adozona.hu
Államháztartási támogatás áfájának elszámolása
Államháztartási támogatás áfájának elszámolása
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Arányosítására az Áfa törvényben három okból kerülhet sor
• ellenérték arányában történő áfa megosztás,
• adóalanyiságot eredményező és nem eredményező tevékenységhez egyaránt kapcsolódó beszerzések előzetes áfájának a megosztása (2004. május 1-jétől),
• adóalapot nem képező államháztartási támogatások arányosítása (2004. január 1-jétől).
Az államháztartás valamely alrendszeréből kapott támogatások lehetnek
• adóalapot képező (árat közvetlenül befolyásoló),
• adóalapot nem képező
támog...
• ellenérték arányában történő áfa megosztás,
• adóalanyiságot eredményező és nem eredményező tevékenységhez egyaránt kapcsolódó beszerzések előzetes áfájának a megosztása (2004. május 1-jétől),
• adóalapot nem képező államháztartási támogatások arányosítása (2004. január 1-jétől).
Az államháztartás valamely alrendszeréből kapott támogatások lehetnek
• adóalapot képező (árat közvetlenül befolyásoló),
• adóalapot nem képező
támogatások.
Az ellenérték arányában történő megosztásnál az adóköteles tevékenység és a tárgyi adómentes tevékenység árbevételének az arányában kell megosztani azon beszerzések előzetesen felszámított általános forgalmi adó összegét amelyeket - a vállalkozás - nem tud közvetlenül az adóköteles, vagy tárgyi adómentes tevékenységhez rendelni.
A le nem vonható áfa számviteli elszámolása: az Szt. 47. § (3) alapján egyéb ráfordítás (nem lehet a bekerülési érték része).
Ha az adóalany adóalanyiságot eredményező gazdasági tevékenységéhez és adóalanyiságot nem eredményező tevékenységéhez egyaránt használt, hasznosított terméket szerez be, szolgáltatást vesz igénybe, és az előzetesen felszámított adó összege maradéktalanul nem különíthető el, akkor a megosztáshoz a legjobban illeszkedő természetes mértékegységet (kg, db, üzemóra) veszi alapul [38. § (2) bek. a)], vagy ha ez nem lehetséges, akkor a területileg illetékes adóhatósággal megállapodik az adóalanyiságot eredményező és nem eredményező tevékenységek arányáról [38. § (2) bek. b)].
I. negyedévi bejövő számlái az alábbiak:
Feladat: Határozzuk meg - a választott jellemzők figyelembevételével - a levonható és a le nem vonható áfa összegét.
Megoldás:
Az adóalapot képező támogatások jellegzetesen árat befolyásoló támogatások. Igénylése az áfát is tartalmazó összegben történik az APEH-től (például fogyasztói árkiegészítés esetén), illetve számlázásra kerül (például gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök esetében) az OEP felé
Az adóalapot nem képező államháztartási támogatások után - 2004. január 1-jétől kezdődően - arányosítási kötelezettség keletkezik, ami azt jelenti, hogy az adóalanyok a kapott támogatás arányában kiadásaikból nem vonhatják le az input áfát [38. § (1) bek.]. Ha közösségi támogatások az államháztartáson keresztül érkeznek a támogatottakhoz, úgy ezek is figyelembe veendőek az arányosításnál (például a Strukturális és Kohéziós Alapokból származó pénzek, amelyeket a költségvetés saját forrásaival kiegészít).
Kivételek (nem kell az arányosításnál figyelembe venni):
- a "tisztán" uniós támogatásokat (közvetlen uniós kifizetések, az agrárpiaci támogatások, a belső politikák keretében folyósított pénzek),
- a költségvetési törvény által nevesített beruházásokhoz kapott államháztartási támogatásokat
- például: a 4-es metróhoz, gyorsforgalmi utakhoz, egyes önkormányzati beruházások, és a helyi tömegközlekedés ellátáshoz kapcsolódó támogatások,
a 2005. évi költségvetési törvény alapján a Hungaroring Sport Rt.-nek juttatott támogatás.
