Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés
    adozona.hu

    TAX LAW - ADÓJOG

    TAX LAW - ADÓJOG

    Kiválasztott időállapot: Mi ez?
    • Jogterület(ek):
    • Érvényesség kezdete: 
    • Érvényesség vége: 

    MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

    A company's taxable status depends on whether it is incorporated. A corporation is a taxable entiry, taxed on net profits at the corporate level. No deduction is permitted for corporate profits distributed as dividends to shareholders. Dividends are taxable to the shareholders as income, subject to certain dividends-received deductions allowable to corporate shareholders. A partnership or a sole proprietorship is not a taxable entity; items of income and loss are passed through and taxed dire...

    Csak a jogszabály szövegének mutatása
    TAX LAW - ADÓJOG
    1. United States
    1.1. Business Taxation
    1.1.1. Domestic Corporations
    A company's taxable status depends on whether it is incorporated. A corporation is a taxable entiry, taxed on net profits at the corporate level. No deduction is permitted for corporate profits distributed as dividends to shareholders. Dividends are taxable to the shareholders as income, subject to certain dividends-received deductions allowable to corporate shareholders. A partnership or a sole proprietorship is not a taxable entity; items of income and loss are passed through and taxed directly to the owners.
    Corporate taxable income generally is taxed twice in the United States: first to the corporation and then, if and when the corporate earnings are distributed, to its shareholders.
    Gross Income
    A domestic corporation is taxed on its worldwide income. Gross income for U.S. tax purposes is broadly defined as income from whatever source derived. Gross income is not, however, equivalent to gross receipts: gross receipts must be reduced by the cost of goods sold to arrive at gross income. Gross income can be reflected under several accounting methods, including the accrual method and, where appropriate, the cash receipts and disbursements method. Other methods are available for special situations (e.g. percentage of completion for long-term construction contracts). The method of accounting used for tax purposes generally may differ from that used for financial reporting purposes.
    Deductions
    Once gross income is determined, allowable deductions are subtracted to arrive at taxable income. Generally, all ordinary and necessary expenses of earning income are deductible.
    Depreciation is calculated by ACRS (Accelerated Cost Recovery System). In lieu of these accelerated cost recovery deductions, taxpayers may irrevocably elect to claim straight-line ACRS deductions over the regular recovery period.
    A deduction is available for state, local, and foreign taxes paid or accrued during the year incurred in carrying on a trade or business, including real property taxes, personal property taxes, and income taxes. If the foreign tax credit is claimed for the year, a deduction for foreign income taxes may not be claimed.
    Interest paid or accrued generally is deductible except for certain types of interest to which special rules are applied.
    Dividends-Received Deduction. A corporation generally is permitted to deduct 80 percent of the dividends received from a 20-pencent-owned domestic corporation. In certain cases this deduction is increased to 100 percent or decreased to 70 percent.
    Charitable Deduction. A domestic corporation generally may deduct up to 10 percent of its taxable income, with adjustments, for charitable contributions to qualified U.S. charities. Excess charitable deductions can be carried over for five years.
    Tax Rates
    Taxable income (gross income less deductions) of a corporation is taxed at rates from 15 percent to 35 percent. A surtax of 5 percent is imposed on certain amounts of income.
    The tax is then reduced by allowable credits, such as the foreign tax credit and the research credit.
    Most of the states also impose corporate income taxes.
    1.1.2. Foreign Corporations
    The income of foreign corporations is segregated into two categories, each of which is taxed separately:
    - Business Income: income related (i.e., effectively connected) to a business carried on in the United States.
    - Nonbusiness Income: certain types of U.S. source investment and other passive income that are not effectively connected with a U.S. business.
    Worldwide income effectively connected with the conduct of a trade or business in the United States is taxed on a net basis at the regular graduated rates. U.S. source nonbusiness income is taxed on a gross basis at a flat 30-percent rate (unless reduced or eliminated by statute or income tax treaty).
    Foreign corporations that operate businesses in the United States may pay in addition to the regular corporate income tax, a branch profits tax equal to 30 percent of their effectively connected earnings (after regular tax) that are not reinvested in the United States. The application of this tax may be modified or eliminated by treaty.
    Nonbusiness Income
    Only certain types of nonbusiness income from U.S. sources are subject to U.S. tax. The principal types of this income are:
    - Fixed or determinable annual or periodical income (FDAP);
    - Certain original issue discount on debt obligations when payments of principal or interest are received or when the obligations are sold;
    - Certain gains from the disposal of timber, coal, or domestic iron ore; and
    - Certain gains from the sale of patents and other intangible property to the extent the proceeds are contingent on the future productivity use, or disposition of the property.
    Business Income
    Trade or Business. The trade or business concept is an amorphous one, generally described as depending on the facts and circumstances of a particular case. A degree of activity in the United States that is regular and continuous, as opposed to one that is sporadic, is generally needed for a finding of trade or business status. Income tax treaties, however, generally exempt from taxation income arising from a U.S. trade or business unless the income is attributable to a U.S. permanent establishment (e.g., a U.S. branch).
    Moreover, the taxpayer's primary purpose for engaging in the activity must be for income or profit. An element also usually considered necessary to a finding of trade or business status is an income-producing transaction, such as a sale. The mere purchase of goods in the United States for sale elsewhere will not ordinarily be viewed as the conduct of a U.S. trade or business. If both the purchase and sale occur in the United States, however, a trade or business would probably be deemed to exist, even if the goods are destined for export.
    Deductions
    A foreign corporation generally is entitled to the same types of deductions that are allowable to a domestic corporation. However, in computing taxable income, a foreign corporation is allowed deductions only to the extent that they are connected to income effectively connected with the conduct of a trade or business in the United States.
    Credits and deductions are allowable to a corporation only if it files a U.S. corporation income tax return.
    1.1.3. Dispositions of U.S. Real Property Interests
    The Foreign Investment in Real Property Tax Act of 1980 (-FIRPTA) treats a foreign person's gain or loss from the disposition of a U.S. real property interest as if such gain or loss were effectively connected with a trade or business. Both nonrecognition relief and treaty relief are limited, and significant withholding requirements are imposed to assist tax collection.
    A U.S. real property interest (USRPI) generally includes any interest in real property located in the United States or in the U.S. Virgin Islands and any interest (other than solely as a creditor) in a domestic corporation that is or was a U.S. real property holding corporation (USRPHC).
    1.1.4. Taxation of Foreign Currency Transactions
    The Tax Reform Act of 1986 provided a comprehensive set of rules for the U.S. tax treatment of transactions involving foreign currency The act generally adopted the financial accounting concept of functional currency and requires all federal income tax determinations to be made in a taxpayer's functional currency U.S. corporations and U.S. branches operating in the United States generally have the U.S. dollar as their functional currency A taxpayer or a qualified business unit with a foreign functional currency must translate its income subject to U.S. tax into U.S. dollars at appropriate exchange rates.
    Foreign currency gains and losses attributable to certain transactions in a nonfunctional currency are calculated separately from any gains or losses on the underlying transactions and generally are taxable as ordinary income or losses.
    1.1.5. Affiliated Groups
    Certain affiliated corporations may elect to file a single, consolidated federal income tax return for all members of the affiliated group instead of filing separate income tax returns for each member. Filing one return for all members of the group is simply a tax computation mechanism and does not convert the group into a single corporation. Each member of the group is jointly and severally liable for the entire tax of the consolidated group.
    The basic advantages of filing a consolidated return are:
    - The ability to apply a member's losses against the income of other members;
    - The full exclusion of dividends from member corporations from taxable income; and
    - Deferral of tax on income from intercompany transactions.
    1.1.6. Relief from Losses
    Net operating losses of the current year generally may be carried back 3 years and carried forward 15 years. A net operating loss is defined as the excess of the deductions permitted for a taxable year over the gross income of the taxpayer for that year. The net operating loss for the taxable year is carried first to the earliest year to which such loss may be carried and then to each succeeding year, and applied to the extent taxable income exists for each of those years.
    Limits are placed on the use of net operating loss carryovers of corporations after ownership changes resulting from taxable purchases of the corporation's stock and from certain tax-free reorganizations.
    Limits are also imposed on the use of net operating losses generated by dual resident corporations.
    1.1.7. Tax Credits
    Domestic and foreign corporations are allowed certain credits, within limits, against their U.S. tax. These credits, unlike deductions, reduce the U.S. tax dollar for dollar. The major credits are:
    - The foreign tax credit, which is allowable within limits for foreign income taxes paid on foreign source income subject to U.S. tax;
    - The targeted jobs credit, which is allowed to employers for certain wages paid to newly hired members of certain disadvantaged groups; and
    - The research credit, which is allowable for qualifying U.S. research and experimentation expenditures.
    1.1.8. Additional Taxes
    Alternative Minimum Tax
    A special 20-pencent alternative minimum tax (AMT) on a corporation's alternative minimum taxable income (AMTI), less an exemption amount. is imposed to the extent the tax so calculated exceeds the corporation's regular tax.
    Environmental Tax
    An environmental tax is imposed on a corporation at 0.12 percent on the excess of its modified AMTI in excess of $ 2,000,000. The tax is one of several sources of funding for the Superfund, used to clean up hazardous wastes that have been released into the environment. The tax applies whether or not the corporation has AMT liability As a result of the Superfund tax, all large corporations will effectively be forced to compute and maintain AMT records, whether or not they are subject to AMT.
    Accumulated Earnings Tax
    The accumulated earnings tax is a penalty tax imposed on corporations that accumulate earnings with a purpose to avoid taxes on shareholders. It is imposed on the accumulated taxable income at a rate of 39.6 percent of the accumulated taxable income. Accumulated taxable income is defined as taxable income of the corporation with special adjustments and reduced by the current earnings that are retained for the reasonable needs of the business.
