adozona.hu
Újabb gondolatok a könyvvizsgálat minőségellenőrzéséről
Újabb gondolatok a könyvvizsgálat minőségellenőrzéséről
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Egy jól működő piacgazdaságban elengedhetetlen, hogy a piac szereplői hozzájussanak azokhoz az információkhoz, amelyek a gazdasági, üzletpolitikai döntések megalapozásához, alátámasztásához számukra szükségesek. Az éves beszámolót az üzleti partnerek akkor tekinthetik igazán használhatónak, hasznosíthatónak, ha azt független könyvvizsgálat keretében felülvizsgálták, és a könyvvizsgáló hitelesítő záradékkal látta el. A minőség-ellenőrzési rendszer megfelelő működtetése alapvető jelentőségű a m...
Újabb gondolatok a könyvvizsgálat minőségellenőrzéséről
(Andor Ágnes Mária)
Egy jól működő piacgazdaságban elengedhetetlen, hogy a piac szereplői hozzájussanak azokhoz az információkhoz, amelyek a gazdasági, üzletpolitikai döntések megalapozásához, alátámasztásához számukra szükségesek. Az éves beszámolót az üzleti partnerek akkor tekinthetik igazán használhatónak, hasznosíthatónak, ha azt független könyvvizsgálat keretében felülvizsgálták, és a könyvvizsgáló hitelesítő záradékkal látta el. A minőség-ellenőrzési rendszer megfelelő működtetése alapvető jelentőségű a magas színvonalú könyvvizsgálat biztosításában, ennek eredményeként ugyanis nő a közzétett pénzügyi információ hitelessége, és így a könyvvizsgálat fokozott értéket, védelmet jelent a részvényesek, a befektetők, a hitelezők és a beszámolók egyéb felhasználói számára. A minőség-ellenőrzés célja a könyvvizsgálók által végzett munka minőségének javítása, ezáltal pedig a könyvvizsgálók társadalmi elismerésének erősítése és a könyvvizsgálat társadalmi hitelességének növelése.Belső minőség-ellenőrzés
Minden rendszer hatékonyságának alapja a minőség-ellenőrzés beépítése a folyamatba. A belső minőség-ellenőrzés koncepciója a könyvvizsgálatban megtalálható a 220. témaszámú magyar nemzeti könyvvizsgálati standardban.A könyvvizsgáló cég minőség-ellenőrzési irányelveinek és eljárásainak jellege, ütemezése, és köre számos tényezőtől függ, például a saját üzletmenet méretétől és jellegétől, a cég földrajzi elhelyezkedésétől (szétszórtságától), szervezeti felépítésétől, valamint a megfelelő költség-haszon szempontoktól. Ennek megfelelően az egyes könyvvizsgáló cégek által alkalmazott irányelvek és eljárások különböznek egymástól.
A könyvvizsgáló cég által alkalmazott minőség-ellenőrzési irányelveknek a következő célkitűzéseket kell követniük.
1. A könyvvizsgáló cégben közreműködő személyeknek tiszteletben kell tartaniuk az alapvető szakmai követelményeket: a függetlenség, tisztesség, tárgyilagosság, titoktartás és a hivatáshoz méltó magatartás alapelveit. Ehhez az szükséges, hogy valamennyi dolgozó ismerje és betartsa őket. Ajánlatos rendszeres időközönként (általában évenként) ezzel kapcsolatban írásbeli nyilatkozatot kérni a munkatársaktól.
2. A minőségi munka végzéséhez megfelelő szakértelemre is szükség van. Ehhez olyan programot kell működtetni, amelynek feladata a szakképzett munkaerő megszerzése. A potenciális alkalmazottak értékeléséhez minden egyes szakmai szinten szakképzettségi követelményeket és irányelveket kell felállítani. Támogatni kell a munkatársak szakmai továbbképzését. A szükséges mértékben olyan programokat is kell szervezni, amelyekkel a különleges területeken és üzletágakban szerzett szaktudás fejleszthető és szinten tartható. Fontos a munkatársak teljesítményének értékelése, és az előmeneteli lehetőségekről való tájékoztatás.
3. A könyvvizsgálati munka elvégzésére olyan személyeket kell kijelölni, akik rendelkeznek az adott körülmények között szükséges szintű szakmai gyakorlattal.
