adozona.hu
Mi változott a családok támogatásáról szóló törvényben és mikortól
Mi változott a családok támogatásáról szóló törvényben és mikortól
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A családok támogatásáról szóló törvényben 2005. január 1-jétől kezdődő időponttól néhány módosítást eszközöl a jogalkotó oly módon, hogy erre a módosításra több részletben (különböző törvények módosításával) kerül sor. Ezekből a törvényekből az első a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló törvény, ezt követően az adókról, járulékok módosításáról rendelkező, majd a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló törvény, végül a szociális törvény módosítása is tartalmaz a Cst.-re vo...
Mi változott a családok támogatásáról szóló törvényben és mikortól
(Erdészné Nagy Gizella)
A családok támogatásáról szóló törvényben 2005. január 1-jétől kezdődő időponttól néhány módosítást eszközöl a jogalkotó oly módon, hogy erre a módosításra több részletben (különböző törvények módosításával) kerül sor. Ezekből a törvényekből az első a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló törvény, ezt követően az adókról, járulékok módosításáról rendelkező, majd a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló törvény, végül a szociális törvény módosítása is tartalmaz a Cst.-re vonatkozó változásokat.A legfontosabb módosítások a teljesség igénye nélkül, a következők:
• 2005. január 1-jétől - a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló törvény módosítása kapcsán - a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 13. § a) pontja hatálytalan. Ez azt jelenti, hogy a családi pótlék összegének megállapítása során, olyan jogcímen, hogy az igénylő férje, élettársa sorkatonai, polgári szolgálatot teljesít, nem minősülhet egyedülállónak - ilyen jogcímű egyedülállóság nincs -.
• A további módosítás (2004. évi CI. törvény 246. §-a) a gyermekgondozási segélyben részesülő személyeket érinti. E változás további kedvezményeket biztosít a gyermekgondozási segélyben részesülő és egyben munkát vállaló személyeknek.
Ez azt jelenti, hogy a gyermekgondozási segélyben részesülő személy - ide nem értve a nagyszülőt - kereső tevékenységet:
1. a gyermek egy éves koráig nem folytathat,
2. a gyermek egy éves kora után napi négy órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés otthonában történik.
További kedvezményt tartalmaz a Cst. 21. § (2) bekezdése. Az új szabály arról rendelkezik, hogy napi négy órát meg nem haladó időtartamban folytatott keresőtevékenységnek kell tekinteni, ha a gyermekgondozási segélyben részesülő személyt, a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény rendelkezései szerint, a felek megállapodása alapján rendes munkaidőben, kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben foglalkoztatják oly módon, hogy a rendes és a rendkívüli munkaidejének együttes mértéke, egy naptári héten a 20 órát nem haladja meg. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy szombaton és vasárnap a gyermekgondozási segélyben részesülő személy akár 16 órát is dolgozhat.
A családtámogatási jogszabálynak ez utóbbi ismertetett változásait is figyelembe véve, a következő rendelkezésekre kell figyelemmel lenni 2005. január 1-jétől is.
A Cst. 27. § (1) bekezdés c) pontja arról rendelkezik - fő szabályként mondja ki -, hogy nem jár gyermekgondozási támogatás annak a személynek, aki
- kormányrendeletben meghatározott kivétellel - a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben [Gyvt. 41. § (3) bek.] helyezi el.
[A Gyvt. 41. § (3) bekezdése arról rendelkezik, hogy a gyermekek napközbeni ellátása megszervezhető - a gyermekek életkorának megfelelően - különösen bölcsődében, hetes bölcsődében, családi napköziben, házi gyermekfelügyelet keretében, nyári napközis otthonban vagy napközis táborban, valamint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) hatálya alá tartozó óvodában, iskolai napköziben.]
A kormányrendeletben meghatározott három kivétel, amikor a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézetben helyezhetik el a gyermekgondozási segély, vagy gyermeknevelési támogatás folyósítása mellett:
a) a gyermek egy évesnél idősebb, és az intézményi elhelyezés a napi 4 órás időtartamot nem haladja meg (feltéve, hogy a gyes-ben, gyet-ben részesülő személy legfeljebb napi négy órát meg nem haladó időtartamban keresőtevékenységet folytat),
b) a gyermekgondozási támogatásra jogosult közoktatási intézményben a nappali oktatás munkarendje szerint tanul, illetőleg felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója (nem feltétel a keresőtevékenység folytatása, a napközbeni ellátás nincs 4 órára korlátozva),
c) az intézményi elhelyezés az óvodai nevelés keretében folyó iskolai életmódra történő felkészítést szolgálja. Ez utóbbi esetben a napközbeni ellátás a napi négy órát nem haladhatja meg, kivéve, ha a közoktatásról szóló törvény szerint, a gyermek 4 órát meghaladó időtartamra köteles az óvodai nevelésben részt venni.
