adozona.hu
A fejlesztési adókedvezmények változása a társasági adóban
A fejlesztési adókedvezmények változása a társasági adóban
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
2003-tól került bevezetésre a fejlesztési adókedvezmény új rendszere a társasági adóban (Tao. tv. 22/B. §), amelyet a Kormány egyedileg engedélyezett a vállalkozások számára. A feltételek azóta többször, így legutoljára az Országgyűlés 2005. július 4-i döntésével módosultak. Tekintettel arra, hogy a törvényhez külön végrehajtási rendelet [275/2003. (XII. 24.) Kormányrendelet] is tartozik, ez is módosításra került.
A következőkben röviden ezeket foglaljuk össze.
A fejlesztési adókedvezmény r...
A fejlesztési adókedvezmények változása a társasági adóban
(Dr. Szolnoki Béla)
2003-tól került bevezetésre a fejlesztési adókedvezmény új rendszere a társasági adóban (Tao. tv. 22/B. §), amelyet a Kormány egyedileg engedélyezett a vállalkozások számára. A feltételek azóta többször, így legutoljára az Országgyűlés 2005. július 4-i döntésével módosultak. Tekintettel arra, hogy a törvényhez külön végrehajtási rendelet [275/2003. (XII. 24.) Kormányrendelet] is tartozik, ez is módosításra került.A következőkben röviden ezeket foglaljuk össze.
A kedvezményezett tevékenységek módosulása
A fejlesztési adókedvezmény részben mennyiségi, részben minőségi és tevékenységi feltételekhez kötött. Így a kedvezményezett körbe tartozik:a) a nagyberuházások, ha az adózó a fejlesztési program keretében legalább 3 milliárd forint értékű beruházást valósít meg;
b) kedvezményezett, hátrányos térségek fejlesztése, ha az adózó legalább 1 milliárd forint értékben beruház; A kormányrendelet alapján ezek közé tartozik: Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Közép-Dunántúl, Dél-Dunántúl tervezési-statisztikai régió, és a Nyugat-dunántúli tervezési statisztikai régióba tartozó celldömölki, letenyei, őriszentpéteri, téti, vasvári és zalaszentgróti kistérségek települései.
c) a legalább 100 mFt értéket elérő fejlesztések közül:
• a környezetvédelem: ha az adózó legalább 100 millió forint értékben önálló környezetvédelmi beruházást létesít, vagy
• az informatika: ha az adózó legalább 100 millió forint értékű, a szélessávú internet-szolgáltatást szolgáló beruházást hajt végre, illetve
• a K+F tevékenységet szolgáló 100 mFt összeget meghaladó beruházás,
• a film- és videó-gyártás hasonló beruházása,
d) értékhatártól függetlenül, munkahelyteremtő beruházás megvalósítása és üzemeltetése.
2005. július 4-én elfogadott törvény szerint a fejlesztési adókedvezmény köre kibővült a következő informatikai tárgyú lehetőséggel: ha az adózó jelenértéken legalább 100 millió forint értékben beruház a következő célokra:
- meglévő, a frekvenciasávok nemzeti felosztásáról szóló jogszabály fogalom-meghatározása szerinti állandóhelyű szolgálat keretében, vagy a helyhez kötött, az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény szerinti előfizetői interfésszel rendelkező elektronikus hírközlő hálózat fejlesztésével; vagy
- 2006. január 1-jét követően szerzett frekvencia használati jogosultság alapján megvalósuló, szélessávú Internet-szolgáltatást biztosítva.
A fejlesztési kedvezmény akkor vehető igénybe, ha új létesítményt eredményez, vagy a meglevőt bővíti, vagy a nyújtott szolgáltatást alapvetően megváltoztatja. A módosult rendelkezés a kihirdetést követő 45. napon lép hatályba és azt ezt megelőző időpontig benyújtott kérelmekre a korábbi szabályok érvényesek.