4. A könyvvizsgálat során sor kerül a feladatok delegálására, a munkakörök szétosztására. Olyan irányításra, felügyeletre és felülvizsgálatra van szükség, amely már a munka közben megfelelő irányba viszi a kollégák munkáját. Elengedhetetlen az írásos dokumentálás ahhoz, hogy a minőség-ellenőrzést hatékonyan el lehessen végezni.
5. Ha szükséges, akkor konzultációt kell folytatni a könyvvizsgáló cégen belül és kívül azokkal, akik a megfelelő speciális szaktudással rendelkeznek.
6. El kell végezni a leendő ügyfelek értékelését és folyamatos jelleggel át kell tekinteni a meglévő ügyfeleket. A döntéshozatal során figyelembe kell venni a könyvvizsgáló cég függetlenségét, alkalmasságát a szolgáltatás megfelelő elvégzésére, valamint az ügyfél vezetésének tisztességét. Az ügyfélelfogadás, illetve -megtartás eldöntéséhez hasznos segítséget nyújthat a SWOT elemzés.
7. A minőség-ellenőrzési irányelvek és eljárások folyamatos megfelelőségét és hatékony működését figyelemmel kell kísérni (monitoring). Biztosítani kell azt, hogy a megállapítások jelentés formájában eljussanak a vezetés illetékes szintjére, valamint a cég minőség-ellenőrzési rendszerének általános áttekintését végre kell hajtani.
Az üzleti élet szinte minden területén a belső ellenőrzés elengedhetetlen feltétele a hatékony vezetésnek, ugyanilyen alapon szükséges ennek megvalósítása a könyvvizsgálatban is.
Külső minőség-ellenőrzés
A külső minőség-ellenőrzés alatt az adott ország szakmai testülete által végzett ellenőrzéseket értjük. A rendszer elsődleges célja az, hogy kivívja, illetve fenntartsa a társadalom szakmába vetett bizalmát azzal, hogy egységes és magas színvonalú standardoknak kell megfelelniük a könyvvizsgálóknak. További célkitűzés annak elősegítése és továbbképzés útján történő biztosítása, hogy a könyvvizsgálat területén tevékenykedő valamennyi szakember megfeleljen a legmagasabb szakmai követelményeknek. A külső minőség-ellenőrzés célja tehát a belső minőség-ellenőrzési rendszer működési hatékonyságának felmérése és a színvonal további emelése.A minőség-ellenőrzési rendszer működését a kamara szervezetén belül egy elkülönült 5-10 személyből álló testület, a minőség-ellenőrzési bizottság felügyeli. A minőség-ellenőrzési vizsgálatokat a bizottság által vezetett névsorban szereplő minőségvizsgálók végzik. A minőség-ellenőrzési bizottság feladata, hogy meghatározza, mely könyvvizsgálónál mikor és melyik minőségvizsgáló hajt végre minőség-ellenőrzési vizsgálatokat. Az ellenőrzéseket úgy kell elrendelni, hogy biztosítva legyen, hogy
- minden könyvvizsgálót legalább 5 évente megvizsgáljanak,
- a társasági formában működő, 5-nél több könyvvizsgálót foglalkoztató társaságokat legalább 4 évente megvizsgálják,
- a közérdeklődésnek kitett gazdálkodók könyvvizsgálóit legalább 3 évente megvizsgálják, függetlenül attól, hogy milyen társasági formában működnek.
A minőség-ellenőrzési vizsgálatok kiterjednek
- a 220. témaszámú, a könyvvizsgálati munka minőség-ellenőrzéséről szóló magyar nemzeti könyvvizsgálati standard előírásainak való megfelelés értékelésére,
- a könyvvizsgáló által működtetett minőség-ellenőrzési rendszer vizsgálatára, valamint
- a minőség-ellenőrzési vizsgálatra kiválasztott megbízások egyedi értékelésére.
