adozona.hu
Cégjogi útmutató
Cégjogi útmutató
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
1. A cégbejegyzési eljárás
1.1 A cégbejegyzési eljárásra vonatkozó szabályok
1.2. Az eljárás jellege
1.3. Hatáskör, illetékesség
1.4. Az eljárás megindításának előírásai
1.4.1. A bejegyzési eljárás kezdeményezése
1.4.1.1. Konstitutív hatály és bejegyeztetési kötelezettség
1.4.2. Határidőhöz kötöttség, a késedelem szankciója
1.4.2.1. A kérelem beadásának határidői. Alapítási engedély
1.4.2.2. A késedelem szankciói
1.4.3. Képviselet a bejegyzési eljárásban
1.5 A cégbejegyzési nyomtat...
Cégjogi útmutató
TARTALOMJEGYZÉK
1. A cégbejegyzési eljárás1.1 A cégbejegyzési eljárásra vonatkozó szabályok
1.2. Az eljárás jellege
1.3. Hatáskör, illetékesség
1.4. Az eljárás megindításának előírásai
1.4.1. A bejegyzési eljárás kezdeményezése
1.4.1.1. Konstitutív hatály és bejegyeztetési kötelezettség
1.4.2. Határidőhöz kötöttség, a késedelem szankciója
1.4.2.1. A kérelem beadásának határidői. Alapítási engedély
1.4.2.2. A késedelem szankciói
1.4.3. Képviselet a bejegyzési eljárásban
1.5 A cégbejegyzési nyomtatvány-kérelem formai szabályai, benyújtásának módjai
1.6. A cégbejegyzési kérelem tartalmi előírásai
1.6.1. A cégbejegyzési kérelem fontosabb általános adataira vonatkozó előírások
1.6.1.1. A reláció
1.6.1.2. A székhely, lakhely feltüntetése
1.6.1.3. Belföldi cég és a természetes személyek azonosító adatai
1.6.1.4. A főtevékenység megjelölése
1.6.1.5. A kiskorú bejegyzése
1.6.1.6. A könyvvizsgáló szervezet adatai
1.6.1.7. A jegyzett tőke feltüntetése a nyomtatványon
1.6.1.8. A cégjegyzékbe bejegyzendő külföldire vonatkozó adatok
1.6.1.9. A kamarai tagság feltüntetése
1.6.1.10. A tisztségviselők megbízatásának tartama.
1.6.2. A cégbejegyzési kérelem fontosabb cégforma szerinti tartalmi előírásai
1.7. A cégbejegyzési kérelem mellékletei
1.7.1. A mellékletekről általában
1.7.1.1. Okirati előírások. Belföldi és külföldi okiratok
1.7.2. A mellékletek rendszerezése, szerepük az eljárásban
1.7.3. A cégbejegyzési dokumentáció szükségszerű elemei
1.7.3.1. A cégbejegyzési kérelemre lerovandó eljárási illeték
1.7.4. A cégbejegyzési kérelemhez valamennyi cég alapításánál kötelezően csatolandó okiratok, kellékek
1.7.4.1. Létesítő okirat
1.7.4.1.1. Az apportlista
1.7.4.2. A címpéldány
1.7.4.3. A jogi képviselő meghatalmazása
1.7.4.4. A közzétételi díj befizetésének igazolása
1.7.4.4.1. A közzétételi költségtérítés alapításnál
1.7.4.5. A vezető tisztségviselő elfogadó nyilatkozata
1.7.4.6. Az áfa-nyilatkozat
1.7.5. A cégbejegyzési kérelemhez a körülményektől függően kötelezően csatolandó mellékletek
1.7.6. Az egyes cégformáknál az alapítás bejegyzéséhez kötelezően csatolandó további okiratok
1.7.7. Jogi személyiséggel rendelkező cégek ügyeiben beadásra ajánlott további mellékletek alapításnál
1.8. A cégbejegyzési eljárás menete
1.8.1. A kérelem benyújtása és az egyablakos rendszer
1.8.1.1. A cégbejegyzési kérelem benyújtása
1.8.1.2. Az egyablakos rendszer
1.8.1.3. A bíróság teendői az érkeztetés után. Tanúsítvány, előszerkesztés
1.8.2. A cégbejegyzési kérelem formai vizsgálata
1.8.2.1. A bejegyzési kérelem érdemi vizsgálat nélküli "automatikus" elutasítása
1.8.2.1.1. A jogintézmény jellemzői
1.8.2.1.2. "Az automatikus" elutasítás jogorvoslatai
1.8.2.1.3. Igazolás lehetősége a bíróság ügyintézési rendellenessége miatt
1.8.2.1.4. Az ismételt bejegyzési kérelem formája, tartalma, mellékletei
1.8.2.1.5. Az "ismételt" ismételt bejegyzési kérelem
1.8.2.1.6. Elkésett ismételt bejegyzési kérelem
1.8.2.1.7. Hiánypótlás jogorvoslati szakban
1.8.2.1.8. Kézbesítés "automatikus" elutasítás esetén
1.8.3. A cégbejegyzési kérelem érdemi vizsgálata
1.8.3.1. Eljárásbeli különbségek a bejegyezni kért cég jogi személyiségétől függően
1.8.3.1.1. A bírósági ügyintéző
1.8.3.1.2. A vizsgálat terjedelmének különbségei
1.8.3.1.3. Az eljárás tartama
1.8.3.1.4. A bejegyzett fogyatékos létesítő okiratok sorsa
1.8.3.2. Eljárás a jogi személyiség nélküli cégek cégbejegyzési ügyeiben
1.8.3.2.1. Az "automatikus" bejegyződés
1.8.3.3. Eljárás a jogi személyiségű cégek cégbejegyzési ügyeiben
1.8.4. Határozatok a cégbejegyzési eljárásban
1.8.4.1. Az alapítás bejegyzésének hatálya
1.8.4.2. A bejegyzési eljárásban hozható döntések
1.8.4.2.1. A cégbejegyzési eljárást lezáró érdemi határozatok
1.8.4.2.2. A cégbejegyzési eljárást ideiglenesen lezáró ügyviteli döntések
1.8.4.3. A határozat kézbesítése
2. A Változásbejegyzési eljárás
2.1. A változásbejegyzési eljárás fogalmi köre. Változásbejegyeztetési kötelezettség
2.1.1. Az egyéni cég változásainak bejegyzése
2.2. A változásbejegyzési eljárás közös szabályai
2.2.1. Azonosságok a cégbejegyzési eljárással
2.2.2. Különbségek a cégbejegyzési eljáráshoz képest
2.2.2.1. Az eljárás kezdeményezésére jogosultak Eljárás hivatalból
2.2.2.2. Eltérő határidők az eljárás megindításánál
