adozona.hu
Természetbeni juttatások módosult szabályozása
Természetbeni juttatások módosult szabályozása
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az utóbbi időszakban megszokhattuk, hogy gyorsan változnak egyes adózással, illetve a járulékokkal kapcsolatos szabályok. Ezek közül most csak egy aktuális szeletet, a természetben adott juttatások kérdéskörét emelnénk ki. Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvény (lásd a Magyar Közlöny 2005/95. számában) záró rendelkezései között található a hivatkozott mondat, amitől a költségvetés 8-9 milliárd forintos éves szintű bevételre számít.
A változás annak időzítése miatt ér...
Természetbeni juttatások módosult szabályozása
(dr. Szolnoki Béla)
Az utóbbi időszakban megszokhattuk, hogy gyorsan változnak egyes adózással, illetve a járulékokkal kapcsolatos szabályok. Ezek közül most csak egy aktuális szeletet, a természetben adott juttatások kérdéskörét emelnénk ki. Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvény (lásd a Magyar Közlöny 2005/95. számában) záró rendelkezései között található a hivatkozott mondat, amitől a költségvetés 8-9 milliárd forintos éves szintű bevételre számít.A változás annak időzítése miatt érinti neuralgikusan a vállalkozókat, hiszen a természetbeni juttatások többnyire a kollektív szerződésben, az év elejétől az év végéig rögzítettek, vagyis az érintettek nem tudják kivédeni a gyors járulékteher növekedést. A nagyobb vállalkozásoknál ugyanis kiterjedt cafeteria-rendszer működik, ami egyes esetekben százmilliós nagyságrendű többletkiadást is okozhat. A kisebb vállalkozásoknál pedig jelentős a veszélye a feketegazdaság erősödésének, hiszen a hirtelen megnövekvő terhek kitermelése nem mindig megoldható, és előfordulhat a természetbeni juttatások kikerülése az elszámolásokból.
A módosítás azt eredményezi a vállalkozások számára, hogy szeptember 1-jétől emelkednek a természetben adott juttatások közterhei. Tehát a dolgozóknak, megbízottaknak adott juttatásokat utoljára még augusztusban lehet a korábbi szabályok szerint - adott esetben kedvezőbben - elszámolni.
A változás folytatja azt a korábban meghirdetett programot, melynek célja a különböző jövedelmek adóterhelésének közelítése (lásd elkülönülten adózó jövedelmek adómértéke 2005-től nőtt - általában 20%-ról 25%-ra - az előző évhez képest). Szeptembertől a pénzbeli kifizetések és a természetben adott juttatások adóterhelése is közeledik egymáshoz, de sajnos nem az alacsonyabb szint válik általánossá, hanem fordítva. A kiindulópont a jogszabály módosításakor az volt, hogy az utóbbiak terhelési arányai kedvezőbbek, az adó és járulékterhelés ugyanis összességében kisebb a természetbeni juttatások esetén, mint a pénzben történő kifizetéseknél. A következőket szemlélteti az alábbi táblázat.
A pénzbeli és a természetbeni juttatások terhei közötti különbség okai jelenleg a következők (társadalombiztosítás szerinti biztosítási jogviszonyt feltételezve: például munkavállaló esete):
a) A természetbeni juttatást nem terheli 12,5% egészségügyi és nyugdíjjárulék, illetve magánnyugdíjpénztári tagdíj. A természetbeni juttatást nem terheli (munkaviszony esetén) az 1% munkavállalói járulék sem. A pénzben fizetett juttatásból ezeket a járulékokat a kifizető levonja és befizeti az adóhatóságnak.
b) A természetbeni juttatás esetén a 29%-os a társadalombiztosítási járulék alapja 2005. augusztus 31-ig a magánszemély által ténylegesen megkapott - nettó - jövedelem volt, míg a pénzbeli kifizetések esetében a levonandó adót és járulékot is tartalmazó - bruttó - jövedelem a járulék alap.
c) Ugyanez a helyzet a 3%-os munkaadói járulékkal, melynek természetbeni juttatás esetén szintén a ténylegesen megkapott - nettó - érték az alapja (2005. szeptember 1-je után is), míg a pénzbeli kifizetések esetében a levonandó adót és járulékot is tartalmazó - bruttó - jövedelem a járulék alap.
d) A személyi jövedelemadóban a természetbeni juttatásoknál is a ténylegesen megkapott - forgalmi adóval növelt piaci - érték az alapja (2005. szeptember 1-je után is) - bár itt az adómérték 44%, míg a pénzbeli kifizetések esetében a levonandó adót és járulékot is tartalmazó - bruttó - jövedelem az adó alapja, igaz ez alacsonyabb mértékkel - sávosan - maximum 38%-al adóköteles.