Egyszerűsödnek az eljárási szabályok
Talán a leglényegesebb és az érintettek számára legfontosabb változás, hogy megváltozik az igénybevétel módja. 2003-ban még a kormány, 2004-től a Pénzügyminisztérium engedélyezte a fejlesztési adókedvezményt. 2005-ben a hivatkozott változás hatálybalépésétől már az adóalany saját maga önadózással állapíthatja meg a preferenciát, ha a fejlesztési programban figyelembevett beruházási érték, költség, ráfordítás jelenértéke nem haladja meg a 100 millió eurót (kb. 2,45 md Ft jelenleg). Az önadózással való igénybevétel sokkal kedvezőbbnek tűnik az adózó számára, azonban ilyenkor is egy sor adatot kell bejelentenie a Pénzügyminisztériumhoz (a későbbi ellenőrizhetőséghez). Ilyenek a következők (lásd a hivatkozott korányrendelet 2. számú melléklete):- a beruházás fő adatai (kezdés, befejezés ideje, értéke, munkahelyteremtés esetén az új munkakörök személyi jellegű ráfordítása 24 hónapig),
- beruházás célja, (termékkör, újdonságérték)
- adókedvezmény várható éréke (folyó áron és jelenértéken),
- nagyberuházásnál további kiegészítő adatok, amelyeket az Európai Bizottságnak is be kell jelenteni:
- - gyártandó termék Prodcem besorolása, szolgáltatásnál CPA besorolása
- - a fejlesztési program eredményeként tervezett tárgyi eszköz, immateriális jószág felsorolása (a kedvezményen kívüli eszköz is),
- - a beruházás jellege (új, bővítés, termelési folyamat, szolgáltatás alapvető változása)
- - a beruházás megkezdését megelőző második adóévtől elszámolt beruházási érték, költség, ráfordítás alapján megítélt támogatás jelenértéke.
A kedvezmény feltételei is módosultak
A feltételeknek a kérelem benyújtásakor, bejelentés esetén a bejelentéskor, illetve a kormányrendeletben megjelölt időszakban kell megfelelni.A korábbiaktól kicsit eltér, hogy nemcsak a kérelem benyújtásakor, illetve a bejelentéskor, hanem ettől kezdve a beruházás üzembe helyezését követő öt évben, illetve ha az adókedvezmény időszaka későbbi, akkor az utóbbi időpontig kell fennállni az alábbiaknak:
1. Nem lehet adótartozása az állami, önkormányzati, és vámhatóságnál.
2. Nem kötelezték építésügyi bírság megfizetésére.
3. Az állami, önkormányzati, és vámhatóság nem állapíthat meg öt millió forintot meghaladó adóhiányt.
4. Nem lehet jogerős elítélő határozat munkavállaló engedély - vagy bejelentés nélküli - foglalkozása miatt.
Speciális szabály, hogy a halászati tevékenységhez kapcsolódó fejlesztések ki vannak zárva preferenciából.
A kormányrendelet azt is előírja, hogy a vállalkozások fektessenek fel külön nyilvántartást a fejlesztési program keretében üzembe helyezett tárgyi eszközökről, immateriális javakról (üzembe helyezés ideje, helye, bekerülési értéke, hasznos élettartam, állományból való kikerülés időpontja.). Ha az adott eszközt nem üzemeltetik a jogerős engedélyben foglaltak szerint akkor az adott eszköz bekerülési értéke csökkenti a fejlesztési adókedvezmény alapjául szolgáló beruházási értéket.
A kormányrendelet a kis- és közép vállalkozásoknál - a régióra előírt mértéken felüli - további tizenöt százalék támogatási lehetőség feltételeként a Bizottság 70/2001/EK Szerződés 87. és 88. cikkének való megfelelést is előírja (ez a törvényben és kormányrendeletben is szerepel).
A kormányrendelet számos ponton újradefiniál fogalmakat (pl. beruházási érték, nagyberuházás, támogatástartalom, állami támogatás).
Az adókedvezmény mértéke továbbra is 35-50 százalék, a beruházás helyétől függően, illetve a nagyberuházásoknál sávos:
50 millió euróig a régióra előírt mérték,
50 - 100 millió euró között a régióra előírt mérték fele, (pl. 50% helyett 25%)
a 100 millió euró feletti részre a régióra előírt mérték 34 százaléka (pl. 50% helyett 17%).
Jármű és jármű alkatrész-gyártásnál, vagy elsődleges beszállítónál a támogatás mértéke a régióra előírt mérték 30 százaléka.
A nagyberuházásnál külön hangsúlyt kap az egyes projektek összeszámítási kötelezettsége.