b) 33/S. § (1) bekezdésében a "Magyar Kormánytisztviselői Kar" szövegrész helyébe a "Magyar Kormánytisztviselői és Állami Tisztviselői Kar" szöveg
lép.
A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 6. § 22. pontja helyéb..." />

T/15992. számú törvényjavaslat indokolással - a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény és más kapcsolódó törvények módosításáról

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény
a) 33/B. § (8) bekezdésében a "Magyar Kormánytisztviselői Karban" szövegrész helyébe a "Magyar Kormánytisztviselői és Állami Tisztviselői Karban" szöveg,
b) 33/S. § (1) bekezdésében a "Magyar Kormánytisztviselői Kar" szövegrész helyébe a "Magyar Kormánytisztviselői és Állami Tisztviselői Kar" szöveg
lép.
A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 6. § 22. pontja helyéb...

T/15992. számú törvényjavaslat indokolással - a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény és más kapcsolódó törvények módosításáról
2017. évi CXXIII. törvény a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény és más kapcsolódó törvények módosításáról
1. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosítása
1. §
A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény
a) 33/B. § (8) bekezdésében a "Magyar Kormánytisztviselői Karban" szövegrész helyébe a "Magyar Kormánytisztviselői és Állami Tisztviselői Karban" szöveg,
b) 33/S. § (1) bekezdésében a "Magyar Kormánytisztviselői Kar" szövegrész helyébe a "Magyar Kormánytisztviselői és Állami Tisztviselői Kar" szöveg
lép.
2. A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosítása
2. §
A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 6. § 22. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
"22. Magyar Kormánytisztviselői és Állami Tisztviselői Kar: a kormánytisztviselők és az állami tisztviselők önkormányzattal rendelkező, közigazgatási szakmai köztestülete;"
3. §
(1) A Kttv. 29. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A Magyar Kormánytisztviselői és Állami Tisztviselői Kar (a továbbiakban: MKK) a kormánytisztviselők és az állami tisztviselők önkormányzattal rendelkező, közigazgatási szakmai köztestülete."
(2) A Kttv. 29. § (6) bekezdés r) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az MKK)
"r) tagot delegál a Közigazgatási Továbbképzési Kollégiumba és az Állami Tisztviselői Továbbképzési Kollégiumba;"
4. §
A Kttv. 33. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
"(2a) Az MKK-tagság alapjául szolgáló jogviszony fennállásáról - a tag kérésére - a munkáltató igazolást állít ki, amely igazolás az MKK által a tagjai számára nyújtható kedvezményes szolgáltatások igénybevételére szolgál."
5. §
A Kttv. 58. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
"(7) A kormánytisztviselő (6) bekezdés szerinti felmentése esetén a kinevezés-módosítást megelőzően betöltött korábbi munkakörében megállapított illetményét kell alapul venni a felmentési időre járó illetmény, a végkielégítés, valamint az egyéb kifizetések összegének meghatározásakor."
6. §
A Kttv. 60. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) A 38. § (2) bekezdése alapján tartós külszolgálat ellátására létrejött határozott idejű kormányzati szolgálati jogviszony hatvan napos hatállyal megszüntethető."
7. §
A Kttv. 235. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A képviselő-testület hivatalánál foglalkoztatott köztisztviselőnek az e törvényben meghatározott illetményrendszerre vonatkozó szabályoktól eltérő személyi illetményt állapíthat meg - a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke jóváhagyásával - a jegyző, illetve a főjegyző. Személyi illetmény minősítéssel, ennek hiányában teljesítményértékeléssel alátámasztott, kimagasló teljesítményt nyújtó köztisztviselő részére állapítható meg a tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra. Az így megállapított havi illetmény nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresét."
8. §
A Kttv. 236. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) A (4) bekezdés a) pontja és az (5) bekezdés alkalmazása során a költségvetési törvényben meghatározott normatív támogatásoknál figyelembe vett lakosságszám - közös önkormányzati hivatalhoz tartozó települések esetén az együttes lakosságszám - az irányadó. A lakosságszámtól függő illetményelemek változását a tárgyév január 1-jétől kell érvényesíteni."