Az Áfa. törvény átmeneti szabályai alapján a kivételek:
- az előcsatlakozási eszközből - PHARE, SAPARD, ISPA forrásokból - finanszírozott beruházásoknál, függetlenül attól, hogy mikor döntöttek a támogatásról, mikor történik meg a támogatási összeg kiutalása,
- azok a beruházások, amelyeknél a kapcsolódó támogatásról, az egyedi kormányzati kötelezettségvállalásról a döntés 2004. január 1-je előtt megszületett,
- a folyamatban lévő, támogatott beruházások (ennek feltétele építésnél, hogy az építési naplóba már 2004. január 1-jét megelőzően történt bejegyzés),
- a közvetlen uniós földalapú támogatások nemzeti kiegészítését (az ún. top-up),
- egyes mezőgazdasági gazdálkodók által befizetett járulékból visszaszármaztatott támogatás (pl. erdőfenntartási járulék).
- a 2003-ban igényelt, de 2004-re áthúzódott agrártámogatások,
- nem von maga után újabb arányosítási kötelezettséget az az államháztartási támogatás, amelyet kifejezetten az államháztartási támogatás miatt le nem vonható áfa kompenzálására nyújtanak,
- a címzett támogatások törvényben meghatározott köre,
- koncessziós szerződés keretében átengedhető vagyont létrehozó beruházások támogatásai, amelyről 2004. január elsejét megelőzően döntöttek.
- visszamenőleges hatállyal 2004. év végi törvényi változás kiemelte az arányosítandó körből a kompenzációs felárat. [2004. évi CI. tv. 304. § (2)]
• Nem kell viszont arányosítani, a közvetett úton - általában pénzintézeten keresztül - folyósított kamattámogatások összegét.
• Kivételt képez azonban az az eset, ha a támogatott adóköteles és adómentes tevékenységet is végez és az előzetes általános forgalmi adója tételesen nem különíthető el: Ebben az esetben a 38. § (4) alapján arányosítani kell (Áfa. tv. 3. sz. melléklet I. rész 2/a és 2/b pont).
ha a támogatást adóköteles tevékenységhez kapja:
|
Adóköteles tev. nettó árbevétele (+) A támogatás összege |
|
(A támogatott adóköteles tev. nettó árbevétele (+) Az adómentes tev. nettó árbevétele (+) A támogatás összege) |
ha adómentes tevékenységhez kapja:
|
Adóköteles tev. nettó árbevétele |
|
(A támogatott adóköteles tev. nettó árbevétele (+) Az adómentes tev. nettó árbevétele (+) A támogatás összege) |
• A SAPARD-, a PHARE-, valamint az ISPA-forrásból finanszírozott beruházásoknál - függetlenül a támogatásról szóló döntés időpontjától, a támogatott beszerzés (beruházás) megkezdésének, illetve a támogatás folyósításának az időpontjától - nem kell arányosítani.
• A fenti forrásokból (előcsatlakozási eszközök) folyósított támogatások hazai társfinanszírozási része után sem kell arányosítani.
• Ha egy beruházást PHARE, illetve ISPA forrásból kezdtek el, majd Kohéziós Alapból folytatták a finanszírozását, akkor ezen forrásból nyújtott támogatást sem kell arányosítani
• Ugyanakkor az új, már tisztán Kohéziós Alapból kapott támogatást arányosítani kell.
Agrár- és Vidékfejlesztési Program (AVOP) keretében kapott támogatások
• Államháztartási támogatásnak minősülnek, ezért elvi jelleggel a 38. § (1) a) pont alapján arányosítani kell az olyan új beruházásokhoz (beszerzésekhez) kapott támogatásokat, amelyeket SAPARD forrás bevonása nélkül, már az AVOP keretében folyósítottak (az esetleg kapcsolódó hazai központi támogatással egyetemben)
• Nem kell arányosítani az olyan támogatásokat amelyeket korábban SAPARD forrásból is finanszíroztak, majd a támogatást AVOP forrásból folytatták.
