adozona.hu
Az etikai felelősség területei a könyvvizsgálói tevékenységben
Az etikai felelősség területei a könyvvizsgálói tevékenységben
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Könyvvizsgálat és etika? Már maga a kérdésfelvetés is sokakban további újabb kérdéseket fogalmazhat meg. Hiszen mi köze is lehet első ránézésre a beszámolók számviteli törvény szerint történő elkészítésének felülvizsgálatával, illetve azok hitelességének tanúsításával foglalkozó könyvvizsgálatnak az emberi cselekedetekkel, a kialakult szokásokkal, viselkedési módokkal foglalkozó erkölcstanhoz? Látszólag két különálló világ. Az egyik oldalon a lelkiismeret és az adott kor társadalmának elvárás...
Az etikai felelősség területei a könyvvizsgálói tevékenységben
(Szoboszlai Dávid)
Könyvvizsgálat és etika? Már maga a kérdésfelvetés is sokakban további újabb kérdéseket fogalmazhat meg. Hiszen mi köze is lehet első ránézésre a beszámolók számviteli törvény szerint történő elkészítésének felülvizsgálatával, illetve azok hitelességének tanúsításával foglalkozó könyvvizsgálatnak az emberi cselekedetekkel, a kialakult szokásokkal, viselkedési módokkal foglalkozó erkölcstanhoz? Látszólag két különálló világ. Az egyik oldalon a lelkiismeret és az adott kor társadalmának elvárásai, szemben a szigorú és részletes szabályokat megfogalmazó törvényekkel, standardokkal, amelyeket az auditori tevékenység során kötelező jelleggel figyelembe kell venni a szakma képviselőinek.Mégis minek köszönhető akkor, hogy napjainkban a könyvvizsgálat és etika, sőt - ha szélesebb körbe tekintünk ki - a gazdaság és etika kérdései egyre gyakrabban összekapcsolódva jelennek meg? A modern makroszociológiák többsége abból indul ki, hogy minden társadalom egy sajátos organizmusként, sajátos rendszerként fogható fel, amely - különösen a fejlettség magasabb szintjén - egymástól jól elkülöníthető alrendszerekből tevődik össze. Ebben a megközelítésben az etika és a gazdaság egyaránt társadalmi alrendszerek, amelyeket az különböztet meg egymástól, hogy lényegesen eltérő társadalmi funkciókat látnak el. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy ezek az alrendszerek egymástól teljesen függetlenül működnének. Ellenkezőleg: a társadalom egészén belül kölcsönösen áthatják egymást.
Mindez nem csak elméletben, de a gyakorlatban is egyre inkább nyilvánvalóvá vált az elmúlt évtizedekben. Az 1970-es évektől különösen megfigyelhető, hogy az üzleti élet különböző területein megjelenő botrányokra, megvesztegetésekre, kenőpénzek elfogadására egyre érzékenyebben reagálnak a társadalom szereplői, a különféle visszaélések egyre inkább felkeltik a közvélemény érdeklődését is. A társadalom egyre inkább olyan erkölcsi elvárásokat fogalmaz meg a gazdasági élet szereplőivel szemben, amelyek egyoldalú figyelmen kívül hagyása, könnyen üzleti kudarcokhoz, a közvélemény bizalmának és a szakma kedvező megítélésének elvesztéséhez vezethet. Ennek hatására mind ágazati, mind vállalati szinten kezdtek kialakulni olyan formális etikai intézmények, mint az etikai kódex, etikai bizottság, etikai "forródrót", valamint egyre nagyobb hangsúly helyeződött az etikai képzési programokban való részvételre. Az etikus viselkedés egyre inkább egy olyan "hozzáadott értéket" jelent a gazdasági szereplők tevékenységében, amely - legalábbis hosszú távon - versenyelőnyhöz juttathatja őket etikátlanul viselkedő társaikkal szemben. Ez a tényleges kölcsönhatás és függőségi viszony képezi az objektív alapját annak, hogy vizsgálat tárgyává tegyük az etika és a gazdaság kapcsolatát.
A gazdasági élet különböző területei közül a könyvvizsgálatot, mint bizalmi tevékenységet különösen is fontos etikai szempontból tanulmányozni. A könyvvizsgáló megállapításai hatással lehetnek számos ember életére, döntéseire, vagyonára. Emiatt magatartásának erkölcsös vagy erkölcstelen módja nagyban befolyásolhatja nem csak munkájának minőségét, személyének megbízhatóságát, szakmai hírnevének alakulását, de mindezeken keresztül az egész könyvvizsgálói szakma hitelességét, a közvélemény által történő elfogadottságát is. Az elmélet sajnos sokszor megtapasztalható a gyakorlatban is, amikor a könyvvizsgálók képtelenek betartani a közvélemény, a társadalom által tőlük elvárt szigorú követelményeket. Mindezek alapján könnyen belátható, hogy a szakma presztízsének, elfogadottságának fenntartása érdekében a könyvvizsgálat sem lehet kivétel azon gazdasági területek közül, ahol igenis szükség van etikai alapelvekre, olyan egyértelmű tartalommal és megfelelő formában felállított magatartási normákra, amelyek segítséget nyújtanak az auditorok számára tetteik helyes megítéléséhez és a következmények felméréséhez. Emellett azonban az is fontos, hogy ne csak az etikai alapelvek elfogadása és írásba foglalása, de azok betartatása is erőteljes hangsúlyt kapjon, azért, hogy a könyvvizsgáló személye valóban mindig, minden élethelyzetben egyet jelentsen az etikus, szakmáját kiválóan folytató emberrel.