9. §
A Kttv.
a) 6. § 21. pontjában a "Magyar Kormánytisztviselői Kar" szövegrészek helyébe a "Magyar Kormánytisztviselői és Állami Tisztviselői Kar" szöveg,
b) IV. Fejezete címében és az "A Magyar Kormánytisztviselői Kar jogállása, feladata és hatásköre" alcím címében a "Magyar Kormánytisztviselői Kar" szövegrész helyébe a "Magyar Kormánytisztviselői és Állami Tisztviselői Kar" szöveg,
c) 29. § (6) bekezdés b) pontjában a "Kormánytisztviselői Kar" szövegrész helyébe a "Kormánytisztviselői és Állami Tisztviselői Kar" szöveg,
d) 31. § (16) bekezdésében a "Kormánytisztviselői Hivatásetikai Kódex" szövegrészek helyébe az "MKK Hivatásetikai Kódex"szöveg,
e) 33. § (1) bekezdésében a "kormánytisztviselői" szövegrész helyébe a "kormánytisztviselői, állami tisztviselői" szöveg,
f) 39. § (4) bekezdésében az "államigazgatási szerv" szövegrész helyébe az "államigazgatási szerv - mérlegelése alapján -" szöveg,
g) 39. § (4a) bekezdésében a "munkáltató" szövegrész helyébe a "munkáltató - mérlegelése alapján -" szöveg,
h) 44. § (3) bekezdésében a "munkáltatói jogkör gyakorlója és a munkatársak" szövegrész helyébe a "munkáltatói jogkör gyakorlója vagy az általa kijelölt vezető" szöveg,
i) 134. § (4) bekezdésében a "szerv, továbbá a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi)" szövegrész helyébe a "szerv helyi" szöveg,
j) 180. § (1) bekezdés k) pontjában a "kormánytisztviselője" szövegrész helyébe az "állami tisztviselője" szöveg,
lép.
10. §
Hatályát veszti a Kttv.
a) 29. § (6) bekezdés a) pontja,
b) 29. § (6) bekezdés o) pontja,
c) 60. § (1) bekezdés d) pontja,
d) 133. § (8) bekezdése,
e) 134. § (2) bekezdésében az "a fővárosi és megyei kormányhivatalnál," szövegrész,
f) 225/L. § (1) bekezdésében az "a 224. § (1)-(3) bekezdését;" szövegrész.
3. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény módosítása
11. §
A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény
a) 292. § (3) bekezdésében a "Magyar Kormánytisztviselői Karral" szövegrész helyébe a "Magyar Kormánytisztviselői és Állami Tisztviselői Karral" szöveg,
b) 308. § (3) bekezdésében a "Magyar Kormánytisztviselői Kar" szövegrész helyébe a "Magyar Kormánytisztviselői és Állami Tisztviselői Kar" szöveg
lép.
4. Az állami tisztviselőkről szóló 2016. évi LII. törvény módosítása
12. §
Az állami tisztviselőkről szóló 2016. évi LII. törvény (a továbbiakban: Áttv.) 11. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Vezetői kinevezést csak felsőfokú iskolai végzettségű állami tisztviselő kaphat. A vezetői munkakörbe kinevezett állami tisztviselőnek a vezetői munkakörbe történő kinevezésétől számított öt éven belül kormányzati tanulmányok szakirányú továbbképzés során kormányzati tanulmányok szakirányú szakképzettséget kell szereznie."
13. §
Az Áttv. 15. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A kiemelt ügyintézői osztályba sorolásról a munkáltatói jogkör gyakorlója a kinevezéskor, a vezetői munkakörből nem vezetői munkakörbe történő helyezéskor, illetve minden év január 31. napjáig dönthet. A kiemelt ügyintézői osztályba sorolt állami tisztviselő a tárgyévben egy alkalommal a kiemelt ügyintézői osztályba sorolástól számított hat hónapot követően - teljesítményértékelés alapján - általános ügyintézői osztályba visszasorolható. Kiemelt ügyintézői osztályba az érettségi végzettségű és a felsőfokú végzettséggel rendelkező állami tisztviselő is besorolható."
