adozona.hu
Minőségellenőrzés a könyvvizsgálatban (I.)
Minőségellenőrzés a könyvvizsgálatban (I.)
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A könyvvizsgáló szakmában kiemelkedő jelentősége van a minőségnek, a könyvvizsgálói munka minőségbiztosításának, hiszen a magas színvonalú könyvvizsgálatból következik, hogy a közzétett pénzügyi információk hitelesek, és megbízható, valós képet tükröznek az adott vállalkozással kapcsolatban. A jól működő minőségbiztosítási rendszer emeli a könyvvizsgálói szakma színvonalát is azáltal, hogy ellenőrzi a könyvvizsgálati standardok és etikai szabályok betartását. A minőségbiztosítás, melyet gyakr...
Minőségellenőrzés a könyvvizsgálatban (I.)
(Bán Borbála)
A könyvvizsgáló szakmában kiemelkedő jelentősége van a minőségnek, a könyvvizsgálói munka minőségbiztosításának, hiszen a magas színvonalú könyvvizsgálatból következik, hogy a közzétett pénzügyi információk hitelesek, és megbízható, valós képet tükröznek az adott vállalkozással kapcsolatban. A jól működő minőségbiztosítási rendszer emeli a könyvvizsgálói szakma színvonalát is azáltal, hogy ellenőrzi a könyvvizsgálati standardok és etikai szabályok betartását. A minőségbiztosítás, melyet gyakran a minőségellenőrzés kifejezéssel illetnek, viszonylag új jelenségnek számít; az európai országok java része csupán az 1990-es évek második felében vezetett be efféle ellenőrzési eljárásokat.De miért van szükség a könyvvizsgálói tevékenység minőségének ellenőrzésére, amikor magának az auditnak a célja is alapvetően az ellenőrzés, a vállalati beszámolók hitelességének vizsgálata, ezáltal pedig a részvényesek, befektetők, hitelezők és az egyéb felhasználók érdekeinek védelme. Értelemszerűen az érdekhordozói kör annál jobban bízik a könyvvizsgáló munkájában, minél nagyobb bizonyosságot nyújt az a könyvvizsgálati bizonyítékokon keresztül.
Nem feltétlenül elegendő azonban a beszámoló tartalmának alátámasztásához, hogy egy könyvvizsgáló vizsgálata eredményeként - például - minősítés nélküli hitelesítő záradékkal látja el azt. Az utóbbi évek könyvvizsgálathoz kapcsolódó botrányai ugyanis kétkedést támasztottak az audittal hitelesített beszámolót felhasználók körében, ami a szakma hitelének erőteljes romlásához vezetett. Ráadásul az audit a pénzügyi információk hitelességéről teljes bizonyosságot nem nyújthat, ezért szükségképpen kockázattal jár. Emiatt kiemelkedő jelentőségű a könyvvizsgálati munka kockázatbecslése, mely során a könyvvizsgáló az ismeretei alapján felméri, hogy milyen alapossággal kell eljárnia a könyvvizsgálat során ahhoz, hogy a beszámoló tartalmát kellő bizonyossággal tudja megítélni a könyvvizsgálati kockázat "elfogadható alacsony szintre" való szorításával. A minőségellenőrzési rendszerek általános céljai ezért a következők:
- Meggyőződni arról, hogy a könyvvizsgáló megfelelően alkalmazza a könyvvizsgálatra vonatkozó törvényeket és más előírásokat, főként a Nemzeti Könyvvizsgálati Standardokat.
- Ellenőrizni a kiadott könyvvizsgálói jelentés helyességét.
- Szakmai segítséget nyújtani, tanácsokat adni a könyvvizsgálói munka minőségének javítása érdekében.
- A könyvvizsgálót munkája színvonalának emelésére ösztönözni.
Összességében tehát azért van szükség a könyvvizsgálat minőségellenőrzésére, mert ezáltal csökkenthető a könyvvizsgálati tevékenység kockázata, valamint a könyvvizsgálat színvonalának emelése és az érdekhordozók szakmába vetett bizalmának visszanyerése is szükségessé teszi azt.
Az előbbiekben említettek mellett a minőségellenőrzés egyéb előnyöket is nyújthat a hazai könyvvizsgáló szakma számára, hiszen egy ilyen rendszer bevezetése felkészíti a magyar könyvvizsgálókat az Európai Uniós követelményekre, valamint hozzájárul a további szakmai fejlődéshez. Ezt a fejlődést nemcsak a minőségellenőrzés szolgálja, hanem az annak alapjául szolgáló magyar nemzeti könyvvizsgálati standardok is. Ugyanakkor a standardok alkalmazásának előírása önmagában nem jelent "biztosítékot" a hitelesített beszámolót felhasználók számára a tekintetben, hogy a pénzügyi kimutatások valóban a megbízható és valós képet tükrözik: szükséges a standardok megfelelő alkalmazásának ellenőrzése.
Minőségbiztosítási rendszerek
A könyvvizsgálat minőségbiztosítása négy elemet foglal magába:1. a minőség tervezése,
2. a minőségi szolgáltatáshoz szükséges információk rendelkezésre bocsátása,
3. a minőség ellenőrzése,
4. minőségi könyvvizsgálói szolgáltatások irányítása.
Mivel a minőségellenőrzés csupán egy eleme a minőségbiztosításnak, így önmagában nem elegendő, sőt nem is kellően hatékony a könyvvizsgálói tevékenység színvonalának javításához, átfogó minőségbiztosítás szükséges. A nemzetközi (és természetesen a nemzeti) könyvvizsgálati standardok bevezetésével éppen ilyen átfogó minőségbiztosítás valósítható meg. A standardok ugyanis előírásokat fogalmaznak meg a könyvvizsgálati munka egyes elemeivel kapcsolatban, s egységes és megfelelő alkalmazásuk esetén a megbízás eredménye, a könyvvizsgálat minősége jól biztosítható.
A minőségbiztosítási rendszer két részből tevődik össze:
• Minőségbiztosítási intézkedések: gyakorlatilag ez a belső minőségellenőrzést jelenti, vagyis a nemzeti/nemzetközi könyvvizsgálati standardok alkalmazását.
- Megbízástól független intézkedések: a könyvvizsgálók szakmai szervezetének kialakítása, mely befolyásolhatja a könyvvizsgálati munka minőségét is (pl. szakmai továbbképzés, konzultációs lehetőség stb.).
- Megbízástól függő intézkedések: az adott megbízás lebonyolítása, vagyis a folyamatszervezés. A standardok elsősorban erre a területre irányulnak.
- Áttekintés: a minőségbiztosítási intézkedések teljesülésének és betartásának felügyelete, mely egyaránt vonatkozik a megbízástól független és az azoktól függő intézkedésekre.
• Minőségbiztosítási intézkedések felügyelete: a külső minőségellenőrzés fogalmához kapcsolódik, de a belső felügyeleti rendszerre támaszkodik, mely a következőkből áll:
- szervezeti minőségbiztosítási intézkedések,
- a minőségbiztosítási intézkedések ellenőrzése,
- a minőségbiztosítási intézkedések vizsgálata (revíziója).
A minőségbiztosítási intézkedések felügyelete nemcsak a belső felügyeletet jelenti (a munkatársak felügyelete és a beszámoló bírálata), hanem a külső felügyeletet is (a könyvvizsgálótól független személy általi ellenőrzés).
A minőségbiztosítás szükségességére az Európai Unió Bizottságának a könyvvizsgáló szerepéről, helyzetéről és felelősségéről szóló Zöld Könyve mutatott rá. A továbbiakban a minőségbiztosítás egyes területeit mutatom be részletesebben, melyet az alábbi ábra foglal össze.
1. ábra: A minőségbiztosítási rendszerek csoportosítása
Belső minőségellenőrzés
A belső minőségellenőrzés koncepciója a könyvvizsgálatban a Nemzetközi Könyvvizsgálói Szövetség (International Federation of Accountants, IFAC) által kiadott 220. témaszámú Nemzetközi Könyvvizsgálati Standardban (ISA) található meg.A Magyar Könyvvizsgálói Kamara az IFAC tagjaként a hazai könyvvizsgálói tevékenység színvonalának emelését a standardok bevezetésével kívánta megvalósítani. A standardok hazai jogrendbe történő beépítése már 1997-ben megkezdődött, kötelező érvényű alkalmazása azonban csak a 2001. üzleti évtől hatályos.
