adozona.hu
110/2004. Számviteli kérdés
110/2004. Számviteli kérdés 497/2010/Szt. 77. § (7) bek./ISZ
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A multilevel marketingrendszerben (a továbbiakban: MLM-rendszer) forgalmazókat számviteli elszámolási szempontból el kell különítenünk az alábbiak szerint:
1. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) hatálya alá tartozó vállalkozóknál a tanácsadó saját közvetlen értékesítési forgalma után kapott utólagos árengedmény akkor minősíthető a számviteli törvény 77. §-a (7) bekezdésse szerinti engedménynek, ha a szerződésben még az egyes ügyletek teljesülése elő...
110/2004. Számviteli kérdés
497/2010/Szt. 77. § (7) bek./ISZ
Vállalkozásunk multilevel marketingrendszerben forgalmaz, úgynevezett tanácsadóként. A tanácsadók a saját értékesítési forgalmuk után utólagos árengedményt, illetve a rendszerben alattuk álló tanácsadók forgalma után jutalékot kapnak. Hogyan kell ezt az engedményt, illetve jutalékot elszámolni a különböző formákban (gazdasági társaság, egyéni vállalkozás, magánszemély) tevékenykedő tanácsadóknál?
A multilevel marketingrendszerben (a továbbiakban: MLM-rendszer) forgalmazókat számviteli elszámolási szempontból el kell különítenünk az alábbiak szerint:1. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) hatálya alá tartozó vállalkozóknál a tanácsadó saját közvetlen értékesítési forgalma után kapott utólagos árengedmény akkor minősíthető a számviteli törvény 77. §-a (7) bekezdésse szerinti engedménynek, ha a szerződésben még az egyes ügyletek teljesülése előtt egyértelműen tisztázta az eladó és a vevő azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén a (szintén szerződésben) meghatározott mértékű (nagyságú) engedmény jár. Ez esetben az engedményt nem kell számlázni. A szerződés szerinti feltételeknek a mérlegfordulónapig történt teljesítésének elismerése alapján a kapott engedmény egyéb bevételkénti elszámolása az egyéb követelésekkel szemben történik, a teljesítést igazoló bizonylat (jegyzőkönyv, megállapodás) alapján.
Ha az engedmény közvetlenül kapcsolódik egyes termékekhez vagy az engedmény nyújtásáról előre nem rendelkezik a szerződés, akkor az engedményről helyesbítő számlát kell kiállítani.
A tanácsadó által megnyert értékesítők forgalma utáni jutalék ügynöki tevékenység ellenértékének minősül, amely szolgáltatásról a tanácsadó állít ki számlát, elszámolása nála értékesítés nettó árbevételeként történik.
2. Egyéni vállalkozók, számlaképes magánszemélyek esetében a tanácsadó nem számolhatja el az előző pontban részletezettel azonos módon az utólag kapott, nem számlázott engedményt, mivel nem tartozik a számviteli törvény hatálya alá. Az így kapott engedmény - az ilyen engedmény elszámolásához szükséges, az előző pontban részletezett bizonylatok alapján - a személyi jövedelemadóról szóló törvény (a továbbiakban: Szja törvény) előírásai szerint lesz nála bevétel.
A többi, az előző pontban említett bevétel elszámolása a tanácsadó által kiállított számla alapján történik, szintén az Szja törvény vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően.
3. Nem számlaképes magánszemélyek. Ha a tanácsadók magánszemélyek, azaz nem számlaképesek, akkor őket megbízási szerződéssel, munkavégzésre irányuló egyéb szerződéses jogviszony keretében lehet foglalkoztatni, ilyenkor a jutalék összegét a kifizetőnél munkabérként (amely társadalombiztosításijárulék-köteles) kell elszámolni, amely a tanácsadónál szja-köteles bevétel lesz.
A tanácsadó által forgalmazott termékek ellenértéke és a kapott jutalék összege ekkor az Szja törvény szerint minősül bevételnek.
[2000. évi C. törvény 77. § (7) bek.]