Kivételt képeznek azonban ez alól a 2003. évi XCI. törvény 211. §-a alapján az arányosítás alól mentesülő államháztartási támogatások. Ennek figyelembevételével a 87/2004. (V. 15.) FVM rendeletben, valamint a 41/2004. (IV. 7.) FVM rendeletben meghatározott támogatások is top-up támogatásnak minősülnek, így vonatkozik rájuk a 2003. évi XCI. törvény 211.§-ának - az arányosítás alól mentesítő - (17) bekezdése. Mindez azt jelenti, hogy az ún. területalapú támogatásokat - függetlenül attól, hogy előfinanszírozási konstrukció keretében jut hozzá a vállalkozás - nem kell arányosítani.
|
1. Az előfinanszírozási (faktorálás)i szerződés alapján kapott előleg (1000) |
||
|
T 3. Elszámolási számla |
1000 |
|
|
K 4. Hitelintézettel szembeni előlegtartozás |
1000 |
|
|
2. A termelőt terhelő 4%-os lebonyolítási díj (40) |
||
|
T 5 Bankköltség |
40 |
|
|
K 4. Hitelintézettel szembeni díjtartozás |
40 |
|
|
3. A kiutalandó előleg lebonyolítási díjjal való csökkentése (beszámítás) |
||
|
T 4. Hitelintézettel szembeni kötelezettség |
40 |
|
|
K 3. Elszámolási számla |
40 |
|
|
4. Az előleg lebonyolítási díjjal csökkentett, befolyt összege a termelőnél |
||
|
T 3. Elszámolási betét |
960 |
|
|
K 3. Elszámolási számla |
960 |
|
|
5. A támogatás igénylésekor, annak követelésként való elszámolása |
||
|
T 3. Költségvetéssel szembeni követelések |
1000 |
|
|
K 9. Egyéb bevételek |
1000 |
|
|
6. Az engedményezés szerződés szerinti teljesítése (a követelés értékesítése) |
||
|
T 8. Egyéb ráfordítások |
1000 |
|
|
K 3. Költségvetéssel szembeni követelések teljesítése |
1000 |
|
|
És |
||
|
T 3. Hitelintézettel szembeni követelés |
1000 |
|
|
K 9. Egyéb bevételek |
1000 |
|
|
És a követelés, kötelezettség beszámítása |
||
|
T 4. Hitelintézettel szembeni előlegtartozás |
1000 |
|
|
K 3. Hitelintézettel szembeni követelés |
1000 |
• Ha a pályázat már benyújtották, de még nincs elbírálva és a beszerzés megtörténik, akkor az áfa visszaigényelhető.
• Elbírált pályázat esetén a támogatás kifolyósításáig visszaigényelhető az áfa.
• Saját vállalkozásban végzett támogatott beruházás - kivéve a tenyésztésbe állítást - esetén az előállításhoz közvetlenül felmerült előzetes áfa visszaigényelhető, a támogatás miatti arányosítás az üzembe helyezéskor esedékes adófizetési kötelezettségkor lép be.
• Ha a saját vállalkozásban végzett támogatott beruházás befejezetlenként áthúzódik a következő évre, akkor tárgyévben visszaigényelhető a hozzá kapcsolódó áfa, mert nem keletkezik adófizetési kötelezettség, a felmerült áfa előállításhoz kapcsolódik.
• A tenyésztésbe állítást is beruházásként számoljuk el. A támogatás nem a tenyésztésbe állított egyedhez kapcsolódik, hanem az állattenyésztési tevékenységhez, ezért a tenyésztésbe állításkor kimutatott befizetendő áfa visszaigényelhető.
• A vásárolt tenyészállatok esetén az előzetesen felszámított áfa visszaigényelhető.
• vagy a tárgyévi adatok göngyölítésével,
• vagy az előző évre meghatározott levonási hányad alkalmazásával lehet az arányosítást elvégezni.
Év végén - a tényleges adatok alapján - a számítást újból el kell végezni és a különbözetet az éves adóbevallásban - pótlékmentesen - szerepeltetni kell.
Az olyan adóalanyok viszont, akik
• 2004-ben nem folytattak adóköteles tevékenységet, vagy
• folytattak, de államháztartási támogatásban nem részesültek,
2005-ben már nem alkalmazhatják a 100%-os ideiglenes levonási hányadot. Így - csak - a tárgyévi tényleges adatok alapján göngyölítetten számított levonási hányad szerint tehetnek eleget arányosítási kötelezettségüknek..
A tárgyéven belüli göngyölítéses módszernél nemcsak a levonási hányadot, hanem a korábbi adó megállapítási időszakokban levont áfát is göngyölíteni kell.