A természetbeni juttatások társadalombiztosítási járulékalapjába ezentúl - a juttatott értéken felül - a fizetendő személyi jövedelemadó is beletartozik. Eddig a társadalombiztosítási járulékalap a természetbeni juttatások esetén a juttatott tárgy vagy szolgáltatás értéke volt. A vállalkozások ezért jellemzően arra törekedtek, hogy a juttatások minél nagyobb hányadát adják ki természetben. A mostani módosítás csökkenti járulékterhek közötti különbségeket azzal, hogy a természetbeni juttatások társadalombiztosítási járulékát emeli. Szeptember 1-jétől ehhez hozzá kell számítani a járulék alapjához a 44% személyi jövedelemadót is (a személyi jövedelemadó után is lesz járulék), így a természetbeni juttatások után fizetendő társadalombiztosítási járulék mintegy 30%-kal emelkedik, míg a természetbeni juttatás a vállalkozásnak összességében közel 7%-kal kerül többe (lásd az előző táblázatot).
Tehát, ha 100 Ft piaci értékben (ez az általános forgalmi adóval növelt érték) juttat a kifizető természetbeni értéket (biztosítási jogviszonyt feltételezve) a juttatás után a vállalkozás által fizetendő társadalombiztosítási járulék
• 2005. augusztus 31-ig: 100*0,29 Ft é 29 Ft
• 2005. szeptember 1-jétől: (100 Ft + 100*0,44 Ft szja)*0,29 Ft é 42 Ft
Így a 100 Ft piaci értékű természetbeni juttatás esetén a juttatás összes költsége a vállalkozásnál (munkaviszony miatti biztosítási jogviszonyt feltételezve)
• 2005. augusztus 31-ig: 100 Ft + 100*0,03 Ft Munkaadói járulék + 100*0,44 Ft szja + 100*0,29 Ft Tb járulék é 176 Ft
• 2005. szeptember 1-jétől: 100 Ft + 100*0,03 Ft Munkaadói járulék + 100*0,44 Ft szja + (100 Ft + 100*0,44 Ft szja)*0,29 Ft Tb járulék é 189 Ft
Ha azt feltételezzük, hogy a munkavállaló a magánszemély részére 100 Ft értéket (nettó) juttat pénzben, illetve természetben (feltételezve, hogy a magánszemély a legmagasabb adósávot már megelőzően elérte, valamint szakképzési hozzájárulással és tételes egészségügyi hozzájárulással nem számolunk), akkor
- pénzbeli juttatásnál a vállalkozásnak ez 272 Ft-ba kerül. (A vállalkozás befizet 206*0,29 é 60 Ft társadalombiztosítási hozzájárulást, 206*0,03 é 6 Ft munkaadói járulékot. Így a magánszemély adóköteles bruttó jövedelme: 206 Ft. Ebből a kifizető levon 206*0,38 é 78 Ft szja-t, 206*0,125 é 26 Ft egészség- és nyugdíjbiztosítási járulékot, 206*0,01 é 2 Ft munkavállalói járulékot.)
- ha ugyanezt természetbeni juttatásként nyújtja 2005 szeptembere előtt, akkor ez 176 Ft-ba kerül. (A vállalkozás befizet 100*0,29 é 29 Ft társadalombiztosítási hozzájárulást, 100*0,03 é 3 Ft munkaadói járulékot, 100*0,44 é 44 Ft szja-t.)
- ha ugyanezt természetbeni juttatásként nyújtja 2005 szeptemberétől, akkor ez 186 Ft-ba kerül. (A vállalkozás befizet (100+100*0,44)*0,29 é 42 Ft társadalombiztosítási hozzájárulást, 100*0,03 é 3 Ft munkaadói járulékot, 100*0,44 é 44 Ft szja-t.)