14. §
Az Áttv.
a) 2. § (2) bekezdésében a "Magyar Kormánytisztviselői Kar" szövegrész helyébe a "Magyar Kormánytisztviselői és Állami Tisztviselői Kar" szöveg,
b) 3.§ (6) bekezdésében a "185-188. §-át, VII-VII/A. Fejezetét" szövegrész helyébe a "185-188. §-át, 211. §-át, VII-VII/A. Fejezetét" szöveg,
c) 34. §-ában a "Magyar Kormánytisztviselői Karral" szövegrész helyébe a "Magyar Kormánytisztviselői és Állami Tisztviselői Karral" szöveg
lép.
5. Záró rendelkezések
15. §
(1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
(2) A 10. § e) pontja 2017. november 2-án lép hatályba.
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) jelen módosításának gerincét a Magyar Kormánytisztviselői Kar (a továbbiakban: Kar) által kezdeményezett és előkészített módosítási javaslat képezi. E javaslat kiegészítésre került a 2016. évi közszolgálati ellenőrzés eredményei alapján indokolt, valamint a további jogalkalmazói visszajelzések alapján szükséges tartalmi és kodifikációs, technikai jellegű módosítási javaslatokkal.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1. §
Technikai módosítás, amely a Kar elnevezésének megváltozását követő terminológiai pontosítást vezeti át.
2. §
Az állami tisztviselőkről szóló 2016. évi LII. törvény (a továbbiakban: Áttv.) hatálybalépésével a kormánytisztviselők mellett az állami tisztviselők is a Kar tagjává váltak. A módosítással a Kar neve megjeleníti a tagság jelentős részét alkotó állami tisztviselőket is, és kifejezi a kormánytisztviselőkből és állami tisztviselőkből álló hivatásrend egységét.
3. §
Az általános érdekképviselet tipikusan szakszervezeteket megillető jogosítvány. A módosítási javaslat azt a célt szolgálja, hogy a Kttv. Karra vonatkozó szabályozása felzárkózzon az azonos megfontolásból és indíttatással létrehozott Magyar Rendvédelmi Kar (a továbbiakban: MRK) rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvényben (a továbbiakban: Hszt.) rögzített szabályaihoz. Míg ugyanis az MRK-t statuáló, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 29/A. § (4) bekezdés o) pontja tartalmazta az általános perképviseletet, azonban az időközben hatályon kívül helyezésre került. Az MRK szervezetét és feladatait jelenleg szabályozó Hszt. ezen feladatot már nem delegálja a köztestületre. A módosítás a Hszt. MRK-t szabályozó rendelkezéseivel összhangban már nem "szakmai, érdekképviseleti köztestületként", hanem "szakmai köztestületként" nevesíti az MKK-t. A módosítás a két hivatásrendi köztestület küldetése közötti összhangot kívánja megteremteni azzal, hogy az általános érdekképviseletre vonatkozó rendelkezést hatályon kívül helyezi.
A Kttv. 29. § (6) bekezdésének r) pontját érintő módosítás megteremti annak a jogalapját, hogy az MKK a Közigazgatási Továbbképzési Kollégium mellett az Állami Tisztviselői Továbbképzési Kollégiumban is képviseltesse magát.
4. §
A Kar által nyújtható jóléti, szociális és egyéb kedvezményes szolgáltatások igénybevételének feltétele, hogy a Kar tagja hitelt érdemlően bizonyítani tudja tagságát. Míg a rendvédelmi szervek tagsága munkáltatói igazolvánnyal rendelkezik, az MKK tagságát foglalkoztató szervekről ez egyöntetűen nem mondható el. A tagsági igazolás kiállításának maga a Kar azért nem tud eleget tenni, mert bár rendelkezik tagi nyilvántartással, azonban ez nem naprakész, tekintettel arra, hogy a munkáltatónak a Kttv. 33. § (2) bekezdése alapján 15 napon belül kell a jogviszony létesítéséről, illetve megszűnéséről tájékoztatnia az Országos Irodát. A rendelkezés fentiek szerint az MKK törvényben foglalt feladata teljesítésének feltételeit teremti meg.
