adozona.hu
Társadalombiztosítási eljárás
Társadalombiztosítási eljárás

- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A társadalombiztosítással foglalkozó négy alapvető törvény bizonyos intézkedések, határozatok tekintetében maga állapítja meg a követendő eljárási szabályokat. Ezek azonban csak az eljárás néhány mozzanatára - nem is mindig a legfontosabbra - tartalmaznak iránymutató rendelkezést. Az alkalmazandó szabály kiválasztását már maga az a körülmény is megnehezíti, hogy az eljárási szabályokat két törvény és ezek végrehajtási rendelkezései tartalmazzák, tehát az is előfordulhat, hogy más eljárási sza...
A társadalombiztosítással foglalkozó négy alapvető törvény bizonyos intézkedések, határozatok tekintetében maga állapítja meg a követendő eljárási szabályokat. Ezek azonban csak az eljárás néhány mozzanatára - nem is mindig a legfontosabbra - tartalmaznak iránymutató rendelkezést. Az alkalmazandó szabály kiválasztását már maga az a körülmény is megnehezíti, hogy az eljárási szabályokat két törvény és ezek végrehajtási rendelkezései tartalmazzák, tehát az is előfordulhat, hogy más eljárási szabályokat kell alkalmazni a járulék-kötelezettséggel kapcsolatos ügyekben és mást a nyugdíjügyekben. Az amúgy is nehezen áttekinthető társadalombiztosítási jogot ez - feleslegesen - tovább bonyolítja.
A társadalombiztosítási ügyek négy olyan nagyobb csoportját különböztethetjük meg, amelyekre sajátos - különös - eljárási szabályok vonatkoznak. Ezek: (1) a járulékkötelezettség teljesítésére vonatkozó eljárási szabályok, (2) a társadalombiztosítási pénzbeli ellátásokra vonatkozó eljárási szabályok, (3) nyugellátásra vonatkozó igények érvényesítése, (4) jogorvoslat, bírósági felülvizsgálat.
A társadalombiztosítási ügyekben a következő törvényekben meghatározott eljárási szabályokat kell alkalmazni.
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) a közigazgatási jogviszonnyal kapcsolatos eljárásokat szabályozza, és hatálya kiterjed minden hatósági eljárásra, amelyet a törvény részben vagy egészben nem vesz ki a hatálya alól. A társadalombiztosítási ügyekkel kapcsolatos eljárásokra - főszabályként - a Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni.
A Ket. részletesen szabályozza, hogy mely eljárások térhetnek el rendelkezéseitől.
a) A Ket. hatálya alól kivett eljárások közé tartozik az államháztartás javára teljesítendő befizetésekkel (tehát a társadalombiztosítási járulékkal is) összefüggő eljárás. Ezekben a Ket. rendelkezéseit csak akkor kell alkalmazni, ha a járulékra vonatkozó szabály (az Art.) eltérő szabályt nem állapít meg.
b) Ha társadalombiztosítási ügyben ez Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa, vagy nemzetközi szerződés eljárási szabályt állapít meg, erre ezt a rendelkezést kell alkalmazni.
c) A Tbj., a Tny., az Ebtv.</a> és az Mny. tv. adott ügyfajtára vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni, ha
- az adott kérdést a Ket. nem szabályozza, és a Ket.-hez képest kiegészítő jellegű rendelkezésről van szó, vagy - az eltérést a Ket. kifejezetten megengedi.
A Ket. az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatban - ideértve a baleseti ellátásokat is - eltérő szabályok megállapítására ad lehetőséget a következő kérdésekben:
- a joghatóságra, a hatáskörre, az illetékességre,
- a hatóság döntéseire,
- a jogorvoslatra,
- a végrehajtásra.
Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény majd a 2003. évi XCII. törvény (Art.) kiterjesztette a törvény hatályát a járulékokkal kapcsolatos eljárásra, így a társadalombiztosítási ügyek jelentős részére ez a törvény vonatkozik.
A társadalombiztosítási ügyekben hozott határozatok bírósági felülvizsgálatára a Pp. 341. §-a alapján a Pp. XX. fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni, a társadalombiztosítási jogszabályokban meghatározott eltérésekkel (bár eltérés megállapítására a Pp. nem ad lehetőséget). Az adóhatóság által hozott határozatok felülvizsgálata az Art. rendelkezései szerint alakul.