Magyarországon jelenleg még a könyvvizsgálatra is igaz lehet az a megállapítás, miszerint - elismerve ugyan az eddig megtett lépések jelentőségét és fontosságát - az etikai kérdések vizsgálata továbbra is az egyik legfejletlenebb, leginkább háttérben maradó terület. A piacgazdaságra való áttéréssel összefüggésben még mindig nem ment végbe teljesen azoknak az etikai normáknak, magatartásformáknak a meghonosítása, amelyek átláthatóbbá, kiszámíthatóbbá tennék a könyvvizsgálói szakmát.
Az etika jelentősége a könyvvizsgálati tevékenységben
A közvélemény jellemzően egyre élesebben figyeli az üzleti élet szereplőinek etikáját. Ez alól nem jelent kivételt a könyvvizsgálati piac, a könyvvizsgálói szakma sem. Sőt, az etikai konfliktusok kezelése még inkább kiemelt jelentőséggel és fontossággal kell, hogy bírjon a könyvvizsgálat esetében, mivel az üzleti életnek egy olyan "csomósodási pontja", ahol a bizalom szerepe kiemelt jelentőségű és akár egyetlen könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló társaság etikai szempontból elítélhető cselekedetei is könnyen megrendíthetik akár az egész ágazat iránti bizalmat is. Ebből világosan látszik az, hogy a könyvvizsgálók által elkövetett etikátlan tevékenységek gyakorlatilag olyan "negatív externáliákként" jelennek meg, amelyek hatása az esetek többségében nem csak az elkövetőn csapódik le, de akár az egész szakma helyzetét, a közvélemény által történő megítélését is befolyásolhatja. Ezért is osztják sokan azt a véleményt, hogy "a könyvvizsgáló legnagyobb értéke a tekintélye, a jó híre és a rangja", amelyek megőrzése biztosíthatja a könyvvizsgálói szakma elismertségét, valamint az ágazattal szembeni bizalom hosszú távú fennmaradását és erősödését. Ennek ellenére az utóbbi években - mind Magyarországon, de még inkább a fejlett nyugati országokban - néhány olyan, különösen nagy port felkavaró esettel találkozhattunk, amikor a könyvvizsgálói etika szabályainak be nem tartása sodorta bizalmi válságba az egyébként nagyra becsült könyvvizsgálói szakmát. Hogy mennyire bizalmi kérdésről van szó, azt az is bizonyítja, hogy egy-egy "félrelépés" évtizedek tisztességes munkáját döntheti - és néhány konkrét esetben valóban döntötte - romba.A könyvvizsgálói etikai követelmények figyelmen kívül hagyására és az abból származó súlyos negatív következményekre már-már klasszikus példaként hozható fel az Egyesült Államok eddigi legnagyobb vállalati összeomlását jelentő Enron-csőd és vele szoros összefüggésben az Arthur Andersen könyvvizsgáló társasághoz kapcsolódó botrány. A történet lényege dióhéjban annyi, hogy 2001 decemberében az Enron hatalmas adósságai miatt csődeljárást kezdeményezett, amelynek során kiderült, hogy nincs minden rendben a társaság mérlege körül. Később az Andersen vezetői is bevallották, hogy a könyvvizsgálónak is van némi szerepe a zűrzavaros helyzet kialakulásában, azzal, hogy több ezer - elektronikus és papíron lévő - dokumentumot semmisítettek meg. Az ügy váratlan fordulatot akkor vett, amikor ezen felül még azt is elismerték, hogy a dokumentumok eltüntetésével azt akarták elérni, hogy az amerikai tőzsdefelügyelet (SEC) ne tudjon nyomára bukkanni az Enron csődjét okozó pénzügyi machinációknak...
A szakma és a közvélemény általános felfogása szerint az Enron-ügyet követően - a gazdasági élet oly sok más területéhez hasonlóan - a könyvvizsgálatról is elmondható, hogy az élet már nem lesz olyan, mint amilyen korábban volt.
De mi is magyarázza ezt a súlyos kijelentést? Hiszen korábban is mentek csődbe jelentős cégek, magukkal rántva befektetők és hitelezők pénzeit. Mindezeknek a csődbe ment cégeknek volt könyvvizsgálójuk is, többnyire a "Big Five" köréből. Ugyan minden esetben tapasztalható volt kisebb-nagyobb felbolydulás a piacon, de korábban egy alkalommal sem kérdőjeleződött meg az egész könyvvizsgálói rendszer szükségessége. Ellentétben, mint ekkor, az Enron esete kapcsán. Az Enron botránya s az Arthur Andersen ebben viselt felelőssége viszont új megvilágításba helyezte a könyvvizsgálókat.