2.2.2.3. Eltérések az általános illetékességi szabálytól
2.2.2.4. A cégadat bejegyzésének (változásbejegyzésének) hatálya
2.3. A változásbejegyzési kérelem előterjesztésének formai előírásai
2.4. A változásbejegyzési kérelem tartalmi előírásai
2.5. A változásbejegyzési eljárás illetéke és közzétételi költségtérítése
2.5.1. A változásbejegyzési eljárás illetéke
2.5.2. A változásbejegyzési eljárás közzétételi költségtérítése
2.6. Egyes speciális változásbejegyzési eljárások
2.6.1. A gazdasági kamarai tagság bejelentése
2.6.1.1. A kötelező gazdasági kamarai tagság törlése
2.6.1.2. Az önkéntes gazdasági kamarai tagság bejegyzése
2.6.2. A statisztikai számjel és az adószám változása, valamint a bankszámlaszám bejegyzése
2.6.3. A létesítő okirat módosítása
2.6.3.1. Az egységes szerkezetbe foglalt létesítő okirat
2.6.4. Székhely, telephely, fióktelep-változás
2.6.5. A jegyzett tőke változása
2.6.6. A tevékenységi körök változása
2.6.6.1. A főtevékenység változása
2.6.6.2. Engedélyköteles tevékenységek
2.6.6.2.1. Az alapítási engedély és vizsgálata
2.6.6.2.2. A tevékenységi engedélyes tevékenységek.A cégbíróság feladata
2.6.7. A cég megszűnésével kapcsolatos változások
2.6.7.1. Az átalakulás (egyesülés, szétválás) bejegyzése iránti eljárás, mint speciális változásbejegyzés
2.6.7.2. A jogutód nélküli megszűnés, mint speciális változásbejegyzési eljárás
2.6.7.2.1. Végelszámolás kérelemre. Egy-, és kétlépcsős végelszámolás
2.6.7.2.2. Végelszámolás bejegyzése hivatalból
2.6.7.2.3. A felszámolás bejegyzése
2.6.7.2.4. A cég törlése hivatalból, a felszámolás befejeztével
2.6.7.2.5. A cég törlése kérelemre
2.6.7.2.6. A cég törlése hivatalbóli törlési eljárás befejeztével
2.6.7.2.7. Külföldi székhelyű vállalkozás belföldi fióktelepének és kereskedelmi képviseletének megszűnéssel kapcsolatos speciális változásbejegyzési ügyei
2.6.8. Különleges változásbejegyzési ügyek
2.6.8.1. A kézbesítési megbízott változása
2.6.8.2. Cégjegyzéki változás hatósági aktus miatt
2.7. A változásbejegyzési kérelmek és mellékleteik
2.7.1. Valamennyi változásbejegyzési kérelemhez beadandó okiratok, illetve kellékek
2.7.2. Szükség esetén kötelezően beadandó okiratok, illetve kellékek változások bejegyzésénél
2.7.3. Jogi személy társaságok, cégek változásainál beadásra javasolt további általános mellékletek
2.7.4. Cégformához kapcsolódó, szükség szerint kötelezően beadandó mellékletek
2.7.4.1. A cégforma szerinti kötelező mellékletekről általában
2.7.4.2. Kötelezően beadandó okiratok cégformák szerint (Ctv. Melléklet II.)
2.7.4.2.1. Korlátolt felelősségű társaság esetén
2.7.4.2.2. Részvénytársaság esetén
2.7.4.2.3. Közhasznú társaság esetén
2.7.4.2.4. Szövetkezet, erdőbirtokossági társulat és vízgazdálkodási társulat esetén:
2.7.4.2.5. Külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe és kereskedelmi képviselete esetén
2.7.4.2.6. Egyéni cég esetén
2.7.5. Jogi személyiségű cégek változásbejegyzési ügyeiben beadásra ajánlott további - cégformához kötődő - mellékletek. Egyes módosítás-típusokhoz beadandó iratanyagok
2.7.5.1. Közös Vállalatnál
2.7.5.2. Egyesülés, mint kooperációs társaság esetén
2.7.5.3. Korlátolt felelősségű társaságnál
2.7.5.3.1. A kft. tagváltozásánál
2.7.5.3.2. Jelentős, többségi illetve közvetlen irányítás alá kerülés esetén
2.7.5.3.3. A kft. törzstőkéjének felemelése esetén
2.7.5.3.4. A kft. törzstőkéjének leszállításánál
2.7.5.3.5. Egyszemélyes kft. többszemélyessé válása
2.7.5.3.6. Egyszemélyes kft.-ért korlátlan felelősség vállalása
2.7.5.3.7. Többszemélyes kft. tagjainak egy főre csökkenése
2.7.5.4. Közhasznú társaság esetén
2.7.5.4.1. A közhasznú társaságokról általában
2.7.5.4.2. A közhasznú társaság személyes illetékmentessége
2.7.5.4.3. A közhasznú tevékenység bejegyzése
2.7.5.4.4. A közhasznúsági fokozat bejegyzése
2.7.5.5. Részvénytársaság esetén
2.7.5.5.1. A részvénytársaság működési formájának változása
2.7.5.5.2. Az alaptőke-emelés bejegyeztetése
2.7.5.5.3. Az alaptőke leszállítása
2.7.5.5.3.1. Az alaptőke leszállítás szabályai a 2003. december 31-ig hatályos Gt. szerint 2.7.5.5.3.2. Az alaptőke-leszállítás szabályai a 2004. január 1-jétől hatályos Gt. szerint
2.7.5.5.4. A jelentős, többségi és közvetlen irányítás alá kerülés bejegyeztetése
2.7.5.5.5. Korlátlan felelősségvállalás az rt.-ért, és az rt. egyszemélyessé válása
2.7.5.5.6. A részvény átruházásának korlátozása
2.7.5.6. A szövetkezet változásbejegyzése
2.7.5.7. Az erdőbirtokossági társulat
2.7.5.8. A vízgazdálkodási társulat
2.7.5.9. Az oktatói munkaközösség
2.7.5.10. A gmk.-k és a jgmk.-k változásbejegyzési ügyei
2.7.5.10.1. Gmk., (jgmk.) módosítása közkereseti társasággá
2.7.5.11. A végrehajtói iroda
2.7.5.12. Az európai gazdasági egyesülés
2.7.6. A gazdasági társaságok kérelemre történő törlésével kapcsolatos beadványok - utalás egyéb cégformák törlési kérelmeire
2.7.6.1. A jogutód nélküli törlésre irányuló kérelem végelszámolással lefolytatandó eljárás esetén