Tbj. 56. §
Az eljáró szervnek társadalombiztosítási ügyben mindenekelőtt azt kell eldöntenie, hogy melyik eljárási rendelkezéseket alkalmazza. A Tbj. 56. §-a szerint az Art. szabályai megelőzik a Tbj. és az Ket. rendelkezéseit a következő ügyekben:
a) a járulék megállapításával, bevallásával és megfizetésével kapcsolatos ügyek;
b) a kötelezettség keletkezésének bejelentésével, a bejelentett adatok változásával kapcsolatos ügyek;
c) az ellenőrzéssel kapcsolatos hatósági eljárás;
d) a feltárt jogsértések jogkövetkezményeivel kapcsolatos hatósági eljárás;
e) a járulék-kötelezettség (tagdíj) teljesítésével kapcsolatos hatósági eljárások;
f) a tartozások behajtására és végrehajtására vonatkozó eljárás [feltehető, hogy csak a járuléktartozás behajtása és végrehajtása tartozik e körbe;
g) az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztásával és késedelmével kapcsolatos ügyek [a járulékfizetéssel kapcsolatos bejelentési kötelezettséggel kapcsolatos ügyeket a b) pontban írt rendelkezés már tartalmazza, itt feltehetően az ezen kívüli adatszolgáltatásról van szó];
h) a járulékfizetési kötelezettség és a bejelentési kötelezettség elmulasztásával kapcsolatos ügyek;
i) a megtérítési kötelezettség teljesítésének elmulasztásával kapcsolatos ügyek, azonban csak a tartozás "kezelése", behajtása a korengedményes nyugdíjtartozások kezelése, behajtása, a behajthatatlan tartozás törlése, továbbá fizetési halasztás, részletfizetés engedélyezése.
Az Art. 4. §-ának (1) bekezdése, a társadalombiztosítási ügyekkel kapcsolatban az adózás rendjéről szóló törvény hatályát a következőképpen állapítja meg: a járulékkal kapcsolatos eljárás, ha annak megállapítása, beszedése és végrehajtása, visszatérítése, kiutalása vagy ellenőrzése az adóhatóság hatáskörébe tartozik.
E rendelkezés alkalmazásában járulék
a) a nyugdíjjárulék,
b) a magánnyugdíjpénztári tagdíj,
c) az egészségbiztosítási járulék,
d) a nyugdíjbiztosítási járulék,
e) a táppénz hozzájárulás,
f) a baleseti járulék,
g) a jogalap nélkül felvett és visszakövetelt ellátások,
h) más kötelező járulékfizetések (Art. 178. § 15. p.).
A felsorolt esetekben tehát akkor tartozik az ügy az adóeljárás hatálya alá, ha a járulékok megállapítása (beszedése stb.) az adóhatóság hatáskörében történik.
Nem lehet alkalmazni az Art. rendelkezéseit a társadalombiztosítási ellátásokkal kapcsolatos eljárásokra (táppénz folyósítása, nyugdíj megállapítása stb.). Az ellátásokkal kapcsolatos egyes kötelezésekre azonban az adózás rendje irányadó [ezeket a Tbj. 56. § (2) bekezdése határozza meg].
Tbj. 48. § - hatályon kívül helyezve (2007. 01. 01.)
A törvény 50. §-a a foglalkoztató számára kötelezően előírja a biztosított írásbeli tájékoztatását arról, hogy az adott hónapban milyen összegű társadalombiztosítási járulékot, baleseti járulékot fizetett, illetve, hogy a biztosított jövedelméből milyen összegű nyugdíjjárulék, illetőleg egészségbiztosítási járulék levonást eszközölt. A foglalkoztató ezt a tárgyhavi jövedelem kifizetésével egyidejűleg köteles a biztosítottnak átadni.
A tájékoztatás mellett a foglalkoztató kötelezettsége, hogy a tárgyhónapban kifizetett juttatások járulékalapot képező részéből a járulékok összegét megállapítsa, illetőleg azt a biztosítottat terhelő összeg erejéig a jövedelemből levonja.
Tbj. 55. § - hatályon kívül helyezve (2008. 01. 01.)
(Az Art. rendelkezéseit részletesen az Adózás rendje című magyarázatunkban olvashatja, amely az Adóügyek címszó alatt található.)
Tny. 64-65. §
A nyugellátásra, baleseti nyugellátásra vonatkozó igények, a szolgálati idő elismerési kérelem alakisághoz kötött, írásban, az erre a célra rendszeresített nyomtatványon terjeszthetők elő.
Az igénybejelentő laphoz csatolni kell mindazokat az eredeti okmányokat, amelyek a felsorolt munkaviszonyok bizonyítására alkalmasak és az igénylő rendelkezésére állnak.
A nyugellátást legfeljebb hat hónapra visszamenőleg lehet érvényesíteni.