A magyar minőségellenőrzési rendszer kialakítását nemcsak a nemzetközi standardok hazai alkalmazása ösztönözte, hanem a Könyvvizsgálók Európai Szervezete (FEE) által közzétett tanulmány is, mely a könyvvizsgálat minőségbiztosításának jelentőségére hívja fel a szakma figyelmét.
A 220. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standard szerint a könyvvizsgálónak olyan minőségellenőrzési eljárásokat kell alkalmaznia, melyek megfelelnek a következő szempontoknak:
- Szakmai követelmények: a munkatársak függetlensége, tárgyilagossága, titoktartás és szakmai hozzáértés.
- Képesség és kompetencia: az alkalmazottaknak ismerniük kell a nemzeti könyvvizsgálati standardokat, és munkájukat felelősséggel kell ellátniuk.
- Kötelezettségvállalási képesség, elfogadás: kötelezettséget csak az arra jogosult vállalhat.
- A feladatok delegálása: a könyvvizsgálat folyamatát megfelelően irányítani, ellenőrizni kell.
- Konzultáció: szükség esetén szakemberek, szakértők tanácsát kell kérni.
- Ügyfelek elfogadása és megtartása: az új ügyfelek elfogadása és a régiek megtartása során mérlegelni kell a függetlenségi kritériumokat, az ügyfelek vezetésének tisztességével kapcsolatos információkat.
- Monitoring: a minőségellenőrzési eljárások folyamatos megfelelőségének és hatékony működésének figyelemmel kísérése.
A belső minőségellenőrzés megvalósítását előíró, jelenleg hatályos 220. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standard átdolgozott változatát hagyta jóvá 2004 februárjában az IFAC, s emellett új nemzetközi minőségellenőrzési standard is született (International Standard on Quality Control, ISQC). Ez utóbbi standard csak a társaságok minőségellenőrzési eljárásaival foglalkozik, míg a módosított 220. témaszámú könyvvizsgálati standard az egyes megbízásokra vonatkozó minőségi előírásokat tartalmazza. Az átdolgozott ISA 220. és az új ISQC is 2005. június 15-én lép életbe, s a legfontosabb változásai a következők:
- Cégszintű minőségellenőrzés (ISQC 1): olyan eljárásokat és módszereket kell kialakítani, melyek kötelezővé teszik az egyes megbízások végrehajtásával kapcsolatos minőségellenőrzést, ha tőzsdén jegyzett vállalkozás az ügyfél, illetve más ügyfeleknél bizonyos kritériumoknak megfelel. A tőzsdén nem jegyzett ügyfeleknél a könyvvizsgáló társaságnak kell felépítenie egy olyan feltételrendszert, amely szerint megállapítható, hogy adott ügyfél esetében el kell-e végezni a könyvvizsgálói záradék kiadása előtti minőségellenőrzési vizsgálatot vagy sem.
- Megbízásszintű minőségellenőrzés (módosított ISA 220): az ISQC szabályainak megfelelően kialakított cégszintű minőségellenőrzési eljárások szerint meghatározott esetekben a könyvvizsgálói jelentés kiadása előtt, a könyvvizsgálati munkát felül kell vizsgálni a lényeges megállapítások, becslések, illetve a könyvvizsgálói záradék alátámasztását szolgáló következtetések tekintetében. A felülvizsgálat általában magában foglalja az aláíró könyvvizsgálóval folytatott megbeszélést, a beszámoló és a könyvvizsgálói jelentést alátámasztó tényezők, következtetések áttekintését. Tőzsdén jegyzett vállalatok esetében azonban összetettebb a vizsgálat, értékelik többek között a csalás kockázatát, a javított és nem javított hibák hatását a beszámolóra, illetve a könyvvizsgálói jelentés megfelelőségét. A felülvizsgálati folyamat célja, hogy objektíven értékelje a könyvvizsgálat eredményét, és a könyvvizsgálói jelentést addig nem lehet közzétenni, amíg a felülvizsgálatot teljes egészében le nem folytatták.