5. §
A Kttv. 58. §-ának kiegészítését tartalmazza egy új (7) bekezdéssel, amely egyértelművé teszi, hogy a kormánytisztviselő Kttv. 58. § (6) bekezdése szerinti felmentése esetén, hogyan történik a felmentési időre járó illetmény, a végkielégítés, valamint az egyéb kifizetések összegének meghatározása.
6. §
Szövegpontosító javaslat, a Kttv. 38. § (2) bekezdése alapján nem tartós külszolgálat, hanem határozott idejű jogviszony jön létre.
7. §
A 2016. évi közszolgálati ellenőrzés eredményei alapján a jogalkalmazók számára nem egyértelmű, hogy a személyi illetmény határozott időre szól, illetve minősítéssel, ennek hiányában teljesítményértékeléssel alátámasztott, kimagasló teljesítményt nyújtó köztisztviselő részére állapítható meg, ezért az egységes jogalkalmazási gyakorlat elősegítése érdekében a szabály pontosításra kerül. A pontosítás az eddigi szabályhoz képest tartalmi eltérést nem jelent, csupán annak jobb megértését szolgálja.
8. §
Szintén a 2016. évi közszolgálati ellenőrzés eredményei alapján nyert megállapítást, hogy a helyi önkormányzati vezetői kinevezésre vonatkozó szabályozás indokolatlanul korlátozó. A közös önkormányzati hivatalokra vonatkozó összeszámítási szabály hiányában a vezetői szintek létesítésekor a székhelytelepülés lakosságszámát kell alapul venni, ami azt eredményezheti, hogy pl. egy 5000 fős össz-lakosságszámot meghaladó méretű településcsoportot ellátó közös önkormányzati hivatalnál a jegyzőn és az aljegyzőn kívül vezetői kinevezés nem adható, ami a hivatal működését akadályozza.
9. §
A jogalkalmazói visszajelzések alapján a törvény egyes rendelkezései - tartalmi eltérést nem eredményező - pontosításra kerülnek. Az eskütétel esetén a gyakorlatban nehezen kivitelezhető, hogy arra minden esetben a munkáltatói jogkör gyakorlója előtt kerüljön sor, indokolt a delegálás lehetőségét megteremteni. A módosítás továbbá a Kar elnevezésének megváltozása és az állami tisztviselők integrálódása miatt szükséges pontosításokat vezeti át, valamint az Áttv.-vel való összhangot biztosítja.
10. §
Az a) és b) pont tekintetében a 3. §-hoz fűzött indokolás irányadó. A c) pont indoka, hogy a bíró, bírósági titkár és az ügyész minisztériumi beosztásával valójában nem jön létre kormányzati szolgálati jogviszony. A d)-f) pont az Áttv.-vel való összhangot biztosítja. A polgármester illetményének viszonyítási alapját már nem a helyettes államtitkári, hanem az államtitkári illetmény képezi, ennek megfelelően a polgármester foglalkoztatási jogviszonyára alkalmazandó rendelkezések közül a Kttv. 224. § (1)-(3) bekezdését szükséges elhagyni.
11. §
A szükséges terminológiai pontosításokat vezeti át a Hszt. kapcsolódó rendelkezésein.
12. §
Az Áttv. 2016. július 1-jén lépett hatályba. A módosítás a törvény alkalmazása kapcsán felmerült technikai jellegű pontosítást tartalmazza azáltal, hogy egyértelművé teszi a vezetői kinevezéshez szükséges képzettségi feltételt.
13. §
A módosítás a törvény alkalmazása kapcsán felmerült technikai jellegű pontosítást tartalmazza: vezetői munkakörből nem vezetői munkakörbe helyezéskor is lehetővé teszi a kiemelt ügyintézői osztályba történő sorolást, abban az esetben is, ha a munkakör módosítására január 31-ét követően kerül sor.
14. §
Az állami ügykezelők teljesítményértékelésére és minősítésére vonatkozó jogtechnikai pontosítást tartalmaz, továbbá a Kar elnevezésének megváltozása miatt szükséges terminológiai pontosítást vezeti át az Áttv. kapcsolódó rendelkezésén.
15. §
Hatálybaléptető rendelkezéseket tartalmaz.
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.