Noha az Andersen cég bukásában számos tényező szerepet játszott, de ezek között - és a dolgozat témájához kapcsolódva - mindenképpen nagy hangsúllyal kell kiemelni a könyvvizsgálói etikai szabályok figyelmen kívül hagyását. Ezek közül is különösen a könyvvizsgálói függetlenségre vonatkozó előírások be nem tartása volt az, ami a könyvvizsgáló céget a közvélemény figyelmének középpontjába állította. Az Andersen könyvvizsgálóit ugyanis semmi nem akadályozta meg abban, hogy könyvvizsgálói kapcsolataikat felhasználva más, nem könyvvizsgálói szolgáltatásokat nyújtsanak ügyfelüknek. A '80-as évektől kezdve voltak az energetikai társaság külső auditáló cége, a '90-es évek közepén azonban újabb megbízással bővült a tevékenységük: a belső audittal. Ez azt jelentette, hogy egyfelől az Andersen belső ellenőrzési feladatokat látott el, másfelől hitelesítette az éves beszámolóban szereplő adatokat. 2000-ben a társaság már 27 millió dolláros díjat kapott a belső tanácsadásért, miközben "csak" 25 milliót kasszírozott az auditálásért. Ezzel azonban egyre inkább felerősödött az a veszély, hogy e könyvvizsgálaton kívüli megbízások nagyságrendje veszélyezteti a könyvvizsgálói objektivitást. Fokozottan is igaz ez akkor, ha tudjuk, hogy a könyvvizsgálaton kívüli szolgáltatásokhoz kapcsolódó profitráta körülbelül háromszorosa volt az audit tevékenység nyereségességi mutatójának. Azaz az Andersen Enron-tól származó profitjának mintegy 75%-a származott a könyvvizsgálaton kívüli szolgáltatások nyújtásából.
A helyzetet csak súlyosbította, hogy a piaci verseny éleződésével egyre nagyobb nyomás nehezedett a vállalatok vezetésére, hogy évről évre növekvő nyereséget és ezzel összefüggésben növekvő részvényárfolyamokat produkáljanak. Ezért a könyvvizsgáló cégektől is nagyobb együttműködést, egyfajta üzleti partnerséget kívántak. Az Enron esetében ráadásul ez azért is volt egyszerűbb, mivel az energetikai konszern belső pénzügyi csapatában többen az Andersen egykori üzlettársai voltak, ezáltal meg nem engedhető és összeférhetetlen kapcsolatok alakultak ki. Végezetül megemlíthető az is, hogy az Egyesült Államokban nem léteztek a könyvvizsgálókra vonatkozó rotációs előírások. Könnyen lehetőség nyílt így arra, hogy a könyvvizsgálók túlzott baráti viszonyba kerüljenek az ellenőrzött cég vezetésével, ezzel is sértve a könyvvizsgálói függetlenség kritériumait.
Gyakorlatilag csak a már fentebb felvázolt körülményekből is törvényszerűen következhettek volna azok a hamisítások, szabálytalanságok és visszaélések, amelyek végül az Arthur Andersen bukásához és megszűnéséhez vezettek. A botrány kirobbanását követően rögtön felgyorsult a cég ügyfeleinek elvándorlása: csak néhány hónapon belül 40 ügyfelét vesztette el az Andersen, köztük olyan jelentőseket, mint például a FedEx, a Delta Airlines vagy a Merck and Co. A könyvvizsgálók etikai szempontú visszaéléseinek negatív externália jellegét bizonyította, hogy mindeközben a másik négy nagy könyvvizsgálótól is összesen körülbelül ennyi ügyfél vált meg. A könyvvizsgálói szakma fontos feladata a közvélemény bizalmának helyreállítása a történtek után. Emiatt egyre inkább tudatosul a szakma képviselőiben, hogy a legnagyobb odafigyeléssel kell kezelni minden, etikai szempontból kockázatos eseményt.