2.7.6.1.1. "Kétlépcsős" végelszámolás első részének bejegyeztetéséhez beadandó okiratok, kellékek
2.7.6.1.1.1. Kötelezően benyújtandó mellékletek, kellékek (a nyomtatvány kivételével a Ctv. 26. §-ának terhe mellett) 2.7.6.1.1.2. Beadásra javasolt mellékletek 2.7.6.1.1.3. "Kétlépcsős" végelszámolás második részének (az eljárás befejezésének és a cég törlésének) bejegyzéséhez szükséges mellékletek 2.7.6.1.1.3.1. A nyomtatvány kivételével a Ctv. 26. §-ára figyelemmel kötelezően beadandó mellékletek 2.7.6.1.1.3.2. Egyéb jogszabály rendelkezése folytán kötelezően beadandó mellékletek 2.7.6.1.1.3.3. Beadásra javasolt egyéb melléklet
2.7.6.1.2. "Egylépcsős" végelszámolással [Gt. 100. § (1) bek.] való megszűnés miatti törlés bejegyzéséhez beadandó mellékletek
2.7.6.1.2.1. Kötelező mellékletek (a nyomtatványt leszámítva a Ctv. 26. §-ára figyelemmel) 2.7.6.1.2.2. Egyéb jogszabály folytán beadandó mellékletek
2.7.6.2. A végelszámoló bejelentési kötelezettsége
2.7.6.3. A felszámolással kapcsolatos változások bejegyzése
2.7.6.4. Az átalakulás, egyesülés, szétválás bejegyzéséhez beadandó mellékletek
2.7.6.4.1. Az átalakulás elbírálásához szükséges - a nyomtatványt leszámítva a Ctv. 26. § hatálya alá tartozó - okiratok
2.7.6.4.2. Egyéb (a Ctv. 26. § hatálya alá nem tartozó), de a Gt. szerint beadandó, vagy beadni ajánlott okiratok
2.7.6.4.3. A jogelőd cég tekintetében beadandó okiratok
2.7.6.4.4. A jogutód bejegyzéséhez szükséges iratok
2.7.6.4.5. Az egyesülés és a szétválás bejegyeztetése
2.7.6.5. Átalakulásnak nem minősülő, de ahhoz hasonlóan intézendő változásbejegyzési kérelmek
2.7.6.5.1. Gmk. és jgmk. közkereseti társasággá módosítása
2.7.6.5.2. Kft. közhasznú társasággá módosítása
1. A cégbejegyzési eljárás
1.1 A cégbejegyzési eljárásra vonatkozó szabályok
A Ctv. a cégalapítás és a változásbejegyzési (ideértve a kérelemre indult törlési) szabályokról - bár tételesen külön - de egymásra utalva rendelkezik, jelen fejezet csak az alapítással kapcsolatos rendelkezéseket taglalja, bár olykor elkerülhetetlen a változásbejegyzés szabályaira vonatkozó utalás.A cégbejegyzési eljárás alatt a cégek alapításának bejegyzésére irányuló bírósági nemperes eljárást értjük. A cégjegyzékben feltüntethető gazdálkodó szervezeteket a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény (a Ctv.) taxatíve felsorolja. (Ezek köre a Ctv. hatálybalépése, azaz 1998. június 16. óta két ízben változott. A végrehajtásról szóló, 1994. évi LIII. tv.-t (a Vht.-t) módosította 2002. január elsejétől kezdődő hatállyal a CXXXVI. tv., amelynek 172. § (6)-(7) bekezdése cégjegyzékbe bejegyzendő - sok vonatkozásban a kft.-re emlékeztető - új szervezeti formaként bevezette a végrehajtói irodát. A 2003. évi XLIX. törvény pedig - az uniós csatlakozással összefüggő jogharmonizáció érdekében - deklarálta az európai gazdasági egyesülés szabályait, mely normák a csatlakozással lépnek majd hatályba.
A bejegyezhető gazdálkodó szervezeteket és cégjegyzéki adataikat, valamint a cégbejegyzési eljárás lényeges szabályait tehát a Ctv. hatályozza meg.
E törvény rendelkezései a cégeljárás tartalmi és formai sajátosságait figyelembe véve határozzák meg a cégalapítások bírósági regisztrációjánál követendő előírásokat, azonban e normák korántsem adnak teljeskörű szabályozást e bírósági eljárásra.
Nincs ugyanis szükség ara, hogy a Ctv. mindent maga rendezzen. Az olyan fogalmakat, melyeket a valamennyi polgári bírósági processzusra irányadó eljárási alaptörvény, a Polgári perrendtartásról szóló, többször módosított 1952. évi III. törvény, a Pp. maga is szabályoz, a Ctv. pedig e jogintézményt változtatás nélkül felhasználja, felesleges lenne a cégeljárási törvényben megismételni.
Az ismétlődések elkerülésére szolgáló jogtechnikai megoldást alkalmaz a Ctv. 20. §-ának (1) bekezdése, amely kimondja, hogy a cégbejegyzési eljárásban - ha a Ctv. másként nem rendelkezik - a Pp. szabályait megfelelően alkalmazni kell. Ha tehát a Ctv. végzésről, fellebbezésről vagy kézbesítésről beszél, e fogalmakat a Pp.-ben írt meghatározások és előírások szerint kell érteni. Ha a Ctv. valamely eljárási cselekményre határidőt állapít meg, e határidő - mely eljárási határidőnek tekintendő - számítása szintén a Polgári perrendtartás előírásainak megfelelően történik. Ugyanez vonatkozik például az igazolási kérelemre, a hiánypótlásra, a jogorvoslati előírásokra vagy a határozatok jogerejére és kötőerejére is. Minden eljárási fogalom, jogintézmény a Pp. szerint "működik", ha azokra a Ctv. a Pp.-től eltérő szabályokat nem állapít meg. A cégbejegyzési eljárás alaptörvénye ilymódon a Ctv., ennek viszont háttérjogszabálya a Pp. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a Pp. rendelkezései (melyek a polgári peres eljárást tekintik etalonnak, alapvetően erre készültek), nem alkalmazhatók kritikátlanul a cégeljárási ügyekre.
