adozona.hu
67/2006. Számviteli kérdés
67/2006. Számviteli kérdés
33/2010/72/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet/ISZ
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A választ azzal kell kezdeni, hogy a 2006. július 1-jén folyamatban lévő végelszámolások esetén más előírások érvényesek, mint a 2006. július 1-jével vagy azt követően induló végelszámolásoknál.
Az 1991. évi XLIX. törvény hatálya alá tartozó (2006. július 1-jén folyamatban lévő) végelszámolás befejezésekor - figyelemmel a 225/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet előírásaira is - a végelszámoló a számviteli elszámolások, nyilvántartások alapján az egyes üzleti évekről külön-külön beszámolót készít...
Az 1991. évi XLIX. törvény hatálya alá tartozó (2006. július 1-jén folyamatban lévő) végelszámolás befejezésekor - figyelemmel a 225/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet előírásaira is - a végelszámoló a számviteli elszámolások, nyilvántartások alapján az egyes üzleti évekről külön-külön beszámolót készít, így az utolsó üzleti évről is.
A végelszámolási záró mérleg alapján készül a vagyonfelosztási javaslat. Ebből következik, ha a végelszámolás befejezésekor a bt. vagy a kft. tagjai részére természetben történik a vagyon kiadása, akkor
- a kiadásra kerülő eszközök számvitelben elszámolt értéke a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény előírásai szerint meghatározott érték lehet (és nem a szakértő vagy a tagok által megállapított érték, és így különbözet nem lehet);
- a természetben kiadott vagyont számlával kell dokumentálni, mivel - jellemzően - az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 11. §-ának (1) bekezdése alapján azt áfafizetési kötelezettség terheli.
A természetben és pénzben kiadott vagyonnal kapcsolatosan a magánszemélyt a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 68. §-a alapján a vállalkozásból kivont jövedelem után 25 százalék személyi jövedelemadó és - jellemzően - 14 százalék egészségügyi hozzájárulás terheli, amelyet a társas vállalkozásnak (az adott esetben a végelszámolásra kerülő bt.-nek, kft.-nek) kell megállapítania, bevallania és befizetnie.
Ha a tulajdonosok részére a vagyontárgyak nem a vagyonfelosztási javaslat alapján, hanem még a végelszámolás befejezése előtt kerülnek "kiadásra", akkor ezt a "kiadást" piaci értéken a vagyontárgyak értékesítésére vonatkozó előírások szerint indokolt elszámolni. [Ez esetben a végelszámolás befejezésekor alapvetően csak pénzeszközök (ideértve a vagyontárgyak értékesítésből befolyt pénzeszközöket is) kerülnek a vagyonfelosztási javaslatba.]
A 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: cégtörvény) hatálya alá tartozó végelszámolás számviteli feladatait külön kormányrendelet, a 72/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet szabályozza részletesen. A cégtörvény vonatkozó előírásai figyelembevételével a végelszámolás befejezésekor a könyvviteli nyilvántartásokban szereplő eszközöket tételesen piaci értéken kell értékelni, a végelszámolás befejezéséhez kapcsolódó kötelezettségeket fel kell venni, a piaci érték és a könyv szerinti érték közötti, az eszközök és a kötelezettségek (át)értékeléséből adódó különbözetet pedig a rendkívüli tételek között kell elszámolni (bevételi többlet esetén - és ez a jellemző - a különbözetet társasági adó terheli). Ebből következően, ha a végelszámolás befejezésekor (pontosabban a társaság cégjegyzékből való törlése után) a bt. vagy a kft. részére természetben történik a vagyon kiadása a vagyonfelosztási javaslat alapján, akkor
- a kiadásra kerülő eszközök értéke a könyvviteli nyilvántartásban már szereplő piaci érték lesz;
- a természetben kiadott vagyont számlával kell dokumentálni, mivel jellemzően azt áfafizetési kötelezettség terheli,
- a vállalkozásból kivont jövedelmet személyi jövedelemadó és százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás terheli (a már leírtak figyelembevételével).
Az eszközök piaci értékének meghatározására ugyanakkor tételes számviteli előírás nem adható, arra vonatkozóan a megfelelő szakmai elvárások és követelmények az irányadók.
[225/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet, 72/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet]