adozona.hu
67/2004. Számviteli kérdés
67/2004. Számviteli kérdés 270/2010/Szt. 47. §/ISZ
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Mivel az építőipari vállalkozás a lakások értékesítésére a lakások vevőivel a Polgári Törvénykönyv szerint csak adásvételi szerződést köthet és nem vállalkozási szerződést, a lakásokat magában foglaló épület megépítésével kapcsolatosan igénybe vett szolgáltatások nem minősíthetők alvállalkozói teljesítménynek. (Alvállalkozói szerződésről csak akkor lehet szó, ha a megrendelővel az építőipari vállalkozás vállalkozási szerződést köt. Ez - a Polgári Törvénykönyv előírásai mellett - lakások érték...
67/2004. Számviteli kérdés
270/2010/Szt. 47. §/ISZ
Társasházat építő és lakásokat értékesítő építőipari vállalkozásunk építőipari tevékenységet végző munkaerőt nem foglalkoztat, minden munkát az alvállalkozók végeznek el. Vállalkozásunk a lakásokat és az arra jutó telekrészeket fogja értékesíteni. Hogyan kell elszámolnunk az alvállalkozói teljesítményeket, az alvállalkozók által beépített anyagokat? Hol kell elszámolni a hitelkamatot, ha társaságunk az építkezés finanszírozására hitelt vesz igénybe?
Mivel az építőipari vállalkozás a lakások értékesítésére a lakások vevőivel a Polgári Törvénykönyv szerint csak adásvételi szerződést köthet és nem vállalkozási szerződést, a lakásokat magában foglaló épület megépítésével kapcsolatosan igénybe vett szolgáltatások nem minősíthetők alvállalkozói teljesítménynek. (Alvállalkozói szerződésről csak akkor lehet szó, ha a megrendelővel az építőipari vállalkozás vállalkozási szerződést köt. Ez - a Polgári Törvénykönyv előírásai mellett - lakások értékesítésekor kizárt.)Az "alvállalkozók" számlája továbbszámlázásra kerülő vásárolt szolgáltatásként sem könyvelhető, lakások értékesítése esetén azt közvetített szolgáltatásként elszámolni nem lehet. Az építési-szerelési munkafázisok számlázott értékének áruként való értelmezése pedig ellentmond a vásárolt készletek fogalmának. Így az "alvállalkozói" számlákat a felmerüléskor - mint igénybe vett szolgáltatást - költségként kell elszámolni, függetlenül attól, hogy anyaggal vagy anyag nélkül került az ellenérték meghatározásra, az a saját előállítású épület közvetlen önköltségének része lesz.
Az építőipari vállalkozás által beszerzett, a szolgáltatók (az alvállalkozók) által beépített anyagok bekerülési értékét anyagköltségként kell elszámolni, és az is része az épület közvetlen önköltségének.
Ha az építőipari vállalkozás társasházépítéssel foglalkozik és lakásokat értékesít, akkor a közreműködésével felépült épület számviteli elszámolás szempontjából terméknek tekintendő, amelyet a saját termelésű készletekre vonatkozó szabályok szerint kell készletre venni. A lakásokat magában foglaló épület megépítésének költségei az építőipari vállalkozásnál jelennek meg, amely költségeket elsődlegesen az 5. számlaosztályban kell elszámolni, az üzleti év végén (ha még nem került értékesítésre) befejezetlen termelésként, illetve a már elkészült épületet késztermékként kell állományba venni.
Mivel az épület felépítése hosszabb időt vesz igénybe, az építkezés időtartama alatt, közvetlenül az építkezéshez kapcsolódóan felvett hitelek kamata része lehet az épület előállítási önköltségének.
A kamatnak az előállítási költségekben való figyelembevételét közvetlenül a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) nem szabályozza, bár a 47. §-ban és az 51. §-ban foglaltakból ez következik. A hivatkozott előírások alapján a kamatnak a bekerülési értékben való számításba vételét a vállalkozás szabályozhatja például úgy, hogy a kamatot elszámolja az egyéb szolgáltatások költségeként az 5. számlaosztályban és mint ilyent tekinti az épület előállítási költségének, és veszi számításba a közvetlen önköltség megállapításakor.
Amikor az épület megépítése befejeződött, rendeltetésszerűen használatba vehető, akkor az addig felmerült és a saját termelésű készletek között kimutatott közvetlen önköltséget - amely természetesen nem tartalmazza a telek bekerülési értékét - meg kell osztani az egyes lakásokra jutó hányadokra (a lakásokra jellemző műszaki mutatók alapján), és a lakások értékesítésével egyidejűleg kell az így kiszámított készlethányadokat kivezetni.
Külön kell szólni a telekről. A telket a vásárolt készletek között kell kimutatni a vételáron, továbbá a telekalakítás, a telkesítés költségein, mindaddig, amíg azt nem értékesítik (akár telekhányadok formájában is). Értékesítéskor a bekerülési értéket (annak arányos részét) eladott áruk beszerzési értékeként kell elszámolni.
[2000. évi C. törvény 47 §, 51. §]