Egy ilyen kivételt a Ctv. maga is nevesít, amikor a 20. §-ának (1) bekezdésében kimondja, hogy - bár a Pp. szabályait megfelelően alkalmazni kell a bejegyzési eljárásban, tilos viszont az eljárás szünetelése.
Könnyen belátható, hogy a gazdálkodó szervezetek regisztrációját célzó eljárásban igen fontos közérdek fűződik ahhoz, hogy a piac szereplőiként jelentkezők nyilvántartásba vétele illetve az ügy jogerős eldöntése mielőbb megtörténjen, a cégjegyzékben a tényleges adatok szerepeljenek. A cél az, hogy a kérelmet olyan esetekben terjesszék elő, amikor az érdekeltek képesek az érdemi beadvány benyújtására, akarategységük megvan, szándékuk komoly. Az ilyen kérelmet a bíróságnak minél gyorsabban el kell bírálnia, nincs helye a Pp. 137. §-ában írtak megfelelő alkalmazásának, e jogintézmény, (mely lényegében azt szentesíti, hogy a kontradiktórius eljárásban az eljárást kezdeményező fél elveszítette érdeklődését, annak folytatását nem kívánja), a bejegyzési eljárástól, mint nemperes eljárástól teljességgel idegen. Ezzel szemben nem kizárt az eljárás teljes vagy részleges felfüggesztése (erre elég sűrűn sor kerül, bár igaz, hogy inkább a változásbejegyzési eljárásban) és elképzelhető a bejegyzési eljárás félbeszakadása is. A Pp. - jogintézmények megfelelő alkalmazására jó példa egyébként a felfüggesztés, melyet a Pp. 152. §-a szabályoz, mégpedig "tárgyalás felfüggesztése" megnevezéssel, figyelemmel arra, hogy e Pp. - norma kifejezetten a polgári peres eljáráshoz igazodik. A cégbejegyzési eljárás azonban nemperes eljárás, melyben a tárgyalás értelemszerűen kizárt. Emiatt a bejegyzési eljárásban tárgyalás felfüggesztésről nem dönthetünk, a Pp. 152. §-ának a Ctv. 20. § (1) bekezdése szerinti "megfelelő alkalmazása" odavezet, hogy adott esetben a bejegyzési eljárás felfüggesztéséről dönt az eljáró bíró.
A cégbejegyzési eljárásban alkalmazásra kerülnek egyes miniszteri rendeletek is, melyek a Ctv. által megszabott normák részletszabályait közlik. Ilyen végrehajtási rendelet ezidő szerint három van. Ezek a következők:
- a cégbejegyzési eljárás és a cégnyilvántartás egyes kérdéseiről szóló (legutóbb a 10/2001.(VII.27.) IM. rendelettel módosított) 8/1998.(V.23.) IM rendelet.;
- a Cégközlönyben megjelenő közlemények közzétételéről és költségtérítéséről szóló 9/1998. (V. 23.) IM rendelet; valamint
- a Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálat működéséről, valamint a céginformáció költségtérítéséről szóló 10/1998. (V. 23.) IM rendelet.
Közülük az első kettő érinti a cégbejegyzési eljárást. Tartalmuk a Ctv.-ben előírtak technikai jellegű továbbgondolását jelenti, ismeretük nélkül mégsem készíthető el megfelelően egyetlen bejegyzési kérelem sem.
A cégbejegyzési kérelem elkészítéséhez fontos tudnivaló a cégbejegyzési eljárás illetékének pontos ismerete. Az erre vonatkozó jogi előírásokat az illetékkódex [az 1990. évi XCIII. tv. 5. § (1) bek. d) és g) pontja, 45. §-a; 47. § (3) és 50. § (4) bekezdése, valamint 57. § (1) bek. a) pontja] tartalmazza.
Megjegyzendő, hogy a felsorolt jogszabályok a cégbejegyzési kérelmek eljárási kereteit szabják meg. E kérelmek tartalmi vonatkozásait természetesen a bejegyeztetni kívánt cégekre irányadó anyagi jogi normák határozzák meg.
1.2. Az eljárás jellege
A cégeljárás egy olyan speciális polgári nemperes bírósági eljárás, melynek folyamán a Ctv. 20. § (2) bekezdésének előírása szerint az okirati bizonyításon kívül egyéb bizonyításnak nincs helye. Ez azt jelenti, hogy a cégbejegyzési kérelemről az eljáró bíró tárgyalás vagy személyes meghallgatás tartása nélkül, az eléterjesztett okiratok megszemlélése, vizsgálata alapján dönt. Egyéb bizonyítást nem vehet fel, tanút nem hallgathat ki, szakértőt nem vezethet be az eljárásba, nem tarthat helyszíni szemlét sem. Ezek a bizonyítási eszközök a peres eljárások kelléktárába tartoznak, és az ellenérdekű feleket feltételező polgári peres jogviták eldöntéséhez vehetők igénybe.A hatályos jogszabályok szerint tehát a cégbejegyzési eljárásban a fél kérelmére, általa igényelten nincs helye személyes meghallgatás tartásának, tekintve, hogy ezt a bizonyítási eszközt a Ctv. 20. §-ának (2) bekezdése nem sorolja fel. A Ctv. 49. §-ának (2) bekezdése illetve 53. §-ának (3) bekezdése csupán a törvényességi felügyeleti eljárásban biztosítja a személyes meghallgatás lehetőségét.
Az előbbiekben fejtegetett szabályozás nem jelenti azt, hogy a bejegyzési eljárásban sohasem kerülhetne sor személyes meghallgatásra. A Ctv. 20. §-ának (2) bekezdése ugyan kizárja a fél által kezdeményezett - valójában hiánypótlási konzultációt célzó - kapcsolatfelvételt, nem vitás azonban, hogy a Ctv. 50. §-ának (2) bek. értelmében törvényességi felügyeleti eljárás indulhat a bejegyzési eljárás alatt is, s ennek már eszköztárába tartozik a személyes meghallgatás is a Ctv. 49. §-ának (2) bekezdése szerint.