Külső minőségellenőrzési rendszerek
A külső minőségellenőrzésen általában olyan rendszer működését értik, mely az előző fejezetben leírt belső minőségellenőrzési elvek és eljárások megfelelő kialakítását, működtetését, azoknak a nemzetközi könyvvizsgálati standardoknak és más jogszabályi előírásoknak való megfelelőségét ellenőrzi. Ilyen megközelítésben a külső minőségellenőrzési rendszereknek két fő típusát különböztethetjük meg: a monitoring rendszert és a társvizsgálatot.A monitoring
A monitoring módszer alkalmazása esetén a minőségvizsgálat feladatát szakmai szervezet látja el, melynél főállású alkalmazottak dolgoznak, s ez a szervezet határozza meg, mikor és kit kell vizsgálni. Ennek a rendszernek az a legfőbb előnye, hogy a minőségvizsgálat kisebb létszámú csapattal megoldható, s emellett az egyes vizsgálatok lefolytatása és értékelése viszonylag homogén, a hasonló esetek megítélése következetes ellenőrzést mutat. Ebben a rendszerben a közérdeklődésnek kitett vállalkozásokat könyvvizsgáló személyeket, illetve társaságokat központilag vizsgálják.A monitoring módszert 1992 óta alkalmazzák Angliában, Írországban, Wales-ben és Spanyolországban. Ezen országokban a monitoringra épülő minőségellenőrzési rendszerek elsősorban aszerint különböztethetőek meg egymástól, hogy melyik szervezet az, amelyik végső soron a minőségvizsgálat lefolytatásáért felelős. Spanyolországban a három nemzeti könyvvizsgálói kamara működtet egy saját monitoring rendszert, így a minőségellenőrzés a kamarák hatáskörébe tartozik. Ezzel szemben Angliában a kamaráktól független monitoring szervezet működik a minőségvizsgálatok megfelelő lebonyolítása érdekében.
A tisztán monitoring módszer alkalmazása során a felhalmozott tapasztalat egy kisebb létszámú szakmai csoportnál összpontosul, így ezek a szakemberek gyorsabb tanulási folyamaton mehetnek keresztül, lerövidítve ezáltal a rendszer bevezetési idejét.
A társvizsgálat
A társvizsgálat (peer review) olyan minőségellenőrzési módszer, melynél szakmabeliek végzik a vizsgálatot. Ebben a rendszerben a könyvvizsgálói kamara csupán azt felügyeli, hogy az adott minőségvizsgálati időszakra előírt vizsgálatokat elvégezték-e vagy sem. A minőségvizsgálatra kötelezett könyvvizsgáló azonban megválaszthatja, hogy kivel (melyik gyakorló könyvvizsgálóval) szeretné a vizsgálatot elvégeztetni.A peer review alkalmazása azért előnyös, mert a vizsgálatot jelentős tapasztalattal rendelkező, praktizáló könyvvizsgálók végzik, akik szaktudásukat is felhasználhatják az értékelés során. A költségek tekintetében is igen kedvező a módszer, ráadásul a minőségvizsgálói feladatot ellátó könyvvizsgálók számának alakításával igény szerint rugalmasan alakítható a rendszer "kapacitása". Nem elhanyagolható előnye a társvizsgálatnak, hogy a vizsgálat alá eső egyéni könyvvizsgálók és könyvvizsgáló társaságok sokkal inkább elfogadják a minőségvizsgálatnak ezt a formáját.
A társvizsgálatot Belgium, Dánia, Finnország, Hollandia, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália és Svédország alkalmazza. A módszert 1993-2000 között vezették be.
A két véglet, a monitoring és a társvizsgálat közötti számos vegyes rendszer is létezik, melyek igyekeznek a két módszer előnyeit ötvözni. Ez a vegyes rendszer általában azt jelenti, hogy a vizsgálatot gyakorló könyvvizsgálók hajtják végre, de a minőségvizsgálatra történő kiválasztás és a minőségvizsgáló kijelölése a könyvvizsgálóhoz a kamara feladata. Vegyes rendszert működtetnek Franciaországban, az Egyesült Államokban és Magyarországon is.
A következőkben a német társvizsgálati, majd az amerikai és a francia vegyes minőségellenőrzési rendszer sajátosságait mutatom be röviden.
