adozona.hu
102/2003. Számviteli kérdés
102/2003. Számviteli kérdés 714/2010/Szt. 167. § (3) bek./ISZ
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) módosítása valóban megváltoztatta a hivatkozott törvényi előírást, amely az alábbiak szerint módosult: "A bizonylat (ideértve mind a kibocsátott, mind a befogadott bizonylatokat) alaki és tartalmi hitelessége, megbízhatósága - ha az más módon nem biztosítható - a gazdálkodó képviseletére jogosult személy (ideértve a Polgári Törvénykönyv szerinti képviseletet is), vagy belső szabályzatban erre külön feljogosított sz...
102/2003. Számviteli kérdés
714/2010/Szt. 167. § (3) bek./ISZ
A számviteli törvény 2004. január 1-jétől hatályos módosítása megszüntette a számlák kötelező aláírását. A jövőben hogyan biztosítható a számlák tartalmi hitelessége, megbízhatósága?
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) módosítása valóban megváltoztatta a hivatkozott törvényi előírást, amely az alábbiak szerint módosult: "A bizonylat (ideértve mind a kibocsátott, mind a befogadott bizonylatokat) alaki és tartalmi hitelessége, megbízhatósága - ha az más módon nem biztosítható - a gazdálkodó képviseletére jogosult személy (ideértve a Polgári Törvénykönyv szerinti képviseletet is), vagy belső szabályzatban erre külön feljogosított személy aláírásával is igazolható."A számviteli törvény ez irányú módosítását az Európai Unió 2001/115/EK számú irányelv-módosításának hazai jogszabályba történő átvétele indokolta, ugyanis a fenti irányelv szerint a tagállamok közvetlenül nem követelhetik meg a papíralapú számlák aláírását.
A hazai számviteli szabályozás a számviteli bizonylat adatainak alaki és tartalmi hitelességére, megbízhatóságára (helytállóságára) épít, azt tekinti a bizonylati elv és a bizonylati fegyelem alapjának. A hitelesség, a megbízhatóság biztosításának egyik jelenlegi eszköze a papíralapú számviteli bizonylatok esetében az aláírás. A hivatkozott irányelvi rendelkezésnek megfelelően ezt a direkt kötelezettséget kellett megszüntetni.
A törvénymódosítás szerint a jövőben az alaki és a tartalmi hitelességnek többféleképpen is meg lehet felelni. A gazdálkodó által választott, illetve az alkalmazott eljárásról a számviteli politikában szükséges rendelkezni.
A hitelesség biztosítására számos lehetőség adódik, amelyek közül a következőkben csak néhányat emelünk ki, hangsúlyozva, hogy további megoldások is lehetségesek.
Így - többek között - alkalmas lehet a papíralapú számla, egyszerűsített számla, illetve az egyéb számviteli (belső) bizonylat megbízhatóságának, hitelességének biztosítására:
- a termékértékesítésről, a szolgáltatásról - a számlázáshoz szükséges, a számlázási rendszer által mért, illetve számított vagy a számlázási rendszerbe bevitt ellenőrzött alapadatok alapján - számítógépes úton, emberi beavatkozás nélkül, folyamatosan és nagy tömegben történő számlakiállítás;
- a bizonylatot kibocsátó, illetve a befogadó gazdálkodó által az ügylet(ek)ről (a bizonylat kibocsátását megelőző időpontban) kötött (keret)szerződésben, megállapodásban rögzített, a későbbiekben egymásnak kibocsátandó bizonylatok hitelességének biztosítására mindkét fél által elfogadott, kidolgozott, a kívülálló - az ellenőrzést végző - számára is megismerhető, bizonyítható eljárás;
- a más jogszabály által előírt, meghatározott, a számla, az egyéb számviteli bizonylat hitelességének biztosítására szolgáló eljárás [számlakiállítással, számlázással kapcsolatos szabályokat jellemzően az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény, valamint az e jogszabályok felhatalmazása alapján kiadott, a számla, az egyszerűsített számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint a nyugta adását biztosító pénztárgép és taxaméter alkalmazásáról szóló 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet állapít meg];
valamint továbbra is alkalmazható megoldás a számviteli bizonylatok alaki és tartalmi hitelességének biztosítására - a fentieken kívül - a bizonylatnak a számviteli törvény 167. §-ának módosított (3) bekezdése szerinti, a gazdálkodó képviseletére jogosult személy (ideértve a Ptk. szerinti képviseletet is), vagy a gazdálkodó belső szabályzatában erre külön feljogosított személy általi aláírása.
Az elektronikus dokumentumok, iratok akkor fogadhatók el számviteli bizonylatként, ha azok az elektronikus aláírásról szóló törvény szerinti legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel vannak ellátva, továbbá megfelelnek a számviteli törvény számviteli bizonylatokra vonatkozó előírásainak. Az elektronikus dokumentumok, iratok bizonylatként történő alkalmazásának feltételeit, hitelességének, megbízhatóságának követelményeit más jogszabály is meghatározhatja.
Összefoglalva: a gazdálkodó döntésére van bízva, hogy a számla, az egyszerűsített számla, illetve az egyéb számviteli (belső) bizonylat hitelességének biztosítására milyen eljárást választ, azzal, hogy a választott eljárásnak biztosítania kell a számviteli törvény, illetve egyéb más jogszabály bizonylatokra vonatkozó követelményeinek teljesítését. Tehát a bizonylatokon továbbra is szerepeltetni kell minden olyan adatot, amit jogszabály kötelező formai és tartalmi elemként előír.
[2000. évi C. törvény 167. § (3) bek.]