A nyugellátásra és a baleseti nyugellátásra irányuló igény elbírálása vasutas dolgozók esetében a vasutak igazgatási szerveihez (MÁV Rt. Nyugdíjigazgatóság, Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Rt.) tartozik, minden más esetben az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnak az igénylő lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóságához, illetőleg kirendeltségéhez. A Fővárosi és Pest Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság minden olyan nyugdíjügyben kizárólagos illetékességgel jár el, amelyben államközi szociálpolitikai egyezmény szabályait kell alkalmazni. A hozzátartozói ellátás iránti igényt az özvegy (szülő, árva) lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóságnál (kirendeltségnél) kell bejelenteni, ha a jogszerző aktív dolgozóként, egyéni vállalkozóként stb., tehát nem nyugdíjasként halt meg. Ha pedig a jogszerző a Vasutaknál állt munkaviszonyban, a hozzátartozónak az igényét a lakóhely szerint illetékes nyilvántartási állomáson kell előterjesztenie. Ha az elhunyt jogszerző már nyugdíjban részesült, a hozzátartozónak az igényt az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatóságánál kell benyújtani. A Vasutak nyugdíjasai utáni hozzátartozói ellátás iránti igényt pedig a Vasutak igazgatási szerveinél kell bejelenteni.
Az igény elbírálásához, illetve a nyugdíj továbbfolyósításához szükséges orvosi vizsgálatról a nyugdíjbiztosítási szerv az érdekeltet legalább nyolc nappal előbb köteles értesíteni annak érdekében, hogy a felülvizsgálathoz szükséges szakorvosi leleteket beszerezhesse.
Tny. 80. §
Tny. 67. § - hatályon kívül helyezve
Tny. 68. §
Az 1998. január 1-jétől hatályos rendelkezés értelmében a nyugdíjbiztosítási igazgatóságoktól (kirendeltségektől) az öregségi nyugdíjra jogosító életkort megelőző tíz évvel a biztosított kérheti annak megállapítását, hogy mennyi figyelembe vehető szolgálati idővel rendelkezik.
Ettől eltérően, korkedvezményre hivatkozással, bármikor lehet szolgálati idő megállapítást kérni.
Tny. 69. § (Az 1998. évi LXXVII. törvény 14. §-ával megállapított szöveg.)
A Tny. és a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény rendelkezései összhangja érdekében kellett a (2) bekezdést módosítani.
Tny. 70. §
A baleseti rokkantsági nyugdíj érvényesítésére a törvény szigorú határidőket állapít meg, ezek elmulasztása az igény elvesztésével járhat. Ez alól kivétel a (4) bekezdés szerinti körülmény.
Tny. 84. §
A 84. § a jogalap nélkül felvett nyugellátás visszafizetését rendeli. Erre a felvételtől számított 90 napon belül lehet - írásban - kötelezni a felvevőt, ezen túl csk akkor, ha felvétel felróhatóan történt.
Tny. 85. §
Tny. 95. §
168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet (továbbiakban: TnyV.) 84. § - hatályon kívül helyezve
A másodfokú határozat elleni keresetet a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül kell benyújtani az elsőfokú határozatot hozó nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv székhelye szerint illetékes bírósághoz.
A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek a nyugellátásra jogosultság megállapítására vagy megszüntetésére vonatkozó elsőfokú határozata végrehajtható közigazgatási határozat. Ha nincs kizáró ok, a megállapított nyugellátást, baleseti nyugellátást annak ellenére folyósítani kell, hogy az ellátást megállapító határozat ellen az érdekelt fellebbezett, vagy keresettel bírósághoz fordult. A Tny. 76. §-a rendelkezésének alkalmazásánál az ellátásra jogosultság megszüntetése következtében a folyósítás megszüntetése iránt is intézkedni kell.
Ha a kereset elbírálása során vitássá válik, hogy az igénylő korkedvezményes munkakörben dolgozott-e, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság a 7. § (2) bekezdésében meghatározott szervekkel egyeztetett véleményt ad.
Lásd:
TnyV. 84/A-85. §
Ebtv. 61. §
A pénzbeli ellátás iránti igényt magában foglaló kérelmet az igénylő személyesen vagy képviselője útján terjesztheti elő. Az így megindított eljárásban az igénylő helyett tehát törvényes képviselője vagy meghatalmazottja is eljárhat, kivéve, ha e törvény előírja az igénylő személyes részvételét az eljárásban.