    Personal Holding Company Tax
    An additional tax of 39.6 percent is imposed on the undistributed personal holding company income of a personal holding company This type of company is a domestic or foreign corporation of which more than 50 percent of the value is owned by five or fewer individuals and of which more than 60 percent of the adjusted ordinary gross income is personal holding company income.
    1.1.9. Allocation of Income and Expenses Among Related Persons
    Section 482 of the Internal Revenue Code requires arm's-length dealings between related parties. IRS may reallocate gross income, deductions, credits, or allowances among two or more related organizations, trades, or businesses, whether or not organized in the United States, if it determines that such adjustments are necessary to correctly reflect income. Section 482 is applied to transactions between domestic parent corporations and their foreign subsidiaries and to transactions between U.S. subsidiaries and their foreign parents. In addition to general guidance, the tax regulations issued under section 482 contain detailed rules for the appropriate pricing of loans, leases, licenses, services, and sales of goods.
    1.1.10. Payroll Taxes
    The federal government imposes several employment taxes on employers. Employers are required to deduct and withhold from the salaries and wages of their employees amounts representing the income taxes of their employees. The appropriate amount to be withheld is determined by reference to tables setting forth the number of pay periods per year, the number of withholding exemptions claimed by the employees, and the amount of wages paid. These amounts are periodically deposited with the federal government. Social Security taxes and unemployment insurance taxes are also imposed on employers. State and local governments also require that their income taxes be withheld from wages.
    1.1.11. Special Corporations
    Set forth below are a number of special corporations which qualiy for certain tax rules and advantages:
    Foreign Sates Corporations (FSCs)
    Domestic corporations with an active business of exporting their products to foreign countries may find it advantageous to form a FSC for their export activity A FSC is a foreign corporation that generally derives substantially all of its income from exporting U.S. goods. The benefit of a FSC is that a portion of its income is exempt from U.S. tax when earned.
    Domestic International Sales Corporations (DISCs)
    As an alternative to an FSC, a small exporter may use a DISC, which permits a deferral of tax on substantially all DISC income. This deferral is available with respect to annual gross export receipts up to $ !0 million. These DISCs are called interest-charge DISCs because the DISC shareholders are required to pay an interest charge, annually, on their tax that has been deferred due the deferral of the DISC income.
    S Corporations
    An S corporation is a domestic corporation that elects to be taxed generally as if it were a partnership. The income, deductions, and credits flow through and are treated as such to the shareholders. An S corporation must have 35 or fewer shareholders, all of whom generally must be U.S. citizens or resident alien individuals.
    1.2. Indirect Taxation
    1.2.1. Federal Excise Taxes
    The federal government imposes excise taxes on the manufacture or sale of numerous goods and services in the United States. The producer, seller, or importer of these products generally must collect and remit the applicable taxes to the federal government. These taxes fall into several categories, e.g. gasoline, tires and tubes, coal, air transportation, foreign insurers, luxury tax etc.
    1.2.2. State and Local Indirect Taxes
    Property Taxes
    Real estate and personal property taxes are imposed by state and local governments. Property is periodically assessed by the relevant government, and the tax is based on the assessed valuation and the applicable tax rate.
    Sales and Use Taxes
    Sales taxes are imposed by most states and by some local governments on goods sold at the ultimate consumer level. These taxes are based on a percentage of the selling price, collected by the seller and remitted by the seller to the appropriate state government. Use taxes are imposed on property purchased outside the taxing state and brought into the taxing state for use inside the taxing states.
    Motor Vehicle Taxes
    States levy taxes on the licensing of motor vehicles inside their borders. These taxes are imposed annually.
    Other Taxes
    State and local governments collect a number of other taxes, including taxes on special commodities (alcohol, tobacco, motor fuel), fees for business and professional licenses, and taxes on special types of businesses, such as banking or insurance.
    1.3. Taxation of Individuals
    1.3.1. Taxable Income of Residents
    Foreign citizens who and U.S. resident aliens generally are taxed in the same manner as U.S. citizens; that is, their worldwide income is subject to U.S. income tax.
    Gross Income
    The gross income of citizens and resident aliens generally comprises income from all sources, including wages and salaries, interest, dividends, business profits, income from partnerships, annuities, premiums, and gains from the sale of property Certain items are excluded from gross income, including gifts, proceeds from life insurance policies, inheritances, certain scholarships, and qualifying state or municipal bond interest.
    Deductions
    Deductions are provided for a variety of expenses, both to provide a tax base that more accurately depicts an individual's disposable income and to encourage expenditures that further certain legislatively determined social and economic goals. Deductions are divided into two categories - those allowed in computing adjusted gross income and those called itemized deductions.
    Tax Rate Schedules
    After all deductions and personal exemptions are taken to determine taxable income, the appropriate tax rate schedule is applied to compute tax liability. The four tax rate schedules are for:
    - Married individuals (and surviving spouses) filing joint returns;
    - Heads of households;
    - Single persons; and
    - Married persons filing separate returns.
    Use of the appropriate rate schedule is important because the tax burden on any given taxable income amount increases from the first to the last schedule listed. A joint return by a married couple offers the lowest tax rate and is permitted even if only one spouse had any income.
    The tax rates are graduated marginal rates ranging from 15 percent to 39,6 percent.
    1.3.2. Taxable Income of Nonresident Aliens
    Segregrated Income
    Nonresident aliens are taxable on their U.S. source fixed and determinable income that is not effectively connected with a U.S. trade or business at a flat rate of 30 percent (or lower treaty rate).
    Additionally nonresident alien individuals are taxed at graduated rates on their effectively connected income and generally are allowed deductions only to the extent they are connected to this effectively connected business income. Certain deductions are allowed in all cases.
    Nonresident Alien's Capital Gains Excluding Real Estate
    If a nonresident alien is physically present in the United States for 183 days or more during a taxable year, U.S. source gains from the sale or exchange during the year of capital assets, excluding U.S. real property interests, in excess of capital losses allocable to U.S. sources are taxable at a 30-percent rate, provided that such gains or losses are not U.S. effectively connected business income.
    1.3.3. Estate and Gift Taxes
    The United States has a unified gift and estate tax system that applies to taxable gifts of property made by an individual during life and taxable bequests made at death.
    One system of estate and gift taxation applies to U.S. citizens and foreign citizens domiciled in the United States. A separate system applies to foreign citizens who are not domiciled in the United States.
    2. United Kingdom
    2.1. Business Taxation
    2.1.1. Corporations
    The corporation tax system in force in the UK is partial imputation system, the basic principles of which are as follows.
    - A company pays corporation tax at a single rate (currently 33 percent) on all its profits, whether income or capital gains, and whether distributed or undistributed.
    - A reduced "small companies' rate" (currently 25 percent) is payable where total profits are Ł 250,000 or less, and marginal relief is available where profits are up to Ł 1,250,000. These limits are reduced where there are other associated companies (including overseas companies).
    - Income tax is not deducted from dividends (except for deductions from payments to non-residents). Interest, royalties and other annual payments may, however, be subject to deduction of income tax at source at the basic rate.
    - A company paying a divide d is required to account to the Inland Revenue for advance corporation tax (ACT) thereon at a certain rate. The divide plus the related ACT is referred to as a "franked payment".
    - ACT in respect of dividends paid during an accounting period (irrespective of the year for which they are declared) may be set off against the company's corporation tax liability for that accounting period a may also be carried back to other periods beginning within the previous six years, or carried forward without time limit.
    - A dividend on which ACT has been paid generally carries a tax credit equal to the amount of the ACT. The receipt of such a payment gives rise to no further tax liability on a UK resident company (and may reduce its own ACT liability). For basic-rate taxpayers the income tax charge is at 20 percent on the aggregate of the dividend and the tax credit (rather than the usual basic rate of 25 percent) and this liability is covered by the tax credit. Individuals taxable at the higher (40 percent) rate have to pay an additional 20 percent (i.e., 40 percent less 20 percent).
    Chargeable periods
    Corporation tax is charged on profits arising in a financial year (1 Apri1 to the following 31 March) at the rate applicable to that year. Companies are assessed by reference to accounting periods, which are normally the same as those for which they make up their statutory accounts.
    Residence
    The term "resident" in relation to a company is not defined by statute but its meaning has evolved from a number of court decisions. Broadly a company is resident where its central management and control (as opposed to day-to-day administration) is exercised. A company which is incorporated in the UK is also regarded as UK resident, irrespective of where it is controlled.
    A company which is resident in the UK is chargeable to corporation tax in respect of all its profits (both income and capital gains) wherever arising, whether or not remitted to the UK.
    A company not resident here, but which carries on a trade in this country through a branch, is chargeable to corporation tax in respect of:
    - trading income directly or indirectly attributable to the branch. (Where applicable this will be the business profits attributable to the UK "permanent establishment" under a double tax treaty);
    - income from property or rights used or held by the branch;
    - capital gains arising on the disposal of assets in the UK which are used for the purpose of the trade, or acquired or held for the purposes of the branch.
    A company not resident in the UK may be chargeable to income tax on its other UK source income - ie., income not attributable to a UK branch.
    It may be possible to establish a local in the UK without creating a taxable branch. Such a "representative office" would deal with a limited range of activities, such as advertising and promotion, or the purchase of goods and services. It would not be able to negotiate and conclude sales contracts.
    2.1.2. Taxation of non-corporate entities
    Unincorporated associations, such as members' clubs, are subject to corporation tax in the same way as companies.
    By contrast, profits made by partnerships of individuals are subject to income tax and capital gains tax, as appropriate. The amounts concerned are apportioned among the partners and the tax liability determined according to their individual circumstances. In the case of trading or professional profits, however, the tax thus found to be due is collected by means of a global assessment on the partnership and the partners have joint and several liability for the sum concerned.