Etikai konfliktusok megjelenése a hazai könyvvizsgálati piacon
Ugyanakkor az etikai szabályok figyelmen kívül hagyásának problémája már nem csak a külföldi könyvvizsgálók gyakorlatában figyelhető meg. A piaci elvű könyvvizsgálat hazai kialakulása és fellendülése az 1990-es évek elején sajnos Magyarországon is együtt járt azoknak a jogellenes és etikátlan magatartásformáknak a megjelenésével, amelyek ugyancsak megfigyelhetőek voltak egyéb, hosszabb ideje működő versenypiacokon.Nem belemenve egyelőre a részletekbe, érdemes azonosítani azokat a legfontosabb okokat, amelyek az etikai konfliktusok kialakulásának legjelentősebb forrásaiként jelennek meg a hazai könyvvizsgálói piacon. Ezen okok között kiemelt szereppel jelenik meg a megfelelő ismeretek, felkészültség és szakmai hozzáértés hiánya, amelyek ellenére a könyvvizsgálók még mindig sok esetben fogadnak el megbízásokat olyan szakmai területekről, amelyek esetében egyébként speciális elméleti és jogszabályi ismeretekre lenne szükség. Emellett az etikai konfliktusok forrásaként jelenhet meg az a tény is, hogy a magyarországi könyvvizsgálói piac igen telített, ami a díjazás megállapításánál sokszor vezet engedmények tételére. Ez azonban etikai szempontból problematikus és sértheti a könyvvizsgáló függetlenségét is. Végül az erősödő versenyhelyzet következménye lehet a szakmai alaposság és a kellő időráfordítás elhanyagolása, különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy sok ügyfél még ma is az ár alapján választ könyvvizsgálót, csak aláírást akar a beszámolójára, s mindegy neki, hogy milyen szakmai tekintélyű könyvvizsgálótól kapja azt meg. Sokszor előfordul azonban az is, hogy éppen a megbízók gazdasági tevékenységében fellelhető etikátlan magatartások vetnek fel problémákat a könyvvizsgálók vonatkozásában is.
Ugyanakkor jellemző, hogy "a magyarországi etikai eljárások többsége a kisvállalkozások könyvvizsgálatához kapcsolódik. Ehhez hozzájárul az is, hogy a nagy horderejű, országos jelentőségű ügyekkel - mivel azok szinte kivétel nélkül a bíróság elé kerülnek - a Magyar Könyvvizsgálói Kamara etikai bizottsága nem is foglalkozhat a jogerős ítélet meghozataláig." "Nagyobb hullámokat egyedül talán csak a Postabank-csőd könyvvizsgálói érintettsége okozott eddig, ahol nem a kisbefektetők, hanem az érintett állam indított jelentős kártérítési pert a bank könyvvizsgálói ellen."
Etikai önszabályozás a könyvvizsgálói piacon
Talán az eddig felsoroltak is elegendőek voltak arra, hogy érzékeltessék: az etikai elvárásoknak, írott és íratlan szabályoknak való megfelelés egyre fontosabb a könyvvizsgálók számára. "A közvélemény - időnként a szakma képviselői szerint túlzott - elvárásai a könyvvizsgálói hivatással szemben ezért egy idő után szinte törvényszerűen a szakma "védekező mechanizmusának" kialakulását eredményezték, ami az önszabályozásban öltött testet. Az önszabályozásnak azért van jelentősége a könyvvizsgálat - és minden más, ún. etikailag érzékeny tevékenység - esetében, mert a fejlett országok tapasztalatai azt mutatják, hogy egy-egy ágazat hatékonysága, társadalmi megítélése, elfogadottsága egyáltalán nem független az önszabályozás intézményrendszerétől. Az önszabályozás célja egyrészt magának a könyvvizsgálói tevékenység hitelességének, másrészt a szakma képviselőinek védelme a szakmán kívüli "laikusokkal" szemben." Ugyanakkor az írott szabályok, normák, szokások rögzítésekor igencsak nagy súly helyeződik az alkotók vállára is. "A lehető legtökéletesebben, minél több érvet, szélesebb körű elveket figyelembe véve kell mindenki által elfogadható formában, konszenzusos döntések eredményeként megalkotni az etikai szabályzatokat. Sőt, ezen továbbhaladva, ugyancsak fontos a változások iránti rugalmasság, amely segíti a mindenkori legaktuálisabb forma elérését." Mindezek alapján a könyvvizsgálói szakma művelőinek "erkölcsi irányítása" olyan magatartási szabályok, illetve etikai normák meghatározásával történik, amelyek specifikus iránymutatást adnak az egyén részére az üzleti és szakmai gyakorlat során tipikusan felmerülő etikai kérdések megoldásához. Ezeket az általános alapelveket legteljesebben egyrészt a Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetségének (International Federation of Accountants, IFAC) Etikai Kódexében (Code of Ethics for Professional Accountants), másrészt - kimondottan a hazai viszonyok között történő alkalmazáshoz - a Magyar Könyvvizsgálói Kamara (MKVK) Etikai Szabályzatában lelhetjük fel. Ezek a dokumentumok - bizonyos viselkedések tiltásával és különböző szankciók kilátásba helyezésével - a szakmabeliek számára kötelezővé teszik az etikus magatartásformák betartását. Az alábbiakban a fentebb említett két szabálygyűjteménnyel foglalkozom részletesebben.Az etikai önszabályozás keretelvei: az IFAC etikai kódexe
