adozona.hu
85/2004. Számviteli kérdés
85/2004. Számviteli kérdés 480/2010/Szt. 77. § (2) bek./ISZ
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 77. §-a (2) bekezdésének a) pontja a káreseményekkel kapcsolatosan kapott azon bevételeket rendeli az üzleti évben egyéb bevételként elszámolni, amelyek a tárgyévhez vagy a tárgyévet megelőző üzleti év(ek)hez kapcsolódnak, és azokat a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezték.
A kártérítés általában a gazdálkodó valamely eszközében (tárgyi eszközben, készletben) bekövetkezett tényleges anyagi kár ellentétel...
85/2004. Számviteli kérdés
480/2010/Szt. 77. § (2) bek./ISZ
Egyik ügyfelünknél a tárgyévben kapott, pénzügyileg rendezett kártérítés olyan költségek ellensúlyozását szolgálja, amelyek részben a tárgyévben, részben a következő évben merülnek fel. Elhatárolható-e a bevétel a következő évre, tekintve, hogy a káresemény hatása áthúzódik a következő évre?
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 77. §-a (2) bekezdésének a) pontja a káreseményekkel kapcsolatosan kapott azon bevételeket rendeli az üzleti évben egyéb bevételként elszámolni, amelyek a tárgyévhez vagy a tárgyévet megelőző üzleti év(ek)hez kapcsolódnak, és azokat a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezték.A kártérítés általában a gazdálkodó valamely eszközében (tárgyi eszközben, készletben) bekövetkezett tényleges anyagi kár ellentételezésére (megtérítésére) szolgál. A számviteli elszámolásban az eszközökben bekövetkezett károk hatását terven felüli értékcsökkenés, illetve értékvesztés formájában kell (a számviteli törvény 53-56. §-ai szerint) az üzleti évi beszámolóban szerepeltetni, azaz a kapott kártérítés az így elszámolt ráfordítást ellentételezi, amelynek eredményhatása várhatóan semleges lesz (természetesen figyelembe véve a kártérítés arányát is). A kapott kártérítést akkor sem indokolt elhatárolni, ha annak összege meghaladja az eszközben keletkezett kár értékét.
Ha a "kártérítést" kifejezetten a tárgyévet követően felmerülő költségek, ráfordítások fedezetére adják, és ezeket a költségeket, ráfordításokat a tárgyévi beszámolóban nem lehet szerepeltetni (például terven felüli értékcsökkenés formájában), továbbá azt már a tárgyévben átutalják, akkor az egyéb bevételként elszámolt összegből a tárgyévet követően felmerülő költségekre, ráfordításokra jutó részt indokolt passzív időbeli elhatárolásba helyezni. [Megjegyezzük, hogy ebben az esetben nem beszélhetünk kártérítésről, hiszen a Ptk. szabályai szerint kártérítés csak a károkozás (azaz a cselekmény megtörténte) után járhat és nem előre. Emiatt feltételezhető, hogy nem kártérítés a valódi jogcím.]
[2000. évi C. törvény 77. § (2) bek. a) pont]