adozona.hu
70/2008. Számviteli kérdés
70/2008. Számviteli kérdés 217/2010/Szt. 36. § (1) bek./ISZ
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 11. §-ának (1) bekezdése szerint az ajándékozási illeték tárgya: ingatlan ajándékozása; ingó ajándékozása; vagyoni értékű jognak ingyenes alapítása; ilyen jognak vagy gyakorlásának ingyenes átengedése; továbbá az ilyen jogról ellenszolgáltatás nélkül történő lemondás.
Az Itv. nem szabályozza, hogy mi minősül ajándékozásnak, ezért a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény ajándékozás fogalmát kell alatta érteni,...
Az Itv. nem szabályozza, hogy mi minősül ajándékozásnak, ezért a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény ajándékozás fogalmát kell alatta érteni, amelynek 579. §-a értelmében az ajándékozási szerződés alapján az egyik fél saját vagyona rovására a másiknak ingyenes vagyoni előny juttatására köteles. Mindez azt jelenti, hogy ajándékozásnak minősül minden olyan ügylet, amelynek eredményeképpen az egyik fél (ajándékozó) vagyona csökken, a másiké (megajándékozotté) pedig nő.
Ha egy gazdasági társaságban annak tulajdonosa úgy emel alaptőkét, hogy a tőkeemelés a névértéknél (a jegyzett tőke emelésének mértékénél) magasabb kibocsátási értéken történik és a gazdasági társaság a névérték és a kibocsátási érték közötti különbözetet - azaz az ázsiót - tőketartalékba helyezi, a tőkeemelés e különbözet ellenére visszterhes jogügyletnek minősül, és tekintettel arra, hogy az Itv. visszterhes vagyonátruházási illetékekre vonatkozó rendelkezései a pénzre, mint ingóra nem terjednek ki, ezért a felvázolt ügylet nem tartozik az Itv. hatálya alá, és illetékfizetési kötelezettség sem keletkezik.
A kérdésben szereplő megfogalmazás alatt feltehetőleg - amely a jelenleg hatályos jogszabályi keretek között elfogadható ügylet - azt érti a kérdező, hogy a tőkeemelés keretében juttatott pénzösszeg egy része a jegyzett tőkében, másik része pedig a tőketartalékban kerül kimutatásra, és a tőketartalékban kimutatott pénzösszeg nem növeli a tag vagyoni betétjének értékét, illetve a jegyzett tőkét sem.
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 36. §-a (1) bekezdésének a)-b) pontja értelmében a tőketartalék növekedéseként kell kimutatni:
a) részvénytársaságnál a részvények kibocsátáskori, ideértve a tőkeemeléskori (jegyzési) ellenértéke és névértéke közötti különbözetet,
b) az a) ponton kívüli egyéb vállalkozónál a tulajdonosok (a tagok) által az alapításkor, illetve a tőkeemeléskor tőketartalékként (a jegyzési érték és a névérték különbözeteként) véglegesen átadott eszközök, pénzeszközök értékét.
A számviteli törvény ismertetett jogszabályhelyei értelmében tőketartalékba csak úgy lehet pénzeszközt helyezni, ha egyidejűleg a társaság jegyzett tőkéjének emelésére is sor kerül. Nem valósítható meg tehát az az ügylet, amelynek során csak kifejezetten a tőketartalékba kívánnak pénzeszközt helyezni úgy, hogy egyidejűleg a jegyzett tőkét nem emelik meg. Ez esetben a pénzeszközök átadása/átvétele végleges pénzeszköz-átadásnak/-átvételnek minősül a számviteli törvény 86. §-a (3) bekezdésének i) pontja szerint, amely ügylet illetékjogi következményei ismertek.
Itt kell megjegyezni, hogy amennyiben a jegyzett tőke emelésével egyidejűleg történik a tőketartalékba helyezés, a tulajdonosnál a részesedés (az üzletrész) bekerülési értéke a jegyzett tőkeként és tőketartalékként átadott együttes eszközértékkel nő a számviteli törvény 49. §-ának (1) bekezdése szerint.
[2000. évi C. törvény 36. § (1) bekezdésének a)-b) pontja, 1990. évi XCIII. törvény 11. § (1) bek.]