Az IFAC etikai kódexének ismertetése előtt célszerű lehet magát a kidolgozó szervezetet, annak céljait és feladatait is röviden bemutatni. A Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetségét 1977-ben hozták létre Münchenben. Az IFAC a könyvvizsgáló testületek közhasznú, politikamentes civil szervezete. A Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége 163 tagszervezettel rendelkezik a világ 119 országában, mintegy 2,5 millió könyvvizsgálót képviselve ezáltal. Az IFAC tagjai lehetnek mindazon könyvvizsgáló testületek, melyeket országukban jogszabály vagy általános konszenzus elismer. A szervezetnek a Magyar Könyvvizsgálói Kamara is tagja 1992 óta. Az IFAC legfontosabb céljai között jelöli meg a könyvvizsgálói szakma fejlesztését, a közérdek védelmét, magas szintű szakmai standardok létrehozását, melyek nemzetközi szinten is konvergens standardok megszületését eredményezik. A célok elérése érdekében az IFAC Tanácsa több bizottságot is létrehozott. Ezek között találhatjuk meg az Etikai Bizottságot is. Az Etikai Bizottság feladata a szakmai etikára vonatkozó útmutatások kidolgozása. Ezen útmutatások, alapelvek megértését különféle magyarázatokkal igyekszik megkönnyíteni a bizottság a tagszervezetek számára, valamint ösztönzi azok elfogadását. A bizottság javaslatait közzététel előtt a Tanácsnak is jóvá kell hagynia.A magatartási szabályokat tartalmazó Nemzetközi Etikai Kódex 1996 júliusától hatályos. Fontosnak tartom megemlíteni, hogy még ugyanebben az évben az IFAC Kézikönyv "Etika" című fejezetét magyar nyelvre is lefordították. A "Könyvvizsgáló etikai kódexe" címmel megjelent kiadványban emellett bemutatták a könyvvizsgálók általános magatartási szabályainak a hazai gyakorlatban alkalmazott eljárási módszereit is. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy ezen kiadvány szerkezete - noha így is fontos etikai alapelveket fogalmazott meg a könyvvizsgálók számára - alapvetően eltért a nálunk jelenleg alkalmazott, hatályos kamarai etikai szabályzat struktúrájától. Az 1996 óta eltelt időszak alatt azonban 1998 januárjában és 2001 novemberében is történtek kisebb módosítások a Nemzetközi Etikai Kódexben. ("Utóbbi alkalommal az IFAC Tanácsa jóváhagyta a kódex egy olyan javított változatát, mely - a gyakorlati tapasztalatokat figyelembe véve - alapvetően a függetlenség területén eredményezett olyan módosításokat, melyek fókuszba helyezték egyrészt a könyvvizsgálók függetlenségét veszélyeztető tényezőket, másrészt pedig azokat a biztonsági előírásokat, melyek pontosan a pártatlanság követelményét hivatottak elősegíteni.")
Az IFAC etikai szabályzata tehát magatartási normákat állít fel a hivatásos könyvvizsgálók számára, és alapelveket határoz meg, amelyeket a könyvszakértőknek figyelembe kell venniük. Az etikai kódex útmutatásul is szolgál néhány téma és alapelv gyakorlati alkalmazásához néhány tipikus, a könyvvizsgálati szakmában előforduló helyzetben. A kódex összeállítását az a felismerés motiválta, hogy a könyvvizsgáló szakma addig maradhat kedvező pozícióban, amíg élvezi a közvélemény bizalmát. A könyvvizsgálói szakma jellemzője ugyanis, hogy a tevékenységet végzőknek kötelezettségük nem csak a megbízójukkal, hanem az egész társadalommal szemben áll fönn. A kódex lefekteti azt, hogy a könyvvizsgálói szakmának a célja, hogy képviselői a lehető legmagasabb mérce szerint dolgozzanak, a legmagasabb szintű teljesítményt biztosítsák ügyfeleiknek, de ugyanakkor a közérdeket szolgáló elvárásoknak is megfeleljenek. Mindenképpen szükséges annak elismerése, hogy a könyvvizsgálóknak kötelezettségei vannak a társadalom egészével szemben, ugyanakkor társadalmi és szakmai kötelezettségei konfliktusba kerülhetnek saját közvetlen érdekeikkel vagy a foglalkoztatójuk iránti lojalitással. Szükség van emiatt olyan viselkedési szabályokra és egy olyan közös értékrendszer elfogadására, amivel az alapvető objektív szemléletet biztosítani tudják a munkájuk során. Ezért az IFAC tagszervezeteinek magas etikai követelményeket kell támasztaniuk tagjaikkal szemben, azért, hogy biztosítsák a legmagasabb szintű könyvvizsgálói munka alapjait és egyúttal fenntartsák a közvélemény bizalmát a szakmával szemben.
