adozona.hu
TEÁOR útmutató (magyarázat)
TEÁOR útmutató (magyarázat)
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
I. FEJEZET - ÚTMUTATÓ A KÖTET HASZNÁLATÁHOZ
II. FEJEZET - ALAPVETÉS - A CÉGEK GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGE
1. A GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEKRE VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK
1.1. A gazdasági társaságok
1.2. A szövetkezet tevékenységének szabályozása
1.3. A vállalat tevékenységének szabályozása
1.4. Az egyéb cégek működésére vonatkozó szabályok
1.5. Gazdasági tevékenységet folytató, de cégnek nem
minősülő szervezetek
2. A GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK (EGYÉB JOGI SZEMÉLYEK)
TEVÉKENYSÉGÉNEK CÉGJOGI VONATKOZÁSAI...
TEÁOR útmutató (magyarázat)
TARTALOMJEGYZÉK
I. FEJEZET - ÚTMUTATÓ A KÖTET HASZNÁLATÁHOZII. FEJEZET - ALAPVETÉS - A CÉGEK GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGE
1. A GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEKRE VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK
1.1. A gazdasági társaságok
1.2. A szövetkezet tevékenységének szabályozása
1.3. A vállalat tevékenységének szabályozása
1.4. Az egyéb cégek működésére vonatkozó szabályok
1.5. Gazdasági tevékenységet folytató, de cégnek nem
minősülő szervezetek
2. A GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK (EGYÉB JOGI SZEMÉLYEK)
TEVÉKENYSÉGÉNEK CÉGJOGI VONATKOZÁSAI
3. A CÉGEK TEVÉKENYSÉGÉNEK KÜLSŐ SZABÁLYOZÁSA
3.1. A jogellenes célra irányuló gazdasági tevékenység
tilalma
3.2. A koncesszióköteles tevékenységek
3.3. Meghatározott társasági formához kötött
tevékenységek
3.4. Engedélyek a gazdasági társaság tevékenységéhez
III. FEJEZET - A TÁRSAS ÉS EGYÉNI VÁLLALKOZÁSOK "EGYABLAKOS"
BEJEGYZÉSI ELJÁRÁSA
1. AZ "EGYABLAKOS" BEJEGYZÉSI ELJÁRÁS GYAKORLATI TUDNIVALÓI
1.1. Társas vállalkozások cégbejegyzési eljárása - a
cégnyilvántartás adatai
1.2. A cégbejegyzési kérelem benyújtása
1.3. A bejegyzett adatok megváltoztatása
2. EGYÉNI VÁLLALKOZÁSOK BEJEGYZÉSI ELJÁRÁSA
2.1. A vállalkozó személyére vonatkozó adatok
2.2. A vállalkozás működési adatai
2.3. Az egyéni vállalkozás bejegyzésének általános
szabályai
2.4. A vállalkozói tevékenység gyakorlásának megszűnése
IV. FEJEZET - AZ EGYES TEVÉKENYSÉGEK VÉGZÉSÉNEK FELTÉTELEI
A. MEZŐGAZDASÁG, VADGAZDÁLKODÁS, ERDŐGAZDÁLKODÁS
01 MEZŐGAZDASÁG, VADGAZDÁLKODÁS
01.1 Növénytermelés
01.2 Állattenyésztés
01.3 Vegyes gazdálkodás
01.4 Növénytermelési, állattenyésztési szolgáltatás
01.5 Vadgazdálkodás
02 ERDŐGAZDÁLKODÁS
02.0 Erdőgazdálkodás
B. HALGAZDÁLKODÁS
05 HALGAZDÁLKODÁS
05.0 Halgazdálkodás
05.01 Halászat
05.02 Haltenyésztés
C+D+E IPAR
C. BÁNYÁSZAT
CA ENERGIAHORDOZÓ BÁNYÁSZATA
10 SZÉNBÁNYÁSZAT, TŐZEGKITERMELÉS
10.1 Feketeszén-bányászat
10.2. Barnaszén, lignit bányászata
10.3 Tőzegkitermelés
11 KŐOLAJ-, FÖLDGÁZKITERMELÉS, -SZOLGÁLTATÁS
11.1 Kőolaj-, földgázkitermelés
11.2 Kőolaj-, földgáz-kitermelési szolgáltatás
12 URÁN-, TÓRIUMÉRC-BÁNYÁSZAT
12.0 Urán-, tóriumérc-bányászat
CB EGYÉB ÁSVÁNYBÁNYÁSZAT
13 FÉMTARTALMÚ ÉRC BÁNYÁSZATA
13.1 Vasércbányászat
13.2 Színes fémérc bányászata
14 EGYÉB BÁNYÁSZAT
14.1 Kőfejtés
14.2 Homok-, agyagbányászat
14.3. Vegyi ásvány bányászata
14.4. Sótermelés
14.5. Máshova nem sorolt egyéb bányászat
D. FELDOLGOZÓIPAR
DA. Élelmiszer, ital, dohány gyártása
15 ÉLELMISZER, ITAL GYÁRTÁSA
15.1 Húsfeldolgozás
15.2 Halfeldolgozás
15.3 Gyümölcs-, zöldségfeldolgozás
15.4 Növényi, állati olaj gyártása
15.5 Tejfeldolgozás
15.6 Malomipari termék, keményítő gyártása
15.7 Takarmány gyártása
15.8 Egyéb élelmiszer gyártása
15.9 Italgyártás
16 DOHÁNYTERMÉK GYÁRTÁSA
16.0 Dohánytermék gyártása
DB. Textília, textiláru gyártása
17 TEXTÍLIA GYÁRTÁSA
17.1 Textilszálak fonása
17.2 Textilszövés
17.3 Textilkikészítés
17.4. Konfekcionált textiláru gyártása (kivéve:
ruházat)
17.5 Egyéb textiláru gyártása
17.6 Kötött, hurkolt kelme gyártása
17.7 Kötött, hurkolt cikkek gyártása
18 RUHÁZATI TERMÉK GYÁRTÁSA; SZŐRMEKIKÉSZÍTÉS,
KONFEKCIONÁLÁS
18.1 Bőrruházat gyártása
18.2 Textilruházat gyártása
18.3 Szőrmekikészítés, szőrmecikk gyártása
DC. Bőr, bőrtermék, lábbeli gyártása
19 BŐRKIKÉSZÍTÉS; TÁSKAFÉLÉK, SZÍJAZAT, LÁBBELI
GYÁRTÁSA
19.1 Bőrkikészítés
19.2 Táskafélék, szíjazat gyártása
19.3 Lábbeligyártás
DD. Fafeldolgozás
20 FAFELDOLGOZÁS, FONOTT ÁRU GYÁRTÁSA
20.1 Fűrészárugyártás
20.2 Falemezgyártás
20.3 Épületasztalos-ipari termék gyártása
20.4. Tároló fatermék gyártása
20.5 Egyéb fa-, fonott áru gyártása
DE. Papírgyártás, kiadói, nyomdai tevékenység
21 PAPÍR, PAPÍRTERMÉK GYÁRTÁSA
21.1. Papíripari rostanyag, papír gyártása
21.2 Papírtermék gyártása
22 KIADÓI, NYOMDAI, EGYÉB SOKSZOROSÍTÁSI TEVÉKENYSÉG
22.1 Kiadói tevékenység
22.2 Nyomdai tevékenység
22.3 Egyéb sokszorosítás
DF. Kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás, nukleáris fűtőanyag
gyártása
23 KOKSZGYÁRTÁS, KŐOLAJ-FELDOLGOZÁS, NUKLEÁRIS
FŰTŐANYAG GYÁRTÁSA
23.1 Kokszgyártás
23.2 Kőolaj-feldolgozás
23.3 Nukleáris fűtőanyag gyártása
DG. Vegyi anyag, termék gyártása
24 VEGYI ANYAG, TERMÉK GYÁRTÁSA
24.1 Vegyi alapanyag gyártása
24.2 Mezőgazdasági vegyi termék gyártása
24.3 Festék, bevonóanyag gyártása
24.4 Gyógyszergyártás
24.5 Tisztítószer, testápolási cikk gyártása
24.6 Egyéb vegyi termék gyártása
24.7 Vegyi szál gyártása
DH. Gumi-, műanyag termékek gyártása
25 GUMI-, MŰANYAG TERMÉK GYÁRTÁSA
25.1. Gumitermék gyártása
25.2. Műanyag termék gyártása
DI. Nemfém ásványi termék gyártása
26 NEMFÉM ÁSVÁNYI TERMÉK GYÁRTÁSA
26.1 Üveg, üvegtermék gyártása
26.2 Kerámiatermék gyártása (kivéve: építési)
26.3 Kerámiacsempe, lap gyártása
26.4 Égetett agyag építőanyag gyártása
26.5 Cement-, mész-, gipszgyártás
26.6 Beton-, gipsz-, cementtermék gyártása
26.7 Építőkő, díszítőkő megmunkálása
26.8 Máshova nem sorolt egyéb nemfém ásványi termék
gyártása
DJ. Fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása
27 FÉMALAPANYAG GYÁRTÁSA
27.1 Vas, acél, vasötvözet-alapanyag gyártása
27.2 Csőgyártás
27.3 Vas, acél egyéb feldolgozása
27.4 Nemvas, fém-alapanyag gyártása
27.5 Fémöntés
28 FÉMFELDOLGOZÁSI TERMÉK GYÁRTÁSA
28.1. Fémszerkezet, -épületelem gyártása
28.2 Fémtartály, fűtési kazán, radiátor gyártása
28.3 Gőzkazán gyártása
28.4 Fémalakítás, porkohászat
28.5 Fém felületkezelése, megmunkálása
28.6 Evőeszköz, szerszám, általános fémáru gyártása
28.7 Egyéb fémfeldolgozási termék gyártása
DK. Gép, berendezés gyártása
29 GÉP, BERENDEZÉS GYÁRTÁSA
29.1 Mechanikai erőgép, energiaközlő gyártása
29.2 Egyéb általános rendeltetésű gép gyártása
29.3 Mezőgazdasági gép gyártása
29.4 Szerszámgépgyártás
29.5 Egyéb speciális rendeltetésű gép gyártása
29.6 Fegyver-, lőszergyártás
29.7 Máshova nem sorolt háztartási készülék gyártása
DL. Villamos gép, műszer gyártása
30 IRODA-, SZÁMÍTÓGÉPGYÁRTÁS
30.0 Iroda-, számítógépgyártás
31 MÁSHOVA NEM SOROLT VILLAMOS GÉP GYÁRTÁSA
31.1 Villamos motor, áramfejlesztő gyártása
31.2 Áramelosztó, -szabályozó készülék gyártása
31.3 Szigetelt vezeték, kábel gyártása
31.4 Akkumulátor, szárazelem gyártása
31.5 Világítóeszköz gyártása
31.6 Egyéb villamos termék gyártása
32 HIRADÁSTECHNIKAI TERMÉK, KÉSZÜLÉK GYÁRTÁSA
32.1 Elektronikai alkatrész gyártása
32.2 Ipari híradástechnikai termékek gyártása
32.3 Híradástechnikai fogyasztási cikk gyártása
33 MŰSZERGYÁRTÁS
33.1 Orvosi műszer gyártása
33.2 Mérőműszer gyártása
33.3. Ipari folyamatirányító rendszer gyártása
33.4 Optikai, fényképészeti eszköz gyártása
33.5. Óragyártás
DM. Járműgyártás
34 KÖZÚTI JÁRMŰ GYÁRTÁSA
34.1 Közúti gépjármű gyártása
34.2 Gépjármű-karosszéria, pótkocsi gyártása
34.3 Közúti gépjármű, gépjárműmotor alkatrészeinek
gyártása
35 EGYÉB JÁRMŰ GYÁRTÁSA
35.1 Hajógyártás,-javítás
35.2 Vasúti, kötöttpályás jármű gyártása
35.3 Légi-, űrjármű gyártása, javítása
35.4 Motorkerékpár, kerékpár gyártása
35.5 Máshova nem sorolt egyéb jármű gyártása
DN. Máshova nem sorolt feldolgozóipar
36 BÚTORGYÁRTÁS; MÁSHOVA NEM SOROLT FELDOLGOZÓIPARI
TERMÉK gyártása
36.1 Bútorgyártás
36.2 Ékszergyártás
36.3 Hangszergyártás
36.4 Sportszergyártás
36.5 Játékgyártás
36.6 Egyéb feldolgozóipar
37 NYERSANYAG VISSZANYERÉSE HULLADÉKBÓL
37.1 Fém visszanyerése hulladékból
37.2 Nemfém visszanyerése hulladékból
E. VILLAMOSENERGIA-, GÁZ-, GŐZ-, VÍZELLÁTÁS
40 VILLAMOSENERGIA-, GÁZ-, GŐZ-, MELEGVÍZELLÁTÁS
40.1 Villamosenergia-termelés, -elosztás
40.2 Gázgyártás, -elosztás
40.3 Gőz-, melegvízellátás
41 VÍZTERMELÉS, -KEZELÉS, -ELOSZTÁS
41.0 Víztermelés, -kezelés, -elosztás
F. ÉPÍTŐIPAR
45 ÉPÍTŐIPAR
45.1 Építési terület előkészítése
45.2 Szerkezetkész épület(rész), egyéb építmény építése
45.3 Épületgépészeti szerelés
45.4 Befejező építés
45.5 Építési eszköz kölcsönzése személyzettel
G. KERESKEDELEM, JAVÍTÁS
50 Jármű-kereskedelem,javítás, üzemanyag-kiskereskedelem
50.1 Gépjármű-kereskedelem
50.2. Gépjárműjavítás
50.3 Gépjárműalkatrész-kereskedelem
50.4 Motorkerékpár, -alkatrész kereskedelme, javítása
50.5 Üzemanyag-kiskereskedelem
51 NAGYKERESKEDELEM
51.1. Ügynöki nagykereskedelem
51.2 Mezőgazdasági termék nagykereskedelme
51.3 Élelmiszer-, ital-, dohányáru-nagykereskedelem
51.4 Fogyasztási cikk nagykereskedelme
51.5 Nem mezőgazdasági eredetű anyag, hulladék
nagykereskedelme
51.6 Gép-, berendezés-nagykereskedelem
51.7 Egyéb nagykereskedelem
52 KISKERESKEDELEM
52.1 Vegyes kiskereskedelem
52.2 Élelmiszer-, ital-, dohányáru-kiskereskedelem
52.3 Gyógyszer, gyógyászati termék, illatszer
kiskereskedelme
52.4 Egyéb fogyasztási cikk kiskereskedelme
52.5 Használtcikk-kiskereskedelem
52.6 Nem bolti kiskereskedelem
52.7 Fogyasztási cikk javítása
H. SZÁLLÁSHELY-SZOLGÁLTATÁS, VENDÉGLÁTÁS
55 SZÁLLÁSHELY-SZOLGÁLTATÁS, VENDÉGLÁTÁS
55.1 Szállodai szolgáltatás
55.2 Egyéb kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás
55.3 Étkezőhelyi vendéglátás
55.4 Bárok, hasonló vendéglátás
55.5 Munkahelyi és közétkeztetés
I. SZÁLLÍTÁS, RAKTÁROZÁS, POSTA, TÁVKÖZLÉS
60 SZÁRAZFÖLDI, CSŐVEZETÉKES SZÁLLÍTÁS
60.1 Vasúti szállítás
60.2 Egyéb szárazföldi szállítás
60.3. Csővezetékes szállítás
61 VÍZI SZÁLLÍTÁS
61.1 Tengeri szállítás
61.2 Belvízi szállítás
62 LÉGI SZÁLLÍTÁS
62.1 Menetrendszerű légi szállítás
62.2. Nem menetrendszerű légi szállítás
62.3. Űrszállítás
63 SZÁLLÍTÁST KIEGÉSZÍTŐ TEVÉKENYSÉG, UTAZÁSSZERVEZÉS
63.1. Rakománykezelés, tárolás, raktározás
63.2. Egyéb, szállítást segítő tevékenység
63.3 Utazásszervezés
63.4 Szállítmányozás
64 POSTA, TÁVKÖZLÉS
64.1. Postai, futárpostai tevékenység
64.2 Távközlés
J. PÉNZÜGYI KÖZVETÍTÉS
65 Pénzügyi közvetítés
65.1 Monetáris közvetítés
65.2 Egyéb pénzügyi közvetítés
66 Biztosítás, nyugdíjalap
66.0 Biztosítás, nyugdíjalap
67 PÉNZÜGYI KIEGÉSZÍTŐ TEVÉKENYSÉG
67.1. Pénzügyi kiegészítő tevékenység
67.2 Biztosítást, nyugdíjalapot kiegészítő tevékenység
K. INGATLANÜGYLETEK, GAZDASÁGI SZOLGÁLTATÁS
70 INGATLANÜGYLETEK
70.1 Saját tulajdonú ingatlannal kapcsolatos ügylet
70.2 Ingatlan bérbeadása, üzemeltetése
70.3 Ingatlanügynöki, -kezelési szolgáltatás
71 KÖLCSÖNZÉS
71.1 Gépkocsikölcsönzés
71.2 Egyéb jármű kölcsönzése
71.3 Egyéb gép kölcsönzése
71.4 Fogyasztási cikk kölcsönzése
72 SZÁMÍTÁSTECHNIKAI TEVÉKENYSÉG
72.1 Hardver-szaktanácsadás
72.2 Szoftverszaktanácsadás, -ellátás
72.3 Adatfeldolgozás
72.4 Adatbázis szolgáltatás, on-line kiadás
72.5 Iroda-, számítógép-javítás
72.6 Egyéb számítástechnikai tevékenység
73 KUTATÁS, FEJLESZTÉS
73.1 Műszaki kutatás, fejlesztés
73.2 Humán kutatás, fejlesztés
74 EGYÉB GAZDASÁGI SZOLGÁLTATÁS
74.1 Jogi, gazdasági tevékenység
74.2 Mérnöki tevékenység, tanácsadás
74.3 Műszaki vizsgálat, elemzés
74.4 Hirdetés
74.5 Munkaerő-közvetítés
74.6 Nyomozási, biztonsági tevékenység
74.7 Takarítás, tisztítás
74.8 Egyéb máshova nem sorolt gazdasági szolgáltatás
M. OKTATÁS
80 OKTATÁS
80.1 Alapfokú oktatás
80.2 Középfokú oktatás
80.3 Felsőoktatás
80.4 Felnőtt- és egyéb oktatás
N. EGÉSZSÉGÜGYI, SZOCIÁLIS ELLÁTÁS
85 EGÉSZSÉGÜGYI, SZOCIÁLIS ELLÁTÁS
85.1 Humán-egészségügyi ellátás
85.2 Állat-egészségügyi ellátás
85.3 Szociális ellátás
O. EGYÉB KÖZÖSSÉGI, SZEMÉLYI SZOLGÁLTATÁS
90 SZENNYVÍZ-, HULLADÉKKEZELÉS, SZENNYEZŐDÉSMENTESÍTÉS
90.0 Szennyvíz-, hulladékkezelés,
szennyeződésmentesítés
92 SZÓRAKOZTATÁS, KULTÚRA, SPORT
92.1 Film-, videogyártás
92.2 Rádió-televízió műsorszolgátatás
92.3 Egyéb szórakoztatás
92.4 Hírügynökségi tevékenység
92.5 Könyvtári, levéltári, múzeumi, egyéb kulturális
tevékenység
92.6 Sporttevékenység
92.7 Egyéb szabadidős tevékenység
93 EGYÉB SZOLGÁLTATÁS
93.0 Egyéb szolgáltatás
II. Fejezet
Alapvetés
1. A cégek gazdasági tevékenysége
A különféle cégek - túlnyomórészt gazdálkodó szervezetek - rendeltetése: üzletszerű gazdasági tevékenység folytatása vagy annak elősegítése. A tevékenységre vonatkozó szabályokat egyfelől a cégek egyes fajtáira és bizonyos tevékenységekre vonatkozó jogszabályokban, másfelől a cégnyilvántartásról, cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvényben (Ct.) találjuk.A cégek legfontosabb formája a gazdasági társaság (e körben tárgyaljuk az egyesülést is). A gazdasági társaságokhoz sok mindenben hasonlít a közhasznú társaság. A második fontos cégforma a szövetkezet. A harmadik csoportba soroljuk a vállalatokat. A felsorolást a kevésbé fontos cégformákkal (vízgazdálkodási társulat, egyéni cég stb.) zárjuk le. Gazdasági szempontból meghatározó jelentősége ma a gazdasági társaságoknak és a szövetkezeteknek van, az állami vállalatok kötelező átalakulása folytán a vállalati forma szűk körre szorult vissza. A gazdasági tevékenység legrészletesebb szabályozását a gazdasági társaságokról szóló Gt.-ben találjuk. Amit ott kifejtünk, sok szempontból irányadó a többi gazdálkodó szervezetre is.
1.1. A gazdálkodó szervezetekre vonatkozó jogszabályok
A gazdálkodó szervezetekre vonatkozó jogszabályok maguk adják meg a különféle cégformák tevékenységének fő kereteit. E "belső" szabályokhoz kapcsolódik a "külső" szabályozás, amely a cégformáktól függetlenül határozza meg a tevékenység folytatásának feltételeit.1.1.1. A gazdasági társaságok
A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) 3. §-ának (1) bekezdése szerint gazdasági társaságot természetes és jogi személyek, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok (belföldiek és külföldiek egyaránt) üzletszerű közös gazdaságitevékenység folytatására alapíthatnak. Elvileg tehát a gazdasági társaság alapítására való jogosultság alanyi (azaz személyi) szempontból korlátlan; ugyanígy fő szabályként a gazdasági társaság szabadon választja meg azt is, hogy milyen tevékenységet kíván folytatni.Ugyanezt mondhatjuk el a Gt. 14. §-ával szabályozott előtársaságról is, amely gazdasági tevékenységét a cégbejegyzésre irányuló kérelem benyújtásától kezdve folytathat. Amíg azonban a cégbejegyzés meg nem történik, hatósági engedélyhez kötött tevékenység végzését nem kezdheti el.
A társaság alapításánál a létesítő okirat (társasági szerződés, alapszabály, alapító okirat) kötelező tartalmi eleme a társaság tevékenységi körének megjelölése [Gt. 12. § c) pont].
Ennek hiányában a szerződés létre sem jön [Ptk. 205. § (2) bekezdés]. A cégbíróság mind a jogi személyiség nélküli, mind a jogi személyiséggel rendelkező cégek bejegyzésére irányuló eljárásban vizsgálja, hogy a kérelem, illetve a hozzá csatolt okiratok tartalmazzák-e és törvényszerűen tartalmazzák-e a tevékenységi kör megjelölését. A jogerős cégbejegyzés után a Ct. ezt a tartalmi kelléket már érvénytelenségi oknak fogja fel. Egyfelől a Ct. 46. §-ának (1) bekezdése alapján a bejegyzési kérelemnek helyt adó jogerős végzés hatályon kívül helyezése iránt az ügyész, továbbá az, akire a végzés rendelkezést tartalmaz, a végzés őt érintő részére vonatkozóan pert indíthat azon az alapon, hogy a végzés tartalma jogszabályba ütközik (a végzés tartalmazza a tevékenységi kör feltüntetését is). A pert a megyei (fővárosi) bíróság előtt a végzésnek a Cégközlönyben való közzétételétől számított 30 napon belül lehet megindítani [Gt. 46. § (3) bekezdés].
A hatályon kívül helyezésre irányuló perindítástól eltekintve a társasági szerződés (alapító okirat, alapszabály) érvénytelenségére vonatkozó hivatkozás csak meghatározott, szűk körben lehetséges. A Ct. 48. §-ának (2) bekezdés c) pontja azonban megengedi az érvénytelenségre való hivatkozást, ha a bejegyzés alapjául szolgáló okirat nem tartalmazza a cég tevékenységi körét, illetve az jogellenes célra irányul. (Itt fontos megjegyezni, hogy a jogellenes célt - kifejezetten vagy leplezetten - magának a társasági szerződésnek, alapszabálynak vagy alapító okiratnak kell tartalmaznia. Amennyiben a gazdasági társaság az érvényes alapító okiratától eltérve folytat jogellenes célra irányuló tevékenységet, akkor már törvénysértő működésről van szó, ami a törvényességi felügyelet tárgya kell, hogy legyen, vagy egyéb - közigazgatási, büntetőjogi stb. - szankciót von maga után.) A társasági szerződés, alapító okirat vagy alapszabály érvénytelenségének megállapítása iránt a megyei (fővárosi) bíróságon lehet pert indítani. A kifejtett szempontok irányadók a tevékenységi kör módosítására is.)