A hivatkozott új szabályokkal az állam az adót, nevesítve a természetbeni juttatás utáni 44% mértékű "adót adóztatja". Ez azonban a pénzbeli juttatásoknál is igaz, hiszen a személyi jövedelemadó ugyancsak alapja a társadalombiztosítási járuléknak, sőt az egészség és nyugdíjbiztosítási járulék és a munkavállalói járulék is. A bruttó jövedelem ugyanis tartalmazza a levonandó adókat, melyek így a járulék alapját jelentik.
Nem alkonyul be teljesen a természetben adott juttatásokat tartalmazó dolgozói ösztönző rendszereknek szeptembertől sem. Összességében elmondható, hogy a természetbeni juttatások adó és járulékterhe összességében 2005. szeptember 1-jét követően is alacsonyabb marad, mint a pénzbeli kifizetéseké. Ha a vállalkozás természetben nyújt juttatást dolgozóinak, vagy ösztönző rendszert vezet be, érdemes a szabályokat gondosan tanulmányozni. Részletesen érdemes továbbra is vizsgálni a juttatás körülményeit, módját. Ha ugyanis a természetben adott tárgy vagy szolgáltatás a törvény szerint nem tekinthető ún. természetbeni juttatásnak, akkor az a kedvezőbb kötelmek helyett a bérrel azonos - vagy a jogcímének megfelelő - mértékkel adóköteles. Ez utóbbi esetben nemcsak az adó és járulékteher magasabb, hanem az adminisztráció is jelentősen megnehezedik. Tehát nem minden természetben adott juttatásra vonatkoznak ugyanis a fentiek, csak azokra, melyeket a személyi jövedelemadó törvény ún. "természetbeni juttatásként" ismer el.
Az adóköteles természetbeni juttatások fontosabb esetei - a teljesség igénye nélkül - a következők:
- reprezentáció és üzleti ajándék címen adott juttatás;
- törvény vagy annak felhatalmazása alapján a magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel;
- a kifizető által egyidejűleg több magánszemélynek természetben juttatott adóköteles bevétel, ha a kifizető nem képes megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett bevételt; (pl. munkahelyi esemény keretében nyújtott vendéglátás - étel, ital -, az ehhez kapcsolódó szolgáltatás - utazás, szállás, szabadidőprogram);
- a munkáltató által valamennyi munkavállaló részére azonos feltétellel nyújtott adóköteles bevétel (pl. cafatereria rendszerben, amikor a vállalat dolgozói különböző természetben kapott juttatások közül választhatnak egy számukra megállapított összeg erejéig. A keretet bruttó összegben adják meg, így az a mindenkori adót is tartalmazza. Általában a dolgozó a lehetőségek közül alacsony adózású, vagy adómentes természetbeni juttatást választja, ezzel jobban jár, feltéve, ha szüksége van éppen arra a bizonyos termékre vagy szolgáltatásra, amit felajánlanak.)
- a munkáltató által a kollektív szerződésben vagy belső szabályzatban rögzítetten, azonos feltétekkel kedvezményesen biztosított termék, vagy szolgáltatás, ha a jogosultak körét kizárólag munkakör, beosztás vagy más közös ismérvek alapján határozzák meg.
- a kifizető által a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás révén a magánszemélynek juttatott adóköteles bevétel;
- személyszállítási szolgáltatás adóköteles része
- üdülési csekk értékéből az adómentes határt meghaladóan engedmény formájában, valamint üdülési szolgáltatásként adott adóköteles bevétel;
- sporthoz nyújtott kedvezményes szolgáltatás révén keletkező adóköteles bevétel;
- üzletpolitikai (pl. reklám) célból nyújtott ingyenes, kedvezményes és adóköteles szolgáltatás.
A hivatkozott módosítás nem érinti a külsős, azaz a vállalkozással munkára irányuló jogviszonyban nem álló személyek, így az üzleti partnerek, potenciális vevők juttatásának elszámolásait. A jogszabályváltozás ugyanis csak a társadalombiztosítási járulék alapját módosítja. Ha olyan személy felé történik a juttatás, aki a vállalkozással nem áll társadalombiztosítást eredményező ún. biztosítási jogviszonyban és nem is ilyen jogviszonyra tekintettel jut jövedelemhez, a társadalombiztosítási járulék (29%) és az egészség és nyugdíjbiztosítás (12,5%) helyett csak az ún. egészségügyi hozzájárulást kell fizetni (mértéke 11%). Az egészségügyi hozzájárulás alapja továbbra sem módosult.