adozona.hu
Az uniós támogatások pályázati rendszere, a projektek könyvvizsgálati feladatainak tapasztalatai
Az uniós támogatások pályázati rendszere, a projektek könyvvizsgálati feladatainak tapasztalatai
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az uniós támogatások pályázati rendszerét, a projektek könyvvizsgálatát, alapvetően meghatározzák azok a speciális feladatok, melyek ezen a területen jelentkeznek. Előadásom összeállításánál figyelemmel voltam arra, hogy azokra a "közérdeklődésre számot tartó" kérdésekre koncentráljak, amelyek a könyvvizsgálói szakma számára érdekesek lehetnek, ugyanakkor reagálnak azokra a konkrét problémákra, amelyek az uniós támogatások elszámolásánál, ellenőrzésénél, könyvvizsgálatánál jelenleg nem egyért...
Az uniós támogatások pályázati rendszere, a projektek könyvvizsgálati feladatainak tapasztalatai
(Győrffi Dezső)
Az uniós támogatások pályázati rendszerét, a projektek könyvvizsgálatát, alapvetően meghatározzák azok a speciális feladatok, melyek ezen a területen jelentkeznek. Előadásom összeállításánál figyelemmel voltam arra, hogy azokra a "közérdeklődésre számot tartó" kérdésekre koncentráljak, amelyek a könyvvizsgálói szakma számára érdekesek lehetnek, ugyanakkor reagálnak azokra a konkrét problémákra, amelyek az uniós támogatások elszámolásánál, ellenőrzésénél, könyvvizsgálatánál jelenleg nem egyértelműek. Az előbbiek alapján úgy vélem, hogy nemcsak saját élményeimet, hanem közös tapasztalatainkat is összegzem, amikor az uniós támogatások könyvvizsgálati vonatkozásiról szólok.1. EU finanszírozási lehetőségek
1.1. Közvetlen EU források
1.1.1. Közösségi Kezdeményezések
A közösségi Kezdeményezések az Európai Unió által létrehozott programok, melyek koordinációja közvetlenül Brüsszelből történik:- INTERREG III (a határokon átnyúló nemzetek közötti és interregionális együttműködést és fejlesztést támogatja;
- LEADER + (vidéki térségek fejlesztése);
- EQVAL (munkaerőpiacon kialakult hátrányos helyzet és egyenlőtlenség leküzdése;
- URBAN (válságban lévő városok és városias területek fenntartható fejlődése.
1.1.2. Közösségi Kezdeményezések
Közösségi Programok a közösségi politikák végrehajtását szolgáló cselekvési akciók, melyek átfogják a gazdasági és társadalmi élet szinte minden területét. Koordinációjuk szintén Brüsszelben történik. Magyarországon legismertebb programok a következők:- LIFE III (természet és környezetvédelem);
- EU 6 K + F keretprogram (kutatás és technológiafejlesztés);
- Socrates (Európai együttműködés az oktatásban);
- Leonardo (Európai együttműködés a szakképzés terén);
- Culture 2000 (Európai kulturális együttműködés elősegítése);
- Youth 2000-2006 (együttműködés az ifjúsági programokban);
- e-content (digitális tartalomfejlesztés a világhálón);
- Marco polo (szállítás és logisztika);
- IDA (adatcsere elősegítése a közigazgatásban)
1.2. Közvetett EU források
A közvetlen EU forrásokkal ellentétben a Strukturális alapokból finanszírozott támogatási programok koordinációja nemzeti szinten történik. A legismertebb programok:- Gazdasági Versenyképességi Program (GVOP) célja a termelőszféra támogatása, a vállalkozások versenyképességének javítása;
- Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) támogatja a nők és egyéb hátrányos helyzetű csoportok munkaerőpiaci be- vagy vissza-illeszkedését;
- Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) elősegíti az ivóvíz minőségének javítását a megújuló, környezetbarát energiaforrások használatát;
- Regionális Fejlesztési Operatív Program (ROP) a helyi és térségi fejlesztéseket támogatja;
- Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) intézkedései a versenyképes alapanyag-termelést, a termelési költségek csökkentését segítik elő.
1.3. Kohéziós alap
A Strukturális Alapokkal ellentétben a Kohéziós Alap hozzájárulása projekt-alapú, és csupán két terület - a környezetvédelem illetve a közlekedés - társ-finanszírozására szolgál. A projekt-költségeknek az Alap által finanszírozott aránya magas (80-85%); a projekt prioritásokról a Bizottság és az érintett tagállam közösen dönt.2. Projektervezés, pályázatkészítés
2.1. A projekt értelmezése
A projekt fogalmának több dimenziója létezik, főbb jellemzői a következők szerint foglalható össze:- nem sorolható a hagyományos szervezeti egységek megszokott tevékenységei közé;
- egyedi szervezeti környezetben megtervezett és végrehajtott lépéssorozat;
- konkrét célt/célokat meghatározott idő alatt kíván elérni;
- a célok eléréséhez meghatározott (humán és anyagi) erőforrásokat rendel.