    Special rules apply to partnerships which have companies among their members; broadly the effect is that company partners are charged corporation tax on their share of any profits.
    2.1.3. Taxation of profits and gains
    The computation of profits for tax purposes is based on the results shown by the audited annual accounts, adjusted in accordance with the tax legislation. Some of the more important adjustments are considered below.
    - Expenses Tax relief is not available to a trading company for expenses which are not wholly and exclusively incurred for the purposes of its trade; in the case of an investment or holding company, relief is given for management expenses properly incurred. Capital expenses are not deductible in computing trading profits (but allowances may be available).
    - Business entertainment Expenditure on business entertainment its not allowable.
    - Pre-trading expenditure No relief is available for revenue expenditure incurred by a trading company more than seven years before it commenced trading.
    The depreciation charge appearing in a company's accounts is not allowed for tax purposes. Instead reliefs known as "capital allowances" are given for expenditure on a wide range of assets.
    Deduction for interest. In the case of a trading company short interest (ie, broadly interest on debts intended to be outstanding for less than a year) and interest payable to a bank carrying on business in the UK are deductible as trading expenses.
    Certain types of interest other than that paid to a bank in the UK are not deductible as a trading expense and are treated either as a charge on income or in the same way as dividends:
    2.1.4. Groups and consortia
    UK companies within the same group (consisting of a parent and its 51 percent subsidiaries) may elect not to pay ACT in respect of intra-group dividends. Any income received in this way is referred to as "group income" and, while not taxable, may not be set off against franked payments in the same way as franked investment income to reduce the recipient's own ACT liability. Group companies may similarly elect not to deduct income tax at source from annual payments.
    Trading losses, excess management expenses of an investment company and excess charges on income may be transferred from one company to another, by way of "group relief", where both are members of a group (consisting of a parent and its 75 percent subsidiaries).
    2.1.5. Losses
    A company which sustains a trading loss (as adjusted for tax purposes) may carry it forward without time limit, to set against profits of the same trade in future periods. Alternatively, it may be set against other income (for example, investment income) and capital gains of the same accounting period or, subject to certain limitations, against income and gains of the preceding three years, taking later periods first.
    As a result of anti-avoidance legislation, trading losses carried forward may not always be available for relief against profits after a substantial change in ownership of the company's share capital.
    Trading losses carried forward may not be set against future capital gains. Capital losses may be set against capital gains realised in the same or a subsequent accounting period, but may not be carried back or set against trading profits.
    2.1.6. Capital gains
    Chargeable gains are calculated by deducting the cost of the asset, together with any enhancement expenditure or incidental costs of disposal, from the gross proceeds of sale. Special rules apply to assets acquired before March 31, 1982.
    Relief for inflationary gains is given in the form of an "indexation allowance", which is calculated by applying the movement in the Retail Prices Index during the period of ownership (excluding any part of that period before March 31, 1982) to the cost or March 1982 value, whichever is the higher. If a "global" election has been made for the use of the March 1982 value in the calculation of the gain itself, the indexation allowance is computed on the same basis.
    2.1.7. Relief for foreign taxes
    A company resident in the UK may claim credit for foreign tax which it has suffered on income from any overseas source, against the UK corporation tax payable on that income. In the case of dividends received by a UK company holding at least 10 percent of the voting power in the overseas company, it will also be entitled to a credit for the "underlying" tax - ie, the relevant proportion of the tax paid by the overseas company on the profits out of which the dividend is declared. Credit may also be claimed for foreign tax paid on capital gains against the UK corporation tax payable on those gains.
    2.1.8. Transfer pricing
    The Inland Revenue has the power to adjust, for taxation purposes, the prices at which transactions are carried out between a UK resident company and its non-resident associated companies, to ensure that the taxable profit reflects those transactions on the basis of arm's length prices. A company is "associated" with another for this purpose where one controls the other, or both are under common control. The power to make adjustments applies not only to purchases and sales of goods, but to rental and hire payments, transfers of other assets, and the giving of any business facility.
    2.1.9. Withholding taxes
    Income tax at the basic rate must be withheld from payments such as royalties, annual interest (except where paid to a bank in the UK) and, where the recipient is not a UK resident, payments of rent. In certain circumstances the terms of a relevant double taxation treaty may reduce or extinguish the liability to basic tax rate, in which case a repayment claim may be made or, with prior clearance from the UK Inspector of Foreign Dividends, relief may be given at source. There is no withholding tax on management fees.
    2.2. Indirect Taxation
    The principal indirect taxes affecting businesses in the UK are import duties, value added tax (VAT), excise duties, vehicle excise duty and stamp duty.
    Value added tax (VAT)
    VAT is charged on a wide range of goods and services when supplied in the UK and also on the importation of taxable goods from outside the EC. It is a general consumer expenditure tax of which the basic principle is to charge tax at each stage in the production of goods and services, with each supplier receiving credit for the tax he has paid so that the total tax is actually borne by the final consumer. The standard rate of VAT is 17.5 percent. The exceptions to VAT take the form of either zero rated or exempt supplies:
    2.3. Taxation of individuals
    2.3.1. Taxable Income
    Residence and domicile
    Three principal factors are relevant in determining an individual's liability to UK tax: residence, ordinary residence and domicile.
    Broadly an individual is deemed to be resident in the UK for a tax year (6 April to 5 April following) if:
    - s/he is physically present in the UK for 183 days or more in the year; or
    - s/he visits the UK year after year and the annual visits average 91 days or more a year for at least four consecutive years.
    Ordinary residence means, broadly, habitual residence, and depends as much on intention as on physical presence.
    A person's place of domicile is, in very general terms, the place that he or she regards as his/her permanent homeland - ie, the place to which, wherever his/her present residence may be, s/he intends eventually to return.
    Generally, UK-resident individuals are liable to tax on all income or gains regardless of the location of the source. Individuals who are UK-resident but not UK-domiciled are, in most cases, liable to UK tax on income or gains derived from an overseas source only to the extent that the income or gain is remitted to the UK. Non-residents are generally liable to UK tax only in respect of UK source income; in the case of income from employment they are only liable to UK tax to the extent that the earnings are for duties carried out in the UK. Interest and penalties can be imposed for late payment of tax or non-declaration of income or gains.
    Married persons are treated separately for tax purposes.
    Individuals may be liable to inheritance tax on certain gifts made during their lifetime and on the value of their estate on death.
    There are three rates of income tax:
    Lower rate: 20 percent on taxable income up to a certain amount
    Basic rate: 25 percent on taxable incomebetween certain amounts
    Higher rate: 40 percent on taxable income over a certain amount
    The tax rates do not vary between UK-resident and non-resident individuals or between one source of income and another.
    Capital gains are charged to tax as the top slice of an individual's income.
    All individuals are entitled to a personal allowance for income tax purposes, the amount of which may be related to the age of the individual. This is deductible from income in computing the taxable amount.
    Taxable income includes earnings from employment, income from self employment, income from real property; interest and dividends, pensions and annuities.
    Deductions
    Generally expenses are deductible against the different types of income provided they were incurred wholly and exclusively for the purposes of the specific income.
    2.3.2. Taxation of capital gains
    An individual who is UK-domiciled and UK-resident or ordinarily resident for a tax year is liable to capital gains tax (CGT) in respect of chargeable gains on disposals of assets during the year wherever situated.
    An individual who is UK-resident or ordinarily resident but not UK-domiciled is liable to CGT on gains arising in the UK, but gains arising from the disposal of assets situated abroad are liable o CGT only to the extent that those gains are remitted here.
    An individual who is neither UK-resident nor ordinarily resident but who exercises a trade, profession or vocation in the UK through a branch or agency is liable to capital gains tax in respect of chargeable gains arising on the disposal of assets situated in he UK and used or held for the purpose of the trade, profession or vocation.
    2.3.3. Inheritance tax
    The liability to tax
    Inheritance tax is, in broad terms, a tax on certain gifts made by an individual during his/her lifetime and on the value of his/her estate on death. Individuals domiciled in the UK are liable on assets wherever situated, but individuals not domiciled in the UK are liable to inheritance tax only in respect of assets situated in he UK.
    Transfers between husband and wife are generally exempt. A number of other exemptions and reliefs are available which limit and educe the impact of the tax.
    * * *
    1. Amerikai Egyesült Államok
    1.1 Vállalkozások adózása
    1.1.1. Belföldi tőketársaságok
    Egy vállalkozás adóalanyisága (taxable status) attól függ, hogy bejegyzett társaságról van-e szó. A bejegyzett társaságok (corporations) adóköteles személynek minősülnek, és a kigazdálkodott éves nyereségüket adófizetési kötelezettség terheli. Nem lehet adólevonást érvényesíteniük a társaság tulajdonosai (társasági tagok) részére kifizetett osztalék (dividends), nyereségrészesedés után. A kapott osztalék a tulajdonosok adóköteles jövedelmének számít. A tőtársaságok tulajdonosait megilleti az osztalékhoz kapcsolódó adókedvezmény, adóalapcsökkentés. A jogi személyiség nélküli társaságok (partnerships) illetve az egyéni vállalkozások (sole proprietorship) nem alanyai a társasági adónak. Ezeknél a vállalkozási formáknál az eredménytételek adóvonzatukkal együtt közvetlenül a tulajdonosokat érintik.
    Az Amerikai Egyesült Államok a bejegyzett társaságok adóköteles jövedelmét kétszer adóztatják meg: először a társaság szintjén, majd a társaság által kiosztott nyereséget a társasági tagoknál.
