Az összevont adóalap az adóévben adókötelezettség alá eső valamennyi önálló, nem önálló tevékenységből származó, valamint egyéb bevételből megállapított jövedelem, továbbá átalányadózás esetén az egyéni vállalkozói, a mezőgazdasági kistermelői bevételből az átalányban megállapított jövedelem. Ha a jövedelem után a magánszemély kötelezett a szociá..." />

T/17776. számú törvényjavaslat indokolással - a szociális hozzájárulási adó csökkentéséről és a kapcsolódó törvények módosításáról

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 
  • Jogszabály indoklása: 2017. évi CLVI. törvény

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"29. §
Az összevont adóalap az adóévben adókötelezettség alá eső valamennyi önálló, nem önálló tevékenységből származó, valamint egyéb bevételből megállapított jövedelem, továbbá átalányadózás esetén az egyéni vállalkozói, a mezőgazdasági kistermelői bevételből az átalányban megállapított jövedelem. Ha a jövedelem után a magánszemély kötelezett a szociá...

T/17776. számú törvényjavaslat indokolással - a szociális hozzájárulási adó csökkentéséről és a kapcsolódó törvények módosításáról
2017. évi CLVI. törvény a szociális hozzájárulási adó csökkentéséről és a kapcsolódó törvények módosításáról
1. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
1. §
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"29. §
Az összevont adóalap az adóévben adókötelezettség alá eső valamennyi önálló, nem önálló tevékenységből származó, valamint egyéb bevételből megállapított jövedelem, továbbá átalányadózás esetén az egyéni vállalkozói, a mezőgazdasági kistermelői bevételből az átalányban megállapított jövedelem. Ha a jövedelem után a magánszemély kötelezett a szociális hozzájárulási adó, a 19,5 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás megfizetésére (kivéve, ha az költségként elszámolható, vagy azt számára megtérítették), a megállapított jövedelem 84 százalékát kell jövedelemként figyelembe venni."
2. §
Az Szja tv. 47. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) A (2) bekezdés alkalmazásában az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelemnek a bevételből a bekezdés rendelkezése szerint megállapított rész 84 százaléka minősül, ha a jövedelem után a magánszemély kötelezett a szociális hozzájárulási adó, a 19,5 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás megfizetésére (kivéve, ha az költségként elszámolható, vagy azt számára megtérítették)."
2. Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény módosítása
3. §
Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A kifizető, - kifizető hiányában, vagy ha a kifizető az adó (adóelőleg) alapját képező jövedelem után adót (adóelőleget) nem köteles megállapítani - a jövedelmet szerző magánszemély 19,5 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet az adóévben kifizetett, juttatott, az Szja tv. szerinti
a) összevont adóalapba tartozó jövedelemnél az adó (adóelőleg) alap számításánál figyelembe vett jövedelem,
b) külön adózó jövedelmek közül
ba) a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások [Szja tv. 70. §]
adóalapként meghatározott összege,
bb) a kamatkedvezményből származó jövedelem adóalapként meghatározott összege
után."
3. Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény módosítása
4. §
Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény 4. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A kifizető az (1) bekezdésben meghatározott ekhoalap összege után 19,5 százalék ekhót fizet."
4. Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény módosítása
5. §
Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 459. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az adó mértéke 19,5 százalék. A fizetendő adó az adóalap után számított adó (számított adó), csökkentve az adó fizetésére kötelezettet törvény rendelkezése alapján megillető adókedvezmények összegével."
5. A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény módosítása
6. §
A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A főállású kisadózó e jogállásának időtartama alatt biztosítottnak minősül, a Tbj.-ben és a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben meghatározott valamennyi ellátásra jogosultságot szerezhet, ezen ellátások számításának alapja havi 94 400 forint, magasabb összegű tételes adó fizetése esetén 158 400 forint. Az állami adóhatóság a 7. § és a 8. § (11) bekezdése szerinti bejelentések adattartalma alapján adatot szolgáltat az egészség- és nyugdíjbiztosítási szervek felé a főállású kisadózó biztosítotti jogállásának időtartamáról és az ellátások alapjáról."
6. Az egyes pénzügyi és gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló 2016. évi CLXXXII. törvény módosítása
7. §
Nem lép hatályba az egyes pénzügyi és gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló 2016. évi CLXXXII. törvény
a) 8. § 3. és 5. pontja,
b) 21. §-a,
c) 28. §-a,
d) 32. § 1. pontja.
7. Záró rendelkezések
8. §
(1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Az 1-6. § 2018. január 1-jén lép hatályba.
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma 2016. november 24-én megállapodtak a minimálbér, a garantált bérminimum és a reálbérek emeléséről, valamint a munkáltatói bérterhek csökkentéséről. A megállapodásnak megfelelően a makrogazdasági feltételek kedvező alakulására tekintettel a törvényjavaslat a szociális hozzájárulási adó kulcsának a korábbi 20 százalékra történő csökkentése helyett 19,5 százalékra történő mérséklését kezdeményezi 2018. január 1-jétől. E kulcs csökkentésével párhuzamosan az egészségügyi hozzájárulás 22 százalékos mértékű kulcsa is csökken 19,5 százalékra. A javaslat tartalmazza továbbá a szociális hozzájárulási adó kulcsának csökkentésével összefüggésben a személyi jövedelemadó, a kisadózó vállalkozások tételes adója, valamint az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás szabályainak pontosítását.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1-4. §
A szociális hozzájárulási adó 2018. évi csökkentésével összefüggésben szükséges módosítás.
5. §
A szociális hozzájárulási adó 2018. január 1-jével 19,5 százalékos mértékű lesz.
6. §
Az adó- és járulékmértékek 2018. évi változásával összefüggésben módosítani szükséges a kisadózók ellátási alapját.
7. §
Nem lépnek hatályba az adó- és járulékmértékeket 2018. január 1-jétől meghatározó rendelkezések, tekintettel arra, hogy azok a makrogazdasági feltételek kedvező alakulása miatt újra megállapításra kerülnek az érintett törvényekben.
8. §
Hatályba léptető rendelkezés.
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.