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 24. § (1) bekezdése szerint az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség - e törvény 6. §-ának (2) bekezdésében meghatározottak szerinti - kezdetéig nevelő intézmény. Az óvodai nevelés a gyermek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozások keretében folyik.
A (2) bekezdés rendelkezik arról, hogy az óvoda a gyermek hároméves korától ellátja - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottak szerint - a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokat is.
A (3) bekezdés rendelkezik arra vonatkozóan, hogy a gyermek - ha e törvény másképp nem rendelkezik - abban az évben, amelyben az ötödik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától napi négy órát köteles óvodai nevelésben részt venni.
E három esetben [a), b), c) pont] a szülőt megilleti a gyermekgondozási segély vagy a gyermeknevelési támogatás.
Nem helyezheti el azonban a szülő a gyermekét napi 4 órás napközbeni ellátásra sem, a gyes, gyet folyósítása mellett, ha a gyermek egy évesnél fiatalabb. Amennyiben elhelyezi, akár 4 órára is, a gyes, gyet, folyósítását szüneteltetni kell [Vhr. 22. § (3) bekezdés] éppen azért, mert a gyermek még nincs egy éves.
A leírtakból az is következik, hogy a gyermekgondozási segély és gyermeknevelési támogatás folyósítása mellett, 4 órás keresőtevékenység folytatása nélkül, nem adható a gyermek napközbeni ellátást biztosító intézménybe akkor sem, ha e gyermek már egy évnél idősebb.
A költségvetési törvényben került bevezetésre a jogalap nélkül kifizetett családtámogatási ellátás méltányosságból való törlésének lehetősége. Vagyis a Cst. 43. § új (5) bekezdése a következőkről rendelkezik. "A jogalap nélkül kifizetett és jogerős határozat alapján visszakövetelt családtámogatási ellátás összegét, a magánszemély kérelmére, a Magyar Államkincstár elnöke kivételes méltányosságból elengedheti, vagy mérsékelheti, ha annak megfizetése az adós és a vele együtt élő közeli hozzátartozó megélhetését súlyosan veszélyezteti, és a behajtási eljárás eredménytelen volt." E rendelkezés során nagyon fontos, hogy ügyelni kell a rendelkezés utolsó tagmondatára is - a behajtási eljárás eredménytelen volt. - Ami azt jelenti, hogy a méltányosság gyakorlása csak akkor lehetséges, ha minden törvény által meghatározott feltétel fennáll.
A leglényegesebb változás a Cst.-ben egyebek mellett a családi pótlék összegeinek emelése.
|
Cst. 11. § |
|
|
(1) A családi pótlék havi összege |
|
|
a) egygyermekes család esetén |
5100 Ft |
|
b) egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén |
6000 Ft |
|
c) kétgyermekes család esetén gyermekenként |
6200 Ft |
|
d) két gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként |
7200 Ft |
|
e) három- vagy többgyermekes család esetén gyermekenként |
7800 Ft |
|
f) három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként |
8400 Ft |
|
g) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén, valamint a 7. § (1) bekezdésének b)-c) pontja szerinti intézményben élő, továbbá nevelőszülőnél, hivatásos nevelőszülőnél elhelyezett tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után |
13 900 Ft |
|
h) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló esetén a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermek után, valamint a 7. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti személynek |
15 700 Ft |
|
i) 7. § (1) bekezdésének b)-c) pontja szerinti intézményben élő, továbbá nevelőszülőnél, hivatásos nevelőszülőnél elhelyezett, a g) és h) pontok alá nem tartozó gyermek, valamint a 8. § (3) bekezdésének b) pontja alá tartozó személy esetén |
7 200 Ft |
Az öregségi nyugdíj minimum összegének változása, az anyasági támogatás összegét is érinti 2005. január 1-jétől. Így az után a gyermek után aki 2004. december 31-ét követően születik, az anyasági támogatás összege egy gyermek esetén 55 575, iker gyermekek esetén 74 100 forint.
Fontos, hogy 2005. január 1-jétől az anyasági támogatás jogosult részére történő eljuttatására kétféle módon kerülhet sor:
- átutalással,
- postai utalványon.
A gyermekgondozási segély méltányosságból történő elbírálása 2005. január 1-jétől a Magyar Államkincstár elnökének határkörébe tartozik. Az eljárási szabályok az igénylők részéről változatlan, továbbra is a Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságaihoz kell az ilyen irányú igényt benyújtani.
A szociális törvény módosítása során került pontosításra a Cst. 7. § (2) bekezdése. Ez arról rendelkezik, hogy a közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermek után a családi pótlék annak a tanévnek a végéig jár, amelynek időtartama alatt betölti a 23. életévét.