A minőségellenőrzés németországi gyakorlata
Németországban meglehetősen későn, csupán 2000-ben került sor külső minőségellenőrzési rendszer bevezetésére, melynek kialakítását többek között a következő tényezők indokolták:- Megnövekedtek a követelmények a könyvvizsgáló függetlenségével, összeférhetetlenségével, titoktartásával és felelősségével kapcsolatosan,
- az USA tőzsdefelügyelete (SEC) csak olyan könyvvizsgálót fogad el, aki valamilyen elismert minőségellenőrzési rendszerben vesz részt - tekintettel a német cégek amerikai tőzsdéken való fokozódó jelenlétére, szükségessé vált egy ilyen rendszer bevezetése,
- az IFAC 1999 májusában közzé tett állásfoglalásában kötelezővé teszi a tagoknak a minőségellenőrzési rendszer bevezetését,
- az Európai Unió Bizottsága Ajánlásai, illetve a Zöld Könyv a könyvvizsgáló szerepéről, helyzetéről és felelősségéről hasonlóan motiváló tényezők voltak,
- az Európai Könyvvizsgálók Szövetsége (FEE) tanulmánya szerint is hátrányos, ha nincs kialakított minőségellenőrzési rendszer, hiszen ebben az esetben a könyvvizsgálat színvonala nem összehasonlítható más országokéval.
Németország az EU Ajánlásoknak megfelelően kétféle rendszer közül választhatott: monitoring vagy peer review. A német könyvvizsgálói szakma ez utóbbi mellett döntött, mely szerint a minőségvizsgálatot végző maga is könyvvizsgáló, így mindig aktuális szakmai tapasztalatokkal rendelkezik. A német minőségellenőrzési rendszer szervezetileg és felügyelet szempontjából is a kamara (Wirtschaftsprüferkammer) hatáskörébe tartozik, s ezzel megmarad a szakma önszabályozó szerepe is.
A német minőségellenőrzés szabályozása alapján minden könyvvizsgáló legalább háromévente minőségvizsgálati eljárás lefolytatására kötelezett, hiszen így biztosítható a könyvvizsgálat egységesen magas színvonala. Ugyanakkor a minőségvizsgálat a kisebb ügyfélkörrel és praxissal rendelkező könyvvizsgálóknak komoly terhet jelent. Többek közt ez az oka annak, hogy a minőségellenőrzési rendszer bevezetését két lépcsőben valósították meg: először a tőzsdén jegyzett ügyfeleknek, később minden vállalkozásnak kötelező a vizsgálat.
A német minőségellenőrzési rendszer egyik fontos alapköve a Minőségellenőrzési Tanács, melyet az érdekelt felek bevonására hoztak létre. Ez tulajdonképpen egy gazdasági és tudományos területeket képviselő szakemberekből álló grémium, melyben könyvvizsgáló nem vehet részt. A Minőségellenőrzési Tanács alapfeladata a minőségellenőrzés felügyelete: a rendszer megfelelőségének és működőképességének figyelemmel kísérése, a továbbfejlesztéshez kapcsolódó javaslatok kidolgozása. A testület a rendszer erősítését szolgálja, és emellett biztosítékot jelent a nyilvánossággal való kommunikációhoz.
Peer review az Amerikai Egyesült Államokban
Az Egyesült Államokban sem a monitoring, sem a társvizsgálati módszer nem található meg tisztán, a kettőnek egyfajta keverékét alkalmazzák. Az USA-ban bevezetett vegyes rendszer mindemellett alapvetően a peer review-ra épül.Az USA-ban a minőségellenőrzés története már másfél évtizedes múlttal rendelkezik, hiszen az Amerikai Könyvvizsgálók Intézete (American Institute of Certified Public Accountants, AICPA) már 1988-ban kötelezővé tette tagjai részére a peer review jellegű minőségvizsgálatot. Ez a peer review módszer azonban nem teljesen egyezik azzal az eljárással, amit alternatív minőségellenőrzési rendszerként korábban bemutattam, mivel itt a minőségellenőrzésre kijelölt könyvvizsgálók maguk választhatnak az alábbi lehetőségek közül:
- a minőségvizsgálók, vagyis az ellenőrzés lefolytatására kvalifikált könyvvizsgálók listájából véletlenszerűen kerül kiválasztásra a társvizsgáló,
- egy általa választott, a fenti listán szereplő céget kér fel a vizsgálatra,
- a felügyeleti szerv ellenőrzését kéri.
