adozona.hu
102/2002. Számviteli kérdés
102/2002. Számviteli kérdés 427/2010/Szt. 72. § (1) bek./ISZ
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 72. §-ának (1)-(2) bekezdése alapján az értékesítés nettó árbevételét a teljesítés időszakában (üzleti évében) kell elszámolni a vevőnek a szerződésben meghatározott feltételek szerinti teljesítés alapján kiállított, elküldött, a vevő által elismert, elfogadott számlában rögzített összegben. Ez az előírás az építési-szerelési munkák számlázására, elszámolására is vonatkozik. Az árbevétel elszámolásának a bizonylata...
102/2002. Számviteli kérdés
427/2010/Szt. 72. § (1) bek./ISZ
Az építési-szerelési tevékenység sajátosságainak figyelembevétele mellett köthető-e fizetési időpontokhoz, fizetési ütemtervhez a számlázás? Ha nem, akkor az így fizetett összegeket hogyan kell elszámolni? Mikor lehet az építési-szerelési munkát teljesítettnek tekinteni? Hogyan kell ezt dokumentálni? Az átadás-átvételi jegyzőkönyv lehet-e ilyen dokumentum, ha az csak az átadás-átvétel időpontját és a fizetendő összeget tartalmazza? Miként kell - az előbbiekre tekintettel - elszámolni az alvállalkozói teljesítményeket?
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 72. §-ának (1)-(2) bekezdése alapján az értékesítés nettó árbevételét a teljesítés időszakában (üzleti évében) kell elszámolni a vevőnek a szerződésben meghatározott feltételek szerinti teljesítés alapján kiállított, elküldött, a vevő által elismert, elfogadott számlában rögzített összegben. Ez az előírás az építési-szerelési munkák számlázására, elszámolására is vonatkozik. Az árbevétel elszámolásának a bizonylata jellemzően a számla, olyan számla, amelyet a szerződésben rögzített munkákról, teljesítményekről állítottak ki, a szerződésben rögzített áron, a szerződés szerinti teljesítés időpontjában, és amelyet a megrendelő elfogadott, a számlában szereplő ellenértéket elismerte.A leírtakból következik, hogy a fizetési időpontokhoz, a fizetési ütemtervhez nem köthető a számlázás. Ha a termékértékesítés és szolgáltatás teljesítését megelőzően az ellenértékbe beszámítható pénzösszeget fizetnek, azt előlegnek kell tekinteni, arról a kivitelező a pénzösszeg átvételének (jóváírásának) napjával előlegszámlát köteles kiállítani, az előleg összegében lévő fizetendő általános forgalmi adót pedig bevallani és befizetni. A megrendelővel (a beruházóval) kötött szerződésben rögzíteni kell, hogy a megrendelő az elvégzett építési-szerelési munkát milyen feltételek és dokumentumok alapján fogadja el, ismeri el teljesítettnek, és miként igazolja azt. A jogkövetkezmények részletes és egyértelmű előírása nem feltétlenül akadálya az átadásnak. A teljesítés igazolásába viszont mindenképpen beletartozik az írásban dokumentált átadás-átvétel (részletesen, mit adtak át, milyen értéken). Építési-szerelési munkáknál a tulajdonba adás, a birtokba adás - részteljesítések esetén - általában nem szükséges feltétele az átadás-átvételnek.
Az átadás-átvétel írásbeli dokumentuma nevezhető átadás-átvételi jegyzőkönyvnek is. Nem az elnevezés a fontos, hanem az, hogy ez az írásbeli dokumentum egyértelműen tartalmazza a ténylegesen elvégzett munkákat és azok ellenértékét, összhangban a szerződésben rögzített munkákkal és azok ellenértékével.
A részteljesítések átadás-átvételénél nem elsősorban a szerződésben rögzített konkrét időpontok a lényegesek, hanem az átadott-átvett munkák és azok értéke. Ha a részteljesítéskor nem készült az átadás-átvételről megfelelő dokumentum (jegyzőkönyv), akkor hiányzik a számlázás egyik lényeges feltétele.
A fizetési ütemtervnek megfelelő előlegfizetéskor - mint már utaltunk rá - nem számlát kell kiállítani, hanem előlegszámlát. Ha a kivitelező a megrendelővel abban állapodott meg, hogy a megrendelő a kivitelezést előleggel finanszírozza, akkor számlázni csak a megrendelt munka egészének átadásakor (ez esetben már általában birtokba adás is van) kell, és természetesen csak a számla alapján kell az árbevételt is elszámolni. (A számlázás időpontjáig a kivitelezőnél a már elvégzett munkákat, azok költségeit befejezetlen termelésként kell kimutatni.)
Ha a szerződésben meghatároztak ugyan részteljesítést, de az annak keretében elvégzendő munkákat és azok értékét nem rögzítették, akkor a részteljesítést nem lehet számlázni. Felvetődik a kérdés, ha nem határozták meg a szerződésben a részteljesítést jelentő munkákat, azok értékét, akkor miről készül az átadás-átvételi jegyzőkönyv? Ha viszont valós teljesítményekről készül az átadás-átvételi jegyzőkönyv, akkor miért nem határozzák meg annak a szerződés szerinti értékét, miért nem számlázzák azt?
Hangsúlyozzuk, a szerződő feleknek a részteljesítésről, annak számlázásáról írásban, a szerződésben kell megállapodni. A részteljesítés keretében elvégzett munkáknak műszakilag is elkülönítettnek, műszakilag is ellenőrizhetőnek kell lenniük. Ilyen előzmények mellett a ténylegesen elvégzett munkákról kell - az átadás-átvételi jegyzőkönyvvel alátámasztottan - a számlát kiállítani.
A beruházó általában konkrét létesítmény(ek) kivitelezését rendeli meg, és azt a kivitelező a szerződésben rögzítettek szerint több részletben (részteljesítésként) számlázhatja. Ha a megrendelő (a beruházó) az így számlázott részteljesítéseket elismeri, elfogadja, akkor a számlázott összeget - ha tárgyi eszköz megvalósításáról, felújításáról van szó - a beruházási számlára köteles könyvelni.
A kivitelező a több éven át tartó építési-szerelési munkák közvetlen költségeit a felmerüléskor, alvállalkozói teljesítményeit pedig azok átadás-átvételi jegyzőkönyvvel alátámasztott alvállalkozói számlák alapján köteles elszámolni. Amennyiben a megrendelő felé a kivitelező még nem számlázott, akkor e költségeket - mint a befejezetlen termelés közvetlen önköltségét - készletre kell venni. Amennyiben a kivitelező a megrendelővel kötött szerződés alapján részteljesítést számlázhatott (számlázott), és a számla alvállalkozói teljesítményt is tartalmaz, az alvállalkozó számlája azonban még nem érkezett meg, akkor a ténylegesen elvégzett és továbbszámlázott alvállalkozói teljesítmény értékét - mint igénybe vett szolgáltatás költségét, esetleg közvetített szolgáltatás értékét - az átadás-átvételi jegyzőkönyv alapján, nem számlázott alvállalkozói teljesítményként könyvelni kell.
[2000. évi C. törvény 72. § (1)-(2) bek.]