adozona.hu
102/2005. Számviteli kérdés
102/2005. Számviteli kérdés 648/2010/Szt. 154. § (5) bek./ISZ
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 42. §-ának (2), illetve (3) bekezdései szabályozzák a kötelezettségeknek a mérleg fordulónapját követő egy éven belül esedékes törlesztései mérlegben való szerepeltetési módját, a kiegészítő mellékletben való részletezésük kötelezettségét. E rendelkezések szerint azokat a hosszú lejáratú kötelezettségek összegéből le kell vonni és a rövid lejáratú kötelezettségek között kell szerepeltetni. Erre a besorolási feladat...
102/2005. Számviteli kérdés
648/2010/Szt. 154. § (5) bek./ISZ
Egy vállalkozás a 2004. évi mérlegében egyes hosszú lejáratú kötelezettségei következő évben esedékes, együttesen jelentős összegű részleteit nem helyezte át a rövid lejáratú kötelezettségek közé, és erre a kötelességére a könyvvizsgálója sem figyelmeztette. Ismételten közzé kell-e tennie a beszámolóját az átrendezés utáni adatokkal, ha a pontosítás igénye egy hitelképességi vizsgálat kapcsán felmerül?
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 42. §-ának (2), illetve (3) bekezdései szabályozzák a kötelezettségeknek a mérleg fordulónapját követő egy éven belül esedékes törlesztései mérlegben való szerepeltetési módját, a kiegészítő mellékletben való részletezésük kötelezettségét. E rendelkezések szerint azokat a hosszú lejáratú kötelezettségek összegéből le kell vonni és a rövid lejáratú kötelezettségek között kell szerepeltetni. Erre a besorolási feladatra nem értelmezhető a számviteli törvény 4. §-ának (4) bekezdése szerinti, a szabályoktól való kivételes eltérés lehetősége sem. Ha tehát ez az átrendezés nem történt meg, helytelen mérlegadatokat tettek közzé. A könyvvizsgálónak a hibára - különösen, ha az átrendezésből kimaradó tételek együttes összege jelentős - fel kellett volna hívnia a vállalkozás vezetőinek figyelmét.A számviteli törvény 154. §-ának (5) bekezdése előírja, hogy a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibák esetén a már közzétett - az adott üzleti évet megelőző üzleti évre vonatkozó - éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót a helyesbített adatokkal ismételten közzé kell tenni.
A megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba fogalmának magyarázataként a számviteli törvény 3. §-a (3) bekezdésének 5. pontja a hibának és helyesbítésének a saját tőkével való kapcsolatát emeli ki. Akkor minősül ilyennek, ha a jelentős összegű hibák és hibahatások összevont értéke a saját tőkét lényegesen - a számviteli politikában meghatározott módon és mértékben - megváltoztatja, és ezért a már közzétett - a vagyoni, a pénzügyi és a jövedelmi helyzetre vonatkozó - adatok megtévesztőek. A számviteli törvény alsó értéket is meghatároz (a megállapítások következtében a saját tőke legalább 20 százalékkal változik), amelynek elérése esetén mindenképpen ilyennek kell tekinteni a hibát, és teljesíteni kell az ismételt közzétételre vonatkozó előírást.
A kérdezőnél a hiba és helyesbítése nem érinti a vállalkozás saját tőkéjét. Ugyanakkor a vállalkozás pénzügyi helyzetéről alkotott képet jelentősen befolyásolhatja, hogy a következő évben esedékes, együttesen jelentős összegű törlesztő részletek nem kerültek át a rövid lejáratú kötelezettségek közé. E mulasztás miatt a pénzügyi helyzet elemzésére alkalmas mutatók - például a likviditási mutató, a forgóeszközök és a rövid lejáratú kötelezettségek különbözete, az eszközök összértéke az egy éven belül esedékes kötelezettségek levonása utáni mutató - értéke torz képet ad(hat): vagyis a valóságosnál jobb pénzügyi helyzetben lévőnek tüntetik fel a vállalkozást. A kötelezettségek állományának esedékesség szerinti összetételéről a számviteli törvény előírásainak be nem tartásával közölt adatok ismeretében hozott gazdasági döntés kedvezőtlen helyzetbe hozhatja a vállalkozás üzleti partnerét. Ismételt (évközi) közzétételi kötelezettség azonban nem terheli a vállalkozást.
[2000. évi C. törvény 154. § (5) bek.]