adozona.hu
68/2008. Számviteli kérdés
68/2008. Számviteli kérdés 90/2010/Áhsz. 31. §/ISZ
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az eszközök értékvesztését a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 54-56. §-a szabályozza, amelynek bizonyos előírásait az államháztartási szervezetek az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 31-31/A. §-ában szabályozott eltérésekkel alkalmaznak.
Az értékvesztés elszámolását és annak visszaírását a mérlegfordulónapra vonatkozó értékelés keretében kell végrehajtani. Amennyiben az államháztartási sz...
68/2008. Számviteli kérdés
90/2010/Áhsz. 31. §/ISZ
Amennyiben az államháztartási szervezet a tárgyévben értékvesztést nem számolt el, ki kell-e töltenie az elemi költségvetési beszámolóban az ehhez kapcsolódó űrlapot?
Az eszközök értékvesztését a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 54-56. §-a szabályozza, amelynek bizonyos előírásait az államháztartási szervezetek az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 31-31/A. §-ában szabályozott eltérésekkel alkalmaznak.Az értékvesztés elszámolását és annak visszaírását a mérlegfordulónapra vonatkozó értékelés keretében kell végrehajtani. Amennyiben az államháztartási szervezet az eszközt - amelyre vonatkozóan értékvesztés került elszámolásra - év közben részben vagy egészben a könyveiből kivezeti, az eszközhöz kapcsolódó értékvesztést is ki kell vezetnie. Az általános előírások alól kivételt képeznek az egyszerűsített értékelési eljárás alá vont követelések, amelyek esetében az értékvesztés összegét negyedévente kell megállapítani azzal, hogy az értékvesztést, illetve annak visszaírását tételesen nem kell meghatározni.
Az éves elemi költségvetési beszámolóban szereplő 57. számú Azt eszközök értékvesztésének alakulása űrlapon kell az államháztartás szervezetének számot adnia az eszközök nyitó értékében figyelembe vett, valamint a tárgyévben elszámolt, illetve visszaírt, kivezetett értékvesztésről. Amennyiben az értékpapíroknál, a készleteknél, illetve a követeléseknél (ideértve a hitelintézetekkel, pénzügyi vállalkozásokkal szembeni követeléseket, a kölcsönként, a beruházási előlegként adott összegeket is, kivéve az aktív pénzügyi elszámolások között lévő követelés jellegű tételeket) akár az előző év, akár a tárgyév vonatkozásában értékvesztés került elszámolásra és annak hatása megjelent az adott mérlegsor adatában, az űrlapot ki kell tölteni. Ekkor természetesen azokat a sorokat is ki kell tölteni, amelyeknél sem az előző, sem a tárgyév kapcsán nem került elszámolásra értékvesztés. Ebben az esetben az űrlap egyes sorai vonatkozásában a kitöltés során a következő esetek fordulhatnak elő.
1. Az előző költségvetési év vonatkozásában van elszámolt értékvesztés, de a tárgyidőszakban értékvesztés elszámolása, visszaírása, illetve kivezetése nem történt. Meg kell egyezzen a 4. Elszámolt értékvesztés nyitó értéke oszlop, valamint a 8. Értékvesztés záró értéke oszlop, ilyenkor természetesen a követelések nagyságát bemutató 3. Nyitó bekerülési érték oszlop és a 7. Záró bekerülési érték oszlop értékei eltérhetnek egymástól. Ekkor az 5. Tárgyévben elszámolt értékvesztés oszlopban és a 6. Tárgyévben visszaírt/kivezetett értékvesztés oszlopban nem szerepelhet adat.
2. Az előző költségvetési év vonatkozásában van elszámolt értékvesztés, továbbá a tárgyidőszakban értékvesztést és/vagy értékvesztés-visszaírást, illetve -kivezetést számoltak el. Értelemszerűen valamennyi oszlop tartalmazhat adatot.
3. Az előző költségvetési év vonatkozásában nincs elszámolt értékvesztés, de az államháztartási szervezet a tárgyidőszakban értékvesztést számolt el. Ebben az esetben a 3. Nyitó bekerülési érték oszlopban, az 5. Tárgyévben elszámolt értékvesztés, valamint a 7. Záró bekerülési érték és a 8. Értékvesztés záró értéke oszlopokban szerepel összeg.
4. Az űrlap adott sorában az előző költségvetési év vonatkozásában nincs elszámolt értékvesztés és az államháztartási szervezetnek a tárgyévben sem kellett értékvesztést elszámolnia, azonban az űrlapon szereplő másik sor vonatkozásában van bemutatandó értékvesztés. Az adott sorban a 3. Nyitó bekerülési érték és a 7. Záró bekerülési érték oszlopokban szerepel összeg, amelyek nagysága természetesen eltérhet egymástól, de meg kell egyezzen a könyvviteli mérleg megfelelő sorának érékével.
Amennyiben az államháztartás szervezetének a számviteli politikája alapján az értékpapíroknál, a készleteknél és a követeléseknél (ideértve a hitelintézetekkel, pénzügyi vállalkozásokkal szembeni követeléseket, a kölcsönként, a beruházási előlegként adott összegeket is, kivéve az aktív pénzügyi elszámolások között lévő követelés jellegű tételeket) az előző év és a tárgyév vonatkozásában nem kellett értékvesztést elszámolnia, az űrlap kitöltése nem indokolt. Ilyenkor ugyanis minden értékpapír, készlet és követelés az előző évben és a tárgyévben is bekerülési értéken szerepel a könyvviteli mérlegben, így az űrlapon minden sorban csak a 3. Nyitó bekerülési érték és a 7. Záró bekerülési érték oszlopokat kellene kitölteni, és ez nem nyújtana többletinformációt a könyvviteli mérlegben szereplő adatokhoz képest. Amennyiben az űrlap kitöltésére nem kerül sor, a 99-es üres űrlapok jegyzékén az űrlap számát fel kell tüntetni, így egyértelmű lesz, hogy az értékvesztés adatainak kitöltése nem adminisztrációs hiba miatt maradt el.
[2000. évi C. törvény 54-56. §, 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 31-31/A. §, 19. számú melléklet]