2.1. A projekt munka legfontosabb szakaszai
- partnerség és hálózatépítés;- a projektciklus
- - a projekt megalapozása,
- - a projekt megvalósítása,
- - a projekt értékelése
2.2. Pályázatok készítése
A pályázat elkészítése nem más, mint a már kész projekttervnek a támogatást nyújtó (pályáztató) szervezet elvárásainak megfelelő struktúrában történő leírása. A pályázatot mindig a támogató által kibocsátott űrlapon kell benyújtani. A pályázati űrlapok általában három alapvető részből állnak:- Adatok (magába foglalja a pályázó - partnereinek - elérhetőségét, bemutatását;
- Projektleírás (a projekt megvalósítás teljes folyamatának ismertetését jelenti)
- Költségvetés ( a projekt (rész) finanszírozásához igényelt támogatási összeget tartalmazza és részletezi).
2. Uniós támogatások kezelésének, pénzügyi lebonyolításának szabályai
A fő cél a pontosság, a szabályosság és a közösségi támogatások iránti igények jogosságának megfelelő biztosítása, melyet egy független ellenőrzési rendszer és egy ellenőrzési nyomvonal is elősegít.E célból a szabályozás bevezette a különböző szereplők kötelezettségeinek és a pénzügyi folyamatoknak pontos, akkurátus definícióit. A fő újítás egyrészt az ellenőrzési rendszerek irányítására vonatkozik, másrészt annak a mechanizmusnak a fejlesztésére, amely a hatékonyság és hatásosság szempontjából vizsgálja és értékeli a rendszert.
2.1. Irányítási tevékenység
Minden tagállamnak biztosítania kell, hogy az Irányító és Kifizető Hatóságok valamint a Közreműködő Szervek megfelelő iránymutatást kapjanak az irányítási és ellenőrzési rendszerek működtetésének megadásához, hogy biztosítva legyen az Alapok megbízható pénzügyi irányítása, és összhangban legyen az általánosan elfogadott elvekkel és standardokkal, és hogy a közösségi támogatások iránti igények korrektsége, szabályszerűsége és jogossága megfelelően biztosítva legyen.Az Irányító és Kifizető Hatóságok valamint a Közreműködő Szervek irányítási és ellenőrzési rendszereinek a következőkről kell gondoskodniuk (úgy, hogy mindez megfeleljen a kezelés alatt álló támogatási összeggel való arányosság elvének):
a) a feladatok egyértelmű meghatározása és megosztása, a megbízható pénzügyi irányítás érdekében az érintett szervezetek között a funkciók egyértelmű szétválasztása;
b) hatékony rendszer, mely biztosítja, hogy a funkciókat kielégítő módon teljesítették-e;
c) egy megfelelő auditálási nyomvonal biztosítása.
2.2. A tevékenység hitelesítése
2.2.1. Első szintű ellenőrzés
A hitelesítési, más néven verifikációs eljárások az egész projekt-cikluson végigvonulnak a pályázatkiírástól a pénzügyi elszámolásokig. Ezt a munkát a legtöbb esetben a Közreműködő Szervek végzik. A pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszerek keretén belül a Közreműködő Szervek és az Irányító Hatóságok részletes eljárási rendet dolgoznak ki és hajtanak végre, hogy hitelesítsék a társfinanszírozott termékek és szolgáltatások leszállítását, illetve az igényelt kifizetések valódiságát, valamint biztosítsák az összhangot a releváns bizottsági döntésekkel, az állami és a közösségi szabályozással, különös tekintettel a közbeszerzésre, az állami támogatásokra, a környezetvédelemre, és az esélyegyenlőségre. Az igényelt kifizetések Kifizető Hatóság általi igazolása csak az első szintű ellenőrzés lefolytatása után lehetséges.2.2.1. Második szintű ellenőrzés
A második szintű ellenőrzés folyamata (internal auditing) egy független, objektív értékelő és konzultatív tevékenység, melynek célja, hogy az adott szervezetnek javuljon a teljesítménye. Segít az adott szervezetnek céljai elérésében azzal, hogy a kockázat-kezelésnek, az első szintű ellenőrzésnek és az irányítási folyamatoknak a hatékonyságát szisztematikus, szabályozott módon értékeli és javítja.A második szintű ellenőrzés során elvégzendő főbb feladatok:
- gyakorlati alkalmazás; az irányítási és ellenőrzési rendszer hatékonyságának vizsgálata;
- a nyilvántartás adatainak megfeleltetése a többi dokumentummal
- megfelelő auditálási nyomvonal megléte;
- igazolás, hogy a releváns kifizetések időzítése és milyensége megfelel-e a közösségi feltételeknek;
- összhang a közösség pénzügyi hozzájárulásával és az állami társfinanszírozással;
- összhang a közösségi szabályokkal és politikákkal.
Lábjegyzet
A XIII. Országos Könyvvizsgálói Konferencián elhangzott előadás.
Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet és a Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjai, az EQUAL Közösségi Kezdeményezés program és a Kohéziós Alap projektek támogatásainak fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási, számviteli és ellenőrzési rendszerek kialakításáról szóló 360/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet
