adozona.hu
88/2008. Számviteli kérdés
88/2008. Számviteli kérdés
46/2010/Kkt. 61. § (2) bek./ISZ
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 9. §-ának (4) bekezdése alapján a települési önkormányzat és azon belül a képviselő-testület gazdasági társaságot alapíthat. A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 41. §-ának (5) bekezdése értelmében nem lehet a gazdasági társaság könyvvizsgálója a gazdasági társaság alapítója, tehát a képviselő-testület tagja sem.
Az Ötv. 9. §-ának (1) bekezdése alapján a települési önkormányza...
88/2008. Számviteli kérdés
46/2010/Kkt. 61. § (2) bek./ISZ
Az általam ismert gyakorlatban előfordult, hogy az önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságok könyvvizsgálója az önkormányzat képviselő-testületének tagja, illetve az önkormányzat pénzügyi bizottságának (nem képviselő) tagja. Sérti-e a könyvvizsgálói függetlenséget, ha az önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság könyvvizsgálójának az említett személyeket választják meg?
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 9. §-ának (4) bekezdése alapján a települési önkormányzat és azon belül a képviselő-testület gazdasági társaságot alapíthat. A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 41. §-ának (5) bekezdése értelmében nem lehet a gazdasági társaság könyvvizsgálója a gazdasági társaság alapítója, tehát a képviselő-testület tagja sem.Az Ötv. 9. §-ának (1) bekezdése alapján a települési önkormányzati feladat- és hatáskörök szintén a képviselő-testületet illetik meg, tehát adott esetben az önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társasággal kapcsolatos tulajdonosi jogosítványok is. A Gt. fent idézett rendelkezése nemcsak az alapítót, hanem a tagot (részvényest) is kizárja a gazdasági társaság lehetséges könyvvizsgálóinak köréből. A részben vagy egészben önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság könyvvizsgálója ezért nem lehet az önkormányzat képviselő-testületének tagja.
A könyvvizsgálói függetlenség szabályait, továbbá a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 61-65. §-ai tartalmazzák. A Kkt. 61. §-ának (2) bekezdése alapján a kamarai tag könyvvizsgáló nem vehet részt megbízója döntéseinek meghozatalában. Az önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság, mint megbízó döntéseinek meghozatalában azonban az önkormányzat képviselő-testülete, valamint a pénzügyi bizottság is részt vesz. A 100 százalékos önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságok esetében pedig a képviselő-testület dönt még a könyvvizsgáló megválasztásáról is, hiszen az ilyen gazdasági társaság legfőbb szerve az önkormányzat képviselő-testülete, és a Gt. 40. §-ának (1) bekezdése alapján a legfőbb szerv dönt a gazdasági társaság könyvvizsgálójáról.
A kifejtetteknek megfelelően a könyvvizsgálói függetlenséget sérti, ha az önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság könyvvizsgálója az önkormányzat képviselő-testületének tagja, illetve a pénzügyi bizottság (képviselő és nem képviselő) tagja.
[2007. évi LXXV. törvény 61. § (2) bek.]