83/1997. Számviteli kérdés 561/2010/Szt. 84. § (7) bek./ISZ

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A saját számlára kötött határidős árutőzsdei ügyletek elszámolását - az értékpapír-tőzsdei ügyletekhez hasonlóan - alapvetően meghatározza az, hogy az ügylet tárgya ténylegesen leszállításra, fizikailag átadásra kerül (delivery, azaz leszállításos ügylet), vagy csak pénzügyi elszámolás történik a kötési ár és a záráskori elszámoló ár különbözetében (elszámolási ügyletek).
A határidős árutőzsdei ügyleteket mérleg alatti tételként a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kell elszámolni, é...

83/1997. Számviteli kérdés
Hogyan kell a határidős árutőzsdei ügyleteket elszámolni?
A saját számlára kötött határidős árutőzsdei ügyletek elszámolását - az értékpapír-tőzsdei ügyletekhez hasonlóan - alapvetően meghatározza az, hogy az ügylet tárgya ténylegesen leszállításra, fizikailag átadásra kerül (delivery, azaz leszállításos ügylet), vagy csak pénzügyi elszámolás történik a kötési ár és a záráskori elszámoló ár különbözetében (elszámolási ügyletek).
A határidős árutőzsdei ügyleteket mérleg alatti tételként a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kell elszámolni, és csak az ügylet zárásakor (a határidő lejártakor vagy az ügylettel ellentétes irányú azonos árura, határidőpontra, mennyiségre és kötési árra irányuló ellenügylet kötésekor) lehet azokat az azonnali ügyletekhez hasonlóan elszámolni. Természetesen a lejárati idő alatt az ügylettel összefüggésben felmerülő pénzmozgásokat, így az alapletét és a pénzügyi fedezet, valamint az árkülönbözet elszámolóházhoz - az ügylet biztosítékaként - befizetett összegét az egyéb követelések között megkülönböztetve kell kimutatni a zárás - a végső elszámolás - időpontjáig. Az elszámolóháztól kapott árkülönbözet összegét az egyéb kötelezettségek között kell elszámolni a pénzeszközök növekedésével egyidejűleg.
Az ügylet zárásakor az elszámolóháztól visszakapott alapletét, pénzügyi fedezet és - leszállításos ügyletek esetén - árkülönbözet összegét a pénzeszközök növekedéseként és az egyéb követelések csökkentéseként kell elszámolni. A visszafizetett árkülönbözetet pedig az egyéb kötelezettség csökkentéseként kell elszámolni a pénzeszközök csökkentésével egyidejűleg.
Leszállításos ügyletek
Ha az ügylet tárgyát leszállították, akkor a záráskor azt az azonnali adásvételi ügyletnek megfelelően kell elszámolni. Az adásvételi szerződés (kötjegy) szerinti kötési ár a tényleges eladási, illetve vételi ár, erre kell felszámítani az ügylet zárásakor a fizetendő általános forgalmi adót is. A kötési ár és a záráskori elszámolóár közötti árkülönbözetet
a) ha a kötési ár alacsonyabb, mint az elszámolóár, visszafizetik az eladó részére (a kötési ár megfizetésével egyidejűleg)
b) ha a kötési ár magasabb, mint az elszámolóár, akkor a vevő által az eladó részére fizetett előleghez hasonlóan beszámítják a kötési árba (azaz annak összegével csökkentett kötési árat rendezik pénzügyileg).
Így a záráskori pénzügyi rendezés látszólag az elszámolóáron történik, de - a bruttó elszámolás elve és az ügyletek tartalom szerinti elszámolásának elve miatt - azt minőségileg külön kell választani a kötési árra és a visszafizetendő vagy beszámítandó árkülönbözetre.
Elszámolási ügyletek
Elszámolási ügyletek esetén az ügylet zárásakor az adásvétel tárgyát képező árut nem szállítják le, csak a záráskori elszámolóár és a kötési ár közötti különbözetet (árkülönbözet) számolják el a felek között. A befizetett alapletét és pénzügyi fedezet összegét itt is visszakapják a záráskor a felek. A befizetett árkülönbözet összegét a záráskor veszteségként kell elszámolni, a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között az egyéb követelések csökkentésével egyidejűleg, a kapott árkülönbözet összegét pedig nyereségként, a pénzügyi műveletek egyéb bevételei között, az egyéb kötelezettségek csökkentésével egyidejűleg.
Példán illusztrálva a kétféle elszámolást
1997. július 1-jén kötött határidős ügylet alapján
100 tonna búza határidős adásvétele történik 1997. december 1-jei határidővel, 10 000 Ft/tonna kötési árfolyamon.
1. eset: leszállításos ügylet (delivery) keretében
2. eset: elszámolási ügylet keretében.
Feltéve, hogy az elszámolóár a záráskor
a) eset: folyamatos áremelkedés mellett 12 000 Ft/tonna
b) eset: folyamatos árcsökkenés mellett 7000 Ft/tonna.
(A fizetett alapletét és pénzügyi fedezet összegétől - az egyszerűsítés kedvéért - eltekintve.)
1/a) eset: mivel az elszámolóár naponta folyamatosan a kötési ár fölé emelkedett, ez az állapot a vevőnek kedvezett (ő a nyereséges pozícióban lévő fél, hiszen alacsonyan kötött áron később drágább árut vesz), ezért naponta folyamatosan árkülönbözetet kapott az elszámolóháztól, a zárásig összesen (2000 Ft/tonna x 100 tonna =) 200 000 Ft összegben, az eladó pedig (mint vesztes pozícióban levő fél, hiszen alacsonyan kötött áron később drágább árut ad el) ugyanilyen összegben árkülönbözetet fizetett.
 

