átlagos létszáma, 1 alkalmazottra eső adózott eredmény (eFt) = Adózott eredmény/Alkalmazottak átlagos létszáma.
A jövedelmezőség alakulását a Sajáttőke-arányos adózott eredmény (ROE) (%) = Adózott eredmény/Átl. Saját tőke, és az Eszközarányos adózott eredmény (ROA) (%) = Adózott eredmény/Átl. Összes eszköz mutatókkal elemeztük részletesebben. A ROE kifejezi, hogy egységnyi lekötött saját tőke mekkora adózott eredményt hoz a vállalkozások számára. A bruttó haszonrés = (Értékesítés nettó árbevétele - Eladott áruk beszerzési értéke)/Értékesítés nettó árbevétele.
Lábjegyzet
Az adatokat a Datax Kft. bocsátotta rendelkezésre, amit ezúton is szeretnék megköszönni.
Forrás: INFO-DATAX Kft. www.datax.hu
