adozona.hu
Változások a társasági adó és az osztalékadó szabályaiban 2005-től (I.)
Változások a társasági adó és az osztalékadó szabályaiban 2005-től (I.)
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
2005. adóévtől belföldi illetőségű adózóként a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) alanya lesz a közjegyzői iroda (melyet a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLII. törvény módosítása indokol), illetve az a külföldi személy, aki üzletvezetési helyét Magyarországra helyezi (a belföldi illetőség természetesen csak akkor áll fenn, ha a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény ezt lehetővé teszi).
2005-ben változatlanul érvényesül az a...
Változások a társasági adó és az osztalékadó szabályaiban 2005-től (I.)
(Boris Szilvia)
Adóalanyi kör és korrekciós tételek változása
I. Adóalanyok
2005. adóévtől belföldi illetőségű adózóként a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) alanya lesz a közjegyzői iroda (melyet a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLII. törvény módosítása indokol), illetve az a külföldi személy, aki üzletvezetési helyét Magyarországra helyezi (a belföldi illetőség természetesen csak akkor áll fenn, ha a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény ezt lehetővé teszi).II. Adóalap-korrekciós tételek változása
Értékcsökkenési leírás
2005-ben változatlanul érvényesül az az elv, miszerint a számvitel szerinti (terv szerinti és terven felüli) értékcsökkenés növeli az adózás előtti eredményt, ugyanakkor a Tao. törvény 1-2. számú mellékletében meghatározott leírási kulcsokkal számított értékcsökkenési leírás csökkenti azt. A leírási kulcsok közül az adózó választja ki, melyiket kívánja alkalmazni (a vállalkozás adóévi eredményének függvényében), amennyiben az adott eszközre a törvény több kulcsot is tartalmaz. Az adózó választása csak az adott adóévre nézve kötelező - olyan értelemben, hogy azt később önellenőrzéssel nem változtathatja meg -, ugyanakkor a következő adóévben dönthet eltérő leírási kulcs mellett is, ha erre a törvény lehetőséget biztosít, és a számított nyilvántartási érték még nem nulla, azaz az eszközt nem írta le teljesen a társasági adóban.A Tao. törvény mellékleteiben meghatározott leírási kulcsokban 2005-től két változtatás történik. Az első, hogy a közúti személyszállításhoz használt autóbuszok leírásakor az adózó választhatja a számviteli törvény szerint megállapított terv szerinti értékcsökkenést illetve alkalmazhatja a jelenlegi 20 százalékos leírási kulcsot. Továbbá 50 százalékos értékcsökkenési leírás számolható el a 2005-ben újként beszerzett, előállított, a 33 százalékos és a 14,5 százalékos kulcs alá sorolt tárgyi eszközök, valamint a szellemi termékek, a kísérleti fejlesztés aktivált értéke, hasonlóan a korábban csak 2003-2004-ben beszerzett ilyen eszközökre vonatkozó szabályhoz. Ezzel 2005-ben két év alatt, azaz évente 50 százalékkal írható le a társasági adóban
- 2003-ban vagy azt követően beszerzett, előállított, korábban még használatba nem vett, a törvény szerint 33 vagy 14,5 százalékkal is leírható tárgyi eszköz;
- 2003-ban vagy azt követően vásárolt, előállított szellemi termékek, kísérleti fejlesztés aktivált értéke;
- általános rendeltetetésű számítástechnikai gépek; illetve
- kizárólag film és videogyártást szolgáló gépek, berendezések.