A célok elérése érdekében az IFAC etikai kódexe fejezeteiben az alábbi - etikai szempontból problémákat felvető - témakörökkel foglalkozik:
Kötelezettségek minden hivatásos könyvvizsgáló számára:
1. Tisztesség és objektivitás2. Etikai konfliktusok feloldása
3. Szakmai kompetencia
4. Titoktartás
5. Az adózás kezelése
6. Országhatárokon túlnyúló tevékenység
7. Nyilvánosság
Kötelezettségek minden, hivatásos könyvvizsgáló számára tevékenykedő hivatásos könyvvizsgálónak:
8. Függetlenség9. Nem könyvvizsgálók alkalmazására vonatkozó szakmai kompetenciák és felelősség
10. Díjak és megbízások
11. A könyvvizsgálói gyakorlattal nem összeegyeztethető tevékenység
12. Az ügyfél pénzének kezelése
13. Kapcsolatok más hivatásos könyvvizsgálókkal
14. Hirdetés és ajánlattétel
Kötelezettségek az alkalmazottként működő hivatásos könyvvizsgálóknak:
15. Lojalitási konfliktusok16. Könyvvizsgáló kollégák támogatása
17. Szakmai kompetencia
18. Az információk bemutatása
A szabályzat alapvető célja, hogy előírásait mindenkor figyelembe vegyék, különösképpen igaz ez a 8. fejezetben megkövetelt függetlenségi szabályokra vonatkozóan, amelyek vonatkozásában egyetlen tagszervezet sem alkalmazhat kevésbé szigorú standardokat. Mindazonáltal figyelembe kell venni azt a tényt is, hogy a könyvvizsgálói szakma világszerte különböző kultúrák és szabályozási követelmények között működik, ezért a nemzetközi szabályzatnak elsősorban az a küldetése, hogy a nemzeti etikai útmutatások kialakításához alapul szolgáljon. Magyarországon ezt, a könyvvizsgálói etikai kérdések szabályozására szolgáló dokumentumot a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Etikai Szabályzata testesíti meg.
Az MKVK etikai szabályzata
Magyarországon a számviteli munkát végzők közül - nem csak jogilag, de etikailag is - legpontosabban a könyvvizsgálók munkáját szabályozzák. A könyvvizsgálói etikai kérdésekkel kapcsolatos szabályozás alapvető feltétele volt, hogy a piaci elvű könyvvizsgálat megjelenésével párhuzamosan kialakuljanak azok az intézményes keretek is, amelyek között ezek a feladatok megvalósíthatók. A Magyar Könyvvizsgálói Kamara hivatalosan 1997. december 23-án alakult meg, a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról és a könyvvizsgálói tevékenységről szóló 1997. évi LV. törvény elfogadását követően. Ebben az Országgyűlés elismerte a könyvvizsgálók jogát olyan szakmai önkormányzathoz, amely lehetővé teszi, hogy tagjaik a maguk által választott testületek és tisztségviselők útján - a törvények által meghatározott keretek között - önállóan intézzék szakmai ügyeiket, meghatározzák és a közérdekkel összhangban képviseljék szakmai, gazdasági és etikai érdekeiket is. Az etikai kérdések szabályozásával kapcsolatban a kamara alapszabálya a küldöttgyűlés hatókörébe utalta az etikai szabályzat jóváhagyását.A könyvvizsgálók munkáját a fentebb említett kamarai törvény, a könyvvizsgálatot szabályozó, Nemzeti Könyvvizsgálati Standardokon alapuló szabványok, a számviteli- és a gazdasági társaságokról szóló törvények határozzák meg. Ezek betartásán kívül a könyvvizsgálók számára az etikai normák, magatartási szabályok adnak eligazítást. "A könyvvizsgálók munkájának felelősségét mutatja továbbá, hogy van könyvvizsgálói eskü is, amely az etikai kötelesség vállalását tanúsítja. A könyvvizsgálónak az eskü szövegét a kamara elnöke előtt kell letennie és azt megerősítenie."
A hazai könyvvizsgálókra vonatkozó etikai szabályokat a kamara küldöttgyűlése 1998 áprilisában fogadta el, ugyanakkor a szabályzat azóta már több módosításon is keresztül esett. A jelen pillanatban használatos etikai szabályzat 2004. július 1-jén lépett hatályba. Az etikai szabályzat közreadásának célja, hogy "a Magyar Könyvvizsgálói Kamara tagjainak munkáját segítse a könyvvizsgálathoz kapcsolódó etikai normák és magatartási szabályok betartásában, továbbá meghatározza az etikai és fegyelmi szabályok, előírások megsértésével kapcsolatos eljárásokat."
Az etikai szabályzat alapelvként fogalmazza meg a függetlenséget, ezzel szoros összefüggésben az összeférhetetlen tevékenységek tiltását, a tárgyilagosságot, továbbá a titoktartási kötelezettséget. Gyakorlati tapasztalatok szerint ezen elvek és szabályok be nem tartása ugyanis komoly etikai konfliktusokhoz vezethet. Emellett szabályzat kiemelten foglalkozik még a könyvvizsgálói ajánlattétellel, a díjazás megállapításának kérdéseivel, az ügyfelekkel szemben tanúsítandó magatartással, valamint a más könyvvizsgálókkal való együttműködés elveivel is. Az etikai szabályzat utolsó részében részletesen foglalkozik az etikai eljárás szabályaival. Meghatározza az etikai jogkör gyakorlására hivatott szerveket és személyeket, leírja az etikai eljárás lefolytatását, definiálja a lehetséges szankciókat, büntetéseket, végül bemutatja a határozatok elleni fellebbezés lehetőségeit is. A könyvvizsgálók tevékenységének magyarországi szabályozása természetesen nem csak az etikai szabályzat alapján valósul meg. A hazai könyvvizsgálat legmagasabb szintű szabályozási eszközei, a Magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok, amelyek a 2001-es évben készültek el és a kamara határozata szerint ettől az üzleti évtől kezdve kötelezően alkalmazandók is. Ezek a standardok a könyvvizsgáló szakmai feladatainak teljes körét lefedik, a megbízások elfogadásától a dokumentáláson keresztül a könyvvizsgálói jelentés összeállításáig. "A standardok alkalmazása segíti és védi a könyvvizsgálót, hiszen vitás kérdések esetén a standardnak megfelelő részletességű dokumentáció segítségével igazolja az általa elvégzett munkát. A standardok biztosítékul szolgálnak arra, hogy a könyvvizsgálat minősége megfelel a nemzetközi könyvvizsgálati követelményeknek. További előny, hogy a standardok biztosítják az összehasonlíthatóságot, hiszen alkalmazásuk révén ugyanazon adatok ismeretében ugyanolyan következtetés vonható le."