Példa: havi bevalló adózónál a negyedik hónapig bezárólag 80%-os a göngyölített levonási hányad, így a negyedik hónapig az előzetes áfa 80%-a vonható le. Ha eddig az összes előzetes adó pl. 3 millió Ft, akkor 2,4 millió Ft levonható adó keletkezett. Ha a harmadik hónapig bezárólag ebből már levontak pl. 2 millió Ft adót, akkor a negyedik havi bevallásban már csak 400 ezer Ft adó vonható le.
|
A támogatástól függően az arányosítást az alábbi módon kell elvégezni. 1. Ha az adóalany konkrét termék vásárlására kapott támogatást - akkor is, ha a beszerzés teljes egészében az adóköteles bevételszerző tevékenységet szolgálja - csak az önrészre eső áfa helyezhető levonásba [38. § (1) a) pont]. |
||
|
Támogatott termékbeszerzés nettó értéke (-) támogatás értéke |
||
|
Támogatott termékbeszerzés nettó értéke |
||
|
A támogatástól függően az arányosítást az alábbi módon kell elvégezni. |
||
|
2. Ha az adóalany kizárólag adóköteles bevételszerző tevékenységéhez kap adóalapot nem képező támogatást (például intézményfinanszírozási támogatás), a kapott támogatás miatt arányosítani kell a levonható adó összegét [38. § (1) b) pont]. |
||
|
A támogatott adóköteles tevékenység nettó árbevétele |
||
|
A támogatott adóköteles tevékenység nettó árbevétele (+) A támogatás összege |
||
|
A támogatástól függően az arányosítást az alábbi módon kell elvégezni. |
||
|
3. Ha az adóalany adóköteles és tárgyi adómentes tevékenységet is végez és ezen túl államháztartási támogatásban is részesül. |
||
|
• Törekedni kell a tételes elkülönítésre. |
||
|
• Ha ez nem biztosítható, részben emiatt, másrészt a kapott államháztartási támogatás miatt az előzetesen felszámított adót úgy kell arányosítani, hogy az államháztartási támogatást is adólevonásra nem jogosító tevékenység ellenértékének kell tekinteni [38. § (3)]. |
||
|
|
A támogatott adóköteles tevékenység nettó árbevétele |
|
|
|
(A támogatott adóköteles tev. nettó árbevétele (+) Az adómentes tev. nettó árbevétele (+) A támogatás összege) |
|
Az ellenérték nem azonos az árbevétellel, egyéb bevételek, pénzügyi műveletek bevételei is tartoznak ide. Ugyanakkor figyelmen kívül kell hagyni a tárgyi mentes tevékenység bevételeinek meghatározásánál
• a tárgyi eszköz értékesítésének bevételét,
• a 2. sz. melléklet 6., 8., és 11. pontjaiban meghatározott szolgáltatás nyújtások bevételét,
ha az eseti jelleggel végzett tevékenységből származik,
• valamint a 8. pontban meghatározott hitelezési tevékenység ha nem eseti jellegű, de az ebből származó bevétel nem éri el az összes bevétel 10%-át [3. számú melléklet I. rész 2. c), d) pont]
Kizárólag az adóköteles tevékenységéhez kapcsolódó, tételesen elkülöníthető - az említett gépbeszerzést nem tartalmazó - beszerzések összege: 9 millió Ft + 2,25 millió Ft áfa.
Az adóköteles tevékenységhez kapott működési célú támogatás január hónapban: 1,5 millió Ft.
Kizárólag az adóköteles tevékenységéhez kapcsolódó, januári gépbeszerzéséhez a tárgyhónapban kapott közvetlen támogatás összege: 600 ezer Ft. Az említett gépbeszerzés összege: 3 millió Ft + 750 ezer Ft áfa.
Kizárólag az ingatlan-bérbeadáshoz kapcsolódó, tételesen elkülöníthető beszerzések összege: 360 ezer Ft + 90 ezer Ft áfa (a tárgyi adómentesség miatt e beszerzéseket terhelő áfa nem levonható).
Az adóköteles és a tárgyi adómentes tevékenységéhez egyaránt kapcsolódó, tételesen el nem különíthető közüzemi költségek összege: 4,5 millió Ft + 15% áfa (675 ezer Ft).
Levonási hányad: 24 millió Ft áfa-nélküli adóköteles bevétel / (24 millió Ft + 1,5 millió Ft működési célú támogatás) = 0,94.
