adozona.hu
65/2003. Számviteli kérdés
65/2003. Számviteli kérdés 359/2010/Szt. 53. § (1) bek./ISZ
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 53. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint terven felüli értékcsökkenést kell a tárgyi eszköznél elszámolni akkor, ha annak könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint a piaci értéke. A számviteli törvény 53. §-ának (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az érintett tárgyi eszköz nyilvántartási értékének - terven felüli értékcsökkenés elszámolásával történő - csökkentését olyan mértékig kell végrehajta...
65/2003. Számviteli kérdés
359/2010/Szt. 53. § (1) bek./ISZ
Vállalkozásunk a tulajdonunkban lévő földterületet - többek között - úgy hasznosítja, hogy földhasználati jogot adott el szerződéses partnerének, a szerződéses partnernek a földterületen felépített épület élettartamának idejére. Kell-e ilyen esetben terven felüli értékcsökkenést elszámolni a földterület könyv szerinti értéke után, különös tekintettel arra, hogy a földterület forgalomképessége (és forgalmi értéke) a használati jog eladása miatt csökkent?
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 53. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint terven felüli értékcsökkenést kell a tárgyi eszköznél elszámolni akkor, ha annak könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint a piaci értéke. A számviteli törvény 53. §-ának (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az érintett tárgyi eszköz nyilvántartási értékének - terven felüli értékcsökkenés elszámolásával történő - csökkentését olyan mértékig kell végrehajtani, hogy az a mérlegkészítéskor érvényes (ismert) piaci értékén szerepeljen a mérlegben.A kérdésben említett esetben olyan földterület piaci értékét kell meghatározni az idézett rendelkezések végrehajtása érdekében, amellyel kapcsolatban a földterület tulajdonosa - szerződés keretében - használati jogot biztosít szerződéses partnerének, a szerződéses partner által a földterületen felépített épület élettartamának idejére.
A leírt esetben nagy valószínűséggel vélelmezhető, hogy a földterület piaci értékére alapvető hatással van, hogy a földterületen felépített épületek élettartama alatt azt csak használati joggal terhelten lehet értékesíteni (illetve más módon hasznosítani). Ezzel kapcsolatban kiemelt jelentőséggel bír a földterülettel kapcsolatos használati jog biztosításának üzleti (jogi) konstrukciója.
Abban az esetben, ha - a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével - a használati jog egyszeri átengedéséről állapodtak meg a felek, amelynek keretében az épület építtetőjének földhasználati joga az épület élettartama alatt a földterület esetleges tulajdonosváltozása esetén (attól függetlenül) is fennáll, akkor a (földhasználati joggal terhelt) földterület piaci értéke - átmenetileg - feltételezhetően alacsonyabb a hasonló jellemzőkkel bíró, de földhasználati joggal nem terhelt földterületeknél. Ezt a földterület tulajdonosának (átmeneti) terven felüli értékcsökkenés elszámolásával indokolt figyelembe vennie, a földhasználati jog élettartama alatt. Az így elszámolt terven felüli értékcsökkenést számviteli szempontból kompenzálja a földhasználati jogért kapott ellenérték. (Megjegyezzük, hogy a földterület jelenlegi tulajdonosánál az egyes években kimutatott terven felüli értékcsökkenés összege annál kisebb lesz, minél közelebb kerül a földhasználati jog élettartamának lezárulása.)
Abban az esetben, ha a földhasználati jog átengedésével összefüggésben, illetve azon túlmenően egyéb üzleti tranzakciók is kapcsolódnak közvetlenül vagy közvetett módon az érintett földterülethez (illetve a használati jog átengedéséhez), úgy azokat is indokolt a terven felüli értékcsökkenés meghatározása során figyelembe venni (azok - jellegüktől függően - növelhetik vagy csökkenthetik az elszámolandó terven felüli értékcsökkenés összegét).
[2000. évi C. törvény 53. § (1)-(2) bek.]