    Bruttó nyereség
    A belföldi illetőségű tőketársaságoknak a nyereségadót az egész világon elért jövedelmük után kell megfizetniük. A bruttó jövedelem, bruttó nyereség (gross income) az Amerikai Egyesült Államokban tág kategóriát jelent, mert a jövedelem bármely forrásból származhat. A bruttó nyereség tartalma nem azonos a bruttó bevétellel (gross receipts). A bruttó nyereség összegének kiszámításánál a bevételek bruttó értékéből le kell vonni az eladott áruk beszerzési értékét / előállítási értékét.
    A bruttó jövedelem kimutatására többféle számviteli módszer létezik. Ezek közé tartozik a kettős könyvviteli módszer, vagy a pénzforgalmi kimutatás alkalmazása. Speciális helyzetekben egyéb módszerek is rendelkezésre állnak (például: hosszú távú beruházási szerződések esetében a készültségi foknak megfelelő elszámolás). Az adózási célokból alkalmazott elszámolási módszer rendszerint eltér a pénzügyi számvitel céljaira készült éves beszámolóban használt módszertől.
    Adóalapot csökkentő tételek, adójogilag érvényesíthető levonások
    A bruttó nyereség kiszámítása után a lehetséges adóalap-csökkentő tételek figyelembe vételével (azaz a levonások elvégzése után) kapjuk meg az adózás előtti eredményt.
    A bevételszerzés szokásos és szükséges költségei többnyire teljes körűen levonhatók (deductible).
    Az értékcsökkenési költség kiszámolására a gyorsított értékcsökkenési leírást (Accelerated Cost Recovery System) alkalmazzák. A gyorsított költségmegtérülési módszer helyett az adófizetők - végleges jelleggel - választhatják a lineáris értékcsökkenési leírást a szokásos megtérülési időszakon belül.
    Adólevonások eszközölhetők azoknak az állami, helyi és külföldi adókötelezettségeknek a vonatkozásában, amelyeket az év közben fizetett a társaság, vagy az év folyamán merültek fel a vállalkozási tevékenység (trade or business) során. A beszámítható adók közé tartozik az ingatlanadó, a vagyonadó és a nyereségadók. Ha a tárgyévre a vállalkozás élt a külföldi adójóváírás lehetőségével (foreign tax credit), év végén már nem lehet adóbeszámítást érvényesíteni.
    A fizetett vagy felmerült kamatok rendszerint levonhatók, kivéve azokat a meghatározott kamatfajtákat, amelyekre különleges szabályok vannak érvényben.
    Adólevonásra jogosító osztalékbevétel. A tőketársaság jogosult a belföldi tőketársaságtól kapott osztalék 80 százalékának a levonására, ha a belföldi tőketársaságban legalább 20 százalék tulajdoni hányaddal rendelkezik (dividends-received deduction). Bizonyos esetekben a levonás mértéke a 100 százalékot is elérheti, ismét más esetekben csak 70 százalék.
    Adományozást ösztönző levonás. A belföldi társaság akár 10 százalékkal is csökkentheti adóköteles jövedelmét, amennyiben az Amerikai Egyesült Államokban hivatalos bejegyzéssel rendelkező közhasznú szervezetek részére nyújtott támogatást (charitable deduction). A tárgyévben nem érvényesíthető adólevonás a következő öt évre elhatárolható, átvihető.
    Adókulcsok
    A tőketársaságoknak az adóköteles jövedelmük után (bruttó nyereség csökkentve az adócsökkentő tételekkel) 15 és 35 százalékos adókulcsokkal (tax rates) kell adózniuk. Ezen felül meghatározott jövedelmeket 5 százalékos mértékű kiegészítő adó is terhel.
    A fizetendő adót még csökkentik az elszámolható jóváírások (allowable credits), mint például a külföldön fizetett adók beszámítása és a kutatási tevékenységet megillető adójóváírás.
    Az Amerikai Egyesült Államokban társasági adófizetési kötelezettség általában az egyes államok szintjén is jelentkezik.
    1.1.2. Külföldi tőketársaságok
    A külföldi tőketársaságok jövedelmét két - adózás szempontjából is külön - kategóriába lehet osztani:
    - vállalkozási (üzletszerűen végzett) tevékenység jövedelme (business income): a ténylegesen az Amerikai Egyesült Államokban végzett vállalkozási tevékenységből származó jövedelem.
    - vállalkozási tevékenységen kívüli nyereség (non-business income): bizonyos típusú belföldi befektetések és egyéb passzív jövedelem, amely nem kapcsolódik közvetlenül a belföldi vállalkozási tevékenységhez.
    Az Amerikai Egyesült Államokban végzett vállalkozási tevékenységgel közvetlenül kapcsolatban álló, a teljes világról származó jövedelem (worldwide income) a levonások után a már ismertetett adókulcsokkal adózik. Az Egyesült Államokból származó egyéb (nem vállalkozási) jövedelem bruttó összegét az egységes 30 százalékos adókulcs terheli, hacsak az adó mértékét törvény vagy adózási egyezmény (tax treaty) nem csökkenti vagy el nem törli.
    Az Egyesült Államokban üzletszerű tevékenységet folytató külföldi tőketársaságok a szokásos társasági nyereségadón felül telephelyi adót (branch prifts tax) is fizetnek, amely az üzleti tevékenységből elért adózás utáni, az Egyesült Államokban végzett tevékenységbe nem visszaforgatott nyereségük 30 százaléka. A telephelyi adó alkalmazását egyezmény módosíthatja vagy eltörölheti.
    Nem vállalkozási tevékenységből származó nyereség
    Az Egyesült Államokból származó egyéb jövedelemfajták közül csak néhányra vonatkozik a társasági adókötelezettség. Ezen jövedelmek fő típusai az alábbiak:
    - fix vagy meghatározható éves vagy rendszeresen jelentkező jövedelem
    - egyes, névérték alatt kibocsátott kötvényekből származó nyereség (tőke- vagy kamatfizetések időpontjában vagy a kötvény értékesítésekor)
    - a faanyag, szén vagy belföldi vasérc értékesítéséből származó jövedelmek
    - szabadalmak vagy más immateriális vagyontárgyak értékesítési nyeresége, amennyiben a bevételszerzés a jövőbeli hasznosságon, használaton vagy értékesítésen múlik.
    Vállalkozási tevékenység nyeresége
    Üzletszerűen végzett tevékenység (trade or business). Az üzletszerűen végzett tevékenység (iparűzési vagy vállalkozási tevékenység) fogalma ködös koncepció. Az általános nézet szerint a konkrét eset tényeitől és körülményeitől függ. Az Egyesült Államokban a rendszeres és folyamatosan végzett tevékenység - szemben a csupán alkalmi jellegű tevékenységgel - felel meg a vállalkozási tevékenység státuszának (trade or business status). Az adóegyezmények mentesíthetik az Egyesült Államokban folytatott vállalkozási tevékenységből származó nyereséget az adókötelezettség alól, kivéve ha az az Államokban működő állandó telephelynek tulajdonítható.
    A meghatározás értelmében az adófizető elsődleges céljának a tevékenység végzése során a nyereség- vagy bevételszerzésnek kell lennie. A vállalkozási tevékenység fennállásának megállapításában a bevételt indukáló ügyletek, mint például az értékesítés, nagy jelentőséggel bírnak. Nem tekinthető az Államokban végzett üzletszerű tevékenységnek az, ha a vállalkozás a belföldön vásárol árukat más országokban kívánja értékesíteni. Ha mind a vásárlás, mind az értékesítés az Államok területén zajlik le, valószínűleg vállalkozási tevékenységnek minősül, még ha a termékeket exportra szánják is.
    Levonások
    Egy külföldi tőketársaság általában ugyanazokra a levonásokra jogosult, mint a belföldi társaságok. Azonban az adóköteles nyereség kiszámításánál a külföldi társaság az Államokban végzett iparűzési tevékenységből származó bevételek mértékéig érvényesíthet csak levonásokat.
    Az adójóváírások és levonások csak akkor illetik meg a társaságot, ha az amerikai társaságokra érvényes társasági adóbevallást (U.S. corporation income tax return) készít és nyújt be.
    1.1.3. Amerikai ingatlanbefektetések értékesítése
    Az 1980. évi törvény a külföldiek ingatlanbefektetéseiről (Foreign Investment in Real Property Tax Act) a külföldieknek az amerikai ingatlanokban szerzett érdekeltségei értékesítéséből származó eredményét úgy kezeli, mintha azok ténylegesen a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódnának. Korlátozottan érvényesíthetők csak az adott társaságra nem alkalmazható kedvezmények és az egyezmény szerinti kedvezmények, valamint szigorú forrásadózási követelmények segítik elő az adó beszedését.
    Az Amerikai Egyesült Államokban lévő ingatlan-érdekeltségek általában magukban foglalják az Amerikai Egyesült Államok és a Virgin-szigetek területét, valamint minden olyan érdekeltséget (és nem csupán hitelezői viszonyt) belföldi társaságban, amely amerikai ingatlankezelő társaság (U. S. real property holding corporation), vagy valamikor az volt.
    1.1.4. A külföldi pénznemben bonyolított ügyletek adóztatása
    Az 1986. évi adótörvény módosítása (Tax Reform Act) átfogó szabálygyűjteményt jelent a külföldi pénznemben bonyolított ügyletek belföldi adózása tekintetében. Az adótörvény általában elfogadja a funkcionális valuta (functional currency) pénzügyi számviteli koncepcióját, és előírja, hogy minden központi nyereségadót valamely adófizető funkcionális pénznemében kell meghatározni.
    Az Amerikai Egyesült Államokban működő amerikai társaságok és telephelyek többnyire az amerikai dollárt használják funkcionális valutaként. A külföldi funkcionális valutát használó adófizetőnek vagy vállalkozásnak az amerikai adókötelezettség alá eső jövedelmét át kell váltania amerikai dollárra a megfelelő árfolyamon.