A minőség-ellenőrzés folyamata
1. Adatszolgáltatás kérése a könyvvizsgálótól.
2. Ellenőrzés előkészítési útmutató összeállítása.
3. A tevékenység vizsgálata.
4. Az ellenőrzendő anyagok kiválasztása.
5. A kiválasztott anyagok vizsgálata. (Speciális anyag vizsgálata és transzverzális ellenőrzés.)
6. Záró elbeszélgetés a könyvvizsgálóval és az ellenőrzés következtetéseinek megállapítása.
7. Az ellenőri jelentés elkészítése.
A minőség-ellenőrzési vizsgálatok alapelvei közé tartozik a titoktartás, a függetlenség, az összeférhetetlenség és a szakmai magatartás. Fontos rendelkezés, hogy két egymást követő minőség-ellenőrzési vizsgálatot ugyanannál a könyvvizsgálónál nem hajthat végre ugyanaz a minőségvizsgáló. Ez az előírás a minőségvizsgáló függetlenségét hivatott biztosítani. A minőségvizsgálónak a minőség-ellenőrzési vizsgálatot tárgyilagosan, részrehajlástól és érdekellentétektől mentesen, a kollegialitást figyelembe véve kell végrehajtani.
A minőségvizsgáló észrevételeivel segíti a könyvvizsgálót az alkalmazandó standardok jobb megértésében és azok alkalmazásában. A kedvező minőség-ellenőrzési eredmény azonban nem használható fel közvetlenül új megbízások megszerzéséhez, illetve régi ügyfelek megtartásához. A könyvvizsgáló az általa közzétett hirdetésben vagy az általa készített ajánlatokban a minőség-ellenőrzési vizsgálat eredményére vagy a minőség-ellenőrzési vizsgálat megtörténtére semmilyen módon nem hivatkozhat.
A minőség-ellenőrzési bizottság az egy naptári évben lefolytatott minőség-ellenőrzési vizsgálatok eredményeiről és tapasztalatairól éves jelentést készít. A 2004. évi ellenőrzések során a könyvvizsgálók 75,1%-a megfelelt, 22,3%-a megfelelt, de továbbfejlődés szükséges minősítést kapott, 2,6%-a nem felelt meg. Elmondható, hogy az egyéni vállalkozók és az egyszemélyes társaságok esetében a közepes illetve az elégtelen teljesítmény lényegesen magasabb a többi vállalkozási formánál. Ebben a két könyvvizsgáló csoportban elmaradások vannak a könyvvizsgálói standardok gyakorlati alkalmazásában. Ugyanakkor szinte valamennyi könyvvizsgáló társaság esetében megfigyelhető, hogy hiányosan működik a belső minőség-ellenőrzés.
Az alapvető cél az, hogy a minőségvizsgálati eredményeket, megállapításokat a szakma egésze és harmadik fél is elismerje és megfelelő következtetéseket vonjon le. Nyilvánvaló, hogy a minőség-ellenőrzési rendszer működésének sikere a minőségvizsgálók és a vizsgált könyvvizsgálók korrekt együttműködésén múlik. Ennek eredménye várhatóan a hazai könyvvizsgálat minőségének és a könyvvizsgálók felkészültségének további javulása lesz.
Minőség-ellenőrzés nemzetközi szinten
Az Európai Könyvvizsgálók Szövetsége (FEE) 1996-ban "A törvényes könyvvizsgáló szerepe, pozíciója és kötelezettségei az Európai Unióban" című kiadványba foglalta többek között a minőség-ellenőrzéssel kapcsolatos javaslatait. Eszerint bátorítani kell a könyvvizsgálói szakmát a modern könyvvizsgálati módszerek alkalmazására, másrészt biztosítani kell a hatékony minőség-ellenőrzést a szakmai szervezetek által. Az Európai Bizottság által 1996-ban elfogadott Zöld Könyv azt tűzte ki célul, hogy teljes körű tanulmány készüljön a különböző tagállamokban meglévő minőség-ellenőrzési rendszerekről azzal a céllal, hogy biztosítsák a már egyszer bevezetett elvek szigorú gyakorlati alkalmazását.Az Európai Unió kezdetben ajánlásokban fogalmazta meg a minőség-ellenőrzéssel kapcsolatos észrevételeit, a 2004-ben módosított 8. számú irányelv (84/253/EK) viszont már külön fejezetben foglalkozik a minőségbiztosítás kérdésével. A szabályozást tanulmányozva megállapítható, hogy a magyar szabályozás megfelel az uniós előírásoknak.