A peer review alkalmazását emellett a szövetségi államok illetékes felügyeleti szerve (State Boards of Accountancy) és a tőzsdefelügyelet (SEC) is előírta. A SEC a könyvvizsgálói tevékenység feltételeként határozta meg a minőségvizsgálat lefolytatását a tőzsdén jegyzett társaságokat auditálókkal kapcsolatban. 1997-ben a Nasdaq is újabb előírásokat fogalmazott meg, melyekkel mindenekelőtt a Nasdaq-on jegyzett vállalatok érdekeit igyekeztek védeni. A peer review vizsgálaton való kötelező részvétel követelménye nem változott, ugyanakkor magával a minőségvizsgálattal szemben állítottak minimum követelményeket:
- a peer review feleljen meg az AICPA tőzsdén jegyzett társaságokra vonatkozó standardjainak,
- rendszeresen, legalább háromévente végezzenek ilyen vizsgálatot,
- a peer review közfelügyelete biztosított legyen.
A könyvvizsgálat minőségének javítása, valamint a vállalatok beszámolóit felhasználó felek védelme érdekében az AICPA 2005. január 1-jei hatállyal átdolgozta a peer review alkalmazására vonatkozó standardot. Az átdolgozott standard a következő vizsgálati típusokat különbözteti meg:
- Rendszervizsgálat: a vizsgált társaság könyvviteli és könyvvizsgálati tevékenységére vonatkozó belső minőségellenőrzési rendszernek, a minőségellenőrzési politika és az alkalmazott eljárásoknak a vizsgálata, a minőségellenőrzési standard alkalmazásának ellenőrzése. A rendszervizsgálatot megelőzi egy alaposabb tájékozódás a vizsgálandó cég szervezetéről, filozófiájáról stb., mely a peer review tervezését segíti elő. A peer review tervezése során meg kell becsülni az abból eredő kockázatot is, mely a könyvvizsgálati kockázathoz hasonló elemekből tevődik össze és ahhoz hasonlóan is kell értelmezni.
- Megbízások vizsgálata: elsősorban a számviteli standardok alkalmazását vizsgálja az egyes megbízásokon keresztül, így nem jelölhetnek ki megbízás vizsgálatra olyan céget, mely könyvvizsgálati standard szabályozása alá eső szerződést teljesít, azaz könyvvizsgálati tevékenységet is folytat.
- A jelentés vizsgálata: a kibocsátott pénzügyi kimutatások és a kapcsolódó jelentések szakmai standardoknak való megfelelőségét vizsgálja felül. Jelentés-szintű vizsgálat alá esnek azok a cégek, melyek közzétételre nem kötelezett megbízásokat teljesítenek, ugyanakkor ezek a cégek is választhatják a rendszer- vagy a megbízás-szintű vizsgálatot is.
A francia minőségellenőrzési rendszer
A francia minőségellenőrzési rendszer az amerikaihoz hasonlóan vegyes elemeket tartalmaz, bevezetésére 1986-ban került sor. Franciaországban a könyvvizsgálati munka minőségének ellenőrzését két lépcsőben valósítják meg:- Nemzeti szint: a közérdeklődésnek kitett vállalatok (tőzsdén jegyzett társaságok, befektetési vállalkozások, ingatlanbefektetési vállalkozások stb.) könyvvizsgálóinak minőségellenőrzése.
- Regionális szint: közérdeklődésre nem számító vállalatok könyvvizsgálói esetén. A minőségellenőrzési vizsgálat kiterjed a vállalati eljárásokra, a könyvvizsgáló szakmai fejlődésének mértékére, az alkalmazott infrastruktúra technikai színvonalára, illetve a dokumentációra.
A francia minőségellenőrzési rendszer célja a szakmai standardok megfelelő alkalmazásának, illetve a beszámoló-minősítés következetességének ellenőrzése, mely által hozzájárul a könyvvizsgálatban, mint rendszerben rejlő kockázat értékeléséhez. A könyvvizsgálói munka minőségellenőrzési vizsgálata során elsősorban a törvényes könyvvizsgáló függetlenségére, valamint a minőségellenőrzéshez kapcsolódó belső eljárások kialakítására figyelnek. A vizsgálatot legalább hatévente meg kell ismételni. A francia gyakorlat szerint a minőségellenőrzési vizsgálat során nem értékelik a számviteli szabályok megfelelő alkalmazását, a számviteli információk megbízhatóságát, és a függetlenséghez kapcsolódó szabályok megfelelőségét.