Az 50. § (2) bekezdése értelmében a bejegyzési eljárás alatt akkor indulhat (kérelemre, vagy az 51. § (1) bekezdés alkalmazásával hivatalból] törvényességi felügyeleti eljárás, ha a bejegyzési kérelem vagy annak egyes részei jogszabályba ütköznek, s a kérelem jogerős elbírálására ennek észlelésekor még nem került sor. Nem lehetetlen, hogy e kérelmet (indítványt) kívülálló terjeszti elő, de valószínűleg sokkal gyakoribb eset, hogy az eljáró bíró maga bukkan a jogszabálysértő beadványra (kérelem-részre), s emiatt tűzi ki a személyes meghallgatást. Ez a meghallgatás szervesen illeszkedik az adott cégbejegyzési eljárásba, de nem szabad elfelejteni, hogy nem a bejegyzési eljárás, hanem a hozzá kapcsolódó - adott esetben hivatalból indított - törvényességi felügyeleti eljárás bizonyítási eszközeként.
1.3. Hatáskör, illetékesség
Ismeretes, hogy a Ctv. 11. §-ának (1) bekezdése szerint a céget a megyei (fővárosi) bíróság az általa vezetett cégjegyzékben tartja nyilván. Logikus, hogy a cégjegyzékbe való felvétel (a cégbejegyzés) valamint a cégjegyzék adatváltozásaival (azaz a változásbejegyzéssel) kapcsolatos eljárás is itt történjen. Ez a rendelkezés azt jelenti, hogy a bejegyzési eljárás bírósági - mégpedig megyei szintű bírósági - hatáskörbe tartozó eljárás. A cégjegyzék vezetésére, valamint a cégbejegyzésre és a céggel kapcsolatos egyéb (nemperes) eljárásokra a megyei bíróságok meghatározott részlegei jogosultak, ezeket némileg megtévesztően "cégbíróság" elnevezéssel szokták emlegetni. A laikus ebből arra a következtetésre jut, hogy a cégügyekkel foglalkozó bíróságok önálló szervezetek, jóllehet ez nem így van.A cégbíróságok a megyei bíróságok kisebb - nagyobb szervezeti egységei, melyek - ha az adott megyében (fővárosban) ilyen van -, akkor a gazdasági kollégium egy csoportját képezik. Ezért nevezi a Ctv. 11. § (1) bekezdése a cégjegyzéket vezető hatóságot "a megyei (fővárosi) bíróság, mint cégbíróság" néven, s a fenti indokból, csupán az egyszerűség kedvéért rövidíti ezt a továbbiakban cégbíróságnak. Ez a magyarázó szabály mindenesetre eloszlatja azt a hiedelmet, hogy a cégbíróság önálló bíróság volna. [A felek, még a jogi képviselők is gyakran címezik panaszaikat vagy egyéb, speciális kérelmet tartalmazó beadványaikat a cégbíróságok "elnökeinek". Ez tájékozatlanságra vall, mivel elnöke - azaz a bírósági szervezetben a legmagasabbrangú igazgatási vezetője - csak önálló [helyi, kerületi, megyei (fővárosi) szintű] bíróságnak vagy a Legfelsőbb Bíróságnak van. A cégbíróságnak általában csoportvezetői beosztásban tevékenykedő igazgatási vezetője van, a cégcsoport pedig nagyobb bíróságokon a gazdasági kollégium, kisebb bíróságokon több szakág (pl. polgári - gazdasági - közigazgatási szakág) összevont kollégiumába és a kollégiumvezető szakmai és igazgatási vezetői irányítása alá tartozik. A Fővárosi Bíróságot, mint Cégbíróságot a Gazdasági Kollégium vezetője mellett külön kollégiumvezető helyettes igazgatja, s e szervezet óriási méretei miatt még a cégbíróságon belül is külön csoportok szerveződtek, melyeknek saját csoportvezetői vannak. Célszerűbb tehát, ha a panaszokat, soronkívüliségi kérelmeket vagy elfogultságra hivatkozó beadványokat e szervezeti felépítés ismeretében készítik és nyújtják be.)
A cégbejegyzési eljárásra vonatkozó megyei szintű bírósági hatáskör mellett nagy jelentősége van az illetékesség deklarálásának is. Az illetékesség arra ad választ, hogy az azonos szintű (megyei) bíróságok közül melyik jogosult és köteles a konkrét cégügyben eljárni, azaz melyik megyei bíróságon kell benyújtani a cégbejegyzési kérelmet. Ennek rendező elve a cég székhelyén - azaz a Ctv. 16. §-ának (1) bekezdése értelmében: központi ügyintézésének helyén - alapul. A Ctv. 11. §-ának (2) bekezdése ugyanis kimondja, hogy a cégbejegyzésre és a céggel kapcsolatos (a Ctv.-ben meghatározott) egyéb eljárásokra fő szabályként az a cégbíróság (vagyis megyei bírósági részleg) jogosult, amelynek illetékességi területén (ez egybeesik a megyék területi beosztásával) a cég székhelye van. A cégbejegyzési eljárásban ez az előírás kivétel nélkül érvényesül, az alapítás nyilvántartásbavétele iránti kérelmet tehát azon a megyei cégbíróságon kell előterjeszteni, ahol a létrehozandó gazdálkodó szervezet tervezett székhelye működik majd.
Ez a megállapítás mindazon cégekre irányadó, amelyek előzmény (jogelőd) nélkül alakulnak meg. Ha átalakulással (cégforma-váltással, szétválással vagy egyesüléssel) létrejövő szervezetről van szó, speciális esetekben a leendő szervezet tervezett székhelye szerinti nyilvántartásbavétele némiképpen módosul. Ennek előírásait a Ctv. 34-38. § adja meg, tárgyalni azonban majd a változásbejegyzés szabályai között fogjuk, mivel e folyamatokat nem tekintjük egyszerű cégalapításnak, azok jogi természetüket tekintve a változásbejegyzés különleges esetkörei.
Említést érdemel az a körülmény is, hogy az 1997. évi CXXXII. tv. szerinti külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe vagy kereskedelmi képviselete is - belföldi - központi ügyintézésének helye szerint kérheti nyilvántartásbavételét, mint cégjegyzékbe kötelezően bejegyzendő szerveződés. Ezt a Ctv. 11. §-ának (3) bekezdése deklarálja, és azért van jelentősége e megállapításnak, mert a külföldi cég belföldi fióktelepe vagy kereskedelmi képviselete valójában nem önálló gazdálkodó szervezet, csupán az anyacég székhelyének helyétől eltérő országba települt szervezeti egysége, melyet nyilvántartási érdekből önálló cégformává tett a jogalkotói akarat, tekintve, hogy Magyarországon - anyacégük intenciói alapján - vállalkozási, vagy azt segítő tevékenységet végeznek, jogviszonyok alanyaiként jelennek meg. Különösen igaz ez a külföldi fióktelepre, de az ügyintézés helyéhez bérelt helyiség bérleti jogviszonya szempontjából önállónak látszó tevékenységet fejt ki a kereskedelmi képviselet is, noha ez utóbbi szerveződés jogképességét a 2003. évi LIV. törvénnyel módosított 1997. évi CXXXII. törvény egészen minimálisra korlátozza. Működéséhez azonban - többek között - a külkereskedelmi szerződések előkészítésének és közvetítésének, a reklám, - és propagandatevékenység végzésének színteréül szolgáló helyiségre van szüksége, s ez a quasi - székhely határozza meg, hogy mely cégbíróság illetékes nyilvántartásbavételére, változásbejegyzési és az egyéb cégbírósági eljárásokra.
