80/2005. Számviteli kérdés 158/2010/Szt. 26. § (2) bek./ISZ

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 26. §-ának (2) bekezdése szerint: "Az ingatlanok között kell kimutatni a bérbevett ingatlanokon végzett és aktivált beruházást, felújítást is." Ez az előírás azonban nem jelenti, nem jelentheti azt, hogy a vállalkozó rendelkezésére, használatára bocsátott, a vállalkozó működését szolgáló, jogszerűen (haszonélvezeti jog, szolgalmi jog stb.) a birtokában lévő ingatlanon végzett beruházást, felújítást a tárgyi eszközö...

80/2005. Számviteli kérdés
Milyen beruházások tekinthetők idegen ingatlanon végzett beruházásoknak és ezen belül melyek számolhatók el tárgyi eszközként? Mivel a számviteli törvény a bérelt ingatlanon végzett és aktivált beruházást külön nevesíti, mint az ingatlanok között kimutatható tárgyi eszközt, minden más jogcímen - például haszonélvezeti jog, szolgalmi jog stb. alapján - a beruházó birtokában lévő ingatlanon végzett beruházást, felújítást nem lehet tárgyi eszközként az ingatlanok között kimutatni. Valóban így van?
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 26. §-ának (2) bekezdése szerint: "Az ingatlanok között kell kimutatni a bérbevett ingatlanokon végzett és aktivált beruházást, felújítást is." Ez az előírás azonban nem jelenti, nem jelentheti azt, hogy a vállalkozó rendelkezésére, használatára bocsátott, a vállalkozó működését szolgáló, jogszerűen (haszonélvezeti jog, szolgalmi jog stb.) a birtokában lévő ingatlanon végzett beruházást, felújítást a tárgyi eszközök között nem lehet kimutatni. A számviteli törvény 23. §-ának (1) bekezdésében megfogalmazott általános követelmény alapján minden idegen tulajdonú épületen, építményen végzett beruházást, felújítást, mint a bérbevett ingatlanon végzett és aktivált beruházást, felújítást, az idegen tulajdonú telken, földterületen végzett beruházást pedig épületként, építményként kell kimutatni a tárgyi eszközök között.
A számviteli törvény hivatkozott előírásai alapján a vállalkozó által használt, jogszerűen a birtokában lévő ingatlanon végzett beruházást, felújítást nem lehet másként értelmezni akkor, ha az idegen ingatlant a vállalkozó bérli, illetve más jogcímen hasznosítja. Így a bérleten kívül a más jogcímen használt ingatlanokon végzett beruházások, felújítások is idegen ingatlanon végzett beruházások, felújítások, az ingatlant használó, hasznosító beruházó tárgyi eszközei között kell azokat kimutatni.
Meg kell jegyezni, hogy a számviteli előírások szerint az ingatlant az eszközök egy csoportjának gyűjtőfogalmaként kell értelmezni, így az ingatlan, mint konkrét eszköz nem létezik. Számviteli nyilvántartási és elszámolási szempontból mindenképpen külön eszközként kell kimutatni a telket, illetve az épületet. Az idegen teleknél - számviteli szempontból - a bérbevett ingatlanon végzett beruházás, felújítás általában nem értelmezhető. Ha egy idegen telken a tulajdonos hozzájárulásával épületet, építményt létesítenek, akkor valójában egy új eszközt valósítottak meg (nem a telek értéke növekedett), tehát nem minősíthető bérbevett ingatlanon végzett beruházásnak, felújításnak.
[2000. évi C. törvény 26. § (2) bek.]
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.