A minőségellenőrzési eljárás szervezeti megvalósítása is kettős:
• A regionális vizsgálatokat a Törvényes Könyvvizsgálók Regionális Intézete (CRCC) felügyeli, melynek tagjai felelősek:
- a vizsgálati eljárások lefolytatásáért,
- a vizsgálandó könyvvizsgáló kiválasztásáért,
- a minőségvizsgálók kiválasztásáért és szakmai fejlődésükért,
- a vizsgálat alá eső könyvvizsgáló megismerje a vizsgálat során született megállapításokat.
• Nemzeti szinten a vizsgálati eljárás egy, a CENA által összeállított anyagban rögzített szabályok szerint zajlik, mely szabályokat minden nemzeti szintű vizsgálatra alkalmazni kell.
A francia minőségellenőrzési gyakorlat tehát egyaránt tartalmaz társvizsgálat és monitoring jellegű elemeket is. A két módszert az IFAC egyenértékűként kezeli, ugyanakkor a közvélemény általában a monitoring rendszert objektívebbnek tekinti, hiszen az ellenőrzőnek egy felügyeleti szerv a munkaadója, így az anyagi függetlenség biztosítása magasabb fokú függetlenségre enged következtetni. Ezt a tényezőt próbálják a vegyes rendszerek kihasználni: az alapvetően társvizsgálati módszerre épülő eljárásokat közfelügyelettel egészítik ki.
Irodalomjegyzék:
1. AICPA Standrads for Performing and Reporting on Peer Reviews,2. Developments in French Accounting and Auditing 2000, 103-112. oldal
http://www.experts-comptables.fr/html/countries/gb/documents/full_book.pdf (2004. március 15-én)
3. Dörner, D. [1999]: Die externe Qualitätskontrolle für Wirtschaftsprüfer und vereidigte Buchprüfer. Wirtschaftsprüferkammer-Mitteilungen, 1999/3.
4. International Standard on Auditing 220, Quality Control for Audits of Historical Financial Information,
5. International Standard on Quality Control 1, Quality Control for Firms that Perform Audits and reviews of Historical Financial Information and Other Assurance and Related Services Engagements,
6. Könyvvizsgálói szakmai továbbképzés, 2002. A Magyar Könyvvizsgálói Kamara kiadványa, Budapest, 6-192. oldal
7. Lück, W. [2000]: Minőségbiztosítás (quality control) I-III. Szám-Adó, 2000/9-11.
8. Magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok 2001, MKVK Oktatási Központ, Budapest, 2001
9. McCabe, R. K. - Luzi, A. D. - Brennan, T. [1993]: Managing Partners' Perceptions of Peer Review. Auditing, 1993/2.
10. Peer Review - Zur Einführung einer externen Überwachung der Qualität in der deutschen Wirtschaftsprüferpraxis. Die Wirtschaftsprüfung, Heft 23-24/1999.
11. Szekeres Bernadett [2002]: Wirkung der europäischen Qualitätsprüfungssysteme auf die ungarische Wirtschaftsprüfung. EU Working Papers, 2002/2.
Lábjegyzet
Könyvvizsgálói szakmai továbbképzés, 2002.
400. témaszámú Nemzeti Könyvvizsgálati Standard: Kockázatbecslés és a vállalati belső ellenőrzési rendszer, 2. bek.
Szekeres [2002]
Lück, W. [2000]
Continuous Quality Assurance Statutory Audit in Europe, 1998. április
International Standard on Quality Control 1, Quality Control for Firms that Perform Audits and Reviews of Historical Financial Information, and OtherAssurance and Related Services Engagements.
Mérlegelni kell például a megbízás természetét, mennyire számíthat közérdeklődésre a vállalkozás, illetve a könyvvizsgálat során feltárt szokatlan tranzakciók mennyire növelik a könyvvizsgálati kockázatot, esetleg van-e olyan jogi szabályozás, mely előírja egy ilyen vizsgálat teljesítését.
International Standard on Auditing 220 (Revised), Quality Control for Audits of Historical Financial Information.
Könyvvizsgálói szakmai továbbképzés 2002 alapján.
Szekeres [2002] alapján.
A fejezet forrása: Peer Review-Zur Einführung einer externen Überwachung der Qualität in der deutschen Wirtschaftsprüferpraxis, in: Die Wirtschaftsprüfung, Heft 23-24/1999.
McCabe, Luzi és Brennan [1993]
Dörner [1999]
AICPA Standards for Performing and Reporting on Peer Reviews
Developments in French Accounting and Auditing 2000