Az érvénytelenség következményei is eltérőek aszerint, hogy annak megállapítása a jogerős bejegyzés előtt vagy azután történt-e. Ha előtte: a társaság működését a Ptk. 237. §-a értelmében meg sem kezdheti és a tagoknak egymás közti viszonyukban a szerződéskötés előtti állapotot kell helyreállítaniuk. Ha pedig már megkezdte, a Gt.-nek az előtársaságra vonatkozó 15. §-ának (2) bekezdése szerint kell működését megszüntetni. A jogerős cégbejegyzés után mind a Ct. 46., mind a 48. §-a alapján indított perben a bíróság először is az érvénytelenség okának kiküszöbölését köteles megkísérelni [Gt. 47. § (1) bekezdés, 48. § (3) bekezdés]. Amennyiben ez nem jár eredménnyel, az alapító, illetve a bejegyzés alapjául szolgáló egyéb okiratot (helyesen: az abban foglalt jognyilatkozatot) meghatározott időpontig hatályossá nyilvánítja és megküldi a jogerős ítéletet a cégbíróságnak a cég megszűntnek nyilvánítása, a felszámolási vagy végelszámolási, illetve törvényességi eljárás lefolytatása végett [Gt. 47. § (3) bekezdés, 48. § (4) bekezdés]. Az ebből eredő eljárási kérdésekkel nem foglalkozunk, csak arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a tevékenységi körrel kapcsolatos hiányosságokat a per során is lehet pótolni.
A gazdasági társaságokhoz kapcsolódóan foglalkozunk még két sajátos cégformával. Az egyesülést a Gt. 272. §-a kooperációs társaságnak definiálja, amelyet tagjai gazdálkodásuk eredményességének előmozdítása, gazdasági tevékenységük összehangolása és közös szakmai érdekvédelmük céljából alapíthatnak. A társasági szerződésben e célok megvalósításához szükséges feladatokat konkrétan meg kell határozni. Az egyesülés kiegészítő gazdálkodási tevékenységet is folytathat [Gt. 273. § (1) bekezdés a) pont, 273. § (2) bekezdés]. Egyebekben az egyesülésre a Gt. első részének általános szabályait kell alkalmazni. A másik speciális cégforma a közhasznú társaság, amely a Ptk. 57. §-a alapján a társadalom közös szükségleteinek kielégítését nyereség- és vagyonszerzési cél nélkül szolgálja. Ennek érdekében üzletszerű gazdasági tevékenységet folytathat, aminek mibenlétét a társasági szerződésben kell meghatározni. Tevékenységére a Ptk. 57. §-ának (2) bekezdése értelmében a gazdasági társaságok közös, illetve a korlátolt felelősségű társaság különös szabályait kell alkalmazni.
1.1.2. A szövetkezet tevékenységének szabályozása
Az 1992. évi I. törvény (Szöv. tv.) 3. §-a szerint a szövetkezetet természetes és jogi személyek alapíthatják meg. A szövetkezés célja: a tagok érdekeit szolgáló vállalkozás és más tevékenység folytatása. A törvény ugyan nem korlátozza a szövetkezet működését a vállalkozásra, működésében mégis az üzletszerű gazdasági tevékenységnek van meghatározó jelentősége. Az Szöv. tv. 62. §-ának (1) bekezdése szerint a szövetkezet fő szabályként bármilyen tevékenységet folytathat, kivéve azt, amelyet törvény más formájú gazdálkodó szervezet vagy az állam (állami szerv) kizárólagos tevékenységi körébe utal. Az Szöv. tv. csupán egyetlen korlátozó rendelkezést tartalmaz: a 62. § (2) bekezdése szerint a takarék-hitelszövetkezet tevékenységét csak tagjai részére végezheti. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 5. §-ának (6) bekezdése azonban a tagok részére is csak e törvény 3. § (1) bekezdés a)-e), h) és j) pontjában meghatározott tevékenységek (betétgyűjtés, pénzkölcsönzés, pénzügyi lízing, pénzforgalmi szolgáltatás, készpénzt helyettesítő fizetési eszközök kibocsátása, pénzügyi szolgáltatás közvetítése, betéti- és széfszolgáltatás) folytatását engedi meg; valutával, devizával, váltóval és csekkel pedig csak saját számlájára kereskedhet.A szövetkezet tevékenységi körét az Szöv. tv. 17. §-ának (2) bekezdés a) pontja szerint az alapszabályban kell meghatározni. Ehhez képest a tevékenységi kör megváltoztatása az alapszabály módosításával történhet. Az alapszabály módosítása a közgyűlés (küldöttgyűlés) hatáskörébe tartozik [Szöv. tv. 20. § (1) bekezdés a) pont, 20. § (2) bekezdés és 26. §].