Fejlesztési tartalék
A 2004. december 31-ei szabályok szerint készített beszámolóban képzett fejlesztési tartalékot nem használhatja fel az adózó olyan beruházásra, amelyre a számvitel szerint nem számolható el, vagy nem szabad elszámolni terv szerinti értékcsökkenést, azaz jellemzően a földterület, telek, képzőművészeti alkotások. Ugyanakkor a korábban, 2003 adóévben (vagy az adózó átalakulása esetén, akár 2004. december 31. előtt végződő adóévben) képzett fejlesztési tartalékot - a törvény rendelkezéseinek megfelelően - a képzését követő 4 adóéven belül az adózó még felhasználhatja olyan eszközre is, amelyet a számvitel szerint nem értékcsökkenthet.Börtönviselt foglalkoztatásához kapcsolódó adókedvezmény
Az adózó adóalap-kedvezményt érvényesíthet a pártfogó felügyelet alatt álló illetve a szabadságvesztésből szabaduló személy szabadulását követő 6 hónapon belüli alkalmazására. Csökkenti az adózás előtti eredményt az ilyen munkavállaló részére a foglalkoztatása alatt befizetett társadalombiztosítási járulék (azaz egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék és egészségügyi hozzájárulás), legfeljebb 12 havi összege. A szabály alkalmazásában pártfogó felügyelet alatt álló személynek a Büntető Törvénykönyvről szóló törvény 82. §-a szerint az minősül, aki próbára bocsátott, felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt visszaeső, illetve akivel szemben a vádemelést elhalasztották.Követelésekre elszámolt értékvesztéshez kapcsolódó korrekciós tételek módosulása
2005-től egyszerűbbé válik a követelésekre elszámolt értékvesztés elszámolása a társasági adóban. A számvitelben elszámolt értékvesztés növeli az adóalapot, ugyanakkor a behajthatatlanná vált rész csökkenti azt. A követelésre elszámolt értékvesztésnek a Tao. tv. szerinti elismert részéhez - a határidőn túli követelések 2, 5, 25 százalékához - kapcsolódó csökkentő tétel megszűnik, azzal, hogy amennyiben az adózó a csökkentést 2004. adóévben alkalmazta, 2005. adóévben ezzel növelnie kell adóalapját. A bíróság előtt nem érvényesíthető, illetve elévült követelés miatt elszámolt ráfordítás nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségként, ráfordításként növeli az adóalapot. A könyv szerinti értéket meghaladóan elszámolt bevétel nemcsak a követelés átruházásakor, hanem annak kiegyenlítésekor illetve beszámításakor is csökkenti az adóalapot, változatlanul legfeljebb a nyilvántartott értékvesztés mértékéig. 2005-től nem kell az adózás előtti eredményt módosítani, ha a követelést hitelezési veszteségként számolja el a vállalkozás, arra tekintettel, hogy behajthatatlan. (Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költség címén - az említett két esetben - azonban fennáll a növelési kötelezettség.)Szabadalom, használati - és formatervezési mintaoltalom beszerzéséhez és fenntartásához kapcsolódó új adóalap-kedvezmény
Az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózó szabadalom, használati és formatervezési mintaoltalom megszerzésének és fenntartásának költségével csökkentheti az adózás előtti eredményét, ha ezen költséget nem alapkutatás, alkalmazott kutatás és kísérleti fejlesztés közvetlen költségeként számolja el. A kedvezmény alapjául szolgáló ilyen eszköz költsége a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény, a formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény és a használati minták oltalmáról szóló 1991. évi XXXVIII. törvény alapján határozandó meg.Az adóalap-kedvezmény az adózás rendjéről szóló XCII. törvény 178. § 30. pontja szerinti csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül. A vonatkozó bizottsági rendelet értelmében az adózó ún. de minimis támogatásokból bármely három egymást követő év (azaz nem adóév) alatt nem vehet 100 ezer eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó támogatást. Adóalap- illetve adókedvezmény esetében a bevallás időpontja számít a támogatás igénybevételi időpontjának. Az átszámítást az adóév utolsó napján érvényes MNB árfolyammal kell megtenni. A nemzetközi áruszállítást végző adózó; továbbá a mezőgazdasági, erdőgazdasági vagy halászati termékek előállításával, feldolgozásával és értékesítésével kapcsolatos tevékenységhez, az exporttevékenységhez illetve a hazai áru import áruval szembeni előnyben részesítéséhez az adózó nem érvényesíthet de minimis-nek minősülő adóalap-kedvezményt, adókedvezményt. A Tao. tv. szerint 2005-ben csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül a fenti szabadalomhoz kapcsolódó adóalap kedvezményen kívül, a mikrovállalkozások létszámnöveléséhez kapcsolódó adóalap-csökkentés, a kis- és középvállalkozói beruházási adóalap kedvezmény, a K+F közvetlen költség háromszorosának csökkentő tételéhez kapcsolódó adóalap-kedvezmény és a kis- és középvállalkozások adókedvezménye.