    A nem funkcionális valutában bonyolított ügyletek miatti árfolyamnyereség és -veszteséget külön kell elszámolni az alapul szolgáló ügylet eredményétől, és többnyire mint szokásos eredmény adózik.
    1.1.5. Vállalatcsoportok
    Bizonyos vállalatcsoportok választhatják az összevont, konszolidált központi adóbevallás (consolidated federal income tax return) benyújtását ahelyett, hogy a vállalatcsoport minden tagja külön nyújtaná be a saját társasági adóbevallását. A vállalatcsoport tagjairól egyetlen adóbevallás benyújtása egy egyszerű adószámítási mechanizmust jelent, amely nem alakítja át a csoportot egyetlen vállalattá. A csoport minden tagja egyetemlegesen és külön-külön is felel a konszolidált csoport teljes adókötelezettségéért.
    A konszolidált adóbevallás benyújtásának fő előnyei az alábbiak:
    - el lehet számolni az egyik tagvállalat veszteségét a más tagvállalat nyereségével szemben
    - a tagvállalatoktól származó osztalékok teljes mértékben kikerülnek az adóköteles jövedelemből
    - a vállalatcsoporton belüli ügyletekből származó jövedelemre eső adó elhatárolható.
    1.1.6. Veszteségek elhatárolása
    A tárgyévi vállalkozási tevékenység veszteségét (adójogilag elhatárolható veszteség) általában az előző 3 évre lehet visszavezetni és a tárgyévet követő 15 évre lehet előrevinni. Az adójogilag elhatárolható veszteség (net operating loss) definíciója alatt azt értjük, hogy a tárgyévben a társaság adójogilag érvényesíthető levonásai (adócsökkentő tételek) mennyivel haladják meg a tárgyévi bruttó nyereség összegét. A veszteséget először a legközelebbi évre viszik át, majd az egymást követő további években is érvényesítik az adott év adóköteles jövedelme mértékéig.
    A veszteségelhatárolásnak vannak korlátai abban az esetben, ha változik a tulajdonosi kör a társaság részvényeinek eladása vagy bizonyos adómentes átszervezések révén.
    Korlátozás érvényesül a kettős székhellyel rendelkező társaságok által kigazdálkodott vállalkozási veszteségek elhatárolására is.
    1.1.7. Adójóváírások
    A belföldi és külföldi társaságokat - korlátok között - megilletik bizonyos adójóváírások (tax credits) az Amerikai Egyesült Államokban teljesítendő adókötelezettség terén. Ezek a jóváírások, az adóalap csökkentő tételekkel ellentétben, a fizetendő adó összegét csökkentik.
    A legfontosabb adójóváírások az következők:
    - a külföldi adó jóváírása, amely - korlátok között - az Amerikai Egyesült Államokban adóköteles, külföldi forrásból származó jövedelem után fizetett külföldi jövedelemadókra érvényes
    - foglalkoztatással kapcsolatos adójóváírások (targeted jobs credit), amelyek a munkáltatókat illetik meg meghatározott hátrányos helyzetű csoportok tagjainak a foglalkoztatása és bérezése után
    - a kutatási tevékenységgel kapcsolatos jóváírás, amely a kutatási és kísérletezési tevékenység felmerült költségei után jár.
    1.1.8. További adókötelezettségek
    Választható minimum adó
    Speciális 20 százalékos minimum adó (alternative minimum tax) választható a társaság minimális mértékű adóköteles jövedelmére, levonva abból az adómentes összeget, amennyiben a számított adó meghaladja a társaság szokásos adókötelezettségének összegét.
    Környezetvédelmi adó
    A környezetvédelmi adó (environmental tax) mértéke 0,12 százalék a 2 000 000 dollárt meghaladó módosított minimális adóköteles jövedelem után. Az adó egyike a Legfelsőbb Alap forrásainak, és feladata a környezetbe kibocsátott veszélyes hulladékok felszámolása. Az adókötelezettség akkor is érvényes, ha társaságnak nincsen minimum adófizetési kötelezettsége. Ennek eredményeként minden nagy vállalat ténylegesen arra kényszerül, hogy akkor is vezesse a minimum adóval kapcsolatos nyilvántartásokat, ha annak nem alanya.
    Felhalmozott nyereségek adója
    A felhalmozott nyereség után fizetendő adót büntető jelleggel azokra a társságokra vetik ki, amelyek a társasági tagok adófizetési kötelezettségének megkerülése végett nem osztják ki a nyereségeket. Az adó mértéke a felhalmozott adóköteles nyereség 39,6 százaléka. A felhalmozott adóköteles jövedelem bizonyos módosításokkal és a tárgyévi nyereséggel csökkentve megfelel a társaság adóköteles jövedelmének.
    Személyi holding társasági adó
    További 39,6 százalékos adófizetési kötelezettség terheli a személyi holding társaság fel nem osztott nyereségét. A személyi holding társaság olyan belföldi vagy külföldi társaság, ahol a vagyon több mint 50 százalékát legfeljebb 5 magánszemély birtokolja, és a módosítások utáni bruttó nyereség több mint 60 százaléka jövedelemnek minősül.
    1.1.9. A bevételek és költségek elszámolása kapcsolt vállalkozások között
    Az Adózási Törvény 482. paragrafusa előírja a szokásos piaci árak alkalmazását kapcsolt vállalkozások között. Az Adóhatóság újra eloszthatja a bruttó jövedelmet, az adóalap csökkentő tételeket, az adójóváírásokat és az adókedvezményeket két vagy több kapcsolt vállalkozás között annak érdekében, hogy a nyereség kimutatása valós legyen.
    A 482. paragrafus vonatkozik a belföldi anyavállalatok és a külföldi leányvállalataik közötti ügyletekre, valamint az amerikai leányvállalatok és külföldi anyavállalataik közötti ügyletekre is. Az általános iránymutatás mellett a 482. paragrafusban kiadott adószabályok részletes rendelkezéseket tartalmaznak a kölcsönügyletek, lízingügyletek, licencek, szolgáltatások és áruértékesítések megfelelő árkialakítására.
    1.1.10. Bérjárulékok
    A központi kormány különféle adókat vet ki a munkáltatókra. A munkáltatók kötelesek a munkavállalóik fizetéséből / béréből levonni és visszatartani a személyi jövedelemadónak megfelelő összeget. A levont összeg meghatározása olyan nyilvántartásokra hivatkozva történik, amelyek feltüntetik a kifizetési időszakok számát, a munkavállalók által igényelt adókedvezményeket és a kifizetett bérek összegét. Ezeket az összegeket rendszeres időközönként a központi kormánynak utalják át. A társasdalombiztosítási járulékok és a foglalkoztatási járulék szintén a munkáltatók adóterheit növeli. Az állami és helyi önkormányzatok által kivetett jövedelemadó-rész szintén a bérekből kerül levonásra.
    1.1.11. Különleges tőketársaságok
    Az alábbiakban felsorolunk néhány olyan speciális tőketársaságot, amelyekre külön adószabályok és kedvezmények vonatkoznak:
    Külföldi exportvállalkozások
    Azoknak a belföldi társaságoknak a számára, amelyek aktív exportüzletet bonyolítanak termékeikkel külföldi országokban, kedvezőbb lehetőségnek bizonyul úgynevezett külföldi exportvállalkozások (foreign sales corporations) alapítása az export tevékenységük vonatkozásában. A külföldi exportvállalkozás külföldi tőketársaságnak minősül, amely nyeresége jelentős hányadát amerikai áruk exportálásából szerzi. A fenti vállalkozási forma előnye az, hogy a jövedelem egy bizonyos hányada a felmerülés időpontjában mentesül az Amerikai Egyesült Államokban hatályos társasági adó alól.
    Belföldi exportvállalkozások
    Fenti tőketársasági forma mellett alternatívaként létezik a kisebb exportcégek részére a belföldi exportvállalkozás (domestic international sales corporation, DISC), amely adóhalasztással élhet összes DISC jövedelmére.
    Az adóhalasztás 10 millió dollár éves bruttó export árbevételig érvényes. A belföldi tulajdonosoknak évente kamatot kell fizetniük a halasztott adó összege után.
    S társaságok
    Az S társaság egy olyan belföldi tőketársaság, amely jogi személyiség nélküli társaságként adózhat. A jövedelem, az adólevonások és az adójóváírások a tulajdonosokat illetik meg.
    Egy S társaságnak legfeljebb 35 tulajdonosa lehet, akik vagy amerikai állampolgárok, vagy belföldön állandó lakóhellyel rendelkező külföldi magánszemélynek.
    1.2. Közvetett adózás
    1.2.1. Központi fogyasztási adó
    A központi kormányzat fogyasztási adót (excise tax) vet ki számos áru és szolgáltatás előállítására és értékesítésére az Amerikai Egyesült Államokban. A fogyasztási adót a termékek gyártója, forgalmazója vagy importálója köteles begyűjteni és átutalni a központi kormányzatnak. Az adók több kategóriába tartoznak, pl. benzinadó, szénadó, légi szállítási adó, külföldi biztosító társaságok luxusadója, stb.
    1.2.2. Állami és helyi közvetett adók
    Vagyonadók
    Az ingatlanadókat (real estate tax) és a személyi vagyonadókat (personal property tax) az államok és a helyi önkormányzatok vetik ki. A vagyonértéket rendszeres időközönként becsléssel megállapítja az illetékes önkormányzat, és az érvényben lévő adómértéket kiszabja.