1.4. Az eljárás megindításának előírásai
1.4.1. A bejegyzési eljárás kezdeményezése
1.4.1.1. Konstitutív hatály és bejegyeztetési kötelezettség
Az egyes cégekre vonatkozó anyagi jogszabályok határozzák meg, hogy mely gazdálkodó szervezetek kerülhetnek be a cégjegyzékbe, és hogy ezen aktusnak mi a jogi jelentősége. A gazdasági társaságokra irányadó 1997. évi CXLIV. tv. (a társasági törvény) szerint a gazdasági társaságok (kkt., bt., kft., közös vállalat, rt.), de még az egyesülés, mint kooperációs társaság és az ege, a magyarországi székhelyű európai gazdasági egyesülés cégbejegyzése is kötelező, és ez az aktus a jövőre nézve (azaz ex nunc konstitutív hatállyal) keletkezteti jogilag a társaságot.Hasonló a helyzet az 1992. évi I. tv. értelmében a szövetkezetekkel, az 1977. évi VI. tv. 10/C. § (5) bek. értelmében a vállalatokkal, a Ptk. 58. § (3) bek. szerint a közhasznú társaságokkal, az 1994. évi XLIV. tv. szerint az erdőbirtokossági társulattal, az 1995. évi LVII. tv. szerint pedig a vízgazdálkodási társulattal is, továbbá a 2000. évi CXXXVI. törvénnyel bevezetett végrehajtó irodákkal is. Az 1997. évi CXXXII. tv. 4. §-ának rendelkezése szerint a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepét és 26. §-ának (1) bekezdése szerint a kereskedelmi képviseletet is cégnyilvántartásba való bejegyzés keletkezteti, és tevékenységét csak ezt követően kezdheti meg.
A régi Gt. (az 1988. évi VI. tv.) szerint alakult gmk.-k és jgmk. bejegyzése ugyancsak konstitutív hatályú volt, számukra a cégjegyzékbe való bejegyezkedés szintén kötelezettséget jelentett, miután azonban ilyen társaságot ma már nem lehet alapítani, a cégbejegyzési eljárás szempontjából érdektelenek.
A cégjegyzékbe való felvétel keletkezteti a 36/1990. (II. 28.) Mt. r. 5. § értelmében bejegyzett oktatói munkaközösséget, mégpedig ex tunc, azaz létesítő okiratának aláírására visszamenőleges hatállyal. Ennek oka, hogy az új Gt. átmeneti szabályainak szövegezésekor e vállalkozási formáról nem rendelkeztek, s annak konstitutív bejegyzéssel kapcsolatos előírásait sem igazították az új Gt. és a Ctv. szemléletéhez. Ennek következtében ma az oktató munkaközösség az egyetlen olyan cégjegyzékbe felvehető gazdasági szervezet, melyet ugyan a bejegyzés keletkeztet, de nem ex nunc, hanem ex tunc hatállyal. (Nagy zavart persze ez az eltérés nem okoz, mivel működő oktatói munkaközösség is alig van már, újak pedig tapasztalatunk szerint nem alakulnak.)
A felsorolt szervezetek mindegyikére nézve igaz, hogy éppen a bejegyzés jogkeletkeztető hatálya miatt az ilyen cégek alapításának cégjegyzékben való feltüntetése az alapítók kötelezettsége. Az adott cégformára irányadó anyagi jogi szabályok határozzák meg, hogy a bejelentési és bejegyeztetési kötelezettség kit terhel. A vonatkozó normák szerint az alapítani szándékozott szervezet majdani ügyvezetése köteles ennek érdekében eljárni. A társasági törvény 26. §-ának (1) bekezdése például kinyilvánítja, hogy a gazdasági társaság alapításának, a létesítő okirat (társasági szerződés, alapító okirat, alapszabály) módosításának, a cégjegyzékbe bejegyzett jogoknak tényeknek és adatoknak és ezek változásának, valamint törvényben előírt más adatoknak a cégbírósági bejelentése a vezető tisztségviselők feladata. Közkereseti és betéti társaságnál az üzletvezetésre jogosult tag, közös vállalatnál az igazgató, kft.-nél az ügyvezető; rt.-nél az igazgatóság tagjai, illetve a vezérigazgató minősülnek vezetői tisztségviselőnek a Gt. 21. §-ának (2)-(3) bek., valamint a 244. §-a szerint. Az előtársaságra irányadó szabályok értelmében [Gt. 14. § (2) bek.] a létrehozni kívánt gazdasági társaságnak a létesítő okiratban kijelölt vezető tisztségviselői a cégbejegyzés megtörténtéig a társaság nevében és javára járnak el, azaz szerepük a bejegyzett társaság leendő tisztségviselőinek helyzetéhez, jogállásához hasonló. Erre tekintettel állapítja meg az új Gt. cégalapítás bejegyeztetési kötelezettségüket, és hasonlóképpen rendelkezik a többi anyagi jogszabály is a többi - fentiekben említett, és kötelezően bejegyzendő - cégforma esetében is.
Ezidő szerint egyetlen olyan gazdálkodó szervezet van, amelynek cégjegyzékbe való felvetetése nem kötelező, hanem fakultatív, deklaratív jellegű, azaz kizárólag az érintett elhatározásán múlik. Ez az 1990. évi V. tv. által szabályozott egyéni vállalkozó, aki cégjegyzékben való szerepeltetését bármikor kérheti, a cégbejegyzése azonban nem konstitutív hatályú. A bejegyzés ténye a vállalkozót még akkor sem "keletkezteti", ha ettől kezdve a vállalkozás hivatalos neve nem egyéni vállalkozó, hanem egyéni cég. Ettől azonban a vállalkozás nem válik el tulajdonosa személyiségétől, nem nyer önálló jogalanyiságot, még kevésbé jogi személyiséget. Az "egyéni cég" elnevezés pusztán arra utal, hogy az egyéni vállalkozó a cégjegyzékbe felvétetett, s ennek egyedüli jogi jelentőségű vonatkozása az a körülmény, hogy csak ilyen állapotban jogosult az egyszemélyes kft.-vé vagy rt.-vé való átalakulásra. (1990. évi V. tv. 15/A. §) Egyéb vonatkozásokban azonban egyéni cég mivoltából hasznot nem húz, felelőssége, perképessége, jogképessége változatlanul a vállalkozó személyéhez kötődik. (Cégbejegyzése emelheti persze a cég presztizsét, és az is lehet, hogy külföldi vállalkozás miatt igényli a bejegyzést.)