1.1.3. A vállalat tevékenységének szabályozása
1.1.3.1. Időrendben elsőnek az állami vállalatokra vonatkozó szabályok születtek meg; jelenleg erre nézve az 1977. évi VI. törvény (Vt.) van hatályban. Állami vállalatot az állam erre feljogosított szervei alapíthattak és az általuk kiadott létesítő határozat jelölte meg az állami vállalatok tevékenységi körét is (Vt. 10/C. §). Az állami vállalat alapítására való jogosultság azonban már megszűnt, és az alapító csak akkor határozhatja meg a tevékenységi kört, ha az állami vállalat elkülönült szervezeti egysége önálló vállalattá alakul [Vt. 7. §, 10/C. § (2) bekezdés b) pontja]. Ettől eltekintve ma már inkább csak a Vt. 26. §-ának van jelentősége, amely szerint a vállalat saját tevékenységét módosíthatja: még pedig az önigazgató vállalat saját elhatározása szerint, az államigazgatási felügyelet alatt álló vállalat ugyan szintén határozhat tevékenységének módosításáról, ámde ebben őt az alapító szerv korlátozhatja [26. § (1)-(2) bekezdés]. Amennyiben jogszabály egyes tevékenységek folytatását külön hatósági engedélyhez köti, ezt az engedélyt az állami vállalatok is kötelesek beszerezni (26/A. §).A törvény végrehajtásáról szóló 33/1984. (X. 31.) Mt. rendelet 29. §-a szerint az állami vállalat tevékenységi körét a nemzetgazdaság egységes ágazati osztályozása szerint legfeljebb szakágazatra, kereskedelmi tevékenység esetén pedig ezen felül - szükség esetén - termékfőcsoportra való utalással kell meghatározni.
Az állami vállalatok köre azonban máig már a minimálisra csökkent. A korábban hatályban volt 1992. évi LIV. törvény rendelkezései szerint ugyanis gazdasági társasággá kellett átalakulniuk. Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. tv. 70. §-ának (2) bekezdése szerint azokra az állami vállalatokra, amelyek a törvény hatálybalépéséig még nem alakultak át gazdasági társasággá, továbbra is alkalmazni kell az 1992. évi LIV. törvénynek az átalakulásra vonatkozó 32-48. §-ait. Az átalakulási kötelezettséget csak a vállalat ellen indított felszámolási eljárás zárja ki. Az új törvény 70. §-ának (3) bekezdése azonban felmentette az átalakulási kötelezettség alól a közüzemi vállalatokat, ezek továbbra is működhetnek állami vállalati formában, azzal, hogy az alapító jogait felettük az alaptevékenységük szerint illetékes miniszter gyakorolja.
1.1.3.2. Az állami vállalattól meg kell különböztetni az egyes jogi személyek vállalatait. A Ptk. 70. §-a értelmében vállalatot a helyi önkormányzat, a szövetkezetek országos érdekképviseleti szerve, valamint az egyesület hozhat létre. (A Ptk. szóhasználatában az egyesület fogalma az 1969. évi II. törvény alapján létesített valamennyi társadalmi szervezetet magában foglalja, így a politikai pártot és a szakszervezetet is. Az egyesületre vonatkozó szabályok szerint - figyelemmel a Ptk. 65. §-ának (6) bekezdésére - vállalat alapítója lehet a köztestület is.
Az egyes jogi személyek vállalatának tevékenységi körét a Ptk. 72.§-ának (1) bekezdése szerint a létesítő jogi személy állapítja meg. A tevékenységi körre utalni kell a létesítő okiratban is [Ptk. 71. § (1) bekezdés]. A Ptk. idevonatkozó rendelkezései nem adnak olyan önállóságot az egyes jogi személyek vállalatának, mint a Vt. 26. §-a az állami vállalatnak: ebből következik, hogy a tevékenységi kör megváltoztatásáról a létesítő jogi személy - a létesítő okirat módosításával - dönthet. Egyebekben a tevékenységi kör meghatározása tekintetében a Ptk. 72. §-ának (1) bekezdése nem tartalmaz többet, mint hogy a jogszabályok kereteire utal. Mindaz tehát, amit a későbbiekben valamennyi cégformára irányadó szabályként fejtünk ki, vonatkozik az egyes jogi személyek vállalataira is.
Az egyes jogi személyek által alapított vállalatok akkor is az eredeti formájukban működhetnek tovább, ha alapításuk még 1990. év előtt történt. Igaz, hogy az 1992. évi LV. törvény 5. §-ának (1) bekezdése [a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 9. §-a (4) bekezdésének módosításával] megtiltotta a jövőre nézve az ilyen vállalatok alapítását, 10. §-ának (5) bekezdése pedig 1996. december 31-ei határidővel elrendelte ezeknek a vállalatoknak gazdasági társasággá való átalakítását, azonban az 1995. évi XXXIX. törvény 77. §-ának (2) bekezdése ezeket a rendelkezéseket hatályon kívül helyezte. Ehhez képest az egyes jogi személyek vállalatai részére a gazdasági társasággá való átalakulás ma már csak lehetőség, nem pedig kötelezettség. (Úgyszintén ezúttal is vállalati formában működhetnek tovább az önkormányzatok közüzemi vállalatai is; felettük az alapítói jogokat az érdekelt önkormányzat gyakorolja.)