Levonható adó: 0,94 * 2,25 millió Ft áfa = 2,115 millió Ft.
A le nem vonható áfa összege: 2,25 millió Ft - 2,115 millió Ft = 135 ezer Ft.
2. A gépbeszerzésre jutó áfa megosztásánál az áfa-törvény 38. § (1) bekezdésének a) pontja alkalmazandó.
A levonási (nem támogatott) hányad: (3 millió Ft gépbeszerzés) - 600 ezer Ft) / (3 millió Ft) = 0,80.
Ekkor a levonható áfa összege: 750 ezer Ft áfa * 0,80 = 600 ezer Ft.
A le nem vonható áfa összege: 750 ezer Ft - 600 ezer Ft = 150 ezer Ft.
Kizárólag az ingatlan-bérbeadáshoz kapcsolódó, tételesen elkülöníthető beszerzések áfájának az összege 90 ezer Ft (a tárgyi adómentesség miatt e beszerzéseket terhelő áfa nem vonható le).
3. Az adóköteles és a tárgyi adómentes (ingatlan-bérbeadás) tevékenység között el nem különíthető beszerzésekre - szintén a működési célú támogatás okán - az Áfa. törvény 38. § (3) bekezdése alapján keletkezik arányosítási kötelezettség:
Levonási hányad: 24 millió Ft áfa-nélküli adóköteles bevétel / (24 millió Ft + 7,5 millió Ft tárgyi adómentes bevétel + 1,5 millió Ft működési célú támogatás) = 0,73.
Levonható adó: 0,73 * 675 ezer Ft áfa = 492,75 eFt.
A le nem vonható áfa összege: 675 ezer Ft - 492,75 eFt = 182,250 eFt.
Összes input adó (a tételesen elkülöníthető, kizárólag a tárgyi adómentes tevékenységhez kapcsolódó, le nem vonható áfa kivételével): 3,675 millió Ft áfa.
Ebből összes levonható adó: 3,20775 millió Ft áfa.
Az adóalanynak a fenti számítás szerinti módon kell eljárnia az év hátralévő hónapjaiban is, azzal, hogy évközi arányosítás esetén mind a bevételek, mind a támogatások, mind az előzetesen felszámított adó összege göngyölítendő.
A fenti példa arra is felhívja a figyelmet, hogy
• ha a vállalkozás adóköteles tevékenységéhez működési támogatást kapott, és a kizárólag ehhez az adóköteles tevékenységéhez kapcsolódó beszerzések áfája tételesen elkülöníthető,
• valamint ha az adóköteles és tárgyi adómentes tevékenységéhez egyaránt kapcsolódó beszerzések áfája tételesen nem különíthető el,
akkor az Áfa. törvény 3. számú mellékletének I. része szerinti arányosítást külön-külön indokolt elvégezni az alábbi táblázatban látható ok miatt.
Lábjegyzet
Megjegyzendő, hogy nemcsak az áfa, hanem a nettó érték is arányosítandó. Például egy vállalkozásnál az adóalanyiságot nem eredményező részre jutó költséget közvetített szolgáltatásként tovább kell számlázni a magánszemély felé. Ellenkező esetben természetbeni juttatásnak kell tekinteni.
Olyan támogatások, amelyek • nem megrendelés ellenértékei, • nem konkrét ellenszolgáltatásért cserébe kapott állami pénzek, • nem szolgálják valamely termék, szolgáltatás árának mesterségesen alacsony szinten tartását.
Minden olyan támogatás, amelyet a központi költségvetésből, az elkülönített állami pénzalapokból, társadalombiztosítási alapokból, illetve az önkormányzati költségvetésből folyósítanak.
Nem minősül államháztartási támogatásnak a tisztán Uniós támogatás, még ha az államháztartási rendszeren keresztül érkezik is, azaz az ún. vonal alatti kifizetések. Ide tartoznak: A költségvetésben nem szereplő, közvetlen EU támogatások. Az EMOGA Garancia Részlegéből finanszírozott • Mezőgazdasági termelők közvetlen támogatása, • Agrárpiaci támogatások-belpiaci, külpiaci intézkedések, intervenciós kifizetések. Fontosabb, ehhez kapcsolódó hazai jogszabályok: • A 86/2004 (IV. 15.) FVM rendelet az EMOGA Garancia Részlegéből finanszírozott terület alapú támogatás 2004. évi igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló rendelet alapján kapott támogatás, • 120/2003. (XII. 2.) FVM rendelet a zöldség-gyümölcs termelői értékesítő szervezeteket érintő nemzeti szabályozásról Belső politikák támogatásai.