Az mindenesetre megállapítható, hogy az egyéni vállalkozó jogosult a bejegyzési kérelem előterjesztésére, és bármikor, indokolás nélkül kérheti az egyéni cég törlését is, e regisztratív kérelmek benyújtása azonban mindig az egyéni vállalkozó önkéntes elhatározásán múlik, ahhoz kötelezettség, időbeli korlát vagy szankció nem társul.
1.4.2. Határidőhöz kötöttség, a késedelem szankciója
1.4.2.1. A kérelem beadásának határidői. Alapítási engedély
A Ctv. 22. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy az alapítás kötelező bejegyeztetése esetén a bejegyzési kérelem előterjesztésének határideje a létesítő okirat aláírásától, illetve az alapszabály elfogadásától számított 30 nap. Ez az az időtartam, amely alatt a kérelem a létrehozandó cég székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) bíróság cégbíróságán jogszerűen benyújtható. Ez a szabály vonatkozik az egyéni vállalkozó kivételével valamennyi, a cégjegyzékbe bejegyezhető (sőt bejegyeztetendő) vállalkozásra.Kivétel azonban a fenti általános szabály alól van, éspedig azon cégek létrehozásánál, amelyek különleges engedélyköteles tevékenységet kívánnak folytatni. Az engedélyköteles tevékenységek igen sokfélék, kategorizálásuk - a hozzájuk fűződő hatósági aktusok (például: engedély, beleegyezés, nyilvántartásbavétel, hozzájárulás, jóváhagyás stb.) eltérő jogi természete miatt - csaknem lehetetlen.
A legtöbb engedélyköteles tevékenységet végezni kívánó cég bejegyzése elé nem gördül akadály: a cégbejegyzés megtörténik, a cég létrejön, s csupán az a feladata, hogy az engedélyköteles tevékenység gyakorlásának megkezdése előtt az érintett hatóságoktól az előírt engedélyeket beszerezze. (Az ilyen engedélyeket nevezik a bírói gyakorlatban tevékenységi - működési engedélyeknek.)
Vannak azonban olyan tevékenységek, amelyek felett (általában fontos közérdekből) az állam olyan szigorú ellenőrzést óhajt gyakorolni, hogy már az ilyen tevékenységekre létrehozni kívánt cégek alapítását is engedélyhez köti. (Alapítási engedélyezéshez kötött a pénzügyi intézmény és a biztosítási vállalkozás, a vámszabadterületi társaság és ilyennek tekinthető a temetkezési vállalkozás is.) Ezeknél a cégalapításoknál az engedélyek beszerzése az átlagosnál több időt vesz igénybe, s mivel az érintett engedélyező hatóságok eljárásához értelemszerűen bemutatandó a létesítő okirat, nem volt célszerű a bejegyeztetési kötelezettséget a létesítő okirat aláírásához (tagok általi elfogadásához) kötni.
Az engedélyezési eljárások államigazgatási eljárási határidői előre nem modellezhetők, konkrét időponthoz - általános érvénnyel - nem köthetők, hiszen az államigazgatási határozat jogorvoslati eljárása, vagy akár egy hiánypótlás folytán is különféle időintervallumokhoz jutunk. Ezért választotta a jogalkotó azt a megoldást a Ctv. 22. § (1) bekezdésének utolsó mondata szerint, hogy ha a cég alapításához hatósági engedély szükséges, a bejegyeztetési kötelezettségre előírt 30 napos határidőt az engedély kézhezvételétől kell számítani, mivel csak ettől kezdve jut a vállalkozó olyan helyzetbe, hogy a bejegyzési dokumentációt képes legyen összeállíttatni. Az alapítási engedélyt egyébként a bejegyzési kérelemhez a Ctv. 23. § (6) bek. értelmében mellékelni kell.
1.4.2.2. A késedelem szankciói
A Ctv. 22. §-ának (2) bekezdése értelmében a cégbíróság 50 000 Ft-tól 500 000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújthatja azt a személyt, aki a fenti bejegyeztetési kötelezettségét késedelmesen teljesíti. Ez a megfogalmazás egyben azt is jelenti, hogy nincs helye a Ctv. 22. §-ának (2) bekezdése szerint a képviselő bírságolásának akkor, ha az adott cégformára irányadó anyagi jogszabályok szerint bejegyeztetésre köteles vállalkozás e kötelezettségét, vagy a Ctv. 45. § szerinti változásbejegyezetést elmulasztja, vagy a jogerősen elutasított bejegyzési kérelembe "beletörődve" a bejegyzési kérelem elbírálása előtt megkezdett működését nem szünteti meg, a bejegyzési kérelmet nem terjeszti ismételten elő, hanem bejegyzés nélkül, jogellenesen működik tovább. Az ilyen vállalkozás nem tartozik a cégbíróság törvényességi felügyeleti jogkörébe sem, mivel a bíróságnak hatásköre és illetékessége csak a cégjegyzékébe bejegyzett gazdálkodó szervezetekkel kapcsolatos, és csak a Ctv.-ben meghatározott eljárások lefolytatására terjed ki a Ctv. 11. § (1)-(2) bek. értelmében.A be nem jegyzett, és a bejegyzési kérelmet elő sem terjesztő személyek szankcionálása más hatóságok - például a nyomozó-hatóságok, államigazgatási szervek - feladatai közé tartozik. A Btk. 299. § meg is fogalmaz egy bűncselekményi (vétségi) tényállást erre nézve. A bejegyeztetési kötelezettség elmulasztása vagy késedelmes teljesítése ugyanis a jogszabály által előírt gazdasági adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztásának tekintendő, s mint ilyen, közvádas bűncselekménynek számít és 2 évig terjedhető szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel sújtható.