1.1.3.3. Hasonlóképpen tovább működhetnek eredeti formájukban a nem állami vállalatok által alapított leányvállalatok is. (Az állami vállalatok által alapított leányvállalatoknak az állami vállalattal együtt kellett gazdasági társasággá átalakulniuk.) Leányvállalatot a Ptk. 74. §-ának (1) bekezdése szerint jogszabályban meghatározott gazdálkodó szervezetek és más jogi személyek hozhatnak létre. [A részletes szabályokat a 65/1984. (XII. 28.) Mt. rendelet tartalmazza.] Egyebekben a Ptk. 74. §-ának (3) bekezdése szerint a leányvállalatra az egyes jogi személyek vállalatára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
1.1.4. Az egyéb cégek működésére vonatkozó szabályok
Különféle jogszabályok szólnak további cégek tevékenységéről is, ezeknek a gazdasági életben elfoglalt jelentősége korlátozott. E cégek a következők:1.1.4.1. Oktatói munkaközösség: Ezeket különféle ismeretkörök (iskolai tantárgyak, nyelvek, zene, tánc, gépjárművezetés) oktatása végett megfelelő képzettséggel rendelkező természetes személyek alapíthatják. Tevékenységi körük azonos az oktatott ismeretek tanításával; amiket az alapszabályban kell meghatározni; az ismeretkörök szűkítése vagy kiterjesztése az alapszabály módosításával történhet. Az oktatói munkaközösség tevékenységét a 36/1990. (II. 28.) Mt. rendelet szabályozza; jogi személy, mely a cégjegyzésbe való bejegyzéssel jön létre. Számos kérdésben a közkereseti társaságra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni az oktatói munkaközösségekre is.
1.1.4.2. Az erdőbirtokossági társulat: célhoz kötött gazdálkodó szervezet: a tagjai tulajdonában lévő, továbbá saját tulajdonául megszerzett erdőterületen gazdálkodik. Az 1994. évi XLIX. törvény 28. §-ának (3) bekezdése értelmében kizárólag erdőgazdálkodási és ahhoz közvetlenül kapcsolódó tevékenységet folytathat. E korlátok között a társulat tevékenységi körét az alapszabályban kell [a törvény 8. §-ának (2) bekezdés c) pontja szerint] meghatározni; ehhez képest a tevékenységi kör megváltoztatásáról az alapszabály módosításával lehet határozni.
1.1.4.3. A vízgazdálkodási társulat: a vízgazdálkodási társulatok egy-egy meghatározott érdekeltségi területen alakulhatnak meg. Jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezetnek minősülnek.
Tevékenységük irányulhat: víziközmű (ivóvízellátást vagy szennyvízelvezetést szolgáló létesítmény), illetve vízmű (például mezőgazdasági vízhasznosítást, vízrendezést vagy vízvédelmet szolgáló létesítmény) létrehozására és üzemeltetésére. Utóbbi vállalkozásban is részt vehet, de felelőssége nem haladhatja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.)
A vízgazdálkodási társulatot az érdekeltségi területen ingatlantulajdonnal rendelkező vagy ingatlant használó természetes és jogi személyek (ide értve a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságokat is) alakíthatják meg. A vízgazdálkodási társulat cégbejegyzése kötelező [l. az 1995. évi LVII. törvény 34-35. §-át és a 160/1995. (XII. 26.) Korm. rendeletet].
1.1.4.4. Az egyéni vállalkozó: az 1990. évi V. törvény 4. §-ának (1) bekezdése értelmében vállalkozói tevékenységét a gazdasági kamara által kiállított vállalkozói igazolvány birtokában végezheti. A törvény 6. §-ának (1) bekezdése értelmében a vállalkozói igazolvány tartalmazza a tevékenységi kör megjelölését, megváltozását pedig szintén a kamara vezeti be az igazolványba. Az 1990. évi V. törvénynek az 1997. évi CXXXVII. törvénnyel megállapított fenti szabályai azonban csak 2000. október 31-éig maradnak így hatályban. A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény a kötelező kamarai tagságot megszüntette, s megszűnnek a kamarák közigazgatási hatáskörei is. A - várhatóan a fenti időpont előtt - meghozandó jogszabályok fogják rendezni az egyéni vállalkozók vállalkozói igazolványa kiadásának kérdését (vélhetőleg visszakerül az önkormányzati jegyzők hatáskörébe.)
Az egyéni vállalkozó szabad döntése szerint kérheti - a törvény 15. §-a alapján cégének bejegyzését a cégjegyzékbe (egyéni cégként). Ez a bejegyzés csupán deklaratív hatályú.
