Tájékoztató (AVÉ 2011/12.)

a felszámolás alatt álló vállalkozások ügyleteinek fordított adózás alá tartozásáról

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A belföldi fordított adózásra vonatkozó előírások alapján a gazdasági élet olyan szegmenseiben helyeződik át az adófizetési kötelezettség az ügylet teljesítőjéről a termék vevőjére, szolgáltatás igénybevevőjére, amelyekről elmondható az, hogy az adó termékértékesítő, szolgáltatásnyújtó általi megfizetése az állami költségvetés szempontjából kockázatosnak minősíthető.
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa törvény) 142. § (1) bekezdés g) pontja értelmé...

Tájékoztató (AVÉ 2011/12.)
a felszámolás alatt álló vállalkozások ügyleteinek fordított adózás alá tartozásáról
A belföldi fordított adózásra vonatkozó előírások alapján a gazdasági élet olyan szegmenseiben helyeződik át az adófizetési kötelezettség az ügylet teljesítőjéről a termék vevőjére, szolgáltatás igénybevevőjére, amelyekről elmondható az, hogy az adó termékértékesítő, szolgáltatásnyújtó általi megfizetése az állami költségvetés szempontjából kockázatosnak minősíthető.
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa törvény) 142. § (1) bekezdés g) pontja értelmében a termék vevője, szolgáltatás igénybevevője az adófizetésre kötelezett, ha a vállalkozásban tárgyi eszközként használt termék értékesítése, valamint egyéb, a teljesítéskor a szokásos piaci árát tekintve 100 000 forintnak megfelelő pénzösszeget meghaladó termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás esetében, ha a teljesítésre kötelezett adóalany felszámolási, vagy bármely más, fizetésképtelenségét megállapító eljárás hatálya alatt áll. Természetesen ahhoz, hogy a fordított adózás alkalmazhatósága egyértelműen megállapítható legyen, az Áfa törvény egyéb rendelkezéseit is figyelembe kell venni.
Az Áfa törvény 142. §-a alapján a felszámolás alatt álló vállalkozás által teljesítendő ügyletre akkor alkalmazandó a fordított adózás, ha
- a termék értékesítője és/vagy szolgáltatás nyújtója és a termék vevője, szolgáltatás igénybevevője is megfelel az Áfa törvény 142. § (3) bekezdésében foglaltaknak és
- az ügylet tárgya az Áfa törvény 142. § (1) bekezdés g) pontja szerint
• a felszámolás alatt álló adóalany által használt tárgyi eszköz, függetlenül annak értékétől,
• olyan termék/termékcsoport és/vagy szolgáltatás/ szolgáltatáscsoport, feltéve, hogy a szokásos piaci ára 100 000 forintnál nagyobb.
A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (továbbiakban Cstv.) 1. § (3) bekezdése alapján a felszámolási eljárás olyan eljárás, amelynek célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők a Cstv-ben meghatározott módon kielégítést nyerjenek. A felszámolás alatt álló adóalanynak - az egyéb törvényi feltételek fennállás esetén - a felszámolási eljárás kezdetét követően teljesített minden olyan ügylete fordított adózás alá esik, ami megfelel az Áfa törvény 142. § (1) bekezdés g) pontjában foglaltaknak (teljesítési időpontként természetesen az Áfa törvény szerint meghatározott teljesítési időpont veendő figyelembe).
Az adófizetési kötelezettségnek a felszámolás alatt álló adóalanyról a termékbeszerzőre, szolgáltatás igénybevevőre való áthelyezhetőségének feltétele, hogy a termékértékesítőre, szolgáltatásnyújtóra és a teljesített ügyletre olyan áfabeli szabályok vonatkozzanak, amelyek alapján az ügyletet ténylegesen terheli olyan adófizetési kötelezettség, ami a termék vevőjére, szolgáltatás igénybevevőjére áthelyezhető. Így feltétel egyrészt az, hogy az ügylet teljesítője adófizetésre kötelezett legyen, másrészt az, hogy az ügylet maga tényleges adófizetési kötelezettséggel járjon.