K+F tevékenység közvetlen költségének adóalap-kedvezménye
2005-től az adózó csak akkor érvényesíthet a nem társasági adóalanytól (pl. egyetemtől) igénybevett kutatás-fejlesztés költségére adóalap-csökkentést, ha a (társasági adóalanynak, egyéni vállalkozónak nem minősülő) szolgáltató (pl. egyetem) nyilatkozik, hogy a szolgáltatást nem más adózótól vette igénybe. Ezzel a módosítás kizárja, hogy ugyanazon a jogcímen két adózó is érvényesíthessen adóalap-kedvezményt. Ugyanakkor a kedvezmény 2005 adóévben érvényesíthető ilyen nyilatkozat hiányában is, ha a kísérleti fejlesztést 2004. december 31-ig az adózó nyilvántartásba vette, és azt választja, hogy a kedvezményt nem a K+F költség kifizetésének évében, hanem az értékcsökkenés elszámolásakor kívánja érvényesíteni.Önkormányzatnak bérbeadott lakás utáni adóalap-kedvezmény
Az a lakástulajdonos adózó, aki lakását önkormányzatnak adja bérbe legalább 60 hónapra, a lakásbérbadásból származó jövedelem (amely az értékcsökkenéssel csökkentett bérleti díj) 50 százaléka csökkenti az adózás előtti eredményt. A bérleti szerződésnek tartalmaznia kell az önkormányzat által kibocsátott rászorultsági rendelet számát. Amennyiben az adózó a szerződést a megkötését követő 60 hónapon belül felmondja, vagy ezen időszakon belül megszűnik, a törvény növelési kötelezettséget ír elő (melynek mértéke a kedvezmény miatt meg nem fizetett társasági adó késedelmi pótlékkal növelt összege). Amennyiben a szerződés elháríthatatlan külső ok miatt szűnt meg, vagy az önkormányzat mondja fel, nincs szankciója a kedvezménynek.Helyi iparűzési adóhoz kapcsolódó adóalap-kedvezmény
A ráfordításként elszámolt helyi iparűzési adó 50 százaléka csökkenti az adóalapot 2005-ben. Változatlanul a kedvezmény érvényesítésének feltétele, hogy az adózó nyereséges legyen az adóévben (a csökkentés legfeljebb az adózás előtti nyereség összegéig lehetséges), továbbá adóév végén ne legyen köztartozása, melyről azonban nem szükséges igazolást beszerezni. (Az adózás rendjéről szóló törvény szerint bármely, az államháztartással szemben annak esedékességekor nem teljesített fizetési kötelezettség köztartozásnak minősül.)Mikrovállalkozások létszámnöveléséhez kapcsolódó új adóalap-kedvezmény
Az adóév első napján mikrovállalkozásnak minősülő adózó, aki megelőző adóévben legfeljebb 5 főt foglalkoztatott és előző évhez viszonyítva növeli a foglalkoztatottak létszámát, a minimálbérrel arányosan számítva csökkentheti adózás előtti eredményét. A szabály alkalmazásában nem számít létszámnövelésnek azon munkavállaló felvétele, aki az alkalmazását megelőzően, de legkorábban 2003. január 1. után az adózó kapcsolt vállalkozásánál állt munkaviszonyban, munkaviszony jellegű jogviszonyban vagy személyesen közreműködő tagsági viszonyban, illetve az adózó kapcsolt vállalkozása volt egyéni vállalkozóként. A kedvezményt csak az az adózó érvényesítheti, akinek adóév végén nincs köztartozása. Az adóalap-kedvezmény csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül. Amennyiben az adózónál csökken a foglalkoztatottak létszáma (és az adózó nem pótolja az eltávozott munkavállalót) vagy jogutód nélkül megszűnik a kedvezmény érvényesítését követő 3 adóéven belül, a törvény szankciót, adózás előtti növelési kötelezettséget ír elő, melynek mértéke legfeljebb az igénybevett kedvezmény 20 százalékkal növelt összege lehet.