adozona.hu
66/2006. Számviteli kérdés
66/2006. Számviteli kérdés 85/2010/Gt. 132. §/ISZ
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A kérdésre adott választ indokolt két részre bontani a következők szerint.
1. Amikor a taggyűlés meghozza az adózott eredmény felhasználására vonatkozó döntését, egyben meghatározza a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) szerinti beszámoló érintett részeinek tartalmát is. A jóváhagyott osztalék összegének szerepelnie kell a kötelezettségek között, egyúttal az adózott eredményt csökkentő tételként is meg kell jeleníteni a beszámolóban. Ha a taggyűlés el...
66/2006. Számviteli kérdés
85/2010/Gt. 132. §/ISZ
Társaságunk ügyvezetése nem javasolt osztalékfizetést, ezért a taggyűlés elé terjesztett éves beszámolóban nem is szerepelt osztalék. A taggyűlés azonban úgy határozott, hogy mégis sor kerül osztalékfizetésre, 20 000 euró összegben. Kérdésünk: milyen árfolyamon kell az osztalék összegét beállítani a beszámolóba?
A kérdésre adott választ indokolt két részre bontani a következők szerint.1. Amikor a taggyűlés meghozza az adózott eredmény felhasználására vonatkozó döntését, egyben meghatározza a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) szerinti beszámoló érintett részeinek tartalmát is. A jóváhagyott osztalék összegének szerepelnie kell a kötelezettségek között, egyúttal az adózott eredményt csökkentő tételként is meg kell jeleníteni a beszámolóban. Ha a taggyűlés elé terjesztett beszámoló még nem tartalmazott osztalékot, a taggyűlés azonban mégis osztalékfizetésről határoz, a döntésnek megfelelően helyesbíteni kell a társaság beszámolóját (majd a helyesbített beszámolót kell elfogadnia a taggyűlésnek). Ez a helyesbítés a beszámoló mérlegfordulónapjára vonatkozik, mivel az adózott eredmény megállapítása és felhasználásának rögzítése is erre az időpontra vonatkozik.
2. Az osztalék a társaság felosztható és a taggyűlés által felosztani rendelt, a számviteli törvény szerint meghatározott tárgyévi adózott eredményéből, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredményéből (összefoglalóan: az adózott eredményből) való részesedés. Álláspontunk szerint a könyveit forintban vezető, beszámolóját forintban összeállító vállalkozásnál a - forintban megállapított - adózott eredményből való részesedés csak forintban értelmezhető. Ennek megfelelően aggályosnak tűnik az a taggyűlési határozat, amely az osztalékot euróban határozta meg. Indokolt tehát a taggyűlési határozatot felülvizsgálni és az osztalék összegét forintban meghatározni (majd beállítani a beszámolóba). Megjegyezzük, annak nincs akadálya, hogy az osztalékot egy külföldi fizetőeszközben meghatározott összeg forintra átszámított értéke figyelembevételével határozzák meg, de ebben az esetben is csak egyetlen konkrét (a későbbi árfolyammozgásoktól független) forintösszegben állapítható meg az osztalék. Természetesen annak sincs akadálya, hogy a forintban meghatározott osztalék összegét, az abból származó kötelezettséget - a pénzügyi teljesítéskori megfelelő árfolyam figyelembevételével - euróban utalják át a tulajdonosnak.
[2006. évi IV. törvény 132. §]