    Értékesítéseket és használatot terhelő adók
    Az értékesítéseket terhelő adókat (sales taxes) a legtöbb állam és néhány helyi önkormányzat a végső fogyasztók felé értékesített árukra veti ki. Az adó alapja az eladási ár bizonyos százaléka, amelyet az eladó szed be és utal át a megfelelő állami kormányzatnak. A használati adók (use taxes) az adott államon kívül vásárolt és használatra behozott vagyont terhelik.
    Gépjárműadó
    Az államok a gépjármű jogosítványok kiadásával kapcsolatban - közigazgatási határaikon belül - adókivetéssel élnek. Az adókivetés éves gyakorisággal történik.
    Egyéb adófajták
    Az állami és helyi önkormányzatok egyéb adókat is szednek, például speciális áruk (alkohol, dohány, üzemanyag), egyes tevékenységi koncessziók és speciális ügylettípusok, mint pl. bankok és biztosító társaságok tevékenysége után.
    1.3. Magánszemélyek adózása
    1.3.1. Belföldi személyek adóköteles jövedelme
    Az Amerikai Egyesült Államokban állandó lakóhellyel rendelkező külföldi állampolgárok a belföldi állampolgárokhoz hasonlóan adóznak, azaz a teljes világról származó jövedelmükre vonatkozik az amerikai személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettség.
    Bruttó nyereség
    A belföldi állampolgárok és az állandó lakóhellyel rendelkező külföldiek bruttó jövedelmébe (gross income) beletartozik az összes lehetséges forrásból származó jövedelem. Példának okáért: bérek és fizetések, kamathozam, kapott osztalék, üzleti tevékenység pozitív eredménye, társulásokból származó nyereség, évjáradékok, vagyonértékesítési bevételek. Bizonyos tételek nem számítanak jövedelemnek, például: ajándékok, életbiztosítási kötvényekből származó bevételek, örökségek, bizonyos ösztöndíjak, valamint az állami és kommunális kibocsátású kötvények kamatai.
    Adóalapot csökkentő tételek, érvényesíthető levonások
    Az adójogilag érvényesíthető levonások számos költséget érintenek. Céljuk, hogy az adóalap pontosabban mutassa a magánszemély rendelkezésre álló jövedelmét, és azokat a kiadásokat ösztönözze, amelyek törvényhozói akarattal meghatározott társadalmi és gazdasági célokat támogatnak. A levonásoknak két kategóriájuk van: az adólapot csökkentő tételek és az úgynevezett tételes levonások.
    Adótábla
    Az összes levonás és az egyéni adókedvezmények figyelembe vételével lehet meghatározni a magánszemély adóköteles jövedelmét, majd az adótábla (tax rates schedules) alapján kiszámolni az adókötelezettség összegét. Négyféle adósáv létezik az alábbi személyeknek:
    - házastársak (és özvegyek), aki közös adóbevallást nyújtanak be
    - háztartásbeliek
    - egyedülálló személyek
    - házastársak, akik külön adóbevallást nyújtanak be.
    A megfelelő adótábla használata azért fontos, mert az adóköteles jövedelmet terhelő adó mértéke az első kategóriától az utolsó kategória felé haladva növekszik. A házastársak által közösen benyújtott adóbevallás kínálja a legalacsonyabb adókulcsot, és akkor is igénybe vehető, ha csak az özvegynek volt jövedelme.
    A progreszív adósávok 15 százaléktól 39,6 százalékig tartanak.
    1.3.2. Állandó lakóhellyel nem rendelkező külföldiek adóköteles jövedelme
    Elkülönült jövedelem
    Az állandó lakóhellyel nem rendelkező külföldieknek az Amerikai Egyesült Államokból származó fix és meghatározható, nem vállalkozási jövedelmük után kell adót fizetniük, amelynek mértéke egységesen 30 százalék, illetve a kettős adóztatás elkerüléséről egyezmény szerinti alacsonyabb adókulcs (lower treaty rate).
    Ezen felül a vállalkozási tevékenységből származó jövedelemre a progresszív adósávok érvényesülnek, és csak ezzel a tevékenységükkel kapcsolatban illeti meg őket adókedvezmény. Bizonyos adóalap-csökkentő tételek mindenkor figyelembe vehetők.
    Külföldiek jövedelme állóeszközök értékesítésből
    Amennyiben egy állandó lakóhellyel nem rendelkező külföldi személy az Amerikai Egyesült Államokban az adóév során legalább 183 napig tartózkodik, a nem vállalkozási tevékenységből, azaz az állóeszközök értékesítéséből és cseréjéből származó nyeresége, kivéve az ingatlan-érdekeltségeket, 30 százalékos adókötelezettség alá esik.
    1.3.3. Örökösödési és ajándékozási adók
    Az Amerikai Egyesült Államokban érvényben lévő örökösödési adók (estate tax) és ajándékozási adók (gift tax) a magánszemély életében történő vagyonajándékozásra, valamint az örökségekre vonatkoznak.
    Az amerikai állampolgárokra és az Amerikai Egyesült Államokban lakóhellyel rendelkező külföldi személyekre azonos örökösödési és ajándékozási adószabályok vannak életben. Külön szabályok rendelkeznek azokról a külföldi állampolgárokról, akiknek nincs lakóhelyük az Amerikai Egyesült Államokban.
    2. Egyesült Királyság
    2.1. Vállalkozások adózása
    2.1.1. Tőketársaságok
    Az Egyesült Királyságban érvényben lévő társasági adórendszer részleges beszámítási rendszerként (partial imputation system) működik, melynek jó alapelvei a következők:
    - a vállalkozások egységes (jelenleg 33 százalékos) társasági adót fizetnek minden jövedelmük után, akár vállalkozási nyereségről, akár eszközök értékesítéséből származó jövedelemről van szó, függetlenül attól, hogy a nyereség kiosztásra kerül vagy sem.
    - a kisebb vállalkozásokra vonatkozó alacsonyabb adókulcs jelenleg 25 százalék, és azokat a tárasságokat illeti meg, amelyeknek az összes nyeresége legfeljebb 250 000 font és kedvezmény (marginal relief) érvényesül 1 250 000 font értékhatárig. Az értékhatárok csökkenek akkor, ha más társult vállalkozások is vannak (beleértve a külföldi társaságokat is).
    - az osztalékból nem vonnak adóelőleget (kivéve a külföldieknek kifizetett osztalékot). A kamatokból, szerződi díjakból és más éves kifizetésekből azonban a kifizetéskor (at source) levonják a jövedelemadót a normál adókulccsal.
    - az osztalékot fizető társaságnak el kell számolnia a Brit Államkincstár (Inland Revenue) felé az osztalékadóval meghatározott kulccsal. Az osztalék és a kapcsolódó osztalékadó adólevonás után teljesített kifizetésnek minősül.
    - az elszámolási időszakban a kifizetett osztalék után fizetett osztalékadó a bevallás évétől függetlenül elszámolható a társaság tárgyidőszaki társasági adójával szemben, és visszamenően elhatárolható az elmúlt 6 éven belül kezdődött időszakokra, illetve időbeli megkötés nélkül előrevihető.
    - az az osztalék, amely után osztalékelőleget fizettek, többnyire adójóváírást tartalmaz annak összegének erejéig. Az ilyen kifizetés kézhezvétele már nem vezet további adókötelezettségekhez a belföldi társaságok számára (és csökkenthető a saját osztalékadó fizetési kötelezettség). A normál adókulccsal adózó társaságok részére a jövedelemadó mértéke az osztalék és az adójóváírás 20 százaléka (a szokásos normál adókulcs 25 százalék) és erre a kötelezettségre vonatkozik az adójóváírás. A magasabb (40 százalékos) adókulccsal adózó magánszemélyeknek még további 20 százalék adót kell fizetniük.
    Adóelszámolási időszak
    A társasági adófizetési kötelezettség az üzleti évben (április 1-jétől a következő év március 31-ig tartó időszakban) keletkezett nyereséget terheli az adott évre érvényes adókulccsal. Az adókiszabás a számviteli időszakra hivatkozva történik, amely általában megegyezik azzal az időszakkal, amelyre a törvényes éves beszámoló is készül.
    Székhely
    A "székhely" szó jelentését vállalatokkal kapcsolatban nem definiálja a törvény, de jelentése számos bírósági döntésen alapul. Tágan értelmezve egy vállalkozás ott székel, ott rendelkezik székhellyel, ahol a központi vezetést és ellenőrzést gyakorolja (szemben a napi adminisztrációs feladatokkal). Az Egyesült Királyság területén bejegyzett vállalkozás egyben ottani székhellyel rendelkezőnek is minősül, függetlenül az ellenőrzés gyakorlás helyétől.
    A belföldi székhelyű vállalkozás teljes jövedelmével társasági adókötelezettség alá tartozik (mind a vállalkozási tevékenység, mind az eszközök értékesítéséből származó nyereség tekintetében), függetlenül a keletkezés helyétől és az átutalás megtörténtétől.
    Az Egyesült Királyság területén székhellyel nem rendelkező, de telephelyen keresztül vállalkozási tevékenységet végző vállalkozás az alábbiak tekintetében tartozik társasági adófizetési kötelezettség alá:
    - a közvetlenül vagy közvetetten a telephelynek betudható vállalkozási nyereség (egyes esetekben ez az "állandó telephelynek" betudható üzleti nyereségnek minősül a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény értelmében).
    - a telephely által használt vagy birtokolt vagyonból és jogokból származó jövedelem
    - a vállalkozási tevékenység céljaira használt vagy beszerzett eszközök belföldi eladásából származó nyereség.
    Az Egyesült Királyság területén székhellyel nem rendelkező vállalkozás más belföldi forrásból származó jövedelme is társasági adóköteles lehet.