Az igényt szóban vagy írásban lehet előterjeszteni a külön jogszabályban meghatározott igazolások egyidejű csatolásával. Mellékletként a biztosítottól nem lehet olyan adat igazolását kérni, amelyet az egészségbiztosítási szerv jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell. Jogszabály előírhatja, hogy a biztosított az igényét az erre a célra rendszeresített nyomtatványon nyújtsa be. Ha a biztosított az igényét nem személyesen adja át az egészségbiztosítási szervnek, akkor az igénybejelentés napja a kérelem postára adásának a napja, amelyet ajánlott küldeménynél a feladóvevény, illetőleg a tértivevény igazol.
Hiányosan benyújtott kérelem esetében az egészségbiztosítási szerv határidő tűzésével a hiányok pótlására hívja fel a biztosítottat. Amennyiben a biztosított a hiányt nem pótolja (nem nyilatkozik, a kért adatot nem közli vagy az iratot nem küldi meg), az igazgatási szerv a rendelkezésre álló adatok alapján hoz döntést, vagy az eljárást megszünteti. Erre azonban a biztosítottat figyelmeztetni kell. Az igény iránti kérelmet tartalma szerint bírálja el az egészségbiztosítási szerv, elintézését nem lehet megtagadni azért, mert elnevezése nem egyezik a tartalmával. Ez a szabály vonatkozik arra az esetre is, ha a biztosított nem a jogszabály által előírt nyomtatványon nyújtja be igényét.
Az igényt határozattal bírálja el az egészségbiztosítási szerv. A határozatnak - többek között - tartalmaznia kell az egészségbiztosítási szerv döntését az igénybejelentésről, a jogorvoslat lehetőségéről való tájékoztatást, indokolásának pedig a megállapított tényállást és az annak alapjául szolgáló bizonyítékokat, a biztosított által felajánlott, de mellőzött bizonyítást és a mellőzés indokait, valamint azokat a jogszabályokat, amelyek alapján az egészségbiztosítási szerv a határozatot meghozta.
Nem kell határozatot hozni, ha az igényt teljes mértékben teljesítik, továbbá az e törvényben meghatározott eseteken sem.
Ebtv. 62-63. §
A bejelentett üzemi tényét megállapító alakszerű határozatnak tartalmaznia kell a baleset időpontját és azt, hogy a baleset milyen egészségkárosító következményekkel jár.
A határozatnak tartalmaznia kell, hogy mikor történt a baleset, és az milyen egészségkárosító következményekkel jár. Az üzemi baleset megállapításáról szóló határozatot meg kell küldeni a biztosítottnak, a kezelő orvosnak, továbbá a keresőképtelenséget elbíráló orvosnak.
Ebtv. 65. §
Ebtv. 37-48. §
Ebtv. 75. § - hatályon kívül helyezve
Pp. 341. §
Pp. 349. § (5) bek.
[Az (5) bekezdés hatályba lépett: 2000. március 1-jén]
Tny. 95. §.
TnyV. 84. §
Ebtv. 76-78. §
A Ket. 109. §-a alapján a hatósági határozat bírósági felülvizsgálatát az ügyfél akkor kérheti, ha
a) jogszabálysértésre hivatkozik,
b) jogerős határozat felülvizsgálatát kéri,
c) a határozat közlésétől számított
30 napon belül indít keresetet.
Az Art. a járulékügyben hozott adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálatát hasonló feltételek esetén teszi lehetővé, azonban azzal a különbséggel, hogy a keresetet a másodfokú jogerős érdemi határozat ellen lehet benyújtani (a törvény meghatározza az érdemi határozat fogalmát).
A fél bármilyen jogszabálysértésre hivatkozhat keresetében, akár arra, hogy a közigazgatási szerv elmulasztott valamely jogszabályt figyelembe venni, akár arra, hogy az alkalmazott jogszabályt tévesen értelmezték. A jogszabálysértés mind anyagi, mind eljárásjogi szabály megsértésében állhat.
Az ügyfél, illetőleg a törvényes érdekeiben sérelmet szenvedett fél jogszabálysértésre hivatkozva kérheti a közigazgatási ügy érdemében hozott határozat felülvizsgálatát. Keresetében a fél anyagi és eljárási jogszabálysértésre is hivatkozhat és arra is, hogy a határozat meghozatalkor az alkalmazott jogszabályt tévesen értelmezték (KK 31. sz. állásfoglalás).
Az állásfoglalás indokolása szerint: változatlanul irányadó a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perekben, hogy a bíróság elsősorban azt vizsgálja: a közigazgatási határozat érdemben megfelel-e a jogszabályoknak. Eljárási jogszabálysértés miatt csak akkor van helye hatályon kívül helyezésnek, ha az eljárási jogszabálysértés jelentős, és a döntés érdemére is kihat, s a bírósági eljárásban nem orvosolható.
