adozona.hu
83/2001. Számviteli kérdés
83/2001. Számviteli kérdés 688/2010/Szt. 165. § (2) bek./ISZ
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A számvitelről szóló 2000. évi törvény 165. §-ának (2) bekezdése szerint a számviteli (a könyvviteli) nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni. Szabályszerű az a bizonylat, amely az adott gazdasági műveletre (eseményre) vonatkozóan a könyvvitelben rögzítendő és a más jogszabályban előírt adatokat a valóságnak megfelelően, hiánytalanul tartalmazza, megfelel a bizonylat általános alaki és tartalmi követelményeinek, és amelyet - hiba esetén - ...
83/2001. Számviteli kérdés
688/2010/Szt. 165. § (2) bek./ISZ
Vállalkozásunknál új (külföldről beszerzett) számlázási rendszert kívánunk bevezetni. A rendszer az ékezetes betűket nem tudja kezelni. A mindenben szabályszerű, de ékezet nélküli karakterekkel kiállított bizonylat megfelel-e a számviteli törvény bizonylatokra vonatkozó előírásainak?
A számvitelről szóló 2000. évi törvény 165. §-ának (2) bekezdése szerint a számviteli (a könyvviteli) nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni. Szabályszerű az a bizonylat, amely az adott gazdasági műveletre (eseményre) vonatkozóan a könyvvitelben rögzítendő és a más jogszabályban előírt adatokat a valóságnak megfelelően, hiánytalanul tartalmazza, megfelel a bizonylat általános alaki és tartalmi követelményeinek, és amelyet - hiba esetén - előírásszerűen javítottak.A kérdés szerinti, bevezetni kívánt új számlázási rendszer abban az esetben felel meg a számviteli törvény előírásainak, ha alkalmas szabályszerű bizonylatok elkészítésére. A magyar nyelven, de ékezet nélküli betűkkel kiállított bizonylatok akkor tekinthetők szabályszerűnek, ha a bizonylaton szereplő adatok valódiságát egyértelmű azonosíthatóságuk is biztosítja, tehát megelőzhetők a tételek, a megnevezések összetévesztéséből eredő számviteli és egyéb nyilvántartási problémák. Az egyértelmű azonosíthatóságot segítheti a bizonylaton szereplő termékek, szolgáltatások azonosító számmal való ellátása (ez célszerűen a Vámtarifaszámok Jegyzékében, a Szolgáltatások Jegyzékében szereplő nyilvántartási szám lehet), a vevők esetében pedig az adószám vagy a cég saját adatbázisában az adott vevő azonosító száma. Ha a felsorolt biztosítékok valóban elegendőek a bizonylatokon szereplő adatok egyértelmű azonosításához, akkor az új rendszer segítségével készített bizonylatok - a számviteli törvényben rögzített egyéb kritériumok teljesülése esetén - megfelelhetnek a könyvviteli elszámolást alátámasztó bizonylat általános alaki követelményeinek.
Mindezek mellett az a javaslatunk, hogy olyan számlázási rendszert alkalmazzanak, amely képes megfelelni a magyar helyesírási szabályoknak is.
[2000. évi C. törvény 165. § (2) bek.]