Még akkor sem, ha az így megvalósuló beruházáshoz a magyar központi költségvetésből is kap támogatást [Áfa. tv. 211. § (19)].
A 2003. évi XCI. törvény 211. § (16) bekezdése szerint mezőgazdasági támogatásnak minősül minden 2004. január 1. napja előtt kiadott Kormány, illetve miniszteri rendelet alapján • a XII. fejezet 10.5.2. Költségvetésből működő támogatások, valamint • a XII. fejezet 10.6. Állatkártalanítás és állati hulladékmegsemmisítés előirányzatok terhére kifizetett támogatás, függetlenül attól, hogy az APEH, a MÁK, vagy az FVM Költségvetési Iroda folyósította/folyósítja.
amelyet önkormányzatok, szociális feladatokat ellátó egyházi jogi személyek, egyesületek, alapítványok, közalapítványok, közhasznú társaságok kaphatnak. Az érintetteknek, miután a beruházás elkészült és használatba vették az új létesítményt, tíz évig megmarad adólevonási joguk, adófizetési kötelezettségük a beruházás és az ehhez közvetlenül kapcsolódó gazdasági tevékenységnél.
Meg kell azonban jegyezni, hogy a kézirat lezárásának időpontjában a Parlament előtt levő törvénymódosítás szerint; Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló 2003. évi XCI. törvény 211. §-a a következő (22) bekezdéssel egészül ki: "(22) A 2004. évi nemzeti hatáskörben nyújtott agrár- és vidékfejlesztési támogatások igénybevételének feltételeiről szóló 25/2004. (III. 3.) FVM rendelet 287. §-ában, a pályakezdő munkanélküliek elhelyezkedésének elősegítéséről szóló 68/1996. (V. 15.) Korm. rendeletben, a munkába járással összefüggő terhek csökkentését célzó támogatásokról, valamint a munkaerő-toborzás támogatásáról szóló 39/1998. (III. 4.) Korm. rendeletben, a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerőpiaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról szóló 6/1996. (VII. 16.) MüM rendeletben, a munkaügyi központok foglalkozási rehabilitációs eljárásáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkanélküliek foglalkoztatását elősegítő egyes támogatásokról szóló 11/1998. (IV. 29.) MüM rendeletben, a munkaerőpiaci szolgáltatásokról, valamint az azokhoz kapcsolódóan nyújtható támogatásokról szóló 30/2000. (IX. 15.) GM rendeletben meghatározott, foglalkoztatással kapcsolatos támogatásokban, illetve a 2004. évi nemzeti hatáskörben nyújtott agrár- és vidékfejlesztési támogatások igénybevételének feltételeiről szóló 25/2004. (III. 3.) FVM rendelet 93. § és 265. § és a 269. §-ában, a Hajdú-Bét Rt. és Parmalat Hungária Rt. mezőgazdasági alapanyag beszállítói részére biztosított kedvezményes hitel igénybevételének feltételéről szóló 107/2004. (VI. 8.) FVM rendelet 2. §-ában, a kedvező gabona termésből származó előnyök kihasználása érdekében az agrár termelők részére érvényesíthető állami segítség feltételeiről szóló 149/2004. (X. 1.) FVM rendelet 7. §-ában meghatározott kamattámogatásban, kezesség vállalási díjtámogatásban és hitel biztosítási díjtérítésben, illetve az Európa terv Agrárhitel programjáról szóló 6/2004. (I. 22.) FVM rendelet 18. §-ában meghatározott kamattámogatásban részesülő adóalanynak e támogatásaira - kizárólag a levonható adó megállapítása tekintetében - az Áfa. törvény 2003. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmaznia." (akadálymentesítő tv. 19. §-a). Ez azt jelenti, hogy a fenti jogszabályok alapján kapott támogatást nem kell arányosítani. A módosítás 2005. július 1-jén lép hatályba azzal, hogy a 211. §-ának (22) bekezdését 2004. január 1-jétől - visszamenőleg - kell alkalmazni (61. §).