A csekély súlyú, az ügy érdemére kihatással nem lévő jogszabálysértés esetén tehát a bíróságnak figyelemmel kell lenni erre a körülményre, s ebből az okból nem indokolt a közigazgatási határozat hatályon kívül helyezése. Ez különösen az eljárási szabálysértésre vonatkozik. Érdemben helytálló határozat esetében eljárási szabálysértés miatt általában nincs helye hatályon kívül helyezésnek.
Lényeges kérdés, hogy jogszabályváltozás esetén melyik jogszabály alapján kell a közigazgatási ügyben dönteni. Általános jogalkalmazói elv, hogy az adott ügy elbírálásakor, pontosabban: az igény keletkezésének időpontjában hatályos jogszabály az irányadó. (Az igény: akár az ügyfél, akár a közigazgatási szerv érvényesíthető követelése, tehát amikor az adókövetelés esedékessé válik, vagy az engedély feltételeit az ügyfél teljesíti stb.). Erre a pontosításra azért van szükség, mert az "ügy elbírálásának ideje" nem mindig ad eligazítást, különösen, ha az ügy elbírálása alatt változik meg a jogszabály.
Az Áe. 72. § (2) bekezdése korábban úgy rendelkezett, hogy bírósági felülvizsgálatnak csak az ügy érdemében hozott jogerős határozat ellen van helye. A Ket. ilyen feltételt nem támaszt, azonban a dolog lényege szerint ez a feltétel nem változott. A Ket. 109. § (1) bekezdése ugyanis a jogerős határozat felülvizsgálatáról rendelkezik. A Ket. 71. §-a a hatósági döntéseket sajátosan csoportosítja: a határozatok és végzések között különböztet. A hatóság az ügy érdemében határozatot hoz, az eljárás során eldöntendő egyéb kérdésekben pedig végzést bocsát ki [Ket. 71. § (1) bek.]. Így a törvény az ügy érdemében született döntések - a határozatok - bírósági felülvizsgálatát teszi lehetővé.
Meghatározott végzések ellen is lehetőséget ad a Ket. a döntés felülvizsgálatára, ez azonban kivételes lehet [109. § (2) bek.].
Az eljárás folyamán hozott végzések törvényessége a határozat felülvizsgálata iránti perben természetesen elbírálható, sőt ha az eljárási jogsértés az érdemi döntésre is kihatott, ez okból a döntés hatályon kívül helyezésének és új eljárásra utasításnak is helye lehet.
A törvény azonban lehetőséget ad arra is, hogy a végzés törvényességét a bíróság közvetlenül felülvizsgálja.
A közvetlenül bíróság előtt megtámadható végzések a következők:
- az eljárást felfüggesztő,
- az eljárást megszüntető,
- a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító, - az eljárási bírságot kiszabó,
- az eljárási költség összegének megállapítása és viselésének kérdésében hozott elsőfokú végzés [Ket. 98. § (3) bek.].
A megtérítésre kötelezett személy az ellene kibocsátott fizetési meghagyással szemben harminc napon belül fordulhat a bírósághoz [Ebtv. 76. §, Tny. 95. § (5) bek.].
A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv másodfokú határozata ellen a keresetet a határozat kézhezvételétől számított harminc napon belül kell megindítani.
A társadalombiztosítási szerv (vagy az adóhatóság) a társadalombiztosítási fizetési kötelezettséget, illetve más kötelezettséget elmulasztó személyekkel szemben általában fizetési meghagyás kibocsátása útján érvényesíti követelését. Megtérítési kötelezettség esetén az igazgatási szerv fizetési meghagyást bocsát ki (Tny. 86-88. §, Eütv. 67-68. §). A fizetési meghagyással szemben nincs helye fellebbezésnek, perrel azonban megtámadható. A fizetési meghagyás végrehajtható közigazgatási irat, perindítás hiányában a végrehajtási eljárás következményével járhat.
A társadalombiztosítási jogszabályok szerint a fizetési meghagyás elleni keresetben vitássá tett összegig a végrehajtás halasztó hatályú.
A fizetési meghagyás ellen a fél a keresetet a fizetési meghagyást kibocsátó szervnél, vagy az illetékes bíróságnál nyújthatja be. Az igazgatási szerv a keresetet az ügy irataival és esetleges ellenkérelmével együtt a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz köteles továbbítani.
A társadalombiztosítási szerv (adóhatóság) fizetési meghagyása elleni kereset elkésettsége kérdésében a bíróság határoz akkor is, ha a keresetet nem ott nyújtották be.