Elszámolás a vevőnél:

 

 

E Ft

Kapott árkülönbözet

 

 

 

 

T

384 Elszámolási betétszámla

 

 

 

K 479 Egyéb kötelezettségek

200

Záráskor a tényleges leszállítás, számlázás kötési áron, áfával

 

 

T

2 Készletek

 

 

 

K 44 Szállítók

1000

 

T

466 Előz. áfa

 

 

 

K 44 Szállítók

250

Kötési ár és áfa pénzügyi rendezése

 

 

T

44 Szállítók

 

 

 

K 384 Elszámolási betétszámla

1250

Árkülönbözet visszafizetése

 

 

T

479 Egyéb kötelezettségek

 

 

 

K 384 Elszámolási betétszámla

200

 

 

Elszámolás az eladónál:

E Ft

Fizetett árkülönbözet

 

 

 

 

T

369 Egyéb követelések

 

 

 

K 384 Elszámolási betétszámla

200

Záráskor a tényleges leszállítás, számlázás kötési áron, áfával

 

 

T

31 Vevőkövetelés

 

 

 

K 91 Értékesítés nettó árbevétele

1000

 

T

31 Vevőkövetelés

 

 

 

K 467 Fiz. áfa

250

Kötési ár és áfa pénzügyi rendezése

 

 

T

384 Elszámolási betétszámla

 

 

 

K 31 Vevőkövetelés

1250

Visszakapott árkülönbözet

 

T

384 Elszámolási betétszámla

 

 

 

K 369 Egyéb követelések

200

 

 

 

 

1/b) eset: mivel az elszámolóár naponta folyamatosan a kötési ár alá csökkent, ez az állapot az eladónak kedvezett (ő a nyereséges pozícióban lévő fél, hiszen magasan kötött áron később olcsóbb árut ad el), ezért naponta folyamatosan árkülönbözetet kapott az elszámolóháztól, a zárásig összesen (3000 Ft/tonna x 100 tonna =) 300 000 Ft összegben, a vevő pedig (mint vesztes pozícióban lévő fél, hiszen magasan kötött áron később olcsóbb árut vesz) ugyanilyen összegben árkülönbözetet fizetett.
 

