adozona.hu
68/2007. Számviteli kérdés
68/2007. Számviteli kérdés 47/2010/Szt. 3. § (7) bek./ISZ
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A vállalkozás - mint szerződő - által a magánszemély (dolgozó) javára kötött életbiztosítás számviteli elszámolásának megítélése során a következőket indokolt figyelembe venni.
A számviteli elszámolás tekintetében a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 16. §-ának (3) bekezdésében meghatározott tartalom elsődlegessége a formával szemben alapelvet is érvényesíteni kell, amely szerint a beszámolóban és az azt alátámasztó könyvvezetés során a gazdasági ese...
68/2007. Számviteli kérdés
47/2010/Szt. 3. § (7) bek./ISZ
Hogyan kell a számvitelben elszámolni a vállalkozás által a dolgozó javára kötött életbiztosítás díját?
A vállalkozás - mint szerződő - által a magánszemély (dolgozó) javára kötött életbiztosítás számviteli elszámolásának megítélése során a következőket indokolt figyelembe venni.A számviteli elszámolás tekintetében a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 16. §-ának (3) bekezdésében meghatározott tartalom elsődlegessége a formával szemben alapelvet is érvényesíteni kell, amely szerint a beszámolóban és az azt alátámasztó könyvvezetés során a gazdasági eseményeket, ügyleteket a tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően kell bemutatni, illetve annak megfelelően kell elszámolni.
A számviteli elszámolásnál ebből következően el kell bírálni, hogy a szerződő (vállalkozás) által kifizetett biztosítási díj azonnali és végleges vagyonvesztést jelent-e, vagy az számára olyan jogokat keletkeztet, amelyek révén a vagyonvesztés a biztosítási díj kifizetésével még nem, esetleg csak később következik be, vagy be sem következik. Költségként azt lehet elszámolni, amely a szerződőnél a kifizetéskor végleges vagyonvesztésnek minősül.
1. Ha a vállalkozás olyan életbiztosításra kötött szerződést, ahol a szerződő fél: a vállalkozás, a biztosított: a vállalkozás dolgozója, alkalmazottja, a kedvezményezett: a vállalkozás, a szolgáltatás: elérés - vagy visszavásárlás -, illetve halál esetén egy meghatározott összeg, a számviteli elszámolás a következő:
A szerződő által fizetett biztosítási díjat költségként nem lehet elszámolni (az nem minősül végleges vagyonvesztésnek), azt a biztosítóval szembeni követelésként kell kimutatni. Elérésnél, visszavásárlásnál vagy a biztosítási esemény bekövetkeztekor (például a dolgozó meghal) a biztosító által fizetett összegből először a befizetett biztosítási díj összegében fennálló követelést kell csökkenteni, a fennmaradó összeget pedig kamatbevételként elszámolni. Ha a biztosító által térített összeg kisebb, mint a kimutatott követelés összege, a fennmaradó különbözetet kamatráfordításként indokolt elszámolni.
2. Ha a vállalkozás olyan életbiztosításra kötött szerződést, ahol:
a szerződő fél: a vállalkozás, a biztosított: a vállalkozás dolgozója, alkalmazottja, a kedvezményezett: a biztosított személy által a biztosítás megkötésekor megnevezett személy, a szolgáltatás: elérés - vagy visszavásárlás -, illetve halál esetén egy meghatározott összeg, a számviteli elszámolás a következő:
Mivel a szerződő és a biztosított ellenérdekű felek a szerződés tekintetében és főszabályként a visszavásárláshoz a biztosított hozzájárulása is szükséges, ezért a vállalkozás által fizetett biztosítási díj végleges vagyonvesztésnek minősül, így az költségként elszámolható.
A vállalkozás által fizetett biztosítási díjat költségként, mint személyi jellegű egyéb kifizetést kell elszámolni [számviteli törvény 3. §-a (7) bekezdésének 3. pontja].
A számviteli elszámolás megítélésénél fontos körülmény azonban az, hogy ha a szerződő a biztosítási időtartam alatt a díjtartalék terhére pénzt vonhat ki úgy, hogy a biztosítási szerződés nem szűnik meg és a pénzkivonáshoz nem kell a biztosított hozzájárulása - mert a szerződés aláírásakor erről lemondott -, akkor a szerződő által befizetett ezen biztosítási díjrészt nem lehet költségként elszámolni (az nem minősül végleges vagyonvesztésnek). Ez esetben mindaddig, amíg a biztosítási szerződés a szerződő számára meg nem szűnik, a befizetett a biztosítási díj díjtartalékba kerülő részét a szerződőnél a biztosítóval szembeni követelésként indokolt kimutatni. Azzal, hogy a szerződőnek a szerződés szerint visszavásárlási joga van - a számviteli törvény 16. §-a (3) bekezdésének előírását is figyelembe véve - a szerződő is kedvezményezetté válik, így a biztosítási díj díjtartalékba kerülő részét kifizetéskor költségként nem lehet elszámolni. Ez a visszavásárlási jog tartalmilag nem egyezik meg a Ptk. 565. §-a (1) bekezdésében meghatározott visszavásárlási összeggel (maradékjoggal). A továbbiakban a számviteli elszámolás az 1. pontban leírtak szerint történik.
A vállalkozás által fizetett biztosítási díj nem számolható el továbbá költségként akkor sem, ha a biztosított magánszemély előre lemond a szerződővel való együttes kedvezményezett jelölésének jogáról, a biztosított magánszemély előre lemond arról a jogáról, hogy a szerződés megszüntetésének szándéka esetén az eredeti szerződő helyébe lépjen.
Ebben az esetben is a befizetett biztosítási díj díjtartalékba kerülő részét a szerződőnél a biztosítóval szembeni követelésként indokolt elszámolni.
[2000. évi C. törvény 3. § (7) bekezdésének 3. pontja]