    Az Egyesült Királyság területén oly módon is létre lehet hozni helyi kirendeltséget, hogy az nem tartozik az adóköteles telephely fogalmába. Az úgynevezett képviseleti iroda (representative office) csak korlátozott körű tevékenységeket láthat el, például reklám és propagandatevékenység, illetve az áruk és szolgáltatások értékesítése. A képviseleti iroda nem tárgyalhat adásvételi szerződések ügyében, és ilyeneket nem is köthet.
    2.1.2. Be nem jegyzett társaságok adózása
    A bejegyzéssel nem rendelkező társulások (unincorporated associations) a tőketársaságokkal azonos társasági adókötelezettség alá tartoznak.
    Ezzel szemben a magánszemélyek által alapított jogi személyiség nélküli társaságok a személyi jövedelemadó alanyai. A fizetendő adó összegét felosztják az üzlettársak között és az adókötelezettség meghatározása már az egyedi körülmények szerint történik. A vállalkozási tevékenység jövedelme tekintetében azonban az ily módon kiszámított adót a globális adókiszabás keretében a társaságtól szedik be, és annak összegéig az üzlettársak egyetemleges és külön felelősséggel tartoznak.
    Külön szabályok vonatkoznak azokra a jogi személyiség nélküli társaságokra, amelyeknek jogi személy tagjaik is vannak. Ennek eredményeképpen az üzlettársak társasági adót kötelesek fizetni a nyereségrészesedésük után.
    3. Magyarország
    3.1. Bevezetés
    3.1.1. Általános megjegyzések
    A jelenlegi magyar adózási rendszer jogszabályi alapjait 1988-89-ben rakták le. Azóta a rendszer számos változáson, felülvizsgálaton, módosításon ment keresztül. Ma lényegében kialakultnak és eléggé fejlettnek tekinthető összehasonlítva más kontinentális adózási rendszerekkel, ami azonban nem jelenti azt, hogy a fejlődési folyamat véget ért volna. Több központi ill. helyi adónem parlamenti felülvizsgálat alatt áll és változhat a közeljövőben, noha ezek a változások valószínűleg csak kisebb jelentőségűek lesznek. Magyarországon adót kizárólag törvény állapíthat meg. Ezeket a törvényeket értelmezheti a Kormány, rendeletek útján bizonyos kérdésekben. A Kormány azonban ilyen jogot csak akkor gyakorolhat, ha erre a törvény kifejezetten felhatalmazza. Törvény és kormányrendelet felhatalmazást adhat a pénzügyminiszternek, hogy adóügyekben rendeleteket bocsásson ki.
    Az ítélkezésnek, illetve az esetjognak a jelentősége az adójog fejlődése és az adófizetők szempontjából csekély, mivel a bírósági döntéseknek a jövőbeni ügyekben nincs kötelező jellege. Az egyetlen kivételt ez alól a Legfelsőbb Bíróság bizonyos, adóügyekben hozott döntései képezik, amelyek kötelező jellegűek. Az Alkotmánybíróság döntéseit késedelem nélkül közzé kell tenni és azok közfigyelemre tartanak számot.
    Az adóeljárás fejlődésével megjelenik néhány olyan alapelv az adójogban, amely az adókikerülést hivatott korlátozni. Ilyenek a rendeltetésszerű joggyakorlás elve, a piaci árak alkalmazásának követelménye, a kapcsolt vállalkozások közötti transzfer árak szabályozása, a tartalmi megközelítés elve, a tartalom formával szembeni elsőbbsége. Személyre szóló szabályalkotás nincsen ugyan a magyar jogban, de úgy az illetékes adóhatóság, mint a Pénzügyminisztérium bocsájt ki nem általánosan kötelező jellegű állásfoglalásokat, többnyire kérelemre.
    Az adójogszabályok megváltoztathatják ugyan a meglévő adóterhek jellegét, de mindenkor a visszaható hatály kizárása elvének szem előtt tartásával. A különböző adókedvezményeket, adómentességeket vagy kedvezményes adótételeket a külföldi befektetések bizonyos fajtáinál kiterjesztően, az adófizető javára értelmezik. A meglévő adókedvezményeket ill. adómentességeket mindezidáig általánosságban nem csökkentették de a teljesség kedvéért utalni kell arra hogy néhány eset kivételével azok az adókedvezmények, amelyeknek célja a külföldi befektetések ösztönzése volt, megszűntek.
    A magyar adójog legfontosabb forrásai a következők:
    - a társasági adó és osztalékadó - a módosított 1996. évi LXXXI. törvény
    - a személyi jövedelemadó - a módosított 1995. évi CXVII. törvény
    - az általános forgalmi adó - a módosított 1992. évi LXXIV. törvény
    - a jövedéki adó - a módosított 1997. évi CIII. törvény
    - fogyasztási adó - a módosított 1991. évi LXXVIII. törvény
    - helyi adók - a módosított 1990. évi C. törvény
    - illetékek - a módosított 1990. évi XCIII. törvény
    - az adózás rendje - a módosított 1990. évi XCI. törvény
    Az adószervezet csúcsán az APEH áll, amely egyfelől ellenőrző szerv (a helyi adóhivatalokat ellenőrzi), másfelől fellebbezési fórum. Az adózási rendszer az önbevallás elvén alapul, ami azt jelenti, hogy az adófizetők a törvény erejénél fogva kötelesek nyilvántartani adó-visszaigényléseiket, ill. a jogszabály által megállapított időben teljesíteni a befizetéseket. A társaságiadó-visszaigénylés a tárgyévet követő év május 31-éig esedékes, míg a havi befizetéseket (áfa., egyéb adók) általában a következő hónap 20. napjáig kell teljesíteni, végül az egyéb éves befizetések határideje a tárgyévet követő év február 15-e. El lehet mondani, hogy a befizetési határidők viszonylag koraiak.
    Az adóbefizetések általában havonta vagy negyedévente esedékesek, és a fizetendő adót vagy a ténylegesen felmerült összeg alapján, vagy becslés alapján számítják ki, a becslés esetében a megelőző évben fizetett adó a becslés alapja. Társasági adót havonta egyszer kell fizetni. Ha a befizetett adó összege alacsonyabb a jogszabály szerint járónál, büntetés róható ki. Eltekintve azoktól az adóktól, amelyeket önbevallás alapján kell megfizetni, a visszatartásos adók is fontos szerepet játszanak. Így pl. a szervezetek kötelesek levonni az alkalmazottaiknak fizetett jövedelmek (bér, fizetés) utáni személyi jövedelemadót.
    Ha az adóhatóság az adó-visszaigénylési kérelmet, ill. egyébként az adóbevallást nem fogadja el, ezt határozatban közli, amely megfellebbezhető. A fellebbezés lényege az adóalany arra irányuló kérelme, hogy az adóhatóság vizsgálja felül korábbi döntését. Amennyiben az ilyen felülvizsgálat nem vezet az adóalany által kívánt eredményre, a döntés ellen az adóalany bírósághoz fordulhat. A bírósági eljárás vonatkozhat ténykérdésekre, jogkérdésekre és érintheti az egyes adójogi jogszabályok alkotmányosságát is.
    3.2. Magánszemélyek adózása
    Általánosságban a magyar állampolgárok és azok a külföldiek, akiknek Magyarországon tartózkodási engedélye van, az egész világon szerzett jövedelmük alapján adókötelesek. Azok a külföldiek, akiknek nincs magyarországi állandó tartózkodási helye, a Magyarországról származó jövedelmük után kötelesek adót fizetni.
    Belföldi illetőségűnek kell tekinteni a magánszemélyt, ha állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye Magyarországon van. Az állandó lakóhely az olyan lakóhely, ahol a magánszemély tartós ottlakásra rendezkedett be. Ha ezek egyike sincs Magyarországon, akkor az illetőséget a más államban lévő állandó lakóhely határozza meg. Abban az esetben, ha a magánszemélynek több állam területén is van állandó lakóhelye, akkor az illetőséget a létérdekek központja szerint kell figyelembe venni. A létérdekek központja azt az államot jelenti, amelyhez a magánszemélyt a legszorosabb családi, gazdasági kapcsolatok fűzik. Ha a magánszemélynek más állam területén sincs állandó lakóhelye, akkor az illetőséget a más államban levő szokásos tartózkodási hely szerint kell figyelembe venni. Amennyiben az előzőek egyike szerint sem állapítható meg az illetőség, akkor az állampolgárságot kell alapul venni.
    Belföldről származik a jövedelem, ha belföldi illetőségű munkáltatóval, megbízóval létesített jogviszonyból, vagy - a munkáltató illetőségétől függetlenül - belföldön végzett tevékenységből vagy belföldön lévő vagyonból keletkezik. A munkáltató, a megbízó akkor belföldi illetőségű, ha belföldön székhellyel, telephellyel (ez utóbbihoz értve a képviseletet is) rendelkezik, vagy mint magánszemély, belföldi illetőségű.
    Külföldről származik a jövedelem, ha az külföldi illetőségű munkáltatóval, megbízóval létesített jogviszony alapján külföldön végzett tevékenységből vagy a külföldön lévő vagyonból keletkezik. Külföldön végzett tevékenység esetén a jogviszonyt az adott külföldi állam joga szerint kell minősíteni. Az osztalék, az árfolyamnyereség, a kamat akkor tekintendő külföldről származó jövedelemnek, ha a jövedelem folyósítója a belföldi jogszabályok alapján külföldi illetőségűnek minősül.
    A személyi jövedelemadó megkülönbözteti ez összevonandó jövedelmeket és a külön adózó jövedelmeket.