A cégbíróság tehát, ha a bejegyeztetési kötelezettségét nem teljesítő, jogellenesen működő vállalkozásról szerez tudomást, ennek képviselőjére a Ctv. 22. §-ának (2) bek. értelmében pénzbírságot nem szabhat ki, viszont ellene a Btk. 299. § alapján büntető feljelentést tehet.
1.4.3. Képviselet a bejegyzési eljárásban
A Ctv. 21. §-ának (2) bekezdése (éppúgy, mint a régi cégeljárási jogszabály, az 1989. évi 23. tvr., a Ctvr.) kimondja, hogy a cégbejegyzési eljárásban a jogi képviselet kötelező. Vonatkozik ez a változásbejegyzési és törlési eljárásokra is, nincs viszont kötelező jogi képviselet a cégbíróság előtt végbemenő egyéb eljárásokban. Így nem érvényesül ez az előírás a törvényességi felügyeleti eljárásban, mivel erre a Ctv. 21. § (2) bekezdésének idézett rendelkezése nem vonatkozik, s a törvényességi felügyeleti eljárás külön szabályai (Ctv. 49-58. §) sem tesznek említést efféle kötelezettségről sőt, a Ctv. 53. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy a törvényességi felügyeleti eljárásban a jogi képviselet nem kötelező. [Megjegyzendő azonban, hogy a törvényességi felügyeleti eljárásban hozott cégbírói döntés ellen előterjesztett fellebbezés vagy felülvizsgálati kérelem miatti jogorvoslati eljárásban már ismét van kötelező jogi képviselet, mégpedig a Pp. 73/A. § a) pontja értelmében. Ez a szabály ugyanis deklarálja, hogy a jogi képviselet kötelező a Legfelsőbb Bíróság előtti eljárásban a fellebbezést (felülvizsgálati kérelmet) előterjesztő, valamint az ítélőtábla előtti eljárásban az ügy érdemében hozott végzések ellen fellebbezést benyújtó fél számára. Erre tekintettel - miután a cégbíróságok fellebbviteli bírósága a mai állapotok szerint már az ítélőtábla - a törvényességi felügyeleti ügyekben a másodfokú eljárásban már legalább részlegesen van kötelező jogi képviselet; a bejegyzési eljárásban pedig a fellebbezést (felülvizsgálati kérelmet) előterjesztő félnek akkor is gondoskodnia kellene jogi képviselőről, ha a Ctv. 21. § (2) bek. nem írná ezt elő generálisan az egész bejegyzési (változásbejegyzési) eljárásra.]Természetesen nem érvényesül ez az előírás az elsőfokú eljárásban azokra a cégbíróság elé tartozó egyéb ügyekre (például: konszernjogi bejelentés a befolyást szerző részéről; végelszámolási kifogás előterjesztése; jegyzett tőke hátralékos része befizetésének bejelentése stb.), melyeknél változás bejegyzéséről nincs rendelkezés. Ilyen ügyekre egyébként a kapcsolódó bejegyzési eljárásra adott meghatalmazás sem vonatkozik, ha tehát a bejelentő jogi képviselettel kíván eljárni, az erre irányuló meghatalmazást a bejegyzési (változásbejegyzési) ügytől függetlenül csatolni kell.
A kötelező jogi képviselet elrendelése egyébként az célozza, hogy a hatályos szabályok szerint rendkívül gyorsnak szánt bejegyzési eljárás eredményességét (s ezáltal a naprakész, közhiteles cégnyilvántartás vezetését) a fél érdekében eljáró, speciális szakértelemmel rendelkező jogász közreműködése elősegítse. Az ilyen képviselővel eljáró fél számára magasabb elvárhatóság fogalmazható meg, a képviselettel élethivatásszerűen foglalkozó szakjogász nem hivatkozhat eredményesen pl. szabadságra, a megbízásából eljáró teljesítési segédek hanyagságára. Kimentésnek alig lehet helye, mivel az ilyen képviselőtől elvárható, hogy szakterületét pontosan ismerje, s beadványait minden szükséges kellékkel felszerelje. Akadályoztatása esetén helyettesítéséről köteles gondoskodni, alkalmazottai, beosztottai hibáiért felel. A gazdasági ítélkezés általánosan alkalmazott és számtalan ügyben kifejtett alaptétele ez, mely a bejegyzési eljárásban fokozottan érvényesül. A jogi képviselő által végzendő eljárási cselekmények csak igen rövid (és többnyire jogvesztő) határidők alatt vihetők végbe, rendkívül szigorú feltételek mellett. (Lásd a 4.5 - 4.8 pontban írtakat.)
A cégbejegyzési eljárásban jogi képviselőként ügyvéd, jogtanácsos vagy közjegyző járhat el. E jogi képviselők meghatalmazásukat vagy a képviseleti jog igazolására vonatkozó okiratot - mint majd látni fogjuk - kötelesek becsatolni a bejegyzési kérelem mellékleteként.
(Megjegyzendő, hogy a 10/2001.(VII.27.) IM.r. 1.§-ával megfogalmazott 8/1998. (V.23.) IM.r. 3. § (5.) bek. szeirnt a cégbejegyzési kérelem új mellékletében fel kell tüntetni 2001. szeptember 1.-től a jogi képviselő legfontosabb adatait, függetlenül attól, hogy a beadványon és mellékletei egy részén a jogi képviselő bélyegzőlenyomatából ezen adatok többnyire kiderülnek, s a meghatalmazásból (vagy a képviseleti jog igazolását szolgáló egyéb okiratból) úgyszintén. Véleményünk szerint mivel a jogi képviselő neve, irodájának címe, telefonszáma, ha van: e-mail címe, kamarai tagságának azonosító adatai a nyomtatványon jól olvashatóan fognak szerepelni, ez az eljárás gyorsítását célozza, de nem mentesít a meghatalmazás (illetve a képviseleti jogot igazoló okirat) benyújtása alól.
A közjegyző képviseleti joga ezzel szemben külön nem igazolandó. A közjegyzőkről szóló, módosított 1991. évi XLI. tv. 175. § értelmében a közjegyzőt az általa készített okirattal kapcsolatos eljárásban a törvény erejénél fogva illeti meg a képviselet joga, ezért külön meghatalmazására nincs szükség.
A Pp. 67. § (1) bek. i) pontja szerint a gazdálkodó szervezet jogtanácsosa (jogi előadója) az elsőfokú bíróság előtti eljárásban meghatalmazottként részt vehet, azonban ez a képviseleti jog a gazdálkodó szervezet tagjának jogtanácsosát már nem illeti meg- (Cgf. VII.31772/1998/4.)