adozona.hu
Sajátosan kezelendő követelések számviteli elszámolása
Sajátosan kezelendő követelések számviteli elszámolása
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A vásárolt követelések - amelyek nyilvántartása a követeléseken belül történik - sajátos kezelést igényelnek, mivel bekerülésük - adásvételi célok miatt - alapvetően eltér más követelés tételektől. Bekerüléskor értéküket az értük fizetett ellenérték alapján kell meghatározni, ez általában a megvásárolt követelés vásárlás előtti értéke alatt marad. A vásárolt követelés kiegyenlítésekor kapott - a nyilvántartási érték - magasabb összeg és a nyilvántartási érték különbözete a pénzügyi műveletek ...
Sajátosan kezelendő követelések számviteli elszámolása
(Dr. Pál Tibor)
A vásárolt követelés
A vásárolt követelések - amelyek nyilvántartása a követeléseken belül történik - sajátos kezelést igényelnek, mivel bekerülésük - adásvételi célok miatt - alapvetően eltér más követelés tételektől. Bekerüléskor értéküket az értük fizetett ellenérték alapján kell meghatározni, ez általában a megvásárolt követelés vásárlás előtti értéke alatt marad. A vásárolt követelés kiegyenlítésekor kapott - a nyilvántartási érték - magasabb összeg és a nyilvántartási érték különbözete a pénzügyi műveletek (egyéb) bevételei között növelik az eredményt.(Ezeket a követeléseket behajthatatlanná minősítésük esetén a pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása között, esetlegesen befolyt összegeiket a pénzügyi műveletek egyéb bevételei között kell kimutatni.)
Az elengedett követelés, az elévült követelés
Az elengedett követelések a szokásos üzleti folyamatoktól eltérő kiváltó okok következtében jelenhetnek meg. Ebből következően a számviteli szabályozás a szokásos üzleti tevékenység során bekövetkezett eseményektől elkülönítve a rendkívüli tételek között - rendkívüli ráfordításként értelmezi az elengedett követeléseket. (A tétel jellegéből fakad, hogy utólagos pénzügyi rendezés nem jellemző, de előfordulhat.)Az elengedett követelés összegével a hitelező a követelése összegét csökkenti, a rendkívüli ráfordításokat növeli. Az elengedett követelések a vállalkozás döntése alapján csökkentik a követelések állományát, a számviteli szabályozás nem tesz a különbséget az adott követeléstétel elengedését megalapozó okok között, így az ilyen tételek elszámolását is egységesen írja elő. Az elengedés tényét bizonyító dokumentáció is a vállalkozás, valamint a kedvezményezett gazdálkodó (természetes személy) ezirányú megállapodását rögzíti.
Az elévült követelést, amennyiben ilyen előfordul (természetesen ez további kérdéseket is felvet) - behajthatatlan követelésnek minősítve - hitelezési veszteségként az egyéb ráfordítások között kell figyelembe venni, azokkal a követelés-tételekkel szemben amelyekkel kapcsolatban (ez nem gyakori eset) előfordul.
Határidőn belüli fizetés miatt kapott, adott árengedmény (skontó) elszámolása
Abban az esetben, ha a vevő vállalkozás a termék, vagy szolgáltatásértékesítési szerződésben rögzített fizetési határidőnél rövidebb időn belül egyenlíti ki a tartozását, akkor a szerződésben meghatározott mértékű fizetési kedvezményben, engedményben részesül. Ezen a jogcímen kapott, adott kedvezményt szokás skontónak is nevezni.Tekintettel arra, hogy a számviteli szabályozás az ilyen jogcímen keletkezett engedményt a vállalkozás pénzügyi, finanszírozási tevékenységének tekinti a kapott, adott engedményeket a pénzügyi műveletek egyéb bevételei, illetve ráfordításai között kell elszámolni. Alternatív elszámolási lehetőség a beszerzett eszközök bekerülési értékének, illetve az értékesítés nettó árbevételének a csökkentése lenne.
A szabályozás ugyanakkor korlátozni kívánta az indokolatlanul nagy összegű engedmények nyújtását. Ezért csak a szerződésben - késedelmes fizetés esetére - meghatározott késedelmi kamattal arányos engedmény összegét lehet a pénzügyi műveletek egyéb bevételei, ráfordításai között figyelembe venni. Ha a szerződésben a késedelmi kamat mértékét nem határozták meg, akkor a fizetés teljesítésekor érvényes jegybanki alapkamattal arányos összeget lehet így elszámolni. A késedelmi kamattal, illetve a jegybanki alapkamattal arányos összeget meghaladó engedmény összegét az engedmény nyújtójánál a rendkívüli ráfordítások, az adósnál a rendkívüli bevételek részeként kell elszámolni.