Amennyiben a fordított adózás alkalmazásának egyéb törvényi feltételei fennállnak és az ügylet tárgya a felszámolás alatt álló adóalany tárgyi eszköze, akkor az ügylet fordítottan adózik. Így pl. abban az esetben, ha a felszámolás alatt álló adóalany által használt számítógépet vásárolja meg egy vállalkozás - az egyéb törvényi feltételek fennállása esetén - általában fordított adózás alkalmazandó, függetlenül attól, hogy mekkora a számítógép ára illetve forgalmi értéke. Nem alkalmazandó azonban fordított adózás a tárgyi eszközként használt számítógép adásvételére akkor, ha a számítógép értékesítése az Áfa törvény 87. §-a alapján adómentes, vagyis akkor, ha az értékesítő adóalany a kérdéses számítógépet, kizárólag az olyan - Áfa törvény 85-86. §-ai szerint - adómentes termékértékesítéséhez, szolgáltatásnyújtásához használta, hasznosította, amely miatt a felszámolás alatt álló adóalanyt a számítógép előzetesen felszámított adója tekintetében adólevonási jog nem illette meg,
A tárgyi eszköz értékesítésére alkalmazandó szabálytól eltérően a tárgyi eszköznek nem minősülő termékek értékesítése, valamint a szolgáltatásnyújtások esetében figyelembe kell venni a szokásos piaci árat. Az Áfa törvény alkalmazásában a szokásos piaci ár fogalma alatt az Áfa törvény 255. §-ában meghatározottak értendőek. Ennek megfelelően a szokásos piaci ár az a teljes pénzösszeg, amelyet tisztességes versenyfeltételek mellett az adott termékértékesítéssel vagy szolgáltatásnyújtással összehasonlítható körülmények között a teljesítés helye szerinti államban, a teljesítés időpontjában a termék beszerzőjének illetve a szolgáltatás igénybevevőjének fizetnie kell egy tőle független termékértékesítőnek, szolgáltatásnyújtónak. Összehasonlítható körülmények hiányában a szokásos piaci ár termékértékesítés esetén nem lehet alacsonyabb a termék beszerzési áránál, ilyen ár hiányában pedig a teljesítés időpontjában megállapított előállítási értékénél. Összehasonlítható körülmények hiányában a szokásos piaci ár szolgáltatásnyújtás esetén nem lehet alacsonyabb annál a pénzben kifejezett összegnél, amely a szolgáltatás nyújtójánál a teljesítés érdekében kiadásként felmerült. Annak számítása során, hogy az ügylet szokásos piaci ára meghaladja-e a 100 000 forintot, általános forgalmi adót nem tartalmazó értéket kell figyelembe venni.
Az Áfa törvény 142. § (1) bekezdés g) pont megfogalmazása szerint a tárgyi eszközön kívül az egyéb, a teljesítéskor a szokásos piaci árát tekintve 100 000 forintnak megfelelő pénzösszeget meghaladó termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás esetén alkalmazandó a fordított adózás. A törvény termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás fogalom használatából következően ügyletre, és nem termék, szolgáltatás egységekre kell vizsgálni a 100 000 forintos érték meghaladását, vagyis a 100 000 forintos értékhatár a felek megállapodása, valamint az ügylet körülményei alapján az adózó egy egységként kezelendő ügyleteire vonatkozik. Amennyiben pl. a felek által megkötött szerződés, illetve azt megelőzően a felszámoló által kiírt pályázat is a felszámolás alatt álló cég árukészletének egy egységként való értékesítésére irányul, akkor az árukészletre vonatkozóan kell vizsgálni a törvényben meghatározott összeghatárt. Az, hogy a tartalmilag egy egységként kezelendő teljes ügyletet a felek részletekben teljesítik, az értékhatár számítását nem befolyásolja. Pl. abban az esetben, ha egy vállalkozás egy felszámolás alatt álló - általános szabályok szerint adózó - állattenyésztő cég teljes baromfiállományának megvásárlására köt szerződést a felszámolóval, a 100 000 forintos érték számításakor a megvásárolt összes baromfi forgalmi értékét kell figyelembe venni. Amennyiben a felszámolóval kötött szerződés alapján ugyanennek az árunak a megvásárlása oly módon történik, hogy az értékesítő vállalja a baromfiállomány leszállítását is, s a szerződésben foglaltakból kitűnően minden egyes szállításkor részteljesítésre kerül sor, akkor a felek közötti szerződésben megfogalmazottak - az előzőekhez képest - a 100 000 forintos értékhatár számítását csak annyiban befolyásolják, hogy a szokásos piaci ár meghatározásakor figyelembe kell venni a baromfiállomány értékesítésének járulékos szolgáltatásaként megvalósuló fuvarozás értékét is.
Hangsúlyozandó, hogy a forgalmi értéknek csak a 100 000 forintos értékhatár számítása, vagyis a fordított adózás alá tartozás meghatározása szempontjából van jelentősége. Az Áfa törvény 142. § (1) bekezdés g) pontjának rendelkezéséből nem következik, hogy a felek között megvalósult ügylet adóalapjaként a forgalmi értéket kellene figyelembe venni. Az adóalapot az Áfa törvény IV. fejezetében foglaltaknak megfelelően kell megállapítani, vagyis - főszabály szerint
- az adó alapját ilyen ügylet esetén is az általános forgalmi adót nem tartalmazó ellenérték képezi. Pl. ha a felszámolás alatt álló vállalkozástól vásárolt 1200 db pohárnak az ellenértéke 87 000 forint és a forgalmi értéke 120 000 forint, akkor a számlán feltüntetendő adóalap 87 000 forint, azonban a 100 000 forintot meghaladó forgalmi értékre tekintettel
- az egyéb törvényi feltételek fennállása esetén - a jelzett pohár értékesítése tekintetében fordított adózás alkalmazandó. (A félreértések elkerülése érdekében ilyen esetben célszerű lehet a számlán a forgalmi értéket tájékoztató adatként feltüntetni.)
