adozona.hu
73/1999. Számviteli kérdés
73/1999. Számviteli kérdés 25/2010/Szt. 3. § (4) bek./ISZ
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A beruházás, a felújítás és a karbantartás fogalmának tartalmát a munkák célja (rendeltetése) alapján kell (lehet) meghatározni. Ha a munkákat egyidejűleg kell elvégezni, akkor azokat egymástól el kell választani mind az elvégzett munkák elszámolásában, mind a költségek minősítésében, lehetőleg még a munkák megkezdése előtt.
A számviteli törvény 3. §-a (4) bekezdésének 7. és 8. pontja alapján: a meglévő tárgyi eszköz értékét növelő tételként kell figyelembe venni a meglévő tárgyi eszköz bőví...
73/1999. Számviteli kérdés
25/2010/Szt. 3. § (4) bek./ISZ
Milyen szempontok alapján lehet elválasztani egymástól a beruházást, a felújítást és a karbantartást?
A beruházás, a felújítás és a karbantartás fogalmának tartalmát a munkák célja (rendeltetése) alapján kell (lehet) meghatározni. Ha a munkákat egyidejűleg kell elvégezni, akkor azokat egymástól el kell választani mind az elvégzett munkák elszámolásában, mind a költségek minősítésében, lehetőleg még a munkák megkezdése előtt.A számviteli törvény 3. §-a (4) bekezdésének 7. és 8. pontja alapján: a meglévő tárgyi eszköz értékét növelő tételként kell figyelembe venni a meglévő tárgyi eszköz bővítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, élettartamának növelésével összefüggő munka (ez beruházás!), továbbá az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állagának (kapacitásának, pontosságának) helyreállítását szolgáló felújítási munka költségeit is.
A felújítás olyan, időszakonként visszatérő, a tárgyi eszköz újraelőállítási értékéhez képest általában jelentős költséggel járó munka, amely a tárgyi eszköz élettartamát meghosszabbítja, az eredeti műszaki állapotát megközelítően vagy teljesen visszaállítja. (Felújításnak minősül például épületen végzett munkák esetén a teljes épületre kiterjedő gépészeti berendezések, vezetékek teljes cseréje.)
A tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló karbantartás költsége nem minősíthető a tárgyi eszköz beszerzési értékét növelő költségnek, azaz beruházásnak, felújításnak.
Karbantartásnak minősül minden olyan - meglévő, saját tulajdonban lévő, vagy bérelt épületen, gépen, berendezésen végzett - munka, amely a folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetéshez szükséges, amelyet a rendeltetésszerű használat érdekében el kell végezni, amely a folyamatos elhasználódás rendszeres helyreállítását eredményezi, még akkor is, ha az épület, a gép, a berendezés alkotórészei lényeges elemeinek részleges cseréjével jár együtt.
Karbantartás például a rendeltetésszerű használat érdekében az épületen elvégzett külső, belső állagmegóvási munka (a vakolás, a festés, a mázolás) még akkor is, ha az az egész épületre kiterjed (homlokzattatarozás), vagy ha korszerűbb formában és módszerrel történik a javítási munka (például meszelés helyett festenek vagy tapétáznak, vagy falburkolatot helyeznek el, vagy szőnyegpadló helyett parkettát raknak le, vagy fordítva).
A leírtakból következően, a rendeltetésszerűen használatba vett épületen, gépen, berendezésen elvégzendő munkákat - a helyszínen - célszerű még a munkák elvégzése előtt minősíteni és csoportosítani aszerint, hogy azok a beruházás, a felújítás, vagy a karbantartás körébe tartoznak-e. A munkák elvégzése után is - természetesen - el kell végezni ezt a minősítést és csoportosítást, nemcsak az elvégzett munkák, hanem az elvégzett munkák költségeinek vonatkozásában is, és azt megfelelően dokumentálni kell. Itt kell hangsúlyozni, hogy nem a költségek nagysága alapján kell valamilyen munkát beruházásnak, felújításnak, vagy karbantartásnak minősíteni, hanem a munkákat azok műszaki tartalma, az adott épülethez, géphez, berendezéshez való - fentiekben leírt - viszonyuk szerint kell a minősítést elvégezni.
[2000. évi C. törvény 3. § (4) bekezdésének 7., 8. pontja]