adozona.hu
67/2007. Számviteli kérdés
67/2007. Számviteli kérdés 135/2010/Áhsz. 50. § (1) bek./ISZ
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A teljesség és a folytonosság számviteli alapelvek érvényesítése érdekében minden gazdasági eseményt a nyilvántartásokban folyamatosan rögzíteni kell. A folyamatos könyvelés helyességéről időszakonként meg kell győződni, el kell végezni a különböző kiegészítő, helyesbítő, egyeztető, összesítő könyvelési munkákat. Ez a könyvviteli zárlat. A könyvviteli zárlatról a 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 164. §-a, valamint az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvveze...
67/2007. Számviteli kérdés
135/2010/Áhsz. 50. § (1) bek./ISZ
Költségvetési szervünk egy integrált gazdaságinformatikai rendszert használ a számviteli feladatok ellátására. A rendszernek milyen követelményeknek kell megfelelnie ahhoz, hogy a zárás és a nyitás feladata a számviteli törvénynek és a kapcsolódó jogszabályoknak megfelelően legyen végrehajtva? [A rendszer működtetésénél lehetséges változatok: a) a nyitás és a zárás nem kerül könyvelésre; b) a nyitás és a zárás technikai periódusban kerül elszámolásra; c) a zárás technikai periódusban, a nyitás első időszaki eseményként kerül elszámolásra.]
A teljesség és a folytonosság számviteli alapelvek érvényesítése érdekében minden gazdasági eseményt a nyilvántartásokban folyamatosan rögzíteni kell. A folyamatos könyvelés helyességéről időszakonként meg kell győződni, el kell végezni a különböző kiegészítő, helyesbítő, egyeztető, összesítő könyvelési munkákat. Ez a könyvviteli zárlat. A könyvviteli zárlatról a 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 164. §-a, valamint az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Áhsz.) 50. §-a rendelkezik.Az Áhsz. előírja, hogy az államháztartás szervezeteinek az éves és a féléves elemi költségvetési beszámoló összeállítását megelőzően a könyvviteli mérleg és a pénzforgalmi jelentés bizonylati alátámasztásaként könyvviteli zárlatot, illetve az Áhsz. 17. számú melléklete szerinti tartalmú főkönyvi kivonatot köteles készíteni.
Természetesen az évközi zárás során nem lehet a főkönyvi számlákat véglegesen lezárni, egyenlegüket megszüntetni, átvezetni, hiszen ez csak az év végi zárásnál feladat. Továbbá év közben nem lehet a számviteli törvény által az év végi értékelés során elvégzendő értékeléseket - értékvesztés, terven felüli értékcsökkenés - elszámolni (könyvelni).
A könyvviteli zárlat után a kettős könyvvitelt vezető gazdálkodónak főkönyvi kivonatot kell készítenie, hogy meggyőződjön a könyvviteli nyilvántartások vezetésének számszaki helyességéről. A főkönyvi kivonat tartalmazza a főkönyvi számlák számát, megnevezését, azok halmozott tartozik, illetve követel forgalmát, valamint nyitó és záró egyenlegét. A főkönyvi kivonatokban a tartozik és követel halmozott forgalom egyezősége (beleértve a nyitó és a záró adatokat is), illetve a tartozik és követel egyenlegek egyezősége a garancia a könyvelés számszaki helyességére.
Mindezek alapján tehát olyan megoldási lehetőség fogadható el, ahol a nyitó és a zárlati könyvelési tételek a könyvelési rendszer részét képezik, de elkülönülnek az évközi gazdasági eseményektől, ezek bármikor lekérhetők, és a rendszer biztosítja az üzleti év nyitó értékeinek és az előző üzleti év záró adatainak egyezőségét. Ha az előbbi feltételeknek az alkalmazott rendszer nem tud eleget tenni, akkor a rendszer használata nem ajánlott, mert az nem felel meg, illetve nem tud eleget tenni a hatályos jogszabályi előírásoknak.
A kérdésben felvázolt lehetőségek közül mindezek alapján a b) megoldási lehetőség fogadható el.
A másik két megoldás alkalmazása nem javasolható, mert azok több ponton sértik a számviteli jogszabályok előírásait. Az a) megoldásnál - leírásuk alapján - nem történik zárás és nyitás. Ez az eljárás nem tesz eleget a számviteli törvény 164. §-ának, amely előírja a zárási feladatok elvégzését.
A c) megoldás alkalmazása esetén a nyitó egyenleg minden esetben 0, tehát a záró és a nyitó egyenleg nem egyezik meg. Ez az eljárás nem felel meg a folytonosság elvének, amely kimondja, hogy az üzleti év nyitó adatainak meg kell egyezni az előző üzleti év záró adataival.
[2000. évi C. törvény 164. §, 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 50. § (1) bek.]