A 200. témaszámú standard 4. paragrafusa a könyvvizsgálat általános alapelvei között foglalkozik a könyvvizsgálóktól elvárt, illetve szakmai felelősségüket szabályozó etikai alapelvekkel, melyek a következők:
a) Függetlenség
b) Tisztesség
c) Tárgyilagosság
d) Szakértelem és kellő gondosság
e) Titoktartás
f) Hivatáshoz méltó magatartás, és
g) Szakmai standardok
A magyar sajátosságokra vonatkozó 4A paragrafus pedig kimondja, hogy "Magyarországon a Magyar Könyvvizsgálói Kamara által kiadott, érvényes Etikai Szabályzat előírásait kell alkalmazni. Azon esetekre, amelyekre a magyar szabályozás nem ad előírást, a jelen standardban hivatkozott szabályok veendők figyelembe."
A könyvvizsgálók működését emellett több törvény is szabályozza. Néhányat csak példaként kiemelve most ezek közül, ilyen az 1997. évi LV. törvény a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról és a könyvvizsgálói tevékenységről, az 1997. évi CXLIV. törvény a gazdasági társaságokról, amely V. fejezetében, a gazdasági társaságok törvényes működésének közérdekvédelmi biztosítékai között említi meg a könyvvizsgálat intézményét, vagy éppen a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2003. évi XV. törvény. Ezek a jogszabályok néhány esetben olyan rendelkezéseket tartalmaznak, amelyek alkalmasak a könyvvizsgálói etikai kérdések szabályozására is.
Összegzés
Az elmúlt évek eseményei, könyvvizsgálókhoz kapcsolódó botrányai különösen is központi témává emelték az etikai konfliktusok vizsgálatát. A könyvvizsgálói hivatás képviselői mind külföldön, mind belföldön a különféle etikai intézményeket (etikai kódex, etikai bizottság stb.) felhasználva törekszenek stabil etikai kultúrát kialakítani a szakma keretein belül. Ennek keretében mindinkább részletesen igyekeztek és igyekeznek szabályozni azokat a területeket, amelyek feltételét képezik az etikus auditori tevékenységnek, amelyek révén nem csak a könyvvizsgáló jó szakmai hírneve biztosítható, de megőrizhető és erősíthető a közvélemény bizalma is a hivatással szemben. A könyvvizsgálói tevékenységhez kapcsolódó etikai problémák kezelésének igénye a szakmát az intézményesítés további folytatására inti. Szükség van olyan új intézmények és eszközök - mint például a minőség-ellenőrzés, a közfelügyeleti rendszer vagy a nyilvánosság további erősítése - meghonosítására, amelyek képesek hozzájárulni a magas színvonalú, igényes és etikus auditori munkavégzéshez. Ugyanakkor a részletes szabályozás sem tudja önmagában, egy csapásra megoldani a könyvvizsgálói etikához kapcsolódó problémákat. Az etikátlanság ugyanis jellemzően nem ott kezdődik, amikor valaki nem tartja be az etikai szabályzatban foglaltakat, hanem a gondolatokban. Akkor is etikusnak kell lenni, ha az írott szabályzatban nincs benne az adott helyzetre, az adott körülményekre vonatkozó iránymutatás. Kutatók által elvégzett felmérésekből is kiderült, hogy a könyvvizsgálók többsége nem tartja minden egyes helyzetben alkalmazhatónak az etikai kódex előírásait az etikai konfliktusok kezelésére. Azaz, igazolódni látszik az önmagunkból eredő erkölcsös magatartás elsődlegessége és az etikai szabályzat csupán kiegészítő szerepe. Az etikai, magatartási szabályok jellegéből adódik ugyanis, hogy csak részben tartalmaznak pontosan körülhatárolt, taxatív felsorolásokat arra vonatkozóan, hogy egy könyvvizsgálónak mit szabad tennie és mit nem. A leírt etikai problémák, konfliktushelyzetek mellett azonban a gyakorlati tevékenységek során minden könyvvizsgáló találkozhat olyan etikai konfliktusokkal, amelyek, megoldása már túlmutat az önszabályozás tárgykörén.Mindenfajta szabályozás mellett a könyvvizsgáló egyéni szakmai megítélése tehát továbbra is döntő szerepet játszhat az etikai felelősség súlyának megítélésében. Ahhoz azonban, hogy az auditor az egyes szituációkban jó és etikus döntéseket tudjon hozni, mindenképpen szükséges azon ismeretekre is támaszkodni, amelyek az etikai szabályzatból következnek. Ha majd így tesz, akkor a könyvvizsgáló személye minden szituációban egyet jelent az etikus, szakmáját kiválóan végző emberrel.
