adozona.hu
87/2002. Számviteli kérdés
87/2002. Számviteli kérdés 625/2010/Szt. 141. § (3) bek./ISZ
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 136. §-ának (3) bekezdése szerint a vagyonmérleget a számviteli törvény szerinti beszámoló mérlegére és az azt alátámasztó leltárra vonatkozó előírások szerint kell elkészíteni. A számviteli törvény 141. §-ának (3) bekezdése ezt az előírást konkretizálja: "Az átalakulás során megszűnő gazdasági társaság a végleges vagyonmérleg elkészítését megelőzően köteles az átalakulás napjával - mint mérlegfordulónappal - a szá...
Sem a gazdasági társaságokról szóló törvény, sem a számviteli törvény a hivatkozott beszámoló elkészítésére vonatkozóan nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely korlátozná a tulajdonos osztalékfizetésre vonatkozó döntését, ha egyébként az osztalékfizetés feltételei teljesülnek. Ha a vagyonmérleget megelőző beszámoló eredménykimutatásában és mérlegében lehet jóváhagyott osztalék, akkor - az adott esetben - a beolvadással megszűnő leányvállalat vagyonmérleg-tervezetében is, végleges vagyonmérlegében is lehet ilyen összeg a kötelezettségek között (a mérleg szerinti eredmény már nem tartalmazza azt). Ha viszont a tulajdonos dönthet az átalakulás során megszűnő társaság osztalékáról, akkor azt nála is - az általános szabályok szerint - könyvelni kell.
Az anyavállalat az osztalékfizetésről hozott döntés dokumentuma alapján könyveli a járó osztalékot a megszűnő leányvállalat végleges vagyonmérlegének fordulónapjával, mint a megszűnés, az átalakulás napjával. Ebből adódóan követelése lesz a leányvállalattal szemben, amelyet a saját - az átalakuló (jogelőd) gazdasági társaság - vagyonmérlegébe a beolvadó társasággal szembeni követelések közé állít be, az osztalék miatti eredménynövekedés pedig a vagyonmérleg mérleg szerinti eredményében (eredménytartalékában) fog megjelenni, amelyet azonban - mint beolvasztó társaság - közvetlenül a mérleg szerinti eredménybe (eredménytartalékba) nem könyvelhet.
Az átalakulással létrejövő (jogutód) gazdasági társaság vagyonmérlegében az osztalékfizetés miatti követeléseket, kötelezettségeket egymással szemben kivezetik. Az anyavállalatnál lévő leányvállalati részesedés nyilvántartási értéke és a leányvállalat saját tőkéjének különbözete az anyavállalat saját tőkéjét módosítja.
Az átalakulással létrejövő (jogutód) gazdasági társaság végleges vagyonmérlegében a saját tőke azonos összegű lesz, függetlenül attól, hogy volt osztalékfizetés vagy sem. A könyvviteli nyilvántartásokban azonban közvetlenül a beolvadás könyvelése után kevesebb lesz az anyavállalat saját tőkéje akkor, ha az átalakulást közvetlenül megelőző beszámoló elfogadásakor osztalékfizetésről döntöttek, mintha ilyen döntést nem hoztak volna. (Ez utóbbi esetben ugyanis nagyobb lesz a leányvállalat saját tőkéje, és így a különbözet a beolvadás könyvelésekor a beolvasztó anyavállalat eredménytartalékát növeli.)
Így tehát a beolvadó társaság az átalakuláskor (a beolvadáskor) készült beszámoló alapján fizethet osztalékot, ha annak a feltételei adottak. A járó osztalékot a tulajdonosnak az átalakulás napjával könyvelnie kell, így az ezzel kapcsolatos tételek a vagonmérlegekben is szerepeltetendők.
[2000. évi C. törvény 141. § (3) bek., 39. § (3) bek.]