A minőség-ellenőrzés nemzetközi szintű egységesítésében kiemelt szerepet kap a közfelügyelet európai összehangolása. A könyvvizsgálói szakma felismerte, hogy a szakmai önszabályozás felett működő közfelügyelet intézménye minden területen a könyvvizsgálói hitelesség növelésének feltétele. A közfelügyeletet a FEE véleménye szerint nemzeti szinten kell működtetni. Az intézmény által érintett területek közé tartozik többek között az etikai, minőségbiztosítási és szakmai standardok alkotása, valamint a minőségellenőrzési rendszer hatékonyságának és átláthatóságának biztosítása. Európai Uniós szinten a közfelügyelet koordinációjára van szükség, melynek feladata az audit hatékonyságába vetett hit erősítése és a minőség biztosításának európai szintű támogatása.
Az Egyesült Államokban az Enron-botrány következményeként született meg a 2002. évi Sarbanes-Oxley törvény. Az amerikai rendszerben eltűnt a szakmai önkormányzat, és helyét a hatóságként működő Nyilvános Társaságokat Felügyelő Bizottság (PCAOB) váltotta fel. A törvény a könyvvizsgálói függetlenség biztosítását szolgáló rendelkezések mellett kiemeli a minőség-ellenőrzés jelentőségét is. A bizottság ezzel kapcsolatban standardokat bocsát ki, és rendszeresen ellenőrzi a könyvvizsgáló cégek audit ügyleteit, hogy megfeleljenek a törvény, a bizottsági szabályozások, a cég saját minőségellenőrzési politikája és a könyvvizsgáltra vonatkozó szakmai standardok által megkövetelt szintnek. A törvényt valamennyi, külföldön működő amerikai vállalatnak követnie kell, így a szabályozás Európában is a minőség magasabb színvonalát segíti elő.
2005. január 1-jén - a 220-as témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standard módosításával egyidejűleg - az IFAC új standardtervezete lépett hatályba. Az 1. számú ISQC (International Standard on Quality Control) kezdő eleme egy új sorozatnak, amelynek végső célja az, hogy minőség-ellenőrzési standardok vonatkozzanak az IAASB standardjainak hatáskörébe tartozó minden megbízásra. Az 1. ISQC a társaságok minőség-ellenőrzési eljárásaival foglalkozik, a módosított 220. ISA pedig az egyes megbízások esetén alkalmazandó minőség-ellenőrzési eljárásokat szabályozza. A kettéválasztás azzal is jár, hogy egyidejűleg a felelősségi körök világosabban elhatárolódnak. A változás ugyanis egyértelművé teszi azt is, hogy ha egy megbízásnál a minőség-ellenőrzés hiányosságokat talál, az nem feltétlen jelenti a cég egészénél működő minőség-ellenőrzési rendszer kudarcát, vagy azt, hogy a rendszer nem megfelelő.
Javaslataim
- Elő kell segíteni, hogy a minőségvizsgálatok nagymértékben hozzájáruljanak a könyvvizsgálói függetlenség biztosításához és ellenőrzéséhez.- Támogatni kell a könyvvizsgálókat a hatékonyabban működő belső ellenőrzési rendszer megtervezésében és megvalósításában.
- Arra kell törekedni, hogy a minőségvizsgálatok során minél több könyvvizsgáló (társaság) megfelelt minősítést kapjon. Kiemelten kell támogatni ebben a célkitűzésben az egyéni vállalkozó könyvvizsgálókat és az egyszemélyes könyvvizsgáló társaságokat, hiszen a leggyengébb teljesítményt ők mutatták fel.
- A könyvvizsgálókat jobban fel kell készíteni a teljes körű minőség-ellenőrzés követelményeire. A könyvvizsgálók szakmai továbbképzésén kiemelten kell foglalkozni a következő témákkal, és átfogó, gyakorlati jellegű oktatást és tanácsadást kell nyújtani:
• a könyvvizsgálati munka tervezése, a könyvvizsgálói munkaprogram,
• a könyvvizsgálattal kapcsolatos kockázatok értékelése,
• a könyvvizsgálói bizonyítékok, a könyvvizsgálói munka megfelelő dokumentálása,
• a könyvvizsgálói munka áttekintése és a megfelelő vélemény kialakítása,
• a minősített könyvvizsgálói jelentés helyes elkészítése.