Lábjegyzet
Helyesbítette a SzámAdó 2005/9. száma.
Szegedi Krisztina: Vállalati etika. Bíbor Kiadó, Miskolc, 2001.
Radácsi László - Bíróné Neisser Hedvig: Etikai önszabályozás a könyvvizsgálati piacon. Számvitel, adó, könyvvizsgálat, 2001/7-8
Lukács János: Kockázatok a könyvvizsgálatban II. Számvitel és könyvvizsgálat, 1998/10, 417. old.
Kvassinger Klára: Az Enron-Andersen ügy - Átalakulóban a könyvvizsgálói szakma. Cégvezetés, 2002. június
Kvassinger Klára: Az Enron-Andersen ügy - Átalakulóban a könyvvizsgálói szakma. Cégvezetés, 2002. június
Ferenczi András: Az Enron-ügy könyvvizsgálói tanulságai. Számvitel, adó, könyvvizsgálat, 2002/2
Boyd, C.: The structural origins of conflicts of interest in the accounting profession. Business Ethics Quarterly, 2004, Volume 14, Issue 3. pp. 377-398.
Kvassinger Klára: Az Enron-Andersen ügy - Átalakulóban a könyvvizsgálói szakma. Cégvezetés, 2002. június
Ferenczi András: Az Enron-ügy könyvvizsgálói tanulságai. Számvitel, adó, könyvvizsgálat, 2002/2
Kvassinger Klára: Az Enron-Andersen ügy - Átalakulóban a könyvvizsgálói szakma. Cégvezetés, 2002. június
Dr. Radácsi László - Bíróné Neisser Hedvig: Etikai önszabályozás a könyvvizsgálati piacon. Számvitel, adó, könyvvizsgálat, 2001/7-8.
Aranyi Szilvia - Hajdúné Rózsa Réka - Tasnádi Márta - Varga András - Németh Ferenc - Csabai Gergely - Szebellédi István: Könyvvizsgálói kézikönyv. UNIÓ, Budapest, 2000.
Ferenczi András: Az Enron-ügy könyvvizsgálói tanulságai. Számvitel, adó, könyvvizsgálat, 2002/2.
Radácsi László - Bíróné Neisser Hedvig: Etikai önszabályozás a könyvvizsgálati piacon. Számvitel, adó, könyvvizsgálat, 2001/78, 296. old.
Pető Edit: Etika a könyvvizsgálatban (szakdolgozat). Budapest, 2004., 16. old.
Aranyi Szilvia - Hajdúné Rózsa Réka - Tasnádi Márta - Varga András - Németh Ferenc - Csabai Gergely - Szebellédi István: Könyvvizsgálói kézikönyv. UNIÓ, Budapest, 2000.
http://www.ifac.org/About
Nyikos László: Közpénzek ellenőrzése I. Perfekt, Budapest, 2002.
Pető Edit: Etika a könyvvizsgálatban (szakdolgozat). Budapest, 2004, 27. old.
Pető Edit: Etika a könyvvizsgálatban (szakdolgozat). Budapest, 2004, 27. old.
Kováts Erzsébet (szerk.): Könyvvizsgálat és bizonyosságot nyújtó szolgáltatások (ACCA tankönyv). MKVK OK, Budapest, 2004.
Code of Ethics for Professional Accountants. Hatályos 2001. novemberétől, 9. old. http://www.ifac.org/Ethics
Borbás Máté: A könyvvizsgálókról, a könyvvizsgálatról röviden. Számvitel és könyvvizsgálat, 1998/9.
Csurgó Ottóné dr. (szerk.): Üzleti etika. Saldo, Budapest, 2002, 340. old.
Hubényi Ernőné: Könyvvizsgálói etika. Könyvvizsgálói Almanach, 2000.
Az MKVK etikai szabályzata, 2004, A)
Hergovits Mariann - Csemniczky Jánosné: A könyvvizsgálat. BKÁE Számvitel Tanszék, Budapest, 2004
Bíró - Fridrich - Guzmics - Horányi - Kresalek - Matukovics - Mitró - Serényi (2003): A vállalkozások és a könyvvizsgálat. Elmélet - módszertan - gyakorlat. KJK-Kerszöv, Budapest
Magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok, 2001. MKVK OK, Budapest, 2001, 34. old.
Radácsi László - Bíróné Neisser Hedvig: Etikai önszabályozás a könyvvizsgálati piacon. Számvitel, adó, könyvvizsgálat, 2001/7-8.