Elszámolás a vevőnél:

 

 

E Ft

Árkülönbözet befizetése

 

T

369 Egyéb követelések

 

 

 

K 384 Elszámolási betétszámla

300

Záráskor a tényleges leszállítás, számlázás kötési
áron, áfával

 

T

2 Készletek

 

 

 

K 44 Szállítók

1000

 

T

466 Előz. áfa

 

 

 

K 44 Szállítók

250

A kötési ár és az áfa pénzügyi rendezése az árkülönbözet
beszámításával egyidejûleg

 

T

44 Szállítók

 

 

 

K 369 Egyéb követelések

300

 

T

44 Szállítók

 

 

 

K 384 Elszámolási betétszámla

950

 

 

 

 

Elszámolás az eladónál:

E Ft

Kapott árkülönbözet

 

 

 

 

T

384 Elszámolási betétszámla

 

 

 

K 479 Egyéb kötelezettségek

300

Záráskor a tényleges leszállítás, számlázás kötési
áron, áfával

 

T

31 Vevőkövetelés

 

 

 

K 9 Értékesítés nettó árbevétele

1000

 

T

31 Vevőkövetelés

 

 

 

K 467 Fiz. áfa

250

A kötési ár és az áfa pénzügyi rendezése az árkülönbözet
beszámításával egyidejûleg

 

T

479 Egyéb kötelezettségek

 

 

 

K 31 Vevőkövetelés

300

 

T

384 Elszámolási betétszámla

 

 

 

K 31 Vevőkövetelés

950

2/a) eset: mivel az árak emelkedtek, az árkülönbözetet itt is a vevő kapja és az eladó fizeti, de az ügylet zárásakor az tényleges nyereséggé válik a vevőnél, illetve veszteséggé az eladónál (azt a felek nem fizetik egymásnak vissza, hiszen éppen ennek az eredménynek a realizálása érdekében kötötték az ügyletet).

Elszámolás a vevőnél:

 

E Ft

Kapott árkülönbözet

T

384 Elszámolási betétszámla

 

 

 

K 479 Egyéb kötelezettségek

200

Záráskor az árkülönbözet nyereségként való elszámolása

 

T

479 Egyéb kötelezettségek

 

 

 

K 97 Pénzügyi mûveletek egyéb bevételei

200

Elszámolás az eladónál:

E Ft

Fizetett árkülönbözet

 

 

T

369 Egyéb követelések

 

 

 

K 384 Elszámolási betétszámla

200

Záráskor az árkülönbözet veszteségként való elszámolása

 

T

87 Pénzügyi mûveletek egyéb ráfordításai

 

 

 

K 369 Egyéb követelések

200

2/b) eset: mivel az árak csökkentek, az árkülönbözetet itt az eladó kapja és a vevő fizeti, de az ügylet zárásakor az tényleges nyereséggé válik az eladónál, illetve veszteséggé a vevőnél (azt a felek nem fizetik egymásnak vissza, hiszen éppen ennek az eredménynek a realizálása érdekében kötötték az ügyletet).

Elszámolás az eladónál:

 

 

E Ft

Kapott árkülönbözet

 

 

T

384 Elszámolási betétszámla

 

 

 

K 479 Egyéb kötelezettségek

300

Záráskor az árkülönbözet nyereségként való elszámolása

 

T

479 Egyéb kötelezettségek

 

 

 

K 97 Pénzügyi mûveletek egyéb bevételei

300

 

 

 

 

Elszámolás a vevőnél:

 

 

E Ft

Fizetett árkülönbözet

 

 

T

369 Egyéb követelések

 

 

 

K 384 Elszámolási betétszámla

300

Záráskor az árkülönbözet veszteségként való elszámolása

 

T

87 Pénzügyi mûveletek egyéb ráfordításai

 

 

 

K 369 Egyéb követelések

300

[2000. évi C. törvény 84. § (7) bek. j) pont, 85. § (3) bek. j) pont]
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.