- Törekedni kell arra, hogy minden helyi szervezetben legyen két-három jól felkészült minőségvizsgáló, aki tájékoztatást és tanácsadást tud adni a minőségvizsgálattal kapcsolatban.
- Hatékony szervezési intézkedés volt az adatszolgáltatás összevonása a tagnyilvántartási adatszolgáltatással, valamint a helyi szervezetek bevonása az adatszolgáltatás lebonyolításában. Az elmúlt évben az adatszolgáltatási fegyelem így jelentősen javult - 50%-ról több mint 90%-ra. A cél az, hogy minden könyvvizsgáló eleget tegyen adatszolgáltatási kötelezettségének, hiszen csak így érhető el a rendszer teljes hatékonysága.
- A minőség-ellenőrzési szabályzat meghatározza, mennyi lehet az egy minőségvizsgálatra fordítható idő. A cél annak kidolgozása, hogyan lehet az adott időkereten belül a lehető leghatékonyabban elvégezni a minőség-ellenőrzést.
- A minőségvizsgálókat jobban fel kell készíteni az ellenőrzésekre. Szükség van a minőségellenőrök oktatási rendszerének fejlesztésére.
- A minőség-ellenőrzési szabályzatot és a minőségvizsgálattal kapcsolatos adatlapokat, kérdőíveket folyamatosan kell fejleszteni.
- A közérdeklődésnek kitett gazdálkodók (tőzsdei vállalkozások, hitelintézetek, biztosítók, befektetési vállalkozások és nyugdíjpénztárak) esetében szükséges, hogy a minőségvizsgálók speciális - a szakterület sajátosságaihoz igazodó - minősítést szerezzenek, valamint a minőségvizsgálat lefolytatásához speciális, több szempontot értékelő kérdéslista ajánlott.
- Létre kellene hozni egy a szakmai önszabályozás felett működő közfelügyeletet.
Irodalomjegyzék
1. 1997. évi LV. tv. A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról és a könyvvizsgálói tevékenységről.2. A 2002. évi Sarbanes-Oxley törvény jogi összefoglalása - a Magyar Könyvvizsgálói Kamara kiadványa.
3. Dr. Borbás Máté (2003): Az első minőség-ellenőrzésről. Számvitel, Adó, Könyvvizsgálat. 2003/3. szám.
4. Dr. Borbás Máté (2003): Az első minőség-ellenőrzés tapasztalatai. Számvitel, Adó, Könyvvizsgálat. 2003/12. szám.
5. Fekete Imréné (2003): A minőség-ellenőrzés jövője az unióban. Számvitel, Adó, Könyvvizsgálat. 2003/12. szám.
6. Fekete Imréné (2003): Újabb fejlemények a könyvvizsgálat európai szabályozásában. Számvitel, Adó, Könyvvizsgálat. 2003/6. szám.
7. Fekete Imréné (2004): Új standardsorozat a minőségellenőrzésről. Számvitel, Adó, Könyvvizsgálat. 2004/5. szám.
8. Hegarty, John (1997): Merre tart a könyvvizsgálat Európában? Számvitel és Könyvvizsgálat. 1997/11. szám.
9. Magyar Könyvvizsgálói Kamara alapszabálya.
10. Magyar Könyvvizsgálói Kamara minőség-ellenőrzési szabályzata.
11. Magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok (2001). MKVK, Budapest.
12. A minőség-ellenőrzési bizottság beszámolója 2004. évi tevékenységéről.
13. Somogyiné dr. Kováts Erzsébet (1998): Minőség-ellenőrzés a könyvvizsgálatban. Számvitel és Könyvvizsgálat. 1998/12. szám.
14. Somogyiné dr. Kováts Erzsébet (1999): Minőség-biztosítás a könyvvizsgálói gyakorlatban. Számvitel, Adó, Könyvvizsgálat. 1999/9. szám.
15. Somogyiné dr. Kováts Erzsébet (2000): A kisvállalkozások könyvvizsgálatának módszertana a minőség-ellenőrzés alapköve. Számvitel, Adó, Könyvvizsgálat. 2000/1. szám.