adozona.hu
67/1997. Számviteli kérdés
67/1997. Számviteli kérdés 83/2010/Szt. 14. § (3) bek./ISZ
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A számviteli törvény a beszámoló készítésével kapcsolatos számviteli feladatokat jelöli ki. A nemzetközi szabályozással összhangban teszi ezt oly módon, hogy esetenként választási lehetőséget ad valamely szabály alkalmazása tekintetében, illetve a kötelezettségként előírt szabályok végrehajtásának konkrét módszerét a gazdálkodókra bízza. A számviteli politika írásba foglalásának éppen abban áll a jelentősége, hogy a törvényben kijelölt feladatokhoz belső szabályozást ad arról, hogy:
mely szá...
67/1997. Számviteli kérdés
83/2010/Szt. 14. § (3) bek./ISZ
Meg lehet-e felelni egyidejűleg a számviteli törvénynek és az adózási szabályoknak? Ha nem, akkor melyik teljesítése az elsődleges feladat?
A számviteli törvény a beszámoló készítésével kapcsolatos számviteli feladatokat jelöli ki. A nemzetközi szabályozással összhangban teszi ezt oly módon, hogy esetenként választási lehetőséget ad valamely szabály alkalmazása tekintetében, illetve a kötelezettségként előírt szabályok végrehajtásának konkrét módszerét a gazdálkodókra bízza. A számviteli politika írásba foglalásának éppen abban áll a jelentősége, hogy a törvényben kijelölt feladatokhoz belső szabályozást ad arról, hogy:mely számviteli témakörhöz kapcsolódva, kinek mi a feladata (a döntéselőkészítés, a döntés, a végrehajtás, az elemzés, az ellenőrzés feladatát személy szerint ki látja el), az milyen felelősséggel jár, hogyan épül fel az egyes döntési-végrehajtási szintek kapcsolatrendszere az egyes szinteken, illetve a vállalkozás egészét tekintve, mikor esedékes a feladat végrehajtása (év közben folyamatosan, eseti jelleggel, év végén a beszámoló készítéséhez, a fordulónap után, de a mérlegkészítés időpontját megelőzően, ütemezés kialakítása), hol végzik a munkát (szervezeti felépítés, könyvelőiroda szolgáltatásának igénybevétele, információs kapcsolatok az egységek között), hogyan kell az adott feladatot végrehajtani (eredmény és/vagy vagyonérdekeltség érvényesítése, technikai háttér, bizonylati rend, nyilvántartási rend, számlarend, értékelési módszer, leltár és leltározás, pénzkezelés stb.), a változások figyelemmel kísérése, minősítése a feltételhez kötött vagy több évet érintő számviteli teendők (tartós vagy eseti, szokásos vagy rendkívüli minősítések, időbeli elhatárolások) szempontjából kinek a feladata, mikor kell jelzést adni a megfelelő döntési szintnek, végül a számvitelben hozott fenti döntések milyen hatással vannak az adózásra, illetve hogyan kell (lehet) megfelelni az adózási előírásoknak a vállalkozási érdekek jelentős sérelme nélkül.
Az adózási előírások általában normatívak, valamely számviteli fogalomra építve (adózás előtti eredmény, nettó árbevétel stb.), annak összegét - ha az elszámolási sajátosságok kiszűrése, preferenciák vagy az adóalap védelme érdekében szükséges - módosítva határozzák meg az adó alapját. Az adóbevallások nagyrészt a számviteli nyilvántartások adatai alapján állíthatók össze, így ez az információigény a nyilvántartási rendszer kialakítására is hat. Vannak adójogszabályok, amelyek a bizonylati rendhez tartozó egyes kérdések konkrét szabályozásával segítik az ellenőrzést.
Az adó és a számvitel tehát szorosan összefügg a gazdasági (ezen belül a számviteli) döntésekkel, de hiba lenne valamelyiket a másik elé helyezni annak alapján, hogy az ellenőrzés mit szankcionál. A beszámoló összeállítása - azon túl, hogy törvényben előírt információszolgáltatási kötelezettséget jelent - olyan számviteli feladat, amelynek eredményeként kapott valós és hű kép alapján a gazdasági év teljesítményeinek őszinte értékelése a jövőre vonatkozó gazdasági döntések szempontjából legalább olyan jelentős, mint az adókötelezettségek teljesítése.
[2000. évi C. törvény 14. § (3) bek.]