    I. Az összevonandó jövedelmek körébe tartoznak
    a) az önálló tevékenységből és szabadfoglalkozásból származó jövedelmek (ilyenkor lehetséges költségelszámolás);
    b) a nem önálló tevékenységből (alapvetően a munkaviszonyból) származó jövedelmek;
    c) az egyéb jövedelmek (pl. az engedményezett követelésből, a jog alapításából, megszűnéséből, átengedéséből származó jövedelem, értékpapír vételi jogának piaci értéknél kedvezőbb megszerzéséből származó jövedelem stb...).
    Az összevonandó jövedelmek adókulcsai progresszívek, viszonylag gyorsan emelkedő kulcsokkal, az adómértékek az utóbbi években szerényen csökkentek. Az 1999. évben hatályos adótábla a következő:
    Az adó mértéke, ha a jövedelem összege:
    0-400 000 Ft 20%
    400 001-1 000 000 Ft
    80 000 Ft és a 400 000 Ft-on felüli rész 30%-a,
    1 000 001 Ft-tól
    260 000 Ft és az 1 000 000 Ft-on felüli rész 40%-a.
    Az összevont adóalap adójából különféle kedvezmények és levonások vehetők igénybe. Ezek a következők:
    - külföldön megfizetett adó beszámítása,
    - az adójóváírás a bérjövedelmek után,
    - a nyugdíjjárulék és a magánnyugdíjpénztári tagdíj engedménye,
    - a nyugdíj és azzal azonosan adózó jövedelmek adójának levonása,
    - a társadalombiztosítási, a magánnyugdíjpénztári és az önkéntes kölcsönös biztosítópénztári befizetések kedvezményei,
    - a tandíj kedvezménye,
    - a lakáscélú kedvezmények,
    - tevékenységi kedvezmények (pl. a mezőgazdasági, szellemi tevékenység),
    - személyi és családi kedvezmények,
    - közcélú adományok kedvezménye,
    - a biztosítások kedvezménye,
    - a befektetési adóhitel.
    A kedvezmények korlátozása. A csökkentő tételek együttes összege nem lehet több, mint az összevont adóalap a rendelkezései figyelembevételével módosított adójának 50 százaléka A magánszemély nyilatkozatban rendelkezhet az összevont adóalapja adójának a kedvezmények levonása után fennmaradó része (befizetett adó) meghatározott részéről, amelynek átutalásáról az adóhatóság külön törvényben meghatározott mértékben, kedvezményezett(ek) javára és eljárás szerint gondoskodik.
    II. A külön adózó jövedelmek közül speciális adózás vonatkozik az egyéni vállalkozókra, a többi különadózó jövedelemre eltérő forrásadók vonatkoznak.
    a) Az egyéni vállalkozó a vállalkozási jövedelme után 18 százalékkal adózik, míg a vállalkozásból kivont jövedelme után vállalkozói osztalékadót fizet (20 és 35 százalékkal). Meghatározott körben az egyéni vállalkozó választhat átalányadózást.
    b) Az ingó és ingatlan vagyontárgyak átruházásakor a jövedelem után 20 százalékos forrásadót kell fizetni, a jövedelem megállapításához le kell vonni az adott tárgyak beszerzési értékét, illetve az értéknövelő beruházásokat és átruházási kiadásokat.
    c) A kamatok után meghatározott körben 0 kulcs érvényesül.
    d) Az osztalék jövedelem adózása fokozatosan emelkedő adókulccsal történik. Jelenleg az adókulcs 20 és 35 százalék. Az árfolyamnyereség után általában 20 százalék adót kell levonni. A kamat és árfolyamnyereség kategóriáit részletesen definiálja a szabályozás.
    e) A természetbeni juttatások és a piaci kamat alatti kölcsönök esetén a magánszemély után a kifizetőt 44 százalékos adó terheli. Természetbeni juttatásnak minősül a cégautók magánszemély általi használata is, ezután külön tételes jövedelemadót kell a kifizetőnek fizetni.
    f) A kisösszegű (5000 Ft alatti) kifizetések után 40 százalékos adót von le a kifizető. Az ingatlan bérbeadásnál 20 százalékos forrásadóval adózik a jövedelem.
    A kifizetőt jelentős adminisztrációs (adómegállapítási, adóelőleg-levonási, adóbevallási, adatszolgáltatási) kötelezettség terheli a magánszemélyeknek történő kifizetések után. A személyi jövedelmeket egyéb kisebb jelentőségű adók (munkaadói járulék, szakképzési hozzájárulás) is terhelik, és felmerülnek még a társadalombiztosítással kapcsolatos befizetési kötelezettségek is.
    3.3. A szervezetek adózása
    Magyarországon ún. társasági adót kötelesek fizetni a társaságok és bizonyos más szervezetek. A társasági adó lineáris kulcsa 18%, amelyet a kell a hazai, ill. a Magyarországon honos adóalanyoknak az egész világon megszerzett adóköteles bevételek után kell megfizetniük, a Magyarországon ún. nem honos adóalanyoknak viszont csak a Magyarországról származó be vételük után.
    Az adóköteles bevételt a könyv szerinti bevételből kiindulva kell meghatározni az éves nyereség-veszteség elszámolás alapján, bizonyos korrekciókkal, amelyeket a társasági adóról szóló törvényeknek megfelelően kell végrehajtani. A számítási időszak a naptári év. A számítási módszereket az Európai Közösség 4. számú direktívájának megfelelően alakították ki, így ez konform a nemzetközi standarddal és gyakorlattal.
    A leltári értékelés a könyvérték és a piaci érték közül az alacsonyabb figyelembevételével történik. Az avult vagyonelemek adószempontból csak korlátokkal, illetve időbeli csúszással érvényesíthetőek, ha azokat leértékelik (értékvesztést számolnak el), noha az ilyen vagyonelemeket bizonyos számviteli célokra tekintetbe kell venni. Hasonló ellentmondás figyelhető meg a beruházások és az értékpapírok számviteli és adójogi kezelésében is, amennyiben azokat számviteli okból piaci értékükön kell leírni, de a veszteség adószempontból csak akkor vonható le, amikor az ténylegesen bekövetkezett.
    A behajthatatlan követeléseket számviteli szempontból teljes egészében figyelembe kell venni, ugyanakkor a társasági adóról szóló törvény csak egy fix leírást tesz lehetővé 0 és 25% között, az eltelt napok arányában. Teljes leírásra csak akkor van lehetőség, ha a szóban forgó számla behajtása objektíve lehetetlen. A kapott kamatok és tőkehozadék éppúgy, mint a közvetítői jutalékok rendes üzleti bevételnek tekintendők, és így adózás alá esnek. Az olyan osztalékok ill. nyereségrészesedés, amelyek egy másik, adóalanynak minősülő szervezettől származnak, levonhatók az adó alapjából.
    Az adóalany éves nyereségének kiszámításánál elvben mindazok a költségek levonhatók, amelyek az üzleti tevékenységgel összefüggésben merültek fel, ideértve az értékcsökkenési leírást, (amely a vagyontárgy becsült élettartamának és a beszerzési árnak a figyelembevételével került meghatározásra) fizetett kamatokat, jutalékot stb.
    Hasonlóan az egyes bevételtípusoknál a bevétel számviteli, ill. adózási szempontú kezelésében megfigyelhető különbségekhez, különbségek tapasztalhatók a levonások szabályozásában is. Pl. amíg a számviteli szabályok lehetőséget nyújtanak a soronkívüli leírásra, addig az adójog erre általában csak a vagyontárgy fizikai megsemmisülése vagy selejtezése esetén ad lehetőséget. Továbbá, az adószabályok a lineáris leírás elvét alkalmazzák, ugyanakkor a számviteli szabályok a leírás számítására számos módszert alkalmaznak. Földtulajdon esetében nincs mód leírásra, míg a 30 000 Ft-ot meg nem haladó kiadásokat a vásárlás évében teljes egészében le lehet írni.
    Az adott év vesztesége az öt azt követő év során vonható le (vihető tovább), azonban azzal a feltétellel, hogy először az adott év veszteségét kell a bevételek és a kiadások figyelembevételével kiszámítani, és csak ezt követően vehetők figyelembe a korábbi évekből származó veszteségek. Az ún. indulási veszteségek és az első három év operatív veszteségei, bizonyos korlátozások és kivételek figyelembevételével határidő nélkül továbbvihetők. A társasági adó megfizetése után a külföldi illetőségű osztalékban részesülő személyeknek még 20 százalék társasági osztalékadót kell fizetniük. A központi műszaki fejlesztési hozzájárulás a társasági adó alapjából levonható. Ezen kívül a szervezetek alanyai lehetnek bizonyos helyi adóknak is, amelyeknek azonban a jelentősége általában kisebb, bár pl. az iparűzési adó a nettó árbevétel 1,4-2%-a is lehet évente. A helyi adók elvileg szintén levonhatók a társasági adó alapjából.
    Magyarországon nincs speciális szabály a holding típusú társaságokra.
    3.4. Általános forgalmi adó
    Az általános forgalmi adó (áfa.) szinte valamennyi árut és szolgáltatást terheli, éspedig általában 25%-os lineáris kulccsal ill. bizonyos szolgáltatások esetén egy csökkentett 12 százalékos kulccsal.
    A befizetett forgalmi adót a vállalkozók bizonyos kivételekkel pl. gépkocsi, gépkocsibérlet, visszaigényelhetik. A magyar export adómentes: azok a külföldi vállalkozók, akik Magyarországon általános forgalmi adót fizetnek, általában jogosultak a forgalmi adó visszaigénylésére. Az eljárás meggyorsítható, külön eljárás keretében.
    A folytatáshoz előfizetés szükséges.
    A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    A folytatáshoz előfizetés szükséges!
    A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

    A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.

    exit_to_app Belépés Előfizetés

    Keresés az oldal szövegében