Mennyiségi kedvezmény (rabatt) elszámolása
Konkrét számlához nem rendelhető olyan kedvezményt jelent, amelyet az eladó bizonyos vásárlási értékhatár elérését követően nyújt a vásárló részére, általában a teljes vásárlási érték százalékában kifejezve. A kedvezményt nyújtónál egyéb ráfordításként jelentkezik, a kedvezményezett egyéb bevételként számolja el. Az ilyen tételeket pénzügyi rendezéskor kell elkönyvelni, de a mérlegkészítésig pénzügyileg rendezett, előző (tárgy) időszakra vonatkozó engedményt jelentő összegek a tárgyidőszakhoz elszámolhatók.Valódi penziós ügylet elszámolása
Olyan hitelügyletet jelent, ahol az átadott eszköz (általában értékpapír, váltó, esetleg követelés) biztosítékként funkcionál, majd a hitelügylet végén - visszafizetéskor - visszakerül eredeti tulajdonosához, így eszközmozgást nem is rögzítenek a főkönyvi elszámolásban.Megjegyzés: az elszámoláshoz időbeli elhatárolás kapcsolódhat, amennyiben az ügylet a fordulónapig nem zárul le.
Követelések engedményezése (átruházása)
A hitelező az adós által elismert követelését - engedményezési szerződés alapján - más vállalkozásra engedményezheti. Az engedményezőnél a követelés nyilvántartási értékét egyéb ráfordításként, az engedményes - a vevő - által elismert értéket pedig egyéb bevételként kell elszámolni.A vevő, az engedményes a vásárolt követelést az engedményezési szerződésben megállapított értéken fogja a vásárolt követelések között nyilvántartásba venni, egyidejűleg ki kell mutatnia az engedményezővel szembeni kötelezettségként is.
Az adós az eredeti szerződés szerinti időpontban fogja a tartozását kiegyenlíteni. Amennyiben az engedményezés az eredeti követelés nyilvántartási értékétől eltérő összegben történt, akkor - az adós az eredeti tartozását egyenlíti ki - szükségszerűen a vásárolt követelés bekerülési, nyilvántartási értéke és az adós által kiegyenlített összeg eltér egymástól. A különbözetet a követelést vásárló - az engedményes - a pénzügyi műveletek egyéb bevételei, vagy ráfordításai között kell, hogy elszámolja.
Amennyiben a hitelező ellenérték, térítés nélkül engedményezi követelését az engedményesre, akkor a térítés nélkül átadott, átvett eszközökhöz hasonlóan kell az engedményezést elszámolni. Ennek megfelelően az eredeti jogosult által ellenérték nélkül engedményezett követelést a rendkívüli ráfordítások növekedéseként, illetve a követelések csökkenéseként kell elszámolni.
Az engedményes a térítés nélkül kapott követelést forgalmi, piaci értéken fogja - rendkívüli bevételként - nyilvántartásba venni, majd a rendkívüli bevételt el kell határolnia. Az elhatárolt bevételt a követelés kiegyenlítésével egyidejűleg kell megszüntetni.
A behajthatatlan követelés
Amennyiben az üzleti év során bármely időpontban (év közben, vagy év végén) egyértelműen megállapításra kerül, hogy a követelés részben, vagy egészben behajthatatlan - mert a bírósági végrehajtás során nincs fedezet, egyezség keretében elengedték stb. - akkor a behajthatatlan összeget hitelezési veszteségként el kell számolni. A hitelezési veszteség összegével az egyéb ráfordításokat növelni, a követelések összegét csökkenteni kell.Lényeges annak hangsúlyozása, hogy a hitelezési veszteség nem értékvesztés - bár az eredményre gyakorolt hatása ugyanaz - ebből adódóan hitelezési veszteséggel kapcsolatban visszaírásról nem lehet beszélni. Előfordulhat, hogy hitelezési veszteségként elszámolt követelés, vagy annak egy része később megtérül - ezt az összeget egyéb bevételként kell nyilvántartásba venni - de ez az összeg nem tekinthető értékvesztés visszaírásának.
A felsorolt esetek mindegyikében a behajthatatlanság tényét olyan dokumentációval kell alátámasztani, amely megfelelő módon bizonyítja a behajthatatlanság tényét. Ezek a bizonylatok különböző eljárások, meghatározott módszerek alapján támaszthatják alá az elszámolásokat. A sikertelen behajtást bizonyíthatja a nemleges foglalási jegyzőkönyv, a csőd, vagy a felszámolási eljárás során megkötött egyezség támaszthatja alá a meg nem fizetendő követelés-rész behajthatatlanként történő leírását. A felszámoló írásbeli nyilatkozata, vagy a felszámolás utolsó fázisában összeállított vagyonfelosztási javaslat alapján számított kiegyenlítetlen tétel is dokumentumként értékelhető. A végrehajtási eljárás költségeiről készített kalkuláció alátámaszthatja azt a döntést, amely alapján - az esetlegesen behajtható összeghez képest aránytalanul magas költségek miatt - nem folytatják a behajtást, nem tesznek további intézkedéseket a fajlagosan viszonylag kis összegeket jelentő követelések realizálása érdekében.
Hasonlóan a behajthatatlanság bizonyításának tekinthető, ha az adós nem fellelhető vagy a követelést bíróság előtt - a polgári jogi szabályozás alapján - nem lehet érvényesíteni vagy - általános esetben - öt évvel korábban keletkezett (elévült). (Devizás követelések esetében a külföldi jogszabályokra, illetve hazai deviza-előírásokra is figyelemmel kell lenni, devizahatósági engedélyre azonban nincs szükség).
Előfordulhat, hogy az adózó által hitelezési veszteségként leírt (vagyis behajthatatlannak minősülő) követelésre vonatkozóan az adós, a vevő utólag teljesít.
A behajthatatlan követelésekkel kapcsolatos elszámolások: