Adók módjára behajtandó köztartozások

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Jogterület(ek):
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Szerző: Dr. Vida Mária - jogtanácsos (Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal)

Az állam költségvetési bevételének jórészét a különféle központi adók, illetékek, vámok teszik ki, amelyek behajtására az adózás rendjéről szóló 2004. január 1-jétől hatályos 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) szabályait kell alkalmazni.
Ezektől meg kell különböztetni az adók módjára behajtandó köztartozásokat, mint speciális "adókat", amelyek ugyan nem adók, de - az Art. speciális szabályainak alkalmazás...

Adók módjára behajtandó köztartozások

Szerző: Dr. Vida Mária - jogtanácsos (Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal)

1. Mi minősül adók módjára behajtandó köztartozásnak?
Az állam költségvetési bevételének jórészét a különféle központi adók, illetékek, vámok teszik ki, amelyek behajtására az adózás rendjéről szóló 2004. január 1-jétől hatályos 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) szabályait kell alkalmazni.
Ezektől meg kell különböztetni az adók módjára behajtandó köztartozásokat, mint speciális "adókat", amelyek ugyan nem adók, de - az Art. speciális szabályainak alkalmazásával - adók módjára kell azokat behajtani.
Az adók módjára behajtandó köztartozások végrehajtására és az ezzel összefüggő nyilvántartásukra az Art. rendelkezéseit kell alkalmazni. Adók módjára behajtandó köztartozásnak azok a köztartozások, továbbá igazgatási és bírósági szolgáltatási díjak minősülnek, amelyekre törvény az adók módjára való behajtást rendeli el (adók módjára behajtandó köztartozás) [Art. 4. § (2) bek.]. Ahhoz tehát, hogy valamely tartozás adók módjára behajtandó köztartozásnak minősüljön, kell egy jellemzően ágazati törvény, amely az adott tartozást ilyennek minősíti. Ezek körét a későbbiekben tételesen felsoroljuk, de már itt kiemeljük, hogy 2012. január 1-jétől az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. tv. (továbbiakban: Áht.) 42. § (3) bekezdése a központi közigazgatási szervek által kiszabott valamennyi bírságot adók módjára behajtandó köztartozássá nyilvánította.
Korábban - 2011. december 31-ig - az ilyen típusú kintlévőségek nem kizárólag állami bevételek voltak, hanem az ilyen módon behajtandó járulékot, bírságot stb. megállapító, kiszabó hatóságé, szervé maradtak azok. 2012. január 1-jétől - főszabályként - ezek is központi bevételekké váltak. (Az önkormányzatok hivatalában például a jegyző által kiszabott bírságok nem tartoznak ebbe a körbe, azok továbbra is önkormányzati bevételek maradnak.)
1.1. Minden "központi költségvetési szerv" által kiszabott bírság központi bevétel
A 2012. január 1-jétől hatályos Áht. 42. § (1) bekezdése kimondja, hogy az önálló szabályozó szerv kivételével az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv által kiszabott és beszedett bírság, annak késedelmi kamata és pótléka a költségvetési szervnél és területi szerveinél nem használható fel. A beszedett bírság, késedelmi kamat, pótlék - a bírságból jogszabály alapján a helyi önkormányzatot megillető rész kivételével - az állam más fejezetbe nem sorolható közvetlen költségvetési bevételt képez. [Áht. 14. § (4) bek. d) pontja]
1.2. Mi nem minősül mégsem központi bevételnek?
Kivételek:
Az önálló szabályozó szervek nem tartoznak ebbe a körbe, azoknak továbbra is saját bevételüket képezi az általuk kiszabott bírság. Ezek a szervek:
- a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (2010. évi CLVIII. tv. 1. § (1) bek., 2012. január 1-jétől) 2013. októberig, amikor beolvadt a MNB szervezetébe,
- a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság [2010. évi CLXXXV. tv. 109. § (1) bek. 2012. január 1-jétől],
- a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal [2013. évi XXI. tv. 1. § (1) bek. 2013. április 5-től].
A helyi önkormányzatot megillető bírságbevételek a következők:
- a települési önkormányzat jegyzője által jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege,
- a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség által a települési önkormányzat területén - a veszélyhelyzet kihirdetését megalapozó eseménnyel összefüggésben jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírságok kivételével - kiszabott, és abból befolyt környezetvédelmi bírságok összegének 30%-a,
- a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 252. § (1) bekezdése alapján (értsd: a régi szabálysértési törvény alapján) kiszabott és végrehajtott szabálysértési pénz- és helyszíni bírságból származó, a települési önkormányzat fizetési számlájára vagy annak valamely alszámlájára érkezett bevétel 100%-a, (A szabálysértési pénz- és helyszíni bírság, valamint a közigazgatási bírság végrehajtását kérő szerv költségminimum megelőlegezésére nem köteles.)
- a bírságot kiszabó szervre tekintet nélkül, a közúti közlekedésről szóló törvény szerinti közlekedési szabályszegések után kiszabott közigazgatási bírság végrehajtásából származó bevétel 40%-a, ha a végrehajtást a települési önkormányzat jegyzője önkormányzati adóhatósági jogkörében eljárva foganatosította, és
- a települési önkormányzat területén a közlekedési szabályszegések után a közterület-felügyelő által kiszabott közigazgatási bírság teljes behajtott összege (Magyarország 2013. évi Költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. tv. 33. §).
Amennyiben a beszedett bírsággal kapcsolatban visszafizetési kötelezettség keletkezne, - például az önálló szabályozó szerv esetében, vagy valamely, az önkormányzatot megillető bírság kapcsán - a bírságot felhasználó költségvetési szerv vagy az állam más fejezetbe nem sorolható fejezet kiadási előirányzatainak terhére kell azt teljesíteni.
Törvény eltérő rendelkezése hiányában - a bíróság, ügyészség által kiszabott eljárási bírság és rendbírság kivételével - a jogerősen kiszabott és meg nem fizetett bírság, valamint a meg nem fizetett bírság miatt jogerősen kiszabott és meg nem fizetett késedelmi pótlék köztartozásnak minősül, és adók módjára kell behajtani. [Áht. 42. § (2)-(3) bek.] Eszerint a rendelkezés szerint tehát az az eljárási bírság vagy rendbírság sem adók módjára hajtandó be, amelyet a bíróság vagy ügyészség szab ki, valamint az sem, amely bírságot valamely törvény kivesz az adók módjára behajtandó köztartozások köre alól.
Fontos még kiemelni, hogy az Áht. 42. §-a nem tesz különbséget az anyagi jogi és az eljárási bírságok között, mindkettőt adók módjára kell behajtani, hacsak nem tesz kivételt valamely törvény. A különbség abban áll, hogy az önkormányzat valamely szerve által kiszabott bírság nem központi bevétel, míg az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv által kiszabott bírság az. Erről még később esik szó.
1.3. Mely szervek tekintendők az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervnek?
Az Áht. 3. § (1) bekezdése szerint az államháztartás központi és önkormányzati alrendszerből áll. Az államháztartás központi alrendszerébe tartozik
- az állam,
- a központi költségvetési szerv,
- a törvény által az államháztartás központi alrendszerébe sorolt köztestület, és
- az ilyen köztestület által irányított köztestületi költségvetési szerv.
Az Áht. 2. § (1) bekezdés k) pontja kimondja, hogy az Áht. alkalmazásában a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek, de az Országgyűlés, a Köztársasági Elnökség, az Alkotmánybíróság, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, az Állami Számvevőszék, a Bíróságok, az Ügyészség, a Gazdasági Versenyhivatal, a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia fejezetekhez tartozó költségvetési szervek kivételével, tehát ezen felsorolt szervek nem tartoznak ebbe a körbe.
Ezek köre - mint ahogy arra már utaltam - gyakorlatilag felöleli az ország valamennyi közigazgatási szervét, az önkormányzati közigazgatási szervek kivételével.
1.4. Köztartozás
Hogy mit kell adóigazgatási szempontból köztartozásnak tekintenünk, az Art. 178. § 20. pontja határozza meg. Eszerint köztartozás: törvényben meghatározott, az államháztartás alrendszereinek költségvetéseiből ellátandó feladatok fedezetére előírt fizetési kötelezettség, amelynek megállapítása, ellenőrzése, behajtása bíróság vagy közigazgatási szerv hatáskörébe tartozik, valamint a köztestület működésének fedezetére törvényben előírt fizetési kötelezettség, feltéve, hogy azt önkéntesen az esedékességkor nem teljesítették. Köztartozás az is, ha az államháztartás alrendszereinek költségvetése terhére jogosulatlanul igénybe vett, vagy rendeltetéstől eltérően felhasznált támogatás és járulékai megfizetését az arra hatáskörrel rendelkező szerv elrendeli, és azt a kötelezett az előírt határidőig nem teljesíti. Az állami adóhatóság a támogatás visszafizetéséről rendelkező szerv megkeresésére a költségvetési támogatás visszatartási jogát e tartozások tekintetében is gyakorolja.
1.5. Adók módjára behajtandó köztartozás
Adók módjára behajtandó köztartozásról tehát akkor beszélhetünk, ha valamely tartozást (járulékot, bírságot) annak önkéntes megfizetése elmaradása esetén törvény - és csakis törvény - annak minősít. Nem elegendő azonban, hogy az adott tartozást köztartozásnak minősítse törvény, ahhoz, hogy az adott tartozást ilyen privilegizált módon lehessen végrehajtani, azt is ki kell mondania ugyanannak a törvénynek, hogy az adott "köz"-tartozást adók módjára kell behajtani. Az egy külön "válfaja" az adók módjára behajtandó köztartozásoknak, amelyek behajtására a "kiszabó" szervet jogosítja fel a törvény. Ilyen például a kamarák által korábban jogerős határozattal megállapított, s önként be nem fizetett kamarai tagdíj, amelynek behajtása a Kamara feladata. (Az más kérdés, hogy a Kamara értékesítette ezen kintlévőségét, s a behajtásra az a gazdasági társaság jogosult, amely megvásárolta azt. Lásd az 1999. évi CXXI. tv. 42. §-át.)
1.6. Köztartozás beszedése
1.6.1. Behajtás céljából önkormányzati adóhatóság által megkeresett másik önkormányzati adóhatóság
Meg kell különböztetni a köztartozást az adók módjára behajtandó köztartozásoktól. Ennek egyik esetéről rendelkezik az Art. 161. § (1) bekezdése, amikor kimondja, hogy az adók módjára behajtandó köztartozásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni akkor is, ha az illetékességi területén folytatott végrehajtás akadálya vagy eredménytelensége esetén a köztartozás beszedésére jogosult önkormányzati adóhatóság másik önkormányzati adóhatóságot keres meg. Ez a rendelkezés valamennyi, az Art. 178. § 20. pontjában meghatározott olyan köztartozás beszedése esetén alkalmazandó, amely behajtására az önkormányzati adóhatóság jogosult, mégpedig akkor, ha illetékességi területén nem sikerült azt behajtania. Ilyen esetben, az ilyen, köztartozásnak minősülő kintlévőséget is az adók módjára behajtandó köztartozás szabályai szerint jogosult beszedni, illetve beszedetni, mégpedig úgy, hogy egy másik adóhatóságot keres meg a behajtás céljából. Ez azt jelenti, hogy az ilyen fajta "megkeresések" is az Art. 161. §-ában leírtak szerint történik, mind a megkereső, mind a megkeresett oldaláról. Így a megkereső az Art. 161. § (2) bekezdésében előírt kötelezető tartalmi elemeket tartalmazó megkeresést kell, hogy küldjön a másik önkormányzati adóhatóságnak, amely az alapján meg kell, hogy indítsa a végrehajtást. A megkeresésben - mutatis mutandis -, igazolni kell, hogy a megkereső illetékességi területén sikertelen volt a behajtás. Ennek a követelménynek felel meg az Art. 161. § (2) bekezdésében előírt azon rendelkezés, mely szerint, ha a behajtást kérőt törvény valamely végrehajtási cselekmény foganatosítására kötelezi, annak megtörténtét a megkeresésben igazolni kell.
1.6.2. Behajtás céljából önkormányzati adóhatóság által megkeresett állami adóhatóság
Az önkormányzati adóhatóság által megkeresett másik önkormányzati adóhatóság által - az Art. 161. §-a szerint - lefolytatott végrehajtási eljárástól meg kell különböztetni az Art. 161/A. §-ban szabályozott "megkeresést", mely szerint az önkormányzati adóhatóság az általa nyilvántartott helyi adóval, illetve gépjárműadóval összefüggő tartozás behajtása érdekében az állami adóhatóságot jogosult megkeresni, amely adók módjára behajtandó köztartozások behajtására irányuló szabályok szerint, az önkormányzati adóhatóság megkeresése alapján hajtja végre az adóhatóság kintlévőségét.
Az első pillanatra hatásköri összeütközést sejtető rendelkezéseket úgy kell/lehet értelmezni, hogy ha az önkormányzati adóhatóság a saját maga által lefolytatott végrehajtási eljárás során, a rendelkezésére álló adatok alapján úgy látja, hogy gyorsabb, hatékonyabb egy másik önkormányzati adóhatóság megkeresése, akkor ezt a változatot választja/választhatja, amennyiben ilyen adat nem áll rendelkezésére, úgy egyenesen az állami adóhatósághoz fordulhat az adók módjára behajtandó végrehajtás foganatosítása céljából. [2010. évi LVII. tv. 161. § (1) bek., 161/A. §, 72. § (1) bek. d) és e) pontja, 146. § (3) bek.]
1.7. Az adóhatóság helyett, megbízása alapján a bírósági végrehajtó is eljárhat
A fenti szabályokon túl nincs annak sem akadálya, hogy az adóhatóság(ok) az adók módjára behajtandó köztartozások behajtásával az illetékes önálló bírósági végrehajtót bízzák meg. Az Art. kimondja, hogy az adóhatóság a végrehajtást az adós lakóhelye, székhelye vagy végrehajtás alá vonható vagyontárgya szerinti járásbíróság mellett működő, az ügyelosztási szabályok szerint illetékes önálló bírósági végrehajtó útján is foganatosíthatja. Ez esetben a bírósági végrehajtó az Art.-ben foglalt rendelkezések alkalmazásával jár el azzal az eltéréssel, hogy a végrehajtó székhelye és illetékességi területe megegyezik annak a járásbíróságnak a székhelyével és illetékességi területével, amely mellé kinevezték, de a végrehajtó az illetékességi területén indult ügyben az ingatlan-végrehajtást az ország egész területén foganatosítja, valamint azzal, hogy alkalmazza a Vht.-nak az elektronikus ingóárverésre és ingatlanárverésre vonatkozó rendelkezéseit is. [Art. 146. § (4) bek.,Vht. 232. § (3)-(5) bek.]
Amennyiben az adóhatóság végrehajtási ügyében megbízottként bírósági végrehajtó jár el, a megkeresésre a Vht. 33. §-át kell alkalmazni. [Art. 161. § (1) bek.]
Ennek megfelelően, ha a végrehajtás foganatosítását megkezdő végrehajtó (ügygazda végrehajtó) székhelye szerinti fővároson, illetőleg megyén kívül válik szükségessé helyszíni eljárási cselekmény foganatosítása, az ügygazda végrehajtó megküldi a végrehajtható okirat másolatát és a szükséges iratokat az eljárási cselekmény foganatosításának helye szerint illetékes végrehajtónak, vagy a végrehajtói iroda azon végrehajtó tagjának, akinek a székhelye a cselekmény foganatosításának helye szerinti megyében van (megkeresett végrehajtó), és ellátja őt a szükséges tájékoztatással. [Vht. 232. §, 255/A. §]
Ilyen esetben a megkeresett végrehajtó az eljárási cselekményeket foganatosítja, és a keletkezett iratokat a készkiadásairól készült költségelszámolással együtt megküldi az ügygazda végrehajtónak.
Ha az eljárási cselekmények folytatása egyidejűleg több helyszínen, illetve több megye területén szükséges, az ügygazda végrehajtó több végrehajtót is megkereshet az eljárás lefolytatására. A megkeresett végrehajtók munkájának összehangolásáról az ügygazda végrehajtó gondoskodik.
A feleknek az előlegezett költségeket az ügygazda végrehajtó részére kell megfizetniük, a végrehajtás során befolyt összegeket az ügygazda végrehajtó részére kell átadni, illetve az ő letéti számlájára kell befizetni. Az ügyben az ügygazda végrehajtó állítja ki a díjjegyzéket, és gondoskodik a megkeresett végrehajtó költségeinek megtérítéséről. (Vht. 33. §)
2. Az Art. és az Áe., illetve a Ket. alkalmazása az adók módjára behajtandó köztartozások végrehajtásakor
2.1. Az Art. és az Áe., illetve a Ket. alkalmazása
Nem elképzelhetetlen, hogy még mindig vannak olyan ügyek, amelyekben az Áe.-t kell alkalmazni a Ket. helyett, ezért fontosnak tartom, hogy az Áe. és az Art. egymáshoz való viszonyáról is essen szó. Főként olyan esetekben jöhet szóba az Áe. alkalmazása, amikor az alapfizetési kötelezettséget előíró határozat még az Áe. hatálya alatt született, 2005. november 1-je előtt.
Az elévülés vizsgálatakor mindig figyelni kell arra, hogy az adott ágazati jogszabály rendelkezik-e arról. Ha igen, nyilvánvalóan az az irányadó, ha nem, akkor figyelemmel arra, hogy az adók módjára behajtandó köztartozásra az Art. végrehajtási eljárás szabályait kell alkalmazni, az Art. elévülési szabályai szerint kell eljárni. (Art. 161. § (8) bek.) Eszerint az "adótartozás" végrehajtásához való jog az esedékesség naptári évének az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el. Amennyiben az adóhatóság végrehajtási cselekményt foganatosított, az elévülés hat hónappal meghosszabbodik. (Art. 164. § (6) bek.)
2.2. Az Art. elsőbbsége a Ket.-tel szemben
A Ket. 13. § (2) bek. b) pontja kimondja, hogy a Ket. hatálya nem terjed ki az államháztartás javára teljesítendő, törvényben meghatározott, illetve a Közösségek költségvetésével megosztásra kerülő kötelező befizetésekkel és a központi költségvetés, valamint az elkülönített állami pénzalap terhére jogszabály alapján juttatott támogatással összefüggő eljárásokban. Ez azt jelenti, hogy a Ket.-et adóügyekben - így az adók módjára behajtandó köztartozások intézésekor is - csak akkor kell alkalmazni, ha az Art., vagy más törvény eltérő szabályokat nem állapít meg.
2.2.1. Az adóügyekben mely Ket.-szabályokat nem kell alkalmazni
Ha az Art. vagy adót, adófizetési kötelezettséget, költségvetési támogatást megállapító törvény másként nem rendelkezik, az adóügyekben - az alábbi kivételekkel - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
Adóügyekben nem kell alkalmazni a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény
- az eljárás megindítására (Ket. 29. §), az újrafelvételi eljárásra (Ket. 112. §), a hatósági szolgáltatásra (Ket. 169/A. §), a végrehajtási eljárásra (VIII. fejezet) és az ügyfél kérelmére történő ellenőrzés lefolytatására vonatkozó szabályait [Ket. 93. § (3a) bek.],
- a kiskorú adózó esetében az ügyintézés soronkívüliségére és határidejére vonatkozó [Ket. 33. § (2) bek.] szabályait.
Adóügyben az elektronikus kapcsolattartásra akkor van lehetőség, ha azt jogszabály az ügy típusának megjelölésével lehetővé teszi. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény elektronikus kapcsolattartásra és elektronikus ügyintézésre vonatkozó szabályait (Ket. 28/B. §) az ügyre vonatkozó jogszabályban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
Adóügyekben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvénynek a kérelemre vonatkozó szabályait [Ket. 34. §-38/C. §] azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - az adózó nem kérheti az adóhatóságnál, hogy az más szervet adatszolgáltatás iránt keressen meg [Ket. 36. § (3) bek.].
E törvénytől eltérni a fentieken túl az Európai Unió kötelező jogi aktusa, törvénnyel, kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján lehet. A viszonosság kérdésében az adópolitikáért felelős miniszter és a külpolitikáért felelős miniszter együttes állásfoglalása az irányadó. (Art. 5. §)
2.2.2. Az adóügyekben irányadó határidők
Adóügyekben - ha az Art. eltérően nem rendelkezik - az ügyintézési határidő 30 nap, amely legfeljebb 30 nappal hosszabbítható meg.
Ha az Art. valamely eljárási cselekmény teljesítésének határidejéről nem rendelkezik, az adóhatóság haladéktalanul, de legkésőbb 8 napon belül gondoskodik az eljárási cselekmény teljesítéséről.
Adóügyekben:
- az adóhatóság hatáskör vagy illetékesség hiányában 8 napon belül teszi át a kérelmet és az ügyben keletkezett iratokat a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz;
- az adóhatóságok illetékességi összeütközése esetén 15 napon belül kell kijelölni az eljáró adóhatóságot;
- az adóhatóság a hozzá érkezett megkeresést haladéktalanul, de legkésőbb 5 napon belül továbbítja ahhoz a szervhez, amely a belföldi jogsegély nyújtására jogosult;
- belföldi jogsegély esetén az adóhatóság a megkeresést,
1. ha az ügyben a megkereső hatóság illetékességi területén kívül kell valamely eljárási cselekményt elvégezni, vagy ha azt az ügyfél jogos érdeke vagy a költségtakarékosság indokolja, 15 napon belül,
2. egyéb esetben 8 napon belül teljesíti;
- az adóhatóság vezetője a megkeresés teljesítésére vonatkozó határidőt 15 nappal hosszabbíthatja meg;
- az adóhatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül 8 napon belül utasíthatja el;
- a hiányosan benyújtott kérelem esetén az adóhatóság 8 napon belül bocsáthat ki hiánypótlási felhívást;
- a kizárási ok fennállását
1. az adóhatóság ügyintézője haladéktalanul, de legkésőbb az ok felmerülésétől számított 5 napon belül köteles bejelenteni, illetve
2. az ügyfél a tudomásszerzéstől számított 8 napon belül jelentheti be;
- az eljárási cselekményhez kapcsolódó igazolási kérelmet a mulasztásról való tudomásszerzést vagy az akadály megszűnését követő 8 napon belül, de legkésőbb az elmulasztott határnaptól vagy az elmulasztott határidő utolsó napjától számított hat hónapon belül lehet előterjeszteni.
Ha a fizetési könnyítés, adómérséklés iránti kérelmet (Art. 133. §, 134. §) benyújtó adózó a kérelem benyújtásakor minősített adózónak minősül, a kérelmével egyidejűleg annak sürgősségi eljárásban történő elbírálására irányuló kérelmet (sürgősségi kérelem) is előterjeszthet. Sürgősségi eljárásban az ügyintézési határidő 15 nap. A sürgősségi kérelem benyújtásának késedelme esetén igazolási kérelemnek nincs helye. (Art. 5/A. §)
2.3. A Ket. 26. §-ának és az Art. 161. §-ának elkülönítése
Különbséget kell tenni a Ket. 26. §-a szerinti más szerv megkeresése, vagyis a mai terminológia szerint belföldi jogsegély és az Art. 161. §-a szerinti "végrehajtás megkeresésre" jogintézménye között.
A Ket. 26. §-a - amely az Áe. 10. §-a szerinti megkeresés terminológia helyett belföldi jogsegélyt használ - hasonlóan rendelkezik, amikor kimondja, hogy jogsegélyt- többek között - akkor lehet kérni, ha a megkereső hatóság illetékességi területén kívül kell valamely eljárási cselekményt elvégezni, illetve azt az ügyfél jogos érdeke vagy a költségtakarékosság indokolttá teszi. Ebben az esetben a megkeresésnek 15 napon belül eleget kell tennie.
Jogsegély alkalmazásának van helye akkor is, ha a megkereső hatóság feladatának ellátásához olyan adat vagy irat szükséges, amellyel más hatóság, egyéb állami, önkormányzati szerv vagy - ha törvény meghatározott ügyfajtában lehetővé teszi - egyéb szerv vagy személy rendelkezik. Ez utóbbi esetben 8 napon belül kell eleget tennie a megkeresésnek, de csak akkor, ha a megkereső hatóság megjelöli megkeresésében azt a célt, amelynek teljesítésére a megkeresés irányul. Amint látjuk, ma már bővült a "megkereshető" szervek köre, korábban csak hatóságokat kereshetett meg adatszolgáltatásért a közigazgatási hatóság, ma már egyéb állami szerveket is.
Ezzel szemben az Art. 161. §-a szerinti végrehajtás céljából történő megkeresés csak és kizárólag valamely törvény által adók módjára behajtandó köztartozásként definiált tartozások esetében írja elő a végrehajtás átadásának kötelezettségét, a helyi adók pedig korábban ilyennek nem voltak egyértelműen tekinthetők.
A 2010. június 29-től hatályos Art. módosítás ezzel szemben egy új, Art. 161/A. §-t iktatott be, amely már ennek ellenkezőjét sugallja. Eszerint az önkormányzati adótartozás és gépjárműadó-tartozás behajtására - megkeresés alapján - az állami adóhatóság lesz a jövőben jogosult és köteles. Ennek részletes szabályait később ismertetjük.
A fentieken túl fontos még megjegyezni, hogy az adók módjára behajtandó köztartozások behajtása nem a Ket., hanem az Art., illetve a Vht. vonatkozó végrehajtási szabályai alapján történik, amelyeket a későbbiekben részletezek. Ezért az ilyen eljárásokban a Ket. 125. § (1) bekezdésében írt utaló szabály - mely szerint a közigazgatási végrehajtási eljárásban a Ket. rendelkezéseit a végrehajtási szabályokat tartalmazó VIII. fejezetben szabályozott eltérésekkel kell alkalmazni - sem alkalmazható.
3. Az adók módjára behajtandó köztartozások behajtása
3.1. Végrehajtható határozatok, okiratok
Amennyiben a jogerősen, és végrehajthatóan valamely szerv által megállapított olyan tartozást, amelyet törvény adók módjára behajtandó köztartozásnak minősít, és a kötelezett önként nem fizetett meg, a bevételre jogosult "kiszabó" szerv, hatóság annak adók módjára történő behajtása iránt intézkedik. (Art. 4. § (2) bekezdése)
Ennek feltétele, hogy az adott szerv a rá vonatkozó jogszabály alapján meghozott döntését (határozatát, vagy végzését) az érintettnek szabályszerűen kézbesítse, s az ellen a kötelezett az arra nyitva álló határidőn belül jogorvoslattal ne éljen, ergo az jogerőre emelkedjen, s ennél fogva esedékessé, magyarul végrehajthatóvá váljon. (Ket. 73/A. §, 126. §). Természetesen ezen felül az is feltétele a végrehajtási eljárás megindításának, hogy a döntésből egyértelműen tűnjön ki a teljesítési határidő, [Áe. 44. § (1) bekezdés, Áe. 77. § (4) bekezdése, Ket. 72. § (1) bek. df) pontja, Ket. 126. §], hiszen a köztartozás ennek befizetésére biztosított teljesítési határidő utolsó napjának eredménytelen eltelte után követelhető végrehajtási eljárás során, mert csak akkortól kezdve tekinthető késedelembe esettnek az adós, ha a teljesítésre biztosított határidő láthatóan, s egyértelműen eltelt. (Art. 178. § 4. pontja)
Az adók módjára behajtandó köztartozás adóigazgatási eljárásban történő behajtásának feltétele tehát, hogy a fizetési kötelezettséget előíró döntés jogerőssé és végrehajthatóvá váljon, és a behajtást kérő megkeresse a behajtásra jogosult szervet, s a megkeresésben közöljön valamennyi, a behajtás jogszerű elrendeléséhez szükséges adatot. [Art. 145. § (1) bek. c) pontja, Art. 161. § (2) bekezdése] Lásd a 3.3 pontot.
A megkereséssel elrendelt adók módjára történő behajtások esetében tehát láthattuk, hogy gyakorlatilag két végrehajtható okiratra van szükség ahhoz, hogy a végrehajtást jogszerűen el lehessen indítani. Egyrészt - jellemzően - végrehajthatónak kell lennie annak a döntésnek, amely a megkeresés alapjául szolgál, (például egy anyagi jogi vagy eljárásjogi bírságfizetési kötelezettséget előíró döntésnek), másrészt az adók módjára behajtandó köztartozás végrehajtásának alapjául szolgáló megkeresést is ki kell állítani. A Ket. végrehajtásról szóló fejezetét ebből a szempontból nem lehet figyelmen kívül hagyni annyiban, hogy az itt elhelyezkedő Ket. 126. §-a rendezi, hogy egy "rendes" közigazgatási hatósági eljárás során hozott fizetési kötelezettséget előíró döntés mikor végrehajtható, amely alapján - a kötelezett önkéntes nem teljesítése esetén - ki kell állítania a közigazgatási hatóságnak azt a megkeresést, amely tulajdonképpen pótolja a fizetési kötelezettséget előíró döntést, s egyben - a Ket. 127. § (3)-(4) bekezdéseiben említett - a végrehajtás megindításáról, foganatosításáról hozott végzést.
Majd látni fogjuk azt is, hogy nemcsak adóhatósági határozat, hanem a Ket. alapján, vagy akár a Szabálysértési törvény alapján hozott döntések végrehajtása érdekében indulhat "megkeresés" alapján adók módjára behajtási eljárás. Ezért nemcsak az adózás rendjéről, hanem a Ket. és más, pl. a Szabálysértési törvény alapján hozott döntések végrehajthatóságáról szóló rendelkezéseket is illik/kell ismerni, például az elévülési idő megismerése céljából.
3.1.1. Végrehajtható okiratok az Art. alapján
Az Art. szerint a következő okiratok tekinthetőek végrehajthatóaknak:
- a fizetési kötelezettséget megállapító jogerős hatósági határozat (végzés),
- az önadózás esetén a fizetendő adót (adóelőleget) tartalmazó bevallás,
- a behajtási eljárás során a behajtást kérő megkeresése,
- az adózóval közölt adóhatósági adómegállapítás,
- a bírósági eljárási illetéket megállapító bírósági határozat,valamint a bírósági eljárási illeték tárgyában küldött bírósági megkeresés és értesítés,
- az egészségügyi szolgáltatási járulék kötelezettséget tartalmazó bejelentés.
Az okirat végrehajthatóságához külön intézkedésre (záradékolás, végrehajtási lap kiállítása stb.) nincs szükség.
Az adótartozás után felszámított pótlék, kamat az adótartozásra vonatkozó végrehajtható okirat alapján hajtható végre. (Art. 145. §)
A fenti felsorolásból az adók módjára történő behajtás során jellemzően az adófizetési kötelezettséget előíró jogerős határozatok, végzések és az adók módjára behajtandó köztartozások végrehajtása érdekében kiállított megkeresés bír relevanciával.
3.1.2. Végrehajtható döntések a Ket. alapján
A Ket. szerint - az adók módjára behajtandó köztartozások szempontjából releváns szabályok szerint a hatóság döntése végrehajtható, ha
- pénzfizetésre, továbbá meghatározott cselekményre vagy magatartásra irányuló kötelezettséget állapít meg, a döntés jogerőre emelkedett, és a teljesítésre megállapított határidő vagy határnap (határidő) eredménytelenül telt el,
- a döntés fellebbezésre tekintet nélküli végrehajtását vagy végrehajtás felfüggesztése iránti kérelemre tekintet nélküli végrehajtását, vagy biztosítási intézkedésként való alkalmazását rendelték el [Ket. 126. § (1) bek. a) és c) pontjai]. Végrehajtandó döntés a hatóság által jóváhagyott egyezségben vállalt és a hatósági szerződésből eredő kötelezettségek is. [Ket. 126. § (2) bek.]
A hatóság első fokú döntése jogerőssé válik, ha
- ellene nem fellebbeztek, és a fellebbezési határidő letelt,
- a fellebbezésről lemondtak vagy a fellebbezést visszavonták,
- a fellebbezésnek - ideértve a végzések elleni önálló fellebbezést - nincs helye, (ebben az esetben az első fokú döntés, valamint a másodfokú döntés a közléssel válik jogerőssé), vagy
- a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság az elsőfokú hatóság döntését helybenhagyta (ebben az esetben az első fokú döntés a másodfokú döntés közlésével válik jogerőssé).
A fellebbezésről lemondás, vagy a fellebbezés visszavonása esetén jogerőre emelkedik a döntés
- az első fokú döntés közlésekor, ha az ügyfél a kérelem teljesítése esetére már a döntés közlése előtt lemondott a fellebbezésről, és az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél,
- az utolsóként kézhez kapott lemondás vagy visszavonás hatósághoz való megérkezésének napján, ha a fellebbezési határidő tartama alatt valamennyi fellebbezésre jogosult lemond a fellebbezésről vagy visszavonja fellebbezését.
A fellebbezési eljárás megszüntetése esetén a hatóság önállóan fellebbezhető első fokú végzése vagy a határozata a fellebbezési eljárás megszüntetéséről szóló végzés jogerőre emelkedésének napján válik jogerőssé.
Az első fokú döntés fellebbezéssel nem érintett rendelkezései a fentiekben meghatározottak szerint jogerőssé válnak, ha
- csak az eljárás egyéb résztvevője (pl. a tanú vagy a szakértő) fellebbezett a döntés rá vonatkozó rendelkezése ellen,
- jogszabály így rendelkezik arra tekintettel, hogy kizárólag a döntés egyes rendelkezései ellen nyújtottak be fellebbezést, és az ügy jellegéből adódóan a fellebbezés elbírálása nem hat ki a fellebbezéssel meg nem támadott rendelkezésekre. (Ket. 73/A. §)
A fenti szabályokra akkor kell figyelemmel lenni, ha nem "klasszikus" adófizetési kötelezettséget előíró, hanem egyéb fizetési kötelezettséget megállapító hatósági döntés végrehajtását kell elrendelni, mégpedig adók módjára. Ilyen esetben értelemszerűen először az "alap döntés" végrehajthatóságát (beleértve a jogerőre emelkedését) kell vizsgálni, hiszen csak ezután lehet/kell kiállítani az alapján a tényleges (adó)végrehajtás alapjául szolgáló megkeresést, s azt megküldeni az illetékes, hatáskörrel rendelkező adóhatóságnak, ahol már a megkeresés minősül végrehajtható okiratnak. Mindebből látszik, hogy az alap döntés jogerőre emelkedése napjának, illetve végrehajthatóvá válása napjának (a teljesítési határidő elteltét követő nap) megállapítása az azt meghozó hatóság felelőssége, amely alapján - helyes adatokkal - kiállítja a megkeresést, amely alapján már az adóhatóságra szál át a felelősség annak végrehajtásáért. A megkeresésnek nem kötelező tartalmi eleme ugyan az elévülési idő közlése, de - ha az nem azonos az Art. 164. § (6) bekezdésében írtakkal -, szerencsés ezt is beleírni.
3.1.3. A jogerős, ügydöntő határozat az Sztv. és a Szabs. tv. alapján
A régi szabálysértési törvény hatálya alá tartozó ügyekben a szabálysértési határozat a közlés napján válik jogerőssé. [1999. évi LXIX. tv. 102. §]
Az új Szabs. tv. hatálya alá tartozó ügyekben a határozat, illetve a végzés jogerős
- a közlése napján, ha ellene nincs helye jogorvoslatnak,
- a jogorvoslat benyújtására nyitva álló határidő leteltét követő napon, ha ellene határidőben nem terjesztettek elő jogorvoslatot,
- a meghallgatás nélküli eljárásban hozott határozat esetén, a meghallgatás kérésére nyitva álló határidő leteltét követő napon, amennyiben az eljárás alá vont személy nem kéri meghallgatását,
- a visszavonásról szóló nyilatkozat szabálysértési hatósághoz, illetve bírósághoz történő érkezésének napján, ha a jogosult meghallgatás iránti kérelmet, a kifogást, a panaszt, illetve a fellebbezést visszavonja.
- a lemondásról szóló nyilatkozat szabálysértési hatóság, illetve bíróság által történő kézhezvételének napja,
(2012. évi II. tv., Szabs. tv. 138. §)
A fentieket azért volt szükséges kiemelni, mert a szabálysértési eljárások nem a Ket. hatálya alá tartozó ügyek, hanem azokat a szabálysértési törvény(ek) alapján kell intézni.
3.2. Az adók módjára behajtandó köztartozások végrehajtására jogosult szervek
Belföldi személy tartozása esetén
3.2.1. A hatáskörrel rendelkező adóhatóságok (NAV, más szerv, jegyző)
3.2.1.1. Nem magánszemély adós esetén a NAV
Az Art. 72. § (1) bekezdés d)-e) pontja szerint az állami adóhatóság jár el minden adók módjára behajtandó köztartozás végrehajtása, valamint - 2010. július 29-től - az önkormányzatokat megillető helyi adóval, illetve a gépjárműadóval összefüggő tartozások megkeresés alapján történő végrehajtása ügyében, feltéve, hogy azt törvény vagy kormányrendelet nem utalja más hatóság vagy adóhatóság hatáskörébe. A helyi adóval, illetve gépjárműadóval összefüggő tartozások megkereséssel történő behajtása nem kötelező, csupán lehetőség.
Ilyen más szerv például a kamarai tagdíj behajtására jogosult, az azt előíró gazdasági kamara, a korábban működő kamarai kintlévőségek esetében. (1999. évi CXXI. tv. 42. §, BH 1999/558, BH 1999/470)
3.2.1.2 Magánszemély adós esetén a jegyző
Az Art. 81. § d) pontja - többek között - kimondja, hogy a magánszemélyt terhelő adók módjára behajtandó köztartozások ügyében első fokon az önkormányzati adóhatóság (jegyző) jár el.
3.2.2. Az illetékességgel rendelkező adóhatóságok
A végrehajtást az első fokon eljáró adóhatóság folytatja le.
Az adók módjára behajtandó köztartozás jogosultjának megkeresése alapján
- magánszemély esetében a belföldi lakóhely, szokásos tartózkodási hely vagy szokásos fellelhetőségi helye, ennek hiányában utolsó ismert belföldi lakóhelye szerint illetékes önkormányzati adóhatóság,
- jogi személy és egyéb szervezet esetében az illetékes állami adóhatóság
jár el, kivéve, ha törvény a köztartozás beszedését más szerv hatáskörébe utalja.
Külföldi magánszemély esetén a fővárosi főjegyző az illetékes önkormányzati adóhatóság, ha az illetékes önkormányzati adóhatóság a magánszemély lakóhelye, tartózkodási helye stb. szerinti illetékességi okok sorrendje alapján nem határozható meg.
Az önkormányzati adóhatóságot megillető tartozások megkeresés alapján történő végrehajtása esetén a végrehajtást az adózóra az általános illetékességi szabályok szerint illetékes állami adóhatóság folytatja le. (Art. 146. §)
Ha az illetékesség megszűnéséről az adóhatóság a végrehajtási cselekmény foganatosítását követően szerez tudomást, az illetékességváltozás a már foganatosított végrehajtási cselekmények hatályát nem érinti. (Art. 146. §)
3.2.3. Végrehajtás megkeresésre, de bírósági végrehajtó megbízásával
Az adóhatóság a végrehajtást az adós lakóhelye, székhelye vagy végrehajtás alá vonható vagyontárgya szerinti járásbíróság mellett működő, az ügyelosztási szabályok szerint illetékes önálló bírósági végrehajtó útján is foganatosíthatja. Ez esetben a bírósági végrehajtó az Art.-ben foglalt rendelkezések alkalmazásával jár el azzal az eltéréssel, hogy illetékességére az alábbi szabályok érvényesek:
A végrehajtó székhelye és illetékességi területe megegyezik annak a járásbíróságnak a székhelyével és illetékességi területével, amely mellé kinevezték.
A végrehajtó az illetékességi területén indult ügyben a székhelye szerinti megye területén, a budapesti és Pest megyei székhelyű végrehajtó Budapest és Pest megye területén jár el.
A végrehajtó az illetékességi területén indult ügyben az ingatlan-végrehajtást az ország egész területén foganatosítja.
A megbízott végrehajtó alkalmazza a Vht.-nak az elektronikus ingóárverésre és ingatlanárverésre vonatkozó rendelkezéseit is.
Amennyiben ugyanazt az ingóságot vagy ingatlant több adóhatóság is lefoglalta, a végrehajtás folytatására és az értékesítésre az a végrehajtó jogosult és köteles, aki a vagyontárgyat a többi végrehajtót megelőzően foglalta le. Egyidejű foglalás esetén az adóhatóságok megegyezése szerint kell folytatni a végrehajtást. Más adóhatósággal történő egyidejű foglalás esetén a végrehajtást az állami adóhatóság folytatja le. (Art. 146. §)
Ha a végrehajtás foganatosítását megkezdő végrehajtó (az ügygazda végrehajtó) székhelye szerinti fővároson, illetőleg megyén kívül válik szükségessé helyszíni eljárási cselekmény foganatosítása, az ügygazda végrehajtó megküldi a végrehajtható okirat másolatát és a szükséges iratokat az eljárási cselekmény foganatosításának helye szerint illetékes végrehajtónak vagy a végrehajtói iroda azon végrehajtó tagjának, akinek a székhelye a cselekmény foganatosításának helye szerinti megyében van (megkeresett végrehajtó), és ellátja őt a szükséges tájékoztatással.
A megkeresett végrehajtó az eljárási cselekményeket foganatosítja, és a keletkezett iratokat a készkiadásairól készült költségelszámolással együtt megküldi az ügygazda végrehajtónak.
Ha az eljárási cselekmények folytatása egyidejűleg több helyszínen, illetve több megye területén szükséges, az ügygazda végrehajtó több végrehajtót is megkereshet az eljárás lefolytatására. A megkeresett végrehajtók munkájának összehangolásáról az ügygazda végrehajtó gondoskodik.
A végrehajtó az illetékességi területén indult ügyben az ingatlan-végrehajtást az ország egész területén foganatosítja.
A feleknek az előlegezett költségeket az ügygazda végrehajtó részére kell megfizetniük, a végrehajtás során befolyt összegeket az ügygazda végrehajtó részére kell átadni, illetve az ő letéti számlájára kell befizetni. Az ügyben az ügygazda végrehajtó állítja ki a díjjegyzéket, és gondoskodik a megkeresett végrehajtó költségeinek megtérítéséről. (Vht. 33. §, Vht. 232. §, 255/A. §)
Amennyiben az adók módjára behajtandó köztartozásokat adja át az adóhatóság a bírósági végrehajtónak behajtásra, a megkeresésre a fenti szabályokat kell alkalmazni.
Külföldi személy tartozása esetén
A nem belföldi illetőségű, illetőleg az egybefüggően 183 napot meghaladóan külföldön tartózkodó belföldi illetőségű személy (fizetésre kötelezett személy) adók módjára behajtandó tartozásának külföldön történő érvényesítése (beszedése) érdekében szükséges cselekményt - az Európai Közösség tagállamai közötti adóbehajtási jogsegély hatálya alá tartozó fizetési kötelezettségek kivételével - az adópolitikáért felelős miniszter által lefolytatott közbeszerzési eljárás nyertese teszi meg. A pályázat nyertese az adók módjára behajtandó köztartozás érvényesítése érdekében jogosult az ehhez szükséges, adótitoknak minősülő adatok megismerésére. Ennek érdekében a végrehajtási eljárás alapjául szolgáló iratokat az adóhatóság az eljárás befejezéséig a pályázat nyertese rendelkezésére bocsátja.
A végrehajtási cselekmény ellátásáért a pályázat nyertesét a külön megállapodásban foglaltak szerint fizetendő ellenérték, de legfeljebb a beszedett adó nyolc százaléka illeti meg. [Art. 147. § (3) bek.]
Az adóhatóság a fizetési kötelezettséget megállapító végrehajtható okiratot (megkeresést) a pályázat nyerteséhez negyedévenként küldi meg. A megkeresés továbbítását követő változásról az adóhatóság a pályázat nyertesét haladéktalanul értesíti. Amíg a pályázat nyertese az eljárás eredménytelenségéről nem értesíti az adóhatóságot, a fizetésre kötelezett személy belföldi vagyona ellen végrehajtási cselekmény nem foganatosítható. Amennyiben a pályázat nyertese az eljárás eredményességéről a megkeresés továbbításától számított 6 hónap elteltével nem nyilatkozik, az adóhatóság a fizetésre kötelezett ingatlanára jelzálogjogot jegyezhet be.
Nem szükséges a pályázat nyertesének igénybevétele akkor, ha a fizetésre kötelezett személy a fizetési kötelezettség érvényesítésekor belföldön tartózkodik és a fizetési kötelezettség érvényesítésének egyéb akadálya sincsen, továbbá akkor sem, ha a fizetésre kötelezett személynek az Art. szerinti képviseleti jogosultsággal rendelkező belföldi meghatalmazottja van. [Art. 147. § (3)-(5) bek.]
A fióktelep útján folytatott tevékenységgel összefüggésben keletkezett adótartozás végrehajtása során a külföldi vállalkozás valamennyi belföldön található vagyonára végrehajtás vezethető. (Art. 148. §)
3.3. Végrehajtás megkeresésre
Az adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülő fizetési kötelezettséget megállapító, nyilvántartó szerv, illetőleg a köztartozás jogosultja a fizetési határidő lejártát követő 15. nap elteltével megkeresi az adóhatóságot behajtás végett, ha a köztartozás összege eléri vagy meghaladja a 10 000 forintot, ingatlan-nyilvántartási eljárás igazgatási szolgáltatási díja esetén az 5 000 forintot. Amennyiben a hátralék későbbi megfizetése veszélyeztetett, az adóhatóság soron kívül is megkereshető. Az adók módjára behajtandó köztartozásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni akkor is, ha az illetékességi területén folytatott végrehajtás akadálya vagy eredménytelensége esetén a köztartozás beszedésére jogosult önkormányzati adóhatóság másik önkormányzati adóhatóságot keres meg behajtás végett.
Mint arra a fentiekben (lásd a 3.2. pontot) már utaltam, az adók módjára behajtandó köztartozások behajtására - az adós (és a behajtást kérő) személyétől függően - vagy az állami vagy az önkormányzati adóhatóság jogosult, s egyben köteles. A bevételre jogosult mindkét adóhatóság megkeresése esetén a megkeresésbe köteles az Art. 161. § (2) bekezdésében előírtakat közölni. Ezek hiányában nincs törvényes mód a behajtásra, a megkeresett adóhatóság nemcsak, hogy megtagadhatja, de meg is kell tagadnia a végrehajtási eljárást. A behajtási eljárást az adóhatóság csak pontos - szükség esetén akár hiánypótlási eljárás keretében kiegészített - adatok alapján indítja meg. [Art. 161. § (1) és (3) bek.]
3.3.1. A megkeresés kötelező tartalmi elemei
A megkeresésben fel kell tüntetni
- a behajtást kérő és a fizetésre kötelezett azonosításához szükséges adatokat,
- a tartozás jogcímét,
- a fizetési kötelezettséget elrendelő határozat (végzés) számát, jogerőre emelkedésének időpontját,
- a teljesítési határidőt,
- a tartozás összege és esetleges járulékait, [a Ket. szerint meg kell jelölni a végrehajtás elrendeléséig felmerült késedelmi pótlék összegét is. (az 2009. október 1. előtt indult eljárásokban: Ket. akkor hatályos 130. § (5) bek. c) pontja)], a 2009. október 1. után indult eljárásokban a késedelmi pótlék mértékét [Ket. ezt követően hatályos 129. § (4) bek. c) pontja] (a 2012. február 1-jétől napjainkig hatályos Ket. 127. § (5) bek. b) pontja)
- valamint annak a jogszabálynak - amely az Art. 4. § (2) bekezdése értelmében csakis törvény lehet - a pontos megjelölését, amely az adók módjára való behajtást lehetővé teszi,
- ha a behajtást kérőt törvény valamely végrehajtási cselekmény foganatosítására kötelezi, annak megtörténtét is igazolni kell a megkeresésben,
- s ha ennek megelőlegezésére az adóhatóság kötelezte a behajtást kérőt, a törvényben meghatározott költségminimum megfizetését is igazolni kellett. (Ez a 2009. január 1-je előtt indult végrehajtási eljárásokra vonatkozó szabály. Ezt követően költségelőleg megfizetéséhez nem köthető a végrehajtási eljárás megindítása.) [Art. 161. § (2) bek.]
Mint arra már fentebb is utaltam, ugyan nem írja elő az Art. 161. § (2) bek.-e kötelező erővel az adott tartozás behajthatósága elévülésének időtartamát, nem haszontalan, ha erre is utalnak a megkeresők.
3.3.1.1. A behajtást kérő és a fizetésre kötelezett azonosításához szükséges adatok
A behajtást kérő szerv általában megegyezik a behajtandó összeg megfizetésére kötelező szervvel. Pontos nevét, (elnevezését) székhelyét vezetőjét, (képviseletére jogosult személyt), elérhetőségét (telefonszámát), számlaszámát mindenképpen közölni kell, mert ezek szolgálhatnak annak beazonosítására, másrészt tudni fogja a megkeresett adóhatóság, hogy a behajtandó köztatozást hová utalja.
A fizetésre kötelezett azonosításához szükséges minimális adatok az adós neve, cégneve, lakcíme, székhelye, ha ismert, adószáma, bankszámlaszáma. Hasznos lehet természetes személy adós esetén a születési év is, számolva azzal például, hogy azonos lakcímen több ugyanolyan nevű személy is lakhat (pl. apa és fia).
3.3.1.2. A tartozás jogcíme
A tartozás jogcíme is elengedhetetlen, mert például az adós ennek ismeretében is meg tudja különböztetni, be tudja azonosítani a fizetési kötelezettségét, amennyiben többel is rendelkezik, illetve az elévülési idő számítására is kihatással lehet egy-egy tartozás elkülönült, egyedi behajtása. A szabálysértés miatt kiszabott pénzbírság vagy helyszíni bírság például az annak jogerős kiszabásától számított 1 - folyamatos végrehajtási cselekmény esetén - 2 év alatt évül el, míg az egyéb tartozások jó része 5 év alatt. (A 2012. évi II. tv. (Szabs. tv.) 2012. április 15-i hatálybalépésével megszűnt a jövőben olyan helyszíni bírság kiszabása, amelyet adók módjára lehetne/kellene behajtani. Addig azonban, amíg az 1999. évi LXIX. tv. (Sztv.) hatálya alá tartozó szabálysértések miatt kiszabott helyszíni bírságok el nem évültek, ilyen tartozások behajtásával is kellett számolni. Ilyen bírságok legkésőbb 2012. április 14-ig voltak kiszabhatóak, ezek behajtására legkésőbb 2014. április 14-ig volt lehetőség.)
Az elévülési idő figyelemmel kísérésén túl azért is jelentősége van a tartozás jogcímének, mert az adóssal szembeni végrehajtási eljárás során - annak törvényessége érdekében - közölni kell, hogy "milyen típusú" tartozás (ha több van, melyik tartozása) behajtása érdekében intézkednek vele szemben, s ha például többféle tartozása van, tudni fogja, hogy az aktuális eljárás során melyik miatt foganatosítanak vele szemben ingófoglalást vagy más végrehajtási cselekményt. Ezen túl a különféle jogcímű tartozások behajtásakor azok sorrendjére is figyelemmel kell lenni; a rövidebb elévülési idejűek és az egyéb indokolt ok miatt elsőbbséget élvezők megelőzik pl. a hosszabb elévülési idejű tartozásokat.
3.3.1.3. A fizetési kötelezettséget elrendelő határozat (végzés) száma, jogerőre emelkedésének időpontja
A fizetési kötelezettséget elrendelő határozat (végzés) iktatószáma és jogerőre emelkedésének időpontja is azért fontos információ, hogy amikor a behajtás érdekében megkeresett adóhatóság fellép az adóssal szemben, tudjon hivatkozni olyan adatra, amely a tartozás beazonosításához szükséges. A jogerőre emelkedés napja (3.1.3.) egyrészt azért fontos, hogy kétség kívül megállapítható legyen, hogy a határozat végrehajtható, másrészt - összefüggésben a tartozás jogcímével (lásd a 3.3.1.2. pont alatt) - annak végrehajthatósága elévülése megállapítása, követhetősége miatt is lényeges adat.
Értelemszerűen, ha az adók módjára behajtandó köztartozást nem hatósági határozat írta elő, hanem például a víziközmű társulat közgyűlési határozata, vagy a hulladékszállítási díjtartozással kapcsolatos, amelyet a települési önkormányzat rendelete, így ezen - vagy ezekhez hasonló - köztartozások esetén értelemszerűen a végrehajtható döntés a közgyűlési határozat, vagy az önkormányzati rendelet, ezért ezeket kell közölni a megkeresésben. (Az új hulladékgazdálkodási tv. hatálybalépése óta nem állapíthat meg az önkormányzat hulladékgazdálkodási díjat, de a legutóbbi ör.-ben meghatározottat kell/lehet alkalmaznia továbbra is.)
3.3.1.4. A teljesítési határidő
Mint arra a fentiekben is utaltam (lásd a 3.1. pontot) a teljesítési határidő meghatározása már az alaphatározatban garanciális jellegű követelmény, hiszen ha ez kimarad a határozatból, - s nem történik meg egy éven belül az alaphatározat ilyen tartalmú kiegészítése [a 2009. október 1-je előtt indult ügyekben Ket. 123. § (1) bek., az ezt követően indult eljárásokban 81/B. § (1) bek.], - a kötelezett sosem esik késedelembe, mert nem válik végrehajthatóvá a döntés. Ennek hiányában pedig nincs helye végrehajtási eljárás megindításának. Az Áe. és a Ket. hatálya alatt indult végrehajtási eljárások között annyi az eltérés, hogy míg az Áe. szerint időkorlát nélkül lehetőség volt/van a határozat kiegészítésére, a Ket. szerint csak a döntés jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül. Örvendetes ugyanakkor, hogy a Ket.-novella óta már nem minősül a döntés kiegészítése jogorvoslati eljárásnak, mert átkerültek a Ket.-ben a kiegészítésre vonatkozó szabályok az alapeljárást rendező rendelkezések közé.
A teljesítési határidő közlése - a határozat jogerőre emelkedésének időpontja mellett - azért is fontos, mert a tartozás elévülése, illetve végrehajthatósága ennek ismeretében ítélhető meg egyértelműen. Megnyugtatóan persze csak az összes, igazolható végrehajtási cselekmény időpontja ismeretében lehet az elévülés bekövetkezését - vagy azt, hogy a határozat még végrehajtható - megállapítani. Bár az időközben bekövetkező jogszabály-módosítások következtében egyre egységesebbé váló szabályok alapján könnyebben átláthatóak az elévülésre vonatkozó rendelkezések is, mégis nagy odafigyelést igényel mind a megkeresett mind a megkereső szervtől, s természetesen magától az adóstól is.
3.3.1.5. A tartozás összege és esetleges járulékai
Különösebb magyarázatot nem igényel ez a két adat sem, hiszem erre irányul a végrehajtási cselekmény, a tőketartozás és annak járulékaira, ezért evidencia, hogy ezt az adatot is közölni kell a behajtásra jogosult adóhatósággal.
3.3.1.6. Annak a jogszabálynak a pontos megjelölése, amely az adók módjára történő behajtást lehetővé teszi
Megállapítottuk, hogy csak abban az esetben van mód valamely tartozás adók módjára behajtandó köztartozásként történő kezelésére, behajtására, ha ezt törvény (és csakis törvény!) kimondja. A jogalkotó ezért rendelkezett így, hogy a behajtás érdekében írt megkeresésben is meg kell jelölni azt a jogszabályhelyet, amely egyértelművé teszi, hogy ilyen tartozásról van szó. Ezeket a jogszabályokat - a teljesség igénye nélkül - a 4. pont alatt sorolom fel.
Figyelemmel arra, hogy 2012. január 1., illetve 2012. március 31. óta valamennyi "hatósági" bírság adók módjára behajtandó köztartozás, érdemes erre egy kicsit részletesebben is kitérni, tekintettel az e körben tapasztalható bizonytalan jogértelmezésre.
Láthatóan keverik a hatóságok az érdemi határozattal kiszabott, előírt anyagi jogi bírság és a bármilyen okból kiszabott eljárási bírság kezelését. Gyakori, hogy az Art. 161. § (2) bekezdése szerinti megkeresést is végzés formájában hozzák meg a behajtást kérők. Mentségükre legyen mondva, hogy van olyan építésfelügyeleti jogszabály, amely (tévesen) ezt kéri az érintett hatóságoktól.
Egyes járási építésügyi (és örökségvédelmi) hivatalok helytelenül a Ket. 127. § (4)-(6) bekezdései alapján végzéssel, a kötelezettnek fellebbezési lehetőséget biztosítva keresik meg az illetékes önkormányzati adóhatósági feladatokat ellátó jegyzőt, vagy illetékes állami adóhatóságot az adott pénzfizetési kötelezettség behajtása érdekében.
Mindenek előtt leszögezhetjük, hogy az anyagi jogi bírságokon túl a végrehajtási eljárás során kiszabott eljárásjogi bírságokat is adók módjára behajtandó köztartozásként kell kezelni. Az Art. 4. § (2) bekezdés szerint a végrehajtás és az ezzel összefüggő nyilvántartás során az Art. rendelkezéseit kell alkalmazni azokra a köztartozásokra, továbbá igazgatási és bírósági szolgáltatás díjaira, amelyekre törvény az adók módjára való behajtást rendeli el (adók módjára behajtandó köztartozás). Ezt erősíti meg az Art. 161. § (8) bek.-e is, amely szerint az adók módjára behajtandó köztartozásokra a végrehajtási eljárás szabályait kell alkalmazni.
Az adók módjára való behajtást az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 42. § (3) bekezdése rendeli el, mely kimondja, hogy törvény eltérő rendelkezése hiányában - a bíróság, ügyészség által kiszabott eljárási bírság és rendbírság kivételével - a jogerősen kiszabott és meg nem fizetett bírság, valamint a meg nem fizetett bírság miatt jogerősen kiszabott és meg nem fizetett késedelmi pótlék köztartozásnak minősül, és adók módjára kell behajtani.
A Ket. 125. § (5) bekezdése utolsó mondatának alkalmazása, - miszerint "Az eljárási bírság végrehajtására a pénzfizetési kötelezettség végrehajtására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni." - az Art. fent ismertetett előírásai miatt kizárt az adók módjára való behajtás során.
Az építésfelügyeleti bírságról szóló 238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet (továbbiakban: Épfelbír.) 3. § (4) bekezdése valóban úgy rendelkezik, hogy az elsőfokú építésfelügyeleti hatóságnak a végrehajtást végzésben kell elrendelni az állami adóhatóságnál, azonban - álláspontunk szerint - ez nem jelenti azt, hogy az adók módjára behajtandó bármely köztartozás behajtásának megindításáról a Ket. 127. § (4) bekezdése szerinti külön végzést kellene hozni.
Különbséget kell tenni a hatóság által hozott meghatározott cselekményre kötelező határozat (1) és a bírságot kiszabó döntésének - akár határozat, akár végzés - (2) végrehajtása között.
(1) Az előbbire a Ket. 127. § (3) bekezdése vonatkozik. Eszerint, amennyiben az elsőfokú hatóság maga foganatosítja a végrehajtást, a végrehajtás megindításáról nem kell külön döntést (végzést) hozni, hanem azonnal a Ket. 134-136. §-ai szerinti, konkrét végrehajtási intézkedést kell foganatosítani. Ilyen végrehajtási intézkedés lehet pl. az építésügyi/építésfelügyeleti hatóság által előírt végrehajtható kötelezettség (meghatározott cselekmény) teljesítésének kikényszerítése érdekében hozott eljárási bírságot kiszabó végzés, mely ellen - a Ket. 144. § (1) bek.-e alapján, figyelemmel a Ket. 98. § (3) bek. g) pontjára - fellebbezésnek van helye. (Ha a végrehajtás érdekében az eljárási bírság helyett más, pénzfizetési kötelezettséget nem érintő végrehajtási intézkedést tartalmazó döntést hoznak, az ellen jellemezően végrehajtási kifogással lehet élni.)
A Ket. 127. § (4) bekezdése azt a speciális, az építésügyi/építésfelügyeleti feladatellátás körében ritkán előforduló esetet szabályozza, amikor a végrehajtást nem az elsőfokú hatóság foganatosítja, hanem arra - élve a Ket. 128. § (2) bek.-ben biztosított lehetőséggel - önálló bírósági végrehajtóval szerződést köt. Ilyen esetben, mivel szétválik a végrehajtás megindítása és foganatosítása, a végrehajtás megindításáról is kell külön, a végrehajtásra halasztó hatállyal nem rendelkező, fellebbezéssel megtámadható végzést hozni.
(2) Az utóbbi esetben mind az anyagi jogi (pl. építésfelügyeleti), mind a (pl. a meghatározott cselekmény kikényszerítése céljából kiszabott) ún. végrehajtási, eljárási bírság végrehajtásáról kell intézkedni, lényegében az Art. 161. § (2) bekezdése szerint kell eljárni, tekintettel arra, hogy - az Áht. 42. § (3) bek.-e értelmében - mindkét bírságfajta adók módjára behajtandó köztartozás. Az adók módjára behajtandó köztartozások végrehajtása a bírságot kiszabó hatóság által kiállított szabályszerű megkereséssel [Art. 161. § (2) bek.] indul, mely az Art. 145. § (1) bek. c) pontja értelmében végrehajtható okirat. Az adók módjára behajtandó köztartozásokra tehát nem a Ket., hanem az Art. szabályait kell alkalmazni, így szóba se jöhet a Ket. 127. §-ának alkalmazása. [Lásd a már fentiekben is idézett Art. 4. § (2) bek.-t és 161. § (8) bek.-t.]
Az adók módjára behajtandó köztartozások behajtása érdekében a bírságot kiszabó hatóság az Art. 161. § (2) bekezdésében felsorolt kötelező tartalmi elemekkel rendelkező megkeresést állít ki, amelyet főszabályként nem kell végzés formába önteni.
Annak ellenére, hogy az Épfelbír. 3. § (4) bekezdése az építésfelügyeleti bírság végrehajtásának elrendelését valóban végzéshez köti, álláspontunk szerint a fentiekben kifejtettekre tekintettel, - miszerint az adók módjára behajtandó köztartozás végrehajtása nem a Ket., hanem az Art. szabályai szerint történik, s a törvényi szintű jogszabály (Art.) nem ír elő végzéskényszert, csak az alacsonyabb rendű Korm. r. -, a nem végzés formában írt megkeresés ebben az esetben is elegendő, illetve nem kifogásolható. Az Épfelbír. is csak az építésfelügyeleti bírság behajtása érdekében írja elő a végzés formát, az egyéb, anyagi jogi vagy eljárási bírságok esetében nem. Itt szeretném felhívni arra is a szíves figyelmüket, hogy az Épfelbír. 3. § (4) bek.-e az építésfelügyeleti bírság adók módjára behajtását - függetlenül annak alanyától - egységesen az állami adóhatóság (NAV) hatáskörébe utalja, az egyéb anyagi jogi és eljárási bírságok behajtása, amelyre jogszabály mást nem rendel, az Art. 146. § (2) bek.-e szerint történik, attól függően, hogy a bírságolt magán- vagy jogi személy-e; az előbbi esetben az önkormányzati, az utóbbi esetben az állami adóhatóság jár el.
Visszatérve az Épfelbír. 3. § (4) bekezdésében írtakra, el kell dönteni, hogy az Art. 161. § (2) bekezdését, mint magasabb rendű jogszabályt alkalmazva negligálják-e a végzés formát, s az egyéb más esetben alkalmazandó megkeresést állítanak-e ki, vagy az Épfelbír. 3. § (4) bekezdését szó szerint véve, a megkeresést foglalják végzésbe. Ez utóbbi esetben - az Art. 161. § (2) bekezdésében írt valamennyi kitétel mellett - arra is figyelni kell, hogy a döntésének a Ket. 72. § (2) bekezdésében írt valamennyi, a végzésre vonatkozó kötelező tartalmi eleme sem hiányozhat abból. Ez utóbbi esetben sincs lehetőség azonban arra, hogy a megkeresés tartalmú "végzés" ellen bárki bármilyen rendes jogorvoslattal éljen, s főleg nem a Ket. 127. § (6) bek.-e alapján biztosított fellebbezéssel. (Art. 4. § (2) bek. Art. 161.§ (8) bek., 136. § (3) bek.)
A fenti jogi érvek alapján kialakított szakmai álláspontunk szerint azon hatóságok, amelyek az adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülő bírság behajtása érdekében végzés formájában keresik meg az illetékes önkormányzati adóhatósági feladatokat ellátó jegyzőt vagy az illetékes állami adóhatóságot, és ezen végzésben fellebbezési lehetőséget is biztosítanak egy már jogerősen és végrehajtható módon kiszabott kötelezettség behajtása érdekében tett intézkedésükkel szemben, azok helytelenül, és jogszabálysértően járnak el. Azok a hatóságok is helytelenül járnak el, amelyek figyelmen kívül hagyják, hogy az Épfelbír. 3. § (4) bek.-e az építésfelügyeleti bírság behajtását minden esetben a NAV hatáskörébe utalja, s ennek ellenére a magánszemélyekkel szembeni végrehajtási eljárás érdekében a jegyzőket keresik meg.
Összegezve a fentieket, a Ket. helyett az Art. rendelkezéseit kell alkalmazni azokra a köztartozásokra, amelyekre törvény az adók módjára való behajtást rendeli el, így a hatóságok által kiszabott valamennyi anyagi jogi és eljárási bírság behajtására is. A megkeresés ellen - függetlenül attól, hogy levél, vagy végzés formát ölt-e, nincs helye jogorvoslatnak, mivel arra a Ket. helyett az Art. eljárási szabályait kell (lehet) alkalmazni. Végzés formájában meghozott megkeresés csak az építésfelügyeleti bírság behajtásakor hozható az Épfelbír. 3. § (4) bek.-ére tekintettel, de - figyelemmel az Art.-re, mint magasabb rendű jogszabályra - az ebben az esetben is mellőzhető, hiszen tartalmi különbség (pl. jogorvoslati lehetőség híján) nincs a kettő között.
Az Art. 146. § (2) bek.-e szerint az adók módjára behajtandó köztartozásokat - főszabályként -, ha magánszemély a fizetési kötelezett, az illetékes önkormányzati adóhatósági feladatokat ellátó jegyző, ha jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet, az illetékes állami adóhatóság (NAV) hajtja be. [Az Épfelbír. 3. § (4) bek.-e ettől a főszabálytól eltérően rendelkezik az építésfelügyeleti bírság behajtásáról, mert azt egységesen a NAV hatáskörébe utalja, függetlenül a bírságolt alany személyétől.]
A behajtás jogalapja tehát egyrészről az anyagi jogi bírságot kiszabó hatóság alapeljárásban meghozott jogerős és végrehajtható határozata, vagy a meghatározott cselekmény kikényszerítése érdekében végrehajtási eljárásban hozott eljárási bírságot kiszabó jogerős végzése, másrészről az ezek végrehajtása érdekében az Art. 161. § (2) bekezdésében előírt valamennyi kötelező tartalmi elemet maradéktalanul tartalmazó megkeresés, amely végrehajtható okiratnak minősül. Véleményünk szerint a megkeresés nem kell, hogy végzés legyen, elegendő "csupán" az Art.-ben előírt tartalmi elemeket tartalmazó levél, mely ellen rendes jogorvoslatnak soha nincs helye. A megkeresés tartalmának helyességéért, valódiságáért az azt kiállító szerv, annak behajtásáért pedig az adóhatóság felel. Az építésfelügyeleti bírság behajtásakor eldöntendő, hogy milyen formát választ a hatóság, de annak tartalmát tekintve nincs választási lehetősége.
3.3.1.7. Ha a behajtást kérőt törvény valamely végrehajtási cselekmény foganatosítására kötelezi, annak megtörténtét is igazolni kell a megkeresésben.
Ez is garanciális szabály. Amennyiben törvény a behajtást kérőt valamely végrehajtási cselekmény foganatosítására kötelezi, az adók módjára történő behajtás iránti megkeresés előtt, ennek megtörténtét igazolni kell a megkeresésben. Ennek igazolása mindig az adott végrehajtási cselekmény milyenségétől függ. Történhet ez a végrehajtási cselekmény típusának, időpontjának megnevezésével, s annak az érintettel történt kézbesítés megtörténte igazolásával. Ha személyesen adták át részére ezt, ennek időpontját, ha postai úton kézbesítették részére, ezt, és ennek időpontját kell közölni. A végrehajtási cselekmény megtörténte időpontját tértivevény másolattal is lehet igazolni.
Felmerülhet a kérdés, hogy mi van akkor, ha nem törvény, hanem törvénynél alacsonyabb rendű jogszabály ír elő a megkeresővel szemben ilyen "előzetes végrehajtási cselekmény foganatosítási kötelezettséget", s ennek megtörténte igazolását. Miután az Art. idézett rendelkezése kifejezetten a törvényben előírt "előzetes" végrehajtási cselekmény foganatosítása megtörténte igazolására kötelezi a végrehajtást kérőt, felmerül a kérdés, hogy mi van akkor, ha nem törvény, hanem csupán pl. Kormányrendelet ír elő ilyet.
Ilyen esetben megállapíthatjuk, hogy ugyan jogalkotási szempontból nem kifogástalan az adott kérdés szabályozása, mégis a kihirdetett, érvényes jogszabálynak megfelelően kell eljárni. Ez alatt azt kell érteni, hogy a behajtásra jogosult szerv az alacsonyabb rendű jogszabálynak megfelelően felszólítja az adóst, és erről a végrehajtási aktustól ad adatot a megkeresésben. A jogalkalmazóknak azt kell szem előtt tartaniuk, hogy ha egy kihirdetett, érvényes jogszabály nyilvánvalóan alkotmányossági aggályokat is vet fel, azt alkalmazni kell, mivel az minden jogalkalmazóra nézve kötelező mindaddig, amíg a jogalkotó hatályon kívül nem helyezi vagy nem módosítja, illetve az Alkotmánybíróság meg nem semmisíti.
Ilyen, előzetes végrehajtási cselekmény foganatosítására kötelezték például a 2010. január 1-je előtt elkövetett szabálysértések esetében a jegyzőt, mint szabálysértési hatóságot a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. tv. 111. § (1)-(3) bekezdései, amelyek előírták, hogy ha a szabálysértést elkövető terhére jogerősen kiszabott pénzbírságot - az arra előírt határidőn belül - illetékbélyeggel nem fizették meg, annak behajtása iránt letiltás kibocsátásával kellett intézkedni, s ennek eredménytelensége esetén kellett elrendelni a tartozás adók módjára történő behajtását. A szabálysértést elkövetővel szemben csak a szabálysértési törvényben előírt sorrendiség betartásával lehetett végrehajtani a tartozását, ezért - ennek megtörténte kontrollálása érdekében - írta elő az Art. azt is a megkereső szervnek, jelen esetben a szabálysértési hatóságnak, hogy például az adók módjára történő végrehajtást megelőző letiltás kiadásának megtörténtét is igazolja, amennyiben a letiltás nem vezetett eredményre. A 2010. január 1-je után a régi szabálysértési törvény (Sztv.) hatálya alatt (2012. április 14-ig) kiszabott szabálysértési bírságok, helyszíni bírságok behajtása - határidőre történő meg nem fizetés esetén - azonnal adók módjára történő behajtással érvényesíthető.
3.3.1.8. Költségminimum befizetésének igazolása
2006. január 1-jétől az Art. szerint csak akkor indíthatta meg a megkeresett adóhatóság, - ingó-, illetőleg ingatlan-végrehajtás esetén (de csakis e két végrehajtási mód esetén!) -, hogy ha a behajtást kérő szerv a törvényben meghatározott költségminimumot az adóhatóság részére megelőlegezte, és annak megfizetését igazolta [az addig hatályos Art. 161. § (2) bek.].
2006. január 1-jétől 2008. december 31-ig tartó időszakban amennyiben az adóhatóság az ingó-, illetőleg ingatlan-végrehajtás foganatosítása során a végrehajtás költségét az adózóra nem tudta áthárítani, a behajtást kérő által megelőlegezett költségminimumot a felmerült költségekre számolta el. [Art. 161. § (5) bek.]
2009. január 1-jétől már nem kötheti a megkeresett adóhatóság az adók módjára történő végrehajtás megindítását költségminimum megelőlegezéséhez. Ezt követően a végrehajtás során felmerült és ki nem egyenlített költségeket az adóhatóság állapítja meg, melyet az adóhatóság és a behajtást kérők követelésarányosan viselnek. Az adóhatóság eredménytelen felszólítást követően határozattal kötelezi a behajtást kérőt a költségek megfizetésére. A határozat az adóigazgatási eljárásban végrehajtható okiratnak minősül. [Art. 161. § (5) bek.]
2011. január 1-jétől a következőként módosult a költségekre vonatkozó szabály. Az adóhatóság a végrehajtás eredménytelenségétől és az eljárás megszüntetéséről a behajtást kérőt tájékoztatja. A végrehajtás során felmerült ki nem egyenlített költségeket az adóhatóság állapítja meg, melyet az adóhatóság és a behajtást kérők követelésarányosan viselnek. Az adóhatóság eredménytelen felszólítást követően határozattal kötelezi a behajtást kérőt a költségek megfizetésére. A határozat az adóigazgatási eljárásban végrehajtható okiratnak minősül.
3.3.1.9. A végrehajtás költsége
Az adózó, illetve az adók módjára behajtandó köztartozás fizetésére kötelezett - külön jogszabályban meghatározottak szerint - köteles a végrehajtással kapcsolatban felmerült költség (készkiadás) és emellett - jogszabályban meghatározott esetek kivételével - végrehajtási költségátalány megfizetésére.
Az adóhatóság a költségekről végzést hoz, amelynek összege ingó- és ingatlan-végrehajtás esetén nem lehet kevesebb 5000 forintnál.
Amennyiben a biztosítási intézkedést elrendelő végzést a végrehajtási kifogást elbíráló felettes szerv megsemmisíti, a biztosítási intézkedéssel felmerült költségeket az adóhatóság viseli. (Art. 163. §)
3.3.2. A megkeresés formája
A megkeresés formájára nem ad eligazítást az Art., de abból kiindulva, hogy "megkeresést" említ a törvény, arra kell következtetnünk, hogy az a helyes, ha az Art. 161. § (2) bekezdésében előírt adatokat az adók módjára történő behajtás érdekében írt megkeresésben (levélben) tünteti fel maradéktalanul, melyet nem pótol a behajtandó tartozást előíró határozat megküldése. Abban ugyanis olyan adatok is szerepelhetnek, amelyek megismerésére nem jogosult az adóhatóság, másrészt nem is tartalmaz minden, az adók módjára történő behajtáshoz szükséges adatot, ezért mindenképpen az a helyes, ha a megkereső levélben közöl minden szükséges adatot a behajtást kérő szerv az adóhatósággal, illetve ha valamely adat igazolására is köteles, azt vagy a levélben, vagy annak mellékleteként elküldi.
Az Art. 145. § (1) bekezdés c) pontja kimondja, hogy az adóigazgatási eljárásban végrehajtható okirat - többek között - a behajtási eljárás során a behajtást kérő megkeresése. Miután az Art. azzal, hogy végrehajtható okirattá minősíti a behajtást kérő megkeresését, helyesen gondoskodott arról is, hogy e privilegizált okirati jellegét garanciák támasszák alá. Ezért írta elő, hogy milyen kötelező tartalmi elemeket kell tartalmaznia a megkeresésnek ahhoz, hogy az végrehajtható okiratnak minősüljön, s az alapján elindítható legyen az adóvégrehajtás. Mindebből tehát az következik, hogy csakis az a megkeresés tekinthető végrehajtható okiratnak, amely maradéktalanul megfelel az Art. 161. § (2) bekezdésében írtaknak, s csakis az alapján van helye a végrehajtás elindításának. (Lásd még a 3.3.1.6. alattiakat is.)
Az nem kétséges, hogy a megkeresés önálló jogorvoslattal nem támadható.
3.3.3. Végrehajtási költségminimum megelőlegezése, megfizetése
2008. december 31-ig a behajtást kérőt az adóhatóság kötelezhette (2005. november 1. előtt indult ügyekben határozattal, ezt követően indultakban pedig végzéssel) a költségminimum (akkor minimum 2000 Ft) megelőlegezésére [az akkor hatályos Art. 161. § (2) bek., 163. § (2) bekezdése]. A behajtás érdekében megkeresett adóhatóság az Áe. szabályainak maradéktalan betartásával hozott határozattal, illetve a Ket. szabályainak betartásával végzéssel kötelezhette a végrehajtást kérőt a költségminimum megelőlegezésére. Következett ez a törvény "kötelezheti" szóhasználatából, s az Áe. 42. § (1) bekezdésének helyes értelmezéséből, mely szerint az államigazgatási szerv az ügy érdemében és az eljárás során eldöntendő kérdésekben határozatot hoz. Hasonló tartalmú szabályt tartalmaz a Ket. 71. §-a, mely szerint a hatóság az ügy érdemében határozatot hoz, az eljárás során felmerült minden más kérdésben pedig végzést bocsát ki.
Az Art. 163. § (2) bekezdésének 2005. november 1-jével történt módosítása egyértelműen ki is mondja, hogy végzés formájában kell a költségelőleg fizetési kötelezettségéről dönteni. Az adóhatóság a költségekről végzést hoz, amelynek összege ingó- és ingatlan-végrehajtás esetén nem lehet kevesebb 5000 forintnál.
2012. június 20. előtt az Art. szerint a végrehajtással kapcsolatban felmerült költség különösen az alábbiak voltak, amelyek megfizetésére az adók módjára behajtandó köztartozás fizetésére kötelezett (az adózó) volt köteles:
- az alkalmazott becsüs díjazása,
- a szállítási,
- tárolási,
- értékesítési
- és egyéb költség.
2012. június 20-át követően már példálózó jelleggel sem sorolja fel a jogalkotó a végrehajtási költségtípusokat, ebből látszólag az a következtetés vonható le, hogy bármilyen, a végrehajtással okszerűen felmerült költség lehet végrehajtási költség. Ezzel szemben - igaz, csak némi késéssel 2012. december 28-án - lépett hatályba az a NGM rendelet, amely ezt a kérdést rendeleti szinten szabályozta. (Lásd a 3.3.4. pontot.)
2012. június 20-tól a következő szabály lépett hatályba: az adózó, illetve az adók módjára behajtandó köztartozás fizetésére kötelezett - külön jogszabályban meghatározottak szerint - köteles a végrehajtással kapcsolatban felmerült költség (készkiadás) és emellett - jogszabályban meghatározott esetek kivételével - végrehajtási költségátalány megfizetésére. [Art. 163. § (1) bek.]
Amennyiben a biztosítási intézkedést elrendelő végzést a végrehajtási kifogást elbíráló felettes szerv megsemmisíti, a biztosítás intézkedéssel felmerült költségeket az adóhatóság viseli. [Art. 163. § (3) bek.]
Megállapíthatjuk tehát, hogy csak a megkereső szerv fentiekben részletezett adatok maradéktalan rendelkezésre bocsátását követően, s 2008. december 31-ig a költségminimum megelőlegezése igazolása után indíthatta meg a köztartozás adók módjára történő behajtását. 2009. január 1-je után a költségminimum megelőlegezését nem követelheti meg az adóhatóság a végrehajtási eljárás megindításához.
3.3.4. Végrehajtási költségek (készkiadás, költségátalány) megállapítása, megfizetése
2012. december 29-én lépett hatályba az adó-végrehajtási eljárás során felmerült végrehajtási költségek és a végrehajtási költségátalány megállapításának és megfizetésének részletes szabályairól szóló 49/2012. (XII. 28.) NGM rendelet. Ennek szabályai a következők:
Az adóhatóságot a valamennyi hatáskörébe tartozó - így az adók módjára behajtandó köztartozások esetén is - végrehajtás foganatosításáért készkiadás és költségátalány az alábbiak szerint illeti meg.
3.3.4.1. Készkiadás, igazolt költség
Az adóhatóság a végrehajtás foganatosításával kapcsolatban készkiadásként számítja fel a következő igazolt (csakis az igazolt!) költségeket:
- a lefoglalt ingóság szállítása esetén a szállítási (fuvarozási) költség,
- a lefoglalt ingóság tárolásával kapcsolatban felmerült költség,
- a lefoglalt és zár alá vett ingóság megőrzésével kapcsolatban felmerült költség és a zárgondnok díja,
- a lezárt helyiség felnyitásának és újbóli lezárásának költsége,
- a végrehajtási eljárásnál jelen levő tanú költségtérítése,
- az eljárás során közreműködő rendőrség igénybevételének díja,
- az eljárásban közreműködő ügygondnok díja,
- a szakértő-becsüs kirendelésével összefüggésben felmerült díj,
- utazási költségként vagy szállásköltségként a számla alapján a ténylegesen felmerült költség, amennyiben az intézkedés megtétele Magyarország területén kívül válik szükségessé,
- az ingatlan-végrehajtás során felmerülő igazgatási szolgáltatási díj,
- minden egyéb, a végrehajtás foganatosításával összefüggésben felmerült, számlával igazolt költség.
Az adóhatóság a végrehajtás foganatosítása során felmerült költségeket - az ingatlan-végrehajtás során felmerülő igazgatási szolgáltatási díj, továbbá a szakértő-becsüs kirendelésével összefüggésben felmerült díj kivételével - megelőlegezi.
A szakértő-becsüs kirendelésével összefüggésben felmerült díjat a szakértő-becsüs eljárását indítványozó előlegezi. Ugyanezen személy köteles viselni is e költséget, amennyiben a kirendelésre a becsértékközléssel szemben benyújtott végrehajtási kifogás alapján került sor.
A fenti új szabály miatt már értelmetlen a költségvetési törvény azon rendelkezése, mely szerint a szabálysértési pénz- és helyszíni bírság, valamint a közigazgatási bírság adók módjára történő végrehajtását kérő szerv költségminimum megelőlegezésére nem köteles. [2012. évi CCIV. tv. 33. § (2) bek.]
Az adózás rendjéről szóló törvényben [Art.163. § (2) bekezdésében] meghatározott 5000 forint költségminimum szempontjából az azonos helyszínen egyidejűleg foganatosított vagy foganatosítani megkísérelt több ingófoglalást egyetlen ingófoglalásként kell figyelembe venni. Gépjármű nyilvántartáson, illetve vízi és légi jármű nyilvántartáson alapuló ingófoglalások, és ingatlanfoglalások esetén a költségminimumot foglalásonként külön-külön kell felszámítani.
Az adó-végrehajtási eljárásban kirendelt ügygondnok, illetve kijelölt zárgondnok (gondnok) a fentiekben felsorolt készkiadásnak minősülő költségének megtérítését az alábbiak szerint igényelheti.
A gondnokot a kirendelés teljesítésére fordított idő alapján, minden megkezdett óráért munkadíj illeti meg, amely nem lehet magasabb, mint a központi költségvetésről szóló törvényben megállapított kirendelt ügyvédi óradíj. [Ez a 2012. évi CCIV. tv. 55. § (4) bekezdése szerint 2013-ban óránként 3000,- Ft.]
A gondnok kérelmére a munkaórák tételes kimutatása mellett a munkadíj 25%-ának megfelelő összegű költségátalány is fizethető részére.
3.3.4.2. Költségátalány
Az adóhatóságot a végrehajtás foganatosításáért - az alábbi esetek kivételével - 5000 forint költségátalány illeti meg, minden más, a NGM rendelet alapján felszámítható költségtől függetlenül.
Nem illeti meg az adóhatóságot a fent említett költségátalány, amennyiben az adó-végrehajtási eljárásban kizárólag
- az Art. 150/A. § alapján túlfizetés átvezetésére vagy
- az Art. 151. § (1) bekezdés szerinti visszatartási jog gyakorlására
kerül sor.
Az adóhatóság a költségátalányról végzést hoz.
Az adók módjára történő végrehajtás során felmerült ki nem egyenlített költségeket az adóhatóság állapítja meg, melyet az adóhatóság és a behajtást kérők követelésarányosan viselnek, az adóhatóság felszólítása alapján. Az adóhatóság eredménytelen felszólítást követően határozattal kötelezi a behajtást kérőt a költségek megfizetésére. A határozat az adóigazgatási eljárásban végrehajtható okiratnak minősül. [Art. 161. § (5) bek.]
Amennyiben egy döntést hoz az adóhatóság a készkiadások és a költségátalány megfizetési kötelezettségéről, nincs annak akadálya, hogy az Art. szerint határozatban írja elő mindkét fizetési kötelezettséget.
Az adóhatóságot a fentiek alapján megillető költséget és költségátalányt közvetlenül az adóhatóságnak kell megfizetni.
Ha az adóhatóság az adók módjára behajtandó köztartozás behajtása érdekében kiállított megkeresés alapján folyamatban lévő eljárás során végrehajtási cselekményt - a behajtást kérő érdekkörében felmerült ok miatt - tévesen foganatosít, a tévesen foganatosított végrehajtási cselekményekhez kapcsolódó költség, valamint a téves végrehajtás foganatosításáért fizetendő költségátalány a behajtást kérőt terheli.
A fenti rendelkezéseket a 2012. december 29-ét követően induló adó-végrehajtási eljárásokban kell alkalmazni.
A külföldön foganatosított adók módjára történő behajtásért ellátásáért az arra jogosult a külön megállapodásban foglaltak szerint fizetendő ellenérték, de legfeljebb a beszedett adó nyolc százaléka illeti meg. [Art. 147. § (3) bek.]
3.3.5. A behajtást kérő kötelezettsége, joga
3.3.5.1. Értesítési kötelezettség
Az adók módjára behajtandó köztartozás behajtását kérő szerv a megkeresést követő bármilyen lényeges változásról az adóhatóságot haladéktalanul értesíteni köteles. [Art. 161. § (4) bekezdés]
Ilyen értesítési kötelezettséget igénylő változás lehet például az adós lakhelyének, székhelyének változása, ismertté vált vagyontárgya és annak fellelhetősége megnevezése, a tartozás időközbeni önkéntes részbeni vagy teljes befizetése, a tartozás behajthatósága elévülése bekövetkezése, olyan jogszabályváltozás, amely a tartozás behajtása akadályává vált, ügyészi intézkedés, amely az előírt köztartozás megállapítását előíró határozat megsemmisítését eredményezte, ha a 2005. november 1. után indult, de a 2009. október 1-je előtti eljárásokban a Ket. 74. § (3)-(4) bekezdéseiben, az ezt követően indult eljárásokban Ket. 74. § (2) bek., Art. 133. §, 134. §) biztosított lehetőséggel élve a teljesítési határidőt meghosszabbította, vagy későbbi határnapot állapított meg, stb.
Mindezekre egyértelműen azért van szükség, mert befolyásolhatják a fenti, változással érintett adatok a behajtás eredményét. Amennyiben már megszűnt a behajtás iránti megkeresés oka, vagy jogalapja, köteles a behajtást kérő a releváns változásokról haladéktalanul tájékoztatni a megkeresett adóhatóságot annak megakadályozása céljából, hogy például a már időközben önként befizetett köztartozást behajtás útján is beszedjék. Ilyen esetben nem kétséges, hogy a "túlfizetés" természetesen visszajárna az adósnak, s arra is mód van, hogy a behajtási eljárás során igazolja a behajtási eljárást foganatosító hatóságnak, hogy már teljesítette a fizetési kötelezettségét, de mind az adóhatóság munkája kímélése céljából, mind az adózóval szemben az a helyes, ha a változásról azonnal értesül az érintett behajtó adóhatóság, s ennek ismeretében jár el. Ellenkező esetben a változásról történő értesítés elmaradásából adódó kárért az értesítési kötelezettségét nem teljesítő hatóság felel. Jelentősége lehet még a költségviselés szempontjából is ennek a kötelezettség teljesítésnek, hiszen ha még nem indult meg az adóvégrehajtás, költség sem merülhet fel, így annak megfizetésére sem lehet kötelezni sem a megkereső szervet, sem az adózót.
Amennyiben az adók módjára behajtandó köztartozásra irányuló fizetési könnyítés, illetve mérséklés (elengedés) iránti kérelmet a köztartozás jogosultjához (behajtást kérőhöz) nyújtották be, úgy erről - a kérelem megküldésével egyidejűleg - a jogosult (behajtást kérő) haladéktalanul értesíti az adóhatóságot. [Art. 161. § (9b) bek.]
A köztartozás jogosultja a kérelemre hozott döntésről annak jogerőre emelkedését követően - amennyiben lehetséges elektronikus úton - értesíti az adóhatóságot. A köztartozás jogosultja a kérelmet elbíráló döntés megküldésével tájékoztatja az adóhatóságot a fizetési könnyítési, mérséklési (elengedési) kérelem elbírálását követően behajtandó köztartozás pontos összegéről, illetve - fizetési könnyítés engedélyezése esetén - a végrehajtás szünetelésének időtartamáról. Amennyiben a részére engedélyezett fizetési könnyítés vagy mérséklés alapján fizetési kötelezettségét az adós teljesítette, a követelés jogosultja (behajtást kérő) a megkeresést visszavonja, nem teljesítés esetén ennek tényéről és a még behajtandó összegről az adóhatóságot tájékoztatja, amely a végrehajtása iránt intézkedik. [Art. 161. § (9d) bek.]
3.3.5.2. Másik adóhatóságot is jogosult megkeresni
Amennyiben a behajtást kérőnek tudomása van a fizetésre kötelezettnek más adóhatóság illetékességi területén található vagyontárgyáról, jogosult közvetlenül ezt az adóhatóságot is megkeresni. [Art. 161. § (6) bek.]
3.3.6. A behajtást foganatosító adóhatóság kötelessége
Az adóhatóság a végrehajtás eredménytelenségéről és az eljárás megszüntetéséről a behajtást kérőt tájékoztatja.
Amennyiben az adók módjára behajtandó köztartozásra irányuló fizetési könnyítés, mérséklés (elengedés) iránti kérelmet az adóhatósághoz terjesztik elő, úgy az adóhatóság a kérelmet annak beérkezésétől számított 5 napon belül megküldi a behajtást kérő részére. Az adóhatóság a kérelem megalapozottságát érdemben nem vizsgálja. [Art. 161. § (9a) bek.]
Az adók módjára behajtandó köztartozásra az adóhatóság fizetési könnyítést nem engedélyezhet, a tartozást nem mérsékelheti, illetőleg nem minősítheti behajthatatlannak. (Art. 161. § (9) bek.)
Az adók módjára behajtott összeget az adóhatóság haladéktalanul átutalja a köztartozás jogosultjának. Amennyiben a behajtott összeg a fizetésre kötelezettet terhelő tartozások mindegyikére nem nyújt fedezetet, az adóhatóság a bevételt a különböző tartozások arányában számolja el, és utalja át a megkereső hatóságnak. [Art. 161. § (5)-(7) bek.]
Az adók módjára behajtott köztartozások zöme valóban nem a behajtást foganatosító adóhatóság bevétele, hanem azé a szervé, amely azt kivetette, s annak beszedése érdekében megkereste az adóhatóságot. 2012. január 1-jétől már az az állítás sem igaz, hogy az ilyen bevétel a kiszabó szervé, mert ettől az időponttól kezdve behajtott köztartozások, amennyiben azokat az államháztartás központi alrendszerébe tartozó valamely költségvetési szerv szabta ki, központi költségvetési bevételt képeznek, ezért azokat a kiszabó (megkereső) hatóságnak tovább kell utalnia a központi költségvetés megadott számlaszámára. (Áht. 42. § (1) bek.)
3.3.6.1. A behajtott köztartozás nem mindig a kiszabó hatóság bevétele
A fenti fő szabály alól van néhány kivétel. Ezek a következők:
A települési önkormányzatot illeti meg
- a települési önkormányzat jegyzője által jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege,
- a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség által a települési önkormányzat területén - a veszélyhelyzet kihirdetését megalapozó eseménnyel összefüggésben jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírságok kivételével - kiszabott, és abból befolyt környezetvédelmi bírságok összegének 30%-a,
- a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 252. § (1) bekezdése alapján kiszabott és végrehajtott szabálysértési pénz- és helyszíni bírságból származó, a települési önkormányzat fizetési számlájára vagy annak valamely alszámlájára érkezett bevétel 100%-a, (ez magyarul az un. régi szabálysértési törvény alapján, a 2012. április 15-e előtt elkövetett szabálysértések miatt kiszabott pénz- és helyszíni bírságok behajtását jelenti)
- - a bírságot kiszabó szervre tekintet nélkül - a közúti közlekedésről szóló törvény szerinti közlekedési szabályszegések után kiszabott közigazgatási bírság végrehajtásából származó bevétel 40%-a, ha a végrehajtást a települési önkormányzat jegyzője önkormányzati adóhatósági jogkörében eljárva foganatosította, és
- a települési önkormányzat területén a közlekedési szabályszegések után a közterület-felügyelő által kiszabott közigazgatási bírság teljes behajtott összege [2012. évi CCIV. tv. 33. § (1) bek.]. Hasonlóan rendelkezik a 2013. évi CCXXX. tv. 31. §-a is.
A települési önkormányzatokat megillető átengedett bevételek - többek között - a gépjárműadóhoz kapcsolódó bírságból, pótlékból és végrehajtási költségből származó bevétel 100%-a [2013. évi CCXXX. tv. 30. § (1) bek. b) pontja].
3.3.7. Az adók módjára behajtandó köztartozás végrehajtási szabályai
Az adók módjára behajtandó köztartozásra a végrehajtási eljárás szabályait kell alkalmazni. [Art. 161. § (8) bek.] 2013. január 1. előtt nem volt mód az ilyen tartozások végrehajtása során az ingatlanon történő jelzálogjog alapítására. 2013. január 1-jétől hatályon kívül helyezte a jogalkotó ezt a korlátozást kimondó rendelkezést, így elhárult az akadálya annak, hogy - ha annak egyébként a feltételei fennállnak - akár jelzálogjog bejegyzéssel biztosítsa az adóhatóság a köztartozás behajtását. [2012. évi CLXXVIII. tv. 294. § (1) bek. 5. pontja]
3.3.7.1. Fizetésre felhívás, eredménytelenség esetén a végrehajtás foganatosítása
Az adóhatóság az adótartozás megfizetésére az adóst felhívhatja, eredménytelen felhívás esetén a végrehajtást megindítja. A végrehajtási eljárás a végrehajtási cselekmény foganatosításával indul. [Art. 150. § (1) bek.]
Az idézett rendelkezésből egyértelműen megállapítható, hogy az adóhatóság - saját belátásától függően - a végrehajtási eljárás megindítása előtt felhívhatja az adóst önkéntes teljesítésre, de ez nem kötelező. Amennyiben felhívja, és a megadott határidőn belül továbbra sem teljesít az adós, úgy az az adótartozás behajtása érdekében - a végrehajtható okirat (megkeresés) alapján a végrehajtás iránt intézkedik; vagyis csak ekkor indul meg a végrehajtás, a végrehajtási cselekmény konkrét foganatosításával. Természetesen annak sincs akadálya, hogy az adóhatóság a felhívás mellőzésével azonnal megindítsa a konkrét végrehajtási cselekmény foganatosításával a végrehajtást.
Az okirat végrehajthatóságához külön intézkedésre (záradékolás, végrehajtási lap kiállítása stb.) nincs szükség. Az adótartozás után felszámított pótlék, kamat az adótartozásra vonatkozó végrehajtható okirat alapján hajtható végre. [Art. 145. § (2)-(3) bekezdései]
Nem kell külön határozatot vagy végzést hoznia az adóhatóságnak
- az ingatlan-végrehajtás elrendeléséről
- és a tartozás biztosítására az ingatlan-nyilvántartásba jelzálogjog bejegyzéséről sem 2005. november 1-jétől. (Art. 154-155. §) Ezt követően elegendő a végrehajtást foganatosító szerv végrehajtható okirat alapján tett végrehajtási intézkedése.
3.3.8. A végrehajtás szünetelése
Az adók módjára behajtandó köztartozásokkal kapcsolatos végrehajtás szünetelésére az alábbi, általános szabályok irányadóak. [Art. 161. § (9c) bek., Art. 160 § (4)-(6) bek.]
A végrehajtási eljárás szünetel, ha
- az adózó kérelmére az adóhatóság fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett,
- a fizetési halasztás, részletfizetés vagy az adótartozás mérséklésére irányuló kérelem tárgyában jogerős döntést még nem hoztak, (vagyis még nem bírálták el a kérelmet, vagy elbírálták, de az még nem jogerős) ilyenkor a szünetelés kezdő napja a k érelem megérkezését követő nap,
- az adózó meghalt, illetőleg megszűnt,
- az adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálata során az első alkalommal előterjesztett végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmet jogerősen még nem bírálták el, ilyenkor a szünetelés kezdő napja a kérelemnek a végrehajtást foganatosító szerv tudomására jutásának napját követő nap,
- külön törvény így rendelkezik.
Nem eredményezi a végrehajtási eljárás szünetelését az adózó fizetési könnyítésre vagy adótartozás mérséklésre irányuló kérelmének benyújtása, ha
- az adózó korábbi, ilyen tárgyú kérelmét az adóhatóság jogerős határozattal elbírálta, a kérelmet az adózó visszavonta vagy az adóhatóság az eljárást jogerős végzéssel megszüntette,
- arra az adóhatósági árverés kitűzését, illetőleg pályázat meghirdetését követően kerül sor, vagy
- a fizetési könnyítés, illetőleg tartozás mérséklés engedélyezését törvény kizárja.
3.3.9. A végrehajtási eljárás felfüggesztése
Az adóhatóság felfüggesztheti (mérlegelési joga van) vagy felettes szerve rendelkezésére a határozat (végzés) végrehajtását felfüggeszti, (köteles) ha a fizetési kötelezettséget előíró határozat (végzés) megváltoztatása vagy megsemmisítése várható.
A végrehajtás felfüggesztéséről a - a fizetési kötelezettséget előíró közigazgatási döntés bírósági felülvizsgálata során - a bíróság az adózó kérelmére végzéssel határoz. A bírósági felülvizsgálat az adóhatósági határozat végrehajthatóságát nem érinti.
Az eljáró adóhatóság az adós kérelmére kivételesen akkor függesztheti fel a végrehajtást, ha az adós a felfüggesztésre okot adó, méltányolható körülményt igazolta, és az adóst a végrehajtási eljárás során korábban nem sújtották mulasztási bírsággal. [Art. 160. § (1) bek., (3)-(3a) bek., 172. § (1) bek. 1. pontja]
3.3.10. Az eljáró adóhatóságok belföldön, külföldön
3.3.10.1. Belföldön
Mint arra már rámutattunk, az Art. 146. § (2) bekezdés a) pontja szerint magánszemély adós esetében a belföldi lakóhely vagy szokásos tartózkodási hely, ennek hiányában szokásos fellelhetőségi helye szerint illetékes önkormányzati adóhatóság jár el az adók módjára behajtandó köztartozás jogosultjának megkeresése alapján.
A jogi személy és egyéb szervezet esetében az illetékes állami adóhatóság folytatja le az adók módjára behajtandó köztartozás jogosultjának megkeresése alapján a behajtást. [Art. 146. § (2) bek. b) pontja]
Mindkét esetben törvény a köztartozás beszedését más szerv hatáskörébe is utalhatja.
Az önkormányzati adóhatóságot megillető tartozások megkeresés alapján történő végrehajtása esetén a végrehajtást az adózó személyére tekintet nélkül az általános illetékességi szabályok szerint illetékes állami adóhatóság folytatja le, ha azt így kívánja behajtatni a jegyző [Art. 146. § (3) bek. 2010. július 29. óta].
Az adók módjára behajtandó köztartozások behajtása között tehát - eljárásjogi szempontból - lényegében annyi a különbség, hogy az adósok (illetve a megkereső adóhatóság) személye szerint az egyiket az önkormányzati adóhatóság, a másikat pedig az állami adóhatóság hajtja be. A végrehajtás eljárási szabályai egyébként mindkét esetben azonosak. Azokat a tartozásokat, amelyek behajtását adók módjára rendeli el törvény, mindkét esetben - ma már beleértve az ingatlanon történő jelzálogjog alapítását is - "a végrehajtási eljárás szabályai" alkalmazásával kell intézni. [Art. 161. § (8) bekezdés, Art. 4. § (2) bek., 5. §, Ket. 13. § (2) bek b) pontja]
2003. január 1-jétől az akkor még önálló szervezetként működő illetékhivatal mellett már az önkormányzati adóhatóság, 2004. május 1-jétől pedig a magánszemélyt terhelő adótartozás tekintetében az állami adóhatóság is élhet azzal a lehetőséggel, hogy az adóvégrehajtást az adós lakóhelye, székhelye vagy végrehajtás alá vonható vagyontárgya szerinti helyi bíróság mellett működő, az ügyelosztási szabályok szerint illetékes önálló bírósági végrehajtó útján foganatosítsa. Ilyenkor a bírósági végrehajtó az Art.-ben foglalt rendelkezések alkalmazásával jár el, nagyon kevés eltéréssel. [Vht. 232. §-ának (3)-(5) bekezdése, Art. 146. § (4) bekezdése, Vht. 232. § (3)-(5) bekezdése.]
3.3.10.2. Külföldön
A nem belföldi illetőségű, illetőleg az egybefüggően 183 napot meghaladóan külföldön tartózkodó belföldi illetőségű személy (fizetésre kötelezett személy) adók módjára behajtandó tartozásának külföldön történő érvényesítése (beszedése) érdekében szükséges cselekményt - az Európai Közösség tagállamai közötti adóbehajtási jogsegély hatálya alá tartozó fizetési kötelezettségek kivételével - az adópolitikáért felelős miniszter által lefolytatott közbeszerzési eljárás nyertese teszi meg. A pályázat nyertese az adófizetési kötelezettség, adók módjára behajtandó köztartozás érvényesítése érdekében jogosult az ehhez szükséges, adótitoknak minősülő adatok megismerésére. Ennek érdekében a végrehajtási eljárás alapjául szolgáló iratokat az adóhatóság az eljárás befejezéséig a pályázat nyertese rendelkezésére bocsátja.
Az adóhatóság a felettes szerve által alaki szempontból felülvizsgált fizetési kötelezettséget megállapító határozatot, illetőleg végrehajtható okiratot (megkeresést) a pályázat nyerteséhez negyedévenként küldi meg. A megkeresés továbbítását követő változásról az adóhatóság a pályázat nyertesét haladéktalanul értesíti. Amíg a pályázat nyertese az eljárás eredménytelenségéről nem értesíti az adóhatóságot, a fizetésre kötelezett személy belföldi vagyona ellen végrehajtási cselekmény nem foganatosítható. Amennyiben a pályázat nyertese az eljárás eredményességéről a megkeresés továbbításától számított 6 hónap elteltével nem nyilatkozik, az adóhatóság a fizetésre kötelezett ingatlanára jelzálogjogot jegyezhet be.
Nem szükséges a pályázat nyertesének igénybevétele akkor, ha a fizetésre kötelezett személy a fizetési kötelezettség érvényesítésekor belföldön tartózkodik és a fizetési kötelezettség érvényesítésének egyéb akadálya sincsen, továbbá akkor sem, ha a fizetésre kötelezett személynek az Art. szerinti képviseleti jogosultsággal rendelkező belföldi meghatalmazottja van. (Art. 147. §)
A fióktelep útján folytatott tevékenységgel összefüggésben keletkezett adótartozás végrehajtása során a külföldi vállalkozás valamennyi belföldön található vagyonára végrehajtás vezethető. (Végrehajtás alá vontható vagyontárgyak. Art. 148. §)
3.3.11. Mely jogszabályok alapján folytatandó le az adóvégrehajtási eljárás
3.3.11.1. A 2012. január 1. előtt a Ket. alapján lefolytatott végrehajtási eljárásokra irányadó szabályok
2012. január 2-a előtt a Ket. 126. §-a rendezte, 2012. február 1-től annak 125. §-a rendezi a közigazgatási hatósági eljárások végrehajtási szakaszában alkalmazandó jogszabályok körét. Mivel a két időpontban hatályos, ám eltérő § alatt megfogalmazott rendelkezések tartalma azonos, csak a ma hatályos szabályokat ismertetem. Eszerint a végrehajtási eljárásban a Ket. rendelkezéseit a Ket. VIII. fejezetében szabályozott eltérésekkel kell alkalmazni.
A Ket. eltérő rendelkezése hiányában végrehajtási eljárásban a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvényt (Vht.) az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni.
3.3.11.1.1. Nem alkalmazható a
- Vht azon rendelkezése, mely szerint eljárási kérdésekben a Pp. szabályai kell alkalmazni (Vht. 9. §)
- a Vht. végrehajtás elrendelésére vonatkozó szabályai, amelyek a Vht. 10-31/F. §-ig tart (Vht. II. fejezete)
- a Vht. zálogtárgy egyszerűsített végrehajtási értékesítésére, a külföldi határozat végrehajtására. A vagyonelkobzás végrehajtására vonatkozó, a központi hatósági megkeresés végrehajtása a tartásra kötelezett adatainak beszerzése érdekében c. fejezet, a jogorvoslatokra és a végrehajtás szervezetére vonatkozó fejezetek (Vht. XI-XX. fejezetei).
3.3.11.1.2. Alkalmazható:
A Vht. III. fejezetéből az eljárás időpontjára, a követelés csökkenésének, megszűnésének bejelentésére és a helyszíni kényszercselekményekre, valamint az adós és a végrehajtási eljárásban részt vevő személyek adatainak beszerzésére, ellenőrzésére és kezelésére vonatkozó rendelkezések alkalmazásának van helye. Ebből következik, hogy az itt fel nem sorolt rendelkezések viszont nem alkalmazhatóak.
Ha a Ket. VIII. fejezete másként nem rendelkezik, ahol a Vht. bíróságot említ, azon végrehajtást megindító hatóságot, ahol végrehajtót, azon végrehajtást foganatosító szervet, ahol végrehajtható okiratot, azon végrehajtható döntést, ahol adóst, azon kötelezettet kell érteni. Ahol a Vht. végrehajtói letéti számlára teljesítésről rendelkezik, a végrehajtást foganatosító szerv számlájára kell teljesíteni
Eszerint tehát főszabályként:
Bíróság = végrehajtást megindító hatóság
Végrehajtó = végrehajtást foganatosító szerv
Végrehajtható okirat = végrehajtható döntés
Adós = kötelezett
Végrehajtói letéti számlára teljesítés = a végrehajtást foganatosító szerv számlájára történő teljesítés (ami gyakorlatilag ugyanaz)
A végrehajtási eljárás során felmerülő költségek előlegezésére és viselésére, valamint az eljárási bírság kiszabására a Ket. szabályait kell alkalmazni. Az eljárási bírság végrehajtására a pénzfizetési kötelezettség végrehajtására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Ez utóbbi szabály egyértelművé tette - s teszi ma is -, hogy az eljárási bírság - végrehajtás szempontjából - ugyanúgy kezelendő, mint az anyagi jogi bírság.
3.3.11.1.3. Csak akkor alkalmazandó, ha önálló bírósági végrehajtó foganatosítja a végrehajtást
A Vht. ingó és ingatlan elektronikus árverésére vonatkozó szabályai alkalmazásának csak akkor van helye, ha önálló bírósági végrehajtó foganatosítja a végrehajtást. (Vht. 132/B-132/G. §)
3.3.11.1.4. Az ingatlan értékesítése során alkalmazandó szabály
Az ingatlan értékesítése során a végrehajtást foganatosító szerv (közigazgatási hatóság, beleértve az adóhatóságot is) - kivéve az önálló bírósági végrehajtót - a Vht. rendelkezéseit azzal az eltéréssel alkalmazza, hogy a második árverést akkor nem kell megtartani, ha az árverési vevő a második árverés megkezdése előtt befizette a vételárat vagy azt átutalta, és az arról szóló terhelési értesítőt a végrehajtást foganatosító szervnek bemutatta vagy másolatát átadta, és megtérítette a második árverés kitűzésével felmerült költséget. (Ket. 125. §)
3.3.12. Milyen tartozások lehetnek az adók módjára behajtandó köztartozások?
Az adók módjára behajtandó köztartozások jellemzően két körből tevődnek össze, egyrészt azokból a fizetési kötelezettségekből, amelyeket valamely törvény adók módjára behajtandó köztarozássá nyilvánított, másrészt az önkormányzatnak fizetendő helyi adókból és gépjármű-adókból. Az előző kör zöme valamilyen közigazgatási hatóság által kiszabott bírság, kisebb része egyéb fizetési kötelezettség (szemétdíj, az állam által megelőlegezett gyermektartásdíj, érdekeltségi hozzájárulás stb.). Az új Áht. 42. §-a - 2013. január 1-jével - valamennyi közigazgatási hatóság által kiszabott bírság adók módjára történő köztartozássá nyilvánításával lényegesen megváltoztak az ilyen bírságok behajtására vonatkozó szabályok is.
2013. január 1-je előtt a bírságok behajtása az azt kiszabó hatóságok feladata volt elsősorban, a Ket. végrehajtási szabályait tartalmazó VIII. fejezetében foglaltak szerint. 2012. január 1-jétől kezdve a bírságok is - az azt megállapító döntés jogerőre emelkedését követően, a teljesítési határidő eredménytelen eltelte után - azzal, hogy behajtásukra az adók módjára történő behajtást rendelte a jogalkotó, adóként viselkednek. Ez azt jelenti, hogy az Art. szabályai szerint - azon belül is figyelemmel az Art. 161. §-ában írt speciális szabályokra - kell/lehet az ilyen tartozásokat is behajtani. Az Art. 144. §-a szerint az adók végrehajtására elsődlegesen a Vht. szabályait kell alkalmazni, kivéve, ha az Art. másképp rendelkezik. (Végrehajtási szakban tehát az Art. maga kimondja, hogy elsődlegesen a Vht. alapján kell eljárni, kivéve, ha valamilyen eljárási cselekményre vonatkozóan az Art. másképp nem rendelkezik.)
A fentiekből látható tehát, hogy az adók módjára behajtandó köztartozások behajtásakor a Ket. végrehajtási szabályainak alkalmazása szóba se kerülnek, hanem elsődlegesen a Vht., majd másodlagosan az Art. szabályait kell alkalmazni. Ebből adódóan szinte alig maradt olyan fizetési kötelezettség, (ilyen lehet pl. az eljárási költség), amelyet a Ket. szabályai szerint kell/lehet továbbra is végrehajtani. Ezek is csak addig hajtandók végre a Ket. szabályai szerint, amíg az adott tartozás adók módjára történő behajtása érdekében az előíró hatóság, szerv ki nem állítja róluk a végrehajtható okiratnak minősülő megkeresést, mert ettől fogva - illetve annak az adott adóhatósághoz történő megérkezését követően - a Vht., illetve az Art. végrehajtási szabályai szerint kell behajtani azokat.
Ezzel gyakorlatilag nagyon leszűkült azoknak a tartozástípusoknak a száma, amelyeket a Ket. szabályai szerint kell/lehet végrehajtani. Ez többek között azt is jelenti, hogy csak az adóhatóság - tehát a bírságot kiszabó hatóság nem - köthet az önálló bírósági végrehajtóval megállapodást az adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülő tartozások behajtására. [Art. 146. § (4) bek.] Nincs annak akadálya ugyanakkor, hogy az önkormányzati adó, gépjármű-adó behajtása érdekében az önkormányzati adóhatóság közvetlenül megállapodjon annak behajtása céljából a végrehajtóval, mert ezt nem zárja ki semmilyen jogszabály, és mert ezek az adónemek nem minősülnek adók módjára behajtandó köztartozásnak, hanem csupán a köztartozások behajtására irányadó szabályok szerint kell behajtani azokat.
Fontos még kiemelni, hogy az adók módjára behajtandó köztartozások, mivel azok eredetileg nem adók, csupán azok adók módjára történő behajtását rendeli el az adott törvény, arra sincs mód, hogy az ilyen tartozásokat az Art. 35. §-a alapján másra áthárítsa az adóhatóság. Ez következik az Art. 4. § (1) bek. a) pontjából és (2) bekezdéséből, valamint a 35. § (1) bekezdéséből, mivel csak az adó megfizetésére kötelezésnek van helye, az adók módjára behajtandó köztartozás viszont - az Art. 4. § (1) bek. a) pontja értelmezése szerint - nem minősül adónak.
Bármelyik adóhatóság, vagy azok megbízása alapján az önálló bírósági végrehajtó jár is el a köztartozás végrehajtásában, az Art., eljárási szabályait kell alkalmazni, különös tekintettel a végrehajtási intézkedésekkel stb. kapcsolatosan igénybe vehető jogorvoslati lehetőségekre, s nem a Ket., a Vht., s főképp nem a Pp. szabályait.
3.3.13. Az adóvégrehajtási eljárásban a Vht. alkalmazásának elsődlegessége (általános szabályok)
3.3.13.1. Adatbeszerzési jogosultság
Mindkét adóhatóság alkalmazottja - amennyiben az Art. másként nem rendelkezik - a végrehajtási eljárásban az egyes végrehajtási cselekmények foganatosításakor a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) rendelkezéseit alkalmazza.
Az adóvégrehajtót az eredményes végrehajtás érdekében mindazok a jogok megilletik, amit a Vht. a bírósági végrehajtónak biztosít. A végrehajtás lefolytatásához szükséges adatok beszerezésére és kezelésére a bírósági végrehajtót megillető jogok is megilletik, illetve a bírósági végrehajtót terhelő kötelezettségek szintén terhelik az adóvégrehajtót. (Art. 144. §, Vht. 47. §) Jogosult az adóvégrehajtó a végrehajtási eljárás eredményes lefolytatása érdekében - szükség esetén - az adós személyének azonosítására szolgáló, továbbá az adós lakóhelyére (tartózkodási helyére), székhelyére, telephelyére, munkahelyére (egyéni vállalkozásra), jövedelmére és a végrehajtás alá vonható vagyontárgyaira (ingó, ingatlan vagyon, fizetési számla, betét, értékpapír, érdekeltség gazdasági társságban stb.) vonatkozó adatok megismerésére, beszerzésére. Ennek érdekében megkeresheti az adósra és vagyonára vonatkozó adatokat kezelő hatóságokat, szervezeteket, így különösen a rendőrséget, a gépjárműveket nyilvántartó hatóságot, a személyiadat- és lakcímnyilvántartó szerveket, a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalában működő okmányirodát, nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet, az egészségbiztosítási szervet, adóhatóságot, cégbíróságot, pénzforgalmi szolgáltatókat, befektetési szolgáltatókat, ingatlanügyi hatóságot, a vízi és légi járművek lajstromát, illetve nyilvántartását vezető szerveket, a távközlési szervezetek, az ingó jelzálogjogi nyilvántartást, a közjegyzőket, továbbá a kamarát az adós gazdálkodó szervezetekről vezetett nyilvántartásba történő betekintés céljából.
A végrehajtás foganatosításához szükséges ezen adatok beszerzése iránt a végrehajtó már a végrehajtható okirat kézbesítése előtt intézkedhet.
Ezeket az adatok a végrehajtási ügy irattárba helyezését követő 10 évig kezelhetők, ezt követően a végrehajtó az adatokat tartalmazó iratokat megsemmisíti, illetve az adatok törléséről egyéb módon gondoskodik.
A nyilvántartást vezető hatóságok és szervezetek az adóvégrehajtó megkeresésére 8 napon belül, illeték-, és díjmentesen kötelesek eleget tenni.
A fenti adatok megszerzésének az a feltétele, hogy az adóvégrehajtó korrektül megjelölje megkeresésében a végrehajtási ügy vagy a végrehajtás alapjául szolgáló okirat számát, a kért adat jogalapját, célját. Elektronikus úton is megkeresheti a végrehajtó az adatokat az elektronikus úton nyilvántartó hatóságokat, szervezeteket.
A fenti rendkívül széles körű jogosultsághoz kötelezettség is társul. Az adóvégrehajtó a hivatalos eljárása során tudomására jutott adatokat köteles megvédeni a jogosulatlan hozzáférés, nyilvánosságra hozás és azok törvényellenes módon vagy ilyen célból történő felhasználása ellen, azokat csak jogszabályban meghatározott esetekben tüntetheti fel az intézkedéseiről szóló iratokban és hozhatja mások tudomására. Az adóvégrehajtó birtokába került, az adósra vonatkozó egyéb adatokat speciálisan kell kezelnie. Ennek megfelelően, ha a végrehajtó birtokába kerülnek ilyen, az iratokban szereplő adatokon kívül az adósra vonatkozó egyéb adatok, az ügy irattárba helyezésekor ennek tényéről jegyzőkönyvet készít, és a jegyzőkönyv egy példányát az iratok között helyezi el. [Vht. 47. § (6) bek.]
3.3.13.2. Az adós és a végrehajtási eljárásban részt vevő személyek adatainak beszerzése, ellenőrzése s kezelése
A végrehajtó a természetes személy adós által
- a személyazonosságának és lakcímének igazolása érdekében a végrehajtó rendelkezésére bocsátott adatai nyilvántartási adatokkal való egyezőségének és
- a személyazonosságának igazolására alkalmas, bemutatott hatósági igazolványa, és tartózkodásra jogosító okmánya (a továbbiakban együtt: igazolvány) nyilvántartási adatokkal való egyezőségének és érvényességének ellenőrzése céljából megkeresheti a személyiadat- és lakcímnyilvántartást, a járművezetői engedély-nyilvántartást, az útiokmány-nyilvántartást vezető vagy a központi idegenrendészeti nyilvántartás (nyilvántartás) adatait feldolgozó hatóságot.
Az ellenőrzés a természetes személy adós, kötelezett, valamint a végrehajtási eljárásban részt vevő azon személy adatainak ellenőrzésére terjedhet ki, akinek a személyazonosítását a végrehajtó elvégzi. Az ellenőrzéssel érintett, a végrehajtási cselekménynél jelenlévő, nem adós személyt a végrehajtó az ellenőrzés megkezdése előtt tájékoztatja az ellenőrzés céljáról, módjáról és tartalmáról, az igazolvány elvesztésének, ellopásának, megsemmisülésének bejelentési kötelezettségéről, valamint az ellenőrzés során megismert adatok kezeléséről.
Ha az ellenőrzés elektronikus úton történő adatigényléssel valósul meg; az adatigénylés iránti megkeresést a végrehajtó hivatali elektronikus aláírásával látja el.
A végrehajtó a fenti nyilvántartásokból a következő adatokat ellenőrizheti:
- természetes személyazonosító adatok,
- állampolgárság, hontalanság, menekült, bevándorolt, letelepedett vagy EGT-állampolgár jogállás,
- lakcím,
- arcképmás,
- aláírás,
- az igazolvány, valamint a személyazonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvány okmányazonosítója és az okmányazonosító alapján nyilvántartott következő tények:
a) a központi szerv a személyazonosító igazolvány, továbbá a személyi azonosítóról és lakcímről szóló hatósági igazolvány okmányazonosítóját megjelölő kérelmező végrehajtó részére a felhasználás céljának és jogalapjának igazolása nélkül is adatszolgáltatást teljesít az okmányok kiadásáról, érvényességének, elvesztésének, eltulajdonításának, megsemmisülésének, találásának, megkerülésének tényéről, (a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 17. §-ának (4) bekezdése alapján)
b) az úti okmány cseréjére, találására, visszaadására, leadására, elvételére, valamint az érvénytelenségére vonatkozó adatokat. (Érvénytelen az úti okmány, ha
- elveszett vagy eltulajdonították,
- személyazonosság megállapítására alkalmatlan, betelt, megrongálódott,
- meghamisították,
- megsemmisült,
- az arra való jogosultság megszűnt,
- azt nem az arra jogosult használja fel,
- érvényességi ideje lejárt,
- annak jogosultja a külföldre utazási korlátozás alatt áll, a korlátozás időtartama alatt,
- a kiskorú úti okmányát azért vonták vissza, mert a szülői felügyeleti jog gyakorlására jogosult bármelyik szülő azt kérte, [a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 24. §-ának f) pontja alapján, figyelemmel a 20. § (1) bek.-re és a 19. § (3) bek.-re] vagy
- a használatára jogosult meghalt.
c) a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 8. §-ának i)-j) pontjai szerinti tények, [Ma már nincs a Knytv. 8. §-ának i)-j) pontja), mert a 8. §-t 2013. január 1-jétől jelentősen módosították. Ezt megelőzőn a járművezetőre vonatkozó engedély-nyilvántartás szerinti típusára, okmányazonosító jelére, kiadására, érvényességére (idejére, kategóriájára), cseréjére és visszavonására vonatkozó adatokat, illetve annak elvesztésére, eltulajdonítására, megsemmisülésére, találására, megkerülésére, valamint a figyelmeztető jelzés elhelyezésére vonatkozó adatokat kellett/lehetett ez alatt érteni.]
d) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerint az idegenrendészeti hatóságtól a harmadik országbeli állampolgárnak kiadott (meghosszabbított) vízumszámát, érvényességi idejét, valamint a területi érvényességére vonatkozó adatokat, a kiadott tartózkodási engedély számát, sorozatszámát, érvényességi idejét, valamint az úti okmány és a tartózkodásra jogosító okmány elvesztéséről, eltulajdonításáról nyilvántartott adatokat (az elveszettként, eltulajdonítottként, megsemmisültként bejelentett úti okmány vagy tartózkodásra jogosító okmány típusa, azonosító adatai, valamint a Schengeni Információs Rendszerbe elhelyezett figyelmeztető jelzés ténye, a bejelentés időpontja) [2007. évi I. törvény 76. §-ának d) pontja, 80. §-ának b) és c) pontja, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 95. §-a (1) bekezdésének g) pontja, 96. §-a (1) bekezdésének g) pontja, továbbá 100. §-a (1) bekezdésének b) és c) pontja] szerinti tények.
A végrehajtó a végrehajtási eljárásban részt vevő jogi képviselő képviseleti jogosultságát a jogi képviselő által bemutatott ügyvédi vagy jogtanácsosi igazolvány alapján az illetékes ügyvédi kamara, illetve a jogtanácsosi névjegyzéket vezető törvényszék nyilvántartásában szereplő adatok alapján ellenőrizheti.
Az adatigénylés iránti megkeresésben a végrehajtónak meg kell jelölnie a végrehajtási ügy vagy a végrehajtás alapjául szolgáló okirat számát. A megkeresést illeték- és díjmentesen kötelesek teljesíteni, 8 napon belül. A végrehajtó a hivatalos eljárása során tudomására jutott adatokat köteles megvédeni a jogosulatlan hozzáférés, nyilvánosságra hozás, és azok törvényellenes módon vagy ilyen célból törtnő felhasználása ellen, azokat csak jogszabályban meghatározott esetben tüntetheti fel az intézkedéseiről szóló iratokban, és hozhatja mások tudomására. [Vht. 47. § (3)-(5) bek., 47/A. § (6) bek.]
A megkeresett nyilvántartást vezető hatóság az adatigénylés iránti megkeresés teljesítése előtt ellenőrzi a végrehajtó hivatali elektronikus aláírásához tartozó tanúsítvány érvényességét; a megkeresés teljesítését megtagadja, ha a tanúsítvány érvényességét a hitelesítés-szolgáltató felfüggesztette vagy a tanúsítványt visszavonta.
A végrehajtó a nyilvántartásnak az ellenőrzés során megismert, elektronikus formában lévő adatairól papír alapú másolatot készíthet, melyet a végrehajtási ügy iratai között zártan helyez el, és azt csak a bíróság, az ügyész, a büntetőügyben eljáró hatóság, valamint a végrehajtó tevékenységét ellenőrző kamara részére adhatja ki, és részükre teheti lehetővé az adatokba történő betekintést. Az adatokat tartalmazó iratokat a végrehajtó a végrehajtási iratok irattárba helyezésétől számított öt évig tárolja, azt követően gondoskodik a megsemmisítésükről.
Ha az ellenőrzés során a végrehajtó azt állapítja meg, hogy az igazolvány elvesztését, ellopását, megsemmisülését bejelentették és megtalálásának vagy megkerülésének ténye nincs nyilvántartva, az igazolvány jogosulatlan felhasználásának megakadályozása céljából az igazolvány felhasználásának tényéről haladéktalanul értesíti az intézkedésének helye szerint illetékes rendőrkapitányságot és az átvett igazolványt részére megküldi vagy átadja. A bejelentési kötelezettség teljesítése nem minősül a végrehajtói titoktartási kötelezettség megsértésének. Ebben az esetben, vagy ha kétség merül fel a személyazonossággal kapcsolatban, a végrehajtó az általa foganatosított eljárás során az adós (kötelezett) és az eljárásban részt vevő más személy a végrehajtó felszólítására köteles a személyazonosságát okirattal igazolni. Ha a bemutatott okirat a személyazonosság igazolására nem alkalmas, a végrehajtó felhívja az érintettet megfelelő okirat bemutatására; ha ez az okirat sem megfelelő, vagy annak alapján is kétséges a személyazonosság, illetve a személyazonosság igazolását megtagadják, a végrehajtó intézkedhet a személyazonosságnak a rendőrség közreműködésével történő megállapítása iránt. A végrehajtó a személyazonosság megállapítására irányuló eljárási cselekményt és annak eredményét feltünteti a jegyzőkönyvben. [Vht. 47/A. §, Vht. 5. § (4) bek.]
3.3.13.3. Munkabérre, egyéb járandóságra, pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összegre vezetett végrehajtás foganatosítása
A fentiekkel összhangban erősíti meg a Vht. az Art. 144. §-ában írt szabályt, mely szerint az Art. "háttérszabályául" szinte teljes egészében a Vht.-t rendeli alkalmazni. Eszerint a munkabérre és egyéb járandóságra, valamint a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összegre vezetett végrehajtás foganatosítása esetén a bírósági végrehajtás szabályai irányadók akkor is, ha a pénzkövetelést közigazgatási végrehajtás vagy közvetlen végrehajtás útján hajtják be. Ha törvény másképp nem rendelkezik, a bírósági végrehajtás szabályai irányadók a közigazgatási végrehajtás során foganatosított ingó- és ingatlan-végrehatás esetén is. (Vht. 2-3. §).
3.3.13.4. Ingóság- (követelés, jog), ingatlan-végrehajtás "találkozása, összeütközése" bírósági és közigazgatási végrehajtás során
Ha ingóságot (követelést, jogot) vagy ingatlant bírósági és közigazgatási végrehajtás során egyaránt lefoglaltak, az eljárást bírósági végrehajtás útján, a Vht. szerint kell tovább folytatni. Ha a közigazgatási végrehajtás során már közzétették az ingóság értékesítéséről szóló hirdetményt, az eljárást az értékesítést és a befolyt vételár közigazgatási eljárásban történő felosztását és kifizetését követően kell - sikeres értékesítés esetén a tartozás kiegyenlítését követően fennmaradó összegre - bírósági végrehajtás útján folytatni.
A fenti esetben, vagy ha a közigazgatási végrehajtást törvény rendelkezése alapján bírósági végrehajtó foganatosítja, a végrehajtás a közigazgatási végrehajtás alapjául szolgáló végrehajtható okirat alapján folytatódik. Ha a közigazgatási végrehajtást bírósági végrehajtás útján kell folytatni, a követelés jogosultjára a Vht.-nek a végrehajtást kérőre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni, a követelés jogosultját azonban a közigazgatási végrehajtásra irányadó szabályok szerinti jogok is megilletik. (Vht. 4. §)
3.3.13.5. Végrehajtási kényszer alkalmazása
A bírósági végrehajtás során állami kényszerrel is el kell érni, hogy a pénzfizetésre, illetőleg az egyéb magatartásra kötelezett (az adós) teljesítse a kötelezettségét. Az állami kényszer - a Vht. keretei között - elsősorban az adós vagyoni jogait korlátozhatja, kivételesen az adós személyiségi jogait is érintheti.
Az adós személye elleni kényszercselekményt - az adóhatóság, illetőleg a bírósági végrehajtó (végrehajtó) intézkedése alapján - a rendőrség végzi el. A rendőrség jogosult és köteles mindazokat a kényszerítő intézkedéseket megtenni és kényszerítő eszközöket alkalmazni, amelyek a rendőrségről szóló jogszabályok szerint megtehetők, illetőleg alkalmazhatók, és az adott esetben a végrehajtás eredményes befejezéséhez szükségesek.
A bírósági végrehajtó által foganatosított eljárás során az adós (kötelezett) és az eljárásban részt vevő más személy a végrehajtó felszólítására köteles a személyazonosságát okirattal igazolni. Ha a bemutatott okirat a személyazonosság igazolására nem alkalmas, a végrehajtó felhívja az érintettet megfelelő okirat bemutatására; ha ez az okirat sem megfelelő, vagy annak alapján is kétséges a személyazonosság, illetve a személyazonosság igazolását megtagadják, a végrehajtó intézkedhet a személyazonosságnak a rendőrség közreműködésével történő megállapítása iránt. A végrehajtó a személyazonosság megállapítására irányuló eljárási cselekményt és annak eredményét feltünteti a jegyzőkönyvben. (Vht. 5. §)
3.3.13.6. Elsősorban pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összegre, munkabérre lefolytatott végrehajtása
3.3.13.6.1. Vht. szabály
A bírósági végrehajtás során a pénzkövetelést elsősorban a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, az adós rendelkezése alatt álló összegből, illetőleg az adós munkabéréből, illetményéből, munkadíjából, a munkaviszonyon, közfoglalkoztatási jogviszonyon, munkaviszony jellegű szövetkezeti jogviszonyon, közszolgálati és közalkalmazotti jogviszonyon, szolgálati viszonyon, társadalombiztosítási jogviszonyon alapuló járandóságából, valamint a munkából eredő egyéb rendszeres, időszakonként visszatérően kapott díjazásából, juttatásából, követeléséből (munkabéréből) kell behajtani. [Vht. 7. § (1) bek.]
A Vht. alkalmazásában pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összeg:
- a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvény szerinti fizetési számla szerződés alapján nyitott fizetési számlán szereplő összeg, valamint a Polgári Törvénykönyv szerinti betétszerződés és a takarékbetét-szerződés alapján, vagy egyéb szerződés alapján a hitelintézetnél elhelyezett, az adós rendelkezése alatt álló összeg, ha azt a hitelintézet a bankszámla szerződés szabályainak megfelelően kezeli,
- a Polgári Törvénykönyv szerinti betétszerződés és takarékbetét-szerződés alapján takarékbetétkönyv, egyéb betéti okirat ellenében a hitelintézetnél elhelyezett, az adós rendelkezése alatt álló összeg; továbbá egyéb szerződés alapján az adós részére a hitelintézet által visszafizetendő, az adós rendelkezése alatt álló pénzösszeg.
A bírósági végrehajtás során a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összegre irányadó szabályokat kell alkalmazni a tőkepiacról szóló törvény szerinti ügyfélszámlán nyilvántartott, az adós rendelkezése alatt álló összegre is.
A bíróság és a végrehajtó a végrehajtási eljárás során szükség esetén megkeresi az adóhatóságot a hozzá bejelentett pénzforgalmi számlaszámok közlése céljából, továbbá a pénzforgalmi szolgáltatókat az adós náluk kezelt pénzösszegeinek végrehajtás alá vonásához szükséges adatok (számlaszám) közlése érdekében. [Vht. 7. § (3)-(5) bek.]
3.3.13.6.2. Art. szabály
A fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató az adóhatóság hatósági átutalási megbízását a végrehajtható okirat csatolása nélkül köteles teljesíteni.
Ha az adóhatóság - illetve a megbízása alapján eljáró bírósági végrehajtó - a hatósági átutalási megbízást nem valós tartalmú végrehajtható okirat alapján, végrehajtható okirat hiányában vagy végrehajtható okirat birtokában, de az esedékesség időpontja előtt nyújtotta be, a hatósági átutalási megbízás teljesítése napjától a jogosulatlanul beszedett adó, költségvetési támogatás visszatérítése napjáig a késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizet.
Ha az adózó a hatósági átutalási megbízást megelőzően, de az adó esedékességét követően teljesített befizetést, az adóhatóság a jogosulatlanul beszedett összeget a befizetéstől számított 8 napon belül kamat nélkül téríti vissza.
Ha a befizetés az adózónak felróható okból nem beazonosítható, a határidő a befizetés azonosításától kezdődik. A befizetés pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózók esetén abban az esetben minősül beazonosíthatónak, ha az adózó a bejelentett pénzforgalmi számláról vagy adószáma feltüntetésével utal, illetve pénzforgalmi számlanyitásra nem kötelezett adózó esetén abban az esetben minősül beazonosíthatónak, ha az adózó adószámát (adóazonosító jelét) feltünteti. (Art. 152. §)
3.3.13.7. A hitelintézet, a munkáltató kezesi felelőssége
Ha az adóhatóság az adóst megillető járandóságot (kifizetést), a hitelintézetnél kezelt összeget, illetőleg követelést vonja végrehajtás alá, és a munkáltató, kifizető, hitelintézet, valamint más személy az adóhatóság felhívása ellenére a levonást, átutalást, megfizetést elmulasztja, vagy nem a jogszabályban előírtaknak megfelelően teljesíti, az adóhatóság határozattal kötelezi a levonni, átutalni, megfizetni elmulasztott összeg erejéig az adótartozás megfizetésére. A határozatban foglalt teljesítési határidő elteltével az adóhatóság az adóvégrehajtási szabályok szerint intézkedik a tartozás behajtása (végrehajtása) iránt. (Art. 153. §)
3.3.13.8. Az ingó- ingatlan-végrehajtás feltétele
Ha előre látható, hogy a követelést a munkabérre, illetőleg a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összegre vezetett végrehajtással nem lehet viszonylag rövidebb időn belül behajtani, az adós bármilyen lefoglalható vagyontárgya végrehajtás alá vonható. A lefoglalt ingatlant azonban csak akkor lehet értékesíteni, ha a követelés az adós egyéb vagyontárgyaiból nincs teljesen fedezve, vagy csak aránytalanul hosszú idő múlva elégíthető ki. [Vht. 7. § (2) bek.]
3.3.13.9. A végrehajtást kérő rendelkezése
A Vht. keretei között a végrehajtást kérő rendelkezésétől függ, hogy az adós milyen jellegű vagyontárgyából kívánja követelésének végrehajtását. A bíróság a végrehajtási kényszer arányos, illetőleg fokozatos alkalmazása céljából a végrehajtást kérő rendelkezésétől az adós érdekében eltérhet. (Vht. 8. §)
3.3.13.10. Rendőrség közreműködésének igénybevétele
Ha az adózó a végrehajtási eljárás eredményességét a végrehajtó veszélyeztetésével, fenyegetésével akadályozza vagy az eljárás lefolytatásának meghiúsítását megkísérli, az adóhatóság a rendőrségről szóló törvény szerinti rendőri intézkedés megtételét kezdeményezheti, vagy a NAV hivatásos állományú, jelen lévő tagja útján az eljárás zavartalan lefolytatását biztosíthatja a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény szerinti intézkedések alkalmazásával. (Vht. 144. §)
3.3.13.11. A végrehajtó nem engedélyezhet részletfizetést
A végrehajtó a természetes személy adós kérelmére - az állami adóhatóság részére végrehajtandó adótartozás és az önkormányzati adótartozást is beleértve, az adók módjára behajtandó köztartozás kivételével - megállapíthatja a pénztartozás részletekben történő teljesítésének feltételeit, ha az adós vagyontárgyainak felkutatása és lefoglalása iránt intézkedett, és az adós a végrehajtandó követelés egy részét már megfizette. A végrehajtó a végrehajtás alá vonható vagyontárggyal nem rendelkező adóst is tájékoztatja a részletfizetés lehetőségéről és feltételeiről. Mint ahogy az idézett rendelkezésből kitűnik, mindez, a megbízásos jogviszony alapján eljáró bírósági végrehajtót megillető jogosultság az adók módjára behajtandó köztartozások behajtásakor nem illeti meg őt, ám a végrehajtást foganatosító adóhatóságot sem. [Vht. 52/A § (1) bek.] Emlékeztetőül az idevonatkozó szabály:
3.3.13.12. Az adóvégrehajtó sem engedélyezhet részletfizetést
Az adók módjára behajtandó köztartozásra az adóhatóság fizetési könnyítést nem engedélyezhet, a tartozást nem mérsékelheti, illetőleg nem minősítheti behajthatatlannak.
Amennyiben az adók módjára behajtandó köztartozásra irányuló fizetési könnyítés, mérséklés (elengedés) iránti kérelmet az adóhatósághoz terjesztik elő, úgy az adóhatóság a kérelmet annak beérkezésétől számított 5 napon belül megküldi a behajtást kérő részére. Az adóhatóság a kérelem megalapozottságát érdemben nem vizsgálja.
Amennyiben az adók módjára behajtandó köztartozásra irányuló fizetési könnyítés, illetve mérséklés (elengedés) iránti kérelmet a köztartozás jogosultjához (behajtást kérőhöz) nyújtották be, úgy erről - a kérelem megküldésével egyidejűleg - a jogosult (behajtást kérő) haladéktalanul értesíti az adóhatóságot.
A köztartozás jogosultja a kérelemre hozott döntésről annak jogerőre emelkedését követően - amennyiben lehetséges elektronikus úton - értesíti az adóhatóságot. A köztartozás jogosultja a kérelmet elbíráló döntés megküldésével tájékoztatja az adóhatóságot a fizetési könnyítési, mérséklési (elengedési) kérelem elbírálását követően behajtandó köztartozás pontos összegéről, illetve - fizetési könnyítés engedélyezése esetén - a végrehajtás szünetelésének időtartamáról. Amennyiben a részére engedélyezett fizetési könnyítés vagy mérséklés alapján fizetési kötelezettségét az adós teljesítette, a követelés jogosultja (behajtást kérő) a megkeresést visszavonja, nem teljesítés esetén ennek tényéről és a még behajtandó összegről az adóhatóságot tájékoztatja, amely a végrehajtása iránt intézkedik. [Art. 161. § (9)-(9b) és (9d) bek.]
3.3.14. Biztosítási intézkedés
Az adóvégrehajtási eljárás sikerességét segíti a biztosítási intézkedés intézménye. Erre akkor kerülhet sor, ha valószínűsíthető, hogy a követelés későbbi kielégítése veszélyben van. Az Art. nem követeli meg, hogy kétséget kizáróan bizonyítottan veszélyben legyen a követelés későbbi kielégítése, hiszen a bizonyítási eljárás hosszadalmassága miatt ez a jogintézmény nem is tudná ebben az esetben betölteni a szerepét. Elegendő, ám egyben szükséges, ha csupán valószínű, hogy a követelés későbbi kielégítése veszélybe kerül.
Amennyiben valószínűsíthető, hogy a követelés későbbi kielégítése veszélyben van, az adóhatóság biztosítási intézkedésként végzéssel elrendelheti a pénzkövetelés biztosítását.
Biztosítási intézkedés akkor rendelhető el, ha
- a fizetési kötelezettséget megállapító adóhatósági határozat (végzés) még nem végrehajtható,
- végrehajtható ugyan az adóhatósági határozat (végzés), de az abban meghatározott teljesítési határidő még nem telt le. Ez utóbbi feltétel jogdogmatikailag aggályos, hiszen ha még nem telt el a teljesítési határidő, fogalmilag kizárt, hogy a döntés végrehajtható legyen. [Lásd a Ket. 127. § (1) bek. a) pontját, még akkor is, ha a Ket.-nek ezen szabálya az adóügyekben nem alkalmazható.]
A biztosítási intézkedést az az adóhatóság rendeli el, amelyik a fizetési kötelezettséget megállapító határozatot (végzést) hozta.
A biztosítási intézkedést elrendelő végzés végrehajtására a végrehajtási eljárás során irányadó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a gépjármű biztosítási intézkedés keretében foganatosítandó lefoglalása a gépjármű lefoglalás foglalási jegyzőkönyvben történő feltüntetésével, illetve ha lehetséges, a törzskönyv lefoglalásával történik. Nem foganatosítható a biztosítási intézkedést elrendelő végzés a kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szóló törvényben meghatározott tanúsítványban felsorolt kulturális javak tekintetében a különleges védelem időtartama alatt.
A biztosítási intézkedést elrendelő végzés alapján foganatosított végrehajtási cselekményeket a végrehajtási eljárás megindítása után nem kell megismételni. A végrehajtási eljárás alapjául szolgáló határozat (végzés) megsemmisítése esetén a biztosítási intézkedést meg kell szüntetni. A biztosítási intézkedést elrendelő végzés végrehajtása során elvégzett foglalás hatálya kierjed a végrehajtási eljárásra is. (Természetesen a végrehajtási eljárás alapjául szolgáló határozat megsemmisítése esetén a biztosítási intézkedést is fel kell oldani.)
A biztosítási intézkedést elrendelő végzés ellen végrehajtási kifogásnak van helye, amelynek a végzés végrehajtására nincs halasztó hatálya. (Art. 149. §)
3.3.15. A végrehajtási cselekmények sorrendisége
Az Art.-t 2003. január 1-jével módosító 2002. évi XLII. tv. újszerűen szabályozza az adóvégrehajtást többek között annyiban, hogy szakít a korábban kötelezően betartandó végrehajtási cselekmények fokozatossága elvével, kötelező sorrendiségével. A jövőben az adóhatóság mérlegelésétől függ, hogy milyen végrehajtási cselekményt foganatosít elsőként, sőt, az sem kizárt, hogy egyidejűleg több végrehajtási intézkedést tesz.
Bizonyos korlátok azonban - nyilvánvalóan az adózói jogok védelme érdekében - továbbra is érvényesülnek az ingó- és ingatlan-végrehajtás foganatosításakor. Az adóhatóságokat egyébként megillető mérlegelési jogosítvány törvényi korlátja például az, hogy az ingatlan-végrehajtás elrendelésének csak akkor van helye, ha az adótartozás együtt - a korábbi 100 ezer forintos értékhatárt megemelve - az 500.000 forintot meghaladja. Erre tehát akkor van mód, ha az adózó adótartozása együtt legalább 500.001 Ft. Ennél kisebb összeg esetén is van lehetőség ingatlan-végrehajtásra, abban az esetben, ha a tartozás a végrehajtás alá vont ingatlan értékével arányban áll. [Art. 155. § (1) bekezdés]
Amennyiben az adóhatóság egyidejűleg ingófoglalást és ingatlan-végrehajtást foganatosított, az ingatlan értékesítésére abban az esetben kerülhet sor, ha az ingófoglalás eredménytelen volt vagy abból a tartozás előreláthatóan nem egyenlíthető ki. A végrehajtás alá vont ingóságot, illetve ingatlant rendszerint árverésen, elektronikus árverésen vagy nyilvános pályázat útján (árverés), illetve árverésen kívüli eladással kell értékesíteni. [Art. 156. § (1) bekezdés]
3.3.16. Az egyes végrehajtási cselekmények
Mint azt az előzőekben láttuk, általában elmondható, hogy az adóhatóságot nem köti az Art.-ben és a Vht.-ben biztosított végrehajtási cselekmények foganatosításakor a Vht.-ben megkövetelt sorrendje, sőt, egyszerre több végrehajtási cselekmény is alkalmazható az adózóval szemben a sikeres behajtás érdekében. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a behajtandó összeget kétféle módon is - tehát kétszeresen - beszedheti az adóhatóság az adózótól, vagy ha ez mégis megtörténne, úgy köteles a túlfizetés haladéktalan visszautalása iránt intézkedni.
3.3.16.1. Felhívás fizetésre
Utaltunk az előzőekben már arra, hogy az adóhatóság a végrehajtási eljárás megindítása előtt - mérlegelésétől függően - felhívhatja a fizetésre kötelezettet a fizetési kötelezettsége teljesítésére. Ennek eredménytelensége esetén indítja csak meg az adóhatóság a végrehajtási eljárást, [Art. 150. § (1) bekezdés] avagy a felhívás mellőzésével azonnal. Ez azt jelenti, hogy a felhívás még nem tekintethető végrehajtásnak, végrehajtási intézkedésnek, így például az ellen végrehajtási kifogás sem terjeszthető elő.
A fenti megállapítást fenntartva mégis előfordulhat azonban olyan eset, amikor egy - például nem az Art. előírásainak megfelelő tartalommal megküldött megkeresés alapján történő fizetési felhívás esetén - felhívás is lehet törvénysértő még akkor is, ha az Art. 150. § (1) bekezdése a felhívást megkülönbözteti a konkrét végrehajtási cselekménnyel megindított végrehajtási eljárástól. Az igaz, hogy az alapkötelezés jogalapját már a végrehajtási eljárás során nem vitathatja a fizetésre kötelezett - legalábbis nem a végrehajtóval szemben, csakis a felügyeleti szervnél -, de annak érdekében, hogy a behajtásra jogosult adóhatóság teljes mértékben "lefedett" legyen, csak akkor indíthatja meg a végrehajtási eljárást, ha az Art. 161 § (2) bekezdésében leírt valamennyi tartalmi elem szerepel a megkeresésben. Ha a megkeresés mindenben megfelel a hivatkozott törvényi előírásoknak, az adóhatóság csak akkor jogosult - ám egyben köteles is - megindítani a végrehajtási eljárást, függetlenül attól, hogy a kötelezett esetleg vitatja a rajta behajtani kívánt összeg jogalapját, mértékét stb. Ekkor már csak az alapeljárást lefolytató hatóságnál, szervnél - vagy annak felettesénél - teheti ezt meg, s ha sikerrel jár a "rendkívüli jogorvoslat iránti" kezdeményezése, akkor a végrehajtási eljárás továbbfolytatása is ennek eredményétől függ. Ilyen eset előfordulhat, s a gyakorlatban elő is szokott fordulni, ezért ezek orvoslásával is számolni kell. Mindettől függetlenül nem vitatható, hogy az Art. 150. § (1) bekezdésének azon megfogalmazása, mely szerint az adóhatóság az eredménytelen felhívás után a végrehajt m e g i n d í t j a, arra utal, hogy a felhívás nem tekinthető végrehajtási cselekménynek. Ha ezt fogadjuk el, s vita van az adós és a behajtást kérő között a behajtani kívánt tartozás mértékét illetően, akkor is az a helyes eljárás, ha ennek tisztázása érdekében megkeresi az adóhatóság a behajtást elrendelő "anyahatóságot", vagy annak felettesét de legalább arról tájékoztatja az adóst, hogy a behajtandó tartozást előíró hatósághoz stb. fordulhat. Nincs annak sem akadálya, sőt, ha a jogszabály tartalmát nézzük, erre egyenesen köteles is, hogy a megkeresett adóhatóság ettől függetlenül elindítsa a végrehajtási eljárást.
3.3.16.2. Átvezetés végrehajtás esetén
Amennyiben az adóhatóság az adózót terhelő adótartozás, illetve az adók módjára behajtandó köztartozás és eljárási költségek mellett túlfizetést is nyilvántart, végrehajtási cselekményként a túlfizetés összegét az előzőekben említett, általa nyilvántartott tartozásokra elszámolhatja, és ezzel egyidejűleg az adózót sima levélben értesíti. Az adók módjára behajtandó köztartozásra történő átvezetésről az adózót az adóhatóság végzéssel értesíti.
Ha az állami adó- és vámhatóságnál fennálló túlfizetés összege az adózót terhelő tartozás mindegyikére nem nyújt fedezetet, azt az állami adó- és vámhatóság - a végrehajtási költség elszámolása után - először a magánszemély jövedelemadó előlegére, a levont jövedelemadóra, vagy a kifizető által a magánszemélytől levont járulékokra esedékesség sorrendjében, azonos esedékesség esetén a tartozások arányában számolja el. Az ezt követően fennmaradó összeget először az egyéb adótartozásokra kell elszámolni azok esedékességének sorrendjében, azonos esedékesség esetén a tartozások arányában, az ezt követően fennmaradó összeget a köztartozás jogosultjainak kell átutalni a tartozások arányában. A túlfizetés elszámolásával a jóváírás napján a tartozás megfizetettnek minősül. (Art. 150/A. §)
3.3.16.3. Visszatartási jog gyakorlása
Az adózó a költségvetési támogatás (adó-visszaigénylés, adó-visszatérítés) igénylésekor az önkormányzati adóhatóságnál az erre a célra rendszeresített nyomtatványon nyilatkozik arról, hogy a nyilatkozat időpontjában más adóhatóságnál van-e esedékessé vált tartozása, és az milyen összegű. Az önkormányzati adóhatóság az általa felülvizsgált, az adózót megillető költségvetési támogatást (adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést), az általa nyilvántartott adótartozás, adók módjára behajtandó köztartozás, az adózó nyilatkozatában vagy más adóhatóság megkeresésében közölt - más adóhatóságot megillető - tartozás összegéig visszatarthatja, és ezzel ennek erejéig a tartozás megfizetettnek minősül.
Az állami adó- és vámhatóság az általa felülvizsgált, az adózót megillető költségvetési támogatást (adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést), az általa nyilvántartott adótartozás, adók módjára behajtandó köztartozás, illetőleg önkormányzati adóhatóság megkeresésében közölt - önkormányzati adóhatóságot megillető - tartozás összegéig visszatarthatja, és ezzel ennek erejéig a tartozás megfizetettnek minősül.
A visszatartásról az adózót az adóhatóság végzéssel értesíti. Az adózó nyilatkozatában feltüntetett tartozásra gyakorolt visszatartás esetében az adóhatóság a végzés mellőzésével, írásban, sima levélben értesíti az adózót a visszatartás tényéről.
Az adóhatóság visszatartási jogának gyakorlását az adózó kérelmére akkor mellőzheti, ha a költségvetési támogatás (adó-visszaigénylés, adó-visszatérítés) elmaradása az adózó gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené, illetve, ha a magánszemély adózó esetében a támogatás elmaradása a saját és a vele együtt élő hozzátartozója megélhetését súlyosan veszélyeztetné.
Az adóhatóság a nyilatkozat alapján visszatartott összegből a törvény szerint a kiutalásra nyitva álló határidőn belül, ha pedig megkeresésre jár el, a végzés jogerőre emelkedését követően 15 napon belül utalja át a jogosultnak az adózóval szemben fennálló követelését.
Ha az állami adó- és vámhatóságnál igényelt költségvetési támogatás (adó-visszaigénylés, adó-visszatérítés) összege az adózót terhelő tartozások mindegyikére nem nyújt fedezetet, azt az állami adóhatóság, illetve a vámhatóság először a nála nyilvántartott tartozás kiegyenlítésére számolja el az esedékesség sorrendjében, azonos esedékességű adóknál a tartozás arányában. Az elszámolás eredményeként az állami adóhatóságnál fennmaradó összeget a vámhatóságnál, illetve a vámhatóságnál fennmaradó összeget az állami adóhatóságnál nyilvántartott tartozás kiegyenlítésére kell elszámolni az esedékesség sorrendjében, azonos esedékességű adóknál a tartozás arányában. Az ezt követően fennmaradó összeget pedig a követelések arányában kell átutalni a köztartozás jogosultjainak.
Ha az önkormányzati adóhatóságnál igényelt költségvetési támogatás (adó-visszaigénylés, adó-visszatérítés) összege az adózót terhelő tartozások mindegyikére nem nyújt fedezetet, azt az önkormányzati adóhatóság először a nála nyilvántartott tartozás kiegyenlítésére számolja el az esedékesség sorrendjében, azonos esedékességű adóknál a tartozás arányában, a fennmaradó összeget pedig a követelések arányában utalja át. (Art. 151. §)
3.3.16.4. Végrehajtás pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összegre (fizetési számlára)
3.3.16.4.1. Mit tekintünk pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összegnek?
A Vht. alkalmazásában pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összeg:
- a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvény szerinti fizetési számla szerződés alapján nyitott fizetési számlán szereplő összeg, valamint a Polgári Törvénykönyv szerinti betétszerződés és a takarékbetét-szerződés alapján, vagy egyéb szerződés alapján a hitelintézetnél elhelyezett, az adós rendelkezése alatt álló összeg, ha azt a hitelintézet a bankszámla szerződés szabályainak megfelelően kezeli,
- a Polgári Törvénykönyv szerinti betétszerződés és takarékbetét-szerződés alapján takarékbetétkönyv, egyéb betéti okirat ellenében a hitelintézetnél elhelyezett, az adós rendelkezése alatt álló összeg; továbbá egyéb szerződés alapján az adós részére a hitelintézet által visszafizetendő, az adós rendelkezése alatt álló pénzösszeg. [Vht. 7. § (3) bek., 2009. évi LXXXV. tv., 1959. évi IV. tv.]
A bírósági végrehajtás - és az adóvégrehajtás - során a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összegre irányadó szabályokat kell alkalmazni a tőkepiacról szóló törvény szerinti ügyfélszámlán nyilvántartott, az adós rendelkezése alatt álló összegre is.
A bíróság és a végrehajtó (adóvégrehajtó) a végrehajtási eljárás során szükség esetén megkeresi az adóhatóságot a hozzá bejelentett pénzforgalmi számlaszámok közlése céljából, továbbá a pénzforgalmi szolgáltatókat az adós náluk kezelt pénzösszegeinek végrehajtás alá vonásához szükséges adatok (számlaszám) közlése érdekében. [Vht. 7. § (4) bek., 2001. évi CXX. tv.]
3.3.16.4.2. Végrehajtás munkabérre, fizetési számlára (hatósági átutalási megbízás)/valótlan adattartalmú átutalási megbízás esetén követendő eljárás
A fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató az adóhatóság hatósági átutalási megbízását a végrehajtható okirat csatolása nélkül köteles teljesíteni. Ha az adóhatóság a hatósági átutalási megbízást
- nem valós tartalmú végrehajtható okirat alapján,
- végrehajtható okirat hiányában
- vagy végrehajtható okirat birtokában, de az esedékesség időpontja előtt nyújtotta be,
a hatósági átutalási megbízás teljesítése napjától a jogosulatlanul beszedett adó, költségvetési támogatás visszatérítése napjáig a késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizet.
A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmi pótlék után újabb késedelmi pótlékot felszámítani nem lehet. [Art. 165. § (2) bekezdése]
Ha az adózó a hatósági átutalási megbízást megelőzően, de az adó esedékességét követően teljesített befizetést, az adóhatóság a jogosulatlanul beszedett összeget a befizetéstől számított 8 napon belül kamat nélkül téríti vissza.
Ha a befizetés az adózónak felróható okból nem beazonosítható, a határidő a befizetés azonosításától kezdődik. A befizetés pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózók esetén abban az esetben minősül beazonosíthatónak,
- ha az adózó a bejelentett pénzforgalmi számláról
- vagy adószáma feltüntetésével utal,
- illetve pénzforgalmi számlanyitásra nem kötelezett adózó esetén abban az esetben minősül beazonosíthatónak, ha az adózó adószámát (adóazonosító jelét) feltünteti. (Art. 152. §)
3.3.16.4.3. A hitelintézet készfizető kezesi felelőssége
Ha az adóhatóság az adóst megillető járandóságot (kifizetést), a hitelintézetnél kezelt összeget, illetőleg követelést vonja végrehajtás alá, a hitelintézet az adóhatóság felhívása ellenére az átutalást, megfizetést elmulasztja, vagy nem a jogszabályban előírtaknak megfelelően teljesíti, az adóhatóság határozattal kötelezi az átutalni, megfizetni elmulasztott összeg erejéig az adótartozás megfizetésére. A határozatban foglalt teljesítési határidő elteltével az adóhatóság az adóvégrehajtási szabályok szerint intézkedik a tartozás behajtása (végrehajtása) iránt. (Art. 153. §)
3.3.16.5. Közös szabályok (nem magánszemély esetében teljes összegben, magánszemély esetében korlátokkal vonható végrehajtás alá)
A pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, az adóst megillető pénzösszeg teljes összegben végrehajtás alá vonható, kivéve a természetes személyt megillető pénzösszegeket, amelyek végrehajtás alá vonása az alábbiak szerint történik.
3.3.16.5.1. Magánszemélyeket megillető pénzösszegek végrehajtásának korlátai
A pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, természetes személyt megillető összegből az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének négyszerese feletti összeg korlátlanul végrehajtás alá vonható, az ez alatti összegből pedig az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összege és az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének négyszerese közötti rész 50%-a vonható végrehajtás alá. (2013-ban az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összege: havi 28 500,- Ft. 2014-ben is ugyanennyi.)
A pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, természetes személyt megillető pénzösszegnek mentes a végrehajtás alól az a része, amely megfelel az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének (2013-ban, 2014-ben 28 500,- Ft). Ha a végrehajtás gyermektartásdíj vagy szüléssel járó költség behajtására folyik, ennek az összegnek az 50%-a is végrehajtás alá vonható (14 250,- Ft).
Ezt a rendelkezést a pénzforgalmi szolgáltató által több szerződés alapján kezelt, az adóst megillető együttes összegre kell alkalmazni. (Vht. 79/A. §)
3.3.16.5.2. Ha nem, vagy csak részben fedezi a követelés összegét a számlán kezelt összeg (sorrendiség stb.)
Ha az átutalási végzésben vagy a végrehajtó által benyújtott hatósági átutalási megbízásban megjelölt fizetési számlán kezelt összeg nem, vagy csak részben fedezi a követelés összegét, a pénzforgalmi szolgáltató a teljesítést kiterjeszti a további fizetésiszámla-szerződés, illetve betétszerződés vagy takarékbetét-szerződés alapján kezelt, adóst megillető összegre is, kivéve azokat az összegeket, amelyek végrehajtás alá vonása a betétek és takarékbetétek végrehajtásáról szóló 180/2001. (X. 4.) Korm. rendelet alapján történik.
A pénzforgalmi szolgáltató a fenti, további fizetésiszámla-szerződésre, betétszerződésre vagy takarékbetét-szerződésre történt végrehajtás kiterjesztését az alábbi sorrend szerint végzi el:
- a pénzforgalmi számlán kezelt összeg, ha az nem tartozik betétszerződés alapján kezelt összeg hatálya alá,
- a pénzforgalmi számlán betétszerződés alapján kezelt összeg,
- a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvényben meghatározott fizetésiszámla-szerződés alapján kezelt összeg, ha az nem tartozik a pénzforgalmi számlán kezelt összeg hatálya alá,
- a Polgári Törvénykönyvben meghatározott betétszerződés alapján elhelyezett összeg, ha azt a hitelintézet a fizetésiszámla-szerződés szabályainak megfelelően kezeli,
- a Polgári Törvénykönyvben meghatározott takarékbetét-szerződés alapján elhelyezett összeg, ha azt a hitelintézet a fizetésiszámla-szerződés szabályainak megfelelően kezeli.
A fenti, öt pont alatt felsorolt, illetve meghatározott sorrendet először az adós rendelkezése alatt álló összes, forintban kezelt, azt követően pedig az összes, külföldi pénznemben kezelt összegre kell alkalmazni.
A fent felsorolt pénzforgalmi számlafélék ugyanazon pontjában szereplő összegek közül előbb az alacsonyabb kamatozású betétösszegeket, majd ezt követően a magasabb kamatozású betétösszegeket, az azonos kamatozású betétösszegek közül előbb a korábban lekötött betétösszegeket, majd ezt követően a később lekötött betétösszegeket kell végrehajtás alá vonni.
3.3.16.6. Forintban kell teljesíteni a végrehajtást
A végrehajtást foganatosító hatóság rendelkezését az abban foglalt pénznemtől függetlenül forintban kell teljesíteni a pénzforgalmi szolgáltató által jegyzett - a teljesítés napján érvényes - devizavételi árfolyam figyelembevételével. (Vht. 79/B. §)
3.3.16.7. Több számlatulajdonos tulajdonában álló számlán kezelt pénzösszeg esetén is teljes összegben végrehajtás alá vonható
A pénzforgalmi szolgáltatónál több számlatulajdonos tulajdonában álló számlán kezelt pénzösszeg bármelyik számlatulajdonossal szemben fennálló követelés fejében teljes összegben végrehajtás alá vonható. Ilyenkor is alkalmazni kell azon szabályokat, amelyek arra az esetre vonatkoznak, amikor nem, vagy csak részben fedezi a pénzintézeti számla stb. a követelés összegét. (Vht. 79/C. § (1) bek., Vht. 79/A. §).
3.3.16.8. A "vétlen" számlatulajdonos igénypert indíthat
A végrehajtó a számla megterheléséről - a pénzforgalmi szolgáltató által közölt értesítési cím alapján - köteles haladéktalanul értesíteni a nem adós számlatulajdonost. A nem adós számlatulajdonos a végrehajtást kérő ellen az igényperre vonatkozó szabályok szerint pert indíthat a végrehajtást foganatosító hatóság rendelkezése alapján a számláról leemelt, őt illető pénzösszegek visszafizetése iránt. (Vht. 79/C. § (2)-(3) bek.)
3.3.16.9. Az ügyleti biztosíték céljára elkülönítve kezelt pénzösszeg végrehajtása
A pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, az adóst megillető, de szabad rendelkezése alól kikerült - ügyleti biztosíték céljára elkülönítve kezelt - pénzösszeg csak e meghatározott céllal összefüggő, illetve e meghatározott ügyletből eredő követelések fejében vonható végrehajtás alá. (Vht. 79/C. § (1) bek.)
3.3.16.10. Az egészségbiztosítási ellátás céljára elkülönítve kezelt pénzösszeg nem vonható végrehajtás alá
A társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztatók által jogszabály alapján nyitott külön számlán elhelyezett, a foglalkoztatottak egészségbiztosítási ellátása céljára elkülönítve kezelt pénzösszeg a foglalkoztatót terhelő, harmadik személyekkel szemben fennálló tartozás fejében nem vonható végrehajtás alá. (Vht. 79/C. § (2) bek.)
3.3.16.11. Az egészségügyi szolgáltatót megillető pénzösszeg végrehajtása korlátozott
Az egészségügyi szolgáltatót megillető, az Egészségbiztosítási Alapból az egészségügyi szolgáltatás finanszírozására folyósított, és e célra a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény alapján elkülönítetten kezelt pénzösszeg csak a finanszírozási szerződésben foglalt feladatok ellátásából eredő követelések fejében vonható végrehajtás alá. (Vht. 79/C. §, 1997. évi LXXXIII. tv.)
3.3.16.12. A pénzforgalmi szolgáltató mögöttes felelőssége nem teljesítés esetén (perindítási jog)
Ha a pénzforgalmi szolgáltató a végrehajtás alá vonandó pénzösszeget a végrehajtást foganatosító hatóság rendelkezése ellenére az adós vagy más javára teljesíti, a követelés összegéért felelős a végrehajtást kérőnek.
Ha a pénzforgalmi szolgáltató nem ismeri el, hogy az adóst megillető pénzösszeget kezeli, vagy a végrehajtást foganatosító hatóság rendelkezését nem teljesíti, a végrehajtást kérő pert indíthat ellene a követelés behajtása iránt. A követelés összegéért fennálló helytállási kötelezettség nem mentesíti a pénzforgalmi szolgáltatót a végrehajtásból eredő kötelezettségek nemteljesítése miatt a Vht.-ben és az Art.-ben, illetve más jogszabályokban meghatározott jogkövetkezmények alkalmazása alól. (Vht. 79/E. §)
3.3.16.13. Átutalási végzés alapján történt visszatartás alapján hatósági átutalási megbízás alapján is végrehajtás alá vonható
Ha a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összeg az adós szabad rendelkezése alól átutalási végzés alapján történő visszatartás alapján került ki, ez az összeg átutalási végzés alapján átutalható vagy kiutalható, és hatósági átutalási megbízás alapján is átutalható. [Vht. 79/F. § (1) bek.]
3.3.16.14. Zárolás iránti végrehajtói felhívás esetén követendő eljárás
Az adós szabad rendelkezése alól zárolás iránti végrehajtói felhívás alapján kikerült összeg a zárolással biztosított követelés behajtása érdekében kiadott átutalási végzés vagy hatósági átutalási megbízás alapján utalható át vagy utalható ki. [Vht. 79/F. § (2) bek.]
3.3.16.15. A bank és a takarékszövetkezet elektronikus kapcsolattartási kötelezettsége
A bank és a takarékszövetkezet az adós pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összegeinek a felkutatása iránti végrehajtói intézkedések fogadása és a végrehajtói megkeresések megválaszolása érdekében a Vht. szerinti elektronikus kapcsolattartásra köteles. Az ilyen végrehajtói intézkedést tartalmazó, több címzett megjelölésével feladott irat, valamint a megkeresésre adott válaszokat tartalmazó iratok kézbesítése a végrehajtási iratok elektronikus kézbesítési rendszerén keresztül történik. [Vht. 79/C. §, Vht. 35/A. § (7) bekezdése]
Az önálló bírósági végrehajtó a Vht.-ben meghatározott egyes végrehajtói iratok kézbesítése és iratbetekintés biztosítása során a kamarának a végrehajtók, valamint a felek és az eljárásban részt vevő egyéb személyek részére rendelkezésre álló, az interneten elérhető, országosan egységes számítástechnikai rendszere (kézbesítési rendszer) használatával, gépi adatfeldolgozással jár el.
A kézbesítési rendszernek alkalmasnak kell lennie arra, hogy
- a végrehajtó által meghatározott címzettek részére kézbesítendő elektronikus közokiratot a kézbesítési rendszer felhasználói felületén keresztül, hivatalos elektronikus aláírással és időbélyeggel ellátva, meghatározott formátumban, a meghatározott címzetti kör tagjai részére küldje meg;
- s az ugyanezen címzettek által a végrehajtónak kézbesítendő iratot a kézbesítési rendszer felhasználói felületén keresztül és minősített elektronikus aláírással és időbélyeggel ellátva, meghatározott formátumban, a címzett végrehajtó részére küldje meg. [Vht. 35. § (1) bek. (7) bek.]
3.3.16.16. Átutalási végzés
A végrehajtást kérő kérelmére a végrehajtási lap kiállítására, illetve a végrehajtási záradékolásra jogosult bíróság a pénzkövetelés behajtása céljából a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, adós rendelkezése alatt álló, a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvény szerinti fizetési számla szerződés alapján nyitott fizetési számlán szereplő összeg, valamint a Polgári Törvénykönyv szerinti betétszerződés és a takarékbetét-szerződés alapján, vagy egyéb szerződés alapján a hitelintézetnél elhelyezett, az adós rendelkezése alatt álló és a hitelintézet által a bankszámla szerződés szabályainak megfelelően kezelt összeg - ideértve a nem pénzforgalmi számlán kezelt összegeket is - végrehajtás alá vonására átutalási végzést hoz. [Vht. 7. § (3) bek. a) pontja]
A bíróság az átutalási végzésben felhívja az adóst megillető összeget kezelő pénzforgalmi szolgáltatót, hogy a fizetési számla mentesnek minősülő összeget meghaladó egyenlegéből a követelés összegét - a felhívásnak megfelelően - utalja ki a végrehajtást kérőnek, illetőleg utalja át a végrehajtást kérő által megjelölt fizetési számlára.
A bíróság az átutalási végzést a pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett, a végrehajtási kérelemben megjelölt fizetési számlára hozza meg, és a végzést a pénzforgalmi szolgáltatónak, valamint a feleknek kézbesítteti. Ha a végrehajtási kérelemben az adós több pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlát jelöl meg, a bíróság az elsőként feltüntetett fizetési számlára hozza meg az átutalási végzést; másik pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett további számlára csak újabb átutalási végzés meghozatalával, a végrehajtást kérő kérelmére van helye. [Vht. 80. §, 81. § (5) bek.]
3.3.16.17. Az átutalási megbízás azonnal végrehajtandó - végrehajtási lap alapján folytatott végrehajtás esetén
A végrehajtási lap kiállítására jogosult bíróság az átutalási végzést a pénzforgalmi szolgáltatónak azzal a rendelkezéssel küldi meg, hogy a végzésben feltüntetett követelés összegét a végzés jogerőre emelkedésének bevárása nélkül utalja ki, vagy utalja át a végrehajtást kérőnek; a végzés elleni fellebbezésnek a végzés végrehajtására nincs halasztó hatálya.
3.3.16.18. Okirat végrehajtása esetén visszatartási kötelezettség terheli a pénzforgalmi szolgáltatót
Az okirat végrehajtási záradékolására jogosult bíróság az átutalási végzést a pénzforgalmi szolgáltatónak azzal a rendelkezéssel küldi meg, hogy a végzésben feltüntetett követelés összegét tartsa vissza, és - ha a végzés kézbesítésétől számított 45 napon belül a bíróságtól nem kap más értesítést - azt a végrehajtást kérőnek utalja ki, vagy utalja át. A végzés elleni fellebbezésről a bíróság a pénzforgalmi szolgáltatót haladéktalanul értesíti, és felhívja arra, hogy az összeg visszatartását folytassa, de kiutalást, átutalást újabb értesítésig ne teljesítsen. A bíróság az átutalási végzés jogerőre emelkedéséről a pénzforgalmi szolgáltatót ugyancsak haladéktalanul és azzal a rendelkezéssel értesíti, hogy a visszatartott összeget - az átutalási végzésben foglalt felhívásnak megfelelően - utalja ki, vagy utalja át a végrehajtást kérőnek.
3.3.16.19. Az átutalási végzés megváltoztatása, hatályon kívül helyezésekor követendő eljárási
A fentiek megfelelő alkalmazásával kell értesíteni a pénzforgalmi szolgáltatót az átutalási végzés megváltoztatásáról és hatályon kívül helyezéséről is.
3.3.16.20. A fedezet hiánya miatt nem, vagy csak részben teljesített átutalási végzés esetén követendő eljárás
Ha az átutalási végzés kibocsátása fedezet hiánya miatt nem vagy csak részben vezetett eredményre, egyéb végrehajtható okirat kiállításának akkor van helye, ha a végrehajtást kérő igazolja, hogy az adós pénzforgalmi szolgáltatója az átutalási végzést milyen összegben teljesítette. Ha a kérelmet a függőben tartási határidő lejárta előtt terjesztik elő, a bíróság a végrehajtható okirat kiállításával egyidejűleg értesíti az adós pénzforgalmi szolgáltatóját arról, hogy nem kéri az átutalási végzés további függőben tartását. Ebben az esetben másik pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számla megjelölése esetén újabb átutalási végzés meghozatalának van helye a végrehajtást kérő kérelmére. (Vht. 81. §)
3.3.16.21. Gondoskodás a pénzügyi fedezetről (költségvetési szerv elleni végrehajtás esetén)
Ha a költségvetési szerv elleni végrehajtás során a pénzforgalmi szolgáltató fedezet hiánya miatt nem tudott eleget tenni az átutalási végzésben foglalt felhívásnak, a pénzforgalmi szolgáltató köteles erről az adós pénzügyi ellátását végző szervet és a bíróságot haladéktalanul értesíteni.
A pénzügyi ellátást végző szerv - ha az adóst a kötelezettség a költségvetését meghaladó mértékben is terheli - a költségvetési gazdálkodás szabályai szerint gondoskodik a pénzügyi fedezet rendelkezésre bocsátásáról. (Vht. 82.§)
3.3.16.22. A végrehajtó intézkedése a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összeg végrehajtás alá vonása iránt hatósági átutalási megbízással
A pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, az adós rendelkezése alatt álló, a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvény szerinti fizetési számla szerződés alapján nyitott fizetési számlán szereplő összeg, valamint a Polgári Törvénykönyv szerinti betétszerződés és a takarékbetét-szerződés alapján, vagy egyéb szerződés alapján a hitelintézetnél elhelyezett, az adós rendelkezése alatt álló, a hitelintézet által a bankszámla szerződés szabályainak megfelelően kezelt összeg - ideértve a nem pénzforgalmi számlán kezelt összegeket is - végrehajtás alá vonása iránt a végrehajtó a végrehajtói letéti számla javára benyújtott hatósági átutalási megbízással (megbízás) intézkedik. Az adós pénzforgalmi szolgáltatója (pénzforgalmi szolgáltató) a végrehajtó intézkedésének megfelelően köteles a fizetési számla mentesnek minősülő összeget meghaladó egyenlegéből a megbízásban megjelölt követelés összegét a végrehajtói letéti számlára átutalni. [Vht. 7. § (3) bek. a) pontja, Vht. 82/A. § (1) bek.]
A végrehajtó ezen eljárására a hatósági átutalási megbízás külön jogszabályban foglalt szabályait az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni.
Ha a pénzforgalmi szolgáltató nem kezel forintban az adós rendelkezése alatt álló pénzösszeget, akkor a megbízás közvetlenül a külföldi pénznemben kezelt összeg ellen is benyújtható.
Ha a megbízás teljesítése az alábbi okokba ütközne, a pénzforgalmi szolgáltató ezt haladéktalanul köteles közölni a végrehajtóval.
- A pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, az adóst megillető, de szabad rendelkezése alól kikerült - ügyleti biztosíték céljára elkülönítve kezelt - pénzösszeg csak e meghatározott céllal összefüggő, illetve e meghatározott ügyletből eredő követelések fejében vonható végrehajtás alá.
- A társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztatók által jogszabály alapján nyitott külön számlán elhelyezett, a foglalkoztatottak egészségbiztosítási ellátása céljára elkülönítve kezelt pénzösszeg a foglalkoztatót terhelő, harmadik személyekkel szemben fennálló tartozás fejében nem vonható végrehajtás alá.
- Az egészségügyi szolgáltatót megillető, az Egészségbiztosítási Alapból az egészségügyi szolgáltatás finanszírozására folyósított, és e célra a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény alapján elkülönítetten kezelt pénzösszeg csak a finanszírozási szerződésben foglalt feladatok ellátásából eredő követelések fejében vonható végrehajtás alá. [Vht. 79/D. §, 82/A. § (4) bek.]
3.3.16.23. Ha fedet hiánya miatt nem vagy csak részben vezetett eredményre a végrehajtás
Ha a hatósági átutalási megbízás fedezet hiánya miatt nem, vagy csak részben vezetett eredményre, a végrehajtó a végrehajtást kérő erre irányuló kérelmére azt ismételten benyújtja.
Ha az adós elévülésre hivatkozik, a végrehajtó beterjeszti az iratokat a végrehajtást foganatosító bírósághoz, (adóhatósághoz) amely elévülés esetén a végrehajtást végzéssel megszünteti. Az elévülés bejelentése nem mentesíti a pénzforgalmi szolgáltatót a megbízás teljesítésének kötelezettsége alól.
Ha a végrehajtható okirat tartalmazza az adós pénzforgalmi számlájának adatait, vagy ha az ügyben helye van végrehajtásnak az adós pénzforgalmi számlán kezelt összegeire és a pénzforgalmi számla adatai egyébként rendelkezésre állnak, a végrehajtó a végrehajtható okirat kézhezvételét követő 2 munkanapon belül kiadja a megbízást, 5 munkanapon belül pedig postai úton kézbesíti a végrehajtható okiratot. Az így behajtott összeg kifizetésére - ha a kifizetés egyéb feltételei is fennállnak - a végrehajtható okirat kézbesítését követő 15 nap elteltével kerülhet sor. Ha a megbízás eredményeként befolyt összeg még a végrehajtási eljárás elején fizetendő költségrészt sem fedezi, a végrehajtó felhívást ad ki a költségrész megelőlegezésére és az általános szabályok szerint folytatja az eljárást. [Vht. 82/A. § (5)-(7) bek.]
3.3.16.24. Takarékbetét végrehajtás alá vonása
A pénzügyi intézménynél elhelyezett betét, takarékbetét, valamint a róla szóló betétkönyv és más okirat korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható, az alábbi kivételekkel (Vht. 83. §)
A pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, természetes személy adóst megillető pénzösszeg az alábbiak szerint történik:
- A pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, természetes személyt megillető összegből az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének négyszerese feletti összeg korlátlanul végrehajtás alá vonható, az ez alatti összegből pedig az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összege és az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének négyszerese közötti rész 50%-a vonható végrehajtás alá. (2013. január 1-én az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összege 28 500,- Ft-)
- A pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, természetes személyt megillető pénzösszegnek mentes a végrehajtás alól az a része, amely megfelel az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének. Ha a végrehajtás gyermektartásdíj vagy szüléssel járó költség behajtására folyik, ennek az összegnek az 50%-a is végrehajtás alá vonható.
- E rendelkezéseket a pénzforgalmi szolgáltató által több szerződés alapján kezelt, adóst megillető együttes összegre kell alkalmazni. (Vht. 79/A. §)
- A pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, az adóst megillető, de szabad rendelkezése alól kikerült - ügyleti biztosíték céljára elkülönítve kezelt - pénzösszeg csak e meghatározott céllal összefüggő, illetve e meghatározott ügyletből eredő követelések fejében vonható végrehajtás alá.
- A társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztatók által jogszabály alapján nyitott külön számlán elhelyezett, a foglalkoztatottak egészségbiztosítási ellátása céljára elkülönítve kezelt pénzösszeg a foglalkoztatót terhelő, harmadik személyekkel szemben fennálló tartozás fejében nem vonható végrehajtás alá.
- Az egészségügyi szolgáltatót megillető, az Egészségbiztosítási Alapból az egészségügyi szolgáltatás finanszírozására folyósított, és e célra a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény alapján elkülönítetten kezelt pénzösszeg csak a finanszírozási szerződésben foglalt feladatok ellátásából eredő követelések fejében vonható végrehajtás alá. (Vht. 79/D. §)
3.3.16.25. A betétek és takarékbetétek végrehajtása a 180/2001. (X. 4.) Korm. rendelet alapján
A 2001. október 12. óta hatályos 180/2001. (X. 4.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. r.) a betétszerződés, takarékbetét-szerződés, egyéb szerződés alapján pénzügyi intézménynél kezelt olyan összegek (betét) végrehajtás alá vonására alkalmazandó, amelyek esetén a szerződés vagy jogszabály alapján a betét kifizetéséhez takarékbetétkönyv, betétokirat, egyéb okirat vagy szerződés (betétokirat) pénzügyi intézménynek történő bemutatása szükséges.
A betét Vht. szerint végrehajtás alá vonható része (Vht. 79/A. §, 79/D. §) a bírósági végrehajtási eljárás során a névre szólóan elhelyezett betét esetén a betétessel, ha más személy a betét felett rendelkezni jogosult, a betét felett rendelkezővel, ha pedig a betét bemutatóra szólóan került elhelyezésre, a betétokirat birtokosával mint adóssal szemben fennálló pénzkövetelés kielégítésére vagy biztosítására használható fel.
Ha a végrehajtásnak nem az adott ügyletből eredő követelés a tárgya, az ügyleti biztosíték céljára szolgáló betét mentességéről a betétet kezelő pénzügyi intézmény tájékoztatja a bírósági végrehajtót, és részére a betét összegét nem fizetheti ki. Ezt a szabály kell alkalmazni arra az esetre is, ha az adós más személyekkel egyetemlegesen vagy az adós és más személyek külön-külön jogosultak a betét feletti rendelkezésre. (Korm. r. 1-2. §)
3.3.16.26. A végrehajtáshoz szükséges adatok beszerzése
A pénzügyi intézmény a végrehajtó megkeresésére az adósról, a betét felett rendelkező más személy nevéről és értesítési címéről, továbbá a betétről (a betétokirat száma, kiállításának helye és időpontja, a betét összege, a lekötési idő lejárta, kamatfeltételek; ügyleti biztosíték céljára szolgáló betét stb.) a Vht., valamint a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) rendelkezései szerint szolgáltat adatot a végrehajtónak.
A végrehajtónak a megkeresést a pénzügyi intézmény székhelyére, ha a pénzügyi intézmény a megkeresések teljesítésére valamely fiókját jelölte ki, a kijelölt fiókhoz kell eljuttatnia. (Korm. r. 3. §)
3.3.16.27. A betét végrehajtás alá vonása
3.3.16.27.1. Bemutatóra, névre szólóan elhelyezett betétek végrehajtása (felhívás)
A végrehajtó a bemutatóra szólóan elhelyezett betétet a betétokirat lefoglalásával, a névre szólóan elhelyezett betétet - függetlenül attól, hogy a betétokiratot lefoglalták-e - a pénzügyi intézményhez intézett felhívásával vonja végrehajtás alá. A végrehajtó a lefoglalt betétokiratot a foglalást követően magához veszi, és azt a betétokirat átadásáig elzárva kezeli. (Korm. r. 4-5. §)
A végrehajtó megkeresi a pénzügyi intézmény betétokiratot kiállító fiókját, ha a felhívások kezelésére valamely fiókját jelölte ki, a kijelölt fiókját, és 15 napos határidővel a betét összegének a végrehajtói letéti számlára történő átutalására vagy részére történő kifizetésére, illetve a pénzkövetelés biztosítására hívja fel a pénzügyi intézményt. Ha a lekötött betétre a lekötési idő lejárta előtt vezetnek végrehajtást, a végrehajtó a betét kifizetésére nem jelöl meg határidőt.
3.3.16.27.2. Ha többen jogosultak a betét felett rendelkezni
Ha a betét felett többen jogosultak rendelkezésre, a végrehajtó a nem adós rendelkezők nevének és értesítési címének közlésére is felhívja a pénzügyi intézményt.
A végrehajtói felhívásnak tartalmaznia kell
- a végrehajtó nevét, irodája címét és telefonszámát, a végrehajtói letéti számlája számát,
- a végrehajtási ügy számát,
- az adós és a betét azonosítására szolgáló adatokat (Hpt. 3. számú melléklet),
- a végrehajtandó, biztosítandó összeget,
- a betétokirat lefoglalásáról vagy hirdetmény kibocsátásának szükségességéről (Korm. r. 10. §) szóló tájékoztatást és annak a fióknak a megjelölését, amelynél a végrehajtó a betét összegének kifizetése érdekében a betétokiratot bemutatja,
- a pénzügyi intézmény felhívását a névre szólóan és bemutatóra szólóan elhelyezett betétek felhívással történő végrehajtás alá vonás teljesítésére és a felhívás keltét,
a betét kifizetésének határidejét, lekötött betétre a lekötési idő lejárta előtt vezetett végrehajtás esetén pedig azt a tájékoztatást, hogy a betét kifizetésének határidejét a végrehajtó a végrehajtást kérő megkeresését követően határozza meg és közli a pénzügyi intézménnyel,
- a végrehajtó aláírását és bélyegzőjének lenyomatát.
3.3.16.27.3. A pénzügyi intézmény nyilvántartási kötelezettsége
A pénzügyi intézmény a végrehajtói felhívás átvételének időpontját rögzíti nyilvántartásaiban. (Korm. r. 6. §)
3.3.16.27.4. A lekötött betétek végrehajtása
A lekötött betétre a lekötési idő lejárta előtt vezetett végrehajtás során a végrehajtó a pénzügyi intézménynek kiadott felhívásáról, a betét összegéről, a kamatfeltételekről és a lekötési idő lejártának időpontjáról haladéktalanul tájékoztatja a végrehajtást kérőt.
Ha a végrehajtást kérő a végrehajtó értesítésének kézhezvételét követő 8 napon belül írásban kérte, a végrehajtó a felhívását úgy egészíti ki, hogy a lekötési idő lejártát - folyamatos lekötés esetén a következő lejáratot - követő 15 napon belüli kifizetésre hívja fel a pénzügyi intézményt. Ha a végrehajtást kérő ilyen kérelmet nem terjesztett elő, a végrehajtó 15 napos teljesítési határidő megjelölésével egészíti ki a felhívását.
A végrehajtó a felhívás kiegészítését haladéktalanul megküldi a pénzügyi intézménynek. (Korm. r. 7. §)
3.3.16.27.5. A pénzügyi intézményre irányadó határidő
A pénzügyi intézmény legkésőbb a végrehajtói felhívás átvételét követő második munkanap 12 órájáig köteles a betétre vonatkozó nyilvántartásaiban feltüntetni a végrehajtói felhívás tényét és gondoskodni róla, hogy a pénzügyi intézmény valamennyi fiókja arról tudomást szerezzen.
Mindezek teljesítését követően - de legkésőbb végrehajtói felhívás átvételét követő második munkanap 12 órájától - a pénzügyi intézmény a végrehajtói felhívás visszavonásáig a betétből a betétesnek és egyéb rendelkezésre jogosultaknak fizetést nem teljesíthet. A pénzügyi intézménynek a végrehajtói felhívást átvevő fiókjával szemben a kifizetés tilalma a felhívás átvételét követő munkanap 8 órájától áll fenn. (Korm. r. 8. §, 6. §)
3.3.16.27.6. Hirdetmény
Ha a végrehajtói felhívás kiadására anélkül került sor, hogy a névre szóló betétokirat a végrehajtó birtokában lenne, a végrehajtó a felhívás kiadásától számított 3 nap elteltével felszólítja az adóst a betétokirat részére történő átadására, és tájékoztatja őt a betétokirat átadásának elmulasztása esetén követendő eljárásról (Korm. r. 10. §, 12. §). Az adós a felszólításnak a kézhezvételét követő 8 napon belül köteles eleget tenni. (Korm. r. 9. §)
3.3.16.27.7. Ha az adós a betétokiratot nem adja át a végrehajtónak
Ha a betétokiratot az adós a végrehajtónak a határidőben nem adta át, a végrehajtó 15 napon belül hirdetményt bocsát ki, és azt a székhelye szerinti járásbíróság hirdetőtábláján 15 napra kifüggeszti, valamint közzéteszi a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara által üzemeltetett honlapon.
A hirdetmény tartalmazza:
- a végrehajtó nevét, irodája címét és telefonszámát,
- a végrehajtási ügy számát,
- a betétokirat adatait (betétes neve, betétokirat száma, betétokiratot kiállító pénzügyi intézmény neve),
- azt a felhívást, hogy a betétokirat birtokosa a hirdetmény kifüggesztésétől számított 15 napon belül a betétokiratot a végrehajtónak adja át; ha ez nem történik meg, a végrehajtó intézkedik a betét összegének kifizetése iránt.
A végrehajtó a betétokirat átadását vagy a hirdetmény kifüggesztési határidejének lejártát követően jegyzőkönyvet készít a hirdetmény kibocsátásának eredményéről. (Korm. r. 10. §)
3.3.16.27.8. A betét összegének kifizetése
A pénzügyi intézmény a végrehajtói felhívás teljesítéseként - az alábbiakban részletezett feltételek fennállása esetén és módon, és meghatározott határidőben - köteles
- a betétnek - a pénzügyi szolgáltatásra irányuló szerződésben e pénzügyi műveletre meghatározott díjjal csökkentett - összegét a végrehajtói letéti számlára átutalni vagy a végrehajtó részére kifizetni akkor is, ha a kifizetéshez eredetileg kikötött egyéb feltételek teljesítése vagy közlése nem történt meg, és
- a teljesítésről - az átutalt vagy kifizetett összegnek, továbbá a betétokirat, betétes adatainak feltüntetésével - a végrehajtót tájékoztatni. (Korm. r. 11. §)
3.3.16.27.9. Feltételek
3.3.16.27.9.1. A névre szóló betétokirat hiányában
A névre szóló betétokirat lefoglalásának vagy átadásának hiányában kiadott végrehajtói felhívás alapján a teljesítésre csak akkor kerülhet sor, ha a végrehajtó a felhívásban megjelölt határidő leteltét követően megküldi a pénzügyi intézménynek a hirdetmény kibocsátásának eredményéről készített jegyzőkönyvet, amely szerint a hirdetmény kifüggesztésének határideje alatt részére a betétokiratot nem adták át. A jegyzőkönyv pénzügyi intézménynek történő megküldésével a névre szóló betétokiratot úgy kell tekinteni, mintha azt megsemmisítették volna, a pénzügyi intézmény a jegyzőkönyv kézhezvételét követő 15 napon belül átutalja a betét összegét a végrehajtói letéti számlára. (Korm. r. 12. §)
3.3.16.27.9.2. A névre szóló betétokirat birtokában
Ha a betétokiratot lefoglalták vagy átadták, a végrehajtó azt a felhívásban megjelölt határidő leteltét követően átadja a felhívásban megjelölt fiók útján a pénzügyi intézménynek, amely a betét összegét részére azonnal kifizeti, vagy kérésére a végrehajtó letéti számlájára átutalja. Ha a betét összegét a végrehajtónak kifizették vagy átutalták és a betét elhelyezéséről szóló szerződés szerint a szerződést a betét kifizetése nem szünteti meg, a kifizetés tényét a pénzügyi intézmény feljegyzi a betétokiraton és azt átadja a végrehajtónak, aki gondoskodik a betétokiratnak az adós részére történő visszaadásáról.
Ha a végrehajtandó követelés összege a kifizetés időpontjában alacsonyabb, mint a betét összege, a végrehajtó a betétokiratot lefoglalta vagy azt részére átadták, és a betét elhelyezéséről szóló szerződés szerint a betét összegéből részteljesítés lehetséges, a pénzügyi intézmény a betét - mentes összeggel csökkentett - részéből a behajtandó követelésnek megfelelő összeget fizeti ki vagy utalja át a végrehajtónak. A részteljesítés tényét a pénzügyi intézmény feljegyzi a betétokiraton és azt átadja a végrehajtónak, aki gondoskodik a betétokiratnak az adós részére történő visszaadásáról. (Korm. r. 13. §)
3.3.16.27.10. A pénzügyi intézmény feladata a végrehajtói felhívás teljesítését követően
A végrehajtói felhívás teljesítését követően a pénzügyi intézmény a betétet - az ún. részteljesítés esetének kivétellel - kifizetettként tartja nyilván.
Ha a végrehajtandó követelés összege a kifizetés időpontjában alacsonyabb, mint a betét összege, a végrehajtó a betétokiratot lefoglalta vagy azt részére átadták, és a betét elhelyezéséről szóló szerződés szerint a betét összegéből részteljesítés lehetséges, a pénzügyi intézmény a betét - mentes összeggel csökkentett - részéből a behajtandó követelésnek megfelelő összeget fizeti ki vagy utalja át a végrehajtónak. A részteljesítés tényét a pénzügyi intézmény feljegyzi a betétokiraton és azt átadja a végrehajtónak, aki gondoskodik a betétokiratnak az adós részére történő visszaadásáról. (Korm. r. 14. §, 13. § (3) bek.)
3.3.16.27.11. A végrehajtás során befolyt összeg kifizetése
A végrehajtó a betét összegének kifizetését, átutalását követően a végrehajtás során befolyt összegek kezelésére vonatkozó szabályok szerint jár el; a betét mentes összegét (Vht. 79/A. §), valamint a betétből az eljárás költségeinek és a végrehajtandó követelésnek a kielégítése után fennmaradó összeget az adós részére átutalja vagy kiutaltatja, illetőleg kifizeti. (Korm. r. 15. §)
3.3.16.27.12. Biztosítási intézkedés végrehajtása
Biztosítási intézkedés végrehajtása során is a fentiek szerint kell eljárni azzal az eltéréssel, hogy a pénzügyi intézmény a végrehajtó felhívásának kézhezvételét követően a betétet az eredeti szerződés szerint kezeli, és a betét összegét - kivéve, ha a biztosítási intézkedés hatálya alatt a betét lekötési ideje lejárt - nem utalja át a végrehajtói letéti számlára, illetve nem fizeti ki a végrehajtó részére.
A biztosítási intézkedés hatálya alatt a betét felett sem az adós, sem más személy nem rendelkezhet. (Korm. r. 16. §)
A biztosítási intézkedés hatálya kiterjed a követelés teljesítése érdekében elrendelt kielégítési végrehajtásra is. (Korm. r. 17. §)
Ha a biztosítási intézkedés hatálya alatt a betét lekötési ideje lejárt, a betét összegét továbbra sem lehet kifizetni a betétesnek vagy egyéb rendelkezőnek. A pénzügyi intézmény ebben az esetben - a folyamatos lekötési megbízás alapján kezelt betét kivételével - a betét összegét a végrehajtónak fizeti ki, vagy utalja át. Így kell eljárni akkor is, ha a biztosítási intézkedés hatálya alatt az adós a biztosított összegen felüli részt kíván a betét összegéből felvenni, és ezt a pénzügyi intézménynek írásban bejelenti. A pénzügyi intézmény a betét összegét a bejelentés kézhezvételét követően fizeti ki, vagy utalja át a végrehajtónak.
A betét végrehajtó részére történő kifizetésére a fenti rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell. (Korm. r. 11-14. §) A végrehajtó a betét összegét a letéti számlán köteles kezelni, abból a végrehajtás alól mentes összeget és a biztosítandó összeg feletti összeget az adósnak kell visszafizetnie.
3.3.16.27.13. Az okirat megsemmisítése esetén követendő eljárás
A fentiek szerint kell eljárni azoknak a betéteknek a végrehajtása során is, amelyekről szóló okirat megsemmisítése iránti eljárás van folyamatban. Ha a betétokiratot a végrehajtói felhívás alapján történő kifizetése előtt megsemmisítették, a pénzügyi intézmény tájékoztatja erről a végrehajtót, és részére a betét felett rendelkező elleni végrehajtási eljárás során a betét összegét kifizeti. (Korm. r. 19. §, 11-14. §)
3.3.15.27.14. Másik pénzügyi intézmény által kezelt betétek esetén
Ha a betétet másik pénzügyi intézménnyel kötött megállapodás alapján kezelik, - a végrehajtó megkeresésére - a betétet kezelő és a megbízó megkeresett pénzügyi intézmény is köteles a végrehajtót tájékoztatni
- az adósról, a betét felett rendelkező más személy nevéről és értesítési címéről, továbbá a betétről (a betétokirat száma, kiállításának helye és időpontja, a betét összege, a lekötési idő lejárta, kamatfeltételek; ügyleti biztosíték céljára szolgáló betét stb.),
- a megbízás alapján történő betétkezelés tényéről,
- a megbízó pénzügyi intézmény nevéről és székhelyéről, továbbá
- arról a fiókról, amely a kifizetés iránt intézkedik.
A fenti tájékoztatás kivételével a betétet kezelő pénzügyi intézmény fentiekben részletezett feladatait - a pénzügyi intézmények közötti, eltérő megállapodás hiányában - a megbízó pénzügyi intézmény látja el. (Korm. r. 20. §, 3. § (1) bek.)
3.3.16.27.15. A pénzintézet felelőssége
A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. tv. 2009. november 1-jei hatályba lépését követően a következő szabályok irányadóak.
Ha a bírósági végrehajtás általános feltételei 2009. november 1-ét megelőzően már fennálltak, a pénzkövetelés pénzforgalmi úton történő behajtására jogosult a kötelezett fizetési számlája, bankszámlája terhére beszedési megbízást nyújthat be a kötelezett (fizető fél) erre vonatkozó felhatalmazása hiányában is, ha:
- a jogosult - a lakás-előtakarékossági számla kivételével - fizetési számlával, bankszámlával, a kötelezett pedig pénzforgalmi számlával rendelkezik,
- a követelés teljesítését bírósági, közjegyzői határozat írja elő, és
- a jogosult a behajtást végző pénzügyi szolgáltatónak nyilatkozik arról, hogy nincs folyamatban a követelése behajtására irányuló bírósági végrehajtási eljárás, illetőleg nem terjesztett elő végrehajtás elrendelése iránti kérelmet, vagy ilyen kérelme alapján a követelése nem nyert kielégítést.
Ha a kötelezett pénzforgalmi számlája nem ismert, és az a cégnyilvántartásból sem állapítható meg, a végrehajtás elrendelésére jogosult bíróság a jogosult kérelmére felhívja az adóhatóságot a számlaszám közlésére. Az adóhatóság köteles a felhívásnak haladéktalanul eleget tenni.
Ha a pénzforgalmi úton történő behajtás fedezet hiánya miatt nem vagy csak részben vezetett eredményre, bírósági végrehajtásnak csak akkor van helye, ha a végrehajtást kérő igazolja, hogy a kötelezett számlavezető pénzügyi szolgáltatótól nem kérte a beszedési megbízás további függőben tartását, és megjelöli, hogy a beszedési megbízást milyen összegben teljesítette a pénzügyi szolgáltató. A függőben tartásra irányadó határidő lejárta előtt előterjesztett végrehajtási kérelem elbírálására is ez a rendelkezés irányadó. [2009. évi LXXXV. tv. 66. § (1)-(3) bek.]
Ha 2009. november 1. előtt követelés érvényesítésére kormányrendelet azonnali beszedési megbízás (jogszabályi azonnali beszedési megbízás) benyújtását tette lehetővé, a 2009. november 1-jét megelőzően keletkezett jogviszonyokban, a követelés jogosultja beszedési megbízást nyújthat be a követelés kötelezettjének fizetési számlája terhére a kötelezett erre vonatkozó felhatalmazása hiányában is, ha annak egyéb, a kormányrendeletben 2009. november 1. előtt meghatározott feltételei fennállnak. (88. § (14) bek.)
3.3.17. Végrehajtás munkabérre, fizetési számlára, követelés
3.3.17.1. A számlanyitásra kötelezett, illetve nem kötelezett adós esetén
Ha az adós által teljesített befizetés neki felróható okból nem beazonosítható, a határidő a befizetés azonosításától kezdődik. A befizetés pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózók esetén abban az esetben minősül beazonosíthatónak, ha az adózó a bejelentett pénzforgalmi számláról vagy adószáma feltüntetésével utal, illetve pénzforgalmi számlanyitásra nem kötelezett adózó esetén abban az esetben minősül beazonosíthatónak, ha az adózó adószámát (adóazonosító jelét) feltünteti. [Art. 152. § (4) bek.]
3.3.17.2. Végrehajtói letiltás
Ha az adós a végrehajtó helyszíni eljárása alkalmával, illetőleg a végrehajtható okirat postai kézbesítésétől számított 15 napon belül nem fizette meg a tartozását, a végrehajtó az adós munkabérét letiltja, és ilyen módon lefoglalja. [Vht. 7. § (1) bek.]
A letiltásban a végrehajtó felhívja az adós munkáltatóját, hogy az adós munkabéréből a letiltásban feltüntetett összeget vonja le, és - a felhívásnak megfelelően - fizesse ki a végrehajtást kérőnek, illetőleg kivételesen utalja át a végrehajtói letéti vagy más számlára. [Vht. 24. § (2) bek.]
A végrehajtó a letiltást megküldi a munkáltatónak és a feleknek. (Vht. 58. §)
3.3.17.3. A letiltás hatálya (az új munkáltatótól kapott munkabérre is kiterjed)
A munkabérre vezetett végrehajtás hatálya újabb letiltás nélkül kiterjed arra a munkabérre is, amelyet az adós - a munkáltató megváltozása esetén - az új munkáltatótól kap. (Vht. 59. §)
3.3.17.4. A letiltás teljesítésének helyszíni ellenőrzése
A végrehajtó a munkáltatónál - szükség esetén a 33. § alkalmazásával - a helyszínen is ellenőrizheti, hogy a munkabérre vezetett végrehajtás szabályait a munkáltató megtartja-e. A munkáltató a letiltás teljesítésének helyszíni ellenőrzése során köteles biztosítani a végrehajtó részére a munkahely területére vagy az ügyintézés helyszínére történő belépést és a munkáltatónak az adósra vonatkozó személyi nyilvántartásába, valamint az adós munkabérére, és a letiltás foganatosítására vonatkozó iratokba történő betekintést. (Vht. 60. §)
A végrehajtó a helyszíni ellenőrzéskor az alábbi jogosítványokkal is élhet, ha szükséges:
Amennyiben az ügygazda végrehajtó székhelye szerinti fővároson, illetőleg megyén kívül válik szükségessé helyszíni eljárási cselekmény foganatosítása, az ügygazda végrehajtó megküldi a végrehajtható okirat másolatát és a szükséges iratokat az eljárási cselekmény foganatosításának helye szerint illetékes végrehajtónak vagy a végrehajtói iroda azon végrehajtó tagjának, akinek a székhelye a cselekmény foganatosításának helye szerinti megyében van (megkeresett végrehajtó), és ellátja őt a szükséges tájékoztatással.
A megkeresett végrehajtó az eljárási cselekményeket foganatosítja, és a keletkezett iratokat a készkiadásairól készült költségelszámolással együtt megküldi az ügygazda végrehajtónak.
Ha az eljárási cselekmények folytatása egyidejűleg több helyszínen, illetve több megye területén szükséges, az ügygazda végrehajtó több végrehajtót is megkereshet az eljárás lefolytatására. A megkeresett végrehajtók munkájának összehangolásáról az ügygazda végrehajtó gondoskodik.
A feleknek az előlegezett költségeket az ügygazda végrehajtó részére kell megfizetniük, a végrehajtás során befolyt összegeket az ügygazda végrehajtó részére kell átadni, illetve az ő letéti számlájára kell befizetni. Az ügyben az ügygazda végrehajtó állítja ki a díjjegyzéket, és gondoskodik a megkeresett végrehajtó költségeinek megtérítéséről. (Vht. 33. §)
3.3.17.5. A levonás közös szabályai
3.3.17.5.1. A letiltás alapjául szolgáló összeg, a letiltás mértéke
A végrehajtás során a munkabérből történő levonásnál azt az összeget kell alapul venni, amely a munkabért terhelő, abból a külön jogszabály szerint levonással teljesítendő adónak (adóelőlegnek), egészségbiztosítási és nyugdíjjáruléknak, magánnyugdíj-pénztári tagdíjnak, továbbá egyéb járuléknak a levonása után fennmarad. Az ily módon csökkentett összegből - a Vht.-ben foglalt részletes szabályok szerint - általában legfeljebb 33%-ot, kivételesen legfeljebb 50%-ot lehet levonni. (Vht. 61. §)
A fentiek szerint teljesített levonás után fennmaradó összegből korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely meghaladja az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének ötszörösét. [Ez az összeg 2013. január 1-jétől 28 500,- Ft X 5 = 142 500,- Ft, 380/2004. (XII. 28.) Korm. r.-t] (Vht. 63. §)
3.3.17.5.2. A végrehajtás alól mentes munkabérrész
A fentiek szerinti levonás során mentes a végrehajtás alól a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely megfelel az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének. (2013. január 1-jétől 28 500,- Ft-) Ez a mentesség nem áll fenn a gyermektartásdíj és a szüléssel járó költség (a továbbiakban: gyermektartásdíj) végrehajtása esetén. (Vht. 27. § a) pontja) Ha az adós több munkáltatótól kap munkabért, ez a mentesség őt abból a munkabérből illeti meg, amelyet elsőként tiltottak le. Ha az adós ugyanattól a munkáltatótól egyidejűleg több jogcímen kap munkabért, ezeket a mentesség szempontjából összevontan kell figyelembe venni. (Vht. 62. §)
3.3.17.6. Levonási sorrend (kielégítési sorrend)
Az adóssal szemben fennálló több követelést a munkabérből az alábbi sorrendben, és az alábbiaknak megfelelően kell levonni.
Ha a befolyt összeg nem fedezi a végrehajtás során behajtani kívánt valamennyi követelést, a kielégítési sorrend - a követelések jogcímét alapul véve - a következő:
- gyermektartásdíj,
- jogszabályon alapuló egyéb tartásdíj,
- munkavállalói munkabér és a vele egy tekintet alá eső járandóság (Vht. 65-66. §),
- a büntető- és a büntetésvégrehajtási, valamint a szabálysértési eljárásban az adóssal szemben megállapított, az állam javára fizetendő összeg, a vagyonelkobzásból eredő követelés (a polgári jogi igény kivételével),
- adó, társadalombiztosítási követelés és más köztartozás,
- egyéb követelés,
- a végrehajtási eljárásban kiszabott rendbírság.
A fenti sorrendben előbb álló követelés teljes kielégítése után lehet a sorrendben hátrább álló követelést kielégíteni. (Vht. 165. §, 167. §)
A több követelés egymás közötti sorrendjét aszerint kell megállapítani, hogy az egyes követelésekre vonatkozó letiltások (a levonás alapjául szolgáló okiratok) közül melyik érkezett előbb a munkáltatóhoz. A bíróság ettől eltérően elrendelheti, hogy a fenti kielégítési sorrend közül ugyanazon pont alá eső több követelést arányosan kell kielégíteni. (Vht. 64. §, 165. §)
A követelés érvényesítésével és behajtásával felmerült, a bíróság (hatóság) által megállapított költséget és a követelés egyéb járulékait a követeléssel azonos sorrendben kell kielégíteni. (Vht. 166. §)
3.3.17.7. Arányos és megelőzés elve alapján történő teljesítés
Ha a befolyt összeg nem fedezi az azonos sorrendben felsorolt valamennyi követelést, e követeléseket arányosan kell kielégíteni. (Vht. 168. §)
A végrehajtás során befolyt összegből mindenekelőtt a végrehajtási költséget - az eljárás kezdeményezésével, elrendelésével és foganatosításával felmerült költséget - kell kielégíteni.
A 4/2009/EK tanácsi rendelet szerinti tartási igény végrehajtására indult ügyben az ezen végrehajtási ügyre jutó végrehajtási költségeket a tartásdíj-követeléssel azonos sorrendben, de a 166. § szerinti egyéb költségeket megelőzően kell kielégíteni azzal, hogy a befolyt összegnek legfeljebb az 50%-a számolható el a végrehajtási költségekre. (Vht. 164. §)
3.3.17.8. Levonás a munkavállalói munkabérből
A munkaviszony alapján kapott munkabérből (munkavállalói munkabér) legfeljebb 33%-ot lehet levonni.
A levonás a munkavállalói munkabérnek legfeljebb 50%-áig terjedhet az alábbi követelések fejében:
- tartásdíj,
- az adóssal szemben fennálló munkavállalói munkabér követelés,
- jogalap nélkül felvett munkavállalói munkabér és társadalombiztosítási ellátás.
Több letiltás esetén a levonás a munkavállalói munkabérnek legfeljebb 50%-áig terjedhet.
A fentiek alkalmazásában munkavállalói munkabérnek minősül a munkáltató által, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti béren kívüli juttatás kivételével minden olyan, a munkavállaló munkaviszonyára vagy annak megszüntetésére, megszűnésére tekintettel kifizetett pénzbeli juttatás, amelyet személyi jövedelemadó-előleg fizetési kötelezettség terhel a magánszemélynél. (Vht. 65. §, 14. §)
A fenti szabály a következő járandóságok letiltása esetén is irányadó (munkabérként kezelendők):
- a kormányzati szolgálati, közszolgálati és a közalkalmazotti jogviszony, továbbá a szolgálati viszony alapján járó illetmény,
- a szövetkezeti tagot a munkaviszony jellegű jogviszony alapján megillető munkadíj,
- az alkotó- és munkaközösségi tag jövedelme,
- a tudományos továbbképzési ösztöndíjasnak a munkabér jellegű ösztöndíja,
- bármely személynek a munkájából eredő olyan díjazása, juttatása, követelése, amelyet valamely szervtől vagy személytől rendszeresen, időszakonként visszatérően kap. (Vht. 66. §)
3.3.17.9. Levonás a nyugdíjból, árvaellátásból
Az adós társadalombiztosítási nyugellátásából, korhatár előtti ellátásából, szolgálati járandóságából, balettművészeti életjáradékából és átmeneti bányászjáradékából (nyugellátás) legfeljebb 33 százalékot lehet levonni.
A levonás a nyugellátásnak legfeljebb 50%-áig terjedhet az alábbi követelések fejében:
- gyermektartásdíj,
- jogalap nélkül felvett nyugellátás.
Több letiltás esetén a levonás a nyugellátásnak legfeljebb 50%-áig terjedhet.
Az árvaellátásból - legfeljebb 50% erejéig - a jogalap nélkül felvett árvaellátást lehet levonni. (Vht. 67. §)
3.3.17.10. Levonás egészségbiztosítási pénzbeli ellátásból
A baleseti járadékból, a baleseti táppénzből, a táppénzből, a gyermekgondozási díjból, valamint a terhességi-gyermekágyi segélyből legfeljebb 33%-ot lehet levonni az alábbi követelések fejében:
- gyermektartásdíj,
- jogalap nélkül felvett egészségbiztosítási ellátás. (Vht. 68. §)
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiból legfeljebb 33%-ot lehet levonni.
A levonás a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak legfeljebb 50%-áig terjedhet az alábbi követelések fejében:
- gyermektartásdíj,
- megváltozott munkaképességű személyeknek járó, jogalap nélkül felvett ellátás.
Több letiltás esetén a levonás a megváltozott munkaképességű személy ellátásaiból ellátásának legfeljebb 50%-áig terjedhet. (Vht. 68/A. §)
3.3.17.11. Levonás a gyermekek ellátásához kapcsolódó juttatásokból
A gyermekgondozási segélyből és a gyermeknevelési támogatásból legfeljebb 33%-ot lehet levonni a jogalap nélkül felvett gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás és anyasági támogatás fejében.
A családi pótlékból legfeljebb 33%-ot lehet levonni a jogalap nélkül felvett családi pótlék és anyasági támogatás fejében. (Vht. 69. §)
3.3.17.12. Levonás egyéb járandóságból
A munkanélküli ellátásból (munkanélküli járadékból, nyugdíj előtti munkanélküli segélyből, keresetkiegészítésből, és keresetpótló juttatásból) legfeljebb 33%-ot lehet levonni az alábbi követelések fejében:
- tartásdíj,
- jogalap nélkül felvett munkanélküli ellátás. (Vht. 72. §)
A fogva tartott adós keresményéből - a kötelező kielégítési sorrend szerint teljesített köztartozások levonása után és az öregségi nyugdíj legkisebb mértékéhez mért mentességre való tekintet nélkül - le kell vonni az adós
- eltartási költségét,
- saját szükségleteire fordítható összeget, és
- szabadulása idejére tartalékolt összeget.
Az így teljesített levonások után fennmaradó keresmény legfeljebb 50%-át bármely követelés fejében le lehet vonni. (Vht. 73. §, 61. §, 62. §)
3.3.17.13. Letiltás alól mentes juttatások
Mentes a letiltás alól
- a nemzeti gondozási díj és a hadigondozottak pénzbeli ellátása, az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvény szerint járó életjáradék,
- az átmeneti segély, ideértve a meghatározott célra kapott segélyt is, az aktív korúak ellátására való jogosultság keretében megállapított pénzbeli ellátás, az időskorúak járadéka, a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, az ápolási díj,
- anyasági támogatás,
- a rokkantsági járadék és a vakok személyi járadéka,
- az egészségkárosodásra tekintettel járó keresetkiegészítés, az átmeneti keresetkiegészítés, a jövedelemkiegészítés, az átmeneti jövedelemkiegészítés, a bányászok egészségkárosodási járadéka,
- a törvényen alapuló tartásdíj, ideértve a bíróság által előlegezett gyermektartásdíjat is, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényen alapuló gyermekvédelmi pénzbeli ellátások,
- a nevelőszülő részére a gondozásába ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek, utógondozói ellátásban lévő fiatal felnőtt ellátását szolgáló nevelési díj, külön ellátmány és családi pótlék,
- az ösztöndíj, a tudományos továbbképzési ösztöndíjas munkabér jellegű ösztöndíjának kivételével (Vht. 66. § d) pont),
- a kiküldetéssel, külszolgálattal és munkába járással összefüggő költségtérítés,
- a meghatározott kiadás fedezésére szolgáló összeg,
- a fogyatékossági támogatás. (Vht. 74. §)
3.3.17.14. A munkáltató letiltással kapcsolatos kötelessége
(A munkáltató felelőssége/A végrehajtó intézkedésének nem teljesítése esetén követendő eljárás)
1. A munkáltató által jogszabálysértően teljesített "letiltás"
Ha az adóhatóság az adóst megillető járandóságot (kifizetést) vonja végrehajtás alá, és a munkáltató az adóhatóság felhívása ellenére a levonást, átutalást, megfizetést elmulasztja, vagy nem a jogszabályban előírtaknak megfelelően teljesíti, az adóhatóság határozattal kötelezi a levonni, átutalni, megfizetni elmulasztott összeg erejéig az adótartozás megfizetésére. A határozatban foglalt teljesítési határidő elteltével az adóhatóság az adóvégrehajtási szabályok szerint intézkedik a tartozás behajtása (végrehajtása) iránt. (Art. 153. §)
2. Az adóst megillető követelés végrehajtás alá vonása
Ha az adóhatóság az adóst megillető követelést vonja végrehajtás alá, és a követeléssel szolgáltatni köteles személy az adóhatóság felhívása ellenére a az adósnak teljesít, az adóhatóság határozattal kötelezi az adótartozás megfizetésére. A határozatban foglalt teljesítési határidő elteltével az adóhatóság az adóvégrehajtási szabályok szerint intézkedik a tartozás behajtása (végrehajtása) iránt. (Art. 153. §)
3.3.17.14.1. A munkáltató felelőssége (levonási, átutalási kötelessége) a Vht. szerint
A fenti, Art.-szabályt kiegészíti a Vht. alábbi, a munkáltató levonási, átutalási kötelességére vonatkozó rendelkezése.
A munkáltató köteles az adós munkabéréből a letiltásban meghatározott összeget levonni és - a letiltásban foglalt felhívás szerint - kifizetni a végrehajtást kérőnek, illetőleg kivételesen átutalni a végrehajtói letéti vagy más számlára. (Vht. 75. §)
3.3.17.14.2. A letiltás teljesítésének akadályáról értesítési kötelessége
A munkáltató kötelessége, hogy legkésőbb a letiltás átvételét követő munkanapon (egyes jogszabályok szerint annak későbbi felmerülésekor is)
- értesítse az adóst a letiltásról,
- intézkedjék, hogy a munkabér esedékessé válásakor (a kifizetésének napján) a letiltott összeget a munkabérből vonják le, és fizessék ki a végrehajtást kérőnek, illetőleg kivételesen utalják át a végrehajtói letéti vagy más számlára,
- értesítse a letiltás foganatosításának akadályáról a letiltást kibocsátó szervet.
3.3.17.14.3. A letiltott összeg kifizetésének felfüggesztése
A munkáltató jogosult a letiltott összeg kifizetését felfüggeszteni addig, amíg annak összege - az időszakonként esedékessé váló összegek összeadódásával - a négyszáz forintot el nem éri, de legfeljebb hat hónapig. A munkáltató a fizetés felfüggesztéséről a végrehajtót a letiltás kézbesítését követő 8 napon belül, a más kifizetésre jogosultat legkésőbb a fizetéssel egyidejűleg tájékoztatja. (Vht. 76. §)
Ha az adós munkabéréből a rendszeresen, időszakonként visszatérő részletekben levonandó követelést valamelyik hónap folyamán részben vagy egyáltalán nem lehetett levonni, az elmaradt részleteket le kell vonni, mihelyt lehetséges.
A fenti szabályt alkalmazni kell az előző munkáltatónál és a munkaviszonyon kívül töltött idő alatt esedékessé vált részletekre is. Ezekben az esetekben is irányadók a levonást korlátozó rendelkezések. (Vht. 77 §)
3.3.17.14.4. A munkáltató készfizető kezesi felelőssége
A munkabérre vezetett végrehajtásra vonatkozó kötelesség megszegése esetén a munkáltató a le nem vont összeg erejéig készfizető kezesként felel a végrehajtást kérőnek.
Ha a munkabérre vezetett végrehajtásra vonatkozó kötelességet a munkáltató alkalmazottja szándékosan szegte meg, és a munkáltatótól a le nem vont összeget nem lehetett behajtani, a be nem hajtott összeg erejéig az alkalmazott
3.3.17.15. A központosított illetményszámfejtés esetén követendő eljárás
Vannak olyan munkáltatók, amelyek munkavállalói illetményszámfejtését egy elkülönült szervezet végzi. Ennek során a 2013. január 1-jétől hatályos, a központosított illetményszámfejtés szabályairól szóló 422/2012. (XII. 29.) Korm. r. 21. §-a szerint a munkáltató a Vht. alapján, bérre vezetett végrehajtáson, valamint a foglalkoztatott jogviszonyát szabályozó, illetve azzal összefüggő jogszabályokon alapuló levonások alapján történő személyi juttatásból való levonás alapját képező okiratokat (pl. letiltások) a beérkezést, átvételt követő munkanapon továbbítja az illetményszámfejtő helyre. Saját hatáskörben történő kifizetés esetén gondoskodik a levonásról és a kedvezményezettek részére történő teljesítéséről, melyről egyidejűleg értesíti az illetményszámfejtő helyet az illetményszámfejtő programban meghatározott adattartalommal.
3.3.17.16. Összegezve
A fentiek szerint a munkabérre vezetett végrehajtásra vonatkozó kötelesség megszegése esetén a munkáltató a le nem vont összeg erejéig készfizető kezesként felel a végrehajtást kérőnek. Ha a munkabérre vezetett végrehajtásra vonatkozó kötelességet a munkáltató alkalmazottja szándékosan szegte meg, és a munkáltatótól a le nem vont összeget nem lehetett behajtani, a be nem hajtott összeg erejéig az alkalmazott készfizető kezesként felel a végrehajtást kérőnek. (Vht. 79. §)
A Vht. 76. § c) pontja akként rendelkezik, hogy a munkáltató kötelessége, hogy legkésőbb a letiltás átvételét követő munkanapon értesítse a letiltás foganatosításának akadályáról a letiltást kibocsátó szervet. (Ebből a rendelkezésből azt lehet kiolvasni, hogy a letiltás megérkezését követően, később bekövetkezett letiltás akadályáról nem kell értesíteni a végrehajtót. Ez persze nem akadálya annak, hogy - az együttműködési kötelezettség jegyében - ezt megtegye a munkáltató.) A munkáltató jogszabályi kötelessége tehát nem az, hogy a letiltás foganatbavételéről, várható teljesítéséről értesítse a végrehajtót, hanem ellenkezőleg, az, hogy ennek akadályáról tájékoztassa.
A Vht. 79. § (1) bekezdése értelmében a munkabérre vezetett végrehajtásra vonatkozó kötelesség megszegése esetén a munkáltató a le nem vont összeg erejéig készfizető kezesként felel a végrehajtást kérőnek.
A munkáltatónak a letiltással kapcsolatos kötelességeit a Vht. 75-77. §-ok tartalmazzák, melyek között szerepel a fenti idézett Vht. 76. § c) pontja.
Az Art. 153. §-a szerint, ha az adóhatóság az adóst megillető járandóságot vonja végrehajtás alá, és a munkáltató az adóhatóság felhívása ellenére a levonást, átutalást, megfizetést elmulasztja, vagy nem a jogszabályban előírtaknak megfelelően teljesíti, az adóhatóság határozattal kötelezi a levonni, átutalni elmulasztott összeg erejéig az adótartozás megfizetésére. A határozatban foglalt teljesítési határidő elteltével az adóhatóság az adóvégrehajtási szabályok szerint intézkedik a tartozás behajtása (végrehajtása) iránt.
A fenti rendelkezések helyes értelmezésével megállapítható, hogy ha az adós munkabérének terhére kiadott és a munkáltatóhoz megérkezett letiltás időpontjában a dolgozó pl. betegszabadságon volt, majd táppénzen, vagy már olyan jelentős mértékű (pl. több millió forint) letiltás terhelte a munkabérét, amelyből - és az adós munkabérének mértékéből - lehetett következtetni annak beláthatatlan időben történő teljesítésére, az újonnan érkezett letiltás teljesítése akadályba ütközik.
3.3.17.17. Tartozásigazolás kiadása a munkaviszony megszűnésekor
3.3.17.17.1. A munkáltató kötelessége
A munkáltató köteles az adós részére a munkaviszony megszűnésekor olyan igazolást kiállítani, amely feltünteti, hogy a munkabérből milyen tartozásokat, milyen határozat vagy jogszabály alapján, kinek a részére kell levonni. Igazolást kell adni arról is, hogy a munkavállalónak ilyen tartozása nincs.
3.3.17.17.2. A munkavállaló (adós) kötelessége
Ha az adós (munkavállaló) újabb munkaviszonyt létesít, köteles a tartozásigazolást a munkába lépése előtt az új munkáltatójának átadni. Ez alapján az új munkáltató köteles a tartozásigazolást az adóstól (munkavállalótól) bekérni és a végrehajtást folytatni. (Vht. 78. §)
3.3.18. Végrehajtás ingó vagyontárgyakra
3.3.18.1. Az ingófoglalás általános szabályai
Ha az adós a végrehajtható okiratban feltüntetett kötelezettségét önként nem teljesítette, a végrehajtó az adós ingóságait foglalási jegyzőkönyvben összeírja, és ilyen módon lefoglalja.
Az ingófoglalásra a végrehajtási költség megelőlegezésének időpontjától számított 30 napon belül kerül sor. Ha a végrehajtó az adósnak a végrehajtható okiratot személyesen adta át, az önkéntes teljesítés elmaradása esetén köteles az ingófoglalást haladéktalanul elvégezni.
Ha a végrehajtható okiratot postán kézbesítették, a kézbesítéstől számított 45 napon belül kell az ingófoglalást elvégezni.
A végrehajtó a végrehajtást kérő kérelmére a Magyar Országos Közjegyzői Kamaránál vezetett zálogjogi nyilvántartásba való betekintéssel meggyőződik arról, hogy az adós zálogkötelezettként szerepel-e a nyilvántartásban, továbbá, hogy vagyonát, illetőleg valamely vagyontárgyát terheli-e jelzálogjog, és szükség esetén ebből a célból megkeresi a közjegyzőt. Az egyedi azonosításra kétséget kizáróan alkalmas ingó dologként jogszabályban meghatározott vagyontárgy foglalása esetén a végrehajtó hivatalból is köteles a zálogjogi nyilvántartásba való betekintéssel meggyőződni arról, hogy terheli-e jelzálogjog a lefoglalt ingót.
A végrehajtó a foglaláskor felhívja az adóst, hogy a helyszínen nyilatkozzon arról: mely vagyontárgyait terheli zálogjog. Ha a végrehajtható okiratot postán kézbesítik, a végrehajtó ezzel egyidejűleg felhívja az adóst, hogy a végrehajtható okirat kézbesítésétől számított 15 napon belül nyilatkozzék a vagyontárgyait terhelő zálogjogról. (Vht. 84. §)
A foglalást lehetőleg az adósnak, illetőleg képviselőjének, távollétükben pedig az adóssal együtt lakó nagykorú családtagnak a jelenlétében kell elvégezni. (Vht. 85. §)
3.3.18.2. Lefoglalható ingóságok
Lefoglalni
- az adós birtokában,
- őrizetében levő
- vagy más olyan ingóságot lehet, amelyről valószínűsíthető, hogy az adós tulajdonában van.
Elegendő, ha az adóvégrehajtó számára valószínű, hogy az adós tulajdonát képezi a lefoglalásra "kiszemelt ingó dolog", nem kell azt kétséget kizáróan bizonyítani. Ha a végrehajtást önálló bírósági végrehajtó foganatosította, a foglalási jegyzőkönyv átadása, postázása után, egyéb módon tudomására jutása után 8 napon belül lehetősége nyílik igénypert indítani a foglalás alóli feloldás iránt a foglalás helye szerint (kizárólagosan) illetékes járásbíróságon a végrehajtást kérő ellen annak, aki a lefoglalt vagyontárgyra tulajdonjoga vagy más olyan joga alapján tart igényt, amely a végrehajtás során történő értékesítésnek akadálya. Ha a foglalástól számított 8 napon belül igénypert indítottak, az igényelt vagyontárgy értékesítése iránt az igényper jogerős befejezése után lehet intézkedni. (Pp. 371. § 373. §, Vht. 115. § (2) bekezdés)
Nem lehet lefoglalni az adós birtokában, őrizetében levő ingóságot, ha a rajta levő jelből vagy más körülményből minden bizonyítás nélkül kétségtelenül megállapítható, hogy az ingóság nincs az adós tulajdonában.
A házassági életközösség tartama alatt a házastársaknak vagy bármelyiküknek a vagyontárgyát bármelyik házastárs ellen külön vezetett végrehajtás során is le lehet foglalni. Nincs helye a foglalásnak, ha az a házastárs, aki ellen a végrehajtás nem irányul, kétséget kizáróan igazolja, hogy a szóban levő vagyontárgy nem a házastársi vagyonközösséghez, hanem az ő különvagyonához tartozik. (Vht. 86. §)
Több ingóság esetén a lefoglalásuk sorrendjét a végrehajtó állapítja meg.
A végrehajtó a foglalást addig folytatja, amíg a követelés - járulékaival együtt, ideértve az eljárás befejezéséig előreláthatóan felmerülő végrehajtási költséget - nincs teljesen fedezve. Figyelembe kell venni, hogy az adós házastársának vagyonközösségi igénye és más bejelentett igény esetén is fedezve legyen a követelés. (Vht. 87. §)
3.3.18.2.1. Foglalási jegyzőkönyv
A foglalási jegyzőkönyvben - a jegyzőkönyvbe kötelezően szerepeltetendő adatokon túl - fel kell tüntetni
- az adós háztartásához tartozók számát,
- fel kell sorolni a végrehajtás alól mentesen hagyott vagyontárgyakat,
- illetve azt, hogy a lefoglalt gépjármű az adózó/adós vállalkozói tevékenységéhez szükséges-e 103. § (5) bekezdése alapján került sor [Vht. 103. § (5) bek., Art. 154. §]. Erre akkor kerülhet sor, ha a természetes személy adós foglalkozásának gyakorlásához nélkülözhetetlen a gépjármű, s ilyenkor csak a törzskönyvet foglalja le a végrehajtást foganatosító. [Vht. 88. § (1) bekezdés, Art. 154. §]
Mellőzhető a mentesen hagyott vagyontárgyak felsorolása, ha a lefoglalt vagyontárgyak előreláthatólag fedezetet nyújtanak a végrehajtandó követelésre és az eljárás költségeire.
3.3.18.2.2. A jegyzőkönyvbe kötelezően szerepeltetendő adatok az alábbiak:
A végrehajtó a helyszíni eljárásáról, továbbá a jogszabályban meghatározott más végrehajtási cselekményekről jegyzőkönyvet készít. A helyszíni eljárásról a jegyzőkönyvet a helyszínen kell elkészíteni. A végrehajtó akadályoztatása esetén a jegyzőkönyv máshol is elkészíthető, ilyenkor a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni az elkészítés helyét és azt, hogy a végrehajtó milyen okból nem tudta a helyszínen elkészíteni a jegyzőkönyvet.
A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:
- a felek és a jelen levő más érdekeltek (a felek képviselői, ügygondnok, zárgondnok, tanú, az adóssal együtt lakó nagykorú családtag stb.) nevét és lakóhelyét, valamint a végrehajtó és a jogi képviselő nevét és irodájának címét,
- az eljárás helyét és idejét,
- a végrehajtandó követelés jogcímét és összegét (tárgyát),
- a végrehajtást elrendelő bíróság (hatóság) megnevezését, továbbá a végrehajtható okirat megnevezését és ügyszámát,
- a végrehajtási cselekmény leírását,
- a felek és más érdekeltek kérelmét és észrevételét,
- a törvényben meghatározott egyéb adatokat és körülményeket.
A jegyzőkönyvet a végrehajtó, a végrehajtási cselekménynél jelen levő felek és más érdekeltek aláírják. Az aláírás megtagadását és ennek okát a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.
A végrehajtó a tanú és a zárgondnok lakóhelyét - kérelmére - nem tünteti fel a jegyzőkönyvben, hanem a lakóhelyet feljegyzi, és a feljegyzést az iratok között zárt borítékban helyezi el, arról csak a bíróság és a büntetőügyben eljáró hatóság részére ad felvilágosítást.
A végrehajtó az eljárási cselekményről a jegyzőkönyvön kívül indokolt esetben kép- és hangfelvételt is készíthet. A végrehajtó a felvételeket az iratoktól elkülönítve, az ügy irattárba helyezésétől számított 5 évig tárolja, ezt követően azokat megsemmisíti. A felvételeket a végrehajtó csak a bíróság és a büntetőügyben eljáró hatóság részére adhatja ki, és részükre teheti lehetővé a felvételekbe való betekintést. (Vht. 35. §)
3.3.18.2.3. A foglalási jegyzőkönyv átadása
A végrehajtó a foglalási jegyzőkönyv másolatát a foglaláskor átadja a jelen levő feleknek.
Ha a végrehajtó az adós távollétében foglalt, a foglalási jegyzőkönyv másolatát az adós képviselőjének, az adóssal együtt lakó nagykorú családtagnak kell átadni, és az adós és a végrehajtást kérő számára kézbesíteni kell. (Vht. 88. §, 85. §)
3.3.18.2.4. Végrehajtás alól mentes vagyontárgyak
Nem lehet lefoglalni - még az adós beleegyezésével sem - azokat a vagyontárgyakat, amelyeket a törvény a végrehajtás alól mentesít. Amennyiben a törvény a végrehajtás alól mentes vagyontárgyak körét vagylagosan állapítja meg, a mentesség a foglalásnál jelen levő adós által kijelölt vagyontárgyra terjed ki.
Az egyébként a végrehajtás alól mentes dolog is lefoglalható az illető dolog vételárának, a vételéhez adott kölcsön összegének, továbbá elkészítési vagy javítási díjának a behajtása céljából, ha a foglalást a bíróság/adóhatóság így rendelte el. (Vht. 89. §)
Mentesek a végrehajtás alól a következő ingóságok:
- az olyan eszköz, amely nélkül az adós foglalkozásának (hivatásának) gyakorlása lehetetlenné válik, így különösen a nélkülözhetetlen szerszám, műszer, technikai, katonai és egyéb felszerelési tárgy, egyenruha, önvédelmi fegyver, szállítóeszköz, ide nem értve a gépjárművet,
- a rendszeres tanulmányok folytatásához nélkülözhetetlen eszköz, így különösen a tankönyv, tanszer, hangszer,
- a szükséges ruházati cikk, felsőruházatból 3 felsőruha, 1 télikabát, 1 felöltő, 3 pár lábbeli,
- a szükséges ágynemű: személyenként 1 készlet a hozzávaló 2 huzattal,
- az adós háztartásához tartozók számának megfelelően szükséges bútor, legfeljebb 3 asztal és 3 szekrény vagy azonos célt szolgáló más bútor, személyenként 1 ágy vagy más fekvőhely és 1 szék vagy más ülőbútor, (Ha a foglalásra több ingatlanban kerül sor, a mentességet csak az - adós nyilatkozata esetén az általa megjelölt - egyik ingatlanban foganatosított foglalás során lehet érvényesíteni.)
- a szükséges fűtő- és világító eszköz, (Ha a foglalásra több ingatlanban kerül sor, a mentességet csak az - adós nyilatkozata esetén az általa megjelölt - egyik ingatlanban foganatosított foglalás során lehet érvényesíteni.)
- az adós háztartásához nélkülözhetetlen konyhai és háztartási felszerelés, továbbá 1 hűtőgép vagy fagyasztószekrény és 1 mosógép, (Ha a foglalásra több ingatlanban kerül sor, a mentességet csak az - adós nyilatkozata esetén az általa megjelölt - egyik ingatlanban foganatosított foglalás során lehet érvényesíteni.)
- az a kitüntetés (érdemrend, érem, jelvény, plakett), amelyet az adós kapott, ha ezt okirattal igazolta,
- az adós betegsége és testi fogyatékossága miatt szükséges gyógyszer, gyógyászati és technikai segédeszköz, a mozgásában korlátozott adós gépjárműve,
- az adós háztartásához tartozó kiskorú gyermek által használt - jellegénél fogva gyermekek részére szolgáló - tárgy,
- az adós és a háztartásához tartozók részére 1 hónapra szükséges élelmiszer és 3 hónapra szükséges tüzelőanyag, (Ha a foglalásra több ingatlanban kerül sor, a mentességet csak az - adós nyilatkozata esetén az általa megjelölt - egyik ingatlanban foganatosított foglalás során lehet érvényesíteni.)
- a lábon álló, illetőleg be nem takarított termés, gyümölcs,
- az a dolog, amelyet a felszámolási eljárás során nem lehet az adós vagyonához tartozóként figyelembe venni,
- a kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szóló törvényben meghatározott tanúsítványban felsorolt kulturális javak a különleges védelem időtartama alatt.
Az alábbiakban felsorolt vagyontárgyak - az ugyancsak felsorolt vagyontárgyak kivételével - csak a természetes személy adósok elleni végrehajtás alól tekinthetők mentesnek. (Vht. 96/B. §, 90. § h), l), m) n) pontok)
Kivételek, amelyekre ez a szabály nem érvényes, tehát természetes személy adósok elleni végrehajtás esetén sem mentesek a végrehajtás alól:
- az a kitüntetés (érdemrend, érem, jelvény, plakett), amelyet az adós kapott, ha ezt okirattal igazolta,
- a lábon álló, illetőleg be nem takarított termés, gyümölcs,
- az a dolog, amelyet a felszámolási eljárás során nem lehet az adós vagyonához tartozóként figyelembe venni,
- a kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szóló törvényben meghatározott tanúsítványban felsorolt kulturális javak a különleges védelem időtartama alatt.
Nem mentes a végrehajtás alól az - az alábbiakban felsoroltak kivételével - az olyan vagyontárgy amely nemesfémből vagy egyébként nemes anyagból készült, és a szokásos használati cikkektől eltérően különösen nagy értékű. (Vht. 90. §) Kivételek, amelyek mégis mentesek lehetnek:
- az olyan eszköz, amely nélkül az adós foglalkozásának (hivatásának) gyakorlása lehetetlenné válik, így különösen a nélkülözhetetlen szerszám, műszer, technikai, katonai és egyéb felszerelési tárgy, egyenruha, önvédelmi fegyver, szállítóeszköz, ide nem értve a gépjárművet,
- az a kitüntetés (érdemrend, érem, jelvény, plakett), amelyet az adós kapott, ha ezt okirattal igazolta,
- az adós betegsége és testi fogyatékossága miatt szükséges gyógyszer, gyógyászati és technikai segédeszköz, a mozgásában korlátozott adós gépjárműve,
Ha az adós élethivatásszerűen mezőgazdasági termeléssel foglalkozik - a fentieken kívül -, mentes a végrehajtás alól:
- az adós földjének megműveléséhez szükséges vetőmag, mezőgazdasági gép és felszerelés, igavonó állat és takarmány,
- 1 tehén vagy más haszonállat és a részére 3 hónapra szükséges takarmány. (Vht. 91. §)
Mentes a végrehajtás alól:
- a kitüntetéssel, kitüntető címmel, díjjal, jelvénnyel, oklevéllel együtt járó összeg,
- a biztosítási összeg, a lefoglalt ingóságért járó összeg kivételével,
- a szakszervezet sztrájkalapjába helyezett összeg. (Vht. 92. §)
A szerzőt és a jogutódját megillető szerzői jog mentes a végrehajtás alól. A szerzői díj 50%-a mentes a végrehajtás alól. Végrehajtás alá vonni csak közzétett (nyilvánosságra hozott) művet, illetőleg példányait lehet. (Vht. 93. §)
Mentes a végrehajtás alól:
- a szövetkezeti tag részjegye,
- a saját jogon szerzett kárpótlási jegy, amíg a kárpótlásra jogosultnak a tulajdonában van. (Vht. 94. §)
Mentes a végrehajtás alól a postára feladott pénz és más küldemény, továbbá a közforgalmú fuvarozónak fuvarozásra átadott dolog mindaddig, amíg azt a posta, illetőleg a fuvarozó az átvételre jogosultnak nem adta át. (Vht. 95. §)
Mentes a végrehajtás alól a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség tulajdonában álló biztonsági és különleges kőolajkészlet. (Vht. 95/A. §)
Mentes a végrehajtás alól a közraktárban elhelyezett dolog. A közraktárban elhelyezett dologra vonatkozó jog, illetőleg a róla szóló okirat (áru- és zálogjegy) azonban végrehajtás alá vonható. (Vht. 96. §)
Az adósnak vagy az óvadék jogosultjának kérelmére a végrehajtó mentesíti a végrehajtás alól az óvadékként nyújtott pénzt, takarékbetétkönyvet vagy értékpapírt mindaddig, amíg az óvadék visszaadásának feltételei nem állnak fenn. A mentesítésnek akkor van helye, ha a kérelmező igazolja, hogy az óvadékkal biztosított jogügyletet nem a hozzátartozójával vagy olyan jogi személlyel kötötte, amellyel való viszonyában többségi befolyás áll fenn, illetve a gazdálkodó szervezet nem a tagjával kötötte. (Vht. 96/A. §)
Az alábbiakban felsorolt vagyontárgyak - az ugyancsak felsorolt vagyontárgyak kivételével - csak a természetes személy adósok elleni végrehajtás alól tekinthetők mentesnek. (Vht. 96/B. §, 90. § h), l), m) n) pontok)
Kivételek, amelyekre ez a szabály nem érvényes, tehát természetes személy adósok elleni végrehajtás esetén sem mentesek a végrehajtás alól:
- az a kitüntetés (érdemrend, érem, jelvény, plakett), amelyet az adós kapott, ha ezt okirattal igazolta,
- a lábon álló, illetőleg be nem takarított termés, gyümölcs,
- az a dolog, amelyet a felszámolási eljárás során nem lehet az adós vagyonához tartozóként figyelembe venni,
- a kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szóló törvényben meghatározott tanúsítványban felsorolt kulturális javak a különleges védelem időtartama alatt.
3.3.18.2.5. Becslés
A végrehajtó a foglaláskor becsléssel megállapítja a lefoglalt ingóság értékét. A becsérték megállapításánál a végrehajtó a forgalmi árat veszi alapul. Ha a felek a becsértékben megegyeztek, ez az irányadó.
Ha valamelyik fél kívánja, a végrehajtó a foglalásnál szakértő-becsüst alkalmaz. A foglalás után a végrehajtó szakértő-becsüs közreműködésével a becsértéket módosíthatja, ha ezt bármelyik fél a foglalási jegyzőkönyv kézbesítésétől számított 8 napon belül kérte. (Vht. 97. §)
3.3.18.3. Egyes dolgok lefoglalásának eltérő szabályai
3.3.18.3.1. Arany, platina, ezüst, drágakő, fizetőeszköz, értékpapír, dematerializált értékpapír, üzletrész, muzeális tárgy lefoglalása
Arany, platina, ezüst, továbbá fizetőeszköz lefoglalásakor a végrehajtó az értéket magához veszi, a lefoglalt külföldi pénzt a foglalást követő munkanapon a végrehajtói letéti számlára befizeti. Ugyanígy kell eljárni, ha az adós külföldi pénznemben fizeti meg a végrehajtónak a tartozást. (Vht. 98. §)
Arany vagy platina felhasználásával készült tárgy, drágakő és nyomdai úton előállított értékpapír lefoglalásakor a végrehajtó a lefoglalt értéket magához veszi, és 24 órán belül bírósági letétbe helyezi.
Dematerializált értékpapír lefoglalása esetén a végrehajtó a foglalásról értesíti az adós értékpapírszámláját vezető befektetési szolgáltatót, aki a lefoglalt értékpapírt az értékpapírokra vonatkozó törvényi rendelkezések szerint a végrehajtó további intézkedéséig zárolt alszámlára helyezi. (Vht. 99. §)
Készpénz lefoglalásakor a végrehajtó a lefoglalt készpénzt magához veszi, és a foglalást követő munkanapon befizeti a végrehajtói letéti számlára. (Vht. 100. §)
A gazdálkodó szervezet vagyonából az adóst megillető vagyonrész, illetőleg üzletrész (a továbbiakban: üzletrész) lefoglalásáról a végrehajtó a foglalási jegyzőkönyv másolatának megküldésével értesíti a gazdálkodó szervezetet és a törvényszéket, mint cégbíróságot. Az üzletrész lefoglalását a gazdálkodó szervezet bejegyzi a nyilvántartásába, a cégbíróság pedig a cégjegyzékbe. (Vht. 101. §)
A muzeális vagy történeti értékű tárgy és könyv, továbbá levéltári anyag lefoglalásáról a végrehajtó köteles a tárgy jellegének megfelelő, területileg illetékes múzeumot, könyvtárat, illetőleg levéltárat a foglalási jegyzőkönyv másolatának megküldésével értesíteni. (Vht. 102. §)
3.3.18.3.2. Gépjármű lefoglalása
Az Art. eltérően rendezi a Vht.-hez képest a gépjármű foglalására vonatkozó szabályokat. Eszerint a vállalkozási tevékenységet végző - bármilyen, tehát mind a magánszemély, mind a nem természetesen személy - adózó üzemi, illetve üzleti tevékenységéhez szükséges gépjárművére folytatott végrehajtást, az adóvégrehajtó a gépjármű lefoglalás foglalási jegyzőkönyvben történő feltüntetésével foganatosítja. Ha ez lehetséges, a gépjármű törzskönyvét is le kell foglalni. Ha a gépjármű lefoglalását követő 6 hónapon belül az adózó az adótartozását nem fizeti meg, az adóvégrehajtó a gépjármű forgalmi engedélyét is lefoglalja. (Art. 154. § (1) bek.)
Azt, hogy a gépjármű tulajdonosa vállalkozási tevékenységet végző adózó-e, mindig egyedi esetenként kell a végrehajtónak megállapítania. Ha un. asztal mögül foglal, ez kitűnhet a nyilvántartás adataiból például akkor, ha a gépjármű az adott cég tulajdona, üzembentartójaként van nyilvántartva. Még ebben az esetben is előfordulhat azonban olyan eset, hogy pusztán a kedvező adózás miatt vették meg a gépjárművet az adott cég nevére, de ténylegesen nem vállalkozási tevékenységet szolgál, hanem magánjellegűt. Ezt is, és ennek a fordítottját is csak személyesen tudja megítélni a végrehajtó, az érintett nyilatkozatának beszerezésével, vagy más módon történő "tényállásfeltárási" módszerrel. Az egyéni vállalkozói tevékenységhez vagy az ahhoz hasonló vállalkozási tevékenységhez (egyéni ügyvéd, közjegyző stb.) használt gépjármű ilyen jellegének megállapítása ugyanis nem tűnik ki minden esetben a központi nyilvántartásból.
Fontos leszögezni azt is, hogy a foglalást követő hat hónap eredménytelen elteltét követően ismételten szükséges a végrehajtó aktív végrehajtási cselekménye ahhoz, hogy a következő lépést, nevezetesen a gépjármű forgalmi engedélyét is lefoglalja a végrehajtó, s az alapján az illetékes közlekedési igazgatási hatóság (okmányiroda) megtegye a szükséges intézkedést, s kivonja a gépjárművet a forgalomból. Helytelen az a gyakorlat, amikor a végrehajtó előre, nem teljesítés esetére feltételesen un. virtuális foglalást foganatosít. Ahhoz nem fűződhet hátrányos jogkövetkezmény, csakis a feltételek fennállásának realizálása hatására elvégzett ismételt foglalás alapján.
A fenti szabály annak ellenére, hogy első pillantásra az, nem eltérő, hanem inkább más - plusz - szabály a Vht. 103. § (5) bekezdésében írtakhoz képest, mivel ez, az Art.-ban írt szabály személyi köre mind természetes mind egyéb személyekre vonatkozik, de csakis az adózó adósokra, míg a Vht. szabály csak magánszemélyekre s nyilvánvalóan nem adózókra, hanem egyéb adósokra. Eltérés van a két kör között atekintetben is, hogy az Art. szerint szabályozott adózói kör akkor részesülhet ebben a privilegizált elbánásban, ha a gépjármű a vállalkozási tevékenységet végző adós üzemi, üzleti tevékenységéhez használatos, míg a Vht. által szabályozott nem adózói, hanem minden egyéb, ám természetes személy adósi kör esetében a foglalkozásának gyakorlásához nélkülözhetetlen gépjármű lefoglalásakor. Vállalkozási tevékenységet végző adózóról akkor beszélhetünk, ha egyéni vállalkozó, gazdasági társaság, a foglalkozásának gyakorlásához szükséges esetről pedig például akkor, ha valaki a munkahelyére gépjárművel jár be, vagy/és annak végzéséhez a saját gépjárművének használata elengedhetetlen.
Gépjármű lefoglalása esetén a végrehajtó köteles a forgalmi engedélyt és a gépjármű törzskönyvét is lefoglalni. Ha ez bármilyen okból nem lehetséges, a forgalmi engedély, illetve a törzskönyv lefoglalásának meghiúsulását és ennek okát a foglalási jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.
A végrehajtó a foglalási jegyzőkönyv másolatát, valamint a lefoglalt forgalmi engedélyt és törzskönyvet megküldi a gépjármű-tulajdonos lakcíme vagy székhelye (ennek hiányában telephelye) szerint, külföldi lakóhellyel (székhellyel vagy telephellyel) rendelkező tulajdonos esetében pedig az üzembentartó lakcíme vagy székhelye (ennek hiányában telephelye) szerint illetékes közlekedési igazgatási hatóságnak (okmányirodának). Ha az illetékes hatóság nem állapítható meg, az okmányokat a gépjárművet nyilvántartó hatóságnak kell megküldeni. Ha a forgalmi engedély vagy a törzskönyv lefoglalása meghiúsult, a végrehajtó a foglalási jegyzőkönyv másolatának megküldésével egyidejűleg felhívja a közlekedési igazgatási hatóságot, hogy a gépjárművet vonja ki a forgalomból; a hatóság köteles e felhívásnak haladéktalanul eleget tenni. (Vht. 103. §) Az adóhatóság a lefoglalt gépjárművek forgalomból történő kivonása iránt legkésőbb az árverési hirdetmény kitűzésével egyidejűleg intézkedik. [Art. 154. §, 326/2011. (XII. 28.) Korm. r.]
A végrehajtó a gépjárművet a járműnyilvántartásban szereplő adatok alapján is ("asztal mögül") lefoglalhatja, ha az adós a gépjármű tulajdonosaként (csak akkor, ha tulajdonosa, ha csak üzembentartója, nem!) van a nyilvántartásba bejegyezve; a közlekedési igazgatási hatóság a végrehajtó megkeresése alapján ilyenkor is haladéktalanul kivonja a forgalomból a gépjárművet. (A járműnyilvántartó: Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala, 1094 Bp., Balázs Béla u. 35., Tel.: 455-6700, e-mail: nyilvantarto.hivatal@mail.ahiv.hu)
A gépjármű értékesítése vagy átvétele után az új tulajdonos kérelmére az értékesítésről, átvételről készült jegyzőkönyv alapján a közlekedési igazgatási hatóság látja el a gépjárművet a forgalomban való részvételhez szükséges jelzésekkel és okmányokkal.
A természetes személy adós foglalkozásának gyakorlásához nélkülözhetetlen gépjármű lefoglalásakor - a zár alá vétel alkalmazásának kivételével - csak a törzskönyvet kell lefoglalni és a foglalási jegyzőkönyv másolatával együtt megküldeni az illetékes közlekedési igazgatási hatóságnak, ha pedig ez nem állapítható meg, a gépjárművet nyilvántartó hatóságnak; az adós a gépjármű értékesítéséig - a zár alá vétel esetét kivéve - a gépjárművet használhatja. Ha az adós a végrehajtási eljárás tartama alatt a foglalkozásával felhagyott, vagy a foglalkozás végzéséhez szükséges engedélyét visszavonták, a fentiekben leírtak szerint, az általános szabályok szerint kell eljárni.
A végrehajtást foganatosító bíróság a természetes személy adósnak a foglalásról való tudomásszerzést követő 8 napon belül a bírósághoz előterjesztett kérelmére a kérelem beérkezését követő 8 napon belül, meghallgatás tartása esetén pedig a meghallgatáson meghozott végzéssel engedélyezheti a lefoglalt gépjármű - több gépjármű esetén egyik gépjárműve - árverésig történő használatát, ha az adósnak arra a munkavégzése helyszínére történő eljutása, üzemi, üzleti tevékenységének folytatása vagy saját és családtagjainak szállítása érdekében van szüksége, és az eljárás során korábban rendbírsággal nem sújtották. A kérelemben meg kell jelölni annak indokát és azt, hogy a kérelmező a meghallgatásra rövid úton milyen módon idézhető, továbbá csatolni kell hozzá a kérelem indokainak alátámasztását igazoló okiratokat. A bíróság a gépjármű használatát engedélyező végzését megküldi a végrehajtónak, aki intézkedik a gépjármű forgalomba történő visszahelyezése iránt. A bíróság végzése ellen nincs helye fellebbezésnek. Az adós köteles a gépjárművet az árverés megtartása érdekében a végrehajtó felhívására a felhívásban megjelölt időpontban és helyszínre szállítani, ennek elmulasztása esetén vele szemben rendbírság kiszabásának van helye. [Vht. 103. § (8) bek.]
Ha a természetes személy adós foglalkozása gyakorlásához szükséges gépjármű becsértéke nem éri el az igazságügyért felelős miniszternek az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében foglalt összeget, a gépjármű mentes a végrehajtás alól. [13/2001. (X. 10.) IM rendelet, az értékeket lásd később a 3.3.17.11.5. pont alatt.] Eszerint mentesülnek a gépjárművek a foglalás alól:
a) motorkerékpár esetén a 150 000 Ft-ot;
b) személygépkocsi esetén az 1,2 millió Ft-ot;
c) autóbusz esetén a 3,5 millió Ft-ot;
d) tehergépkocsi esetén a 3,5 millió Ft-ot;
e) nyerges vontató esetén (szerelvénnyel együtt) az 5 millió Ft-ot.
El nem ért gépjárművek.
A végrehajtó a járműnyilvántartásból a következő adatokat igényelheti:
- a járműtulajdonos személyazonosító adatai, lakóhelye, tartózkodási helye, egyéni vállalkozó székhelye, külföldi esetében állampolgársága is,
- jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező járműtulajdonos szervezet megnevezése, székhelyének és telephelyének címe, cégjegyzék-, illetve nyilvántartási száma,
- a jármű
a) hatósági jelzése, alvázszáma és műszaki adatai (a jármű fajtája, gyártmánya, típusa, gyártási éve, színe és az első magyarországi forgalomba helyezés időpontja),
b) tulajdonoshoz kötött forgalmazási korlátozásra vonatkozó adatok, ideértve az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtására elrendelt zárlatra vonatkozó adatokat is,
- a járműokmányok okmányazonosító jelére, kiadására, érvényességére, cseréjére és visszavonására vonatkozó adatok,
- a jármű korábbi tulajdonosának (átruházójának) tulajdonjog-változáshoz kapcsolódó bejelentési kötelezettsége teljesítésének ténye és időpontja. (Vht. 103. §)
3.3.18.3.3. Vízi vagy légi jármú lefoglalása
Vízi vagy légi jármű lefoglalása esetén a végrehajtó lefoglalja a forgalomban való részvételre jogosító okmányokat is, ezeket a foglalási jegyzőkönyv másolatával együtt megküldi a vízi, légi járművek lajstromát, illetőleg nyilvántartását vezető hatóságnak, amely a jármű lefoglalását bejegyzi a nyilvántartásába. A végrehajtó a vízi és légi járműveket az ilyen járművek lajstromában szereplő adatok alapján is lefoglalhatja, ha az adós a jármű tulajdonosaként van a nyilvántartásba bejegyezve. A foglalási jegyzőkönyvet ilyen esetben is elküldi a végrehajtó a lajstromot vezető szervnek.
A végrehajtó a megkeresésében felhívja az érintett, lajstromot vezető szervet, hogy haladéktalanul adjon tájékoztatást a vagyontárgyat terhelő jelzálogjog jogosultjának adatairól és a végrehajtási jog bejegyzéséről. [Vht. 103/A. §, 103. § (3) bek.]
Jelzálogjoggal terhelt ingóság lefoglalása esetén a végrehajtó a foglalási jegyzőkönyv másolatát megküldi a közjegyzőnek, hogy az ingóság lefoglalását jegyezze be a zálogjogi nyilvántartásba, és adjon tájékoztatást az ingóságon fennálló jelzálogjog jogosultjának adatairól. (Vht. 103/B. §)
3.3.18.3.4. Széfben elhelyezett dolgok lefoglalása
A széfszolgáltatás keretében őrzött ingóságot a végrehajtó a széf lepecsételésével foglalja le, egyúttal értesíti a széfszolgáltatót és az adóst a széf felnyitásának időpontjáról. A megjelölt időpontban az adós a végrehajtónak és a széfszolgáltatónak a jelenlétében felnyitja a széfet, a végrehajtó pedig elkészíti a részletes foglalási jegyzőkönyvet. Ha a megjelölt időpontban az adós nem jelent meg, a széfszolgáltató, ha a széfszolgáltató nem rendelkezik a széf felnyitására kulccsal, a végrehajtó nyittatja fel a széfet.
A vagyontárgyat a foglalást követően - az arany, platina, ezüst, fizetőeszköz, külföldi pénz, vagy arany, platina felhasználásával készült tárgy, drágakő, nyomdai úton előállított értékpapír, dematerializált értékpapír, készpénz lefoglalása kivételével - lehetőség szerint a széfbe kell visszahelyezni, és az értékesítésig abban kell tárolni. Ha nincs lehetőség a széfbe való visszahelyezésre, a végrehajtó intézkedik az ingóság elhelyezése iránt. (Vht. 98-100. §)
A foglalást követően a széf csak a végrehajtó intézkedésére nyitható fel. Ha a foglalás után a széfszolgáltatás megszűnt, erről a széfszolgáltató értesíti a végrehajtót, aki intézkedik az ingóság elhelyezése iránt.
A közös széfben elhelyezett ingóság végrehajtás alá vonására a pénzügyi intézménynél kezelt, több személyt megillető pénzösszeg végrehajtás alá vonására vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell, ideértve a nem adós széftulajdonosnak a foglalásról történő tájékoztatását is. (Vht. 103/C. §)
3.3.18.3.5. Technológiai vagy termelési, szolgáltatási egészet alkotó vagyontárgy lefoglalása
Ha az adós lefoglalható vagyontárgyai technológiai vagy termelési, szolgáltatási egészet alkotnak, a végrehajtó a foglalási jegyzőkönyvben feltünteti az ingóságok egészének becsértékét és az egyes ingóságok becsértékét is. (Vht. 103/C. §)
3.3.18.3.6. Értékpapír értékesítése
A bemutatóra szóló vagy egyébként korlátozás nélkül forgalomba hozható értékpapírt a végrehajtó bizományi értékesítésre befektetési szolgáltatónak adja át. A befektetési szolgáltató köteles az értékesítés során befolyt összeget - a bizományi díj levonása után - haladéktalanul átutalni a végrehajtói letéti számlára.
Ha a végrehajtást kérő kívánja, a bizományi értékesítés helyett az értékpapírt - a forgalmi korlátozására vonatkozó rendelkezésre tekintet nélkül - árverésen kell értékesíteni. Ilyenkor az adóssal azonos jellegű tagsági joggal rendelkező másik tagot az értékpapírra előárverezési jog illeti meg.
Ha a bizományi értékesítés sikertelen volt, a befektetési szolgáltató az értékpapírt visszavásárlásra felajánlja az értékpapír kibocsátójának. Ha az értékpapír kibocsátója az értékpapírt visszavásárolta, köteles az értékpapír ellenértékét haladéktalanul átutalni a végrehajtói letéti számlára.
Ha a fentiek szerinti értékesítés sikertelen volt, a végrehajtó az értékpapírt árverésen értékesíti.
A névre szóló, tagsági jogról szóló vagy egyébként korlátozottan forgalomba hozható értékpapír értékesítése céljából a végrehajtó befektetési szolgáltatót bíz meg azzal, hogy az értékpapírt zárgondnokként kezelje, és a belőle származó jövedelmet utalja át a végrehajtói letéti számlára. Dematerializált értékpapír értékesítésével elsősorban a számlavezető befektetési szolgáltatót kell megbízni; ha ez nem lehetséges, bármely befektetési szolgáltató részére adható megbízás.
Az első árverés sikertelensége esetén bizományi értékesítéssel kell értékesíteni a lefoglalt értékpapírokat. (Vht. 130-131. §)
3.3.18.3.7. Végrehajtás üzletrészre, vagyonrészre
A gazdálkodó szervezet vagyonából az adóst megillető üzletrészt a végrehajtó árverésen értékesíti. Az árverésen az érintett gazdálkodó szervezet tagját, a gazdálkodó szervezetet, illetőleg az általa kijelölt személyt - ebben a sorrendben - az üzletrészre előárverezési jog illeti meg.
A végrehajtó az árverési jegyzőkönyv másolatát az üzletrész tulajdonosában bekövetkezett változás bejegyzése végett megküldi a gazdálkodó szervezetnek és a cégbíróságnak.
Ha az adósnak a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban vagyonrésze van, a végrehajtó tájékoztatja a végrehajtást kérőt arról, hogy az adós tag helyett a rendes felmondás jogát gyakorolhatja. Ha a végrehajtást kérő a felmondást tartalmazó nyilatkozatát a végrehajtónak átadta, a végrehajtó megküldi azt a gazdasági társaságnak, egyúttal az adósnak a társasággal szemben a tagsági jogviszony megszűnése miatt fennálló követelését lefoglalja (Vht. 110-113. §).
Az elszámolás megtörténte nem érinti az adósnak a társasági tartozásokért fennálló, jogszabályban megállapított tagi felelősségét. A végrehajtást kérő az elszámolás megtörténte esetén sem felel a társaság tartozásaiért. (Vht. 132-132/A. §)
3.3.18.3.8. Foglalás harmadik személynél
Ha valószínű, hogy az adós tulajdonában levő ingóság a feleken kívül álló harmadik személynél van, a végrehajtó a harmadik személyt nyilatkozatra hívja fel, figyelmeztetve őt a nyilatkozat elmulasztásának jogkövetkezményeire, vagyis arra, hogy a végrehajtást kérő pert indíthat ellene a foglalás tűrése iránt.
A harmadik személy a felhívás kézbesítésétől számított 8 napon belül nyilatkozatban köteles a végrehajtóval közölni, hogy
- nála van-e a felhívásban megjelölt ingóság és milyen jogcímen,
- elismeri-e az adósnak az ingóságra vonatkozó tulajdonjogát,
- tart-e valaki igényt az ingóságra és milyen jogcímen.
A harmadik személy a végrehajtást kérőnek a polgári jog szerint felel azért a költségért és kárért, amely abból ered, hogy
. ha ezekről a kérdésekről az előírt határidőn belül a nyilatkozat megtételét elmulasztotta, vagy az adós tulajdonjogát rosszhiszeműen nem ismerte el,
- az ingóságot a felhívás kézbesítése után gondosan nem őrizte meg,
- a foglalást meghiúsította. (Vht. 107-109. §)
Ha a harmadik személy elismerte, hogy a nála levő ingóság az adós tulajdonában van, a végrehajtó az ingóságot a helyszínen lefoglalja.
Ha a harmadik személy a nyilatkozatot elmulasztotta, vagy az adós tulajdonjogát nem ismerte el, a végrehajtást kérő pert indíthat ellene a foglalás tűrése iránt.
3.3.18.3.9. Követelés lefoglalása
Ha az adósnak harmadik személlyel szemben követelése van, illetőleg az adós harmadik személlyel olyan szerződést kötött, amelyből később követelése keletkezik, a végrehajtó a követelést lefoglalja, egyúttal a harmadik személyt nyilatkozatra hívja fel, figyelmeztetve őt a foglalás figyelmen kívül hagyása esetén alkalmazandó jogkövetkezményekre.
A harmadik személy a felhívás kézbesítésétől számított 8 napon belül nyilatkozatban köteles a végrehajtóval közölni, hogy
- elismeri-e a követelést, illetőleg a később keletkező követelésről szóló szerződést,
- a követelés mikor esedékes,
- tart-e valaki igényt a követelésre és milyen jogcímen.
A harmadik személy a felhívás kézbesítése után a követelést sem az adós, sem más javára nem teljesítheti, hanem köteles legkésőbb az esedékesség napján a követelés összegét befizetni a végrehajtói letéti számlára, illetőleg köteles a követelés tárgyát bírósági letétbe helyezni. Ha a harmadik személy a követelést mindezek ellenére bárkinek a javára teljesítette, a követelés összegéig (értékéig) felelős a végrehajtást kérőnek.
Ha a harmadik személy a követelést, illetőleg a róla szóló szerződést nem ismerte el, vagy a végrehajtó által tőle kért nyilatkozatot, illetőleg a követelés összegének végrehajtói letéti számára történő befizetést (letétbe helyezést) elmulasztotta, a végrehajtást kérő a harmadik személy ellen pert indíthat a követelés behajtása iránt. (Vht. 110-113. §)
3.3.18.4. A lefoglalt ingóság megőrzése
A lefoglalt ingóságot - ha a törvény másképpen nem rendelkezik - az adós őrizetében kell hagyni. Az adós a lefoglalt ingóságot - az elhasználható dolog kivételével - használhatja, de csak rendeltetésének megfelelően és az állag sérelme nélkül.
A lefoglalt ingóságon - a törvény erejénél fogva - elidegenítési és terhelési tilalom áll fenn. Az adós a lefoglalt ingóságot köteles gondosan megőrizni. A lefoglalt ingóság elhasználása, elzálogosítása, elidegenítése, megsemmisítése vagy a végrehajtás alól más módon való elvonása a Büntető Törvénykönyv szerint bűncselekmény. (Vht. 104. §)
3.3.18.5. Zár alá vétel
Ha valószínű, hogy az adós a lefoglalt ingóságot nem fogja megőrizni, a végrehajtó az ingóságot a megőrzésére alkalmas tárolóban (szekrényben, ládában stb.) vagy külön helyiségben helyezi el, azt lezárja és lepecsételi. A tároló, a helyiség felnyitása, illetőleg a pecsét megsértése vagy eltávolítása a Büntető Törvénykönyv szerint bűncselekmény.
A végrehajtó a lefoglalt ingóság megőrzésére zárgondnokot jelöl ki, ha
- az adós a megőrzésre nem vállalkozott,
- az adós hosszabb ideig távol van,
- a végrehajtást kérő zárgondnok kijelölését kérte, és ez az ügy körülményeire tekintettel a végrehajtó szerint indokolt,
- ezt az eljárás eredményessége szempontjából szükségesnek tartja, és a zárgondnok kijelöléséhez a végrehajtást kérő hozzájárult.
A zárgondnok költségét és díját a végrehajtó állapítja meg. (Vht. 105-106. §)
3.3.18.5.1. A lefoglalt ingóság elidegenítése, terhelése esetén alkalmazandó szankciók (zártörés, bírósági végrehajtás akadályozása)
A zártörés bűncselekményét követ el, aki
- a hatósági eljárás során elrendelt lefoglalásnál, zárlatnál vagy zár alá vételnél alkalmazott pecsétet eltávolítja vagy megsérti,
- a lefoglalt, zárolt vagy zár alá vett dolog megőrzésére szolgáló, lezárt helyiséget felnyitja,
- az információs rendszer útján rögzített adatok megőrzésére kötelezéssel érintett adatot jogosulatlan személy számára hozzáférhetővé teszi, illetve azt az eljárás alól elvonja vagy módosítja,
- a büntetőeljárás során hozzáférhetetlenné tett adatot jogosulatlan személy számára hozzáférhetővé teszi, illetve azt az eljárás alól elvonja vagy módosítja,
vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Aki a hatósági eljárás során lefoglalt, zárolt vagy zár alá vett dolgot a végrehajtás alól elvonja, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Nem büntethető az elkövető emiatt ugyanakkor, ha a vádirat benyújtásáig a dolgot - állagának sérelme nélkül - az eljáró hatóságnak visszaszolgáltatja. [2012. évi C. tv. (továbbiakban: Btk.) 287. §]
A bírósági végrehajtás akadályozása miatt büntetendő, aki a bírósági végrehajtás során, azt követően, hogy vele szemben a bíróság jogerősen rendbírságot szabott ki, a rendbírság kiszabására okot adó magatartást tovább folytatja, vagy a végrehajtásból eredő, jogszabályban foglalt kötelezettségének - ide nem értve a végrehajtható okiratban foglalt kötelezettséget - továbbra sem tesz eleget, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Nem büntethető az elkövető, ha a vádirat benyújtásáig a végrehajtásból eredő, jogszabályban foglalt kötelezettségének eleget tesz. (Btk. 288. §)
3.3.18.6. A zálogjogosult értesítése
A végrehajtó a foglalás után, illetve a lefoglalt vízi, légi jármű lajstromát vezető szervezet a vagyontárgyat terhelő jelzálogjogot jogosultjának adatairól és a végrehajtási jog bejegyzéséről kért és kapott tájékoztatásának kézhezvételét követően haladéktalanul értesíti az ingóság lefoglalásáról azt, akiről valószínűsíthető, hogy a lefoglalt ingóságon zálogjoga áll fenn. Így jár el a végrehajtó a zálogjogi nyilvántartás adatainak beszerzését követően is.
A végrehajtó a fenti eljárása során tájékoztatja a zálogjogosultat arról, hogy a zálogjogból fakadó igényét - ha az alapügyben nem végrehajtást kérő - végrehajtási eljárás során érvényesítheti, és az erre vonatkozó kérelmét az értesítés kézhezvételét követő 15 munkanapon belül kell bejelentenie a végrehajtónál. A végrehajtó a kérelmet haladéktalanul, de legkésőbb annak kézhezvételét követő munkanapon továbbítja a végrehajtást foganatosító bíróságnak. (Vht. 114. §)
3.3.18.6.1. A zálogjogosult bekapcsolódása a végrehajtási eljárásba
A zálogjogosultnak a zálogjogából fakadó igényének érvényesítéséről szóló értesítés kézhezvételét követő 15 munkanapon belül előterjesztett kérelmére a végrehajtást foganatosító bíróság a soron kívül meghozott végzésével megállapítja a zálogjogosult kielégítési jogának megnyíltát, és engedélyezi, hogy a végrehajtási eljárásba bekapcsolódjék, ha a zálogjoggal biztosított követelés jogalapja és összegszerűsége - önálló zálogjog esetén a jogalap és az összegszerűség - nem vitatott.
A kielégítési jog megnyíltát - szemben a végrehajtás általános feltételeivel - a bíróság az alapján állapítja meg, hogy a zálogtárgyat végrehajtási eljárás során lefoglalták. A kielégítési jog megnyíltát a foglalás ténye alapján nem lehet megállapítani, ha a zálogjogosult az adós hozzátartozója vagy olyan jogi személy, amelynek az adóssal való viszonyában többségi befolyás áll fenn, illetve a zálogjog alapítására a gazdálkodó szervezet és tagja között került sor.
A végzésnek tartalmaznia kell:
- a zálogjogosult és az adós adatait,
- az adóssal szemben folyamatban levő végrehajtási ügy számát, az eljáró végrehajtó nevét,
- a zálogjogosultnak a végrehajtási eljárásba történő bekapcsolódásáról hozott döntést,
- a zálogjoggal biztosított, a végzés meghozatalának időpontjában fennálló követelés összegét,
- a zálogtárgy adatait,
- a zálogjognak az ingatlan-nyilvántartásba, a légi vagy vízi járművek lajstromába, illetőleg a Magyar Országos Közjegyzői Kamaránál vezetett nyilvántartásba történő bejegyzésének időpontját.
A bíróság a zálogjogosult kérelmét az adósnak és a végrehajtást kérőnek azzal a felhívással kézbesíti: a kézhezvételtől számított 8 napon belül nyilatkozzon arról, hogy a zálogjoggal biztosított követelés jogalapját - önálló zálogjog esetén a jogalapot - és összegszerűségét elismeri-e, illetőleg milyen összegben ismeri el. Ennek során a jogalapot és összegszerűséget nem lehet vitatottnak tekinteni, ha azt közokiratba foglalták.
Ha az adós vagy bármelyik végrehajtást kérő a jogalapot vagy az összegszerűséget vitatja, és állítását valószínűsítette, a végrehajtási eljárásba történő bekapcsolódás iránti kérelmet a bíróság végzéssel elutasítja. Ebben az esetben a zálogjogosult perrel érvényesítheti a zálogjogból eredő igényét.
Ha az adós vagy bármelyik végrehajtást kérő a zálogjoggal biztosított követelés összegszerűségét a zálogjogosult kérelmében foglalttól eltérő összegben ismerte el, a bíróság tájékoztatja erről a zálogjogosultat, aki ezen összeg tekintetében is kérheti a bekapcsolódás iránti kérelem engedélyezését engedélyező végzés meghozatalát.
A bíróság a zálogjogosult kielégítési jogának megnyíltát megállapító, és a végrehajtási eljárásba történő bekapcsolódását engedélyező végzésének jogerőre emelkedését követően a végrehajtást foganatosító bíróság a végrehajtásnak a végrehajtás ilyen okból történt felfüggesztését megszünteti, és erről a végrehajtót értesíti. Meg kell szüntetni a végrehajtás felfüggesztését akkor is, ha a jogosult nem igazolta, hogy az arról szóló értesítést tartalmazó végzés kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül megindította a zálogjogból eredőigényének érvényesítése iránti pert. [Vht. 48. § (2) bek.]
A bíróság zálogjogosult kielégítési jogának megnyíltát megállapító, és a végrehajtási eljárásba bekapcsolódást engedélyező végzését meg kell küldeni a zálogjogosultnak, az adósnak, a végrehajtást kérőnek és a végrehajtónak. A zálogjogosult, az adós és a végrehajtást kérő a végzés ellen fellebbezhet. Ha az adós vagy a végrehajtást kérő a zálogjoggal biztosított követelés jogalapját, illetve összegszerűségét vitató nyilatkozatot nem terjesztett elő, vagy nyilatkozatában a követelés fennállását vagy összegszerűségét elismerte, az ezzel ellentétes álláspontját fellebbezéssel sem érvényesítheti.
A végrehajtási eljárásba bekapcsolódó zálogjogosultra a végrehajtási eljárás illetékének és egyéb költségeinek előlegezése és viselése, valamint a jogosultat a végrehajtási eljárás során megillető jogok és kötelezettségek tekintetében a végrehajtást kérőre irányadó szabályokat kell alkalmazni. (Vht. 34. §)
Ha a végrehajtási eljárás folyamatban léte alatt a zálogtárgyat a bekapcsolódás engedélyezését követően másik végrehajtási eljárásban is lefoglalják, a bekapcsolódás hatálya e további végrehajtásra is kiterjed.
A bekapcsolódással indult végrehajtási eljárás - ha a zálogjogosultnak a bekapcsolódással érintett költségei megtérültek - a végrehajtás (bekapcsolódással érintett több végrehajtás esetén valamennyi végrehajtás) befejeződésével megszűnik. (Vht. 114/A. §)
3.3.18.7. Az ingóság értékesítésének időpontja
A végrehajtó a lefoglalt ingóság értékesítése iránt a foglalást, illetve a vízi, légi jármű lajstromának, valamint az ingózálogjogi nyilvántartás adatainak beszerzését követő 30 nap eltelte után haladéktalanul intézkedik. (Vht. 84. § (4) bek., 103/A-103/B. §)
Ha a foglalástól számított 8 napon belül igénypert indítottak, az igényelt vagyontárgy értékesítése iránt az igényper jogerős befejezése után lehet intézkedni.
A végrehajtó az értékesítést olyan időpontra tűzi ki, amely a helyi körülmények között a legcélszerűbb.
A romlandó dolgot a foglalás után haladéktalanul értékesíteni kell. A végrehajtó a romlandó dolgot árverésen kívül, árverési vétel hatályával adja el, ha a felek ezt kifejezetten kérték, és megjelölték a vevő személyét, valamint a vételár összegét.
Ha a romlandó dolog árverésen kívüli eladására nincs lehetőség, a végrehajtó a romlandó dolgot a forgalmazásával foglalkozó kereskedőnek adja el, vagy az önkormányzat által kijelölt legközelebbi piacon, vásáron, vásárcsarnokban - a piaci, vásári értékesítés szabályai szerint, az ingóárverés szabályainak megfelelő alkalmazásával - értékesíti. Ilyenkor a végrehajtó az árverésről nem készít hirdetményt, hanem az értékesítést a helyi körülmények között legcélszerűbb módon teszi közzé. (Vht. 115-116. §)
3.3.18.8. Elszállítás
Az értékesítendő ingóságnak az értékesítés helyére történő elszállításáról a végrehajtó gondoskodik. (Vht. 117. §)
3.3.18.9. Ingóárverés
Az ingóságot - ha a törvény másképpen nem rendelkezik - rendszerint árverésen kell értékesíteni.
Az árverést a következő helyeken lehet megtartani:
- a bírósági árverési csarnokban,
- a bíróság épületében,
- a községi, városi, fővárosi kerületi, illetve a fővárosi önkormányzat épületében vagy a felsorolt önkormányzatok jegyzője, főjegyzője által kijelölt helyiségben,
- az adós lakásán,
- a foglalás helyén,
- az ingóság őrzésének helyén,
- a végrehajtó által kijelölt más helyen. (Vht. 118-119. §)
3.3.18.9.1. Ingóárverés árverési hirdetményének kitűzése
Az árverést a végrehajtó árverési hirdetménnyel tűzi ki, és ebben feltünteti:
- a felek nevét,
- az árverés helyét és idejét,
- az árverésre kerülő ingóságokat és becsértéküket, [lásd az Art. 156. § (5) bekezdését]
- azt, hogy az ingóságokat az árverés előtt hol és mikor lehet megnézni.
Az árverési hirdetményt kézbesíteni kell:
- a feleknek,
- az árverés helye szerinti községi, városi, fővárosi kerületi jegyzőnek.
Az árverési hirdetményt ki kell függeszteni:
- a bíróság hirdetőtábláján,
- a bírósági árverési csarnok hirdetőtábláján,
- az árverés helye szerinti községi, városi, fővárosi kerületi polgármesteri hivatal, a főpolgármesteri hivatal hirdetőtábláján.
Az árverési hirdetményt az árverést megelőzően legalább 15 napon át és legalább az árverést megelőző 5. napig kell a hirdetőtáblán kifüggesztve tartani. [Az Art. 156. § (5) bekezdése értelmében az ingóvégrehajtás árverési hirdetményét nem kell az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában is közzétenni.]
A végrehajtó bármelyik fél kérelmére gondoskodik arról, hogy az árverést egyéb megfelelő módon is közhírré tegyék. Az árverés közhírré tételéhez fűződő jogkövetkezmény az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában történő közzétételhez kapcsolódik. (Vht. 120-122. §)
3.3.18.9.2. Ingóárverés lefolytatása (árverezés)
Az árverező személyesen vagy megbízottja, illetve képviselője útján árverezhet.
Az árverésen sem személyesen, sem megbízottja vagy képviselője útján nem árverezhet, az árverező képviseletében sem járhat el, és a dolgot árvereztetéssel közvetve sem szerezheti meg - néhány, a későbbiekben felsorolt -
- végrehajtó, végrehajtó-helyettes, végrehajtójelölt, végrehajtó egyéb alkalmazottja, végrehajtói iroda, végrehajtói iroda tagja és alkalmazottja,
- az a jogi személy, gazdasági társaság, amelyben a fenti személy vagy szervezet többségi befolyással rendelkezik,
- az ügyben eljáró végrehajtónak, végrehajtó-helyettesnek és a végrehajtói iroda tagjának közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont] és élettársa,
- az ügyben eljáró végrehajtást foganatosító bíróság állományába tartozó személy és
- az adós.
Nem minősül kizártnak az árverezésből (tehát részt vehet az árverésen) a fent felsorolt személy vagy szervezet, ha a dolog megszerzésére végrehajtást kérői vagy tulajdonostársi jogállása miatt van jogosultsága, vagy ha külön törvény biztosít számára a dolog eladása esetére elővásárlási jogot.
Az árverező a vételi ajánlatot nem vonhatja vissza. (Vht. 123. §)
3.3.18.9.3. Ingóárverés során elővásárlási jogosultak köre (előárverezési jog)
Ha törvény a dologra nézve elővásárlási jogot enged annak kényszerértékesítésére, azt a Vht. alkalmazásában előárverezési jognak kell tekinteni (előárverezési jog). Előárverezési jog szerződéssel nem alapítható. Az előárverezési jog bírósági végrehajtás során történő gyakorlásának feltételeit a Vht. határozza meg.
Az előárverezésre jogosult az árverésről az árverési hirdetmény közzétételével, ha pedig részére a Vht. a hirdetmény kézbesítését írja elő, annak kézbesítésével szerezhet tudomást.
Az előárverezésre jogosultat az árverésen az árverező jogállása illeti meg, ha igazolja az jogszabály által őt megillető elővásárlási jog fennállását és teljesíti a Vht.-nek az árverezőre vonatkozó feltételeit. Az előárverezésre jogosult ebben az esetben - amellett, hogy az árverésen árverezőként is részt vehet - valamennyi vételi ajánlat vonatkozásában az árverés (és annak esetleges meghosszabbítását követő) befejezéséig a legmagasabb összegű, érvényes vételi ajánlattal megegyező összegű vételi ajánlat tételével gyakorolhatja előárverezési jogát.
Ha az előárverezésre jogosult a végrehajtóhoz intézett nyilatkozatában a vételi ajánlat tartalmát magáévá teszi és az árverés befejezéséig nem érkezik magasabb, érvényes vételi ajánlat, az előárverezésre jogosultat a legtöbbet felajánló árverező jogállása illeti meg.
Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az előárverezési jog a jogutódra átszáll. Az előárverezési jog átruházása semmis.
Az elővásárlási jog bírósági végrehajtás során az előárverezési jog alkalmazási körén kívül nem gyakorolható. (Vht. 123/A. §)
3.3.18.9.4. Ingóságok árverezésének sorrendje
Az adós meghatározhatja az ingóságok árverezésének sorrendjét. Ha nem élt ezzel a jogával, az ingóságokat a foglalási jegyzőkönyvben feltüntetett sorrendben kell elárverezni.
3.3.18.9.5. Ingóságok becsértéke (kikiáltási ára)
Az árverés megkezdésekor a végrehajtó az árverezőkkel közli az ingóság becsértékét (a kikiáltási árat), és felhívja őket ajánlatuk megtételére. A vételi ajánlat akkor érvényes, ha az legalább a licitküszöb összegével meghaladja az előzőleg tett vételi ajánlatot.
Ha a felajánlott vételár nem éri el a kikiáltási árat, azt fokozatosan lejjebb kell szállítani a becsérték 35%-áig.
Az árverést addig kell folytatni, amíg ajánlatot tesznek. Ha nincs további ajánlat, a végrehajtó a felajánlott legmagasabb vételár háromszori kikiáltása után kijelenti, hogy az ingóságot a legtöbbet ajánló megvette.
A 3.3.17.9.4. és 3.3.17.9.5. pontok alatti rendelkezések elektronikus árverés során nem alkalmazhatóak (Art. 156/A. § (1) bek.)
3.3.18.9.6. A gépjármű árverezésekor befolyt összeg egy része az adósé
A természetes adós foglalkozásának gyakorlásához nélkülözhetetlen gépjárművének lefoglalása esetén a gépjármű vételárát csak olyan összegre lehet leszállítani, amelyből a végrehajtás előrelátható költségei és az adósnak járó, a 13/2001. (X. 10.) IM rendeletben meghatározott összeg fedezhető. [Vht. 124. §, 103. § (5) bek., 170/A. § (1) bek.]
Ez az összeg a 13/2001. (X. 10.) IM rendelet szerint a következők:
a) motorkerékpár esetén a 150 000 Ft-ot;
b) személygépkocsi esetén az 1,2 millió Ft-ot;
c) autóbusz esetén a 3,5 millió Ft-ot;
d) tehergépkocsi esetén a 3,5 millió Ft-ot;
e) nyerges vontató esetén (szerelvénnyel együtt) az 5 millió Ft-ot.
3.3.18.9.7. A termelési, szolgáltatási egészet alkotó vagyontárgyak árverése
A technológiai vagy termelési, szolgáltatási egészet alkotó lefoglalt ingóságokat a végrehajtó mint egészet árverezi el az általános szabályok alkalmazásával. Ha az első árverés sikertelen, az ingóságokat a második és harmadik árverésen egyenként kell értékesíteni. [Vht. 124/A. §, 103/D. §, 124. §]
3.3.18.9.8. Az árverezés utáni fizetés
A legtöbbet ajánló köteles a teljes vételárat a megvett ingóság elárverezése után készpénzben azonnal kifizetni. Ha nem fizette ki, az ingóságot nyomban tovább kell árverezni. A fizetést elmulasztó árverező nem vehet tovább részt az árverésben.
Ha a ki nem fizetett ingóságot a további árverezés során alacsonyabb áron vették meg, mint amennyit a fizetést elmulasztó árverező ajánlott, a két ár közötti különbözetet a fizetést elmulasztó köteles azonnal megtéríteni. Ha a fizetést elmulasztó árverező nem térítette meg a különbözetet, az adóhatóság a fizetést elmulasztó árverezőt határozattal kötelezi a vételár-különbözet megfizetésére. A különbözet a végrehajtás során befolyt összeget növeli. Az árverési vevő fizetési kötelezettségét megállapító jogerős határozat az adóigazgatási eljárásban végrehajtható okirat. [Art. 156. § (4) bek.]
A miniszter az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben az árverési vételár megfizetésének a fent leírtaktól eltérő módját rendeletben is meghatározhatja. (Vht. 125. §)
3.3.18.9.9. A végrehajtást kérő joga az árverezésen való részvétel
A végrehajtást kérőnek joga van követelése és járulékai erejéig az árverésen készpénzfizetés nélkül venni, feltéve, hogy az ingóságot csak az ő követelése fejében foglalták le, illetőleg - több végrehajtást kérő esetén - valamennyien hozzájárultak a készpénzfizetés nélküli vételéhez; a végrehajtási eljárásba bekapcsolódott zálogjogosult hozzájárulása is szükséges.
Ez a szabály akkor alkalmazható, ha a meg nem fizetett illeték, az állam által előlegezett költséget, illetőleg a végrehajtási eljárás költséget már fedezték, vagy azokat a végrehajtást kérő azonnal kifizeti.
A vételárat, illetőleg az állam javára kifizetett összeggel, valamint a végrehajtás költségeinek megfelelő összeggel csökkentett részét a készpénzfizetés nélkül vevő végrehajtást kérőnek a követelésébe be kell számítani. (Vht. 126. §)
A Vht. 125-126. § elektronikus árverés során nem alkalmazható az Art. 156/A. § (1) bek. szerint.
3.3.18.9.10. Az árverési vevő tulajdonjogot szerez
Az árverésen eladott ingóságon az árverési vevő a vételár kifizetésével tulajdonjogot szerez.
Ha az árverést megsemmisítették, ez a jóhiszemű árverési vevőnek a Vht. szerint megszerzett tulajdonjogát nem érinti. (Vht. 127. §)
3.3.18.9.11. Engedély alapján birtokban, tulajdonban tartható dolgok értékesítése (nem árverezhetőek)
Az engedély alapján birtokban tartható ingóság (lőfegyver, méreg, radioaktív anyag stb.) árverésen nem értékesíthető, azt a végrehajtó az adott dolog forgalmazására jogosult személynek, gazdálkodó szervezetnek adja át bizományi értékesítés céljából a legkisebb vételár (becsérték) meghatározásával.
A végrehajtó a helyszínen ellenőrizheti, hogy a forgalmazó eleget tesz-e bizományosi kötelezettségének.
Ha a dolgot nem sikerült értékesíteni, 45 nap elteltével a végrehajtó a vételárat 15 napos határidőkkel fokozatosan a becsérték 35%-ára szállítja le. Ha az értékesítés sikertelen, nincs helye a végrehajtást kérő által történő átvételnek, az ingóságot vissza kell adni az adósnak. [Vht. 127/A. §, 134. §]
3.3.18.9.12. Az ingóárverésről jegyzőkönyvet kell felvenni
Az árverésről a végrehajtó árverési jegyzőkönyvet készít, és ebben - a jegyzőkönyv általános kötelező tartalmai elemein kívül - feltünteti:
- az elárverezett ingóságot, becsértékét és árverési vételárat,
- az árverési vevő nevét és a személyazonosításra szolgáló okmányának számát, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet esetén a nevét és székhelyét;
az árverési jegyzőkönyvet az árverési vevő is aláírásával látja el.
A jegyzőkönyv általános kötelező tartalmi elemeit lásd a 3.3.18.2.2. pont alatt.
Az árverési jegyzőkönyv másolatát kézbesíteni kell a feleknek és az árverési vevőnek, vízi vagy légi jármű esetén a nyilvántartó hatóságnak is, továbbá meg kell küldeni - a romlandó dolog árverésének esetét kivéve - az állami adóhatóságnak.
A végrehajtó a magánszemély árverési vevő lakóhelyét feljegyzi, és a feljegyzést az iratok között zárt borítékban helyezi el; arról csak a bíróság, a büntetőügyben eljáró, és az ingóságot nyilvántartó hatóság, továbbá az állami adóhatóság részére ad felvilágosítást. (Vht. 128. §, 35. §)
3.3.18.9.13. Az első árverés sikertelensége esetén követendő eljárás
Az első árverésen el nem adott ingóságot második árverésen kell értékesíteni. A végrehajtó a második árverést az első árveréstől számított 3 hónapon belüli olyan időpontra tűzi ki, amely a helyi körülmények között a legcélszerűbb. (Vht. 129. §)
3.3.18.9.14. Ingóság árverésen kívüli eladása
A végrehajtó az ingóságot a felek kívánságára - az általuk meghatározott vevő részére és az általuk megállapított becsértéken - árverésen kívül, de árverési vétel hatályával adja el. Ha az ilyen értékesítésből befolyó vételárból a végrehajtási eljárás költsége és valamennyi végrehajtást kérő - ideértve a végrehajtási eljárásba bekapcsolódott zálogjogosultakat is - követelése előreláthatólag kielégíthető, az árverésen kívüli eladáshoz nem szükséges a végrehajtást kérők beleegyezése. Ebben az esetben a végrehajtó az ingóságot az adós által megjelölt személynek az adós által megállapított becsértéken adja el.
Az adós foglalkozásának gyakorlásához nélkülözhetetlen gépjármű nem adható el árverésen kívül, ha a vételárból a végrehajtás előrelátható költsége és az adósnak járó összeg nem fedezhető. Ez az összeg a következőképpen alakul:
a) motorkerékpár esetén a 150 000 Ft;
b) személygépkocsi esetén az 1,2 millió Ft;
c) autóbusz esetén a 3,5 millió Ft;
d) tehergépkocsi esetén a 3,5 millió Ft;
e) nyerges vontató esetén (szerelvénnyel együtt) az 5 millió Ft.
Ha a végrehajtás során a gépjárművet értékesítik, a befolyt vételárból a fenti összeg főszabályként az adóst illeti meg.
Árverésen kívüli eladásra az árverés megkezdéséig van lehetőség. Elektronikus árverés tartása esetén az ingóság a licitnapló automatikus lezárásáig eladható árverésen kívül, de csak a licitnaplóban közzétett vételi ajánlat összegénél magasabb vételárért, kivéve a fentiekben leírt feltételek mellett történő eladást, melyre a közzétett vételi ajánlattal megegyező vagy annál alacsonyabb vételáron is lehetőség van. [Vht. 133. §, 170/A. § (1) bek., 13/2001. (X. 10.) IM rend.]
3.3.18.9.15. Az ingóság átvétele a végrehajtást kérő által
Ha az ingóságot nem sikerült értékesíteni, a végrehajtást kérő az ingóságot a becsérték 35%-ának megfelelő összeg fejében átveheti. Ha több végrehajtást kérő van, vagy a zálogjogosult végrehajtási eljárásba történő bekapcsolódását a bíróság engedélyezte, az ingóságot az veheti át, aki a becsérték 35%-át meghaladó legmagasabb árajánlatot tette. Ha a becsérték 35%-ának megfelelően vagy azt meghaladóan több egyenlő árajánlatot tettek, az átvételi jogosultság az általános szabályok szerinti sorrendnek megfelelően alakul.
A becsérték 35%-ának, illetőleg az azt meghaladó átvételi árnak megfelelő összeget be kell számítani a végrehajtást kérő követelésébe.
Ha a második árverés az árverési vételár megfizetésének elmulasztása miatt volt sikertelen és az ingóságot alacsonyabb átvételi áron vették át, mint amelyet az árverésen a legmagasabb ajánlatot tevő és a vételár fizetését elmulasztó árverező felajánlott, a fizetést elmulasztó árverező által megtérítendő különbözet az általa felajánlott vételár és az átvételi ár különbségének - az elvesztett előleggel csökkentett - összege. [Vht. 134. §, 132/G. § (5) bek. (7) bek.]
3.3.18.9.16. Az ingóság visszaadása az adósnak
Ha az ingóságot nem sikerült elektronikus árverésen értékesíteni, és azt a végrehajtást kérő nem vette át, a végrehajtó olyan ingóság esetében, amelynek őrzése vagy tárolása biztosított - immár a kikiáltási ár korlátlan leszállítása mellett - újabb elektronikus árverést tarthat. Egyéb ingóságok esetében, vagy ha az utóbb kitűzött elektronikus árverés is sikertelen maradt, a végrehajtó felhívja az adóst, hogy az ingóságot 30 napon belül vigye el.
Ha az adós az ingóságért a végrehajtónál jelentkezett, a végrehajtó az ingóságot feloldja a foglalás alól, és visszaadja az adósnak.
Ha az adós a felhívástól számított 30 napon belül az ingóságért nem jelentkezett, a végrehajtó megszünteti az ingóság további őrzését, és az ingóság megsemmisítése vagy hulladékként való átadása iránt intézkedik. (Vht. 135. §)
3.3.19. Végrehajtás ingatlan vagyontárgyakra, foglalás
3.3.19.1. Az ingatlan-végrehajtás általános szabályai
Az adós tulajdonában levő ingatlant az ingatlan jellegére, művelési ágára és az ingatlant terhelő jogra vagy tilalomra, továbbá az ingatlanhoz kapcsolódó, az ingatlan-nyilvántartásba feljegyzett tényekre tekintet nélkül végrehajtás alá lehet vonni.
Ha az állami tulajdonban álló ingatlant a kezelőjének a tartozása fejében vonták végrehajtás alá, a Vht.-nek a tulajdonjogra vonatkozó rendelkezéseit a kezelői jogra kell megfelelően alkalmazni.
Mentes a végrehajtás alól az az ingatlan, amelyet a felszámolási eljárás során nem lehet az adós vagyonához tartozóként figyelembe venni.
A végrehajtás alá vont ingatlant megszerző új tulajdonos tulajdonjogát csak a következő jogok terhelhetik:
- a telki szolgalom,
- a közérdekű használati jog,
- az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett haszonélvezeti jog,
- a törvényen alapuló haszonélvezeti jog akkor is, ha nincs az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezve.
Nem terheli az ingatlant megszerző tulajdonos tulajdonjogát a haszonélvezeti jog - függetlenül attól, hogy az ingatlan-nyilvántartásba be van-e jegyezve -, ha annak jogosultja a végrehajtást kérő követelésének kielégítéséért felelős, vagy ha azt a jelzálogjog keletkezése után szerződéssel létesítették. [Vht. 136-137. §, 1991. évi XLIX. tv. (Csődtv.) 4. §]
Nem kell külön határozatot vagy végzést hoznia az adóhatóságnak
- az ingatlan-végrehajtás elrendeléséről
- és a tartozás biztosítására az ingatlan-nyilvántartásba jelzálogjog bejegyzéséről sem 2005. november 1-jétől. (Art. 154-155. §) Ezt követően elegendő a végrehajtást foganatosító szerv végrehajtható okirat alapján tett végrehajtási intézkedése.
3.3.19.2. Az ingatlan lefoglalása
Ha a végrehajtható okirat tartalmazza az ingatlan adatait, a végrehajtó a végrehajtási költség megelőlegezését - ideértve az ingatlan-nyilvántartási eljárás igazgatási szolgáltatási díjának a végrehajtónak történő megfizetését - követő 3 munkanapon belül lefoglalja az ingatlant. Ha a végrehajtást kérő a végrehajtási kérelemben úgy rendelkezett, hogy az adós ingatlanát is vonják végrehajtás alá, vagy az adós ingatlanának végrehajtás alá vonását nem zárta ki, de a végrehajtási kérelemben az ingatlan adatait nem jelölte meg, a végrehajtó a végrehajtási költség előlegezését és az ingatlan adatainak beszerzését, valamint az ingatlan-nyilvántartási eljárás igazgatási szolgáltatási díjának a végrehajtónak történő megfizetését követő 3 munkanapon belül intézkedik az ingatlan lefoglalása iránt.
A végrehajtó az ingatlan lefoglalása végett megkeresi az ingatlanügyi hatóságot, hogy a végrehajtási jogot jegyezze be az ingatlan-nyilvántartásba, egyúttal felhívja az ingatlanügyi hatóságot, hogy a végrehajtási jog bejegyzésével kapcsolatos határozatának megküldésével együtt tájékoztassa a végrehajtót azoknak a nevéről és lakóhelyéről (székhelyéről), akiknek az ingatlanra vonatkozólag az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett joguk van, valamint a lefoglalt ingatlant érintően a földhasználati nyilvántartásba bejegyzett földhasználat jogcíméről és időtartamáról. A foglalás a végrehajtási jog bejegyzésével valósul meg.
Az ingatlanügyi hatóság a végrehajtási jog bejegyzését - ideértve a megelőző beadványokat is - soron kívül intézi el.
Az ingatlanügyi hatóság a végrehajtási jog bejegyzéséről szóló határozatát a végrehajtónak, a feleknek és azoknak kézbesíti, akiknek az ingatlanra vonatkozólag az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett joguk van, egyúttal megadja a végrehajtónak az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogosultakról szóló tájékoztatást.
Halasztó hatályú igényper indításának a végrehajtási jog bejegyzéséről szóló első fokú ingatlan-nyilvántartási határozat alapján van helye.
A lefoglalt ingatlanra vonatkozólag jogot csak azzal a feltétellel lehet szerezni, hogy az a végrehajtást kérő végrehajtási jogát nem sérti, és a végrehajtás célját nem hiúsítja meg.
A végrehajtási eljárás során kezdeményezett azon ingatlan-nyilvántartási eljárásokat, amelyek valamely jog bejegyzésére vagy törlésére irányulnak, a végrehajtó akkor is kezdeményezi az ingatlanügyi hatóság előtt, ha a jogszerzésre jogosult ezen eljárások költségét nem fizeti meg. (Vht. 138-138/A. §)
3.3.19.3. Az ingatlan értékesítésének időpontja
A végrehajtó a lefoglalt ingatlan értékesítése iránt a végrehajtást kérő kérelmére akkor intézkedhet, ha a követelés viszonylag rövidebb időn belüli behajtása másképpen nem lehetséges, és a végrehajtási jog bejegyzéséről szóló határozatnak a végrehajtó részére történt kézbesítésétől számított 45 nap eltelt.
Ha előre látható ugyanis, hogy a követelést a munkabérre, illetőleg a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összegre vezetett végrehajtással nem lehet viszonylag rövidebb időn belül behajtani, az adós bármilyen lefoglalható vagyontárgya végrehajtás alá vonható. A lefoglalt ingatlant azonban csak akkor lehet értékesíteni, ha a követelés az adós egyéb vagyontárgyaiból nincs teljesen fedezve, vagy csak aránytalanul hosszú idő múlva elégíthető ki. Ha az adóssal szemben indított végrehajtás során behajtandó tőkekövetelés - több követelés esetén az összes tőkekövetelés - összege nem haladja meg az 500 ezer Ft-ot vagy pedig nem haladja meg az 1 millió Ft-ot és egyéb követelés biztosítására zálogjog is be van jegyezve az adós lakóingatlanára, az adós lakóingatlanára - az egyéb feltételek fennállása esetén - árverés akkor tűzhető ki és a lakóingatlan becsértéke akkor állapítható meg, ha az adós részletfizetést nem teljesítette. [Vht. 7. § (2) bek., 52/B. §]
Ha a végrehajtási jog bejegyzéséről szóló határozatnak a végrehajtó részére történt kézbesítésétől számított 8 napon belül igénypert indítottak, az igényelt ingatlan értékesítése iránt az igényper jogerős befejezése után lehet intézkedni.
A végrehajtó az ingatlan árveréséről szóló hirdetményt a becsérték megállapításától, végrehajtási kifogás előterjesztése esetén a becsérték tárgyában hozott jogerős bírósági határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles közzétenni az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában. [Vht. 139. §, 7. § (2) bek.]
3.3.19.4. Az ingatlan becsértéke
A végrehajtó az ingatlan értékesítése előtt a 6 hónapnál nem régebbi adó- és értékbizonyítványt is figyelembe véve vagy - bármelyik fél erre irányuló kérelmére - igazságügyi szakértő szakvéleménye alapján megállapítja az ingatlan becsértékét mind a beköltözhető, mind pedig a lakott állapotban történő értékesítés esetére. Az adó- és értékbizonyítványnak, illetve az igazságügyi szakértő szakvéleményének tartalmaznia kell azt, hogy az ingatlan lakóingatlannak minősül-e. [Lakóingatlanra legalább a kikiáltási ár 70%-ának megfelelő összeggel tehető érvényes vételi ajánlat, ha az adósnak ez az egyetlen lakóingatlana, lakóhelye ebben van, és a végrehajtási eljárás megindítását megelőző 6 hónapban is ebben volt. [Vht. 147. § (3) bek.]]
A végrehajtó az ingatlan becsértékét közli a felekkel és azokkal, akiknek az ingatlanra vonatkozóan az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett joguk van.
Ha nem állnak fenn az ingatlan lakottan történő árverezésének - alább felsorolt - feltétei, a végrehajtó a becsérték közlésével egyidejűleg tájékoztatja a végrehajtást kérőt arról, hogy az ingatlan lakott állapotban akkor értékesíthető, ha az erre irányuló kérelmét a tájékoztatás kézhezvételétől számított 15 napon belül előterjeszti a végrehajtónál.
A lakottan kell történő árverezés feltételei fennállnak,
- ha az ingatlanban a végrehajtási eljárás megindulását megelőzően kötött, érvényes bérleti szerződés alapján bérlő lakik, kivéve, ha az adós és a zálogjogosult korábban az ingatlan beköltözhető állapotban történő értékesítésében állapodott meg, és a bérleti szerződés megkötésére e megállapodás ellenére került sor,
- ha az ingatlanban az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett, törvényen alapuló vagy a jelzálogjog keletkezése előtt szerződéssel alapított haszonélvező lakik,
- ha az osztatlan közös tulajdonban levő ingatlanban a nem adós tulajdonostárs lakik,
- ha az adós és a végrehajtást kérő (több végrehajtást kérő esetén valamennyi végrehajtást kérő) a lakottan történő értékesítésben megállapodott [Vht. 141. § (3) bek. a)-d) pontja, 137. § (2) bek.]
A végrehajtó a becsérték közlésével egyidejűleg tájékoztatja az adóst arról, hogy az értékesítést követően fennálló kiköltözési kötelezettsége teljesítésének elhalasztása iránti kérelmét legkésőbb a közlés kézhezvételétől számított 15 napon belül terjesztheti elő a bíróságnál.
A végrehajtó a becsérték közlésével egyidejűleg tájékoztatja a feleket a részletfizetés lehetőségéről és feltételeiről.
A végrehajtó a becsérték közlésével egyidejűleg tájékoztatja a zálogjogosultat arról, hogy a zálogjogból fakadó igényét - ha az alapügyben nem végrehajtást kérő - végrehajtási eljárás során érvényesítheti, és az erre vonatkozó kérelmét az értesítés kézhezvételét követő 15 munkanapon belül kell bejelentenie a végrehajtónál. A végrehajtó a kérelmet haladéktalanul, de legkésőbb annak kézhezvételét követő munkanapon továbbítja a végrehajtást foganatosító bíróságnak.
Ha a közléstől számított 15 napon belül végrehajtási kifogást terjesztettek elő, a becsértéket a bíróság - szükség esetén szakértő közreműködésével - állapítja meg. A becsérték megállapításával szemben előterjesztett, a becsérték bíróság általi megállapítására irányuló végrehajtási kifogás előterjesztésével együtt letétbe kell helyezni az igazságügyi szakértő díjának fedezésére szolgáló, az igazságügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott összeget.
Ha a becsérték megállapítása (kifogás esetén bíróság általi jogerős megállapítása) óta három év eltelt, és az ingatlant még nem értékesítették, a végrehajtó bármelyik fél kérelmére az árverés kitűzése előtt a becsértéket a fenti szabályok alkalmazásával ismételten megállapítja. (Vht. 140. §)
3.3.19.5. Ingatlan-árverés az adóvégrehajtásban (Art. szabályok)
3.3.19.5.1. Ingatlan-árverés az ingatlan értékének és az adótartozásra figyelembevételével
Az ingatlan-végrehajtásnak akkor van helye, ha az adótartozás együtt az 500 ezer forintot meghaladja, illetve ennél kisebb összeg esetén, ha a tartozás a végrehajtás alá vont ingatlan értékével arányban áll.
A jogszabályban meghatározott lakásigény mértékének felső határát meg nem haladó nagyságú, az adós és a vele együtt élő közeli hozzátartozók lakhatását közvetlenül szolgáló lakástulajdon a végrehajtás során csak akkor értékesíthető, ha a végrehajtás más formái nem vezettek eredményre.
Az adóhatóság, illetőleg az adóhatóság megbízásából eljáró bírósági végrehajtó az ingatlan lefoglalása végett megkeresi az ingatlanügyi hatóságot, amely a végrehajtási jogot soron kívül bejegyzi az ingatlan-nyilvántartásba. A végrehajtási jog bejegyzése érdekében tett intézkedés ellen benyújtott végrehajtási kifogásnak a megkeresés alapján teendő ingatlanügyi hatósági intézkedésre halasztó hatálya nincs.
3.3.19.5.2. Ingatlan jelzálogjoggal terhelése
Ha az ingatlan-végrehajtásnak az adótartozás vagy az ingatlan értékére tekintettel nincs helye, az adóhatóságot az adótartozás erejéig az adózó ingatlanán jelzálogjog illeti meg. Az adóhatóság, illetőleg az adóhatóság megbízásából eljáró bírósági végrehajtó a jelzálogjog bejegyzése céljából megkeresi az ingatlanügyi hatóságot, amely a jelzálogjogot soron kívül bejegyzi az ingatlan-nyilvántartásba. A jelzálogjog-bejegyzés érdekében tett intézkedés ellen benyújtott végrehajtási kifogásnak a megkeresés alapján teendő ingatlanügyi hatósági intézkedésre halasztó hatálya nincs. (Art. 155. §)
2013. január 1-től már nincs annak akadálya, hogy az adók módjára végrehajtandó köztartozások behajtása érdekében folytatott végrehajtási eljárás során is éljen az adóhatóság a jelzálogjog bejegyzésének lehetőségével, ha az ingatlan-végrehajtás feltételei egyébként hiányoznának, ezzel is biztosítva a tartozás behajtását.
3.3.19.5.3. Természetes személy állami kezességvállalással biztosított hitelszerződésének felmondása esetén
A természetes személy állami kezességvállalással biztosított hitelszerződésének felmondásával összefüggésben érvényesített állami kezességre tekintettel keletkezett adók módjára behajtandó köztartozás végrehajtása során nincs helye ingatlan-végrehajtásnak, a folyamatban lévő ingatlan-végrehajtás pedig nem folytatható azon lakóingatlan terhére, amelynek állam által történő megvásárlását kezdeményezték a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvény szerint.
Az állami adóhatóság abban az esetben jár el a fentiek szerint, amennyiben az adók módjára behajtandó köztartozás kötelezettje a lakóingatlan állam által történő megvásárlásának kezdeményezését neki hitelt érdemlően igazolja. Az állami adóhatóság az igazolás hitelességének ellenőrzése érdekében írásbeli nyilatkozattétel céljából megkeresheti az állami kezesség érvényesítőjét.
Az állami adóhatóság a lakóingatlanra az ingatlan-végrehajtást foganatosíthatja vagy folytathatja, amennyiben arról értesül, hogy az állami kezesség érvényesítője a lakóingatlan állam által történő megvásárlásának kezdeményezéséhez való hozzájárulást elutasította, vagy a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. a lakóingatlanra vonatkozó vételi ajánlatot visszautasította.
Az állami kezesség érvényesítője a lakóingatlan állam által történő megvásárlásához való hozzájárulásának elutasításával, a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. pedig az állami kezesség érvényesítésére tekintettel keletkezett adók módjára behajtandó köztartozás fennállására tekintettel a lakóingatlanra tett vételi ajánlat visszautasításával, vagy a megvásárlásáról szóló tájékoztatással egyidejűleg köteles erről a tényről az állami adóhatóságot értesíteni. (Art. 155/A. §)
3.3.19.5.4. Egyidejű ingó- és ingatlanfoglalás
Amennyiben az adóhatóság egyidejűleg ingófoglalást és ingatlan-végrehajtást foganatosított, az ingatlan értékesítésére abban az esetben kerülhet sor, ha az ingófoglalás eredménytelen volt vagy abból a tartozás előreláthatóan nem egyenlíthető ki. A végrehajtás alá vont ingóságot, illetve ingatlant
- rendszerint árverésen, elektronikus árverésen vagy nyilvános pályázat útján (a továbbiakban: árverés), illetve
- árverésen kívüli eladással kell értékesíteni.
A pályázati, illetőleg az árverési hirdetmény közhírré tételéhez fűződő jogkövetkezmények az adóhatóság hirdetőtábláján legalább 15 napon át történő kifüggesztéssel állnak be. Azokra a lakóingatlanokra vonatkozó pályázati, illetőleg árverési hirdetményeket, amelyekre a települési önkormányzatot külön jogszabály szerint elővásárlási jog illeti meg, az adóhatóság hirdetőtábláján legalább 30 napon át kell kifüggeszteni. Az árverési hirdetményt az árverést megelőző 5. napig kell kifüggeszteni. A pályázati, illetőleg az árverési hirdetményt az adóhatóság a hivatalos internetes honlapján, illetőleg ezzel egyidejűleg a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara hivatalos lapjában közzéteszi és megküldi az elővásárlási joggal rendelkező települési önkormányzatnak is. Az elektronikus árverési hirdetményt az adóhatóság kizárólag a hivatalos internetes honlapján az Elektronikus Árverési Felületen a közzétételhez fűződő jogkövetkezményekkel teszi közzé.
Ingó- és ingatlanfoglalás esetén - ha az árverés sikertelen volt, vagy ha a becsérték megállapítása és az árverés között a végrehajtási eljárás szüneteltetése, felfüggesztése, illetőleg igényper megindítása folytán legalább 3 hónap eltelt - az adóvégrehajtó a becsértéket módosíthatja. Az adóvégrehajtó módosítja a becsértéket az árverés vagy a nyilvános pályázat közzétételéig akkor is, ha a becsérték megállapítása és az árverés vagy a nyilvános pályázat közzététele között az értékesítendő ingóság vagy az ingatlan forgalmi értékében jelentős változás állott be. [Art. 156. § (1)-(3) bek.]
3.3.19.5.5. A zálogjogosult bekapcsolódása az ingatlan-végrehajtási eljárásba
A végrehajtást foganatosító adóhatóság a zálogjogosult végrehajtási eljárásba történő bekapcsolódásáról a zálogjogosult kérelmére az általános - ingatlan zálogjogosultjának bekapcsolódási eljárási szabályai szerint dönt. [Vht. 140/A. §, 140. § (6) bek., 114/A. §]
Emlékeztetőül: A végrehajtó a becsérték közlésével egyidejűleg tájékoztatja a zálogjogosultat arról, hogy a zálogjogból fakadó igényét - ha az alapügyben nem végrehajtást kérő - végrehajtási eljárás során érvényesítheti, és az erre vonatkozó kérelmét az értesítés kézhezvételét követő 15 munkanapon belül kell bejelentenie a végrehajtónál. A végrehajtó a kérelmet haladéktalanul, de legkésőbb annak kézhezvételét követő munkanapon továbbítja a végrehajtást foganatosító adóhatóságnak. [Vht. 140. § (6) bek.]
A zálogjogosultnak az arról szóló értesítés kézhezvételét követő 15 munkanapon belül előterjesztett kérelmére a végrehajtást foganatosító adóhatóság a soron kívül meghozott végzésével megállapítja a zálogjogosult kielégítési jogának megnyíltát, és engedélyezi, hogy a végrehajtási eljárásba bekapcsolódjék, ha a zálogjoggal biztosított követelés jogalapja és összegszerűsége - önálló zálogjog esetén a jogalap és az összegszerűség - nem vitatott.
A kielégítési jog megnyíltát - szemben a végrehajtás általános feltételeivel - az adóhatóság az alapján állapítja meg, hogy a zálogtárgyat végrehajtási eljárás során lefoglalták. A kielégítési jog megnyíltát a foglalás ténye alapján nem lehet megállapítani, ha a zálogjogosult az adós hozzátartozója vagy olyan jogi személy, amelynek az adóssal való viszonyában többségi befolyás áll fenn, illetve a zálogjogot a gazdálkodó szervezet és tagja alapította egymás között.
A végzésnek tartalmaznia kell:
- a zálogjogosult és az adós adatait,
- az adóssal szemben folyamatban levő végrehajtási ügy számát, az eljáró végrehajtó nevét,
- a zálogjogosultnak a végrehajtási eljárásba történő bekapcsolódásáról hozott döntést,
- a zálogjoggal biztosított, a végzés meghozatalának időpontjában fennálló követelés összegét,
- a zálogtárgy adatait,
- a zálogjognak az ingatlan-nyilvántartásba, a légi vagy vízi járművek lajstromába, illetőleg a Magyar Országos Közjegyzői Kamaránál vezetett nyilvántartásba történő bejegyzésének időpontját.
Az adóhatóság a zálogjogosult kérelmét az adósnak és a végrehajtást kérőnek azzal a felhívással kézbesíti: a kézhezvételtől számított 8 napon belül nyilatkozzon arról, hogy a zálogjoggal biztosított követelés jogalapját - önálló zálogjog esetén a jogalapot - és összegszerűségét elismeri-e, illetőleg milyen összegben ismeri el. Az itt leírt eljárás során a jogalapot és összegszerűséget nem lehet vitatottnak tekinteni, ha azt közokiratba foglalták.
Ha az adós vagy bármelyik végrehajtást kérő a jogalapot vagy az összegszerűséget vitatja, és állítását valószínűsítette, a bekapcsolódás iránti kérelmet az adóhatóság végzéssel elutasítja. Ebben az esetben a zálogjogosult perrel érvényesítheti a zálogjogból eredő igényét.
Ha az adós vagy bármelyik végrehajtást kérő a zálogjoggal biztosított követelés összegszerűségét a zálogjogosult kérelmében foglalttól eltérő összegben ismerte el, az adóhatóság tájékoztatja erről a zálogjogosultat, aki ezen összeg tekintetében is kérheti a bekapcsolódást engedélyező végzés meghozatalát.
A bekapcsolódást engedélyező végzés jogerőre emelkedését követően a végrehajtást foganatosító adóhatóság a végrehajtás erre való tekintettel történt felfüggesztését megszünteti, és erről a végrehajtót értesíti. Meg kell szüntetni a végrehajtás felfüggesztését akkor is, ha a jogosult nem igazolta, hogy a zálogjogból eredő pert 8 munkanapon belül a pert megindította.
A bekapcsolódást engedélyező végzést meg kell küldeni a zálogjogosultnak, az adósnak, a végrehajtást kérőnek és a végrehajtónak.
A zálogjogosult, az adós és a végrehajtást kérő a végzés ellen fellebbezhet. Ha az adós vagy a végrehajtást kérő a követelés jogalapját és összegszerűségét elismerő nyilatkozatot nem terjesztett elő, vagy nyilatkozatában a követelés fennállását vagy összegszerűségét elismerte, az ezzel ellentétes álláspontját fellebbezéssel sem érvényesítheti.
A végrehajtási eljárásba bekapcsolódó zálogjogosultra a végrehajtási eljárás illetékének és egyéb költségeinek előlegezése és viselése, valamint a jogosultat a végrehajtási eljárás során megillető jogok és kötelezettségek tekintetében a végrehajtást kérőre irányadó szabályokat kell alkalmazni.
Ha a végrehajtási eljárás folyamatban léte alatt a zálogtárgyat a bekapcsolódás engedélyezését követően másik végrehajtási eljárásban is lefoglalják, a bekapcsolódás hatálya e további végrehajtásra is kiterjed.
A bekapcsolódással indult végrehajtási eljárás - ha a zálogjogosultnak a bekapcsolódással érintett költségei megtérültek - a végrehajtás (bekapcsolódással érintett több végrehajtás esetén valamennyi végrehajtás) befejeződésével megszűnik. (Vht. 114/A. §)
3.3.19.5.6. Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogok jogosultjainak értesítése
Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogok jogosultjai (tulajdonosok, haszonélvezők, használók stb.) részére a végrehajtó valamennyi szükséges tájékoztatást - ha nem ismert más cím - az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett, illetőleg az ingatlanügyi hatóság által közölt címre küldi meg.
A tájékoztatás megtörténtéhez fűződő jogkövetkezmények az erre a címre történő kézbesítéshez fűződnek, az eljárás folytatásának nem akadálya az, ha e címre történt kézbesítés sikertelen. (Vht. 140/B. §)
Ez a szabály nagyon szigorú, ezért előfordulhat, hogy azok, akik elfelejtik az ingatlanszerzésüket követően bekövetkezett lakcímváltozásukat átvezettetni az ingatlan-nyilvántartáson, nem szereznek tudomást arról, hogy ingatlan-végrehajtási eljárás folyik a vagyonuk ellen.
3.3.19.6. Az ingatlanárverés részletes szabályai
3.3.19.6.1. Beköltözhető és lakott állapotban történő árverés
Az ingatlant - ha a Vht. másképpen nem rendelkezik - rendszerint árverésen kell értékesíteni.
Az ingatlant - az alábbi kivétellel - beköltözhető állapotban kell árverezni.
Lakottan kell árverezni az ingatlant,
- ha abban a végrehajtási eljárás megindulását megelőzően kötött, érvényes bérleti szerződés alapján bérlő lakik, kivéve ha az adós és a zálogjogosult korábban az ingatlan beköltözhető állapotban történő értékesítésében állapodott meg, és a bérleti szerződés megkötésére e megállapodás ellenére került sor,
- ha abban törvény által alapított vagy a jelzálogszerződést megelőzően szerződéssel alapított haszonélvező lakik,
- ha az osztatlan közös tulajdonban levő ingatlanban a nem adós tulajdonostárs lakik,
- ha az adós és a végrehajtást kérő (több végrehajtást kérő esetén valamennyi végrehajtást kérő) a lakottan történő értékesítésben megállapodott, vagy
- ha a lakottan történő értékesítéssel valamennyi végrehajtást kérő egyetért,
- ha abban az adós egyenesági felmenője lakik, és lakóhelye a végrehajtási eljárás megindítását megelőző 6 hónapban is ebben volt, az ingatlan tulajdonjogát az adós tőle ingyenesen szerezte, kivéve, ha az adós és a zálogjogosult korábban az ingatlan beköltözhető állapotban történő értékesítésében állapodott meg.
Ha a végrehajtást kérők nem egyeztek bele a lakottan történő értékesítésbe, az adósnak a lakásban maradására vonatkozó korábbi szerződéses kikötések a hatályukat vesztik.
Akkor is beköltözhetően kell értékesíteni az adós tulajdoni hányadát, ha a tulajdonostársak ingatlan használatára vonatkozó megállapodása vagy bíróság határozata alapján az adós a nem adós tulajdonostárs által használt ingatlan vagy épületrésztől elkülönülten használható ingatlan- vagy épületrész használatára jogosult.(Vht. 141. §)
3.3.19.6.2. Árverési hirdetmény
Az árverést a végrehajtó árverési hirdetménnyel tűzi ki, és ebben feltünteti:
- nevét, hivatali helyiségének címét, telefonszámát, letéti számlájának számát,
- a felek nevét, a főkövetelések jogcímét és összegét,
- az ingatlan ingatlan-nyilvántartási adatait [helyrajzi szám, művelési ág, a fekvés helye, tulajdonos, az ingatlant terhelő telki szolgalom, a közérdekű használati jog, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett haszonélvezeti jog és a törvényen alapuló haszonélvezeti jog és a földhasználati nyilvántartásba bejegyzett földhasználat jogcímét és időtartamát,
- az ingatlan tartozékait, jellemző sajátosságait,
- az ingatlan lakott vagy beköltözhető állapotban történő értékesítését,
- az ingatlan kikiáltási árát,
- az árverési előleg (a továbbiakban: előleg) összegét,
- az árverésen a Vht. alapján tehető legalacsonyabb vételi ajánlat összegét, és azt, hogy a lakóingatlanra van-e a lakóingatlan fekvése szerinti települési önkormányzatnak előárverezési joga,
(Emlékeztetőül: az ingatlanra - az alábbi kivétellel - legalább a kikiáltási ár felének megfelelő összeggel tehető érvényes vételi ajánlat. Lakóingatlanra legalább a kikiáltási ár 70%-ának megfelelő összeggel tehető érvényes vételi ajánlat, ha az adósnak ez az egyetlen lakóingatlana, lakóhelye ebben van, és a végrehajtási eljárás megindítását megelőző 6 hónapban is ebben volt.)
- az árverés kezdő és befejező időpontját, az ingatlan megtekintésének időpontját,
- tájékoztatást arról, hogy az árverezőkre vonatkozó törvényi rendelkezésekről, a vételár megfizetéséről, második árverés tartásáról szóló tájékoztatás az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában érhető el. A kamara az ezen adatokról szóló általános tájékoztatást folyamatosan közzéteszi az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában. [Vht. 143. §, annak (1) bek. j) pontjának és k) pontja elektronikus ajánlattételre vonatkozó része kivételével, figyelemmel az Art. 156. § (6) bekezdésére, Vht. 137. § (1) bek., 147. § (2)-(3) bek.]
3.3.19.6.3. Az árverési hirdetmény kézbesítése, kifüggesztése
Az árverési hirdetményt kézbesíteni kell
- a feleknek,
- azoknak, akiknek az ingatlanra vonatkozólag az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett joguk van,
- az ingatlan fekvése szerinti községi, városi, fővárosi kerületi jegyzőnek,
- az ingatlanügyi hatóságnak.
Az ingatlanügyi hatóság az árverés kitűzését bejegyzi az ingatlan-nyilvántartásba.
Az árverési hirdetményt ki kell függeszteni:
- az adóhatóság hirdetőtábláján,
- az ingatlan fekvése szerinti községi, városi, fővárosi kerületi polgármesteri hivatal, a főpolgármesteri hivatal hirdetőtábláján,
- az ingatlanügyi hatóság hirdetőtábláján.
Az árverési hirdetményt az árverésnek a hirdetményben feltüntetett időtartamára kell a hirdetőtáblán kifüggesztve tartani.
A végrehajtó bármelyik fél kérelmére gondoskodik arról, hogy az árverést egyéb megfelelő módon is közhírré tegyék. (Vht. 144-145. §)
3.3.19.6.4. Az ingatlan kikiáltási ára
Az ingatlan kikiáltási ára a becsérték összege.
Az ingatlanra - az alábbi kivétellel - legalább a kikiáltási ár felének megfelelő összeggel tehető érvényes vételi ajánlat. Lakóingatlanra legalább a kikiáltási ár 70%-ának megfelelő összeggel tehető érvényes vételi ajánlat, ha az adósnak ez az egyetlen lakóingatlana, lakóhelye ebben van, és a végrehajtási eljárás megindítását megelőző 6 hónapban is ebben volt.
Lakóingatlannak kell tekinteni
- a lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlant (tulajdoni illetőséget) a hozzá tartozó földrészlettel, ha arra használatbavételi engedélyt adtak ki,
- az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként feltüntetett lakó-, illetőleg gazdasági épületet, épületcsoportot és az azonos helyrajzi szám alatt hozzá tartozó föld együttesét. (Vht. 147. §)
3.3.19.6.5. Az ingatlan árverési vételárának kifizetése
Az árverési vevő köteles a teljes vételárat az árverési jegyzőkönyv aláírásának napjától - ha pedig az árverést jogorvoslattal támadták meg, a jogorvoslatot elbíráló határozat rendelkezése szerint annak jogerőre emelkedésétől - számított 15 napon belül befizetni vagy átutalni a végrehajtói letéti számlára; ha ezt elmulasztja, előlegét elveszti.
A végrehajtó a vételár megfizetésére legfeljebb 2 hónapig terjedő halasztást adhat, ha ezt a vételár nagyobb összege vagy más fontos körülmény indokolttá teszi.
A vételár előleggel csökkentett összege után az esedékesség napjától a Polgári Törvénykönyv szerinti késedelmi kamatot kell fizetni, amely a végrehajtás során befolyt összeget növeli. (Vht. 149. §)
3.3.19.6.6. Az árverési vevő követelése erejéig visszatarthatja a vételárat
Ha az árverési vevőnek az adóssal szemben olyan követelése van, amelyre vonatkozóan a végrehajtást elrendelték, az árverési vevő - a kiköltözési kötelezettségének a Vht. 154/B. § szerint eleget tevő adóst megillető összeg kivételével - visszatarthatja az árverési vételárat, vagy azt a részét, amely a követelésének a kielégítéséhez szükséges.
Ha az árverési vevőnek a fent említett követelését a vételár felosztásakor nem lehet kielégíteni, az árverési vevő köteles a vételárat, illetőleg visszatartott részét, továbbá a Polgári Törvénykönyv szerint a szerződéses kapcsolatokban járó - az árverést követő 15. naptól esedékes - kamatot a végrehajtó felhívásától számított 15 napon belül befizetni a végrehajtói letéti számlára. (Vht. 150. §)
3.3.19.6.7. Az árverési vevő és a jelzálogos hitelező megállapodása
Az árverési vevő megállapodhat a jelzálogos hitelezővel, hogy a jelzálogjog - amennyiben a vételárból a jelzálogos hitelező kielégítéshez jutna - az ingatlanon továbbra is fennmarad.
Ha az árverési vevő a végrehajtónál a megállapodást igazolta, - a kiköltözési kötelezettségének eleget tevő adóst megillető összeg kivételével - visszatarthatja a vételárat, illetőleg azt a részét, amely a jelzálogos hitelező követelésének kielégítéséhez szükséges.
Ha az adós a kiköltözési kötelezettségének az előírt határidőben eleget tett, és az ingatlant kiürített állapotban, az árverési hirdetményben feltüntetett tartozékokkal együtt átadja az árverési vevőnek, az ingatlan kiürítését, de legkésőbb a kiköltözési határidő lejártát követő 8 napon belül előterjesztett kérelmére megilleti
- az 5 millió forint alatti árverési vételár esetén annak 1%-ának,
- 5 millió forint és azt meghaladó összegű árverési vételár esetén 50 000 forint és az 5 millió forint feletti rész 0,5%-ának,
- 10 millió Ft és azt meghaladó összegű árverési vételár esetén 75 000 forint és az a 10 millió forint feletti rész 0,25%-ának megfelelő összeg.
A végrehajtó a kifizetés feltételeinek fennállását jegyzőkönyvben rögzíti, melyet a feleknek kézbesít; az összeg kifizetése iránt a jegyzőkönyv kézbesítését követő 15. nap elteltével, kifogás esetén a jogerős elbírálásáról szóló végzés alapján, annak kézhezvételét követő 15 napon belül intézkedik. A kifizetés után fennmaradó összeg minősül végrehajtás során befolyt összegnek, ez használható fel a végrehajtási költségek és a követelés kielégítésére.
Ha a jelzálogos hitelező követelését a vételár felosztásakor nem lehet kielégíteni, az árverési vevő köteles a vételárat, illetőleg visszatartott részét, továbbá a Polgári Törvénykönyv szerint a szerződéses kapcsolatokban járó - az árverést követő 15. naptól esedékes - kamatot a végrehajtó felhívásától számított 15 napon belül befizetni a végrehajtói letéti számlára. (Vht. 151. §, 150. §, 154/B. §)
3.3.19.6.8. Az árverési jegyzőkönyv
Az árverésről a végrehajtó árverési jegyzőkönyvet készít, és ebben - a jegyzőkönyv általános kötelező tartalmi elemein kívül - feltünteti:
- az elárverezett ingatlannak az ingatlan-nyilvántartási adatait, lakott vagy beköltözhető állapotban történt értékesítését, a kikiáltási árat, azt, hogy a legalacsonyabb érvényes vételi ajánlat összegére mely szabályok vonatkoztak, és az árverési vételárat,
- az árverési vevő nevét, személyazonosító adatait, lakóhelyét, illetőleg székhelyét.
A végrehajtó felhívja az árverési vevőt, hogy az árverési jegyzőkönyv aláírása céljából a végrehajtó irodájában a felhívás kézhezvételétől számított 15 napon belül jelenjen meg; ha ezt elmulasztja, előlegét elveszti.
A végrehajtó az árverési jegyzőkönyv aláírásával egyidejűleg adhat az árverési vevő részére halasztást - a Vht. 149. § (2) bekezdése szerinti feltételekkel - a vételár megfizetésére. (Vht. 152. §, 35. §, 147. §)
Az árverési jegyzőkönyv másolatát kézbesíteni kell a feleknek és azoknak, akiknek az ingatlanra vonatkozólag az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett joguk van.
Ha az árverési vevő a teljes vételárat kifizette, és az árveréstől számított 30 nap eltelt, a végrehajtó megküldi az árverési jegyzőkönyv másolatát
- az árverési vevő részére az árverési vétel igazolása céljából,
- az ingatlanügyi hatóság részére az árverési vevő tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése végett.
A végrehajtó a tulajdonjog bejegyzési eljárás megindítása iránti megkeresésében tájékoztatja az ingatlanügyi hatóságot az adós adóazonosító jeléről, adóazonosító jel hiányában az adós nevéről, születési helyéről, idejéről, anyja leánykori nevéről és lakóhelyéről (nem magyar állampolgárságú magánszemélynek az útlevélszámáról), továbbá arról, hogy az árverés jogerőre emelkedett, és az árverési vételárat kifizették. (Vht. 153. §)
3.3.19.6.9. Az ingatlan átadása az árverési vevőnek, tulajdonjog átszállása (ingatlan kiürítése)
Ha az árverési vevő a teljes vételárat kifizette, és az árveréstől számított 30 nap eltelt, a végrehajtó az árverésen megvett ingatlant átadja az árverési vevőnek.
Az ingatlan után az adó és más köztartozás az árverési vevőt az árverés napjától terheli.
Az ingatlan után járó bérösszeg (haszonbér) az árverési vevőt az árverés utáni legközelebbi esedékességi időponttól illeti meg, feltéve, hogy az árverési vevő az árverésről a bérlőt (haszonbérlőt) ezelőtt az időpont előtt értesítette. Az értesítés elmulasztásából vagy a késedelmes értesítésből eredő kár az árverési vevőt terheli. (Vht. 154. §)
Az adós és az adós jogán az ingatlanban lakó személyek - az alábbi kivétellel - az árveréstől számított 30. napig, ha a végrehajtó ennél hosszabb határidőt adott a vételár megfizetésére, eddig az időpontig, jogorvoslat előterjesztése esetén pedig az erről szóló határozat rendelkezése szerint a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15. napig kötelesek az ingatlant ingóságaiktól kiürítve elhagyni, és biztosítani, hogy a végrehajtó átadja azt az árverési vevőnek.
A végrehajtást foganatosító adóhatóság a jogorvoslat benyújtásáról, a jogorvoslatot elbíráló hatóság pedig a jogorvoslatot elbíráló határozat jogerőre emelkedéséről tájékoztatja a végrehajtót, és részére a határozatot megküldi.
Az adós és a vele lakó személyek ideiglenesen mentesülnek a kiköltözési kötelezettség alól, ha a vételár kifizetése határidőben nem történt meg; ebben az esetben a teljes vételár kifizetésétől számított 30 napon belül kell kiköltözni az ingatlanból.
A végrehajtást foganatosító adóhatóság az adósnak a - becsérték közlésének kézhezvételétől számított 15 napon belül előterjesztett - kérelmére az ingatlan elhagyására egyszeri halasztást adhat, ha az ingatlan lakóingatlan, és az adós az elhelyezését ideiglenesen sem tudja biztosítani. Nincs helye halasztásnak, ha az adóst az eljárás során korábban rendbírsággal sújtották, vagy kérelmére a hatóság legalább 6 hónapra a halasztásra is okot adó körülmény miatt a végrehajtást felfüggesztette.
A halasztás időtartama legfeljebb az árverés időpontjától számított 6 hónapig terjedhet.
A halasztás iránti kérelemben meg kell jelölni a halasztás indokát és a kérelem alaposságát valószínűsítő körülményeket, azt, hogy a kérelmező mely címről, illetve rövid úton milyen módon idézhető a meghallgatáson való megjelenésre, a kérelmet alátámasztó iratokat pedig csatolni kell. Ha a kérelem elbírálásához a kérelmező meghallgatása szükséges, a hatóság a meghallgatásra a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belüli határnapot tűz ki, és erre a kérelmezőt azzal idézi, hogy távolmaradása (képviselőjének távolmaradása) a kérelem elintézésének nem akadálya.
A kérelemről a beérkezését követő 8 napon belül, meghallgatás tartása esetén a meghallgatáson kell dönteni.
A halasztás tárgyában hozott döntést haladéktalanul kézbesíteni kell a kérelmezőnek. A halasztást elrendelő végzést, illetve az elutasító végzés elleni fellebbezésről szóló értesítést a végrehajtó részére is meg kell küldeni.
A kérelmet elutasító végzés ellen a kérelmező fellebbezhet. A fellebbezést a végzés kézbesítésétől számított 15 napon belül, meghallgatás esetén a végzés kihirdetésekor lehet bejelenteni. Fellebbezés esetén az árverés megtartható, de az árverési vevőt tájékoztatni kell a halasztás tárgyában folyamatban levő eljárásról.
Ha a kiköltözésre az előírt időpontig nem került sor, a végrehajtó az árverési vevőnek a kiköltözési határidő lejártát követő 15. napig előterjesztett kérelmére - szükség esetén rendőrség közreműködésével - haladéktalanul intézkedik az ingatlan kiürítése iránt. Az ingatlan kiürítése során a végrehajtást kérő jogai és kötelezettségei az árverési vevőt illetik meg, illetve terhelik. [Vht. 154/A. §, 147. § (3)-(4) bek., 182-181/A. §]
3.3.19.6.10. Az ingatlan-árverés sikertelen
Az árverés sikertelen, ha
- nem tettek vételi ajánlatot, vagy a felajánlott vételár nem érte el az ingatlan becsértékének felét vagy lakóingatlan sikertelen árverezésekor a 70%-át;
- az árverési vevő nem fizette be vagy nem utalta át a teljes vételárat az árveréstől számított 15 napon belül, illetőleg a végrehajtó által a vételár megfizetésére adott határidőn belül. [Vht. 155. §., annak (1) bek. b) pontja és (2) bekezdése kivételével, amelynek alkalmazhatatlanságát az Art. 156. § (6) bek. mondja ki, 147. § (3) bek.]
Az első árverés sikertelenségének megállapításától számított 3 hónapon belül - a végrehajtó által kitűzött időpontban - második árverést kell tartani. Az elektronikus árverési rendszer a második árverés kitűzésével egyidejűleg automatikusan törli az ingatlan korábban közzétett adatait az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásából.
Az ingatlan árverése során akkor nem kell második árverést tartani, ha az árverési vevő a második árverés megkezdése előtt befizette a vételárat (vagy átutalta és az arról szóló terhelési értesítőt az adóhatóságnak bemutatta vagy másolatát átadta) és megtérítette a második árverés kitűzésével felmerült költséget. (Art. 156. § (6) bek. b) pontja)
Nem kell megtartani a második árverést, ha az árverési vevő az árverési jegyzőkönyvet aláírta és befizette a vételárat (vagy átutalta és az arról szóló terhelési értesítőt a végrehajtónak bemutatta), továbbá megtérítette a második árverés kitűzésével felmerült költséget, mielőtt a licitnaplóban vételi ajánlatot tesznek közzé. A vételár megfizetését a végrehajtó haladéktalanul rögzíti a licitnaplóba, és a licitnaplót lezárja. Ilyenkor az utólag megfizetett vételárba nem lehet beszámítani a teljes vételár kielégítésének elmaradása miatt elvesztett előleget.
A vételi ajánlatok összegére, a kikiáltási árra és annak leszállítására az első árverésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy ha a becsérték megállapítása (kifogás esetén az adóhatóság általi jogerős megállapítása) óta három év eltelt, és az ingatlant még nem értékesítették, a végrehajtó bármelyik fél kérelmére az árverés kitűzése előtt a becsértéket ismételten megállapítja. [Vht. 156. §, 155. § (2) bek., 149. §, 140. § (8) bek.,140. § (1)-(2) bek.]
3.3.19.6.11. Az ingatlan-árverésen kívüli eladása
A végrehajtó az ingatlant a felek kívánságára - az általuk meghatározott vevő részére és az általuk megállapított becsértéken - árverésen kívül, de árverési vétel hatályával adja el.
Ha az ingatlan árverésen kívüli értékesítésből befolyó vételárból a végrehajtási eljárás költsége és valamennyi végrehajtást kérő - ideértve a végrehajtási eljárásba bekapcsolódott zálogjogosultakat is - követelése előreláthatólag kielégíthető, és az ingatlanra vonatkozólag más érdekeltnek nincs az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett joga, az árverésen kívüli eladáshoz nem szükséges a végrehajtást kérők beleegyezése. Ebben az esetben a végrehajtó az ingatlant az adós által megjelölt személynek az adós által megállapított becsértéken adja el.
Ha az ingatlanra vonatkozólag más érdekeltnek az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett telki szolgalmi, közérdekű használati, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett haszonélvezeti, vagy törvényen alapuló haszonélvezeti joga van, az árverésen kívüli eladáshoz az ő beleegyezése szükséges.
Az ingatlan csak az árverés megkezdéséig adható el árverésen kívül.
Árverésen kívüli eladás esetén az erről szóló jegyzőkönyvre megfelelően alkalmazni kell az árverési jegyzőkönyvre vonatkozó szabályokat. [Vht. 157. § (5) bekezdésének alkalmazhatatlanságával, amelyet az Art. 156. § (6) bek. zár ki, Vht. 137. §]
3.3.19.6.12. Az ingatlan-átvétele a végrehajtást kérő által
Ha a szabályosan megtartott második árverés is sikertelen volt, úgy a végrehajtást kérő veheti át az ingatlant a becsérték felének, lakásingatlan esetében pedig 70%-ának megfelelő átvételi összegben. Ha több végrehajtást kérő van, az ingatlant az veheti át, aki a becsérték felét vagy 70%-át meghaladó legmagasabb összegű árajánlatot tette.
Az árverés sikertelenségének tényéről a végrehajtó 15 napon belül értesíti a végrehajtást kérőt és 15 napos határidőt biztosít részére az átvételre vonatkozó nyilatkozat megtételére. [Vht. 158. § annak (2) bek. b) pontja és (3)-(8) bekezdései nem alkalmazhatóak az Art. 156. § (6) bek. szerint, Vht. 156. §, 147. § (3) bek.]
3.3.19.6.13. Árverezési hirdetmény
Ha a végrehajtást kérő nem vette át az ingatlant, a végrehajtó az átvételi ajánlatok megtételére nyitva álló határidő eredménytelen elteltétől számított 15 napon belül közzéteszi az ingatlan folyamatos árverezése iránti hirdetményt, valamint az ingatlanról készült képfelvételt az árverési hirdetmények elektronikus nyilvántartásában. A hirdetmény az alábbi adatokat tartalmazza.
Az árverést a végrehajtó árverési hirdetménnyel tűzi ki, és ebben feltünteti:
- nevét, hivatali helyiségének címét, telefonszámát, letéti számlájának számát,
- a felek nevét, a főkövetelések jogcímét és összegét,
- az ingatlan ingatlan-nyilvántartási adatait [helyrajzi szám, művelési ág, a fekvés helye, tulajdonos, az ingatlant terhelő telki szolgalmi jog, a közérdekű használati jog, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett haszonélvezeti jog, a törvényen alapuló haszonélvezeti jog akkor is, ha nincs az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezve] és a földhasználati nyilvántartásba bejegyzett földhasználat jogcímét és időtartamát,
- az ingatlan tartozékait, jellemző sajátosságait,
- az ingatlan lakott vagy beköltözhető állapotban történő értékesítését,
- az ingatlan kikiáltási árát,
- az árverési előleg összegét,
- az árverésen ingatlan esetében legalább a kikiáltási ár felének megfelelő, lakóingatlan esetén legalább a kikiáltási ár 70 %-ának megfelelően tehető legalacsonyabb vételi ajánlat összegét, és azt, hogy a lakóingatlanra van-e a lakóingatlan fekvése szerinti települési önkormányzatnak előárverezési joga,
- 10 millió Ft-ot meg nem haladó becsérték esetén a becsérték 2%-ának megfelelő, de legalább 1000 Ft összegű, 10 millió Ft-ot meghaladó becsérték felett a becsérték 1%-ának megfelelő összegű, ezer forintra kerekített licitküszöböt, [Vht. 143. § (1) bek., 137. § (1) bek., 147. § (2)-(3) bek.]
Az ingatlan folyamatos árverezése iránti hirdetménynek az árverési hirdetmények elektronikus nyilvántartásában történő közzétételétől az árverés mindaddig szünetel, amíg az ingatlanra vételi ajánlatot tenni kívánó árverező nem kéri felhasználói nevének és jelszavának aktiválását, vagy a végrehajtást kérő a hirdetmény közzétételétől számított 3 hónap elteltével újabb árverés kitűzését nem kérte.
Az ingatlanra az árverési vételi ajánlatra vonatkozó szabályok szerint tehető vételi ajánlat.
A vételi ajánlat közzétételével az elektronikus árverési rendszerben automatikusan közzétételre kerül az újabb árverés árverési hirdetménye, valamint a hozzátartozó licitnaplóban a vételi ajánlat, a végrehajtó pedig az általános szabályok szerint intézkedik az újabb árverés közhírré tételével kapcsolatos egyéb intézkedések megtétele iránt. Az árverés befejező időpontja - az alábbiak figyelembe vételével, valamint azzal, hogy az árverés ebben az esetben 30 napig tart - automatikusan kerül meghatározásra azzal, hogy ha a közzétételt követő 30. nap nem munkanapra esik, akkor a következő munkanap meghatározott óráját kell befejező időpontként meghatározni.
Az árverés időtartamára vonatkozó rendelkezését az ingatlanárverés során azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az árverés az árverési hirdetmény elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában történő közzétételét követő 60. napnak a végrehajtó által meghatározott, 8 és 20 óra közé eső órájáig tart; ha az árverés befejezését megelőző öt percen belül újabb vételi ajánlat érkezik, az árverés időtartama ezen vételi ajánlattételtől számított öt perccel automatikusan meghosszabbodik az utolsó vételi ajánlat megtételét követő ötödik perc végéig. (Vht. 145/B. §)
Ha az újabb árverés kitűzését a végrehajtást kérő kérte, a végrehajtó az általános szabályok szerint intézkedik az árverés közhírré tétele és lefolytatása iránt. Az újabb árverésre a második árverés szabályait kell megfelelően alkalmazni.
A becsérték ismételt megállapítása iránti kérelem beérkezését követő munkanapon a végrehajtó törli az ingatlan folyamatos árverezése iránti hirdetményét az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásából, a becsérték ismételt megállapításától - végrehajtási kifogás előterjesztése esetén pedig a becsérték tárgyában hozott jogerős bírósági határozat kézhezvételétől - számított 30 napon belül pedig közzéteszi az ismételten megállapított becsérték alapján elkészített, folyamatos árverezés iránti új hirdetményt. Ha a kérelem beérkezésének időpontjában az árverési hirdetmény már közzétételre került, a végrehajtó az árverés befejezését követően sikertelen árverés esetén intézkedik a becsértéknek ismételt megállapítása iránt. [Vht. 159. §, 140. § (8) bek.]
Ha az újabb árverés is sikertelen volt, a fenti szabályok szerint kell eljárni. Az ilyen árverést követően tartott újabb árverésekre is a második árverés szabályait kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a kikiáltási árat lakóingatlan esetén is a becsérték feléig lehet leszállítani. Ha az így tartott utolsó eredménytelen árverést követően 5 év eltelt és nincs folyamatban újabb kitűzött árverés, vagy egyébként a végrehajtás érdemben befejeződött, a végrehajtó intézkedik az ingatlan folyamatos árverezése iránti hirdetménynek az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásából történő törlése iránt. (Vht. 160. §)
3.3.19.6.14. Az adóvégrehajtási ügyekben eltérően vagy nem alkalmazható Vht. szabályok
Az adóhatóság a Vht. 125. § (2) bekezdése, valamint 132/G. § (7) bekezdése szerinti vételár-különbözet megfizetésére az árverési vevőt határozattal kötelezi. Az árverési vevő fizetési kötelezettségét megállapító jogerős határozat az adóigazgatási eljárásban végrehajtható okirat.
Az ingóság árverése során az adóhatóság a Vht. 120. § c) pontjának második fordulatát, 122. § (4) bekezdését, 132/B-F. §-át, 132/G. § (1)-(6) bekezdését, 133. § (4) bekezdését nem alkalmazza.
Az ingatlan árverése során az adóhatóság a Vht. rendelkezéseit a következő eltérésekkel alkalmazza:
- nem alkalmazható a Vht. 143. § (1) bekezdés j) pontja és k) pontjának az "elektronikus ajánlattétel feltételeiről és határidejének lejáratáról" szövegrésze, 145/A-C. §-a, 153. § (4) bekezdése, 154/B. §-a, 155. § (1) bekezdés b) pontja és (2) bekezdése, 157. § (5) bekezdése, 158. § (2) bekezdés b) pontja és (3)-(8) bekezdései;
- a második árverést akkor nem kell megtartani, ha az árverési vevő a második árverés megkezdése előtt befizette a vételárat (vagy átutalta és az arról szóló terhelési értesítőt az adóhatóságnak bemutatta vagy másolatát átadta) és megtérítette a második árverés kitűzésével felmerült költséget.
Az adóhatóság az árverési vevő, illetőleg elektronikus árverés esetén az elektronikus árverező adóazonosító jelét az adótitokra vonatkozó szabályoknak megfelelően kezeli. [Art. 156. § (4)-(7) bek.]
A fenti szabályok szépséghibája, hogy sok esetben nem követte az Art. fent idézett rendelkezésének módosítása a hivatkozott jogszabályi rendelkezések módosítását, illetve hatályon kívül helyezését, feladva ezzel a leckét a jogalkalmazók számára.
3.3.19.6.15. Az adóvégrehajtás elektronikus árverés szabályai
Az elektronikus árverés szabályait az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni az adóvégrehajtási eljárásokban.
Nem kell alkalmazni a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény igazolási kérelemre vonatkozó szabályait.
A végrehajtást kérő nem vehet részt a végrehajtási eljárási cselekmények foganatosításánál. [Art. 156/A. § (1) bek., Vht. 38. §]
Az adós nem határozhatja meg az ingóságok árverezésének sorrendjét sem. [Art. 156/A § (1) bek., Vht. 124. § (1)-(4) bek.]
Nem alkalmazhatja Vht. 146. § (1) bekezdését, 147. § (1)-(3) bekezdéseit, 149. § (2) bekezdését, valamint 154/B. §-át. (Art. 156/A. §)
3.3.19.6.16. Az adóhatóság hivatalos internetes honlapján történő árverezés
Az elektronikus árverés során az árverező elektronikus úton az adóhatóság hivatalos internetes honlapjához kapcsolódó Elektronikus Árverési Felületen (EÁF) árverezhet, és a lakóingatlan árverése során külön törvény szerint elővásárlási joggal rendelkező települési önkormányzat is ezen gyakorolhatja elővásárlási jogát (elektronikus árverező). Az elektronikus árverés lezárásáig meghatalmazáson, megbízáson alapuló képviseletnek nincs helye, kivéve, ha az elektronikus árverező, mint meghatalmazó vagy megbízó ezt a központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül az adóhatóságnak bejelenti. Kiskorú és kiskorú képviselője az árverésen nem vehet részt.
Az EÁF-en közzétett elektronikus árverési hirdetményben az adóhatóság utal arra, hogy árverezni kizárólag elektronikus úton lehetséges. Az elektronikus árverési hirdetmények megtekintése és az árverésen történő részvétel, illetőleg licit díjmentes. Az adóhatóság a folyamatban lévő elektronikus árveréssel összefüggő minden cselekményt és információt az EÁF-en keresztül végez, illetőleg tesz közzé.
Az elektronikus árverésen történő licitben az elektronikus árverező a központi elektronikus szolgáltató rendszeren, ügyfélkapun keresztül vehet részt.
Ingatlanárverés esetén előlegként az ingatlan becsértékének 10%-át legkésőbb az árverés megkezdéséig az adóhatóság által közzétett számlára, átutalás útján kell megfizetni. Amennyiben az árverés megkezdéséig az előleg összegének az adóhatóság által közzétett számlán történő jóváírása nem történt meg, de az árverezni kívánó bankszámláját az előleg összegével a pénzintézet már megterhelte, az árverezni kívánó legkésőbb az árverés megkezdéséig az adóhatóság előtt hitelt érdemlően igazolhatja az átutalás visszavonhatatlan megtörténtét.
Az elektronikus árverés időtartama az árverési hirdetményben megjelölt kezdő időponttól számított harmadik nap 21.00 óráig tart; a legmagasabb vételi ajánlat vonatkozásában a lakóingatlan árverése során külön törvény szerint elővásárlási joggal rendelkező települési önkormányzat az árverés lezárását követő munkanap 17.00 órájáig gyakorolhatja elővásárlási jogát. Az EÁF-en a licitáláskor megjelenik az árverés tárgyához tartozó legmagasabb ajánlat, illetőleg az árverés lezárultáig tartó időtartamot mutató elektronikus számláló. Az egy óra időtartamot elérő üzemzavar esetén az elektronikus árverés időtartama 24 órával meghosszabbodik. Az árverés az üzemzavar időtartamától függetlenül 24 órával hosszabbodik meg, ha az üzemzavar az árverés lezárultát megelőző 4 órás időtartamon belül történt. Amennyiben az árverés lezárásának időpontja előtti két percben érkezik érvényes licit, az árverés időtartama automatikusan öt perccel meghosszabbodik, ezt az árverés lezárásának újabb időpontjaira is alkalmazni kell.
Az érvényes licit legkisebb összege 5000 forint, 500 ezer forintnál nagyobb kikiáltási ár esetén legalább 20 000 forint, 5 millió forintnál nagyobb kikiáltási ár esetén legalább 50 000 forint, 10 millió forintnál nagyobb kikiáltási ár esetén legalább 100 000 forint. A lakóingatlan árverése során külön törvény szerint elővásárlási joggal rendelkező települési önkormányzat a legmagasabb összegű érvényes vételár összegével megegyező vételi ajánlat tételével gyakorolhatja elővásárlási jogát.
Érvényes árverési ajánlatnak az árverési hirdetményben közölt árverés záró időpontjáig az EÁF-en beérkezett, ingó esetén a becsérték legalább 50%-át elérő, 5 legmagasabb ajánlat, ingatlan esetén a becsérték 65%-át, lakóingatlan esetén a becsérték 75%-át elérő legmagasabb ajánlat minősül. Azonos ajánlat esetén az EÁF-en korábban megtett ajánlat nyer. Az árverési ajánlat nem vonható vissza.
A természetes személy adós foglalkozásának gyakorlásához nélkülözhetetlen gépjármű elektronikus árverés útján történő értékesítése esetén kizárólag az az ajánlat érvényes, amelyből a végrehajtás előrelátható költségei és az adósnak a vonatkozó jogszabály alapján visszajáró összeg fedezhető. Ebben az esetben az EÁF-en meg kell jelölni az így számított legalacsonyabb érvényes ajánlat összegét. [Vht. 103. § (5) bek., Vht. 170/A § (1) bek.]
A természetes személy adós foglalkozásának gyakorlásához nélkülözhetetlen gépjármű lefoglalásakor - a zár alá vétel alkalmazásának kivételével - csak a törzskönyvet kell lefoglalni és a foglalási jegyzőkönyv másolatával együtt megküldeni az illetékes közlekedési igazgatási hatóságnak, ha pedig ez nem állapítható meg, a gépjárművet nyilvántartó hatóságnak; az adós a gépjármű értékesítéséig - a zár alá vétel esetét kivéve - a gépjárművet használhatja. Ha az adós a végrehajtási eljárás tartama alatt a foglalkozásával felhagyott, vagy a foglalkozás végzéséhez szükséges engedélyét visszavonták, az általános szabályok szerint kell eljárni.
Az árverést az nyeri, aki a legmagasabb összegű érvényes vételárat ajánlotta fel, ha pedig e vételi ajánlat vonatkozásában a települési önkormányzat a külön törvény szerinti elővásárlási jogát gyakorolta, a települési önkormányzat az árverés nyertese. Az árverés nyertesét az árverést lebonyolító adóhatóság e tényről elektronikus úton az elektronikus árverés lezárultát követően haladéktalanul értesíti. Az elektronikus értesítés tartalmazza, hogy a nyertes az értesítést követő 8 napon belül köteles megjelenni az árverést lebonyolító adóhatóságnál és a vételárat elektronikus úton vagy ingóság esetében készpénzben megfizetni vagy igazolni, hogy a vételárat átutalási megbízás vagy postai készpénz átutalási megbízás útján megfizette. Ingatlan esetében az adóhatóság a vételár megfizetésére 60 napig terjedő halasztást adhat, ha azt a vételár nagyobb összege vagy más fontos körülmény indokolttá teszi.
Amennyiben az árverés nyertese a vételárat azonosítható módon megfizette, de az ingóságot legkésőbb az elektronikus értesítést követő 15 napig nem vette át, az adóhatóság az ingóságot a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény felelős őrzésre vonatkozó szabályai szerint 90 napig megőrzi. A felelős őrzéssel kapcsolatban felmerült költségek megfizetésére az adóhatóság határozatban kötelezi az árverés nyertesét. A megfizetésre kötelező határozat az adóigazgatási eljárásban végrehajtható okirat. Amennyiben az árverés nyertese a vételárat azonosítható módon nem fizette meg, az árverést a következő legmagasabb ajánlatot tevő személy nyeri meg.
Ha a ki nem fizetett ingóságot alacsonyabb áron vették meg, mint amennyit a fizetést elmulasztó elektronikus árverező ajánlott, az adóhatóság a fizetést elmulasztó elektronikus árverezőt a vételár-különbözet megfizetésére határozattal kötelezi. A fizetést elmulasztó elektronikus árverező mentesül a vételár-különbözet megfizetése alól, ha a részére postai úton küldött értesítést e törvény rendelkezései alapján kellett kézbesítettnek tekinteni, és a kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelmének az adóhatóság helyt ad. Ez esetben a fizetésre kötelező határozatot az adóhatóság visszavonja. Amennyiben az árverésen egy árverező vett részt, az árverezőt az általa legmagasabb összegben felajánlott vételár megfizetésére kell kötelezni. Ebben az esetben az ingóság tulajdonjogát az árverési vevő csak abban az esetben szerzi meg, ha a vételárat legkésőbb a fizetésre kötelező határozat jogerőre emelkedéséig megfizeti. Az árverési vevő fizetési kötelezettségét megállapító határozat az adóigazgatási eljárásban végrehajtható okirat. A különbözet a végrehajtás során befolyt összeget növeli, a tartozást meghaladó részt a végrehajtási költséggel azonos módon kell elszámolni. A jogerősen megállapított fizetési kötelezettség teljesítéséig az árverési vevő további elektronikus árverésen nem vehet részt.
A második sikertelen elektronikus árverést követő hat hónap elteltével a végrehajtó, ha azt a körülmények indokolják, az árverést ismételten kitűzheti. Ha az ismételten kitűzött újabb elektronikus árverés is sikertelenül zárul, az árverés kitűzése az adó végrehajtásához való jog elévülési idejének lejártáig, legfeljebb hat hónaponként megismételhető. A Vht. folyamatos árverezésre vonatkozó szabályai az elektronikus árverés során nem alkalmazhatók.
Az elektronikus árverés technikai feltételeit és működtetésének részletszabályait az állami adóhatóság hivatalos internetes honlapján közzéteszi. [Art. 156/A. § (2)-(14) bek.]
3.3.19.6.17. Az adóhatóság ingatlanértékesítése nyilvános pályázaton (árverési vétel hatályával)
Az ingatlant az adóhatóság árverési vétel hatályával nyilvános pályázaton is értékesítheti.
A pályázaton az árverésből kizárt személyek nem vehetnek részt.
A nyilvános pályázatot az adóhatóság pályázati hirdetménnyel tűzi ki, mely tartalmazza
- az adóhatóság megnevezését, hivatali helyiségének címét, telefonszámát, a letéti számlájának számát,
- az adóvégrehajtási ügy számát,
- a felek nevét, a behajtandó követelést,
- a nyilvános pályázat útján értékesítendő ingatlan megjelölését (helyrajzi szám, tulajdonos, tulajdoni hányad, a fekvés helye, az ingatlanon a nyilvános pályázati értékesítést követően fennmaradó terhek, tartozékok, jellemző sajátosságok, beköltözhető állapot, a kiköltözésre adott halasztás), valamint megtekintésének helyét és idejét,
- az ingatlan becsértékét és az előleg összegét,
- az ajánlat benyújtásának módját, helyét, naptári nap szerint meghatározott határidejét,
- az ajánlat érvényességéhez szükséges tartalmi elemek megjelölését,
- az ajánlat felbontásának helyét és időpontját, továbbá azt a tájékoztatást, hogy a felbontási eljáráson a felek és az ajánlattevők személyesen vagy meghatalmazottjuk útján részt vehetnek,
- a nyilvános pályázat elbírálásának módját és a pályázaton résztvevőkre vonatkozó rendelkezéseket,
- lakóingatlan értékesítése esetén azt, hogy a lakóingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat külön törvény szerint elővásárlási joggal rendelkezik.
A pályázati hirdetményt kézbesíteni kell
- a feleknek,
- azoknak, akiknek az ingatlanra vonatkozóan az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett joguk van,
- az ingatlan fekvése szerinti községi, városi, fővárosi kerületi jegyzőnek, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a főjegyzőnek,
- az ingatlanügyi hatóságnak.
A pályázati hirdetményt - a megérkezését követő első munkanaptól kezdődően - 15 napig ki kell függeszteni az adóhatóságnak, az ingatlan fekvése szerinti községi, városi, fővárosi kerületi polgármesteri hivatalnak, illetve főpolgármesteri hivatalnak, valamint az ingatlanügyi hatóságnak a hirdetőtáblájára, és az adós kérelmére egyéb megfelelő módon is közhírré kell tenni. A kifüggesztés időtartama 30 nap azoknál a lakóingatlanoknál, amelyekre a települési önkormányzatot külön jogszabály szerint elővásárlási jog illeti meg. (Art. 156/B. §)
3.3.19.6.17.1. A nyilvános pályázat tartalma, formája
Az ajánlatnak tartalmaznia kell
- a vevő nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, lakóhelyét (székhelyét, cégjegyzékszámát),
- a felajánlott vételár összegét,
- az ingatlan becsértéke 10%-ának megfelelő előleg letéti számlára történő befizetéséről szóló igazolást,
- ha a vevő ingatlanszerzése engedélyhez kötött, ennek az - engedély másolatának csatolásával történő - igazolását,
- az arról szóló nyilatkozatot, hogy a vevő nem minősül a nyilvános pályázaton való részvételből kizárt személynek.
Az ajánlatot közokiratba, illetve ügyvéd által vagy az ajánlatot tevő szervezet jogtanácsosa által ellenjegyzett okiratba kell foglalni.
Az ajánlat benyújtásának határidejét az adóhatóság úgy állapítja meg, hogy a határidő lejártának a napja a hirdetménynek az adóhatóság hirdetőtábláján történő kifüggesztésétől számított 30. napnál későbbi időpontra essen.
Az ajánlatot zárt borítékban, "pályázati ajánlat" megjelöléssel kell átadni az adóhatóság hivatalos helyiségében az adóhatóság alkalmazottjának a határidő lejártáig. Az ajánlat átvételéről az átvevő elismervényt ad az átadónak.
Az ajánlattevő az ajánlatot a benyújtási határidő lejártáig módosíthatja, vagy visszavonhatja, az erre vonatkozó nyilatkozat megtételére a fenti előírások megfelelően irányadóak. Az ajánlat benyújtására előírt határidő lejárta után az ajánlatot nem lehet módosítani vagy visszavonni. [Art. 156/C. §, 156/B. § (2) bek.]
3.3.19.6.17.2. A nyilvános pályázatra érkezett ajánlat felbontása, érvényessége, eredményessége
Az adóhatóság a hivatali helyiségében, a hirdetményben megjelölt időpontban az ajánlatokat tartalmazó zárt iratokat felbontja, és ismerteti az ajánlattevők nevét, címét (székhelyét), valamint a vételárra tett ajánlatokat. A felbontásról jegyzőkönyvet kell készíteni.
A felbontási eljáráson az adóhatóság alkalmazottain kívül a felek, illetve azok, akiknek az ingatlanra vonatkozóan az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett joguk van, továbbá az ajánlattevők - ideértve az elővásárlási jogát gyakorolni kívánó önkormányzat képviselőjét - vehetnek részt személyesen vagy képviselő útján; távolmaradásuk az eljárás lefolytatásának nem akadálya.
Az ajánlatok ismertetése után az adóhatóság megvizsgálja az ajánlatokat, és megállapítja, hogy azok érvényesek-e, és az eljárás eredményes-e.
Érvénytelen az ajánlat, ha
- a pályázati hirdetményben meghatározott határidő lejárta után nyújtották be,
- nem tartalmazza az előírt valamely kötelezően előírt adatot vagy nyilatkozatot,
- az előleg befizetése nem történt meg,
- a felajánlott vételár nem érte el a becsérték 65%-át, lakóingatlan esetén a becsérték 75%-át,
- az ajánlatban foglalt valamely nyilatkozat tartalma nem felel meg a valóságnak,
- nem közokiratba, illetve ügyvéd vagy jogtanácsos által ellenjegyzett okiratba foglalták.
Az érvénytelen pályázatot benyújtó az eljárás további szakaszában nem vehet részt.
A magánszemély pályázó 100 ezer forintig, egyéb pályázó 200 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha az adóhatóság megállapítja, hogy az ajánlatában valótlan adatot közölt.
Eredménytelen a nyilvános pályázat, ha nem érkezett ajánlat, vagy ha kizárólag érvénytelen ajánlatok érkeztek. (Lásd a 3.3.18.6.14.3. pont alatti eredménytelenséget is.) [Art. 156/D. §, 156/C. § (1) bek.]
3.3.19.6.17.3. A nyilvános pályázat eredményének kihirdetése
Ha az ajánlatok érvényességének megállapításához további intézkedés szükséges, az adóhatóság annak megtételéig - legfeljebb 15 napra - az eredményhirdetést elhalasztja, egyébként azonnal jegyzőkönyvbe foglalja a nyilvános pályázat eredményét. Az elhalasztott eredményhirdetésre új időpontot állapít meg, és erről a jelenlévőket szóban, a további érintetteket pedig haladéktalanul írásban értesíti.
Az adóhatóság megállapítja a legmagasabb ajánlatot; a pályázatot a legmagasabb ajánlatot tevő nyeri, akit az adóhatóság erről írásban értesít. Ha a lakóingatlanra tett, a legmagasabb összeggel megegyező vételi ajánlat vonatkozásában a települési önkormányzat a külön törvény szerinti elővásárlási jogát gyakorolta, a települési önkormányzat a pályázat nyertese.
Ha több azonos összegű ajánlat érkezett, az adóhatóság az eredményhirdetésen megjelent érintett ajánlattevőket erről tájékoztatja, és felhívja őket, hogy szóban újabb ajánlatot tehetnek. Az eljárást addig kell folytatni, amíg a megjelentek ajánlatot tesznek, majd az adóhatóság megállapítja a legmagasabb árajánlatot; a pályázatot a legmagasabb ajánlatot tevő nyeri, akit az adóhatóság erről írásban értesít. Ha a lakóingatlanra tett, a legmagasabb összeggel megegyező vételi ajánlattal érintett ingatlanra a települési önkormányzat a külön törvény szerinti elővásárlási jogát gyakorolta, a települési önkormányzat a pályázat nyertese.
Ha az eredményhirdetésen az azonos ajánlatot tevők nem jelentek meg, vagy a jelen levő, azonos ajánlatot tevők nem tettek újabb, magasabb összegű ajánlatot, illetve újabb ajánlataik ugyanolyan összegű vételárra vonatkoznak, a nyilvános pályázatot eredménytelennek kell nyilvánítani.
A nyilvános pályázat nyertese a pályázati eredményről készült jegyzőkönyv kézhezvételétől - ha pedig a pályázatot végrehajtási kifogással támadták meg, az ezt elbíráló végzés jogerőre emelkedésétől - számított 30 napon belül köteles a vételár előleggel csökkentett összegét az adóhatóság letéti számlájára befizetni. Ha ezt elmulasztja, a további pályázaton nem vehet részt, és elveszti az előleget, amely a végrehajtás során befolyt összeget növeli. A vételár befizetésének elmulasztása esetén az adóhatóság a nyilvános pályázat eredménytelenségét állapítja meg.
Ha a nyilvános pályázat nyertese a vételárat befizette, és a nyilvános pályázat eredményességének megállapításától számított 30 nap eltelt, az adóhatóság az eredményt rögzítő jegyzőkönyv kivonatának megküldésével megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a vevő tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése céljából, és erről a nyilvános pályázat nyertesét értesíti. A kivonat tartalmára megfelelően irányadók az árverési jegyzőkönyv tartalmát megállapító szabályok.
Az előleg beszámítására és visszafizetésére a Vht. 148. §-a, a nyilvános pályázat útján értékesített ingatlan kiürítésére és átadására pedig a Vht. 154. §-a és 154/A. §-a megfelelően irányadó. [Art. 156/E. §, Vht. 148. §, 154. §, 154/A. §, megjegyzem, hogy a Vht. 148. §-át hatályon kívül helyezték.]
3.3.19.6.17.4. A nyilvános pályázat eredménytelensége esetén követendő eljárás
A nyilvános pályázat eredménytelensége esetén a nyilvános pályázat ismételten kiírható, vagy az ingatlant árverésen, illetve árverésen kívül, de az árverési vétel hatályával is lehet értékesíteni. Az árverésre a második árverés szabályai irányadók azzal, hogy azon a korábban érvényes ajánlatot tevők is részt vehetnek. Ha az ingatlant alacsonyabb áron veszik meg, mint amennyit a fizetést elmulasztó pályázó ajánlott, az adóhatóság a fizetést elmulasztó pályázót határozattal kötelezi a vételár-különbözet megfizetésére. A fizetési kötelezettséget megállapító jogerős határozat az adóigazgatási eljárásban végrehajtható okirat.
Ha a második pályázat is eredménytelen, az ingatlan végrehajtást kérő általi átvételének van helye (Vht. 158-160. §, Art. 156/F. §)
3.3.19.6.17.5. Ingóság adóhatóság általi nyilvános pályázaton történő értékesítése
Az adóhatóság az ingóságot akkor értékesíti nyilvános pályázaton, ha az nagy értékű, és az az adóhatóság, az önálló bírósági végrehajtó vagy az általuk kijelölt zárgondnok őrizetében található; a nyilvános pályázatra az ingatlan nyilvános pályázaton történő értékesítésére vonatkozó szabályait, az itt leírt eltérésekkel kell alkalmazni.
A pályázati hirdetménynek tételesen tartalmaznia kell a pályázatra kiírt ingóság megnevezését, becsértékét, valamint - amennyiben az értékesíteni kívánt ingóságok technológiai vagy termelési, szolgáltatási egészet alkotnak - a pályázati hirdetményben fel kell tüntetni annak tartozékait, jellemző sajátosságait.
Az ajánlatot közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni és a pályázati ajánlat megtételével egyidejűleg az ingóság becsértékének 10%-át előlegként be kell fizetni az adóhatóság letéti számlájára, illetőleg az ajánlatok felbontása előtt készpénzben át kell adni az adóhatóság alkalmazottja részére.
Az ajánlat érvénytelen, ha a felajánlott vételár nem érte el a becsérték 50%-át.
A befizetett pályázati előleg után az adóhatóság kamatot nem fizet, azt a pályázati eredményhirdetést követően a nem nyertes pályázó részére haladéktalanul vissza kell utalni az átutalás költségével csökkentett összegben, a készpénzben megfizetett előleget pedig ki kell fizetni a pályázónak.
Ha az ajánlattevő vagy képviselője a felbontási eljáráson nem jelenik meg, ajánlata érvénytelen.
A pályázat nyertese a vételár összegét az eredményhirdetést követően készpénzben azonnal köteles megfizetni; ha ezt elmulasztja, a pályázatot a következő legmagasabb ajánlatot tevő személy nyeri meg, a fizetést elmulasztó pályázó pedig a végrehajtási eljárás további szakaszában nem vehet részt, és elveszti az előleget, amely a végrehajtás során befolyt összeget növeli.
Ha a ki nem fizetett ingóságot a tovább folytatott eljárás során alacsonyabb áron vették meg, mint amennyit a fizetést elmulasztó pályázó ajánlott, a fizetést elmulasztó pályázó a két ár közötti különbözetet azonnal köteles megtéríteni, illetőleg az adóhatóság e személyt a vételár-különbözet megfizetésére határozattal kötelezi; a fizetési kötelezettséget megállapító jogerős határozat az adóigazgatási eljárásban végrehajtható okirat.
A vételár megfizetését követően a pályázat nyertesének az eladott ingóságot az adóhatóság adja át; a pályázat nyertese az ingóságon a vételár megfizetésével és birtokba adással szerez tulajdonjogot. A nyilvános pályázat megsemmisítése a jóhiszemű vevő tulajdonszerzését nem érinti.
A fentiekben nem szabályozott kérdésekben a Vht. ingóárverésre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni. (Art. 156/B. §, 156/C. §, 156/D. §, 156/E. §, 156/F. §, 156/G. §)
3.3.19.6.18. Az állam vagy az önkormányzat javára történő tulajdonjog-átruházás érdekében kötött egyezség
Az adóhatóság és az adós a végrehajtási eljárás során az adópolitikáért felelős miniszter, illetőleg az önkormányzat képviselő-testületének hozzájárulásával az adós vagyonából lefoglalt ingó vagy ingatlan vagyontárgy tulajdon-, kezelői jogának az állam vagy az önkormányzat javára történő átruházására - a kikiáltási árnak megfelelő értékben - egyezséget köthet, ha a vagyontárgy valamely állami vagy önkormányzati feladat ellátását természetben szolgálja. Az egyezségben szereplő összegben a központi költségvetést, illetőleg az önkormányzat költségvetését megillető adótartozás megfizetettnek minősül. (Art. 157. §)
3.3.19.6.19. Az zálogjoggal terhelt ingó vagy ingatlan foglalása esetén a bekapcsolódási eljárásra történő felhívás
Zálogjoggal terhelt ingó vagy ingatlan lefoglalása esetén a zálogjogosultat a Vht. szabályainak megfelelően kell értesíteni. A vállalkozási tevékenységet végző adózó üzemi, illetve üzleti tevékenységéhez szükséges gépjármű foglalása esetében az adóhatóság a gépjármű lefoglalását követő 6 hónap elteltét követően hívja fel a zálogjogosultat a végrehajtásba történő bekapcsolódásra.
A bíróság a kérelmet elbíráló végzést megküldi az adóhatóságnak. A kérelem elbírálása során az adóssal szemben folyamatban lévő végrehajtási ügyön az adóhatóság által a zálogjoggal terhelt vagyontárgyra folytatott végrehajtási eljárást kell érteni.
A zálogjogosult bekapcsolódását engedélyező határozat jogerőre emelkedését követően a bíróság a végzést azzal küldi meg az adóhatóságnak, hogy a zálogjoggal terhelt vagyontárggyal kapcsolatos végrehajtási iratokat küldje meg a bíróságnak, amely továbbítja azt a végrehajtás foganatosítását végző végrehajtónak. E szakasz alkalmazásában végrehajtási irat az adóhatóság követelését tartalmazó hátraléki kimutatás. [Art. 158. §, Vht. 114. §, 140. § (6) bek., Art. 154. §]
3.3.19.6.20. Közös tulajdonban lévő ingatlan árverése
Ha az osztatlan közös tulajdonban levő ingatlanra (pl. termőföld, vagy akár lakás) nem valamennyi tulajdonostárssal szemben van a végrehajtási jog bejegyezve, az árverést csak az adós tulajdoni hányadára lehet kitűzni.
Az adós tulajdonostársai az árverés kitűzéséig együttesen kérhetik, hogy az egész ingatlant árverezzék el. A kérelmet a végrehajtó által jegyzőkönyvbe foglalt nyilatkozatban vagy közjegyzői okiratban kell előterjeszteni. Ebben az esetben
- az ingatlanra az adós kivételével bármelyik tulajdonostárs is árverezhet,
- az árverező tulajdonostárs a tulajdoni hányadának megfelelően arányosan csökkentett előleget köteles letétbe helyezni, és ha az ingatlant megvette, nem kell megfizetnie a vételárnak azt a részét, amely az ő tulajdoni hányadára esik,
- a tulajdonostárs hozzájárulásával lehet az ő tulajdoni hányadát a becsértékénél alacsonyabb áron elárverezni,
- a tulajdonostárs tulajdoni hányadának értékesítéséből befolyt összegből a végrehajtó levonja az értékesítésnek a tulajdoni hányadra eső, külön jogszabályban meghatározott költségét. (Vht. 161. §)
3.3.20. A végrehajtás során befolyt összeg kifizetése
3.3.20.1. A kifizetés pénzneme
A végrehajtás során befolyt összeget a kifizetés napja szerint érvényes, a végrehajtói letéti számlát vezető hitelintézet által jegyzett devizavételi árfolyam figyelembevételével, a végrehajtható okiratban foglalt pénznemben kell a végrehajtást kérőnek kifizetni. A kifizetést az adós részére forintban kell eszközölni, kivéve a lefoglalt külföldi pénzt.
A végrehajtás során befolyt összegnek a fentiek szerinti kifizetéséhez szükséges átváltás költsége a végrehajtási költségek körébe tartozik. (Vht. 163/A. §, 98. §)
3.3.20.2. A végrehajtási költség elsőbbsége
A végrehajtás során befolyt összegből mindenekelőtt a végrehajtási költséget - az eljárás kezdeményezésével, elrendelésével és foganatosításával felmerült költséget - kell kielégíteni. (Vht. 164. §)
3.3.20.3. Kielégítési sorrend
Ha a befolyt összeg nem fedezi a végrehajtás során behajtani kívánt valamennyi követelést, a kielégítési sorrend - a követelések jogcímét alapul véve - a következő:
- gyermektartásdíj,
- jogszabályon alapuló egyéb tartásdíj,
- munkavállalói munkabér és a vele egy tekintet alá eső járandóság (Vht. 65. és 66. §),
- a büntető- és a büntetésvégrehajtási, valamint a szabálysértési eljárásban az adóssal szemben megállapított, az állam javára fizetendő összeg, a vagyonelkobzásból eredő követelés (a polgári jogi igény kivételével),
- adó, társadalombiztosítási követelés és más köztartozás,
- egyéb követelés,
- a végrehajtási eljárásban kiszabott rendbírság.
A követelés érvényesítésével és behajtásával felmerült, a bíróság (hatóság) által megállapított költséget és a követelés egyéb járulékait a követeléssel azonos sorrendben kell kielégíteni.
A fenti sorrendben előbb álló követelés teljes kielégítése után lehet a sorrendben hátrább álló követelést kielégíteni.
Ha a befolyt összeg nem fedezi az azonos sorrendben felsorolt valamennyi követelést, e követeléseket arányosan kell kielégíteni. (Vht. 165-168. §)
3.3.21. Kielégítés zálogjog alapján
Az ingóságnak mint zálogtárgynak az értékesítéséből befolyt összeget elsősorban a zálogjoggal biztosított követelés kielégítésére kell fordítani.
Ha az ingatlan, továbbá a vízi, illetőleg a légi jármű értékesítéséből befolyt összegből jelzálogjoggal biztosított követelést is ki kell elégíteni, az ilyen követelést - a jelzálogjogok rangsorára vonatkozó szabály kivétellel - az alábbiakban felsorolt követeléseket megelőzően kell kielégíteni.
- a büntető- és a büntetésvégrehajtási, valamint a szabálysértési eljárásban az adóssal szemben megállapított, az állam javára fizetendő összeg, a vagyonelkobzásból eredő követelés (a polgári jogi igény kivételével),
- adó, társadalombiztosítási követelés és más köztartozás,
- egyéb követelés,
- a végrehajtási eljárásban kiszabott rendbírság.
Jelzálogjoggal biztosított több követelés esetén e követeléseket a bejegyzett jelzálogjogok rangsorában kell kielégíteni.
Ha a jelzálogjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére a végrehajtási jog ranghelyét követően került sor, a jelzálogjoggal biztosított követelést azon követelést követően lehet - a fenti szabályok alkalmazásával - kielégíteni, amelyre e végrehajtási jog vonatkozik. [Vht. 169-170. §, 165. § (1) bek. d)-g) pontok]
3.3.22. Kielégítés a gépjármű értékesítéséből befolyt összegből
A természetes személy adós foglalkozásának gyakorlásához nélkülözhetetlen gépjármű értékesítéséből befolyt vételárnak a végrehajtási költségek kielégítése után fennmaradó részéből a miniszternek az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében foglalt alábbi összegek az adóst illetik meg, a fennmaradó összeg fordítható a követeléseknek - a rendes szabályok szerint történő - kielégítésére.
a) motorkerékpár esetén a 150 000 Ft;
b) személygépkocsi esetén az 1,2 millió Ft;
c) autóbusz esetén a 3,5 millió Ft;
d) tehergépkocsi esetén a 3,5 millió Ft;
e) nyerges vontató esetén (szerelvénnyel együtt) az 5 millió Ft.
Ha a gépjármű értékesítéséből befolyt vételárból zálogjoggal biztosított követelést is ki kell elégíteni, ez a szabály nem alkalmazható, akkor a speciális szabályok szerint kell eljárni. (Vht. 170/A. §, 165-168. §, 169. §)
3.3.23 Felosztási terv
Ha a végrehajtás alá vont vagyonból befolyt összeg nem fedezi a végrehajtás során behajtani kívánt valamennyi követelést, a végrehajtó az intézkedésének, illetőleg a végrehajtás során történő értékesítésnek a jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül felosztási tervet készít, és azt megküldi a feleknek, egyúttal tájékoztatja őket a felosztási tervben foglaltakkal szemben benyújtható jogorvoslat lehetőségéről.
A végrehajtó az ingatlan értékesítéséből befolyt vételár felosztása során azokat a követeléseket elégíti ki, amelyek az értékesítés alapját képező hirdetményben fel voltak tüntetve, illetve amelyek tekintetében a végrehajtható okirat az árverésen kívüli értékesítést megelőzően a végrehajtóhoz megérkezett, és a követelés jogosultja az eljárás költségét megelőlegezte. A később elrendelt végrehajtások jogosultjai az előbbi végrehajtást kérők követeléseinek teljes kielégítését követően fennmaradó összegből részesülhetnek a kielégítés általános szabályai szerint.
A fenti eseteken kívül a végrehajtó a felosztási terv elkészítéséig, a bíróság pedig a felosztási terv ellen benyújtott végrehajtási kifogás elbírálásáig elrendelt végrehajtások jogosultjainak kielégítéséről dönthet a felosztási tervben.
A felosztási terv ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül végrehajtási kifogást lehet előterjeszteni a végrehajtást foganatosító bíróságnál. A bíróság a végrehajtási kifogásról végzéssel dönt; ha a végrehajtási kifogásnak helyt ad, a felosztási tervet megváltoztatja. A bíróság a felosztási terv végrehajtási kifogással nem érintett részét is megváltoztathatja, ha abban elírás vagy számítási hiba van, illetőleg a végrehajtó nem a jogszabálynak megfelelően készítette el a felosztási tervet. (Vht. 171. §)
3.3.24. Kielégítés a Nemzeti Eszközkezelő által kifizetett vételárból
Ha a végrehajtás alá vont ingatlant a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvény alapján a Nemzeti Eszközkezelő vásárolta meg és a lakóingatlanra bejegyzett jelzálogjoggal rendelkező jogosultak követelésének kielégítését követően fennmaradó vételár hányad kifizetésére kerül sor a végrehajtó részére, azt az árverés során befolyt összeg kifizetésére vonatkozó szabályok szerint kell elszámolni és kifizetni.
Ha a végrehajtás alá vont ingatlanra árverést korábban még nem tűztek ki, a végrehajtó a vételár hányad felosztása során azokat a követeléseket elégíti ki, amelyek tekintetében a végrehajtási jogot az ingatlan-nyilvántartásba korábban bejegyezték. (Vht. 171/A. §)
3.4. Jogorvoslat a végrehajtási eljárásban
3.4.1. Végrehajtási kifogás benyújtása, igazolási kérelem
A végrehajtás során az adóhatóság által hozott végzések, illetőleg az adóvégrehajtó (ideértve az adóhatóság megbízásából eljáró bírósági végrehajtót is) törvénysértő intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása ellen
- az adós,
- a behajtást kérő,
- illetőleg az, akinek a végrehajtás jogát vagy jogos érdekét sérti - a sérelmezett intézkedés vagy annak elmaradásának tudomására jutásától számított 8 napon belül - a végrehajtást foganatosító elsőfokú adóhatóságnál végrehajtási kifogást terjeszthet elő. Az ok bekövetkeztétől számított 6 hónap elteltével igazolásnak helye nincs, a benyújtott végrehajtási kifogást a felettes szerv érdemi vizsgálat nélkül utasítja el. (Art. 159. § (1) bek.)
Amennyiben valaki a fenti határidőt elmulasztja, az eljáró szervnél igazolási kérelmet terjeszthet elő, az eljárási cselekményhez kapcsolódó igazolási kérelmet a mulasztásról való tudomásszerzést vagy az akadály megszűnését követő 8 napon belül, de legkésőbb az elmulasztott határnaptól vagy az elmulasztott határidő utolsó napjától számított hat hónapon belül lehet előterjeszteni. [Art. 5/A. § (1) bek., (3) bek. i) pontja]
Határidő elmulasztása esetén az igazolási kérelemmel egyidőben pótolni kell az elmulasztott cselekményt is. Ha a hatóság az igazolási kérelemnek helyt ad, a benyújtó személyt eljárásjogi szempontjából olyan helyzetbe kell hozni, mintha nem mulasztott volna. Ennek érdekében a hatóság a döntését módosítja vagy visszavonja, az eljárást megszüntető döntésének visszavonása esetén az eljárást folytatja, illetve egyes eljárási cselekményeket megismétel. [Ket. 67. § (1) bek.]
Önálló fellebbezésnek - az igazolási kérelmeket elbíráló döntések közül - csak az első fokon hozott, a bejelentés és a fellebbezés határidejének elmulasztásával kapcsolatban benyújtott igazolási kérelmet elutasító döntés ellen van. (A helytadó döntés ellen nem lehet jogorvoslattal élni.) [Art. 136. § (3) bek. d) pontja]
3.4.2. Végrehajtási kifogás elbírálása
(felettes szerv, bíróság)
A végrehajtást foganatosító adóhatóság a benyújtott végrehajtási kifogást az ügy összes iratával együtt 15 napon belül felterjeszti a felettes adóhatósághoz, kivéve, ha a végrehajtást foganatosító adóhatóság a kifogásban foglaltakat maradéktalanul elfogadja és erről a benyújtót tájékoztatja. A végrehajtási kifogásról a végrehajtást foganatosító adóhatóság felettes szerve 15 napon belül dönt. A megtámadott intézkedést
- helybenhagyja,
- megváltoztatja,
- megsemmisíti
- vagy az adóvégrehajtót az elmulasztott intézkedés megtételére kötelezi határidő tűzésével.
A végrehajtást foganatosító adóhatóság megbízásából eljáró önálló bírósági végrehajtót megillető díjazással kapcsolatos végrehajtási kifogást - a külön jogszabályban meghatározottak szerint - a végrehajtó székhelye szerint illetékes járásbíróság bírálja el.
A végrehajtási kifogásnak - az ismételt, illetőleg az árverés kitűzését követően benyújtott, az árverés kitűzésének jogszerűségét nem vitató végrehajtási kifogás kivételével - a további végrehajtási cselekményekre halasztó hatálya van. A végrehajtási kifogás beérkezéséről a végrehajtót az adóhatóság haladéktalanul értesíti. [Art. 159. § (2)-(3) bek.]
A kifogás tárgyában hozott végzés ellen fellebbezésnek van helye, a felettes hatósághoz. (Az önkormányzati adóhatóság végrehajtási intézkedése stb. ellen előterjesztett végrehajtási kifogás elbírálására a megyei kormányhivatal jogosult, az ő döntése ellen pedig az adópolitikáért felelős miniszterhez lehet fellebbezni, akinek a nevében a Nemzetgazdasági Minisztérium Illetékek és önkormányzati adók Főosztálya jár el. (1051 Budapest, József nádor tér 2-4.). [Art. 159. §, 136. § (3) bek. h) pontja, Art. 11. § (1) bekezdés e) pontja]
A másodfokú jogerős végzés bírósági felülvizsgálatára - az Art. 143. §-ában írt kifejezett rendelkezés szerint - nincs mód.
3.5. Az önkormányzati adók behajtására az állami adóhatóság jogosult
3.5.1. Speciális megkeresés végrehajtására hatáskörrel rendelkező adóhatóság
3.5.1.1. Állami adóhatóság
Az önkormányzati adóhatóságot megillető tartozások megkeresés alapján történő végrehajtása esetén a végrehajtást - 2010. július 29-ét követően - az adózóra az általános illetékességi szabályok szerint illetékes állami adóhatóság folytatja le. [Vht. 146. § (3) bek.]
Az állami adóhatóság - az alábbi eltérésekkel - az adók módjára behajtandó köztartozások behajtására irányadó szabályok szerint az önkormányzati adóhatóság megkeresése alapján végrehajtja az önkormányzati adóhatóság által nyilvántartott helyi adóval, illetve gépjárműadóval összefüggő tartozásokat.
Az önkormányzati adóhatóság havonta, a hónapot követő hó 15. napjáig keresheti meg az állami adóhatóságot a legalább 10 000 forintot elérő tartozás végrehajtása céljából. A megkeresésben nem kell megjelölni azt a jogszabályt, amely az önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott tartozás végrehajtását lehetővé teszi. (Hiszen erre maga az Art. hatalmazza fel, pontosabban kötelezi az önkormányzati adóhatóságot.)
Az önkormányzati adóhatóság az állami adóhatóság megkeresése előtt megkísérli a tartozás átvezetéssel és visszatartás útján történő végrehajtását, ha ennek feltételei fennállnak.(Art. 150/A-151. §) Az önkormányzati adóhatóság megkeresése nem tartalmazhatja azon tartozás összegét, amelyre vonatkozóan az önkormányzati adóhatóság már visszatartási jog gyakorlását kezdeményezte az állami adóhatóságnál.
Az állami adóhatóság a tartozás biztosítása érdekében jelzálogjogot is bejegyeztethet az adós tulajdonában lévő ingatlanra. (2013. január 1-jétől már valamennyi adók módjára behajtandó köztartozás esetében mód van jelzálogjog bejegyzésére a tatozás biztosítása céljából.)
Több önkormányzati adóhatóság megkeresése esetén az állami adóhatóság által behajtott összeg azt az önkormányzati adóhatóságot illeti meg, amelynek megkeresése korábban érkezett az állami adóhatósághoz. (Art. 161/A. §, 147. §)
3.5.1.2. Önkormányzati adóhatóság
A nem belföldi illetőségű, illetve az egybefüggően 183 napot meghaladóan külföldön tartózkodó belföldi személyek adófizetési kötelezettségének adók módjára behajtandó tartozásának külföldön történő érvényesítésével (beszedésével) kapcsolatos feladatokat az önkormányzati adóhatóság végzi. (Art. 161/A §, 147. §)
3.6. A végrehajtás költsége és annak megfizetésére kötelezettek
A végrehajtási eljárás befejezésekor válik ismertté az adott végrehajtási eljárás kapcsán felmerült költség, melyről az adóhatóságnak döntenie kell. Az adózó, illetve az adók módjára behajtandó köztartozás fizetésére kötelezett - külön jogszabályban meghatározottak szerint - köteles a végrehajtással kapcsolatban felmerült költség (készkiadás) és emellett - jogszabályban meghatározott esetek kivételével - végrehajtási költségátalány megfizetésére.
Az adóhatóság a költségekről végzést hoz, amelynek összege ingó- és ingatlan-végrehajtás esetén nem lehet kevesebb 5000 forintnál.
Amennyiben a biztosítási intézkedést elrendelő végzést a végrehajtási kifogást elbíráló felettes szerv megsemmisíti, a biztosítási intézkedéssel felmerült költségeket az adóhatóság viseli. (Art. 163. §)
3.7. Behajthatatlan adótartozás törlése
Az adók módjára behajtandó köztartozásra a behajtás céljából megkeresett adóhatóság fizetési könnyítést nem engedélyezhet, a tartozást nem mérsékelheti, illetőleg - a szabálysértési helyszíni bírság kivételével - nem minősítheti behajthatatlannak. Erre csak az eredeti tartozást előíró szerv jogosult, ha arra a rá irányadó jogszabály lehetőséget ad. [Art. 161. § (9) bekezdése]
3.8. Elévülés (annak megszakadása, nyugvása)
Az adótartozás végrehajtásához való jog az esedékesség naptári évének az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el. Amennyiben az adóhatóság végrehajtási cselekményt foganatosított, az elévülés 6 hónappal meghosszabbodik.
Ha az adózó ellen felszámolási eljárás indul, az adótartozás végrehajtásához való jog elévülése a felszámolás kezdő időpontjával megszakad, és az elévülés a felszámolási eljárás befejezéséről hozott döntés jogerőre emelkedését követő napon újból megkezdődik. Ha az adó, a bírság és a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás végrehajtásához való jog elévült, a tartozást terhelő késedelmi pótlékot is elévültnek kell tekinteni.
Nyugszik az elévülés a végrehajtási eljárás felfüggesztésének és szünetelésének, az adózó vagyonának egészére elrendelt bűnügyi zárlatnak, továbbá törvényben biztosított fizetési kedvezménynek vagy feltételhez kötött adómentességnek az időtartama alatt. A jelzálogjog bejegyzése az elévülés nyugvása szempontjából a végrehajtási eljárás felfüggesztésével esik egy tekintet alá.
Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az adók módjára behajtandó köztartozás végrehajtásához való jog elévülésére a fenti szabályokat kell alkalmazni.
Ha az adóhatóság a végrehajtás során hozott végzés kézbesítése tekintetében ad helyt a vélelem megdöntése iránti kérelemnek, nyugszik a végrehajtáshoz való jog elévülése a kézbesítési vélelem beálltától az annak megdöntésére irányuló kérelemnek helyt adó végzés jogerőre emelkedéséig. [Art. 164. § (6)-(9) bek.]
3.8.1. Elévülés az Európai Bizottság által tiltott állami támogatás visszafizettetését elrendelő döntés alapján
Az adók módjára behajtandó köztartozás végrehajtásával és a végrehajtáshoz való jog elévülésével kapcsolatos rendelkezéseket az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni, ha az adóhatóság az Európai Bizottság tiltott állami támogatás visszafizettetését rendeli el, az adók módjára behajtandó köztartozás szabályai szerint, megkeresés alapján. (Az Európai Bizottság tiltott állami támogatás visszafizettetését elrendelő döntése alapján visszafizetendő összeg adók módjára behajtandó követelésnek minősül.)
A végrehajtáshoz való jog az esedékesség naptári évének utolsó napjától számított 10 év elteltével évül el. A végrehajtáshoz való jog elévülése szempontjából esedékesség az Európai Közösségek Bizottsága visszatéríttetést elrendelő határozata alapján a magyar közigazgatási vagy egyéb szerv által kiadott, visszatérítési kötelezettséget előíró közigazgatási döntésben vagy fizetési felszólításban teljesítési határidőként megjelölt időpont. Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a teljesítési határidő a döntés jogerőre emelkedésétől, illetve a fizetési felszólítás közlésétől számított 15 nap.
Nyugszik a végrehajtáshoz való jog elévülése az Európai Közösségek Bizottsága visszatéríttetést elrendelő határozata vagy a magyar közigazgatási szerv visszatérítési kötelezettséget előíró döntése tárgyában az Európai Közösségek Bírósága előtt folytatott eljárás időtartama alatt. Az adóhatósági megkeresésnek és a végrehajtás foganatosításának nem akadálya, ha az Európai Közösségek Bírósága előtt a visszatéríttetést elrendelő határozat tárgyában folytatott eljárás kezdőidőpontja megelőzi a fentiek szerinti esedékesség időpontját, ebben az esetben a végrehajtáshoz való jog elévülése az esedékesség napján kezdődik és az esedékesség napját követő naptól a bírósági eljárás időtartama alatt nyugszik.
A végrehajtáshoz való jog elévülését megszakítja, ha az Európai Közösségek Bizottsága a visszatéríttetést elrendelő határozat végrehajtásának elmulasztása miatt az Európai Közösségek Bírósága előtt az EK szerződés 88. cikkének (2) bekezdése vagy 228. cikkének (2) bekezdése alapján jogsértési eljárást kezdeményez vagy a visszatéríttetést elrendelő határozattal kapcsolatban más intézkedést tesz. A végrehajtáshoz való jog elévülését megszakítja, ha az adóhatóság végrehajtási cselekményt foganatosít. A kedvezményezett adózóval kapcsolatos ügyben a végrehajtáshoz való jog elévülését megszakítja, ha az Európai Közösségek Bizottsága intézkedést (felszólítást, utasítást, feltételt megállapító határozatot) ad ki arról, hogy a visszafizettetési határozat nem teljesítése miatt a kedvezményezett adózó részére a visszatérítési kötelezettség teljesítéséig az új támogatás kifizetését fel kell függeszteni. [Art. 164/A. §, 2011. évi CXCV. tv. 99. §]
3.8.2. Elévülés az egyes megkeresések alapját képező tartozások figyelembevételével
A fenti, általános elévülési szabály akkor alkalmazandó, ha az adott megkeresés jogalapját képező tartozással kapcsolatos jogszabály másképp nem rendelkezik. Eldöntendő kérdés, hogy ez a más jogszabály milyen lehet? Csak ágazati, vagy - ha azt például a Ket. alapján szabták ki - lehet-e az eljárásjogi is? Az ágazati jogszabályok alapján kiszabott bírságokat, járulékokat stb. tartalmazó döntések esetében egyértelműen az ágazati jogszabály rendelkezése az irányadó. Amennyiben az nem rendelkezik külön a bírság behajthatóságának elévüléséről, az Art. 164. § (6) bekezdése az irányadó, a már kifejtett jogértelmezés miatt. (Az adók módjára behajtandó köztartozások végrehajtási szabályai az Art. végrehajtási szabályai, azok nem tartoznak a Ket. hatálya alá.)
3.8.3. A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárása során az adók módjára behajtandó köztartozások alakulása
A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény 31. §-a szerint az adósságrendezésbe vonható vagyont a következő sorrendben kell a hitelezők között felosztani (kielégítési rangsor):
- rendszeres személyi jellegű juttatások, ideértve a közszolgálati, továbbá közalkalmazotti jogviszony megszűnésekor járó végkielégítést is;
- zálogjoggal, óvadékkal biztosított követelések a zálogtárgy (óvadék) értékének erejéig, feltéve, hogy a biztosítékot az adósságrendezési eljárás kezdő időpontja előtt legalább 6 hónappal kikötötték. Ez a korlátozás nem vonatkozik a korábbi adósságrendezési eljárás során kötött egyezséggel kapcsolatban nyújtott hitel biztosítékára. Ha a zálogtárgyat több zálogjog terheli, akkor a kielégítés sorrendjére a Ptk. 251. § (3) bekezdése az irányadó; (eszerint a zálogtárggyal való felelősség terjedelmi ahhoz a követeléshez igazodik, amelynek biztosítására a zálogtárgy szolgál. Kiterjed a kamatokra, a követelés és a zálogjog érvényesítésének költségeire, továbbá a zálogtárgyra fordított szükséges költségekre is.)
- az államot illető, a korábbi adósságrendezési eljárás során kötött egyezséghez nyújtott visszterhes kamattámogatásból eredő követelések, a visszafizetendő cél- és címzett támogatás, tovább egyéb - visszatérítendő - költségvetési támogatás összege;
- a társadalombiztosítási tartozások, az adók és az adók módjára behajtható köztartozások.
3.8.4. Az adók módjára behajtandó köztartozások nyilvántartása
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) 44. §-a szerint az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adókhoz hasonlóan az adók módjára behajtandó köztartozásokat csak az adópolitikáért felelős miniszter engedélyével működő számítógépes programrendszerrel lehet nyilvántartani.
Felhatalmazást kapott az adópolitikáért felelős miniszter arra, hogy rendelettel állapítsa meg az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adók és adók módjára behajtandó köztartozások nyilvántartásának, kezelésének, elszámolásának, valamint az önkormányzati adóhatóság adatszolgáltatási eljárásának szabályait. (Htv. 46. § a) pontja) [Lásd a 13/1991. (V. 21.) PM rendeletet]
Az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adók módjára behajtandó köztartozások nyilvántartása során - az adó megállapításához szükséges adatokon túlmenően - csak az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott adóazonosító jelet és a természetes személyazonosító adatokat tarthatja nyilván. [Htv. 51. § (2) bek.]
4. Törvények, amelyek adók módjára behajtandó köztartozásnak nyilvánítanak valamely tartozást
Mint láttuk, azt, hogy mely tartozás tekinthető adók módjára behajtandó köztartozásnak, csakis törvény mondhatja ki.
Az alábbiakban - a teljesség igénye nélkül, hiszen ez a kör a jogszabályalkotással együtt folyton változik - felsorolom azokat a tartozásformákat, amelyekkel leggyakrabban találkozik az adóhatóság.
A 2012. január 1-jével hatályos Áht. 42. § (3) bekezdése ugyancsak átrendezte az adók módjára behajtandó köztartozások körét. Mint ahogy azt az anyagunk elején már leírtuk, ettől az időponttól kezdve - néhány kivételtől eltekintve - valamennyi központi költségvetési szerv által kiszabott bírság, pótlék adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. Az alábbi felsorolásból mellőzzük a különféle, központi költségvetési szervek (közigazgatási hatóságok) által kiszabott bírságok felsorolását, figyelemmel a fenti szabályra.
4.1. Tartozások, amelyek behajtása az Art. 146. § (2) bekezdés a) és b) pontjai és (3) bekezdése szerint alakul (magánszemélyek esetén a jegyző, jogi személy stb. és önkormányzati adó behajtása esetén az állami adóhatóság)
4.1.1. Jogerősen kiszabott bírság, késedelmi pótlék, költségek, díjak, támogatások
Törvény eltérő rendelkezése hiányában - a bíróság, ügyészség által kiszabott eljárási bírság és rendbírság kivételével - a jogerősen kiszabott és meg nem fizetett bírság, valamint a meg nem fizetett bírság miatt jogerősen kiszabott és meg nem fizetett késedelmi pótlék köztartozásnak minősül, és adók módjára kell behajtani. [Áht. 42. § (3) bek.] A rendelkezés mind az anyagi jogi, mind az eljárásjogi bírságokra értendő, beleértve mind az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv, mind az önkormányzatok és szerveik által kiszabott bármilyen bírságokat.
Erre a 2012. január 1-jétől hatályos, majd március 31-ei módosítással kiegészített rendelkezésre tekintettel, azokat a bírságtípusokat, amelyek ebbe a körbe tartoznak, nem nevesítjük külön-külön. Ezek köre számtalan lehet.
4.1.2 Közcélú érdekeltségi hozzájárulás
A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. tv. 8. §-a szerint a közérdek mértékét meghaladó vízimunka, vízilétesítmény építése többletköltségeit az igénylők kötelesek megtéríteni. A területi közcélú vízilétesítmények, illetve a közcélú vízimunkák költségeit, vízitársulat esetén a tagok külön törvény szerint, vízitársulat hiányában az érdekeltek érdekeltségük arányában kötelesek viselni (közcélú érdekeltségi hozzájárulás). A közcélú érdekeltségi hozzájárulás hektáronként fizetendő mértékét a vízügyi igazgatásért felelős miniszter évente rendeletben állapítja meg. Vízitársulat hiányában a közcélú érdekeltségi hozzájárulás költségeit a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint lefolytatott eljárásban hozott határozatával érdekeltségük arányában az érdekeltekre a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala veti ki.
Az érdekeltségi hozzájárulás mértékét tehát vagy a vízitársulat tagsága, vagy - ahol nem működik vízitársulat - a járási hivatal állapítja meg, határozatával.
A víziközmű társulat tagjai kötelesek a víziközmű társulat részére víziközmű társulati érdekeltségi hozzájárulást fizetni. A hozzájárulás adók módjára behajtható köztartozás. (Vtv. 35. § (3) bek.)
4.1.3. Az ingatlan-nyilvántartást érintő jogokkal, tényekkel, adatokkal kapcsolatos igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettség (Díjtörvény alapján)
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény (továbbiakban: Díjtv.) 27. § (1) bekezdése szerint a tulajdoni lapról kiállított hiteles másolatért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, mely az ingatlanügyi hatóság bevétele.
A díjat, valamint az elektronikus adatszolgáltatási díjat annak kell megfizetnie, aki a tulajdonilap-másolat szolgáltatását kéri, illetve amely szerv az erre irányuló megkeresést előterjeszti.
A tulajdoni lapról kiállított papír alapú hiteles másolatért 6250 forint összegű díjat kell fizetni. [Díjtv. 28. § (1) bek.]
A tulajdoni lapról elektronikus dokumentumként szolgáltatott hiteles tulajdonilap-másolatért 3600 forint, a nem hiteles másolatért 1000 forint elektronikus adatszolgáltatási díjat kell fizetni.
A díj megfizetésének, illetve a megfizetés igazolásának elmulasztása esetén - ha az ügyfél a hiányt felszólítás ellenére nyolc napon belül nem pótolja - az ingatlanügyi hatóság a tulajdonilap-másolat kiállítása iránti kérelmet elutasítja. A hiánypótlásra történő felszólításban az ügyfelet figyelmeztetni kell a mulasztás jogkövetkezményeire. [Díjtv. 29. § (2), (4) bek.]
Az elektronikus adatszolgáltatási díjat az ingatlan-nyilvántartásért felelős miniszter a Díjtörvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében meghatározott módon, a rendeletben megjelölt szerv részére kell megfizetni. A meg nem fizetett díj adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. [Díjtv. 29. § (1) és (6) bek.]
Az elsőfokú földhivatali eljárásért főszabályként változással érintett ingatlanonként 6600 forint összegű díjat kell fizetni.
A jelzálogjog bejegyzése, valamint - ide nem értve a jelzálogjog törlését - a bejegyzés módosítása iránti eljárás díja változással érintett ingatlanonként 12 600 forint.
Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban hozott döntés ellen benyújtott fellebbezés díja 10 000 forint.
Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban készített hiteles vagy hitelesítés nélküli másolatért, illetőleg kivonatért oldalanként 100 forint díjat kell fizetni.
A társasház-alapítás bejegyzésének díja társasházi tulajdoni különlaponként 6600 forint, de legfeljebb összesen 100 000 forint.
A társasházi alapító okirat módosítása esetén - ha a módosítás a társasház tulajdoni különlapjait érinti - a módosítás ingatlan-nyilvántartási átvezetésének díja társasházi különlaponként 6600 forint, de legfeljebb összesen 100 000 forint.
A fentieket a lakásszövetkezet esetén is megfelelően alkalmazni kell.
Az ingatlan közigazgatási címének közterület-név változás miatt történő átvezetése iránti megkeresés alapján indult eljárás díja közterületenként 2 600 forint. (Díjtv. 32/A § (1)-(2) bek., (4)-(9a) bek.)
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvényben meghatározott soron kívüli eljárás díja ingatlanonként 10 000 forint. (A beadványt soron kívül kell elintézni, ha arról törvény rendelkezik, vagy ha az ingatlanügyi hatóság az ügyfél kérelmére indokolt esetben a beadvány soron kívüli elintézését írásban engedélyezi. Az e kérdésben való döntés ellen nincs jogorvoslat. A beadvány soron kívüli elintézése esetén az ugyanarra az ingatlanra vonatkozó, megelőző beadványokat felül kell vizsgálni, és ha bármelyik elintézésének akadálya van, a soronkívüliség nem végrehajtható.) [Díjtv. 32/A. § (4) bek., 1997. évi CXLI. tv. (Inytv.) 46. §]
A díjat annak kell megfizetnie, aki az ingatlan-nyilvántartási eljárás lefolytatását kéri, illetve amely szerv az erre irányuló megkeresést előterjeszti.
Ha jogerős hagyatékátadó végzés, bírósági és hatósági határozat, illetve bírósági, bírósági végrehajtói vagy hatósági megkeresés alapján induló eljárás esetén a díj megfizetésére kötelezett nem tesz eleget a hiánypótlási felhívásban foglaltaknak, az ingatlanügyi hatóság az eljárást lefolytatja, azonban a meg nem fizetett díj és annak járulékai adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülnek. [Díjtv. 32/E. § (1) bek., (10) bek.]
4.1.4. Az ingatlan-nyilvántartást érintő adatváltozás hivatalból történő átvezetéséért fizetendő díj
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 28. § (1) és (4) bekezdése kimondja, hogy az ingatlan adataiban bekövetkezett változás átvezetéséhez a külön jogszabályban meghatározott jogerős hatósági engedély, jóváhagyás igazolás, illetve megkeresés, az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalmát érintő változás átvezetéséhez pedig jogszabályban meghatározott, ingatlanügyi hatóság által érvényes záradékkal ellátott változási vázrajz is szükséges. [Fttv. 23. § (1) bek. a) és h) pontja, 14. § (8) bek.]
Bejelentés hiányában, de a fentiek alapulvételével is átvezeti az ingatlanügyi hatóság azt a változást, amelyről ellenőrzése során vagy hivatalból tudomást szerez. A hivatalból indult eljárás költsége azt terheli, aki az adatváltozás bejelentését elmulasztotta, kivéve, ha az adatváltozás hatósági döntésen alapul, amelyről a hatóságnak az ingatlanügyi hatóságot is értesítenie kellett. A meg nem fizetett költség adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. [Fttv. 23. § (1) bek. a) és h) pontja, 14. § (8) bek.]
4.1.5. Erdővédelmi járulék
Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. tv. 81. § (1) bekezdése szerint erdő igénybevétele esetén az igénybevevő erdővédelmi járulékot köteles fizetni.
Amennyiben az erdőnek a rendeltetésszerű használatot akadályozó igénybevételére kerül sor, és ezáltal az erdőben - legfeljebb öt évig - hat méternél szélesebb és ezerötszáz négyzetméternél nagyobb összefüggő területen faállomány nem tartható fenn, akkor az erdő időleges igénybevétele esetére meghatározott mértékű erdővédelmi járulékot kell megfizetni. [2009. évi XXXVII. tv. 81. § (3) bek.]
A határidőre meg nem fizetett erdővédelmi járulék adók módjára behajtandó köztartozás. (2009. évi XXXVII. tv. 111. §)
4.1.6. Az elektronikus hírközlésről szóló törvény alapján fizetendő díjak, bírságok, hozzájárulások
Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvényben, illetve az annak felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban megállapított, a központi költségvetés részére, illetve a Hatóságnak fizetendő díjak, illetőleg bírságok, valamint az Egyetemes Elektronikus Hírközlési Kassza részére teljesítendő befizetések adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülnek. [2003. évi C. tv. 163. § (1) bek.]
A Kassza 2013. január 1-jével megszűnik, jogutódja a Hatóság. A Kassza megszűnésekor fennálló vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, valamint működéséről a számvitelről szóló törvény szerinti beszámolót és zárómérleget készít. A Kassza megszűnésekor még ki nem fizetett támogatásokat a Hatóság fizeti ki a hírközlési törvénynek, valamint az elnöki rendeletnek az egyetemes szolgáltatás finanszírozására vonatkozó szabályai szerint. Az elektronikus hírközlési szolgáltatók által a Kassza megszűnéséig be nem fizetett hozzájárulások beszedéséről a végrehajtás szabályai szerint a Hatóság gondoskodik. A Kasszába fizetendő hozzájárulás adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. [2003. évi C. tv. 163/C. § (1)-(3) bek., 118. § (2) bek.]
(A Hírközlési Hatóság nem tartozik az Áht. 43. §-ának hatálya alá.)
4.1.7. Hegyközségi járulék
A hegyközségről szóló 2012. évi CCXIX. tv. 47. § (2) bekezdése értelmében a hegyközségi tagoknak, valamint a szőlészeti és borászati felvásárlóknak hegyközségi járulékot kell fizetni azon hegyközség részére, amelynek működési területén a termelő-, illetve a felvásárló tevékenységüket végzik. A hegyközségi járulék mértékét és felhasználásának célját a választmány javaslata alapján minden év május 31. napjáig a közgyűlés határozza meg. A hegybíró a kivetett járulékot és annak esedékességét a járulékfizetésre kötelezettel határozatban közli.
A hegyközségi járulékot a tag az adózás szempontjából költségként számolhatja el. Meg nem fizetés esetén a járulékot - a hegyközség javára - adók módjára kell behajtani. [2012. évi CCXIX. tv. 47. § (4) bek.]
4.1.8. Borgazdálkodás ellenőrzése során kezdeményezett vizsgálatok költségei
A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. tv. 48. § (1) bekezdés a) pontja szerint, ha a vizsgált borászati termék a jogszabályokban meghatározott, illetőleg a jelölésében foglalt jellemzőket nem elégíti ki, és a jogszabálysértést az ellenőrző hatóság megállapítja, a borászati termék előállítóját, kereskedelmi ellenőrzés esetén a kereskedelmi egységet, bizonyítottság esetén a hiba okozóját a hatóság a vizsgálat költségeinek megtérítésére kötelezi. A határozatban megállapított költségek adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülnek. A borászati hatóság az állami adóhatóságot a 61 napon túli tartozásokról értesíti.
4.1.9. A Nemzeti Foglalkoztatási Alap javára fennálló tartozás
Az 1991. évi IV. tv. 56. § (1) bekezdése szerint a Nemzeti Foglalkoztatási Alap javára fennálló - a jogszabályban meghatározott kis összegű követelés értékhatárát meghaladó - tartozás adók módjára behajtandó köztartozás.
4.1.10. A Kulturális Örökség Hivatala által elvégeztetett munka költsége
A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. tv. 67. §-a határozza meg, hogy az örökségvédelmi hatóság mikor, milyen feltételek szerint végeztetheti el a szükséges munkákat pl. a tulajdonos helyett a védett kulturális örökség védelme érdekében.
A 2001. évi LXIV. tv. 67. § (5) bekezdése szerint a hatóság által elvégeztetett munka költsége adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.
4.1.11. A bajba jutott magyar állampolgárok hazatérését elősegítő kölcsön
A konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. tv. 5. § (3) bekezdése szerint a konzuli szolgálat, ha a hazatérés elősegítésének más módjára nincs lehetőség, és a késedelem súlyos érdeksérelmet okoz, a konzuli tisztviselő - az ügyféllel kötött hatósági szerződés alapján - hazatérési kölcsönt nyújt, amely adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. A miniszter rendeletében meghatározott összeghatár felett a hatósági szerződés érvényességéhez a miniszter hozzájárulása szükséges. A hatósági szerződésben rendelkezni kell a visszafizetés esedékességéről. Az uniós polgárnak nyújtható anyagi támogatás feltételeire külön jogszabály rendelkezései irányadóak.
4.1.12. Szabálysértési bírság (Az Sztv. - régi szabálysértési tv. - alapján kiszabott bírság, helyszíni bírság)
A 2012. április 14-ig hatályos, szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. tv. (továbbiakban: Sztv.) 13. § (1) bekezdés b) pontja szerint a szabálysértés miatt alkalmazható büntetés - például - a pénzbírság.
Az Sztv. 134. § (1) bekezdése lehetőséget ad arra, hogy a szabálysértést meghatározató jogszabályban megállapított esetekben az Sztv.-ben erre felhatalmazott szervek a szabálysértés tettenért elkövetőjét helyszíni bírsággal sújthassák.
Az Sztv. 111. §-a szabályozza a bírságok és az egyéb pénzösszegek, illetőleg az okozott kár értékének behajtásának módját, sorrendiségét. Ha a kötelezett a határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül nem fizeti meg a tartozást, a szabálysértési hatóság elrendeli a tartozás adók módjára történő behajtását.
A tudomásul vett helyszíni bírság a befizetés elmulasztása estén kizárólag adók módjára hajtható be. [Sztv. 135. § (4) bek.]
Az Sztv. 114. §-a szerint a fiatalkorúakra kiszabott pénzbírságot, továbbá minden egyéb pénzösszeget adók módjára kell behajtani.
A fenti, régi Sztv. alapján, a 2012. április 15-e előtt elkövetett szabálysértésekért az önkormányzat jegyzője által, rendőrség által kiszabott bírságok, egyéb pénzösszegek behajtására kell alkalmazni. (Ez nem központi bevétel.)
A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. tv. (továbbiakban: Szabs. tv.) 141. § (10) bekezdése szerint, ha a szabálysértési költséget, a rendbírságot és az okozott kár értékét az arra kötelezett határidőn belül nem fizeti meg, azt adók módjára kell behajtani. Az új szabálysértési törvény alapján adók módjára behajtandó tartozások központi bevételt képeznek.
A Szabs. tv. 2013. szeptember 1-jétől hatályba lépő rendelkezése szerint, ha a szabálysértési költséget, a rendbírságot az arra kötelezett határidőn belül nem fizeti meg, azt adók módjára kell behajtani, az okozott kár értékének megtérítését pedig a bírósági végrehajtásról szóló törvény szabályai szerint kérelmezheti a károsult.
Ha az elkövető a pénzbírságot, a helyszíni bírságot a határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül nem fizeti meg, azt adók módjára kell behajtani, ha nincs helye elzárásra történő átváltoztatásnak, valamint közérdekű munkával sem váltotta azt meg. [Szabs. tv. 141. § (16)-(17) bek.]
4.1.13. A szabálysértési jogsegély alapján behajtott bírság
A szabálysértési jogsegélyről szóló 2007. évi XXXVI. törvény 30. § (1) bekezdése szerint a külföldi határozatban megjelölt összeg beszedését az elkövető lakóhelye, ennek hiányában a tartózkodási helye szerint illetékes (vagy amelynek működési területén az elkövetőnek fellelhető jövedelme, vagyona van), általános szabálysértési hatóság hatja végre.
A külföldi határozat végrehajtása iránti megkeresést a pénzbírság végrehajtására vonatkozó szabályok szerint kell végrehajtani azzal az eltéréssel, hogy a bíróság a végrehajtási eljárás törvényességének vizsgálata során az alapeljárás törvényességét nem vizsgálhatja. Ha a megkeresésben a pénzbírság szabálysértési elzárásra való átváltoztatását kizárták, a pénzbírság adók módjára történő behajtásáról kell intézkedni. [2007. évi XXXVI. tv. 30. § (3) bek.]
A befizetett pénzbírság és szabálysértési költség összege a központi költségvetés közvetlen bevétele. [2007. évi XXXVI. tv. 33. §]
A 2012. április 15-e előtt indult végrehajtási eljárás során a letiltás vagy az adók módjára behajtott pénzbírság és az eljárási költség összege a végrehajtó települési önkormányzatot illeti meg. [2007. évi XXXVI. tv. 39. § (3) bek.]
4.1.14. Bányajáradék, ásványi nyersanyag értéke, felügyeleti díj és ezek késedelmi kamatai
A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (továbbiakban: Btv.) 20. § (1) bekezdése értelmében a kitermelt ásványi nyersanyag és geotermikus energia után az államot részesedés, bányajáradék illeti meg.
A bányafelügyelet azt a jogi vagy természetes személyt, aki vagy amely jogosulatlanul bányászati tevékenységet végez vagy végeztet, bírsággal sújthatja és eltiltja a tevékenység folytatásától, valamint kötelezi a jogosulatlanul kitermelt érték megfizetésére. [Btv. 41. § (1) bek.]
A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. tv. 41. § (8) bekezdése szerint adók módjára kell behajtani a meg nem fizetett
- bányajáradékot,
- a jogosulatlanul kitermelt ásványi nyersanyag értékét,
- felügyeleti díjat, valamint
- ezek késedelmi kamatait.
4.1.15. A Hírközlési Hatóság Hivatala által kiszabott bírság
A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 19/H. § (1) és (11) bekezdései szerint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala a mozgóképről szóló törvényben, illetve az ezen törvény felhatalmazása keretében kibocsátott jogszabályban foglaltak megsértőjével szemben e törvényben meghatározottak szerint jogkövetkezményt alkalmazhat. A meg nem fizetett bírság adók módjára behajtható köztartozásnak minősül. A befolyt bírságot a mozgóképről szóló törvényben meghatározott célok megvalósítására kell fordítani.
(A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala nem tartozik az Áht. 42. §-ának hatálya alá.)
4.1.16. A Média Hatóság által kiszabott bírság, költség, díj
A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. tv. felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban, illetőleg ezen törvény alapján a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság határozatában megállapított, s a Hatóságnak fizetendő díjak, igazgatási szolgáltatási díjak, valamint az ezen törvény alapján kiszabott bírságok adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülnek. [134. § (13) bek.] (A Hatóság önálló szabályozó szerv, így nem tartozik az Áht. 42. §-ának hatálya alá.)
4.1.17. A jogi segítségnyújtás során adott támogatás visszatérítése
A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 36. §-a szerint, ha a félnek a támogatást vissza kell térítenie, erre az a jogi segítségnyújtó szolgálat kötelezi határozattal, amelyik a támogatást engedélyezte, és a tartozását a jogerős határozat alapján nyilvántartja. A vissza nem térített támogatás adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül, a teljesítés elmulasztása esetén a jogi segítségnyújtó szolgálat megkeresi a tartozás összegének behajtására hatáskörrel rendelkező szervet. [2003. évi LXXX. tv. 38. § (3) bek.]
4.1.18. A közlekedési törvényben meghatározott díjak, pótdíjak
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (továbbiakban: Kkt.) 48. § (6) bekezdése szerint a közlekedésről szóló törvényben meghatározott díjat, pótdíjat - néhány kivétellel - a fizetés elmulasztása estén adók módjára kell behajtani. [A kivételek: Kkt. 9/C. § (1) bek., 15. § (3) bek., 15/A. § (1) bek., 15/C. § (1) bek. és a 33/A. §]
A kivételek:
- A koncessziós társaság a koncesszió időtartama alatt, a koncessziós szerződés alapján, az általa létesített vagy fejlesztett, felújított, karbantartott és üzemeltetett közutak és műtárgyaik használóitól - amennyiben a használati díjról vagy útdíjról szóló miniszteri rendelet eltérően nem rendelkezik - használati díjat vagy útdíjat szedhet. [Kkt. 9/C. § (1) bek., 33/A. §]
- Közút területén vagy a közút területén kívüli közterületen létesített, illetőleg kijelölt várakozóhelyen a közút kezelője díj és pótdíj szedését rendelheti el [Kkt. 15. § (3) bek.]. Ezt a rendelkezést az Alkotmánybíróság megsemmisítette a 109/2009. (XI. 18.) AB határozatával, 2010. június 5-ével.
- Forgalomszervezési, valamint a Közlekedési törvényben meghatározott indokok és meghatározott keretek között
- a helyi közutak, valamint a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutak, terek, parkok és egyéb közterületek vonatkozásában a helyi önkormányzat rendeletében, valamint
- az országos közutak, valamint az állam tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutak, terek, parkok és egyéb közterületek vonatkozásában a Kormány rendeletében kijelölhet olyan várakozási területet, amelynek a járművel történő, várakozási célú használatáért fizetett várakozási díjak. [Kkt. 15/A. § (1) bek., 13. § (2) bek.]
- Ha a jármű díjfizetési kötelezettség alá eső várakozási területen díjfizetés nélkül várakozik, vagy a kifizetett várakozási időt egy óránál rövidebb időre történt fizetés esetén 5 perccel, egy órára vagy annál hosszabb időre történt fizetés esetén legalább 15 perccel túllépi, várakozási esetenként egy órai várakozási díjat, továbbá pótdíjat kell fizetni. [Kkt. 15/C. § (1) bek.]
- A külön jogszabály szerinti országos közutak meghatározott időtartamban történő használatáért díjat (használati díj), ennek elmulasztása esetén fizetett pótdíj. [Kkt. 33/A. § (1) bek.]
A fentiekben felsoroltakon kívül minden más, a közlekedési törvény alapján kiszabott díj, pótdíj adók módjára hajtandó be.
4.1.19. Az élelmiszerlánc és hatósági felügyelet kapcsán megállapított költségek, díjak
Az élelmiszer láncról és a hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 45. § (1) bekezdése szerint az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv kérelemre indított engedélyezési és ellenőrzési eljárásért, valamint a marhalevél kiállításáért, illetve érvényesítéséért ezen törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
Ha az igazgatási szolgáltatási díj meg nem fizetése ellenére az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv eljár, a meg nem fizetett díj adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. [2008. évi XLVI. tv. 45. § (4) bek.]
Ha hivatalból indított eljárásban a hatóság határozata az ügyfél részére részletkötelezettséget állapít meg, az ügyfél a felmerült eljárási költségeknek csak azt a részét viseli, amely a megállapított részletkötelezettséghez kapcsolódik. A meg nem fizetett eljárási költségek és késedelmi pótlékok adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülnek. [2008. évi XLVI. tv. 46. § (1) és (4) bek.]
Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv részére, az élelmiszerlánc hatósági felügyeleti tevékenységével összefüggő feladatai ellátásának fedezése érdekében az élelmiszerlánc meghatározott szereplői évente felügyeleti díjat kötelesek fizetni. A felügyeleti díj az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv bevétele. A fizetésre kötelezett az éves felügyeleti díjat két részletben, egyenlő összegben köteles megfizetni július 31. napjáig, illetve január 31. napjáig. A határidőig meg nem fizetett felügyeleti díj után késedelmi pótlékot kell fizetni, amelynek megállapításánál az adózás rendjéről szóló törvény előírásai irányadók. A meg nem fizetett felügyeleti díj és a késedelmi pótlék adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. [2008. évi XLVI. tv. 47/B. § (1) és (9) bek.]
4.1.20. A Cégközlönyben megjelenő közlemények díja
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 21. § (4) bekezdése szerint a Cégközlönyben megjelenő közlemények közzétételi költségtérítése adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.
4.1.21. A felsőoktatás költségviselése
A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 46. § (3) bekezdése szerint a magyar állami ösztöndíjjal támogatott hallgató képzési költségének felét az állam, az önköltséges képzés költségeit a hallgató viseli. A magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésre tekintettel a magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartásáért felelős szerv által megállapított visszafizetési kötelezettség adók módjára behajtandó köztartozás. Bármely képzési ciklusban, felsőoktatási szakképzésben, szakirányú továbbképzésben részt vevő hallgató lehet magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott, függetlenül annak munkarendjétől.
4.1.22. A bűncselekmények áldozatainak adott támogatás visszatérítése
A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény 15. § (1) bekezdése szerint az áldozat a támogatás iránti kérelmet érdemben elbíráló határozat jogerőre emelkedését követő három évig - bizonyos feltételek esetén - köteles visszatéríteni a pénzben nyújtott támogatást.
A vissza nem térített támogatás adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül, a teljesítés elmulasztása esetén az áldozatsegítő szolgálat megkeresi a tartozás összegének behajtására hatáskörrel rendelkező szervet. [2005. évi CXXXV. tv. 15. § (5) bek.]
4.1.23. A társadalmi szervezetek által használt állami tulajdonú ingatlanokkal kapcsolatos vételár-visszafizetési kötelezettség
A társadalmi szervezetek által használt állami tulajdonú ingatlanok jogi helyzetének rendezéséről szóló 1997. évi CXLII. törvény 7. § (3) bekezdése szerint, ha a tulajdonos az új ingatlan tulajdonjogát egy éven belül, az épített ingatlanra a használatbavételi engedélyt négy éven belül nem szerezte meg, az elidegenített ingatlan szerződésben megállapított vételárának összegét a központi költségvetésbe a tulajdonos köteles befizetni.
Ha az elidegenített és a megszerzett ingatlan szerződésben megállapított vételárának különbözete az elidegenített ingatlan javára az 50%-ot meghaladja, a különbözetet a központi költségvetés számára be kell fizetni. [1997. évi CXLII. tv. 7. § (4) bek.]
A tulajdonos az első esetben írt esetben a befizetést az ott írt határidő lejártát követő 30 napon belül, a második esetben írt befizetést a megszerzett ingatlanra vonatkozó szerződés megkötésétől számított 30 napon belül köteles teljesíteni. Késedelem esetén a tartozást adók módjára kell behajtani. [1997. évi CXLII. tv. 7. § (5) bek.]
4.1.24. Versenyfelügyeleti eljárás során kiszabott bírság
A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. tv. 79/A. § (1) bekezdése szerint díjra jogosult az a természetes személy, aki nélkülözhetetlennek minősülő írásos bizonyítékot szolgáltatott a Gazdasági Versenyhivatal részére olyan versenytársak közötti megállapodással vagy összehangolt magatartással elkövetett jogsértés megállapításához, amely közvetlenül vagy közvetve vételi vagy eladási árak rögzítésére, a piac felosztására - beleértve a versenytárgyalási összejátszást is -, vagy termelési, eladási kvóták meghatározására irányult.
A 1996. évi LVII. tv. 79/B. § (6) bekezdése szerint, ha a jutalmat vissza kell fizetni, ennek az eljáró versenytanács e tárgyban, legkésőbb a visszafizetést megalapozó határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül hozott külön végzése alapján van helye. A végzés ellen a díjat igénylő személy külön jogorvoslattal (82. §) élhet. A visszafizetendő díj adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.
4.1.25. Tiltott állami támogatás visszafizettetése
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. tv. 99. §-a értelmében ha az Európai Bizottság tiltott állami támogatás visszafizettetését rendeli el, a visszafizetendő összeg adók módjára behajtandó követelésnek minősül.
4.1.26. Munkaügyi eljárásban felmerült befizetési kötelezettség
A munkaügyi ellenőrizésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 8/A. § (8) bekezdése szerint a munkaügyi eljárásokban megállapított befizetési kötelezettség adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.
4.1.27. A földmérési jelek visszaállításával kapcsolatos költségek
A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. tv. 27. § (5) bek.-e szerint az ingatlanügyi hatóság az elmozdított, megrongált vagy megsemmisült földmérési jel helyreállítását az ingatlan mindenkori jogszerű használójának, ennek hiányában tulajdonosának költségére rendeli el. Az ingatlanügyi hatóság döntésével szemben a fellebbezés kizárt. A költségek adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülnek.
4.1.28. Az Energetikai Hivatalnak fizetendő díj
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. tv. 20. §-a szerint a Hivatal a feladatai ellátásával és a működésével összefüggő kiadásokat saját bevételeiből fedezi. A Hivatal bevételét képezi - többek között - a felügyeleti díj és az igazgatási szolgáltatási díj. Törvényben, törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban vagy törvény alapján a Hivatal határozatában megállapított, a Hivatalnak fizetendő díj és annak késedelmi kamata köztartozásnak minősül, és adók módjára kell behajtani. (Az Energetikai Hivatal által kiszabott bírság nem tartozik az Áht. 42. § hatálya alá, mert önálló szabályozó szerv.)
4.1.29. A Média Hatóság által kiszabott bírság, költség, díj
A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. tv. felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban, illetőleg ezen törvény alapján a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság határozatában megállapított, s a Hatóságnak fizetendő díjak, igazgatási szolgáltatási díjak, valamint az ezen törvény alapján kiszabott bírságok adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülnek. [134. § (13) bek.] (A Hatóság önálló szabályozó szerv, így nem tartozik az Áht. 42. §-ának hatálya alá.)
4.1.30. A Média Hatóság által kiszabott bírság, költség, díj
A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. tv. felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban, illetőleg ezen törvény alapján a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság határozatában megállapított, s a Hatóságnak fizetendő díjak, igazgatási szolgáltatási díjak, valamint az ezen törvény alapján kiszabott bírságok adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülnek. [134. § (13) bek.] (A Hatóság önálló szabályozó szerv, így nem tartozik az Áht. 42. §-ának hatálya alá.)
4.1.31. Víziközmű-védelmi bírság
A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. tv. 40/B. § (1) bek.-ében szabályozott esetekben a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal víziközmű-védelmi bírságot szabhat ki. A 41. § (3) bek.-e a bírságot adók módjára behajtandó köztartozássá minősíti. (Az Energetikai Hivatal által kiszabott bírság nem tartozik az Áht. 42. § hatálya alá, mert önálló szabályozó szerv.)
4.1.32. A rehabilitációs hatóság által nyújtott támogatások
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. tv. 25. § (1)-(2) bek.-e kimondja, hogy a rehabilitációs hatóság az akkreditált munkáltató részére a Kormány rendeletében meghatározottak szerint pályázati úton támogatást nyújthat a munkahely rehabilitációs célú átalakításához, bér- és költségtámogatást nyújthat, ha a munkáltató a rehabilitációs hatóság komplex minősítése szerinti megváltozott munkaképességű személy vagy fogyatékossági támogatásban részesülő személy foglalkoztatását biztosítja. A támogatás jogosulatlan igénybevételéből fakadó köztartozást adók módjára kell behajtani.
4.1.33. Mezőgazdasági kárenyhítési kockázati hozzájárulás
A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. tv. 6. § (1) bek.-e szerint kockázatközösséget alkotó mezőgazdasági termelők - a törvényben foglaltaknak megfelelően - a tárgyévben kötelesek kárenyhítési hozzájárulást fizetni.
A meg nem fizetett kárenyhítési hozzájárulás adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. A kárenyhítési hozzájárulás megfizetésének elmulasztása esetén a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: eljárási tv.) 59-62. §-ában foglaltakat kell alkalmazni. [10. § (5) bek.]
4.1.34. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által kiszabott felügyeleti bírság
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. tv. Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a felügyelet körében többek között felügyeleti bírságot szabhat ki, amely a késedelmi pótlékkal együtt adók módjára hajtandó be. [41/B. §, 92/K. § (6) bek., 92/L. § (4) bek.]
4.1.35. A jogalap nélkül felvett családok támogatásara szolgáló támogatás visszafizetése
A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. tv. (továbbiakban: Cst.) 42. § (1) bek.-e szerint a jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetéséről határozattal, az igényelbíráló szervvel vagy egyéb szervvel szemben érvényesítendő megtérítésről fizetési meghagyással kell intézkedni.
A jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetésére kötelező határozatot az a szerv hozza, amely a jogalap nélkül felvett ellátást folyósította. [Cst. 43. § (1) bek.]
Ha a fizetésre kötelezett szerv, személy a fizetésre kötelező határozat vagy a fizetési meghagyás jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül fizetési kötelezettségét nem teljesíti, úgy a kincstár a követelést adók módjára hajtatja be.
A jogalap nélkül kifizetett és jogerős határozat alapján visszakövetelt családtámogatási ellátás összegét a magánszemély kérelmére a kincstár vezetője kivételes méltányosságból elengedheti vagy mérsékelheti, ha annak megfizetése az adós és a vele együtt élő közeli hozzátartozó megélhetését súlyosan veszélyezteti és behajtási eljárás eredménytelen volt. [Cst. 43. § (4)-(5) bek.]
4.1.36. Ebrendészeti hozzájárulás, állatvédelmi bírság
Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. tv. 42/C. § (1) bek.-e szerint az ebtartás helye szerint illetékes települési, fővárosban a kerületi önkormányzat, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi önkormányzat az adott év első napjáig négy hónapos kort betöltött eb után az eb tulajdonosától évente ebrendészeti hozzájárulást szedhet be. Ugyanezen § (8) bekezdése kimondja, hogy a határidőre meg nem fizetett ebrendészeti hozzájárulás adók módjára behajtandó köztartozás.
A 43. § (1) bek.-e kimondja, hogy aki tevékenységével vagy mulasztásával az állatok védelmére, kíméletére vonatkozó jogszabály vagy hatósági határozat előírását megsérti vagy annak nem tesz eleget, magatartásának súlyához, ismétlődéséhez, és különösen az állatnak okozott sérelem jellegéhez, időtartamához igazodó mértékű állatvédelmi bírságot köteles fizetni, mely adók módjára behajtandó köztartozás. [43. § (8) bek.]
4.1.37. Jogtalanul igénybe vett egészségbiztosítási ellátások visszafizetési, megtérítési kötelezettsége
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. tv. (továbbiakban: Ebtv.) 66. § (1) bek.-e szerint az, aki egészségbiztosítás ellátásai közül pénzbeli ellátást, baleseti járadékot, baleseti táppénzt, vagy utazási költséghez nyújtott támogatást (ellátás) jogalap nélkül vett fel, köteles azt visszafizetni, ha erre a felvételtől számított kilencven napon belül írásban kötelezték.
Az Ebtv. 67. § (1) bek.-e kimondja, hogy a foglalkoztató köteles megtéríteni az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedések miatt felmerült egészségbiztosítási ellátást, ha a baleset vagy megbetegedés annak a következménye, hogy ő vagy megbízottja a reá nézve kötelező munkavédelmi szabályokban foglalt kötelezettségének nem tett eleget, illetőleg ha ő vagy alkalmazottja (tagja) a balesetet szándékosan idézte elő.
Az Ebtv. 68. § (1) bek.-e szerint, aki az egészségbiztosítási ellátásra jogosult betegségéért, keresőképtelenségéért, egészségkárosodásáért vagy haláláért felelős főszabályként köteles az emiatt nyújtott egészségbiztosítási ellátást megtéríteni. A megtérítési kötelezettség olyan mértékben áll fenn, amilyen mértékben a felelősség megállapítható.
A fentiekben részletezett megtérítésekre kötelezett a ténylegesen megállapított és folyósított egészségbiztosítási ellátásért, valamint az egészségbiztosítás keretében igénybe vett, finanszírozott egészségügyi szolgáltatásért felelős. A megtérítés összege nem csökkenthető azért, mert az ellátásban részesülőt egyéb címen is megilletné egészségbiztosítási ellátás.
Az Ebtv. 68/B. § (1)-(2) bek.-ei szerint a biztosított köteles megtéríteni a neki felróható módon jogalap nélkül igénybe vett, gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás után folyósított támogatás összegét, közgyógyellátás jogcímen történő rendelés esetén pedig a közgyógyellátás jogcímcsoport előirányzatából finanszírozott összeget is, ha arra írásban kötelezték. A biztosítottat a megtérítésre előírt összeg után az Art.-ban meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatfizetési kötelezettség terheli. Nem kell megfizetni a kamatot, ha annak összege az 1000 forintot nem éri el.
Az Ebtv. 80. § (1) bek.-e előírja, hogy a foglalkoztatók, az egyéni vállalkozók és egyéb szervek az egészségbiztosítás pénzbeli és baleseti ellátásainak megállapításához szükséges nyilvántartások vezetésére, valamint adatok bejelentésére kötelezhetők. A foglalkoztatók és egyéb szervek nem kezelhetnek egészségügyi adatot. A nyilvántartások vezetése, illetve az adatszolgáltatás az egészségbiztosító által meghatározott esetben és módon elektronikus adathordozón is teljesíthető. A foglalkoztató e törvényben előírt adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettségeit a felszámolás és a végelszámolás kezdő időpontjától a felszámoló, illetve a végelszámoló teljesíti. Az itt előírt bejelentési, nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettséget nem vagy késedelmesen teljesítő, annak nem az előírt módon eleget tevő vagy valótlan adatokat közlő - differenciált mértékű - mulasztási bírtság fizetésére kötelezhető.
A fentiekben felsorolt követelések és az érvényesítéséhez kapcsolódó járulékos költségek adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. Nem kell behajtani a kamat- és késedelmipótlék-tartozást akkor, ha a kötelezett terhére nyilvántartott követelés összege az 1000 Ft-ot nem haladja meg. [Ebtv. 70. § (6)-(7) bek.]
4.2. Azok a törvények, amelyek továbbra is tartalmazzák az adott bírság adók módjára behajtandó köztartozássá nyilvánító rendelkezést annak ellenére, hogy azt az Áht. 42. §-ában meghatározott szerv szabta ki
4.2.1. Állattenyésztési bírság
Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény (továbbiakban: állattenyésztésről szóló tv.) 45. § (1) bekezdés h) pontja szerint, aki az állattenyésztésre vonatkozó szabályokat megszegi, állattenyésztési bírsággal sújtható, amely adók módjára behajtandó köztartozás. [1993. évi CXIV. tv. 45/A. § (1) és (11) bek.]
A bírságot az állattenyésztésről szóló tv. 16. §-a szerinti tenyésztési hatóság szabja ki. A Kormány erre a feladatra a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010. (XII. 27.) Korm. rend. 10. §-ával a kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságát jelölte ki.
4.2.2. Fogyasztóvédelmi bírság
A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 48. § (6)-(7) bekezdései értelmében a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során jogerősen kiszabott bírság meg nem fizetése esetén a kiszabott összeget késedelmi pótlék terheli, amelynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során kiszabott eljárási bírság adók módjára behajtandó köztartozás.
4.2.3. Hulladékgazdálkodási bírság
Az a természetes vagy jogi személy, egyéni cég, egyéni vállalkozó, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki (amely)
- a hulladékgazdálkodással kapcsolatos jogszabály, közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktus vagy hatósági határozat előírásait megsérti,
- hatósági engedélyhez, hozzájáruláshoz, nyilvántartásba vételhez vagy bejelentéshez kötött hulladékgazdálkodási tevékenységet engedély, hozzájárulás, nyilvántartásba vétel vagy bejelentés nélkül, továbbá attól eltérően végez, vagy
- a melléktermék előállításáról vagy képződéséről a környezetvédelmi hatóságot nem vagy nem megfelelően tájékoztatja, hulladékot termékként vagy melléktermékként használ fel, forgalmaz vagy tárol,
azt a környezetvédelmi hatóság a hulladékgazdálkodási bírsággal kapcsolatos részletes szabályokról szóló kormányrendelet szerint hulladékgazdálkodási bírság megfizetésére kötelezi. A jogerősen kiszabott hulladékgazdálkodási bírság adók módjára behajtandó köztartozás. [2012. évi CLXXXV. tv. 86. § (1) és (7) bek.]
4.2.4. A vasúti közlekedéssel kapcsolatos bírság
A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. tv. (továbbiakban: Vasúti tv.) 81/A. § (3) bek.-e szerint, ha a hivatásos katasztrófavédelmi szerv az ellenőrzés során jogszabálysértést állapít meg, a külön jogszabályban foglaltak szerinti intézkedést és 50 000 forinttól 1 000 000 forintig terjedő bírságot alkalmaz.
Nincs helye a hivatásos katasztrófavédelmi szerv által bírság kiszabásának, ha a jogsértő cselekmény elkövetése óta két év eltelt (elévülés).
A kiszabott és beszedett bírság a központi költségvetés központosított bevételét képezi. A bírságot a befizetés elmulasztása esetén adók módjára kell behajtani. [Vasúti tv. 81/B. § (1) és (4) bek.]
4.2.5. Tűzvédelmi bírság, piacfelügyeleti bírság
A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. tv. (továbbiakban: tűzvédelmi törvény) 43. § (1) bekezdése szerint tűzvédelmi bírság fizetésére a magánszemélyek, a jogi személyek, és ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei kormányrendeletben meghatározottak szerint kötelezhetők. A tűzvédelmi hatóság tűzvédelmi bíráságot a jogszabályban előírt tűzvédelmi kötelezettségek megsértése esetén szabhat ki.
A tűzvédelmi törvény 43. § (3) bekezdése értelmében a jogerősen kiszabott tűzvédelmi bírság meg nem fizetése esetén a kiszabott összeget késedelmi pótlék terheli, amelynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-od része. A tűzvédelmi bírság és a késedelmi pótlék adók módjára behajtandó köztartozás.
A tűzvédelmi törvény 13/A. § (2) bek.-e szerint amennyiben a piacfelügyeleti hatóság megállapítja, hogy a rendeltetésszerűen használt termék tűzvédelmi szempontból veszélyezteti a biztonságot, megtiltja annak forgalomba hozatalát, forgalmazását, beépítését, felhasználását és piacfelügyeleti bírságot szabhat ki.
Ugyanezen § (3) bekezdése szerint, ha a fenti termék a forgalomba hozatalhoz, forgalmazáshoz, beépítéshez szükséges irattal nem rendelkezik, a termék forgalomba hozatalát, forgalmazását, beépítését a piacfelügyeleti hatóság megtiltja és piacfelügyeleti bírságot szabhat ki.
A tűzvédelmi törvény 13/A. § (5) bekezdése kimondja, hogy a jogerősen kiszabott piacfelügyeleti bírság meg nem fizetése esetén a kiszabott összeget késedelmi pótlék terheli, amelynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A piacfelügyeleti bírság és a késedelmi pótlék adók módjára behajtandó köztartozás.
4.2.6. Honvédelmi bírság
A honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szóló 2013. évi XCVII. tv. 65. § (1) bek.-e szerint a fővárosi és a megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal) honvédelmi bírságot szab ki,
- ha valaki a hadkötelezettség teljesítésével összefüggésben elrendelt orvosi vizsgálatnak nem veti alá magát,
- ha a hadköteles a katonai igazolványát vagy a behívó parancsát másra átruházza, más őrizetére bízza, biztosítékul adja vagy külföldre viszi, az arra jogosult személy felszólítására nem mutatja fel,
- ha valaki a talált katonai igazolványt vagy behívó parancsot a katonai igazgatás szervének vagy a rendőrségnek 5 napon belül nem szolgáltatja be,
- ha a gazdasági és anyagi szolgáltatásra kötelezett a kötelezettségének nem tesz eleget, vagy a technikai eszköz igénybevételéről szóló határozat átvételét megtagadja,
- ha valaki a honvédelmi célból kijelölt ingatlannal, ingóval, szolgáltatással kapcsolatban elrendelt adatszolgáltatási kötelezettségének nem vagy nem megfelelően tesz eleget, vagy azokkal kapcsolatos karbantartási kötelezettségét elmulasztja, vagy
- ha valaki a nála lévő hadiruházatot, katonai felszerelési tárgyat a rendeltetésétől eltérő célra használja vagy másnak használatra átadja.
Ugyanezen § (4) bekezdése kimondja, hogy a jogerősen kiszabott és be nem fizetett honvédelmi bírság adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.
4.2.7 Hadiipari bírság
A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. tv. 4/A. § (1) bek-e rendelkezik arról, hogy milyen mulasztások miatt róhat ki a hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyelet hadiipari bírságot. A jogerősen kiszabott és be nem fizetett bírságot adók módjára kell behajtani.
4.2.8. Közraktár-felügyeleti bírság és díj
A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. tv. 10. § (1) bek.-e értelmében ha a felügyeleti vizsgálat eredményeként jogsértést állapítanak meg, annak súlyától függően a felügyelet a közraktárt ötvenezer forinttól ötvenmillió forintig terjedő bírsággal sújthatja, amely adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. [10. § (6) bek.]
A felügyeleti eljárásért a közraktár felügyeleti díjat köteles fizetni, mely adók módjára behajtandó köztatozásnak minősül. [1996. évi XLVIII. tv. 12/A. § (1) és (2) bek.]
4.2.9. Katasztrófavédelmi bírság
A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. tv. 35. § (5) bek.-e szerint az iparbiztonsági hatóság katasztrófavédelmi bírság kiszabására jogosult, mely - az ugyanezen § (8) bek.-e értelmében - adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.
4.2.10. Atomenergia-felügyeleti díj
Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. tv. 19. § (1) bek.-e szerint a létesülő és üzemelő nukleáris létesítmények az atomenergia-felügyeleti szervnek felügyeleti díjat kötelesek fizetni, amely adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülnek.
4.2.11. Légiközlekedési hatósági bírság
A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. tv. 3/F. § (2) bek.-e szerint ha a hivatásos katasztrófavédelmi szerv az ellenőrzés során jogszabálysértést állapít meg, a külön jogszabályban foglaltak szerinti intézkedést és bírságot alkalmaz, mely adók módjára behajtandó köztartozás. [66/B. § (4) bek.]
4.3. Az állami adóhatóság által adók módjára behajtandó köztartozások, valamennyi személlyel szemben (függetlenül az Art. 146. § (2) bekezdésében írt megkülönböztetéstől)
4.3.1. Szociális szolgáltatókkal szemben kiszabott bírság
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 53. § (1) bekezdése szerint a méltányossági jogcímen megállapított jogosultság alapján kiállított igazolvány után a települési önkormányzat térítést fizet. A térítés az igazolvány kiállítását követő egyéves időtartamra szól. A térítés összege a megállapított gyógyszerkeret éves összegének 30%-a, amelyet a jogosultság kezdetétől számított három munkanapon belül az egészségbiztosítási szervnek át kell utalni. Amennyiben az egyéni gyógyszerkeret év közbeni felülvizsgálata során fél évnél hosszabb időtartamra magasabb gyógyszerkeretet állapítanak meg, a különbözet 6 havi összegének 30%-át is át kell utalni az egészségbiztosítási szerv részére. Amennyiben a települési önkormányzat a jogosultság kezdetétől számított 30 napon belül fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, az egészségbiztosítási szerv megkeresésére az állami adóhatóság adók módjára hajtja be a követelést az önkormányzat költségvetési elszámolási számlájáról.
4.3.2. Az élelmiszerlánc és hatósági felügyelet kapcsán megállapított közérdekű védekezés költsége
Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. tv. 50. §-a szerint közérdekű védekezést kell elrendelni, ha a termelő, illetve a földhasználó védekezési kötelezettségének az azt elrendelő hatósági határozat ellenére sem tesz határidőre eleget. A közérdekű védekezést az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv rendeli el. A költségvetési törvényben meghatározott előirányzatból kell biztosítani a közérdekű védekezés költségeinek megelőlegezését. A közérdekű védekezés elrendelését követően a költségek tizenöt napon belüli megtérítésére kell kötelezni a védekezést elmulasztóját. A kötelezett nem fizetése esetén a közérdekű védekezés költségei adók módjára kerülnek behajtásra az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv javára. A költségek behajtásáról az állami adóhatóság gondoskodik. [2008. évi XLVI. tv. 50. §]
4.3.3. Hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjhátralék, költség
A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. tv. 2013. január 1-jétől hatályos 52. § (1) bekezdése szerint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás igénybevételéért az ingatlanhasználót terhelő díjhátralék és az azzal összefüggésben megállapított késedelmi kamat, valamint a behajtás egyéb költségei adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülnek.
A díjhátralék keletkezését követő 30 napon belül a közszolgáltató vagy a követelés egyéb jogosultja (a követelés jogosultja) felhívja az ingatlanhasználó figyelmét a díjfizetési kötelezettségének elmulasztására, és felszólítja annak teljesítésére. A felszólítás eredménytelensége esetén a díjhátralék megfizetésének esedékességét követő 45. nap elteltével a követelés jogosultja - a felszólítás megtörténtének igazolása mellett - a díjhátralék adók módjára történő behajtását a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV) kezdeményezi.
A NAV - a kezdeményezés kézhezvételétől számított 8 napon belül - jogszabályban meghatározottak szerint intézkedik a díjhátralék, a késedelmi kamat és a felmerült költségek behajtása érdekében. A behajtott díjhátralékot, késedelmi kamatot, valamint a követelés jogosultjának ezzel kapcsolatban felmerült és behajtott költségeit a NAV 8 napon belül átutalja a követelés jogosultjának.
Közös tulajdonban álló ingatlan esetében az egy háztartásban életvitelszerűen élő tulajdonosok, a közös használatban álló ingatlan esetében az életvitelszerűen élő használók, illetve birtokosok felelőssége egyetemleges. Ha a behajtás eredménytelen, ennek tényéről és okáról a NAV - a behajtás eredménytelenségét követő 8 napon belül - igazolást ad a követelés jogosultjának. [2012. évi CLXXXV. tv. 52. §]
Ismert, hogy korábban, 2012. december 31-ig a hulladékgazdálkodással kapcsolatos kintlévőségeket is osztottan, vagyis természetes személyek esetén a jegyző, jogi személyek stb. esetén a NAV hajtotta be adók módjára. Az új hulladékról szóló törvény - főszabályként - 2013. január 1-jén lépett hatályba. [89. § (1) bek.] Az átmeneti rendelkezés szerint a törvény rendelkezéseit a hatálybalépése után indult ügyekben és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni. [90. § (1) bek.] Egyedi rendelkezés hiányában ebből a rövid rendelkezésből kell megfejteni, hogy hogyan alakulnak azok a kintlévőségek sorsa, amelyek 2012. december 31-ét megelőzően keletkeztek, de még nem indították meg a végrehajtási eljárást azok behajtása érdekében, illetve azoké, amelyek ezt megelőzően keletkeztek ugyan, de már - 2013. január 1-e előtt - meg is indították a behajtási eljárást. Az utóbbi esetben olvasatom szerint valamennyi kintlévőség behajtására már a NAV lesz jogosult, az előbbi esetében viszont az a hatóság fejezi be a behajtást, amelyiknél az indult.
4.3.4. A jelöltek által a választási kampányhoz igénybevett támogatás
A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 124. § (2) bek.-e szerint a független jelöltként indulni szándékozó választópolgár, illetve a jelöltet állítani szándékozó jelölő szervezet a rendelkezésére bocsátott összes ajánlóívet köteles átadni a választási irodának a jelölt bejelentésére rendelkezésre álló határidőben. E kötelezettség elmulasztása esetén a jelölt nyilvántartásba vételére illetékes választási bizottság hivatalból eljárva bírságot szab ki. A bírság összege minden be nem nyújtott ajánlóív után tízezer forint.
A választási bizottság a kifogásnak helyt adása esetén a választási kampány szabályainak megsértése, illetve a törvényben előírt kötelezettség megszegése esetén bírságot is kiszabhat. [2013. évi XXXVI. tv. 218. § (2) bek. d) pontja, 124. § (2) bek. 155. §]
A bírság, ha azt a kötelezett az azt kiszabó határozat jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül nem fizette meg, adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül, amelyet a Nemzeti Választási Iroda megkeresésére az állami adóhatóság szed be. [2013. évi XXXVI. tv. 219. § (3) bek.]
4.3.5. Viszontgarancia meg nem fizetése
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. tv. 93. § (1) bekezdése szerint jogi személy részére, az általa vállalt kezesség, garancia érvényesítéséhez az állam nevében törvényben megtérítési kötelezettség vállalható (állami viszontgarancia).
A 93. § (2) bekezdése szerint az állami viszontgarancia alapján az állam által kifizetett összeg behajtása annak a jogi személynek a feladata, amely a viszontgarancia alapjául szolgáló kezességet, garanciát nyújtja (a továbbiakban: garantőr szervezet). A garantőr szervezet a követelés behajtásából származó, a Kormány rendeletében meghatározott költségekkel csökkentett bevételt az érvényesített állami viszontgarancia mértékével megegyező arányban köteles az államnak megfizetni. Ha a garantőr szervezet e kötelezettségének nem tesz eleget, a meg nem fizetett összeg az állammal szembeni tartozássá válik, és azt adók módjára kell behajtani. Az adók módjára behajtandó tartozás előírása, nyilvántartása és végrehajtása az állami adóhatóság feladata.
4.3.6. Jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás visszafizetése
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. tv. 53. § (2) bekezdése szerint a költségvetési támogatások jogosulatlan igénybevétele, jogszabálysértő vagy nem rendeltetésszerű felhasználása, továbbá a támogatási szerződéstől történő elállás, annak felmondása, a támogatói okirat visszavonása esetén a kedvezményezett a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás összegét - némi kivétellel - a Ptk. szerinti kamattal, késedelem esetén késedelmi kamattal növelt mértékben köteles visszafizetni. Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv kedvezményezettet kamatfizetési kötelezettség nem terheli. Nem teljesítés esetén a visszafizetendő összeget és annak kamatait az állami adóhatóság megkeresésre adók módjára hajtja be. [2011. évi CXCV. tv. 53. § (2) bek.]
4.3.7. Az egyedi állami kezességvállalás
Az Áht. 92. § (1) bekezdése értelmében egyedileg meghatározott szerződéses kötelezettséghez az állam nevében állami kezességet, állami garanciát (a továbbiakban: egyedi állami kezesség) a Kormány egyedi határozatában vagy törvényben foglalt felhatalmazás alapján az államháztartásért felelős miniszter vállalhat.
Ugyanezen § (6) bekezdése szerint az egyedi állami kezesség és a jogszabályi állami kezességvállalás alapján az állam által kifizetett összeg a tartozás eredeti kötelezettjének az állammal szembeni tartozásává válik, és azt - törvény eltérő rendelkezése hiányában - adók módjára behajtandó köztartozásként kell behajtani.
4.3.8. A hallgatói hitel vissza nem fizetése
A Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló 1997. évi CXLVI. törvény 39. § (1) bekezdése szerint az állam az e törvényben és a Kormány rendeletében meghatározott feltételek mellett kezességet vállal a központi költségvetés terhére az állami felsőoktatási intézményekben, továbbá a nem állami felsőoktatási intézményekben az erre adott megbízás alapján első alapképzésben, első kiegészítő alapképzésben, valamint akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben - nappali tagozaton - tanulmányokat folytató magyar állampolgárságú és a deviza-jogszabályok szerint devizabelföldinek minősülő hallgatók által tandíj, illetőleg költségtérítés kifizetése céljából a Magyar Köztársaság területén bejegyzett hitelintézettől, forintban felvett hitel meghatározott részének (hitel) visszafizetésére.
A fentiek szerinti kezességvállalás alapján a központi költségvetés által kifizetett összeg a tartozás eredeti kötelezettjének állammal szembeni tartozásává válik, és azt adók módjára kell behajtani. [1997. évi CXLVI. tv. 39. § (6) bek.]
Ha a hitelfelvevő a visszafizetés esedékességekor munkanélküli, de a kezesség beváltásától számított öt éven belül munkába áll, akkor a munkába állását követő egy év elteltével válik a költségvetés által kifizetett összeg adók módjára behajthatóvá. Ebben az esetben a kifizetéstől eltelt időre kamatot, illetőleg késedelmi pótlékot nem kell felszámítani. [1997. évi CXLVI. tv. 39. § (8) bek.]
Az adózás rendjéről szőlő 2003. évi XCII. törvény 177. § (2) bekezdése értelmében amennyiben a magánszemély hallgatói hitel-törlesztési kötelezettségének nem tesz eleget, tartozását a Diákhitel Központ Zrt. megkeresésére az állami adóhatóság adók módjára hajtja be. A behajtás iránti megkereséshez a Diákhitel Központ Zrt. a hallgatói hitel törlesztésére kötelezett magánszemély részére igazoltan kézbesített fizetési felszólítás egy példányát köteles csatolni.
Amennyiben az állami adóhatósági eljárásban a Diákhitel szervezet teljes követelése nem térült meg, és a követelés polgári jogi érvényesítésének feltételei fennállnak, a Diákhitel szervezet - az állami adóhatóság 161. § (5) bekezdés szerinti tájékoztatását követően - polgári jogi eljárást indíthat.
Az Art. 161. § (5) bek.-e szerint az adóhatóság a végrehajtás eredménytelenségéről és az eljárás megszüntetéséről a behajtást kérőt tájékoztatja. A végrehajtás során felmerült ki nem egyenlített költségeket az adóhatóság állapítja meg, melyet az adóhatóság és a behajtást kérők követelésarányosan viselnek. Az adóhatóság eredménytelen felszólítást követően határozattal kötelezi a behajtást kérőt a költségek megfizetésére. A határozat az adóigazgatási eljárásban végrehajtható okiratnak minősül.
4.3.9. A lakás-előtakarékoskodó által jogosulatlanul felvett állami támogatás visszafizetése
A lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény 24. § (6) bekezdése szerint ha a lakás-takarékpénztár megállapítja a támogatással növelt betétösszeg nem lakáscélú felhasználását vagy jogosulatlan igénybevételét, igénybevételét, az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott adók módjára behajtandó köztartozás legkisebb behajtható összegét elérő vagy meghaladó állami támogatás és járulékai megfizetése iránti követelést - az állam mint jogosult nevében eljárva - polgári peres vagy nemperes eljárásban érvényesíti, amely eljárásban a lakás-takarékpénztár mentesül az eljárási illeték megelőlegezése és viselése alól. A lakás-takarékpénztáraknak ezen képviseleti joga e törvényen alapul és valamennyi támogatott szerződéssel kapcsolatos igényérvényesítésre kiterjed.
A jogerős fizetési meghagyás és a fizetési kötelezettséget megállapító jogerős bírósági határozat végrehajtható okirat, amely alapján a lakás-takarékpénztár megkeresésére a tartozást az állami adóhatóság a központi költségvetés javára adók módjára hajtja be. A lakás-takarékpénztár az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott költségminimum megelőlegezésére és viselésére nem köteles. [1996. évi CXIII. tv. 24. § (6a) bek.]
4.3.10. A bírónak juttatott lakáscélú támogatás visszafizetése
A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. tv. 192. § (1) bek. szerint, ha a bíró szolgálati viszonya a törvényben meghatározott okok miatt szűnik meg, - kivéve, ha az alkalmatlanság nem egészségügyi ok következménye - a még fennálló állami kezesség után a központi költségvetés javára - a hitelintézet útján - egyszeri kezességvállalási díjat kell fizetnie. A kezességvállalási díj mértéke a kezességgel biztosított kötelezettség összegének kettő százaléka.
Ha a bíró a fenti fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a hitelintézet erről, valamint a bíró adatairól nyolc napon belül értesíti az állami adóhatóságot. Ha az állam a készfizető kezességvállalás alapján a bíró helyett a kezességvállalással biztosított - a hitelintézetnek meg nem térülő - összeget kifizette, illetve az egyszeri kezességvállalási díj megfizetését a bíró elmulasztotta, akkor a bíró ezen tartozásai a Magyar Állammal szembeni köztartozásnak minősülnek, amelyet az állami adóhatóság adók módjára hajt be. [2011. évi CLXVII. tv. 192. § (4)-(5) bek.]
4.3.11. Az igazságügyi dolgozóknak biztosított lakáscélú támogatás visszafizetése
Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. tv. 121/A. § (1) bekezdése szerint az állam készfizető kezességet vállal az igazságügyi alkalmazott által a lakás építéséhez, vásárlásához hitelintézettől igényelt állami támogatású kölcsön összegének a hitel fedezetéül szolgáló, hitelcél szerinti lakásingatlan hitelbiztosítéki értékének 60%-át meghaladó részére, legfeljebb e hitelbiztosítéki érték 100%-áig.
Amennyiben az állam a készfizető kezességvállalás alapján az igazságügyi alkalmazott helyett a kezességvállalással biztosított - a hitelintézetnek meg nem térülő - összeget kifizette, illetve az egyszeri kezességvállalási díj megfizetését az igazságügyi alkalmazott elmulasztotta, akkor az igazságügyi alkalmazott ezen tartozásai a Magyar Állammal szembeni köztartozásnak minősülnek, amelyet az állami adóhatóság adók módjára hajt be. [1997. évi LXVIII. tv. 121/A. § (11) bek.]
4.3.12. A fegyveres szervek hivatásos állomány tagjai részére nyújtott lakáscélú támogatás visszakövetelése
A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 115/A. § (1) bekezdése szerint, ha a hivatásos állomány tagja lakás építéséhez, vásárlásához hitelintézettől igényelt állami kamattámogatású kölcsön összege meghaladja e lakásingatlan hitelbiztosítéki értékének a hitelintézet által meghatározott legmagasabb arányát, a különbözetre az állam készfizető kezességet vállal. A hivatásos állomány tagja az állami kezességvállalást - az erre az állammal szerződésben kötelezettséget vállaló - hitelintézeten keresztül veheti igénybe.
Amennyiben az állam a készfizető kezességvállalás alapján a hivatásos állomány tagja helyett a kezességvállalással biztosított - a hitelintézetnek meg nem térülő - összeget kifizette, illetve az egyszeri kezességvállalási díj megfizetését a hivatásos állomány tagja elmulasztotta, akkor a hivatásos állomány tagjának ezen tartozásai a Magyar Állammal szembeni köztartozásnak minősülnek, amelyet az állami adóhatóság adók módjára hajt be. [1996. évi XLIII. tv. 115/A. § (11) bek.]
4.3.13. A közalkalmazottaknak juttatott lakáscélú támogatás
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 78/A. § (1) bekezdése értelmében az állam készfizető kezességet vállal a közalkalmazott által a lakás építéséhez, vásárlásához hitelintézettől igényelt állami kamattámogatású kölcsön összegének a hitel fedezetéül szolgáló, hitelcél szerinti lakásingatlan hitelbiztosítéki értékének 60%-át meghaladó részére, legfeljebb e hitelbiztosítéki érték 100%-áig.
Amennyiben az állam a készfizető kezességvállalás alapján a közalkalmazott helyett a kezességvállalással biztosított - a hitelintézetnek meg nem térülő - összeget kifizette, illetve az egyszeri kezességvállalási díj megfizetését a közalkalmazott elmulasztotta, akkor a közalkalmazott ezen tartozásai a Magyar Állammal szembeni köztartozásnak minősülnek, amelyet az állami adóhatóság adók módjára hajt be. [1992. évi XXXIII. tv. 78/A. § (11) bek.]
4.3.14. A köztisztviselőknek juttatott lakáscélú támogatás visszafizetése
A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 153. § (1) bekezdése szerint, ha a kormánytisztviselő lakás építéséhez, vásárlásához hitelintézettől igényelt állami kamattámogatású kölcsön összege meghaladja e lakásingatlan hitelbiztosítéki értékének a hitelintézet által meghatározott legmagasabb arányát, a különbözetre az állam készfizető kezességet vállal. A kormánytisztviselő az állami kezességvállalást - az erre az állammal szerződésben kötelezettséget vállaló - hitelintézeten keresztül veheti igénybe.
Amennyiben az állam a készfizető kezességvállalás alapján a kormánytisztviselő, szakmai vezető helyett a kezességvállalással biztosított - a hitelintézetnek meg nem térülő - összeget kifizette, illetve az egyszeri kezességvállalási díj megfizetését a kormánytisztviselő, szakmai vezető elmulasztotta, akkor a kormánytisztviselő, szakmai vezető ezen tartozásai az állammal szembeni köztartozásnak minősülnek, amelyet az illetékes állami adóhatóság adók módjára hajt be. [2011. évi CXCIX. tv. 153. § (12) bek.]
4.3.15. Az ügyészeknek juttatott munkáltatói támogatások visszakövetelése
A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 75. § (1) bek.-e szerint amennyiben az ügyész ügyészségi szolgálati viszonya megszűnik - ha az alkalmatlanság nem egészségügyi ok következménye -, a még fennálló állami kezesség után a központi költségvetés javára - a hitelintézet útján - egyszeri kezességvállalási díjat kell fizetnie. A kezességvállalási díj mértéke a kezességgel biztosított kötelezettség összegének kettő százaléka.
Amennyiben az állam a készfizető kezességvállalás alapján az ügyész helyett a kezességvállalással biztosított - a hitelintézetnek meg nem térülő - összeget kifizette, illetve az egyszeri kezességvállalási díj megfizetését az ügyész elmulasztotta, akkor az ügyész ezen tartozásai a Magyar Állammal szembeni köztartozásnak minősülnek, amelyet az állami adóhatóság adók módjára hajt be. [2011. évi CLXIV. tv. 75. § (6) bek.]
4.3.16. A borvizsgálattal kapcsolatos vizsgálati költségek megtérítése
A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. tv. 48. § (1) bek.-e szerint, ha a vizsgált borászati termék
- a jogszabályokban meghatározott, illetőleg a jelölésében foglalt jellemzőket nem elégíti ki,
- a jogszabályokban megengedett anyagokat nem megengedett mértékben tartalmaz,
- a származási bizonyítványban vagy a forgalomba hozatali engedélyben foglaltaktól eltérően jelölt,
- a rá vonatkozó termékleírásnak nem felel meg,
- és a jogszabálysértést az ellenőrző hatóság megállapítja, a borászati termék előállítóját, kereskedelmi ellenőrzés esetén a kereskedelmi egységet, bizonyítottság esetén a hiba okozóját a hatóság a vizsgálat költségeinek megtérítésére kötelezi. A határozatban megállapított költségek adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülnek. A borászati hatóság az állami adóhatóságot a 60 napon túli tartozásokról értesíti.
4.3.17. Az egészségbiztosító által előírt visszafizetési és megtérítési kötelezettség
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 70. § (1) és (6) bekezdése szerint az egészségbiztosító a követelését érvényesíti. A fizetési meghagyás hatósági határozat, a kiadására irányuló eljárásban hozott döntés ellen nincs helye fellebbezésnek. A követelés és az érvényesítéséhez kapcsolódó járulékos költség adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.
Amennyiben a fizetésre kötelezett a fizetésre kötelező döntés jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül fizetési kötelezettségét nem teljesíti, az egészségbiztosítási szerv a követelését
- a bankszámlával rendelkező kötelezett esetében azonnali beszedési megbízással,
- bankszámlával nem rendelkező kötelezett személy esetében munkabérből vagy egyéb rendszeres járandóságból történő letiltással érvényesíti.
Ha a fenti végrehajtási eljárás nem vezet eredményre, a követelést az egészségbiztosítási szerv megkeresésére az állami adóhatóság adók módjára hajtja be. [1997. évi LXXXIII. tv. 71. §]
4.3.18. A nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv által visszakövetelhető juttatások
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. tv. (továbbiakban: Tnytv.) 84. § (1) bekezdése szerint az, aki nyugellátást jogalap nélkül vett fel, köteles azt visszafizetni, ha erre a felvételtől számított kilencven napon belül írásban kötelezték.
A Tnytv. 85. § (1) bekezdése kimondja, hogy a foglalkoztató és egyéb szerv köteles megtéríteni a jogalap nélkül felvett nyugellátást, ha a nyugellátás jogalap nélküli megállapítása, illetőleg folyósítása az ő mulasztásának vagy a valóságtól eltérő adatszolgáltatásnak a következménye, és a nyugellátást a fentiek szerint visszakövetelni nem lehet.
A Tnytv. 86/A. §-a szerint az, aki a jogosult halála esetén a kiutalt nyugellátást jogalap nélkül vette fel, köteles azt visszafizetni, ha erre őt írásban kötelezték.
A Tnytv. 87. § (1) bekezdése értelmében a foglalkoztató köteles megtéríteni a baleseti hozzátartozói nyugellátást, ha a beleset annak a következménye, hogy ő vagy megbízottja a reá nézve kötelező munkavédelmi szabályzatnak, a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény előírásainak nem tett eleget. Ugyanilyen megtérítési kötelezettség terheli a foglalkoztatót akkor is, ha ő vagy alkalmazottja (tagja) a balesetet szándékosan idézte elő.
A Tnytv. 88. § (1) bekezdése arról rendelkezik, hogy aki a nyugellátásra jogosult haláláért felelős, köteles az emiatt nyújtott nyugellátást megtéríteni. A megtérítési kötelezettség olyan mértékben áll fenn, amilyen mértékben a felelősség megállapítható.
A Tnytv. 93. § (3)-(4) bekezdése szerint ha a nyugdíjfolyósító szervtől rendszeres pénzellátásban részesülő személy a fizetésre kötelező határozat jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül fizetési kötelezettségét nem teljesíti, a követelést a pénzellátásból történő letiltással a nyugdíjfolyósító szerv érvényesíti a bírósági végrehajtásról szóló törvény szabályai szerint. Egyéb esetben a követelést a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv megkeresésére az állami adóhatóság adók módjára hajtja be. Az un. nyugdíjtörvényen alapuló követelés adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.
4.3.19. A jogalap nélkül igénybe vett lakáscélú állami támogatásokkal összefüggő követelések
A lakáscélú állami támogatások igénylésével összefüggésben a számlák valódiságát, valamint ezzel kapcsolatosan a támogatások igénybevételének jogszerűségét - a hitelintézet megkeresése alapján - az állami adóhatóság ellenőrzi.
A lakáscélú állami támogatásokkal összefüggő - csődeljáráson, a felszámolási eljáráson, a végelszámoláson, a vagyonrendezési és adósságrendezési eljáráson meghatározottakon kívül eső - állami követeléseket a kincstár érvényesíti. A kincstár - ezzel összefüggő - közigazgatási hatósági eljárás keretében hozott jogerős határozatában szereplő követelés köztartozásnak minősül, amit az állami adóhatóság adók módjára hajt be. [Art. 72. § (5)-(6) bek.]
4.3.20. A gazdasági kamarákat megillető kamarai hozzájárulás
A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. tv. (továbbiakban: Gktv.) 34/A. §-a szerint a kamarai közfeladatok ellátásához történő hozzájárulásként a gazdálkodó szervezet köteles kamarai hozzájárulást fizetni. Nem köteles kamarai hozzájárulást fizetni az egyéni vállalkozó, ha vállalkozási tevékenységét a naptári év teljes időszakában szünetelteti és ezt a nyilvántartását vezető területi gazdasági kamarának bejelenti.
A kamarai hozzájárulás összege évi 5000 forint, melyet a tárgyév március 31-ig kell megfizetni a kamarai nyilvántartást vezető területi kamara részére. A meg nem fizetett kamarai hozzájárulás köztartozás, amelyet az állami adóhatóság adók módjára hajt be. A kamarai hozzájárulás behajtása érdekében a gazdasági kamara akkor is megkeresheti az állami adóhatóságot, ha a tartozás a 10 000 forintot nem haladja meg, de eléri az 5 000 forintot.
4.3.21. Az agrárkamarákat megillető kamarai tagdíj
A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. tv. 10. § (1) bek. c) pontja értelmében az agrárkamara tagja köteles az alapszabályban megállapított tagdíjat megfizetni.
Az éves tagdíj mértékét és fizetésének módját az alapszabály határozza meg. A tagdíj mértékét a tagok gazdasági súlya és a tag által folytatott agrárgazdasági tevékenység egyéb tevékenységhez viszonyított arányára is figyelemmel, sávosan kell meghatározni oly módon, hogy annak összege az egymillió forintot nem haladhatja meg.
A meg nem fizetett kamarai tagdíj köztartozás. A tagdíj meg nem fizetése esetén azt az állami adóhatóság adók módjára hajtja be. [2012. évi CXXVI. tv. 11. § (1)-(2) bek.]
4.3.22. Villamosenergia-termelő kibocsátási egységek piaci értékének megfizetési kötelezettsége
Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. tv. 18/A § (1) bekezdése szerint ha a derogációs kiosztásra jogosult villamosenergia-termelő a kibocsátási egységek piaci értékének megfizetésére vonatkozó szabály szerinti fizetési kötelezettségének határidőben részben vagy egészben nem tesz eleget, a hatóság a fizetési határidő lejártát követő 6 napon belül kötelezi az érintett villamosenergia-termelőt a fizetési kötelezettségének 7 napon belül történő teljesítésére (a továbbiakban: fizetési felszólítás).
Ha a derogációs kiosztásra jogosult villamosenergia-termelő a fenti fizetési felszólításnak határidőben sem tesz eleget, a hatóság megállapítja a fizetési kötelezettség teljesítésének elmulasztását és mulasztási bírságot szab ki.
A fizetési felszólításban meghatározott piaci értéket és mulasztási bírságot a villamosenergia-termelőnek a hatóság határozatának jogerőre emelkedését követő 10 napon belül kell megfizetnie. A mulasztási bírság mértékét a hatóság a Kormány rendelete alapján szabja ki. Ha a kötelezett a fizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a hatóság a fizetési kötelezettség adók módjára történő behajtása érdekében soron kívül megkeresi az állami adóhatóságot. [2012. évi CCXVII. tv. 18/B. §]
4.3.23. A beruházókkal fizettetett felügyeleti bírság és támogatás visszafizettetése
Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. tv. 18/E. § (1) bekezdése szerint a hatóság jogosult ellenőrizni a beruházások megvalósítását és a beruházások elkészültét követően a beruházások működését nyomon követni. A beruházások ellenőrzése során a tényállás tisztázása keretében a hatóság független könyvvizsgáló jelentését szerzi be (kötelező bizonyítási eszköz). Az ellenőrzés és nyomon követés szabályait, ideértve a független könyvvizsgáló kijelölésére vonatkozó szabályokat is, a Kormány rendeletben határozza meg.
Ha a beruházó a hatóság által részére folyósított támogatási összeget nem a vonatkozó jogszabályokban vagy az Európai Bizottság határozataiban foglaltaknak megfelelően használja fel, a hatóság a beruházóval szemben hatósági ellenőrzést folytat le a beruházások ellenőrzése céljából (a továbbiakban: felügyeleti eljárás). A felügyeleti eljárás keretében a hatóság a beruházóval szemben a Kormány rendeletében meghatározottak szerint bírságot szab ki, meghatározott esetben a támogatást visszafizetteti, vagy a támogatás folyósítását megszünteti. Ha a felügyeleti eljárás keretében kiszabott bírság vagy visszafizetendő támogatás nem kerül a hatóság által megszabott határidőben megfizetésre, akkor a jogerős határozat alapján a hatóság a fizetési kötelezettség adók módjára történő behajtása érdekében soron kívül megkeresi az állami adóhatóságot. [2012. évi CCXVII. tv. 18/E. §]
4.3.24. A légi jármű üzembentartója által fizetendő felügyeleti díj
Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. tv. 35. § (1) bekezdése szerint az üzemeltető a kibocsátási engedély jogerőre emelkedése, a légi jármű üzembentartó a nyomon követési terv jóváhagyásának közlése napjától - e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerint - éves felügyeleti díjat fizet a hatóság részére. A díjfizetést a tárgyévet követő év február 28-ig kell teljesíteni.
Ha az üzemeltető vagy a légi jármű üzembentartó a felügyeleti díjat határidőben nem fizeti meg, a hatóság a határidő lejártát követő 8 napon belül fizetési kötelezettség teljesítésének elmulasztását megállapító és a felügyeleti díj megfizetésére kötelező határozatot bocsát ki. A felügyeleti díjat esedékességétől a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő mértékű késedelmi kamat terheli. A jogerős határozat alapján a hatóság a felügyeleti díj adók módjára történő behajtása érdekében soron kívül megkeresi az állami adóhatóságot. A felügyeleti díj és a késedelmi kamat megfizetéséig a hatóság kezdeményezésére a miniszter zároltatja az üzemeltető vagy a légi jármű üzembentartó forgalmi jegyzékbeli számláját. A számla zárolásának feloldására a miniszter akkor utasítja a jegyzékkezelőt, ha a hatóság értesíti a követelés beérkezéséről. [2012. évi CCXVII. tv. 35. §]
4.3.25. A Média Hatóság által kiszabott bírság
A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. tv. 68. § (1) bekezdése szerint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság a következő jogsértések esetében többféle jogcímen szabhat ki bírságot.
Az e törvény, illetve az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban megállapított, a központi költségvetés részére, illetve a Hatóságnak fizetendő díjak, bírságok, valamint az Egyetemes Postai szolgáltatást Támogató Számla részére teljesítendő befizetések adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülnek. [2012. évi CLIX. tv. 68. § (1) és (8) bek.]
Az alábbi tartozások között vannak olyan is, amelyek jellegük, illetve alanyuk alapján nem lehetnek természetes személyeket, ezért ezeket is itt soroljuk fel annak ellenére, hogy a törvény kifejezetten nem nevesíti az állami adóhatóságot, mint eljárni köteles kizárólagos hatáskörrel rendelkező szerve.
4.3.26. A Nemzeti Együttműködési Alap terhére a civilszervezeteknek adott támogatás visszatérítése
Az egyesületi jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. tv. 57. §-a szerint a Nemzeti Együttműködési Alap terhére csak visszatérítendő működési támogatás és a civil szervezetek pályázati önrészeinek támogatása nyújtható azon civil szervezetnek, amely a pályázat megjelenését megelőző utolsó lezárt üzleti évben beszámolóval igazolható éves bevétele eléri vagy meghaladja a miniszter rendeletében meghatározott értéket.
A visszatérítési kötelezettség alá eső visszatérítendő költségvetési támogatás az Art. szerinti adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.
Adók módjára hajtandó be az ún. egyesületi törvény rendelkezései szerint nyújtott támogatás azon része is, amit a kedvezményezett a vonatkozó támogatási szerződéstől eltérően használt fel. [2011. évi CLXXV. tv. 57. § (1)-(3) bek.]
4.3.27. A pártok jogellenes támogatásának visszafizetési kötelezettsége
A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény 4. § (4) bekezdése szerint az a párt, amely az előírt szabályt megsértve tiltott vagyoni hozzájárulást fogadott el, köteles annak értékét - az Állami Számvevőszék felhívására - tizenöt napon belül a központi költségvetésnek befizetni. Késedelem esetén a tartozást adók módjára kell behajtani. A párt költségvetésből juttatott támogatását az elfogadott vagyoni hozzájárulás értékét kitevő összeggel csökkenteni kell. [4. § (4) bek.]
4.3.28. A pártok jogellenesen elfogadott vagyoni hozzájárulás-visszafizetési kötelezettsége
A pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványokról szóló 2003. évi XLVII. törvény 3. § (5) bekezdése szerint a pártok által az ezen törvény megsértésével elfogadott támogatást - az Állami Számvevőszék felhívására - tizenöt napon belül a központi költségvetésnek be kell fizetni. Késedelem esetén a tartozást adók módjára kell behajtani.
Az alapítvány a nem a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény 9/A. § (1) bekezdésében meghatározott politikai kultúra fejlesztése érdekében tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási célra fordított állami költségvetési támogatás összegét - az Állami Számvevőszék felhívására - tizenöt napon belül a központi költségvetésnek köteles befizetni. Késedelem esetén a tartozást adók módjára kell behajtani. [4. § (6) bek.] kimarad
4.3.29. A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervvel szemben fennálló tartozás; Kárenyhítési hozzájárulás, kárenyhítő juttatás
A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 10. § (5) bek.-e értelmében a meg nem fizetett kárenyhítési hozzájárulás adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. A kárenyhítési hozzájárulás megfizetésének elmulasztása esetén a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 59-62. §-ában foglaltakat kell alkalmazni. Ezek a következőképpen szólnak:
A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervvel szemben fennálló tartozás (intézkedésben való jogosulatlan részvétel alapján megállapított, valamint egyéb fizetési kötelezettség) adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül, és azt az e törvényben meghatározott kivételekkel az állami adóhatóság hajtja be. [2007. évi XVII. tv. 59. § (3) bek.]
Az ügyfelet megillető támogatást - közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktus eltérő rendelkezése hiányában - a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyfelet terhelő, az intézkedésekkel összefüggő tartozás összegéig visszatartja és ezzel a tartozás megfizetettnek minősül. Ha az igénybe vehető támogatás összege az ügyfelet terhelő tartozások mindegyikére nem nyújt fedezetet, azt az esedékesség sorrendjében kell a nyilvántartott tartozás kiegyenlítésére elszámolni.
Az ügyfél egyes támogatások esetében az adótartozással csökkentett összegre jogosult. Az állami adóhatóság az általa nyilvántartott tartozás fennállásáról és összegéről a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv megkeresésére adatot szolgáltat. Az adatszolgáltatásban szereplő tartozás összegét a részben vagy egészben az Európai Unió által finanszírozott támogatásból a mindenkori központi költségvetési törvény vagy az Áht. szabályai szerint a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv visszatartja, és átutalja az állami adóhatóságnak. A visszatartott támogatásnak megfelelő összegű tartozás az átutalással egyidejűleg megfizetettnek minősül.
Ha az igénybe vehető támogatás összege az állami adóhatóság által a fentiek alapján szolgáltatott, az ügyfelet terhelő tartozások mindegyikére nem nyújt fedezetet, azt a tartozások arányában kell a nyilvántartott tartozás kiegyenlítésére elszámolni. (2007. évi XVII. tv. 60. §)
A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az általa hozott határozatban foglaltak végrehajtása érdekében közvetlenül jogosult hatósági átutalási megbízást kiadni. A fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv hatósági átutalási megbízását a végrehajtható okirat csatolása nélkül köteles teljesíteni.
Ha az adóst megillető járandóságot (kifizetést), a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összeget, illetőleg követelést vonják végrehajtás alá, és a munkáltató, a kifizető pénzforgalmi szolgáltató, valamint más személy felhívás ellenére a levonást, átutalást, megfizetést elmulasztja, vagy nem a jogszabályban előírtaknak megfelelően teljesíti, az érintettet a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv döntésében kötelezi a levonni, átutalni, megfizetni elmulasztott összeg erejéig a tartozás megfizetésére. (2007. évi XVII. tv. 61. §)
Ha az ügyfél az esedékes tartozását nem fizette meg és azt tőle nem lehet behajtani, a tartozás megfizetésére határozattal kötelezhető:
- az ügyfél örököse az örökrésze erejéig, több örökös esetében örökrészük arányában,
- az ügyfél jogutódja,
- az ügyfél tartozásáért kezességet vállaló, illetve az ügyfél tartozását átvállaló, a jóváhagyott szerződésben foglalt tartozás tekintetében, (ezen kezességvállalásnak és tartozásátvállalásnak a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv általi jóváhagyására, annak feltételeire és következményeire az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 36. §-át kell megfelelően alkalmazni)
- a költségvetési csalás, valamint a 2011. december 31-ig hatályban volt Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértésével kapcsolatos bűncselekmény elkövetője az azzal összefüggő tartozás tekintetében,
- a gazdasági társaság, a közös név alatt működő polgári jogi társaság tartozásáért a rájuk vonatkozó szabályok szerint a helytállni köteles tag, vezető tisztségviselő, illetve szervezet, a jogi személy felelősségvállalásával működő vállalkozó esetében a felelősségvállaló, továbbá az a személy, amely (aki) a vállalkozás kötelezettségeiért törvény alapján felel,
- a szülői felügyelet alatt álló kiskorú gyermek tartozásáért a szülői felügyeletet gyakorló szülő az általa kezelt vagyon erejéig.
A fenti határozat hiánya nem zárja ki a követelés peres vagy nemperes eljárásban történő érvényesítését.
A befizetésre kötelezett a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervvel szemben fennálló követelését a tartozásába nem számíthatja be.
A jogosan igénybe vett támogatást visszafizetési kötelezettség nem terheli.
Amennyiben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési szerv által kezdeményezett végrehajtás nem vezetett eredményre, a végrehajtási feladatokat a továbbiakban az ügyféllel szemben az állami adóhatóság a rá irányadó szabályok szerint foganatosítja. (2007. évi XVII. tv. 62. §)
4.3.30. A fémkereskedők ellen kiszabható bírság
A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. tv. 11. § (2) bekezdése értelmében a fémkereskedelmi hatóság bírsággal sújtja azt, aki a törvényben előírt szabályokat megszegi, melyet - az egyéb költségekkel együtt - az állami adóhatóság adók módjára hajt be. (14. § (4) bek.)
4.3.31. Az országgyűlési képviselők választásakor igénybe vett, s visszafizetendő kampányköltségei
Az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló 2013. évi LXXXVII. tv. (továbbiakban: Tv.) 8. §-a szerint az országgyűlési képviselő jelöltet az által igénybe vett támogatás elszámolását követően a kincstár annak visszafizetésére kötelezte, s annak nem az előírt határidőben tett eleget, akkor a kincstár a NAV-nál kezdeményezi a tartozás adók módjára történő behajtását.
Ugyanezen Tv. 8/A. §-a szerint a pártlistát állító pártnak az országgyűlési képviselők választása listás választókerületi eredményének jogerőre emelkedését követő 15 napon belül minden általa felhasználható, folyósított támogatásról egy összesített elszámolást kell benyújtania a kincstárhoz, amelyhez csatolnia kell az összes kifizetést igazoló bizonylat másolatát. Ha a pártlistát állító párt a befizetési kötelezettségét a fenti határidőben nem teljesíti, akkor a kincstár a NAV-nál kezdeményezi a tartozás adók módjára történő behajtását.
Az országgyűlési képviselők általános és időközi választásán minden egyéni választókerületi képviselőjelölt egymillió forint összegű, a központi költségvetésből juttatott támogatásra jogosult (Tv. 1. §), melynek felhasználását az Állami Számvevőszék egy éven belül hivatalból ellenőrzi a kincstárnál, szükség esetén a jelöltnél vagy a jelölő pártnál. Az Állami Számvevőszék ellenőrzési megállapításait közli a kincstárral. Ha az Állami Számvevőszék a számvevőszéki ellenőrzés során az előírttól eltérő felhasználást állapít meg, akkor a jelölt vagy a jelöltet jelölő párt a kincstár által megállapított - az egymillió forintos támogatásra vonatkozó valamely feltétel nemteljesítésével összefüggő jogsértésekkel arányban álló - összeget, de legfeljebb az egy millió forint kétszeresét köteles befizetni a kincstár részére.
Ha a jelölt vagy a jelöltet jelölő párt a visszafizetési kötelezettségét határidőben nem teljesíti, akkor a kincstár a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál kezdeményezi a tartozás adók módjára történő behajtását. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal a kincstár kezdeményezésére intézkedik a tartozás adók módjára történő behajtásáról. [Tv. 8/B. § (1) és (3) bek.]
A pártlistát állító párt köteles a kincstárnak visszafizetni az általa kapott támogatás azon részét, amelyet olyan jelölt után vett igénybe, aki az országgyűlési képviselők általános választásán a választási eljárásról szóló törvény alapján kiesett, kivéve, ha a jelölt a szavazás előtt elhunyt. Ha a pártlistát állító párt a befizetési kötelezettségét határidőben nem teljesíti, akkor a kincstár a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál kezdeményezi a tartozás adók módjára történő behajtását. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal a kincstár kezdeményezésére intézkedik a tartozás adók módjára történő behajtásáról. [Tv. 8/C. § (1) és (7) bek.]
Minden jelöltnek és jelölő szervezetnek az országgyűlési választást követő 60 napon belül a Magyar Közlönyben nyilvánosságra kell hoznia a választásra fordított állami és más pénzeszközök, anyagi támogatások összegét, forrását és felhasználásának módját. Ha a jelölt, illetve jelölő szervezet a kötelezettségét határidőben nem teljesíti, a kincstár a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál kezdeményezi a tartozás adók módjára történő behajtását. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal a kincstár kezdeményezésére intézkedik a tartozás adók módjára történő behajtásáról. [Tv. 9. § (1) és (6) bek.]
4.3.32. Piacszervezési hozzájárulás
A szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló 2012. évi CXXVIII. tv. 10. § (1) bek.-e szerint az a piaci szereplő, aki (amely) nem tagja a szakmaközi szervezetnek, de élvezi a kiterjesztett piacszervezési intézkedés előnyét, a szakmaközi szervezet kezdeményezésére, a miniszter döntése alapján köteles a szakmaközi szervezet tagjával azonos módon és a tagot terhelő pénzügyi hozzájárulás összegével megegyező mértékű, a tanácsi rendelet 125n. cikke szerinti piacszervezési hozzájárulást fizetni a szakmaközi szervezet részére. A piacszervezési hozzájárulás a piacszervezési intézkedéssel kapcsolatos költségek fedezésére használható fel.
A piacszervezési hozzájárulás, ha azt a kötelezett a teljesítésre nyitva álló határidőn belül nem fizette meg, adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül, amelyet a mezőgazdasági igazgatási szerv megkeresésére az állami adóhatóság szed be. [2012. évi CXXVIII. tv. 12. § (2) bek.]
4.3.33. A térségi fejlesztési tanácshoz teljesítendő befizetési kötelezettség
A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. tv. 16. § (4) bek.-e szerint a térségi fejlesztési tanács működéséhez szükséges pénzügyi fedezetet a költségvetési hozzájárulás, a pályázatokon elnyert források, valamint a térségi fejlesztési tanácsban szavazati joggal rendelkező szervezetek befizetései biztosítják azzal, hogy működtetéséhez központi költségvetési hozzájárulás csak a törvény alapján kötelezően létrehozott térségi fejlesztési tanács részére adható. A térségi fejlesztési tanács a szervezeti és működési szabályzatában meghatározhat befizetési kötelezettségeket, amelyről a tanács határozattal dönt. E befizetés elmulasztása esetén a térségi fejlesztési tanács megkeresheti az állami adóhatóságot az adók módjára történő behajtás érdekében. A térségi fejlesztési tanácsban a Kormány részéről tagként részt vevők befizetését a költségvetési hozzájárulás a költségvetési törvényben meghatározott mértékben biztosítja.
4.4. A jegyző által behajtandó köztartozások, függetlenül az "adóalany" személyétől, illetve a tartozás személyére tekintettel
4.4.1. Mezőőri járulék
A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. tv. 19. § (1) bekezdése szerint az önkormányzati mezei őrszolgálat megalakítási, fenntartási és működési költségeit a földhasználó, ha ez ismeretlen, a tulajdonos által kifizetett mezőőri járulékból és a központi költségvetés által biztosított hozzájárulásból kell fedezni, amelynek mértékét és megfizetésének módját a települési, a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat, a mezei őrszolgálat létesítéséről és működéséről szóló helyi önkormányzati rendeletében szabályozza.
Az önkormányzati mezei őrszolgálat esetében, a mezőőri járulék adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. Az eljárásra az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat jegyzője jogosult. [1997. évi CLIX. tv. 19. § (3) bek.]
(A mezőőri járulék adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülése 2001. január 7-étől nyilvánvaló, mert ettől az időponttól módosította az 1997. évi CLIX. tv.-t a 2000. évi CXXXIX. tv. Etekintetben egyrészről ez egyértelművé vált, másrészt azzal, hogy ex catedra kimondja azt is a módosított jogszabályhely, hogy ennek behajtására az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat jegyzője jogosult, megtöri a végrehajtásra egyébként irányadó szabályt, s valamennyi esetben - tekintet nélkül az adós személyére - a jegyző feladatává teszi azt. (Lásd: Art. 146. § (2) bekezdését.) 2001. január 7-e előtt nem mondta ki az említett törvény, hogy a mezőőri járulék adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül, így az ezt megelőzően előírt fizetési kötelezettséget nem is lehetett adók módjára behajtani. Erre csak a 2000. évi CXXXIX. tv. hatálybalépését követően nyílt lehetőség.
4.4.2. A megelőlegezett gyermektartásdíj megtérítése (elengedése!)
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 24. § (1) bekezdése értelmében, ha a gyermektartásdíj megelőlegezését jogerősen megállapítják, az a kérelem benyújtásától esedékes. A folyósítás időtartama a kérelem benyújtásának napjától az alapul szolgáló ok előrelátható fennállásáig, legfeljebb azonban három évig tart. A feltételek fennállása esetén - függetlenül az adók módjára történő behajtás eredményétől - ugyanazon gyermekre tekintettel, egy alkalommal, legfeljebb további három évre a megelőlegezés továbbfolyósítható, illetve ismételten elrendelhető.
A megelőlegezett gyermektartásdíjat a kötelezett a Ptk.-ban meghatározott kamattal az államnak megtéríti. A megelőlegezett gyermektartásdíjnak meg nem térült összegét adók módjára kell behajtani az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint. [24. § (8) bek.]
Ezzel van összhangban a 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 73. § (6) bekezdése is, mely szerint a folyósító szerv a megelőlegezett gyermektartásdíjról, annak kamatáról és a folyósítással felmerült költségekről negyedévente tájékoztatja a kötelezett lakcíme szerinti adóhatóságot a hátralékos összeg adók módjára történő behajtása végett. A negyedévenkénti hátralékról szóló tájékoztatás és az eredeti megkeresés szinkronban történő kiállítása nagy figyelmet igényel a megkeresést kiállító hatóságtól.
A Gyvt. 24. § (9) bekezdése 2014. január 1. előtt "törte" az Art. azon rendelkezését, mely szerint a fizetési kötelezettséget megállapító hatóság, szerv az "ügy ura", amely kizárólagosan jogosult a megkeresés jogalapjáról, a fizetési kötelezettségről dönteni, amikor ezt a jogot az adóhatósághoz telepítette. 2014. január 1-jétől megszűnt ez a kettősség, ettől kezdve a gyámhatóság jogosult a megelőlegezett gyermektartásdíj kötelezett által meg nem térített összegét a kötelezett kérelmére és az előírt feltételek fennállása esetén méltányosságból elengedni, csökkenteni vagy részletfizetést engedélyezni. [Gyvt. 133. § (5) bek.]
Korábban ez a tartozás hagyatéki teherként érvényesíthető volt a gyermektartásdíj fizetésére kötelezett hagyatéka erejéig, de 2014. január 1-jétől már a megelőlegezett és meg nem térített gyermektartásdí-tartozás a kötelezett halála esetén megszűnik.
4.4.3. A gyámhivatali eljárásban megállapított és felmerült eljárási költség, gondozási díj-hátralék
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. 133/A. § (7) bekezdése szerint a gyámhivatal által kiszabott, illetve megállapított eljárási költség és a kapcsolattartás meghiúsítása folytán keletkezett igazolt költségek meg nem térült összegét adók módjára kell behajtani az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint.
A gondozási díj-hátralék adók módjára történő behajtásáról - az állami fenntartó megkeresésére - a kötelezett lakóhelye szerinti települési önkormányzat jegyzője adóügyi hatáskörében gondoskodik. [Gyvt. 154. § (4) bek.]
4.4.4. A szabálysértési jogsegély alapján behajtandó bírság
A szabálysértési jogsegélyről szóló 2007. évi XXXVI. tv. (továbbiakban: Szjs.) 30. § (1) bek.-e szerint a külföldi határozatban megjelölt bírság összeg beszedését az elkövető lakóhelye, ennek hiányában a tartózkodási helye szerint illetékes általános szabálysértési hatóság hajtja végre.
A külföldi határozat végrehajtása iránti megkeresést a pénzbírság végrehajtására vonatkozó szabályok szerint kell végrehajtani azzal az eltéréssel, hogy a bíróság a végrehajtási eljárás törvényességének vizsgálata során az alapeljárás törvényességét nem vizsgálhatja. Ha a megkeresésben a pénzbírság szabálysértési elzárásra való átváltoztatását kizárták, a pénzbírság adók módjára történő behajtásáról kell intézkedni. [Szjs. 30. § (3) bek.] A 2012. április 15-e előtt indult végrehajtási eljárás során a letiltás vagy az adók módjára behajtott pénzbírság és az eljárási költség összege a végrehajtó települési önkormányzatot illeti meg. [Szjs. 39. § (3) bek.]
4.5. Az önkormányzati adóhatóságot megillető adók behajtása (állami adóhatóság által)
Az önkormányzati adóhatóságot megillető tartozások megkeresés alapján történő végrehajtása esetén a végrehajtást - 2010. július 29-ét követően - az adózóra az általános illetékességi szabályok szerint illetékes állami adóhatóság folytatja le. [Art. 146. § (3) bek.]
4.6. A más szervek által adók módjára behajtandó köztartozások
4.6.1. Gazdasági (kereskedelmi és iparkamarák) kamarai tagdíj(a) (Kamarák)
A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 42. §-a szerint a területi gazdasági kamarák által 2000. október 31. napjáig terjedő időszakra megállapított és meg nem fizetett tárgyévi tagdíj köztartozás, amelyet a gazdasági kamara - az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - adók módjára hajt be a tagdíj megállapítása tárgyában hozott, a végrehajtás alapját képező fizetési kötelezettséget megállapító jogerős határozat alapján. A kézműves kamarákat megillető meg nem fizetet tagdíjtartozás behajtásáról 2000. március 31. napjától a kereskedelmi és iparkamarák gondoskodnak. (BH 1999/470., BH 1999/558., BDT 2007/1717)
Elméletileg ilyen ügyek már nem fordulhatnak elő, mert elévültek.
4.6.2. A jogalap nélkül felvett családi támogatások visszafizetési kötelezettsége (Kincstár)
A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 43. § (1) bekezdése szerint a jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetésére kötelező határozatot az a szerv hozza, amely a jogalap nélkül felvett ellátást folyósította.
Ha a fizetésre kötelezett szerv, személy a fizetésre kötelező határozat vagy a fizetési meghagyás jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül fizetési kötelezettségét nem teljesíti, úgy a kincstár a követelést adók módjára hajtatja be. [1998. évi LXXXIV. tv. 43. § (4) bek.]
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.