A felszámolás, fizetésképtelenséget jogerősen megállapító eljárás hatálya alatt álló adóalany által teljesített szolgáltatásnyújtás 2011. január elsejétől adózik fordítottan (amennyiben az egyéb törvényi feltételek fennállnak). Az Áfa törvény eltérő rendelkezése hiányában minden olyan szolgáltatásnyújtás, ami az Áfa törvény előírásai alapján 2010. december 31-ét követően teljesül és megfelel az Áfa törvény 142. § (1) bekezdés g) pontjában foglaltaknak, fordítottan adózik (feltéve, hogy a fordított adózás személyi feltételei is fennállnak). Így pl. a felszámolás alatt álló cég felé - az Áfa törvény 58. §-ának hatálya alá tartozó ügylet kapcsán - 2010. december 20-áig megfizetendő ingatlan bérleti díj adóját akkor is a felszámolás alatt álló adóalanynak kellett megfizetnie, ha az 2011. január havi bérleti időszakra vonatkozott. A 2011. január 20-áig megfizetendő bérleti díj ellenében nyújtott szolgáltatásra azonban már a fordított adózás szabályait kellett alkalmazni, feltéve, hogy a szolgáltatás forgalmi értéke meghaladta a 100 000 forintot (és az egyéb törvényi feltételek is fennálltak).
A felszámolás alatt álló vállalkozás által értékesített ingatlan vagy a vállalkozás tárgyi eszköze, vagy a 100 000 forintos értékhatárt meghaladó ügylet keretében történik az értékesítése. Ezért a felszámolás alatt álló vállalkozás ingatlan értékesítése esetében mindig számolni kell a fordított adózással. A felszámolás alatt álló vállalkozás által teljesített ingatlan értékesítésre az egyéb törvényi feltételek fennállása esetén is csak akkor alkalmazandó a fordított adózás, ha a konkrét ingatlan értékesítést adófizetési kötelezettség terheli, vagyis a fordított adózás akkor alkalmazandó, ha
- az ingatlan értékesítése törvényi kötelezettség alapján adóköteles, vagyis, ha építési telek értékesítése [az Áfa törvény (1) bekezdés k) pontjában az adómentesség alól kivételként meghatározott ügylet] valósul meg vagy olyan beépített ingatlannak az értékesítése történik, amely nem rendelkezik két éve jogerőssé vált használatbavételi engedéllyel [az Áfa törvény 86. § (1) bekezdés j) pontja szerinti adómentesség alól a ja)-jb) alpontokban kivételként megjelölt ügylet], vagy
- az ingatlan értékesítése a felszámolás alatt álló vállalkozásnak az Áfa törvény 88. §-án alapuló választása alapján adóköteles.
Az Áfa törvény 142. § (3) bekezdése értelmében az Áfa törvény 142. § (1) bekezdés alkalmazásának feltétele, hogy az ügylet teljesítésében érintett felek
- mindegyike belföldön nyilvántartásba vett adóalany legyen, valamint
- egyikének se legyen olyan, Áfa törvényben szabályozott jogállása, amelynek alapján tőle adó fizetése ne lenne követelhető.
A felszámolás alatt álló adóalany az Áfa törvény 142. § (3) bekezdésében meghatározott feltételeknek akkor felel meg, ha
- általános szabályok szerint adózó áfa adóalany,
- eva adóalany [figyelemmel az Áfa törvény 142. § (4) bekezdésében foglaltakra],
- az alanyi adómentes adóalany és a vállalkozásában használt tárgyi eszközét értékesíti vagy törvényi kötelezettség alapján adóköteles ingatlan értékesítést teljesít (figyelemmel az Áfa törvény 193-194. §-aiban foglaltakra),
- kizárólag közérdekű vagy egyéb speciális jellegére tekintettel adómentes tevékenységet végzőként bejelentkezett adóalany és olyan ügyletet teljesít, amely az Áfa törvény 85-87. §-ai alapján nem adómentes, vagy
- különleges jogállású mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalany, és a konkrét ügylettel összefüggésben kompenzációs felárra nem jogosult (pl. termelő eszközét értékesíti).
A felszámolás alatt álló adóalanytól terméket vásárló, szolgáltatást igénybe vevő akkor felel meg az Áfa törvény 142. § (3) bekezdés feltételeinek, ha
- általános szabályok szerint adózó áfa adóalany,
- eva adóalany [figyelemmel az Áfa törvény 142. § (4) bekezdésében foglaltakra], vagy
- kizárólag közérdekű vagy egyéb speciális jellegére tekintettel adómentes tevékenységet végzőként bejelentkezett adóalany.
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.